Uhh. Akkor lejjebb adok az igényeimből, beérem a hastöppesztéssel. Akkor már nem csúszik előre a nyereg, és nyerek a nyakán pár centit.


Én jó eséllyel nem tudok becsatlakozni, hacsak nem direkt erre jártok, de ha erre jártok, akkor szép terep és szálláslehetőség akad.

Farmatring?

Úgy nézem, ahányan írunk itt, annyifelé lakunk. Túrailag érdekes lenne összehozni. Országjáró ismerd meg hazádat mozgalom hidegvérűvel.

Tartok tőle, hogy az lesz, de valamiért eléggé idegenkedem tőle. Márpedig muszáj lesz, mert tényleg nagyon előremászik a hátán a cucc.

Esetleg a nagyobb távok áthidalására lehetne szerezni egy országjáró kamiont, telerakni a tankjainkkal, és nagy betűkkel ráírni, hogy bár kamion és hidegvérű, de a célpont nem a szokásos.

Vagy nézhetnénk olyan helyet a túrához, ami mindannyiunktól messze van, tehát jó eséllyel még egyikünk sem járt arra lóval.

Ha Rosit célbaveszitek, hozzánk is lehet jönni éjszakázni. Bár csak karámot tudok szállásul a lovaknak, de kajával is tudunk segíteni, és az én házam üresen egy utcával arrább, éjszakai dorbézolás engedett a lovasoknak benne. Még egy bogrács is szóba jöhet.
Hát hátsó gondolatom a hidegvérű tenyésztése, van a faluban lipicai tenyészet, nemrég a falu elejére huculokat hoztak, azzal próbálkozik, itt meg magyar hidegvérű(álmom a muraközi) tiszta tenyészfalu lennénk magyar fajtákból. De ez csak álom, azért keresünk egy olcsóbbat, mert ő még anyagilag kijönne, és már nagyon unjuk, hogy mindenkinek sírni kell mindenért, ezért munkára is alkalmasabb lenne mint a mostani nóniusz-keverék lovunk. HÁrom nap után sajnálatomra be kellett látnom patkolni kell, a csűrt áttelepíteni laposra, stb. Így mivel még egy állás üres, és gondoltuk jöhetne bele valami lovacska aki csak úgy van, hát akkor már inkább kivásárolnánk valami rossz helyről egy ilyen kis monstrumot és dolgozgathatna a traktorosok helyett. Hát ez a célkitűzés tavaszig, aztán majd meglátjuk hogy alakulnak a dolgok. Időm szerencsére lett egy kicsivel több, a helyi ovónéni bánatára, őt menesztették, de nekem lett bébiszityóm. És röhely, de olcsóbb őt fizetnem, mint a sok gépcsodát. És legalább lóközelbe jutok én is, mégha a karom majd leszakad a sok gyűjtéstől.
Nagyon szeretném Pajkosunkat hazahozni, ő itt született, egy sodrott de inkább hidegvérű jellege van, egy nagy gond van vele, használja a lábait bizony irányunkban is rendesen. Még patkolni sem tudtuk mert úgy járt a lába. Ezért cserélt gazdát. Pedig egy olyan lelkes lovacska, akkora adag kukoricaszárat kihúzott szó nélkül a csűrhöz, pedig igencsak meredek, hogy nagyon a szívembe zártam akkor. Ezért imádom én a hidegvérűeket. Közelről látni azt a hatalmas erőt, hát nem semmi. És bármilyen piszok is volt, ha munkáról volt szó, szó nélkül nekifeküdt. Amilyen hatalmasak, olyan hatalmas a szívük is.

Ha mindenki otthonról indulna, már az maga, egy kiadós túra lenne.
Így elsőre kell egy célpont, majd utána meghatároznánk az elindulás helyét és idejét.

Bárhogy próbálom megtervezni, Mátra és a Balaton még véletlenül sem esik egy útvonalra (mármint Őrbottyán felől)
Jó ötlet a túra, nekem még az is túrának számítana, ha elmennék Kamilláig

Kedves Éva!

Balaton és nem Balatonxxx. Nem a tóban lakom, hanem egy településen a Bükk lábánál.

Hát esetleg segíthetnék a túrázásban. Van asszem egy kis gyakorlatom.


De szerintem elsőnek elég lenne,egy egynapos is.

Mondjuk valamelyik közeli tájékozódási verseny ?

De ha nem,akkor a gödöllői dombság nagyon megfelelne.

Kedves Méz!

Csak egy kis érdeklődés részemről, hogy a nyks kancák mikor vehetők tenyésztésbe. Pajkos neve egyre többet röpköd itt a levegőben, nullásra sütött, csikó is jó lenne, de nem akarunk minden lyukat betömni. Ha őt rendes fedménnel fedeztetnénk, akkor a csikónak már száma lenne. Milyen esélye van tenyésztésbe venni? Van még lehetőség erre, vagy már zárt az állomány?

Szia Zsebi!

Egy nullás sütött ló ugye azért nullás, mert abszolút ismeretlen a származása. Bizonyos fokú ismert származás nem árt. A csikója is csak nyakon sütött lenne, hiába papíros fedméntől születik. Ezt a csikót vagy előtörzskönyveznék, vagy nem. És tán ennek a csikója lehetne majd csak rendes törzskönyves, vagy még az se. Én nem játszanék ilyesmivel, hacsak nem saját célra "termelnék" csikót, akit azért szeretek, mert a Pajkos utódja. Egyéb esetben csak a tucatcsikók száma növekedne.

Köszönöm a választ kedves Méz, látod pont ezt a tucatárut szeretném elkerülni. Eddigi rálátásom a lovastársadalomra nem feltételez jó gazdát az ilyen utódnak. Elnézést a kivételektől.

Sziasztok!

Pénteken megkaptam a dvd-ket.
Nagyon szuper lett a film, a hideg futkosott a hátamon, nagyon jó volt újra átélni (kényelmesen, fekve végig nézni ) az egész versenyt.

Bocsánat, ha ismétlem a témát, de csak futólag van időm beleolvasgatni a régebbi hozzászólásokba. Nagyon sajnálom Kamilla elkeseredését, és kitartást kívánok neki és a többi lelkes embernek. A lovak felhasználásához meg csak annyi hozzáfűznivalóm lenne, hogy környezetemben még mindig használják erdőn a lovakat, bár nagy sajnálatomra még dolgozni nem láttam őket. Most is kerestek erdőre, sajnos nem tudom milyen bánásmódban részesítik őket, de hála égnek olyan lovaskörnyezetet sikerül kialakítanom, ahol nem a pénz dominál, hanem kerek perec megmondják, ez alkalmas, ill. alkalmatlan a munkára. És változásokat látok támogatás szinten is. A tehenesünknél már ellenőrzés is volt (mindent ellenőriztek, nem csak a származás valódiságát, a tartást, a tisztaságot, megfelelő ellátást), gondolom a lovasoknál is lesz. És már nem évente, hanem öt évente kapnak támogatást. Talán ez elrettenti a pénzhajhászokat, és csak a "szerelmesek" maradnak.

Hidegvérűsök, figyelem!

Most kaptam megbízást főnökömtől, hogy keressek embereket a kaposvári állattenyésztési napok hidegvérűs szakmai napjára.
Akit érdekelne a dolog, jelezze, és akkor annyi meghívót kérünk, ahány jelentkező lesz.

„A HIDEGVÉRŰ LÓ HASZNOSÍTÁSA NAPJAINKBAN” c. konferencia

Időpontja: 2009. szeptember 26. 11:00 óra

Helye: Kaposvári Egyetem IV-es előadóterem
7400 Kaposvár, Guba Sándor út 40.


PROGRAM:

11:00 Megnyitó – Dr. Holló István dékán
Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar

11:15 A Magyar Hidegvérű Egyesület bemutatása – Markos László
Hidegvérű Egyesület

11:30 A magyar hidegvérű ló használata és használhatósága – Kovács-Mesterházy Zoltán
Őrségi Nemzeti Park

11:45 A fajtatípus szerepe a hidegvérű ló hasznosításában – Dr. Stefler József
Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar

12:00 A hidegvérű ló értékmérő tulajdonságai – Dr. Gulyás László
Mosonmagyaróvári Egyetem

12:15 Szünet

12:30 A szlovák murányi nóri fajta bemutatása – Frantisec Gracz
Szlovák Lótenyésztési Igazgató

12:45 A Loire vidéki régió lovaságazatának bemutatása – Monsieur Bentaha

13:00 A francia lótenyésztés bemutatása (sport és igás lovak); nemzeti és magán ménesek –
Monsieur Béline/Monsieur Camenen

13:15 A francia igás lovak története – Monsieur Camenen

13:30 Vitaindító – Horn Péter akadémikus"

Én végig lent leszek Kaposváron, és érdekel is a program. Ha nem kell éppen felvonulnunk az üszőkkel ebben az időben, akkor nagyon szívesen meghallgatnám.

Akkor eddig 5. Hajrá, hajrá!

Szia!

Sajnos nekem a szombat kimarad, én pénteken teszem látogatásom.
Esetleg aki érdekel a pénteki nap, hozzám befér.

Ó, az kár. A péntek nekünk dolgozós nap, sajnos.

Dettó, marad a péntek. És jelentkezem itt is útitársnak.
Mert még ha nagyon akartam volna is maradni szombaton, hát ma tett róla a főnökasszonyom, hogy ne tudjak.

Akkor eddig 2.

Van még két férőhely ...

üdv mindenkinek ezt találtam a kaposvári rendezvényröl


Tervezett Programok

Szeptember 25 - Péntek


10. 00 – 10. 30 Ünnepélyes Megnyitó 10. 30 – 10. 45 Nyitó lovas bemutató – Lovas hagyományaink* 10. 45 – 12. 30 Magyartarka fajta tenyészállat bírálat és különdíj átadás* 11. 00 – 16. 30 VI. Állategészségügyi Nap (Kaposvári Egyetem területén) 11. 00 – 13. 00 Juh és kecske tenyészállat bírálatok (Juh kiállítás területén) 11. 00 – 13. 00 Sertés tenyészállat bírálatok (Sertés sátor területén) 12. 30 – 14. 30 Holstein-fríz fajta tenyészállat bírálat* 13. 00 – 15. 00 Húsmarha tenyészállat bírálatok (Húsmarha kiállítás helyszínén) 13. 30 – 14. 30 Nemzetközi kerekasztal beszélgetés (Az állattenyésztés helyzetéről) (Kaposvári Egyetem területén) 14. 30 – 16. 30 Ló tenyészállat bírálat* 18. 00 Kiállítás zárása 19. 00 Kiállítói Bográcsolás (VIP sátor területén)

Szeptember 26 - Szombat

09. 00 – 16. 30 VII. Országos konferencia az alternatív állatgyógyászatról, állattartásról és élelmiszertermelésről (Kaposvári Egyetem területén) 10. 00 – 12. 00 Tenyészállat felvezetés, Díjkiosztó ünnepség * 10. 00 – 16. 00 IV. Vadpörkölt Főző Média Országos Bajnokság (Vadaspark területén) 11. 00 – 14. 00 Nemzetközi Lótenyésztési Konferencia (KE auditórium) „A hidegvérű ló hasznosítása napjainkban” 11. 30 – 11. 45 Motoros kaszkadőr-show 13. 00 – 15. 00 Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat állattenyésztési szakterületének szakmai konferenciája (Kaposvári Egyetem területén) 13. 00 – 15. 00 Húsmarha tenyésztési fórum (VIP sátor) 13. 30 – 13. 45 Motoros kaszkadőr-show 14. 30 – 17. 00 Lovas közönségprogramok* 18. 00 Kiállítás Zárása 18. 00 – 20. 00 Közönségprogram: Siposhegyi Péter: Kikötő (Azok a régi balatoni nyarak) zenés vígjáték 2 részben*

Szeptember 27 - Vasárnap

09. 30 – 11. 00 Díjnyertes állatok felvezetése* 10. 00 – 17. 00 Juh tenyészállat értékesítési nap és szakember találkozó (a Juh kiállítás helyszínén) 11. 00 – 13. 00 XVI. Szent Mihály napi juhtenyésztési fórum (VIP sátor) 11. 00 – 13. 00 Patkolókovács bemutató 11. 00 – 12. 30 Országos Agrár-felsőoktatási intézmények gazdászversenye* 12. 30 – 14. 30 Szarvasmarha felvezetők ügyességi versenye* 13. 00 – 14. 00 Közönségprogram: Homonnay Zsolt & Polyák Lilla: Ketten (CD bemutató)* 14. 30 – 17. 00 Lovas közönségprogramok* 17. 00 – 17. 30 Malacfogó verseny* 18. 00 Kiállítás Zárása

Köszönjük a részletes programot.

Ez alapján pénteken megyünk megnézni a lovas programot. Kamilla, ti pontosan mikor jöttök? Hátha összefutunk...

Hitetlen, meghívó nálam; te mikor jössz, hogy oda tudjam adni?

Reményeim szerint csütörtök délelőtt érkezünk, onnantól kezdve vagyok. Most nézem viszont, hogy ha nyer, vagy helyezett lesz valamelyik üsző, akit viszek, akkor lekésem a konferencia elejét (elvileg szombat 10-12-ig írja a díjátadót, bár az vasárnap szokott lenni, ha jól rémlik). Ki jön nekünk drukkolni pénteken?

heló megint itt vagyok azt elfeledtem hogy a csillaggaljelölt programok a lovardában lesznek .én csak vasárnap tudok menni a családdal üdv mindenkinek na most megyek mert oszkárt be kell fogni egy kis sétára

Szia Kamilla!
Írtam e-mailt a szombati nappal kapcsolatban.

Esetleg lesz valaki, aki szombat este jön vissza Pestre?

Szia Méz!

Te mivel mégy szombaton a Kaposvári napokra?

Szia!

Pénteken megyek kamillával, szombaton jönnék vissza a konferencia után valahogy.

Méz, küldtem az előbb 4 emilt, benne a fiatalabb lövői kancák képeivel-csikóbélyegzésijével (háromnak van régi marhalevele).

Köszi, holnap felteszegetem őket. Van egy-két tetszetős szőke köztük.

Hja. Sajna van a 2004-esek között pár csúnyább: nagyhasúak, vékony nyakúak. Ezek 2 évesen olyan nagyok voltak, hogy be lettek fedeztetve, de meg is lett a böjtje. Azóta ilyet nem csinál a Laci, kivárja a 3 évet, akármekkorák is a kancák.

Hogy tetszik a Vanda?

Sziasztok!

Szombaton nem megy valamelyikőtök kocsival Kaposvárra?????? Nekem csak az a nap a jó.
Szívesen csatlakoznék, persze nem ingyen. E-mailba írjatok légyszi, ha igen.

Szép, jó a ruhája. Úgy a látom a fekete 4024 Gölle-144 Géza az apja, akit pont Te fotóztál le.


Nekem szombatra kellene Kaposvárról fuvar Pestre délután/este. Ha netán valaki úgy jönne haza és beférnék, akkor legyen szíves szóljon.

Ez sztornó. Szombat reggel mennék valakivel, aki megy Kaposvárra.

Remélem a szombati konferencián jegyzetel majd valamelyikőtök, aki ott lesz és megosztja velem az élményeit, tapasztalatait.

Jó reggelt!

Elkaptam ezt a nyűves influenzát, úghogymiattam sajnos Rita is itthon maradt.

Az első hírek amit ma kaptam, idézem:
-Ne legyél szomorú, hogy nem vagy itt, kész röhej az egész. Kb:50hidegvérű van, a tenyésztők még egymásnak sem köszönnek, a lovak szállása nevetséges.

este kapom a következő infókat a rendezvényről.

Jah, Gábor ne mvonulhat fel a ménekkel, mert nincs a lovaknak vérvételről igazolása. Még jó, hogy nem kötelező a kiírás szerint.

Jellemző.

Azért mi ma kimegyünk, megnézzük a tenyészállat bírálatokat, meg fotózunk is. Majd este mesélek.

Ti meg gyógyuljatok meg.

Megint én. Voltunk kint az állattenyésztési napokon a lóbírálaton.
Nos.
Az egy órás csúszás után felvezettek 4 arabot (ebben már a shagyák is benne vannak), 6 lipicait, 2 nóniuszt, és 4 gidránt. Mindezt kb. 50 km-re Kerekitől (elég nagy létszámú arab ménes), és Marócpusztától (a gidrán fajta honi gyűjtője), egy országos kiállításon. Ennyiből könnyű volt választani. Hátha még ezek nagy része nem kimondottan fajtája legszebb példánya volt... Na mindegy. Ismerős mondta, hogy Hódmezővásárhelyen ennyi sem volt belőlük. Viszont cserébe rengeteg furioso, meg nóniusz.
Ez itt off, tehát következzen a témánk szempontjából releváns pont: jöttek a hidegek.
30 kancát vezettek fel, sok mellé csikó is volt kötve. Impozáns látvány volt, nem tagadom... csak hát a tálalás... Az összes lovat egyenként kiszólították, és kapott egy szalagot, miközben a többi tovább sétált körbe-körbe. Így azonban kicsit hosszúra nyúlt a dolog, rááadásul alatta egyhangú, monoton beszéddel, ami nagyjából nem is a felvezetett lovakról, vagy a hidegekről általában szólt - már amennyire oda bírtam figyelni rá, pedig engem érdekelt is...
Így aztán szerintem kb. fél óra elteltével már csak mintegy 20 ember maradt a fedelesben. Mi sem vártuk meg a végét, bevallom, inkább kimentünk a lovainkhoz. Így lemaradtunk a ménekről.
A hosszú (és unalmas) bemutató alatt viszont módunkban állt alaposabban megfigyelni a felvezetett lovakat.
(A következő leírás teljesen szubjektív, tehát ha valaki nem így látta, nyilvánítson ő is véleményt!)

Nagy hányaduk egyetlen célra látszott alkalmasnak: húscsikó előállításra. Nagy marmagasságú, nem is dupla, inkább tripla farú egyedek voltak, asztallapnyi szélességű háttal, elzsírosodva, kövéren, borzalmas lábszerkezettel - rengeteg volt köztük az ilyen-olyan helyen pókos, bakpatás, merev ízületű, rossz, töredező pataanyagú, csámpás, és még sorolhatnám. És mindezt megbízhatóan örökítették csikóikra is, ez szépen látszott. Az egyik csikónak nem volt egy ép lába sem! Három szörnyen meredek hegyfalú volt, a két hátsó csüdje olyan merev, hogy kattogott járás közben, a negyedikre meg csámpás volt.
Szerintem ezek még kocsit sem tudnak húzni, mert belefulladnak a saját zsírjukba.
Az összes közül 3 látszott használhatónak: az utolsónak felvezett 2 kisebb (kompakt méretű ) kanca, később kiderült, ők az Őrségből jöttek, a muraközi-regeneráló program résztvevői, illetve a legelsőnek felvezett könnyebb felépítésű fekete kanca; ő viszont állítólag (?) tiszta perseron. Na, ez vicces volt. Ennek hallatán némi papír-csere-bere lehetősége is felmerült bennem...

Első benyomásra ennyi, ezek után kíváncsian várom holnap a konferenciát.

U.i.: ja, fotók holnap!

Szia Gustilo! Mivel sajnos nem voltam ott, így én csak annyit fűznék hozzá a dolgokhoz, hogy sztem jól láthatod a dolgokat, mert Kamilláékkal mi se tapasztaltunk jobbat az országot járva a kancák tekintetében (elhájasodott, csámpás, munkára alkalmatlan). Különösen, hogy már évek óta nincs kancavizsga. És mint ahogy azt tapasztalhattuk Szokolyán, a használati hidegeket leszólták. Mit várhatunk ez után?
Én már semmit nem merek mondani, de elvileg vasárnap eljutok Kaposvárra, kis balatoni kitérővel.
Ma megnéztem jól magamnak a lovam csikójának féltestvérét. Ahogy tapasztalom, rendkívül nagy befolyásoló tényező az anya külleme, lábszerkezete. Ennek a csikónak is borzalmasak a patái (nem szabálytalanok, tehát kellő fokban állnak, csak az anyaga és formája olyan, hogy extra törődést igényelne), amit örökölt az anyjától, aki szintén az anyjától örökölte, hiába voltak a méneknek kifogástalan patái. A másik érdekessége a csikónak, aki amúgy mindent leszámítva sztem gyönyörű formájú, hogy egy kis szarv nőtt az egyik fülén. Majd mutatok róla képet, én még ilyet nem láttam.

Megtörtént a „A HIDEGVÉRŰ LÓ HASZNOSÍTÁSA NAPJAINKBAN” című konferencia a tegnapi napon. Mivel én nem vagyok hozzáértő, csak egy lótulajdonos, így nem tudom igazán visszaadni az ott elhangzottakat, csak néhány dolgot említek meg. (előre szólok, számomra a hidegvérű nem a pecsenyecsikó előállításra alkalmas kizárólag)

A konferencia elején elhangzott, hogy ilyen konferencia és vitafórum Állattenyésztési Napok alkalmával még nem volt. Volt 2000-ben „A magyar ló 1000 éve” konferencián említés a hidegvérű lóról, de hát ez mégiscsak más, és reméltem – VÉGRE ELINDULT VALAMI.

Az előadások előtt még bizakodtam. Mivel nem vagyok lótenyésztő, nem végeztem az EGYETEMEN, így néhány arc kivételével ismeretlen emberekkel találkoztam. Az első személy, akinek a hozzáállása tetszett, ő nem tartott beszédet, csak megnyitotta a fórumot a Kaposvári Egyetem képviseletében, ő Dr. Holló István dékán volt, aki a hidegvérű ló alternatív felhasználhatóságáról kezdett beszélni, és nem csak a vágóló előállításról.

Őt követően Markos László (sokan Markos Laci bácsi néven ismerik) a Magyar Hidegvérű Egyesület bemutatását tartotta meg. Beszélt a hidegvérű ló kialakulásáról, fajta területi megoszlásáról, és természetesen az egyesületet is bemutatta. Megtudtam, hogy az egyesület idén decemberben lesz 20 éves.

A következő személyre nagyon kíváncsi voltam, ő Kovács-Mesterházy Zoltán az Őrségi Nemzeti Park részéről tartott előadást. Az általa elmondottak tetszettek, hiszen arról beszélt, hogy a hidegvérűt mire lehet használni, csak hadarnia kellett, mert a késve kezdett konferencia határidejét be kell tartani, és úgy éreztem, ő a legkisebb porszem az olajozott gépezetben, így (lehet hogy csak én éreztem így) de rajta hozták be a késést, pedig az országban egyedülállóan próbálják az Őrségben valahogy feléleszteni a muraközi tájfajtát.

A következő hozzászólónak Dr. Stefler József egyetemi tanárt és Dr. Makray Sándor egyetemi docenst szólították, akik a „A FAJTATÍPUS SZEREPE A HIDEGVÉRŰ LÓ HASZNOSÍTÁSÁBAN” előadást tartották. Vagyis az előadást Dr. Stefler József tartotta, és néha megerősítésként szólt Dr. Makray Sándorhoz, vagy az előadás során a terembe érkező Herczog Emilhez, aki ha jól tudom sportlótenyésztő. Ez az előadás a húslóról szólt, legalábbis rengeteg adatot láttam, hogy havonta mennyi súlygyarapodást mértek a csikóknál, és szerintem ennek nincs akkora jelentősége a munkára fogásnál, vagy a hobbi célra tartott lovaknál.

A következő hozzászólást Dr. Gulyás László a Nyugat-Magyarországi Egyetem egyetemi docense tartotta a hidegvérű ló értékmérő tulajdonságairól. Ez az előadás, nekem mint laikusnak tetszett, bár voltak meglepő adatok. Mint korábban írtam, a Hidegvérű Egyesület 30 fővel (remélem jól emlékszem) kezdte meg tevékenységét, közel 20 éve, és mára már 302 fő található a tagsági létszámban. Ez remek, de arról nem esett szó, hogy mi történt 2003 után, mivel 2003-ban a tagok száma a bemutatott táblázat alapján 604 fő volt. Megtudhattuk a mén és kancaállomány területi lefedettségét százalékban, vagy a színek szerinti megoszlást. Az előadás végén az egyesület eltelt két évtizedéből láthattunk fotókat, és tudtam, a vitafórumon megkérdezem, a képen látható hidegvérű lovak vagy utódaik, akik hasonlóan néznek ki méretben (könnyebb hidegvérűek) hol találhatóak.

A következő előadó Frantisec Gracz szlovák Lótenyésztési Igazgató lett volna, aki a „SZLOVÁK MURÁNYI NÓRI FAJTA BEMUTATÁSÁT” tartotta volna, de helyette a vele érkező tolmács Böröczi Péter tartotta meg. Itt egy kis ország minimális ámde tudatos lótenyésztését ismerhettük meg. Röviden jó volt – nekem tetszett – és tudnánk tőlük tanulni.

Na ez után jött a szünet, és a szünet után a francia előadók. Ők ha jól tudom, élen járnak a húsló előállításban, de erről szó sem esett. Ellenben megtudtuk, hogy a hidegvérüket mi mindenre használják, hogy a fakitermeléshez, mezőgazdasági munkákhoz, külvárosi talajmunkákhoz új lóvontatta gépek kellenek, így ezek kifejlesztéséhez, előállításához külön iparág alakult ki, ami folyamatosan fejlődik. (ez egy hosszabb előadás volt, most nem írnám le, miről volt még szó - rengeteg számadatról. Úgy gondolom nálunk is lehet hasonló, majd vagy 100 év múlva)

A vitaindítót Horn Péter akadémikus nyitotta meg, majd két kérdést követően, amit Dr. Makray Sándor és Rajczi Balázs tett fel, be is zárt az idő rövidsége miatt. Természetesen mindkét kérdést a francia delegációhoz intézték, és a második kérdés az állami, önkormányzati támogatásról szólt. Ez csak azért volt érdekes számomra, mert úgy látom, nem a minőség előállítása, hanem a minnél nagyobb pénzhozam beszedése a cél napjainkban, még akkor is, ha az egyed , mint a fórumon hallottam, másra már használhatatlan és a húsmarhához kezd hasonlítani.

Nekem, mint kívülállónak a következő a véleményem. Az alternatív felhasználásról kevés szó esett, de amíg (és itt tisztelet a kivételnek) csak beszélnek róla, nem fog semmi változni. A kérdésemet nem tehettem fel. Nem tudtam meg, hogy a képeken látható lovak hol vannak, mert a kancaszemlén a felsorakozott 31 kanca közül 5 darab volt a számomra használható fajta (amin lovagolni is lehet), a többi mind nagyméretű, de volt olyan is, ami rossz lábszerkezetű , rettenetesen zsíros volt.

Bocs a hosszú amatőr beszámolóért, de ilyennek láttam.

Szia!

Köszönöm a beszámolót, remélem mások is írnak a konferenciáról.

Laci bácsi előadásából esetleg nem derült ki, hogy az egyesület fennállásnak 20 éve alatt mit sikerült elérni azon kívül, hogy nőtt a tagszám?

A kérdés jó, de ezt valószínű sose fogjuk megtudni

A hidegvérűló tenyésztése c. könyvben, melyet 1957-ben adtak ki, arról panaszkodnak ugye, hogy az állomány nem egységes. És hogy ennek megszűntetésére kezdték nyomni a belga hidegeket, mert attól várták, hogy a fajta homogénebb legyen. Úgy veszem észre, 1957 óta semmi nem változott.

Mint mondottam, kívülálló vagyok, de az elmúlt 20 évről semmi fontosat nem tudtam meg. Szerintem nem figyeltem eléggé.

Remélem én is, hogy hozzáértő is leírja a tapasztalatait, mert az én beszámolómmal sajna nem sokra mentek.

heló október 7 én NAGYCENK- en mén vizsga lessz hidegvérű is hogy mennyi még nem tudom voltam kaposváron de azt majd késöbb

Csak néhány impresszió a konferenciáról:

- Baranyai és Gulyás úr is felhozta Szokolyát, mint a hidegvérű sokoldalúságát bemutató példát;
- az egyesületi 20 éves évfordulóra elkezdenek gondolkodni, hogy milyen rendezvényeket szervezzenek - most???
- Stefler és Makray urak régi dobozok mélyéről előásott, közel 20 éves adatokkal támasztották alá előadásukat, ami valahogy ettől hiteltelen lett;
- mindezek ellenére Stefler úr volt az első, aki arról beszélt, hogy nem bűn egy fajta átalakítása, ha arra igény mutatkozik; és mondott számomra elgondolkodtatót is: lehet, hogy célszerűbb lenne egy kisebb testű anyakanca-állomány fenntartása, emellett pedig kisebb és nagyobb testű mének használata, az igényeknek megfelelően;
- erről az jutott eszembe, hogy véleményem szerint 4 féle út áll a hidegvérűsök előtt:
1. kimondjuk fő tenyészcélnak a húslovat, mellette esetleges igás használattal, és ennek szellemében folytatjuk nagy húshozamú fajtákkal a tenyésztése;
2. megpróbálkozunk a Stefler úr által említett kis testű (gazdaságosan tartható) anyakanca-állománnyal, és mellette használat- és húsmének tartásával;
3. kialakítunk 2 típust a magyar hidegvérűn belül, a könnyebb, muraközi jellegű, és a nagyobb testű, akár hústermelésre is alkalmas típust; ezt megfogalmazzuk, és a tenyésztési szabályzatban is lefektetjük (nem mellesleg, a franciák minden hidegvérű fajtájukból 2 típust tartanak fennt, még a 200 kancás fajtáknál is) - nekem ez a legszimpaikusabb;
4. minden marad a régiben - na, ez a legvalószínűbb.

- valóban megdöbbentő volt a Gulyás úr által mutatott 10-20 éves fényképeken látható hidegvérű lovak látványa - azt hiszem, ilyesmi lehet "a" magyar hidegvérű;
- a huculból és norikerből kialakított murányi nóri fajta igazán jó példája annak, hogyan lehet adott lóállományból és körülményekből kiindulva a elyi viszonyoknak leginkább megfelelő fajtát előállítani;
- és még valami: az hangzott el, hogy a szovákok pontosan tudják, hány lovuk van: ugyanis egyfajta kisebb állami támogatással ösztönözték a lótulajdonoskat, hogy jelentsék be és tartósan jelöljék meg lovaikat - így egyetlen év alatt előkerült és a hivatalos rendszerbe került 3000 egyed!
- szünetben elcsípett beszélgetés: mostanában vannak arra kezdeményezések, hogy ne lehessen import, más fajtába tartozó méneket itthon honosíttatni.... amikor több mint 300 mén áll rendelkezésre, nem is értem, ez hogyan lehet még vita tárgya? Ennyiből nem lehet választani? A 700 kancára...
(nagyon kisbetűs: és mindezek ellenére ennyi mén közt nincs egy muraközi jelelgű, amit az Őrségben sikerrel használhatnának a mostani, idős mén kiöregedése után...)
- és 2005-ben még bizottság járt kint Franciaországban, 3 perseron mént venni - na ezt is a franciáktól tudjuk; akkor hogyis van ez az idegen fajtákkal?
- franciák, Loire-vidék régió (kb. 3 és fél millió lakossal): 48 (!) lóversenypálya, évi több millió eurós fogadási, és ehhez kapcsolódó bevételek; sőt, csak a külföldi kapcsolatok menedzselésére alakult szervezet évi 5 millió eurós haszonnal zár! Jé, a lovazást lehet nyereségesen is csinálni... ?!
- rengeteg hasznosítást felsoroltak, cél a lovak behozása a városokba: iskolabuszok, városgondnokság "gépei", stb, a már említett erdőgazdaságok és agroturizmus mellett; merthogy szerintük ha rövid távon drágább is ezek használata, hosszú távon mégis rentábilis, a környezetszennyezés elkerülése révén... Istenem, Európa...!
- és a végén a kérdések: megéri-e a franciáknak fenntartani mind a 9 fajtájukat, ilyen kicsi kancalétszámokkal is? Nem is értették a kérdést - hiszen azok a helyi igények kielégítésére létrejött, speciális, és természetesen nemzeti fajták; ezek megőrzése nme kérdéses
- a másik kérdésre a megdöbbentő válasz: igaz, hogy a csikók 80%-át hústermelésre használják (ami viszont nem hangzott el az elődaásban - marketing, ők tudják, mi az), de nem akarnak lemondani a maradék 20% hasznosításáról se - pl. mocsaras területek hasznosításával, erdők aljnövényzetének kitisztításával (erdőtüzek megakadályozása), és erre - és csak erre - van EUs támogatás is (az ökológiai célú gazdálkodás támogatása);
- ehhez tegyük még hozzá, hogy a franciák az egyik legnagyonn lóhús termelő- és fogyasztó nemzet, és mindjárt árnyaltabb a kép;
- és valóban, elmondták, hogy a nagyobb testű típusok morfológiája kezd hasonulni a húsmarhákéhoz - hurrá! csináltak lóformájú tehenet!

Hát, ennyi.

kínomban felröhögtem. most mondjam, hogy fel vagyok háborodva?

Na, töltöm fel a képeket, ide. A fedelesben kínszenvedés fényképezni, így a minőségért elnézést kérek (a felvezetős képeket nem én csináltam, csak a fogatosokat).

A Gustilo által említett hosszúra nyúlt "kancaszemlén" idén csak 72 kört tettek meg (egy ismerős felvezető számolta meg, rutinból ), a tavalyi 80-hoz képest ez elhanyagolható.

A franciák hoztak 5 breton kancát meg egy mént, akik vevőre is találtak... Iszonyat mutatósak voltak a raffiával befont sörényükkel. Mondjuk ők is recsegtek-ropogtak tisztességesen. Kíváncsi vagyok, mikor érkezik meg majd az első kamion tele ilyen lovakkal, hogy megszórják az állományt velük.
Ja, meg volt egy fekete belga mén is. Ivari jellege nulla, fara mint egy sportlónak, pici, vékony, jellegtelen. Mint lovacska szép volt, csak egy fedezőméntől az ember nem ezt várja el. Szóval az ilyet megint érdemes behozni...

A ménekről: a nagydíjat egy 3 éves szürke, tiszta magyar HV kapta, 5073 a törzskönyvi száma, a nevét sajnos nem jegyeztem meg.
Ha jól rémlik, a 14 éves sárga OMMI-s Gölle-25 Éber lett a második, szerintem abszolút korrekt, szép lovacska, talán a feje lehetne finomabb.
Egon kapott egy harmadik helyet, ja és végre megvan a törzskönyvi száma, 5072, Méz, ez az adat a katalógusból is hiányzik még.
Biszriczék frissen hoztak be Fro-ból egy szürke perscheront. Aztán ott volt az a hosszúhajú fekete, aki Marcaliban van felállítva, de a neve természetesen neki is kimaradt. Na, ő olyan, mintha frízzel lenne beoltva, a netes katalógusban nem találom.
Ami számomra döbbenetes volt, hogy alig találtam olyan kancát, akinek valamelyik felmenője között ne lenne ott az öreg Bizsu. A két kis finom kanca a Nemzeti parkból nekem is szemet szúrt - hirtelen azt hittem, az egyik az, aki Szokolyán olyan ügyesen ment azzal a kislánnyal az ügyességi versenyen.

Annak ellenére, hogy Milánnal többször is beszéltünk róla, nagy bánatomra a négy nap alatt nem sikerült összehozni, hogy egyesével, beállítva a katalógushoz fotózzak kancákat, méneket, remélem, másnak sikerült normális képeket lőni.

Stefler Tanár úr előadásában nekem is szemet szúrtak a 30 éves tejtermelési adatok... Ugyanakkor tetszett az a felvetés, hogy a "használati végterméket" a szarvasmarhánál bevált módon állítsák elő.

Ide annyit szurnék be, hogy sajnos hiába a nagy ménlétszám, a selejtek is bele tartoznak- huh ez jó csúnya szó, de sajnos a tenyésztés velejárója a genetikai problémák sokszínűsége is,- ill. szépen lassan a rokonpárosítások és az ész nélküli fedeztetések miatt (lásd: Perseron 201 Bizsu )a genetikai állomány beszűkült. Tehát, mint minden állatfajnál, igenis rendszeresen kell a friss vér, éppen azért, hogy bizonyos betegségeket, problémákat ki lehessen küszübölni. Azt meg halkan jegyzem meg, hogyha egy ló csúcsszuper mén, vissza lehet rá tenyészteni, csakhát ehhez kéne ismerni a származásokat- pontosan- és végre eldönteni merre az arra.


A többit inkább nem írom le, de nagyon örültem a beszámolóknak....