Sziasztok!
Nos... sok problémát és hiányosságot véltem felfedezni az évek alatt a hidegekhez kapcsolódóan, néha olyan az érzésem, hogy ennél a fajtánál megállt volna az idő.
Egyesület:
Mindenki olvashatta, saját kínom egy egyszerű tagbelépés formáját tekintve, ami kereken 2 évig tartott. Miután meguntam a hiába való várakozást a csekkre, feladtam a pénzt, lesz ami lesz alapon. Nem sok az az évi 2000.-Ft, a fajtát szerető egy lovas embertől, de talán egy kis odafigyeléssel lehetne még tagokat toborozni. Bár kétség kívül az munkával járna, ha más nem, időbeli postázással.
Nincsenek szakmai beszélgetések, (állatorvos-kovács, stb)nincsenek külföldi előadók, nincsenek kiadványok, amiből lehetne tájékozódni, ne adj isten tanulni, nincs egy adatbázis (most már van

) merre indulj ha mént, kancát ,csikót keresnél.
Igénytelenség. Talán így tudnám jellemezni azokat a hiányosságokat, amiket eddig tapasztaltam.
Járjuk az országot, már túlvagyunk a 4. körön, ami a Baranya-Somony-Zala-Tolna-Fejér megyéket érinti. Állami mének, amik lepusztulnak, elhanyagoltak, mert nem jön hozzájuk kanca, vagy jut neki enni vagy nem. Nincs már olyan, hogy állami mén! Az állam kiadta az összes ménjét az Egyesületnek, így minden ott dől el. A populáció beszűkült, rokon párosítások léptek fel, mert nincsenek új, friss vérvonalú mének, hiszen akkor idegen vért használnának, ugrik az állami támogatás. Láttunk pincében tartott hidegeket, akik valamikor lekerültek csikókorban, majd megnőttek és kijönnek feldarabolva, hamár elpusztultak. A csikók tele sebekkel, férgekkel, takonnyal, a színüket a ráragadt trágyától nem látni. Napot, friss levegőt annyit kap, amennyi a kis ablakon beszűrődik. Mozogni? Ha ki tud szökni néha a betonozott udvarra. Legelő? Talán ha megéri, hogy eladó sorba kerüljön és valami csoda folytán nem a kamionon végzi, egyszer talán valaki észreveszi, hogy szüksége lenne rá.
2 évesen már hasasan áll, jobb esetben, nem ugyanott ahol az anyja, mert nyereghelyen sütött, és jár rá a támogatás. Nem kéne ezeket felülvizsgálni? Hiszen létezik országos hálózat, akiket ezért fizetnek. Legalább a tagoknál, mert messzebb nem is akarok gondolni......
Láttunk olyan méneskönyvet, ahol egy kanca 12 csikót adott, majd az utolsó 5 fedeztetésnél üres maradt így vágóba adták. Hol van ilyenkor egy ember, aki észreveszi mi a ló érdeke, aki elmagyarázza a tenyésztőnek, hogy a kancát pihentetni kell, nem lezsarolni, így talán tovább használható, már, ha annyira értékes a genetikája. Erre kéne az előadás, hogy megismertesse a tenyésztőket az új eredményekkel, anyagokkal, de hát minek is ,hiszen a kamion mindig jön és elviszi ha jó, ha nem.
Amikor már a fiatal tenyésztők is arra mennek, hogy inkább adja vágóba a csikót, mint viszont lássa egy vásárban. Ez nem fajta szeretet, nem ez a fajta érdeke.
Elméletileg lenne egy marketinges, akinek feladata lenne, hogy a fajta a köznép tudatába újra bekerüljön. Nem tudom kint volt e a találkozón, de a Szentlőrinci napokhoz kivonultatott 4 db (!) hidegvérű után, lenne min elgondolkoznia.
Változások kellenek. El kell ismerni, hogy valami nem megy, nem pedig kapaszkodni egy maroknyi kis „hatalomba” . Miről is szól ez az egész? Pénzről. Ki mit tud kivenni magának. Aki ugrál azt elgáncsolják, lefitymálják, megzsarolják stb.
Egyre többször jönnek olyan hírek, hogy idő előtt selejteznek le méneket, az állami támogatás miatt, átsütnek kancákat és még sorolhatnám.
Olyan érzésem van mindig, mikor a „nagyok” jönnek, hogy valamiféle lefitymáló, lenéző módon kezelnek minket. Ennek két oka van: nem nőtt ki, ami nekik genetikailag van (már akinek) másrészről meg nincsen 30-40-50-es kancaállomány a kezünkben.
Urak! Aki egylovas annak is egy szavazata van, és nem hinném, hogy valaki attól tenyésztő mert sok hidegvérűt birtokol.
Jött a válasz, félnek tőlünk: nem tudják hová tenni a munkánkat, a lelkesedésünket, félnek tőle, hogy a többi ember is észreveszi, mennyi minden hiányosság és egyéb probléma létezik és fellázadnak.
Kiesünk abból a körzetből, ahol bármi befolyásuk lenne, nem kérünk támogatást, nincs több hektár földünk, stb,stb.
Nem akarunk mi senkit bántani, segíteni akartunk, jó szándékból, mert szeretjük ezt a fajtát, de ha nem kell, hát nem.
Aki beszeretne lépni és ír a fórumra vagy beazonosítható, valószínű hiába vár a csekkére, hiszen ők is tudják „Sok lúd, disznót győz!
Tenyésztés:
Nagyon határt kéne szabni azoknak az irányoknak, hogyha egy ló eléri ( nyereghelyen sütött kancákról beszélünk) az ivarérett kort, akkor már az egyből tenyészérett is. Ha Egyesületi ménnel fedeztet, akkor automatikusan nyereghelyen sütik a csikót is, tehát tenyészszemle nem kell, max. ha a tulaj elit minősítést szándékozik kapni a kancájának.
Erre is láttunk érdekes példákat a már említett megyékben. Hidegvérű kancák, nyhs. akik jóformán mint a sportlovak, olyan csontozattal, súlyos anatómiai hibákkal ellenek. Kérdem én, egy nyhs. kanca mindig a fajtájának kiváló, elletni alkalmas egyede? Tényleg minden nyhs. kanca, alkalmas ellenőrzés nélküli tovább tenyésztésre?
Minden fajtának megvannak a maga sajátosságai, és isten őrizzen, hogyha a nyakon sütött, percheron vérvonalú kancámat, egy chippes belgával fedeztetetem, akkor az magyar hidegvérű legyen. Nem érzem ,hogy sztárolva lennének a belgák ,egyszerűen az erdei munkába és az erő versenyeket nekik találták ki. Nincs egy homogén állomány, sütnek mindent, aminek vágott a segge.
A méret különbségeket most úgy próbálják meg kiküszöbölni, és evvel együtt újra előállítani a muraközi lovat, hogy hucult kevernek az Örségi lovakba.
Nem kéne talán egy génbankot létrehozni, és az egyesületnek fenntartani a még élő ménekből?
Weboldal:
Felszívtuk magunkat és megcsináltuk. Hiánypótlóként, mert nulla információ létezik, képek meg minimálisan a Mo.-gon fellelhető állományról. Volt, aki teljesen elzárkózott attól, hogy lefényképezzük a lovát, lovait. Miért? Félt hogy olyat látunk, amit nem kéne? Állítólag lejáratjuk a tenyésztőket a fényképekkel.
A következő kérdések hangzottak el:- Kinek a megbízásából járjuk az országot? -Miért reklámozzuk az Egyesületi méneket? - Kinek a megbízásából telefonálgatunk?
Hát, hogy őszinte legyek már azt se értem, miért fáj valakinek, hogy saját erőből próbálunk valamit kezdeni. Sokan jöttek oda hozzánk a találkozón, telefonáltak, hozzájuk mikor megyünk, várnak szeretettel. Talán így –mondják ők- nekik is lesz esélyük, még ha 1 ménjük is van, hiszen ez ingyen reklám! Aki meg másképp gondolkozik, kimarad, de előbb-utóbb megkérdezik majd, vajon miért hiányzik csak 10-20 ló az adatbázisból? Hát ezt a kérdést nekik kell majd feltenni! Miért is?
Megkerestek minket az Egyesülettől, hogy összeülhetnénk és megbeszélhetnénk, mi-hogyan legyen az oldalon, esetleg az Egyesület is beszállna anyagilag a dologba, ha már költeni amúgy sem költenek semmire, úgymond ülnek a pénzen és itt ki is fújt a dolog.
Jött következő ötlet, hogy mégse adnak támogatást, inkább megvárják mi is lesz belőle. SZÁNALMAS!
Hát most már két dolgot tehetnek, vagy megnézik az oldalt vagy nem!
a Találkozóról:
Rengeteg munkát és pénzt fektettünk bele. Próbáltunk mindent megoldani, megszervezni, felkészülni. Jött egy info, hogy az Egyesület, mint Fajtagondozó támogatná a rendezvényt.
Mi nem kértünk semmit, ők beszéltek felajánlásról, hozni nem hoztak semmit. Tehát támogatás nincs a részükről ez most már világos, marad a leosztás berkeken belül és veregethetik egymás vállát, de fasza gyerekek vagyunk. Ellenben, szívesen látnának minket beleolvadva és természetesen az ő irányításuk alatt dolgozva, mert azért jó lenne, ha tudnák mire készülünk. (hát ez titok, de nagyobbat fog szólni, mint Szokolya!)
Én úgy gondolom, hülyét nem csinálunk magunkból. Más tollával ékeskedni, nem szép dolog, kedves vezetők!
A találkozó legellentmondásosabb része a Fajtabemutató volt. Ha valaki megtisztel minket avval, hogy elhozza a lovát és bemutatja, nem kéne lefikázni. El lehet mondani a hibákat „mikrofonon” kívül is. Azt meg nagyon furcsállottam, mikor „nem ilyen típusú a magyar hidegvérű”. Miért milyen típusú? Nincs egy egységes állomány, sokan színre tenyésztenek, így már hallottunk olyat is , két pej nem ér fel egy sárgával. Hurrá! Még jó, hogy a „Jó lónak nincsen színe”! Szilaj, franciás? Hol voltak mikor egy igen csámpás mént jelöltek fedeztetésre?
Meghívtuk a legnagyobbakat! Sokan eljöttek, majd talán ketten hárman maradtak végig. Biztos uncsi volt szembesülni, mekkora érdeklődés van, egy ilyen rendezvényen.
Egy fecske nem csinál nyarat!- szokták mondani, hát mi nemhogy nyarat csináltunk, még sivatagi vihar is lett belőle.
Hárman taroltunk, egy tökös legény és a hobbys lányok megmutatták, hogy kell ezt csinálni!