965 válasz a témához

[R.Ferenc]

Nekem van egy eladó nyergem (nyeregvázam,farbõrrel,hevederfelrántókkal,faragott díszítésû kápákkal) keskenyebb marú lóra egy heveder és birkabõr kell még hozzá. Ára:35000 Ft Ha valakit érdekel tudok róla fotót küldeni e-mailban

[smoft]

A lovasíjász nyergeket legtöbbször az adott lóhoz méretezik. Ha gondolod, nézd meg ezt az oldalt, az edzõm elég sok nyerget készít.

[Kacsa]

Nekünk van 2 (ill. már 3) nyergünk, amit egy olyan emberke készített (személyesen nem ismerem), aki tulajdonképpen nem is nyeregkészítõ és mégis olyan gyönyõrû nyeregvázat készít kb. 30ezer Ft-ért (talán olcsóbb pontosan nem emlékszem, de azt hiszem szíjak is vannak hozzá), hogy az csak na Mi is huculokon használjuk, de õ is egyébként egyedire csinálja a nyerget, hogy szépen felfeküdjön a lóra és ne törje fel a hátát. És az elsõ kápában még merevítõ "fém-izé" is van, mint a régi nyergekben, mesélte valaki, hogy ettõl az emberkétõl vet egy nyerget és amikor nem figyelt oda a lova meghempergõzött nyergestül a földön és hála ennek fém-cuccnak nem lett baja a nyeregnek (jó persze lehet sarkított kicsit, de ettõl függetlenül tényleg jó, hogy benne van). A két kápába még farag is valamilyen mintát amilyet akarsz Egyébként maga a nyereg ilyen 'pej' színû, le van lakkozva és tök jól néz ki és nagyon kényelmes Füredi nyereg.

[Kacsa]

A héten megkérdem akkor az elérhetõségét

[Artin]

Nekem lenne kedvem egy kis lovaspaintball-hoz. Nincs is jobb mint terepen egymást lövöldözni a nyeregbõl.

Ha jól tudom van ahol létezik ez az összeállítás, és mintha egyszer már valahol a fórumon is szóbakerült volna. Ebben nem vagyok biztos, de dereng, hogy valakik beszélgettek már a ló védõfelszerelésének megoldhatóságáról.Nem egy elvetendõ ötlet, de magam részérõl maradok inkább a lovasbirkónál.

[Artin]

Mostanság érlelõdik bennem egy elképzelés a töltés témájában. Igazából le szeretnék szokni a markolat mögül töltésnek, mert nagy marhaságnak tartom, a sport szülöttjének. Az egész teljesítménymániától kezd elmenni a kedvem, amióta egyre több elemével kapcsolatban villan fel a kis lámpácska, hogy mennyire nem valósághû.Na szóval a töltés. Próbálkozott már valaki jobbkezesként bal elölre feltett tegezbõl tölteni?Még sok alakalmam nem volt élesben kipróbálni, mert lábszárvédõbõl nem az igazi, a tegezemet meg arra a fanyeregre, amivel mostanság megyek nem a legegyszerûbb hatékonyan feltenni. Nagyjából arra gondolok, hogy így kisebb töltésidõt lehet talán elérni, hisz nem kell teljesen ellentétes oldalra átvinni a húzókezet a vesszõért, hanem elég "lenyúlni". Azt már kipróbáltam, az íjjal való mozgásban csak nagyon kis mértékben korlátz, és kis hozzászokással talán teljesen akadálytalan lehet.A másik, ami az utóbbi alkalmakkor téma volt a társaimmal, hogy a gyorsaság és a pontosság mennyire lehetett fontos csatában? Túl gyorsan felesleges volt lõni, hisz akkor mi marad csta végére? Korlátlan mennyiségû vesszõt nem vihettek magukkal, szedni meg senki nem szedte össze nekik két roham között! A pontosság meg a nagy létszám miatt válhatott visoznylag feleslegessé. Bár feltehetõen lehettek "mesterlövészek", akik a zászlósokat, magasrangú személyeket támadtak a csatában, de nem inkább a nyílzápor lehetett jellemzõ? Ott mindegy volt, hogy ló, vagy lovas hullik. Ugyan nem nehézlovasságról beszélek most, akik leesve a lóról már harcképtelenek voltak, de ember és felszerelés is komoly sérüléseket szenvedhetett, ha nagy lendülettel estek lovastul.Sok hasonló gondolat kavarog még bennem, így a szezonvég közeledtével. Tavaszra ki akarom találni, melyik irányban is szeretnék továbbhaladni (Teljesítmény vs. Élethûség). Bár hozzáteszem az utóbbi vonzóbb, de sokkal komolyabb hátteret is igényel, amit jelenleg nem tudok biztosítani. Itt most nekem a teljesítmény a "sötét oldal", tehát a könnyebb út.Jár még valaki hasonló cipõben, hasonló gondolatokkal?

[Artin]

Valószínûleg olcsóbban tudsz csináltatni, mint venni, így én ezt ajánlanám elsõ körben. Próbálj meg valahonnan (ezt ha minden igaz lehet találni a neten) szabásmintát szerezni és avval elmenni egy varrónõhöz. Ha szabásminta nincs, akkor talán akad, aki képek alapján is el tudja készíteni. Az én kaftánom példáúl egy másik kész darab lemásolásával készült. Ha minden jól megy akkor lehet az anyagár több lesz, mint a varrás díja...Készen kapni nem tudom hivatalosan lehet-e bárhol is. Én még nem láttam.Most látom, hogy voltál (vagy akartál menni) Kassai-hoz. Esetleg ott is lehet érdeklõdni, amennyiben olyat szertnél, amilyen nekik is van. Biztos szívesen adnak ötletet.

Edited by Artin, 2006 november 26. - 12:57.

[smoft]

Többek között Nyers Csaba, a Mag-Art és újabban Nazcáék is csinálnak kaftánokat. Pesten a Magyarok Házában (azon belül a Szkíta kézmûvesboltban) is lehet kapni kész kaftánokat - azt hiszem, itt egyedül Mag-Artosat nem láttam.A varratás szerintem is jobb ötlet, bár én is már vagy egy éve húzom a dolgot. Szabásmintát elég nehéz vadászni, én legalábbis nem találtam jókat. Ha esetleg ráakadnál egyre, továbbítanád felém is?

[arikan]

Sziasztok!Nekünk Anyukám készítette, és õ szívesen elvállal más kaftánt is. Természetesen méretre szabja, és az anyag árától függ a végleges ára (a jobb anyagok elég borsosak tudnak lenni, de ugye az arany középút..)Nekem sem tetszik a Kassai-féle munkás-kafátn. De dolgozni tényleg jó benne. Stapabíró.

[Artin]

Kíváncsiságból felteszem a következõ kérdést, remélvén a sokszínû (szó szerint ) válaszokat:Milyen kaftánotok volt/van/lesz/szeretnétek?Ha van szívesen látnék fotókat is! Fõleg azért, hogy ki mit tart ma kaftánnak.Hogy el is kezdjem a sort. Az enyém ilyen. A kép kissé homályos, de a lényeg ezen látszik talán a legjobban.

[Artin]

Igazából nem zavar. Meg kellett szokni, de már nagyrészt ráéreztem, hogyis lehet jól viselni lóháton. Mostanra már szinte semmiben nem zavar.Hasonló szabású a csapatvezetõnknek van még más színekben is. Zöld, bordó, lila, ezek különbözõ anyagúak is olykor. Abban a galériában, ahol ez is van, van azoól is kép. Meg van még egy-két kisebb méretû, más szabású (középen záródó) kaftánja is, nekem azok is tetszenek.

[smoft]

Nekem az oldalt záródó kaftánok tetszenek a legjobban, de majd egyszer szeretnék egy nõies, "földi" darabot is (valamilyen világosabb színû, középen záródó, esetleg két részbõl - külön fölsõ és alsó részbõl - állót, igaz ez már nem kaftán). Lovagolni csak elöl-hátul és kétoldalt hasított (felvágott vagy sliccelt, kinek hogy tetszik) kaftánt szeretnék, valami jó tüzes színben. Bordó-fekete, tiszta fekete de valamilyen anyagmintával vagy valamilyen napszín, esetleg zöld.A csicsás mongol kaftánok nem jönnek be, kivéve, ha ízléses színvilágú (ez alatt kb. a három, egymással harmonizáló színnél nem többet alkalmazó mintákat) és minõségû anyagból készültek. Egyébként nem tudom pontosan leírni, mi tetszene és mi nem. Látni kell és érezni.

[Barefoot]

Én is csináltattam egyet még a tavasszal, szintén mongol szabású, de egy 12. századi minta alapján. A Képes Krónika kunjai mászkálnak hasonlókban, azért is választottam ezt. Ímé:http://img.tar.hu/fe.../22437212.jpg#3

[Artin]

Egyszer egy listára én is feliratkoztam. Azon jöttewk a levelek rendesen, de elolvasván õket kb 1 hét után le is vetettem a címemet... Vannak akik azt mondják nem ilyen az a lista, csak rossz idõszakot fogtamki, de köszönöm abból nem kértem többet.Az egyébként lehet, hogy moderátori jóváhagyás kell ahhoz, hogy felvegyenek és az még nem történt meg, de lehet, hogy csak épp be van halva kicsit.Mateo!Részben hasonlóan gondolom a harcmodor leírását, de abban nem vagyok biztos, hogy akkoriban túlzottan sok nyugati hadsereg alkalmazott volna nagy számban íjászokat. Nyugaton a fénykora kicsit késõbbre tehetõ ennek a fegyvernemnek, nagyrészt talán azért is, mert a keletrõl jövõ népvándorlási hullámok elõtt nem igazán volt ismert/kedvelt az íj. Sokkal inkább a fizikai közelséget igénylõ vágó és szúróegyvereket alkalmazták.Másrészrõl a túl nagy távolságból leadott lövések hatékonysága is megkérdõjelezhetõ. Sokkal inkább úgy gondolom, hogy nyíltabb összecsapásokban a közvetlen közelséget mégis kerülve voltak a leghatékonyabbak a magyarok (és más hasonló harcmodorú népek) taktikái. Amennyiben az adott taktika része volt a menekülést imitálásával való csapdába csalás, akkor méginkább szükséges lehetett magukra engedni az ellenséget, nehogy azok idõ elõtt feladják az üldözést.Persze errõl sok más elmélet is akad minden bizonyal.

[smoft]

Én inkább Artin véleményét osztom. Persze, mindenki máshogy áll a kérdéshez, és egyik hagyományõrzési módot sem lehet (szerintem) jobbnak, vagy kevésbé jónak titulálni. Az élethûség egy dolog, a lehetõségeink és/vagy korlátaink pedig egy másik.Nem értek egyet abban, hogy célzott lövésnél kicsi a tûztávolság. Erõsebb, nagyobb hordtávolságú íjjal is lehet viszonylag pontosan (akár vonalban) lõni, sõt... A célzás pedig nem egy idõigényes feladat, ha már valamennyire begyakorolta az ember az "érzésbõl lövést".Mateo, a leírásod és az indoklásod nekem kissé túl tudományos - a világon semmi sem fekete vagy fehér. Minden csata másképp mûködik és minden harcos másképp viselkedik, az embernek az a dolga, hogy azt tegye, amit tennie kell, és amire képes. Nem hiszem, hogy a fegyverváltás legfõbb akadálya lenne a markolathoz fogott vesszõ - közelharcra meg nem egyik pillanatról a másikra kerül sor. Az ember általában látja az egyre közelebb jövõ ellenséget, így tud mérlegelni (egy pillanat is elég), hogy továbbra is az íjára van-e inkább szüksége, vagy sem. Kivételek persze itt is vannak, de olyankor meg mit számít az okoskodás?...Még valami: kérlek, tiszteld meg a nyelvünket azzal, hogy helyesen írsz. Ígéret Földje, a lovasíjász levlista jó ideje átköltözött egy másik szerverre, lehet, hogy a régire iratkoztál fel. Fejbõl sajnos nem tudom, mi a címük, és most a gépemen se találom, de talán ha beírod valamelyik keresõbe, kidob valami használhatót.

[smoft]

Ebben egyetértünk. :)/A helyesírás meg nem egy nagy ördöngõsség, csak egy kis odafigyelés kell hozzá. Már most is sokkal jobb, mint az elõbb, de a témájú, még mindig pontosjé. ;)/Azt a markolathoz fogott néhány vesszõt el is lehet dobni - ez sem egy körülményes mûvelet. De õseink biztosan jobban tudták, hogyan oldják meg az ilyen helyzeteket.Azt elképzelhetõnek tartom, hogy forgótámadáskor például tegezbõl töltöttek, hiszen, ha több tíz/száz/ezer lovas "egyszerre" lõ, az a néhány másodperces mûvelet, amíg új vesszõt vesz elõ az ember, nem bontja meg a "sortüzet". Mit gondoltok errõl?

[Artin]

Mindenképpen így gondolom én is. Avval a kiegészítéssel, hogy szerintem sehonnan máshonnan nem töltöttek, mint tegezbõl. A "gyorstöltésnek" mint fogalomnak maximum akkor látnám értelmét, ha egy az egy elleni üldözés jönne létre két íjász között, ez pedig nem hinném, hogy gyakori lett volna. Fõleg, hogy továbbra is önveszélyesnek tartom a markolat mögül töltést. Én legalábbis egy a mai gyakorlóhegyektõl eltérõ heggyel nemigen próbálnám ki. A vesszõk gyors kilövése ellen szól továbbá a korlátozott muníció is, de belátom ez kevésbé nyomós érv, hisz lehetett a csatáknak olyan része, ahol szükség lehetett az idõben koncentrált nagy tûzerõnek.

[Barefoot]

Mai napi revelációim következnek:A magyarok harcmodora nem a nyugatiak elleni harcokban alakult ki, hanem más nomád népek ellen. Hogy a nyugati hadjáratok alkalmával kihasználták az íjaik adta elõnyt, az biztos, de általában a nomád hadviselésben nincs biztonságos távolság ahonnan csúzlizni lehet. Egyrészt mert visszalõttek, másrészt mert az íjak legnagyobb lõtávolsága nemigen lehetett több 250 méternél, ezt pedig egy vágtató lóval 15 másodperc alatt le lehet küzdeni. És máris itt vagyunk a tegezbõl töltés kérdésénél. Egy ilyen hirtelen fordulatnál (ami a nomád harcászat egyik kedvelt eleme) el lehet dobni a kézben tartott négy-öt vesszõt, nem megoldhatatlan, csak nagyon fájdalmas, ha figyelembe vesszük, hogy összesen húsz körül volt a tegezben. Egyszer. Másodszor ott van amit Artin mondott, hogy éles nyilat nem húz át az ember a kezén. Harmadszor pedig minek is venne elõ egyszerre egy csokor nyilat az egyszeri harcos? Nem láthatta elõre, hogy mennyire lesz szüksége, viszont betölteni-lõni tegezbõl is lehet kb három másodperc alatt. Arról pedig egyáltalán nem vagyok meggyõzve, hogy egy erõs íjjal is elõ lehet adni a Kassai féle gyorstüzelést. Szóval nekem az a véleményem, (amellett, hogy carthaginem esse delendam) hogy a kézbõl lövés a sportpályára való.Ami a lõtávokat illeti, szerintem minden belõhetõ távra lõttek. Az ellenséges hadrendbe egészen távolról is belelõttek, lásd a részletet A Mongolok Titkos Történetébõl:" Dzsingisz kán azután ezt mondta: Amikor Köitennél hadirendbe állottunk, s ide-oda nyomakodva rendeztük sorainkat, a hegyoldalból egy nyíl repült ide, és harci paripámnak, a fehér pofájú, fekete sörényû, fekete farkú, hátán fekete csíkos fakó lovamnak eltörte elsõ csigolyáját. Ki lõtte ezt a nyilat ide a hegyrõl? E szavakra így válaszolt Dzsebe: Én lõttem a hegyrõl."Bölcs Leó leírja, ahogy a magyar lovasok a bizánciak vonala elõtt ellovagolva lõtték õket, nyilván közelebbrõl. Egy üldözés alkalmával pedig egészen közelrõl is lõhettek. És ezek mind célzott lövések. A tömegbe is csak célzással és kellõ gyakorlattal lehet beletalálni.

[smoft]

Ezt mintha már egyszer mondtad volna... :)Nézelõdtem kaftánügyben, a Sasíjászok honlapján sok kép van, amibõl lehet ötletet meríteni. Valamint kaptam egy rajzot (nem igazán szabásminta, de jó lesz), remélem sikerül belõle kiügyködni valamit.Milyen anyagból varrattátok a saját kaftánjaitokat?

[Artin]

Milyen anyagból varrattátok a saját kaftánjaitokat?

Bevallom nem igazán értek hozzá, de ha jól emlékszem azt mondták nekem, hogy brokát selymet vettek hozzá.(de lehet, hogy azt a másokéhoz vették? :confused: )

Edited by Artin, 2006 december 1. - 12:01.

[Kacsa]

Jéé most nézem, kik olvassák a topicot, szia Finta! Lehet már konkrétan nem emlékszel rám, nyáron itt voltál nálunk Pécsett :)A kaftánomról láthattok egy képet a 'profilomnál', igazából nem tudom, minek nevezzem, mert hosszra kaftán, de ujjatlan és a felsõ része egy kicsit egy dolmányra emlékeztet (mi mindennemû kaftánt és felsõruhát dolmánynak hívunk amúgy ). A díszítése igazából nem korhû, de szerintem illik hozzá. Az anyaga ha jól emlékszem len-vászon (de nem értek hozzá...). Egyébként az enyémet anyukám varrta :)Hogy álltok a barantával? Múlt pénteken és szombaton itt volt nálunk Vukics Ferenc (gondolom hallottatok már róla). Pénteken egy nagyon érdekes elõadást tartott, szombaton pedig tanultunk egy-két technikát tõle vívásban, karikás használatban, botforgatásban, stb... Nagyon jó volt

[ori]

Hahó íjászok!Finta még kicsit szótlan a fórumon (nem minha élõben beszédes lenne...), de majd segítek neki, hogy bellendüljön. Nem Pécsen dobott meg egy nézõt a kelevézzel? Az egyesületünk el szeretné adni a jurtáját, eredeti kazah, 45 m2 alapterületû, ha valakit érdekel, Bene Sándornál érdeklõdjön a 30-5024313 számon. Esetleg vannak olyan oldalak, ahol ezt meg lehetne hirdetni?

[arikan]

Mester!Belinkeltem neked ide a mûsort, amirõl múltkor beszéltünk (FÕTÉR)klikk ide!Kattitns a fönti linkre, utána a 100 kbit -re kattitnva bejön a videó, amin... tudod..remélem eloldasod ezt az üzenetetszia!arikan

[Kacsa]

Csak majdnem.... én csak hátulról láttam a dolgokat, asszem pont a korlátnál megállt a kelevéz de azért nagyon ijesztõ volt

[Mör]

Sziasztok!Azt hiszem kicsit átváltok a szemlélõdõ fórumosból író fórumosba :)Már valamelyik nyerges topikban írtam, hogy szeretnék magyarnyerget magamnak. Kaptam is tippet, rajta vagyok, de ha esetleg megosztanátok a tapasztalataitokat a témában, megköszönném :)Igazából egyelõre én is "elvi" lovasíjász vagyok, remélhetõleg idén nekiállok komolyabban foglalkozni a gyakorlattal, ezért is szeretnék ilyen nyerget. Meg persze túranyeregnek is. A Turul Népe oldalon látható nyereg nagyon jól néz ki (a teljes bõrös), kérdés, használható-e mondjuk hosszabb terepeken is.Õszintén szólva a sport célú lovasíjászat nem nagyon érdekel, maradnék az "örömlovasíjászatnál" , de ezen a töltés dolgon én is elgondolkodtam már. Valóban kissé sport ízû a dolog, de valahol láttam egy rajzot amin a hátrafelé nyilazó figura nyilakat szorít az íjhoz (valami sokszáz éves rajz, de nem emlékszem hol, melyik könyvben láttam).Egyébként szerintem a lõtáv határáról kilõtt nyílzápor az ellenség hadrendjének megbontásához elég lehetett, még ha nem is okozott tömeges exitust a délceg lovagok körében

[Artin]

Egyébként szerintem a lőtáv határáról kilőtt nyílzápor az ellenség hadrendjének megbontásához elég lehetett, még ha nem is okozott tömeges exitust a délceg lovagok körében

Amikor a lőtáv határáról való lövészetről beszélünk, azért vigyázzunk, mert a lőtáv nem feltétlen egyezik a hatásos lőtávolsággal. Meg nem is igen lehet ezt egzaktul meghatározni. Íjtól, íjásztól, időjárási viszonyoktól, meg még egyéb mástól is függ ez. Lóról véleményem szerint nem is igazán volt lényeg, hogy már nagy távolságból támadhassanak, hisz egyrészt mozgékonyak voltak, másrészt nagyrészt az ellenfél nem használt nagyobb távról is hatásos fegyvereket. Amikor esetleg mégis, akkoris inkább a közvetlen összecsapás lehetett a célravezetőbb.A lőhatárról való támadást sokkal inkább kicsivel később a 100 éves háború idején lehetett szépen megfigyelni, ahol is az angol long bow-s csapatok a magyarok íjainál sokkal erősebb íjakkal (tehát jóval nagyobb hatékony lőtávval) támadták a létszámfölényben lévő francia nehéz-lovasságot. Ott a francia lovagok kisebb mozgékonysága és rendezet hadrendje miatt hatékony volt ez a módszer, amit egy-egy leírás is alátámaszt. Már nem tudom pontosan hol volt a csata, de olvastam egy leírást, ahol 5000 íjász sorakozott fel a harcmező egyik végében, és a tőlük feltehetően 3-400 méterre felálló 15000 lovas gyakorlatilag el sem érte a vonalaikat.Persze vita is van ezekkel a leírásokkal kapcsolatban, hiszen sokan tagadják azt a feltételezést, hogy az angol íjászok íjai akár a 120#-os erősséget is elérhették. Ez a magyarok által használt íjaknál jelentősen erősebb. A nyereggel kapcsolatban túl sok mindent hozzátenni nem tudok, mert az említett nyergek nem ismerem (nem is láttam és most nem kerestem meg az oldalt), de azért általában hosszú távon is kényelmesek ezek a nyergek. Amiket én ismerek azok nincsenek túl-luxusozva, de azok is kényelmesek, akár hoszabb távon is. Az viszont visszatérő elem, hogy elsőre-másodikra sokaknak nemigazán jön be a nyeregtípus, de amikor már esetleg sokadszorra kerül rá sor, hogy használják, általában megszokják és megszeretik. Nekem pl sokáig törte a lábamat egy ilyen nyereg, de ma már a kedvencem és ha akarnék se tudnék úgy ülni benne, hogy törje a lábam. (Hopp, most olvasom alább, csak nem akartam ezért új hozzászólást írni. A Palaga-féle nyergekről magam is nagyon jó véleménnyel vagyok, nekünk is tőle van az egyik, ha minden igaz. Én nagyon szeretem és a lovainkat se törte fel soha)

Edited by Artin, 2007 január 24. - 20:08.