Magyar hidegvérű Opciók

[cucu]

Megtörtént a „A HIDEGVÉRŰ LÓ HASZNOSÍTÁSA NAPJAINKBAN” című konferencia a tegnapi napon. Mivel én nem vagyok hozzáértő, csak egy lótulajdonos, így nem tudom igazán visszaadni az ott elhangzottakat, csak néhány dolgot említek meg. (előre szólok, számomra a hidegvérű nem a pecsenyecsikó előállításra alkalmas kizárólag)

A konferencia elején elhangzott, hogy ilyen konferencia és vitafórum Állattenyésztési Napok alkalmával még nem volt. Volt 2000-ben „A magyar ló 1000 éve” konferencián említés a hidegvérű lóról, de hát ez mégiscsak más, és reméltem – VÉGRE ELINDULT VALAMI.

Az előadások előtt még bizakodtam. Mivel nem vagyok lótenyésztő, nem végeztem az EGYETEMEN, így néhány arc kivételével ismeretlen emberekkel találkoztam. Az első személy, akinek a hozzáállása tetszett, ő nem tartott beszédet, csak megnyitotta a fórumot a Kaposvári Egyetem képviseletében, ő Dr. Holló István dékán volt, aki a hidegvérű ló alternatív felhasználhatóságáról kezdett beszélni, és nem csak a vágóló előállításról.

Őt követően Markos László (sokan Markos Laci bácsi néven ismerik) a Magyar Hidegvérű Egyesület bemutatását tartotta meg. Beszélt a hidegvérű ló kialakulásáról, fajta területi megoszlásáról, és természetesen az egyesületet is bemutatta. Megtudtam, hogy az egyesület idén decemberben lesz 20 éves.

A következő személyre nagyon kíváncsi voltam, ő Kovács-Mesterházy Zoltán az Őrségi Nemzeti Park részéről tartott előadást. Az általa elmondottak tetszettek, hiszen arról beszélt, hogy a hidegvérűt mire lehet használni, csak hadarnia kellett, mert a késve kezdett konferencia határidejét be kell tartani, és úgy éreztem, ő a legkisebb porszem az olajozott gépezetben, így (lehet hogy csak én éreztem így) de rajta hozták be a késést, pedig az országban egyedülállóan próbálják az Őrségben valahogy feléleszteni a muraközi tájfajtát.

A következő hozzászólónak Dr. Stefler József egyetemi tanárt és Dr. Makray Sándor egyetemi docenst szólították, akik a „A FAJTATÍPUS SZEREPE A HIDEGVÉRŰ LÓ HASZNOSÍTÁSÁBAN” előadást tartották. Vagyis az előadást Dr. Stefler József tartotta, és néha megerősítésként szólt Dr. Makray Sándorhoz, vagy az előadás során a terembe érkező Herczog Emilhez, aki ha jól tudom sportlótenyésztő. Ez az előadás a húslóról szólt, legalábbis rengeteg adatot láttam, hogy havonta mennyi súlygyarapodást mértek a csikóknál, és szerintem ennek nincs akkora jelentősége a munkára fogásnál, vagy a hobbi célra tartott lovaknál.

A következő hozzászólást Dr. Gulyás László a Nyugat-Magyarországi Egyetem egyetemi docense tartotta a hidegvérű ló értékmérő tulajdonságairól. Ez az előadás, nekem mint laikusnak tetszett, bár voltak meglepő adatok. Mint korábban írtam, a Hidegvérű Egyesület 30 fővel (remélem jól emlékszem) kezdte meg tevékenységét, közel 20 éve, és mára már 302 fő található a tagsági létszámban. Ez remek, de arról nem esett szó, hogy mi történt 2003 után, mivel 2003-ban a tagok száma a bemutatott táblázat alapján 604 fő volt. Megtudhattuk a mén és kancaállomány területi lefedettségét százalékban, vagy a színek szerinti megoszlást. Az előadás végén az egyesület eltelt két évtizedéből láthattunk fotókat, és tudtam, a vitafórumon megkérdezem, a képen látható hidegvérű lovak vagy utódaik, akik hasonlóan néznek ki méretben (könnyebb hidegvérűek) hol találhatóak.

A következő előadó Frantisec Gracz szlovák Lótenyésztési Igazgató lett volna, aki a „SZLOVÁK MURÁNYI NÓRI FAJTA BEMUTATÁSÁT” tartotta volna, de helyette a vele érkező tolmács Böröczi Péter tartotta meg. Itt egy kis ország minimális ámde tudatos lótenyésztését ismerhettük meg. Röviden jó volt – nekem tetszett – és tudnánk tőlük tanulni.

Na ez után jött a szünet, és a szünet után a francia előadók. Ők ha jól tudom, élen járnak a húsló előállításban, de erről szó sem esett. Ellenben megtudtuk, hogy a hidegvérüket mi mindenre használják, hogy a fakitermeléshez, mezőgazdasági munkákhoz, külvárosi talajmunkákhoz új lóvontatta gépek kellenek, így ezek kifejlesztéséhez, előállításához külön iparág alakult ki, ami folyamatosan fejlődik. (ez egy hosszabb előadás volt, most nem írnám le, miről volt még szó - rengeteg számadatról. Úgy gondolom nálunk is lehet hasonló, majd vagy 100 év múlva)

A vitaindítót Horn Péter akadémikus nyitotta meg, majd két kérdést követően, amit Dr. Makray Sándor és Rajczi Balázs tett fel, be is zárt az idő rövidsége miatt. Természetesen mindkét kérdést a francia delegációhoz intézték, és a második kérdés az állami, önkormányzati támogatásról szólt. Ez csak azért volt érdekes számomra, mert úgy látom, nem a minőség előállítása, hanem a minnél nagyobb pénzhozam beszedése a cél napjainkban, még akkor is, ha az egyed , mint a fórumon hallottam, másra már használhatatlan és a húsmarhához kezd hasonlítani.

Nekem, mint kívülállónak a következő a véleményem. Az alternatív felhasználásról kevés szó esett, de amíg (és itt tisztelet a kivételnek) csak beszélnek róla, nem fog semmi változni. A kérdésemet nem tehettem fel. Nem tudtam meg, hogy a képeken látható lovak hol vannak, mert a kancaszemlén a felsorakozott 31 kanca közül 5 darab volt a számomra használható fajta (amin lovagolni is lehet), a többi mind nagyméretű, de volt olyan is, ami rossz lábszerkezetű , rettenetesen zsíros volt.

Bocs a hosszú amatőr beszámolóért, de ilyennek láttam.

[Méz]

Őt követően Markos László (sokan Markos Laci bácsi néven ismerik) a Magyar Hidegvérű Egyesület bemutatását tartotta meg. Beszélt a hidegvérű ló kialakulásáról, fajta területi megoszlásáról, és természetesen az egyesületet is bemutatta. Megtudtam, hogy az egyesület idén decemberben lesz 20 éves.

Szia!

Köszönöm a beszámolót, remélem mások is írnak a konferenciáról.

Laci bácsi előadásából esetleg nem derült ki, hogy az egyesület fennállásnak 20 éve alatt mit sikerült elérni azon kívül, hogy nőtt a tagszám?

[kamilla]

Szia!

Köszönöm a beszámolót, remélem mások is írnak a konferenciáról.

Laci bácsi előadásából esetleg nem derült ki, hogy az egyesület fennállásnak 20 éve alatt mit sikerült elérni azon kívül, hogy nőtt a tagszám?

A kérdés jó, de ezt valószínű sose fogjuk megtudni

[Méz]

A hidegvérűló tenyésztése c. könyvben, melyet 1957-ben adtak ki, arról panaszkodnak ugye, hogy az állomány nem egységes. És hogy ennek megszűntetésére kezdték nyomni a belga hidegeket, mert attól várták, hogy a fajta homogénebb legyen. Úgy veszem észre, 1957 óta semmi nem változott.

A hozzászólást szerkesztette Méz: 2009.09.27, 11:07

[cucu]

Mint mondottam, kívülálló vagyok, de az elmúlt 20 évről semmi fontosat nem tudtam meg. Szerintem nem figyeltem eléggé.

Remélem én is, hogy hozzáértő is leírja a tapasztalatait, mert az én beszámolómmal sajna nem sokra mentek.

[nagyimre6405]

heló október 7 én NAGYCENK- en mén vizsga lessz hidegvérű is hogy mennyi még nem tudom voltam kaposváron de azt majd késöbb

[gustilo]

Csak néhány impresszió a konferenciáról:

- Baranyai és Gulyás úr is felhozta Szokolyát, mint a hidegvérű sokoldalúságát bemutató példát;
- az egyesületi 20 éves évfordulóra elkezdenek gondolkodni, hogy milyen rendezvényeket szervezzenek - most???
- Stefler és Makray urak régi dobozok mélyéről előásott, közel 20 éves adatokkal támasztották alá előadásukat, ami valahogy ettől hiteltelen lett;
- mindezek ellenére Stefler úr volt az első, aki arról beszélt, hogy nem bűn egy fajta átalakítása, ha arra igény mutatkozik; és mondott számomra elgondolkodtatót is: lehet, hogy célszerűbb lenne egy kisebb testű anyakanca-állomány fenntartása, emellett pedig kisebb és nagyobb testű mének használata, az igényeknek megfelelően;
- erről az jutott eszembe, hogy véleményem szerint 4 féle út áll a hidegvérűsök előtt:
1. kimondjuk fő tenyészcélnak a húslovat, mellette esetleges igás használattal, és ennek szellemében folytatjuk nagy húshozamú fajtákkal a tenyésztése;
2. megpróbálkozunk a Stefler úr által említett kis testű (gazdaságosan tartható) anyakanca-állománnyal, és mellette használat- és húsmének tartásával;
3. kialakítunk 2 típust a magyar hidegvérűn belül, a könnyebb, muraközi jellegű, és a nagyobb testű, akár hústermelésre is alkalmas típust; ezt megfogalmazzuk, és a tenyésztési szabályzatban is lefektetjük (nem mellesleg, a franciák minden hidegvérű fajtájukból 2 típust tartanak fennt, még a 200 kancás fajtáknál is) - nekem ez a legszimpaikusabb;
4. minden marad a régiben - na, ez a legvalószínűbb.

- valóban megdöbbentő volt a Gulyás úr által mutatott 10-20 éves fényképeken látható hidegvérű lovak látványa - azt hiszem, ilyesmi lehet "a" magyar hidegvérű;
- a huculból és norikerből kialakított murányi nóri fajta igazán jó példája annak, hogyan lehet adott lóállományból és körülményekből kiindulva a elyi viszonyoknak leginkább megfelelő fajtát előállítani;
- és még valami: az hangzott el, hogy a szovákok pontosan tudják, hány lovuk van: ugyanis egyfajta kisebb állami támogatással ösztönözték a lótulajdonoskat, hogy jelentsék be és tartósan jelöljék meg lovaikat - így egyetlen év alatt előkerült és a hivatalos rendszerbe került 3000 egyed!
- szünetben elcsípett beszélgetés: mostanában vannak arra kezdeményezések, hogy ne lehessen import, más fajtába tartozó méneket itthon honosíttatni.... amikor több mint 300 mén áll rendelkezésre, nem is értem, ez hogyan lehet még vita tárgya? Ennyiből nem lehet választani? A 700 kancára...
(nagyon kisbetűs: és mindezek ellenére ennyi mén közt nincs egy muraközi jelelgű, amit az Őrségben sikerrel használhatnának a mostani, idős mén kiöregedése után...)
- és 2005-ben még bizottság járt kint Franciaországban, 3 perseron mént venni - na ezt is a franciáktól tudjuk; akkor hogyis van ez az idegen fajtákkal?
- franciák, Loire-vidék régió (kb. 3 és fél millió lakossal): 48 (!) lóversenypálya, évi több millió eurós fogadási, és ehhez kapcsolódó bevételek; sőt, csak a külföldi kapcsolatok menedzselésére alakult szervezet évi 5 millió eurós haszonnal zár! Jé, a lovazást lehet nyereségesen is csinálni... ?!
- rengeteg hasznosítást felsoroltak, cél a lovak behozása a városokba: iskolabuszok, városgondnokság "gépei", stb, a már említett erdőgazdaságok és agroturizmus mellett; merthogy szerintük ha rövid távon drágább is ezek használata, hosszú távon mégis rentábilis, a környezetszennyezés elkerülése révén... Istenem, Európa...!
- és a végén a kérdések: megéri-e a franciáknak fenntartani mind a 9 fajtájukat, ilyen kicsi kancalétszámokkal is? Nem is értették a kérdést - hiszen azok a helyi igények kielégítésére létrejött, speciális, és természetesen nemzeti fajták; ezek megőrzése nme kérdéses
- a másik kérdésre a megdöbbentő válasz: igaz, hogy a csikók 80%-át hústermelésre használják (ami viszont nem hangzott el az elődaásban - marketing, ők tudják, mi az), de nem akarnak lemondani a maradék 20% hasznosításáról se - pl. mocsaras területek hasznosításával, erdők aljnövényzetének kitisztításával (erdőtüzek megakadályozása), és erre - és csak erre - van EUs támogatás is (az ökológiai célú gazdálkodás támogatása);
- ehhez tegyük még hozzá, hogy a franciák az egyik legnagyonn lóhús termelő- és fogyasztó nemzet, és mindjárt árnyaltabb a kép;
- és valóban, elmondták, hogy a nagyobb testű típusok morfológiája kezd hasonulni a húsmarhákéhoz - hurrá! csináltak lóformájú tehenet!

Hát, ennyi.

A hozzászólást szerkesztette gustilo: 2009.09.28, 08:34

[Unicorn]

kínomban felröhögtem. most mondjam, hogy fel vagyok háborodva?

[hitetlen]

Na, töltöm fel a képeket, ide. A fedelesben kínszenvedés fényképezni, így a minőségért elnézést kérek (a felvezetős képeket nem én csináltam, csak a fogatosokat).

A Gustilo által említett hosszúra nyúlt "kancaszemlén" idén csak 72 kört tettek meg (egy ismerős felvezető számolta meg, rutinból ), a tavalyi 80-hoz képest ez elhanyagolható.

A franciák hoztak 5 breton kancát meg egy mént, akik vevőre is találtak... Iszonyat mutatósak voltak a raffiával befont sörényükkel. Mondjuk ők is recsegtek-ropogtak tisztességesen. Kíváncsi vagyok, mikor érkezik meg majd az első kamion tele ilyen lovakkal, hogy megszórják az állományt velük.
Ja, meg volt egy fekete belga mén is. Ivari jellege nulla, fara mint egy sportlónak, pici, vékony, jellegtelen. Mint lovacska szép volt, csak egy fedezőméntől az ember nem ezt várja el. Szóval az ilyet megint érdemes behozni...

A ménekről: a nagydíjat egy 3 éves szürke, tiszta magyar HV kapta, 5073 a törzskönyvi száma, a nevét sajnos nem jegyeztem meg.
Ha jól rémlik, a 14 éves sárga OMMI-s Gölle-25 Éber lett a második, szerintem abszolút korrekt, szép lovacska, talán a feje lehetne finomabb.
Egon kapott egy harmadik helyet, ja és végre megvan a törzskönyvi száma, 5072, Méz, ez az adat a katalógusból is hiányzik még.
Biszriczék frissen hoztak be Fro-ból egy szürke perscheront. Aztán ott volt az a hosszúhajú fekete, aki Marcaliban van felállítva, de a neve természetesen neki is kimaradt. Na, ő olyan, mintha frízzel lenne beoltva, a netes katalógusban nem találom.
Ami számomra döbbenetes volt, hogy alig találtam olyan kancát, akinek valamelyik felmenője között ne lenne ott az öreg Bizsu. A két kis finom kanca a Nemzeti parkból nekem is szemet szúrt - hirtelen azt hittem, az egyik az, aki Szokolyán olyan ügyesen ment azzal a kislánnyal az ügyességi versenyen.

Annak ellenére, hogy Milánnal többször is beszéltünk róla, nagy bánatomra a négy nap alatt nem sikerült összehozni, hogy egyesével, beállítva a katalógushoz fotózzak kancákat, méneket, remélem, másnak sikerült normális képeket lőni.

Stefler Tanár úr előadásában nekem is szemet szúrtak a 30 éves tejtermelési adatok... Ugyanakkor tetszett az a felvetés, hogy a "használati végterméket" a szarvasmarhánál bevált módon állítsák elő.

[kamilla]

Csak néhány impresszió a konferenciáról:

- Baranyai és Gulyás úr is felhozta Szokolyát, mint a hidegvérű sokoldalúságát bemutató példát;
- az egyesületi 20 éves évfordulóra elkezdenek gondolkodni, hogy milyen rendezvényeket szervezzenek - most???
- Stefler és Makray urak régi dobozok mélyéről előásott, közel 20 éves adatokkal támasztották alá előadásukat, ami valahogy ettől hiteltelen lett;
- mindezek ellenére Stefler úr volt az első, aki arról beszélt, hogy nem bűn egy fajta átalakítása, ha arra igény mutatkozik; és mondott számomra elgondolkodtatót is: lehet, hogy célszerűbb lenne egy kisebb testű anyakanca-állomány fenntartása, emellett pedig kisebb és nagyobb testű mének használata, az igényeknek megfelelően;
- erről az jutott eszembe, hogy véleményem szerint 4 féle út áll a hidegvérűsök előtt:
1. kimondjuk fő tenyészcélnak a húslovat, mellette esetleges igás használattal, és ennek szellemében folytatjuk nagy húshozamú fajtákkal a tenyésztése;
2. megpróbálkozunk a Stefler úr által említett kis testű (gazdaságosan tartható) anyakanca-állománnyal, és mellette használat- és húsmének tartásával;
3. kialakítunk 2 típust a magyar hidegvérűn belül, a könnyebb, muraközi jellegű, és a nagyobb testű, akár hústermelésre is alkalmas típust; ezt megfogalmazzuk, és a tenyésztési szabályzatban is lefektetjük (nem mellesleg, a franciák minden hidegvérű fajtájukból 2 típust tartanak fennt, még a 200 kancás fajtáknál is) - nekem ez a legszimpaikusabb;
4. minden marad a régiben - na, ez a legvalószínűbb.

- valóban megdöbbentő volt a Gulyás úr által mutatott 10-20 éves fényképeken látható hidegvérű lovak látványa - azt hiszem, ilyesmi lehet "a" magyar hidegvérű;
- a huculból és norikerből kialakított murányi nóri fajta igazán jó példája annak, hogyan lehet adott lóállományból és körülményekből kiindulva a elyi viszonyoknak leginkább megfelelő fajtát előállítani;
- és még valami: az hangzott el, hogy a szovákok pontosan tudják, hány lovuk van: ugyanis egyfajta kisebb állami támogatással ösztönözték a lótulajdonoskat, hogy jelentsék be és tartósan jelöljék meg lovaikat - így egyetlen év alatt előkerült és a hivatalos rendszerbe került 3000 egyed!
- szünetben elcsípett beszélgetés: mostanában vannak arra kezdeményezések, hogy ne lehessen import, más fajtába tartozó méneket itthon honosíttatni.... amikor több mint 300 mén áll rendelkezésre, nem is értem, ez hogyan lehet még vita tárgya? Ennyiből nem lehet választani? A 700 kancára...

Ide annyit szurnék be, hogy sajnos hiába a nagy ménlétszám, a selejtek is bele tartoznak- huh ez jó csúnya szó, de sajnos a tenyésztés velejárója a genetikai problémák sokszínűsége is,- ill. szépen lassan a rokonpárosítások és az ész nélküli fedeztetések miatt (lásd: Perseron 201 Bizsu )a genetikai állomány beszűkült. Tehát, mint minden állatfajnál, igenis rendszeresen kell a friss vér, éppen azért, hogy bizonyos betegségeket, problémákat ki lehessen küszübölni. Azt meg halkan jegyzem meg, hogyha egy ló csúcsszuper mén, vissza lehet rá tenyészteni, csakhát ehhez kéne ismerni a származásokat- pontosan- és végre eldönteni merre az arra.


A többit inkább nem írom le, de nagyon örültem a beszámolóknak....

A hozzászólást szerkesztette kamilla: 2009.09.28, 11:06

[Méz]

A ménekről: a nagydíjat egy 3 éves szürke, tiszta magyar HV kapta, 5073 a törzskönyvi száma, a nevét sajnos nem jegyeztem meg.
Ha jól rémlik, a 14 éves sárga OMMI-s Gölle-25 Éber lett a második, szerintem abszolút korrekt, szép lovacska, talán a feje lehetne finomabb.
Egon kapott egy harmadik helyet, ja és végre megvan a törzskönyvi száma, 5072, Méz, ez az adat a katalógusból is hiányzik még.

Szia!

Szerintem a 3 éves szürke mén a Pereked-113 Baka. Egy kis ardenni van benne is, de csak a 4. ősi sorától. Inkább nem kommentálom, mit gondolok a ménről.

Köszi, így akkor van már két törzskönyvi számunk.

Gustilo! Elvben talán a Fazekasboda-157 Zsúrló lenne az, ami még közel áll a muraközi jelleghez.

A 4. ponthoz pedig annyit, hogy ezzel a vezetőséggel igen...

Köszönöm a beszámolótokat.

Ide annyit szurnék be, hogy sajnos hiába a nagy ménlétszám, a selejtek is bele tartoznak- huh ez jó csúnya szó, de sajnos a tenyésztés velejárója a genetikai problémák sokszínűsége is,- ill. szépen lassan a rokonpárosítások és az ész nélküli fedeztetések miatt (lásd: Perseron 201 Bizsu )a genetikai állomány beszűkült. Tehát, mint minden állatfajnál, igenis rendszeresen kell a friss vér, éppen azért, hogy bizonyos betegségeket, problémákat ki lehessen küszübölni.

Ebben igazad van, de akkor a magyar hidegvérűhöz hasonló jellegű külföldi méneket kéne hozni, nem olyat, amikkel az 1950-es évek óta nem sikerült sok mindent elérni, hacsak nem annyit, hogy a kemény magyar hidegvérűeket jól felpuhították. (Bár a húsmarha-jellegű lovaknak aztán mindegy végül is... )Erről is szól az a bizonyos szakirodalom, hogy nem mindegy, milyen rögön van tartva egy lófajta, mert egész más éghajlaton, domborzati, hőmérsékleti és táplálékviszonyok közt nem feltétlen sülnek el jól a dolgok. Magyarán hiába hoztak be annó extra minőségű francia méneket, az utódok igen silány minőségűek lettek.

Ja és még annyit, hogy ha netán valami változás állna be az egyesületben és újra átnéznék az engedélyes méneket, hát lehet hogy elit minőségűek is szórásra kerülnének, nem csak azok, amik most még alulról se súrolják a fajtastandardot.

A hozzászólást szerkesztette Méz: 2009.09.28, 18:45

[Gonoblin]

Sziasztok!

Nekem is sikerült elmennem szombaton a kaposvári kiállításra. Megdöbbentő volt, hogy más ilyen jellegű kiállításokhoz viszonyítva rengeteg volt a hidegvérű ló. Egy valamit sajnáltam nagyon és egyben ez az én kritikám is.
Szegény lovak be voltak zárva abba a (ahogy ott mondták azok a fiatalok, akik etették őket) nyári szállásukba, és jóformán ki sem vitték őket. Nézzünk meg egy külföldi kiállítást. A lovakat folyamatosan felvezetik, lehet fényképezni, simogatni stb őket. Nálunk mi van: bezárva egy sötét helyre, jó ki tudtak nézni onnan, de fényképezni nem tudtad őket. Én is csak egy párnak a fejét tudtam lefotózni. Természetesen ez nem a tulajdonosok hibája, hanem a szervezők csinálhatnák azt is, hogy lenne mondjuk 1 óra amikor ki lehetne állítani a lovakat fényképezés céljából is (tudom van fajtabemutató stb., de még is jobb lenne kint a szabadban, közelről......)
Le a kalappal a FRANCIA úriember előtt (mivel ő ehhez hozzá van szokva) kivezette a breton kancákat, sőt amint meglátta a fényképezőt a kezemben, azonnal meg is állította a lovat és engedte fényképezni. Mekkora különbség?! Kérdeztem másoktól (igaz a debreceni kiállításon), hogy a másik mént kihozza-e és esetleg le lehet-e fényképezni, azt mondta, hogy nem, mert nem lehet. MIÉRT???????????
Tényleg ki tudja mi lett a (ha jól emlékszem) 4 breton kanca és 1 mén sorsa? Végül is megvették őket? Kihez kerültek (ha ismerős esetleg)?
Majd teszek fel képeket, de most döglött a sz.gépem és a munkahelyről tudok netezni csak.
Nagyon tetszettek a muraközi lovak, végre láthattam őket élőben is.
A konferencián nem tudtam részt venni, sajnos.

MÉZ
Neked majd elküldöm a kiállított hv lovak származási lapját, mivel jobb híján csak ezt tudtam lefényképezni.

[Méz]

Tényleg ki tudja mi lett a (ha jól emlékszem) 4 breton kanca és 1 mén sorsa? Végül is megvették őket? Kihez kerültek (ha ismerős esetleg)?

MÉZ
Neked majd elküldöm a kiállított hv lovak származási lapját, mivel jobb híján csak ezt tudtam lefényképezni.

Nem 5 kanca? A hidegvérű egyesület "marketingese" vette meg Szigetvárról. Ő tart bretonokat, igaz, még egyet sem láthattunk közülük.

Köszi, az is segítség.

[messi]

Kicsit régi hsz-hez, de kiegészítenék:

... Ismerős mondta, hogy Hódmezővásárhelyen ennyi sem volt belőlük. Viszont cserébe rengeteg furioso, meg nóniusz. ...

Mert Hmvh-en ünnepelte a Furioso Tenyésztő Egyesület a 20. évfordulóját.

Más. Nyilván lenne igény a könnyebb hidegvérűekre is, én - amíg kerestem - nem a nagyvalagú húslovakat néztem a hirdetésekben, és a végén már csak a sodrottak közt pepecseltem, de azok közül meg kevés tetszetős volt. Pl Méz Szőkéje nagyon kívánatos típus lenne egy hobbilovas számára. Számtalan hasznosítás lehetne pl lovasiskolákban, lovasterápiára, satöbbi, ahol bizony nagy előny a nyugodt természet, könnyű kezelhetőség, megbízhatóság, lehetne piacot termeteni a hv-nek. Ráadásul nem lenne talán olyan ára, mint egy fjordnak vagy hafliginak (okés, ne hasonlítsuk össze, de egy könnyű hv-nek lenne helye szerintem).

Tudom, ezen dolgoztok, ez nagyon helyes. De amíg a vezetőség - csúnya kifejezéssel élve - ki nem hal, addig a fiatalok kezdeményezéseit nagyon nehezen lehet lenyomni a torkukon. Még működik a bratyizás, mutyizás, a kéz kezet mos elv, a lefizetés, addig hogyan lehetne beszélni fajtanemesítésről?
Olyan szomorú ez, a többi magyar lófajtával együtt, természetesen. Miért tesszük tönkre azt, amit régesrég őseink pöpecül kitaláltak? Miért kényelmesednek bele a vezetőségi tagok a jól bélelt karosszékbe? Miért 20-30 éves diagramokkal szúrják ki a nép szemét? Öööö.... Volt vitafórum? Kérdezett valaki valamit? Volt ésszerű vita? (Nyilván nem mocskolódásnak kell lenni, hanem egymást motiváló vitának.)

[Gonoblin]

Nem 5 kanca? A hidegvérű egyesület "marketingese" vette meg Szigetvárról. Ő tart bretonokat, igaz, még egyet sem láthattunk közülük.

Köszi, az is segítség.

Szia!

Az e-mailod megtelt? Visszadobta az elküldött képeket a mailod.

Tibi

[Méz]

Szia!

Az e-mailod megtelt? Visszadobta az elküldött képeket a mailod.

Tibi

Néha csinál ilyet. De van másik: jancsor83@gmail.com

[hihi]

Lovas barátom lovagoltatással foglakozik. Olyan idény jellegűvel. Azt mondja, a hidegvérű kitűnő hátasló, mert
1. kényelmes
2. nyugodt
3. ha nincs lelovagolva minden nap, hanem csak karámozik, akkor sincs vele az égvilágon semmi gond.
4. Igénytelen és csinos
5. könnyű bekocsizni, ha kell húzza a szekeret, ha kell,hátaslóként funkcionál
Ideális sétaterepekre, csevegős túrákra stb. Magyar fríz.

[zsebi0202]

Nem tenné meg valaki, hogy az ilyen botcsinálta műkedvelők részére, mint amilyen én is vagyok, föltennétek egy szép hv fotót, és elmagyaráznátok rajta, mire kell figyelni, mi a szép stb?
És esetleg egy nem szépet is, hogy látszódjon a külömbség?

[gustilo]

Pl Méz Szőkéje nagyon kívánatos típus lenne egy hobbilovas számára. Számtalan hasznosítás lehetne pl lovasiskolákban, lovasterápiára, satöbbi, ahol bizony nagy előny a nyugodt természet, könnyű kezelhetőség, megbízhatóság, lehetne piacot termeteni a hv-nek. Ráadásul nem lenne talán olyan ára, mint egy fjordnak vagy hafliginak (okés, ne hasonlítsuk össze, de egy könnyű hv-nek lenne helye szerintem).

De igenis hasonlítsuk össze, merthogy ugyanaz lenne a céljuk: mindenki számára használható, igazi családi ló. Ráadásul még magyar is. Akkor meg miért ne?
(mondom ezt úgy, hogy nekem fjord-vérségű lovam van, és nagyon tetszik ez a fajta; de ha van alternatíva, akkor inkább a magyar rögön kifejlődött fajtát választanám, és népszerűsíteném)

Vita nem volt, semmilyen formában, csak olyan előre-megírt-szagú kérdések. De lehetne egyet szervezni, amolyan "hova tart a hidegvérű" félét, szerintem.

Kamilla, én is arra gondoltam, mint Méz, amikor azt mondtam, hogy itt a sok ménünk. Először ki kéne találni, mit kezdjünk a fajtával, aztán át kéne válogatni az állományt, és csak az igazán jókat meghagyni tenyésztésben, és aztán lehetne behozni az elképzelt típushoz közel álló méneket. Vagy ilyesmi.

(off: hitetlen, ha erre jársz: levizsgáztam! )

[messi]

De igenis hasonlítsuk össze, merthogy ugyanaz lenne a céljuk: mindenki számára használható, igazi családi ló. Ráadásul még magyar is. Akkor meg miért ne?
(mondom ezt úgy, hogy nekem fjord-vérségű lovam van, és nagyon tetszik ez a fajta; de ha van alternatíva, akkor inkább a magyar rögön kifejlődött fajtát választanám, és népszerűsíteném)

Na jó, hasonlítsuk. Mármint csak azért írtam, hogy ne, mert nem akartam hőbörgőket, hogy hogyan jön ide egy fjord meg egy haflingi, de pedig - ezek szerint pláne - van alapja az összehasonlításnak.
Én szeretem pedig a fjordokat bár nekem sajnos nincs, de egyszer majd talán fussa rá , de ha lenne egy sportos hidegvérű is a kínálatban, akkor miért is ne beszéljünk róla? (Kár, hogy nincs lottó ötösöm, vennék ilyet is, olyat is, sőt amolyat is! )

[gustilo]

Igen, ezzel én is így vagyok!

Szerintem a fjord meg a haflingi annyiban különböznek a hidegvérűektől, hogy kisebbek (és itt most a hagyományos, alacsony-széles haflingire gondolok) - nem is értem, mit keresnek a pónis/kislovas egyesületnél. Főleg a fjordok.
Jó, persze, tudom, ott fogadták be őket, meg ez kifejezetten magyar hidegvérűs egyesület, de akkor is.

[messi]

Monnyuk gyerekkoromban - mikor először láttam életemben fjordot a Pilis Parkerdőgazdaság jurta táborában Visegrádon olyan 1984-85 környékén - akkor fjordpóninak hívták. Fogalmam nincs hogy kerültek oda, de két fjord volt és átkozottul jó fejek voltak. Ennyi emlékem van róluk onnan. Amúgy ők hidegvérűek vagy sem? Mondjuk hidegvérűnek talán nem elég tömegesek?

Méz, a Te csikódnak melyik mén az apja? Van róla fotó? (Bocs, de ezért nem olvasnék vissza többtíz oldalt )

[kamilla]

Ha a fjord nem is, de Haflingi igencsak közel áll a hidegvérűekhez. Ugyanis annak számít, bár hegyilónak írják, de bármennyire is fura, bizony a hidegehez rendszerezték őket is!

[hitetlen]

(off: hitetlen, ha erre jársz: levizsgáztam! )

Ugye, milyen nagyon nehéz volt?

[Méz]

Méz, a Te csikódnak melyik mén az apja? Van róla fotó? (Bocs, de ezért nem olvasnék vissza többtíz oldalt )

Melyiknek?
Mármint Szőkének a 4216 Bogyoszló-205 Karesz az apja. (A hétvégén jártam nála, nem volt sajna aki kivezesse fotózni, hogy csináljak róla normálisabb képet, pedig extra jól néz ki most.)

A Szőke csikójának pedig 4294 Bocfölde-10 Dollár az apja. De ő nem az én csikóm, csak egy helyen van Szőkével. A csikóról annyit tudok mondani, hogy még életemben nem láttam ilyen nyugodt idegrendszerű, kiegyensúlyozott lógyereket. Nem nagy csikó, de szerintem arra a célra nagyon is meg fog felelni, amire a gazdája vette: hátaslónak.

Mindkét mén kezes, és használható nyereg alatt és kocsiban is. Rendkívül nyugodtak, barátságosak. Kisebbek, mezőgazdasági típusúak. Ha a papírjukat nézzük (bár sajna Dollárré még nem teljes), akkor elég kevés idegen vért találunk bennük. Innen jöhet a könnyebb forma, pláne hogy Karesz származásában van muraközi.

[messi]

Á, igen, rossz volt a kérdésem, Szőke csikójára gondoltam, aki már nem a Tiéd
Köszi a képeket, mindkét apuka nagyon csinos! Szőke Karesza nekem egy lehelletnyit jobban tetszett, Dollár nekem túl gömbölű, ellenben a csikó viszont tényleg nagyon szép lett. Kíváncsi leszek, milyen lesz 2-3 év múlva, no de addig járok még felétek úgyis.
(Fellángolt bennem az érzés, hogy nekem kell egy hidegvérű. Neeem, nem kérek ajánlatokat szebbnél szebbekre, sajna nincs keretem egy harmadik lóra, de lottózom. )

[Méz]

Nekem is jobban tetszik Karesz. A színe az élőben valami elképesztő, csillogó bronzos, és a feje is nagyon szép formájú. Dolláré durvább.

Pedig tudok most egy eladó hidegvérű méncsikót. Hamarosan választási korú lesz. Hobbi célra, lovagolni biztos megfelel majd. Anyja is kitűnő hátas és kocsiló a nagy feneke ellenére. A csikó legelőn nevelkedik, jó formájú, barátságos, erősek az ízületei, jó a fara. Ő az. Ha valakit érdekel, írjon nekem magánt.

[kamilla]

http://www.lovak-lovasok.hu/lovas-magazin/...zalaminak-valok

[baklermiklos]

Sziasztok Fórumosok!

Egy ménről szeretnék információkat szerezni, ebben kérem a ti segítségeteket! A mén neve 4240 Felsőpetény-45 Aranyos. Azt szeretném tudni, hogy származása alapján belefér-e a támogatási rendszerbe, ha vele fedeztetem a kancáimat?

Apja: 2801 Gölle-1

Anyja: 937 Bocfölde Baba

Segítségeteket előre is köszönöm!

Üdv

Bakler Miklós

[Méz]

Szia!

A legbiztosabb választ a hidegvérű egyesülettől kaphatod meg, ha felhívod őket. A mén apjának itt van a származása. Ez már elvben jó papír. A mamáról nem találtam semmit eddig. Az akkori Bocföldén tenyésztett kancáknál jellemzően két megoldás volt: vagy teljes magyar származásal bírtak, vagy félig ardenni származásúak voltak.

Az év elején ez a 4240-es mén még nem szerepelt az aktívan fedező mének közt. Hol fedez most?

[Méz]

Utóirat: lehet jobb, ha a helyi tenyésztési felügyelőt kérdezed meg.


Bővült a kancalista. Már 60 feletti kancának van fent a származása.

[nagyimre6405]

üdv bakler úr itt a hidegvérűsök közt nem volt semmi gond vasárnap milyen szinü ez a mén amit keresel a mén vízsgán pedíg készíts fotókat szívesen nézegetnénk őket na közbe meg találtam neked a mént 99 pej MAGYAR HIDEGVÉRŰ ami jószármazásu na szeva

A hozzászólást szerkesztette nagyimre6405: 2009.10.06, 14:10

[baklermiklos]

Szaisztok!

Köszönöm az infókat, közben az egyesülettel is felvettem a kapcsolatot. A mén egyébként nem fedezett az idén, mert nem váltották ki a papírjait, de a múlt évben aktían tevékenykedett. Egyébként már le is vették a lovasok.hu-ról! De sebaj, már van másik jelöltem.

A nagycenki ménvizsga küllemi bírálati részét tudtam csak végignézni, sajnos. 9 ménjelöltet vezettek fel, 2 - 5 éveseket, párductarkától feketéig. Hát egypárat elnézegetnék itthon, annak ellenére, hogy eredendően kisbéris vagyok.

Imre! Vasárnap kikaptam, de nagyon! Annak ellenére, hogy mindent úgy csináltam, ahogy mondtad! Rád fogtam a dolgot!

Üdv

M

[nagyimre6405]

üdv mindenkinek baklertol kérdezném hogy látta e a horvát laci féle sárga mént és hogy hogy nézettki küllemileg ami közvetve az enyém is volt koppány aneve na jóét mindenkinek

[baklermiklos]

Helló!

Koppányt láttam, de nem nyűgözött le. Bár mentségére szóljon, hogy fiatalabb, mint a többiek. Ja és a sörénye le volt rágva, ami rontotta az összképet. Képeket majd személyesen pen drive-on, ha úgy jó!

Üdv
M

[nagyimre6405]

Helló!

Koppányt láttam, de nem nyűgözött le. Bár mentségére szóljon, hogy fiatalabb, mint a többiek. Ja és a sörénye le volt rágva, ami rontotta az összképet. Képeket majd személyesen pen drive-on, ha úgy jó!

Üdv oké köszi akkor majd találkozunk
M

[gustilo]

Azt tudja valaki esetleg, hogy a ménvizsgán felvezett mének milyen származásúak? Csak úgy érdekességképpen.

[Méz]

És azt tudja valaki, hogy név szerint melyik mének kaptak fedengedélyt?

[kamilla]

És azt tudja valaki, hogy név szerint melyik mének kaptak fedengedélyt?

Mennyire egyszerű lenne ,ha nem nekünk kéne összevadászni a tulajokat és lovaikat, hanem maguktól jelentkeznének?

Most kicsit népszerüsítjük a weboldalt, aztán visszatérhetnénk a Hideges Túrához.

[Méz]

Mennyire egyszerű lenne ,ha nem nekünk kéne összevadászni a tulajokat és lovaikat, hanem maguktól jelentkeznének?

Most kicsit népszerüsítjük a weboldalt, aztán visszatérhetnénk a Hideges Túrához.

Az hagyján hogy nekünk kell megkeresni, de ha még válaszra is méltatnának a tulajok, az nem lenne rossz. (Tisztelet a kivételnek.)

Egyik fórumtársunktól kaptam egy számomra - és remélem sok fanatikus hideges számára is igen értékes régi képet 2486 Pókaszepetk-3 -ról.
Nem tudom, Ti mit gondoltok a képen látható ménről, de számomra ÍGY nézne ki egy "igazi" hidegvérű mén.