2275 válasz a témához

[Alain_delon]

A lovasboltok többségében, megtalálható egy fényes, mindenféle csillogó-villogó fémdarabokból kirakott 'zabla-fal'. A kezdõ lovas inkább csak találgatja, hogy melyik mire való és hogyan mûködik. A szakkönyvek a részletes mûködés és magyarázat helyett többnyire inkább csak a bemutatásra szorítkoznak.Ebben a topicban szeretném a zablák fajtáinak mûködésüknek, beállításaiknak fortélyait és tapasztalatokat megbeszélni a lovaglás ( nem csak ) szakértõivel.

[mandula]

Egy nem szakértõ ismeretei:A western zablákról nem nyilatkoznék, ha jól tudom jellemzõen egyszerû fesztítõ zablát használnak legtöbbször.A fogathajtásnál az egyszerû csikózablán kívül használnak feszítõket- ezek közül aliverpoolt ismerem, amin a feszítõ ágon hosszanti lyukak vannak, hogy több helyre lehessen csatlakoztatni. Minél távolabbra csatolod a ló szájától a szárakat, annaál erõsebb a feszítõ hatás. A feszítõkhöz általában tartozik egy álladzó lánc vagy szíj, ami a zabla felsõ ágához csatolva kifejti a ló állkapcsára az emelõ hatást.Láttam már kétkarikás zablát fogatlovon, a jelentõségével nem vagyok tisztában.A díjlovasok alapszinten csikókantárt használnak, amelyen egyszerû csikózabla, vagy olivzabla van, ami megakadályozza a becsípõdést. Minél vastagabb a zabla, annál kevésbé vágja a ló száját, annál finomabb.Nagykantárt is a díjlovasok használnak. Ezen két zabla van: egy csikózabla, ez van fölül a ló szájában, és egy pelham zabla (ami feszítõ), lánccal. Állítólag akkor van helyesen beállítva, ha a feszítõ ága 45fokot zár be a ló szájával(ez fõleg a lánccal szabályozható).A legtöbbféle zablát a díjugratók használják szerintem(bár az ügetõrõl is sokat hallottam).A csikózablán kívül használnak hackamoore-t, mindenféle rendû és rangú feszítõt lánccal vagy anélkül. A feszítõk között léteznek azok, amelyeken egy bõrdarab összeköti a rendes zabla karikát a feszítõág végén levõvel, és erre a bõrre csatolják a szárakat. Ez enyhébb mint1 sima feszítõ, de nem kell 2zabla. Lehet találkozni gumizablával, ami elvileg finomabb a fémnél. A pálcás zablák megakadályozzák, hogy a zablát áthúzd a ló pofáján. Az egydarabos zablák kicsit durvábbak a sima kétrészesnél, a csavartak szintén a befolyást növelik. A 3részes zablák nagyon finomak, csikóknak ideálisak. Nekik készülnek a középen játszó résszel ellátott darabok is, hogy felkeltse az érdeklõdésüket, és elkezdejenek vele foglalkozni. Én kb a 3részes, a pálcás, és a sima csikózablát használom. A többi biztos nagyon jó stb. de nekem nem hiányzik. Díjlovon és westernlovon kívül más lóra szerintem hüjeség feszítõtt rakni(arra is csak hozzáértõnek). Bocs a rengeteg pofázásért, de engem is nagyon érdekel a téma. Biztos sok marhaságot is írtam, úgyhogy várom a szakértõk véleményét!

[Alain_delon]

Abban szerintem mindenki egyetért, hogy két kategóriába lehet alapvetõen sorolni a zablákat:Feszítõ elven mûködõ és egyszerû zablák.(Azt már viszont szerintem sokan kételkedve fogadnák, hogy az egyszerû csuklós zabla is feszítõ hatást fejt ki.)

[mandula]

A besorolással nincs semmi gondom, de nem értem, hogy jön ide a csuklós csikózabla feszítõ hatása. Ilyet írtam volna? Vagy valaki más ilyet írt? :confused: Ez nyílván marhaság...Nem tudom mit értesz egyszerû csuklós zabla alatt?A csikózablát?Feszítõ zablából is van olyan, amelyik csuklós![ 04 Január 2002: Az üzenetet átszerkesztette: mandula ]

[Filly]

Mandula, annyival egészítenélek ki, hogy a pelham nem egyenlõ a sima feszítõzablával. A nagykantárban is lévõ feszítõzabla merev, van rajta kisebb-nagyobb nyelvpecek, és a szár csatlakozásához a lyukak is kicsit máshogyan vannak rajta, mint a pelhamon, ami viszont nem merev, hanem középen megtört (vagy hogyis kell írni - mint egy csikózabla). A pelhamot inkább azért találták ki, hogy egyesítsék a csikó- és feszítõzabla elõnyeit.

[mandula]

Kösz Filly, most már ezt is tudom!

[Filly]

Azt azért még hozzátenném, hogy én abszolút az olajbogyós csikózabla híve vagyok

[mandula]

Én is azt vettem elõször és másodszor. Nem fogod elhinni, de az olajbogyó becsípte a drágám száját, és sebes lett. Mindkét zablától! Pedig nem ugyanolyanok voltak. Most nagykarikás hagyományos csikózablát használunk. A csikóm kis D zablával tanul, de lehet szerzek neki 3részest.

[Alain_delon]

Ne haragudj Mandula , ha nem voltam egyértelmû. Nem te írtad és senki más sem, csak felmerült bennem az a kérdés, hogy a csikózabla feszítõsnek számít-e vagy sem. :eek: Erre nyílván mindenki azt mondja, hogy hülyeség, pedig valamit az is feszít...[ 04 Január 2002: Az üzenetet átszerkesztette: Alain_delon ]

[Szélvészcsajszi]

Nem vagyok szakértõ! De már 5 éve tudatosan lovagolok egy lovat ami kb fél éve már az enyém. Az a lényeg, hogy kb 15 féle zablát próbáltam ki és végül egy rövid erõkaros pelham zabla vált be. Ráadásul alsó és középsõ karikája össze van kötve egy erõs bõrszijjal és ebbe csatolom a szárakat.Ez még puhítja de így sem lehet hasonlítani a csikózablához.Szerintem a megfelelõ nyeregválasztás után az a második legfontosabb, hogy olyan zablát válasszunk ami a lónak és a lovas képzettségének megfelel, hiszen hiába választjuk a ló szájának legmegfelelõbbet ha nem tudunk vele lovagolni!Ezt úgy értem hogy ha pl. van egy rohanós lovunk aminek a szájába mondjuk egy vékony csikózablát vagy egy puhább feszítõtt teszünk és a lovasnak pedig rossz a kéztartása vagy idõnként akaratlanul is beleránt a ló szájába. Tehát a zablákat úgy célszerû csoportosítani,hogy milyen kemény és milyen lónak való.Láttam már olyan csikózablát aminek nagyon brutális vékony csavart nyelvvasa volt. Ezért ha Feszítõ kell akkor azt kell használni !!!De Ésszel!!! Hiszen Sokkal rosszabb a lónak a sok kis rángatás mint egy fatározott mozdulat!!

[Huxley]

Összegyûjtöttem pár dolgot a zablákról, többnyire lovas könyvekbõl, nagy része fordítás. Elég hosszú, ezért nem másolom be ide, innen letölthetitek:[url="http://"http://www.kerekperec.hu/lovas/forumpic/zablak.rtf"]www.kerekperec.hu/lovas/forumpic/zablak.rtf[/url]Én sem vagyok szakértõ, minden kiegészítést, javítást, véleményt szívesen veszek.Az irományban a zablák forma/hatásmechanizmus szerint három csoportba vannak sorolva: csikózablák, feszítõzablák és pelhamok. A csikózablák valóban nem fejtenek ki feszítõ hatást, direkt módon mûködnek: a zablavas közvetlenül a zablakarikákhoz csatlakozik, amelyekre a szárakat csatoljuk. A zablavas a ló nyelvére, szája szélére, illetve fogínyére gyakorol nyomást, nincs emelõ, feszítõ hatás.

[Playng]

A feszitõzabla már önmagában rossz, nemcsak a mozdulat, amit a zablán keresztül a lóra hatunk. Feszítõzablát szerintem a westernen kivül nem kéne használni, túlságosan rossz hatással van a lóra, igaz ismertem már olyan lovat, akinek a száján mindkét oldalon 1,5 cm-es seb képzõdött sima csuklószablától. Ha a feszítõzablával ésszerüen bánik az ember, akkor is kegyetlen és durva nyomot hagy a lóban, ha nem a testében, akkor a lelkében. Szerintem két csoport van: a feszítõzablák, és a többi más. Lehet hogy ezt sokan nevetségesnek tartják (föleg azok, akik használnak feszítõzablát), de nekem ez a véleményem. :(

[sheriff]

Én feszítõzablát használok bármilyen ló is akad a kezem ügyébe. De tiltakozom az ellen, hogy a feszítõzabla kegyetlen eszköz. Monty Roberts fiatalabb korában egy vizsgán a "Melyik a zabla legfontosabb része?" kérdésre állítólag a következõt válaszolta: A kéz, amelyik tartja! Itt van a lényeg. Ha valaki a zablában keresi a megoldást valamely problémára, akkor nem fogja megtalálni, legfeljebb a szõnyeg alá söpri.Egyetlen lovat sem lehet a zablával megakadályozni semmiben sem. A zabla csak jelzésekete adhat. Egy normális ló (sajnos nem tartozik ide Faradzs lovam per pillanat) bármilyen zablával nagyjából ugyanolyan szinten lovagolható. Ha valóban jól belovagolt lóról van szó, akkor zabla nélküli kantárral, pl. bozallal is ugyanúgy dolgozik. Sokszor próbáltam már ki, hogy a vezetõszárat rákötöttem a kötõfék két oldalára, s azzal irányítottam a lovamat. Persze ismeretlen lovat én sem lovagolnék zabla nélkül. Én az egy darabból lévõ feszítõzablát favorizálom. Ez nem csípi be a száját, nincs a csuklós zablánál törvényszerûen fellépõ diótörõ hatás, stb. És nem kegyetlenkedem, mert a szárak lógnak minden jármódban, még vágtában sem feszesek. Elismerem persze, hogy ez csak rendszeresen lovagolt lovakkal lehetséges.

[Bazs81]

Nem hiszem, hogy így el kéne ítélni a feszítõzablákat. Lovastól függ, melyiket hogyan használja, egy sima, vastag csikózablával ugyanúgy lehet kárt tenni a lóban. Ha valaki nem tud úgy használni egy feszítõzablát, hogy ne okozzon vele sérülést, akkor ne is vegye a kezébe. Mellesleg nem kínzóeszköznek találták ki, hanem mert sokkal kifinomultabb segítségeket lehet vele adni-persze avatott kézben. Nekem kb 10 féle zablám van, és mindegyiket használom is, ugyanahoz az 1-2 lóhoz. Attól függõen, hogy ki ül rajta: ha kisgyereket futószárazok, akkor vastag olivzabla, vagy kétszer tört csikózabla, hogy akkor se bántsa a ló száját, ha véletlen beleránt. Ha tapasztaltabb lovas, akkor egy vékonyabb zabla, amivel jól tudja irányítani, és szükség esetén megfogni. Versenyen, edzésen pelhamot használok, más alkalmakkor hackamore-t, amit viszont senki más kezébe nem adok. A zabla erõssége nem csak attól függ, feszítõ-e, vagy sem. Lényeges, hogy milyen vékony/vastag a zablatest, vékonyabb zabla esetén ugyanakkora húzóerõ nagyobb nyomást fejt ki, tehát durvább lesz a hatás. Ezt még lehet kombinálni a feszítõhatással, ki lehet kísérletezni a szükséges jót(rosszat?).A csikózabla feszítõhatásáról: a csuklórésznek is van ilyen, inkább diótörõ-hatása, ami enyhébb, mint egy sima, egyenes zabláé, pláne, mint egy feszítõé, de azért van neki. Na ennyi voltam Bazs

[Bazs81]

Ezt nagyon egyszerre írtuk

[klari]

Én "kiskorunkban" D zablával kezdtem el lovagolni a pacóm, teljesen amatõr megfontolásból, mivelhogy Delfinnek hívják, és gondoltam ez megy hozzá! Azóta már tanultam egyet s mást, kibróbáltam néhány száz zablát, de végül a D maradt a végleges. Csak azért nem a hagyományos csikózabla, mert egy kicsit merev a paca, és így könnyebb megcsinálni a hajlításokat veszekedés nélkül.Nekem szerencsém volt, de szerintem minden ló szájába az való, amit egy szakértõ javasol.Olyan, aki látta a lovat, talán ült is rajta.És még valami: láttam már olyan pacót, akinek a hackamore eltörte az orrát (úgy történt, hogy a kisfedelesben, egy téli kupa alkalmával melegítés közben hirtelen ki kellett kerülni egy másik lovat, és a hirtelen -nem nagy!- rántás eltörte a ló orrcsontját!), nagyon kell vele vigyázni!

[Porfelhõ]

Fogadjátok hozzászolásomat egy kezdõ, de lelkes amatõr megfigyeléseiként. Egy spanyol mondást olvastam valahol, miszerint úgy kell kezelni a szárat, mintha a legfinomabb selyembõl lenne. Mert, mint tudjuk, a szár (a végén a zablával) maga a kezünk kapcsolata a ló szájával (hó, de bosszantóan didaktikusra sikeredett, ne mindegy). Sheriff könnyen beszél a feszítõzabláról - gondolom én -, mert amennyire tudom, a westernlovasok a jól idomított lovakat csak minimális szársegítséggel irányítják. Viszonylag sokáig ültem egy rendkívül félénk sodrott herélten. A kutyákat leszámítva, szinte mindentõl kinyargalt a világból, ezért folyamatosan feszítõzablát adtak a szájába. Nehogy azt gondolja bárki is, hogy azzal meg lehetett fogni. Ha úgy gondolta, hogy kitör a sorból, akkor ki is tört a sorból, függetlenül attól, hogy nagyon sok kezdõ lovas a szügyéig tépte vissza a fejét. Gondolom, ez olyan fájdalmat okozott a lónak, hogy majd besz@rt tõle. És mégis meglépett. Soha nem szakadt el viszont a társaitól. Kb. 50-100 méter után megállt, s várta az ukázt a lovastól, ha az még rajta volt. (És általában igen, minthogy bakolni nem bakolt, nem hánykolódott, csak meglógott.) Mondtam a tulajdonos edzõnek, hogy hajlandó vagyok egyszerû csikózablával kimenni terepre a lóval. Persze nem engedte meg, maradt a feszítõvas. A ló, jó szokásához híven, már az elsõ ügetõ-szakasznál kiugrott oldalra. Odaadtam neki a szárat. Ettõl meglepõdött. Megállt, töprengett, hogy most elnyargaljon-e vagy visszaálljon a sorba. Visszaállt. Ezek után azt hiszem, hogy a tanítási célokra alkalmazott, bár valóban ijedõs lovat egy egyszerûbb csikózablával is el lehetne indítani.

[Zsuzska]

Akkor fogadjátok el egy újabb lelkes amatõr véleményét Porfelhõ hozzászólásáról.Szerintem itt alapvetõen a szár kezelésével, nem a zablával volt a baj (gondolom, te is erre akartál kilyukadni ). Tehát legjobb tudomásom szerint a paci ha rohan, és elkezded húzni a száját, csak még jobban fog rohanni, mert menekül a fájdalom elõl, amit okozol neki. Ezt hallottam, és gyakorlatban is megfigyelhettem, tehát úgy gondolom, igaz lehet.

[Haflingi]

A legrémísztõbb eszköz, emit ló szájában láttám, egy military verseny díjlovagló (!) feladatában bukkant fel.Elsõre olyan volt, mintha az állat szája csukva lenne teljesen, semmi sem futna át a száján, a kantár bõr részeit pedig csak a lélek tartaná pozícióban.Aztán kiderült a turpiszság. a furcsa, láthatatlan szerkezet a vezstõ bírót sem hagyta nyugodni, mivel, ha a lovas keze megmozdult az ló szája erõteljes eltátásával és szemei kidüllesztésével reagált.Nos, megnézték közelebbrõl. Kizárással jutalmazták.A titok nyitja két összetekert huzal volt, amelyet kétoldalt a zablakarikákhoz erõsítettek. ezeken kívül más nem volt szegény állat szájában.Szerencsére azért az ilyen mértékû figyelmetlenség kedvencceinkkel szemben, ritkaság, de higgyétek el a lovas ezt is képes volt megindokolni és humánusnak nevezni. Az érvek, sajnos csak önmaga elõtt állták meg a helyüket.

[zsezse]

Hali!Nem tudom közülletek járt-e már valaki a Bécsi Spanyol Magasiskola bécsben található múzeumában, de nekem volt szerencsém megnézni tavaly novemberben. Szerintem maga a kiállítás a felejthetõ kategóriába tartozik, viszont volt a tárlókban néhány régebben használt zabla. Hát komolyan rosszul éreztem magam a látványuktól. A mai napig nem tudom, hogy némelyiket milyen módon tették be a ló szájába. Brutális kínzóeszközöknek néznek ki, és a végén már az volt az érzésem, és igyekeztem azt hinni, hogy a sok görgõ, meg labda szerûség ami a ló szájába kerül, csak azért van, hogy az jobban játszhasson a zablával. Nehezen tudom elképzelni, pedig remélem biztos így van, hogy létezik olyan emberi kéz, ami ezeken a szerkezeteken keresztül fájdalom nélkül tud bármit is közölni a lóval. Azt is tudom, hogy csak méneket használnak, és azokat biztos nehezebb ezekre a komoly feladatokra megtanítani a vérmérsékletük miatt, de szerintem a ló azokon a zablákon keresztül még azt is érezte, hogyha több vér áramlott a lovas kisujjába.Azt nem sikerült kideríteni, hogy manapság milyen zablákat használnak, a végrehajtott feladatok viszont lényegében azonosak a régiekkel. Láttam egy bemutatót is, igaz spanyol lovakkal. Kívülrõl úgy tûnt, hogy a díjlovaglásban használatos nagykantár zablái vannak a lovak szájában.

[mandula]

Ha egy lónak valamilyen gondja van a zablával/támaszkodással/írányíthatósággal, akkor az ritkán nevezhetõ kis szépséghibának, még akkor is, ha a földrõl nehéz észrevenni, hogy tonnákat fog pl.El tudom képzelni, hogy a lovas úgy gondolja tök jól megy a lovam egyébként, csak ne fogna ezer kilót/ hajolna meg jobban balra/ ne vinne el a pályán. Ilyenkor a legegyszerûbb megoldás nekiállni nézelõdni a zablák között, és elkezdeni kipróbálni õket.A gond ott van, hogy a fenti hibák alapvetõen kérdõjelezik meg a belovagoltságot. Nehéz azt mondani, hogy elõlrõl kezdem az egészet, amikor úgytûnik, csak egy pici hiányzik a célhoz.Véleményem szerint a legjobb módszer ilyen lovakkal 2hónapig lógó szárral csak terepre járni(ha lehet) és utána elgondolkozni azon, meddig kell visszamenni a hiba kijavításáért.De hát ki ér rá manapság 2 hónapig terepre járni, félévet kivárni egy ínsérülés után, 2 évet várni egy pata rendbejöveteléig.

[Filly]

Kellene egy egyetértõ szmájlit is csinálni, mert akkor most még jobban lehetne látni, hogy én nagyon egyetértek Mandulával

[dr. szöszi]

Sziasztok!Egy dolgot nem nagyon értek. Az egybe feszítõzablával hogy lehet irányítani a lovat? Ha ezt nelem valaki elmagyarázná, annak hálás lennék! dr. Szöszi

[Bazs81]

Az elve ugyanaz, mint a normál zabláé. Amelyik oldali szárat meghúzod, arra a szájszögletre fejt ki erõhatást a zabla. Aztán vannak még olyan finomságok, mint az alátétzabla, vagy mint a nyakra fektetett szárak. Etc.B

[sandokan]

A tévedések eloszlatása végett: nagyon fontosnak tartom rögzíteni az agyakban: a westernolovakat csak komoly elõtanulmányokat követõen szerelik föl feszítõzablával! Ezt követõen ha feszítõzabla van a szájában CSAK egy kézzel lovagolható!!! A kiképzés MINDIG csikózablával történik! Ebbõl adódik a félreértés: profi módon kiképzett westernló nem a zablától mûködik olyan titokzatos jó módon. A kiképzés alatt érik el, hogy a legkisebb jelre (kérésre) tegye amit szeretnénk kérni tõle. Ezt követõen grammokra dolgozik. A jó feszítõ lényegi része egy rendkívûl jó szár is! (Ez nálunk jelenleg nem kapható.) Ezen vastag nehéz szár és a feszítõ súlya képes egy jól kiképzett westernlovat irányítani nyakra és a legfinomabb testsúlyjelekre! A westernlovaglásban a testsúly-jelek jelentõsége messze túlmutat a hagyományos angollovaglás esetében alkalmazottén. Ma a westerndíjlovaglásban a feszítõzabla CSAK a hagyományõrzés miatt van jelen. A híres sliding stop soha nem a szárra és feszítõre gyakorolt hatásmechanizmuson keresztül mûködik! Ha egy jó westernlovasnál megfigyeled, akkor kizárólag testsúlysegítségre mûködik. Látható szár és feszítõsegítség esetén kizárhatnak a versenybõl, illetve komoly mínuszpontok begyûjtésére van esélyed... Magyarul összefoglalva: a feszítõ esztétikai-hagyományõrzõ jelentõségen messze túlmutató jelentõsége van a westernnyereg súlyának és nagy felfekvésének: ezen keresztül lehet a testsúlyjeleket a legkényelmesebb és legegyértelmûbb módón közvetíteni a ló felé. Ezért van az, hogy egy jó lovassal egy normálisan kiképzett ló szõrén lovagolva egy nyakkarikával tökéletesen irányítható terepen és pályán egyáltalán. (Ez viszont már nem zabla és stílusfüggõ!) Az íly módon lovagló angolos már tiszteletbeli westernlovassá avatható...

[ultimo]

Két gondolat a feszítõzabla témához.A két világháború között Budán is volt Magyar spanyol lovasiskola, épp úgy mint Bécsben. Olvastam valahol hogy az egyik oktató úgy lovagolta Lipp ménjét hogy a feszítõzablát a szárral egy vékony cérnával köttötte össze. El lehet képzelni milyen finom keze lehetett az illetõnek. Sandokan írásához annyit tennék hozzá a sliding stopp kapcsán, hogy a lovas inkább még egy kicsit ki is nyújtja a kezét és szárat ad a lónak mintsem a zablával állítaná meg.Persze én még csak veszkókóstolgató vagyok de hozzáértõktõl így hallottam. ultimo

[Haflingi]

Egyet biztos, hogy minden kezdõnek (vagy kevésbé finom kezû lovasnak) érdemes szem elõtt tartania: a feszítõ zabla nem arra való, hogy a ló szájára erõsebb, durvább hatást tudjak kifejteni, 'így csak meg áll az a szemét dög', mert ez csak véresen habzó szájhoz és erõsödõ ellenkezéshez vezet.A feszítõ zabla használatához kell egy bizonyos tapasztalat a lovas részérõl is, a lovat pedig megfelelõen fel kell elõtte készíteni, megfelelõ szintre kell hozni hozzá.Ha valaki feszítõ nélkül nem bír el a lóval (és csak ezért használja az eszközt) akkor jobb, ha saját maga és kedvence érdekében körbenéz segítségért és megpróbál a probléma mélyére nézni és kissé visszamenni a kiképzésben, ellenkezõ esetben nemhogy javulás nem várható, de házikedvencünkbõl (versenytársunkból) hamarosan box-mélyére dugott rettegett sárkány válhat.

[realcowboy]

Sandokán precízen kifejtette amit a feszítõ zablahasználatról tudni kell.Valamivel kiegészíteném azonban.Ahhoz,hogy a lovam igazán szépen mások által is elfogadottan szépen menjen feszítõ zablával,igyexem a legkevesebbet egy kézzel fogni a szárakat ugyanis ahhoz,hogy a nyakrafektetett szárakra a ló kellõképpen reagáljon ahhoz minden egyéb segitséget precizen meg kell adni.Ezt egy rövid bemutatás vagy versenyszám alatt megtehetjük de ha sokáig egy kézzel lovagolunk hamar eltompulnak a finom segitségek hatásai.Ilyenkor jön a nevetõ csillagvizsgáló lófej és a kiképzésben való visszalépés.Egyébként a feszítõrõl ugyanazt mondanám röviden,mint a sarkantyuról amit még kezdõ koromban tanultam egy nagy öregtõl:nem való a majom kezébe a borotva!Akkor persze nem értettem igazán.

[mandula]

Egyszer valahol, már sajna nem emlékszem hol, láttam vmit, ami nagyon tetszett: olyasmi volt mint 1 hackamoore, de csak 1 vastag fonott bõrszíj volt a ló orra körül. Tud vki valamit róla?Hol lehet kapni, eredetileg kik használják?Esetleg próbálta már vki?Ja, és hogy hívják?Azért érdekelne, mert régebben az atv-emmel gyakran mászkáltunk kötõfék+vezetõszár összeállításban, még néha terepen is. Csakhogy, aki próbálta már tudja, hogy a kötõfékek (ami nekem van) nem igazán kényelmesek ilyenkor a pacnak, ezért keresek alternatívát.

[Ferenc]

Mandula!Ha nem értelek férre, akkor bosal-nak hívják, és a jó fej weskósok használják! Hirtelen ezt találtam[url="http://"http://www.wiwfarm.com/bridles2.htm"]web page[/url]Ferenc

[mandula]

Kösz Ferenc, de asszem enyi pízér'... :( Mitõl ilyen nagggyon drága?Olyan helyet is tudsz, ahol használat közben látni?

[Tyda]

Csak igazat tudok adni sandokannak abban, hogy nem a zabla teszi a jó lovat, esetében westernlovat.A westernlovagláshoz abszolút nem értek, de mesélnék egy lóról, akit szõrén, egyetlen vékonyka kötéllel a nyakán (esetleg a kötél is hanyagolható) is úgy lovagol a gazdija mint a legszebb álom, és a paci bármit megtesz neki amire csak meg volt taníttva.Természetessen ha más ül rá, akkor azért nagyon is ajánlatos a zabla, de ha teszemazt a nyakára elengedem a szárat (mert én is szoktam lovagolni rajta), és lábszárral ill. testsúllyal irányíttom, akkor is szót fogad.És minél jobb lovas lovagolja ill. minnél jobban ismerik egymást a nyihogóval, annál szebb mutatványokra képesek, és nem a zabla milyenségétõl függ a dolog.Persze hozzá kell, hogy tegyem, ez csak egy igazán jól belovagolt lóval lehetséges, és a tanításához gondolom elegendhetetlen volt egy jó zabla!Tyda[ 17 Február 2002: Az üzenetet átszerkesztette: Tyda ]

[realcowboy]

Mandula!lehet ám,hogy a western lovaglásban használatos "side pull"-t láttál.Ez a csikózabla elõtti lovagláshoz használt rendkivul szelid eszköz.Ha hosszu bõr szárakkal volt akkor nem bosal amit kötéllel /eredeti spanyol neve REÁTA/használnak.A side pull fegyelmezett lónál bármikor használható csak hatásmechanizmusa véges.A többi segitség együttes használatával azonban rendkivül látványosan használható.realcowboy.

[realcowboy]

JJJa!Azt elfelejtettem,hogy azért drága,mert csak annyival kell hozzá több bõr,mint egy átlag kantárhoz amennyi a fonott rész de nem kell bele zabla.Na ezt kell a westernesnek megfizetni!!!

[Cirmos]

Sziasztok!Egy nagyon erdekes dolgotszertnek leirni. Vam egy fajta pacas zabl amit a franciak talaltak ki, s mi a trening soran hasznalunk. tanitas soran nagy hangsuly fektetunk a lo szajara. Spec en sidepullt hasznalok eloszor amikr, a lovalgas elejen vagyok egy loval. Szoval ennek a zablanak a kozepe mas. Kozeptajon nem a hagyonayosan bilibcsszerulen kapcsolodik egymashoz a zabla 2 oldala, hanem van egy eros hengerke s ezzel kapcsoldnak egymasba. A 2 resz 360 fokos szogben megfordulhat.A hagyomanyos palcas zablanak elforditjuk az ellenkezo iranyba a kozepso resze a zablanak, becsipi a lo nyelvet. Ez a loban egy nagyon kellemtlen erzest kelt s meg ertem oket, ha nem szeretik a zablat. Mivel a francia zablan ez nics, tehat ez a kellemetlen dolog sem fordulhat elo.meg valami. En a talajon mar megtaniton alonak mit jelent megallni eloremenni, jobbra vagy bal iranyba menni, s mindezt 2 fotoszar segitsegevel teszem. Ez nagyon hatasos. Most hogy felultem a fiatal lovakra csak osszehangolom a dolgokat,s nincs problemam, ha egy lovagolaltlan lovat meg kell allitani.

[Titok]

Sziasztok! Elõástam ezt a topikot mert mostanában komolyabb kapcsolatba kerültem a zablákkal. De egyre még nem kaptam választ senkitõl: mire jó a pálcás zabla?? A sima is, meg az is amin csak alul van pálca. Valaki mesélje el plíz mert tökre izgatja a fantáziámat.

[Huxley]

[url="http://"http://www.kerekperec.hu/lovas/forumpic/zablak.rtf"]Ebben az irományban[/url] minden benne van, de azért bemásolom ide a kedvedért:A zablakarikákon lévõ pálcák nagyobb oldalirányú stabilitást adnak a zablának. A pálcás zablákat kezdõ vagy erõs, együttmûködni nem akaró lovaknál használják, ahol fordulásoknál jól jön stabilitás (ha kicsit erélyesebben kell fordítani, akkor sem húzod bele a zablakarikát a ló szájába). Ugratáshoz nem ajánlatos pálcás zablát használni, mert esés esetén megsérülhet a ló szája (a pálca szó szerint átdöfheti).

[Alain_delon]

Magyarán szólva: azért van a pálca, hogy nehogy áthúzd az egész zablát a ló száján ( oldalirányba ).

[IC]

A Lovasmagazintól felkérést kaptam, hogy "írogassak" havonta valamirõl a western témában. Újságban nagyon nehéz írni, mert egyrészt az írománynak ki kell állnia a kritikus szakközönség "próbáját", másrészt olyannak kell lennie, hogy a kevésbé szakemberek is megértsék. És végül, de men utolsó sorban, pedig arról kellene szóljon, ami a nagy többséget érdekli! Ez utóbbihoz szeretném a segítségeteket kérni. Írjátok le légy szíves, hogy milyen kérdésekre szeretnétek a témában választ kapni. Ha Alain delon bele egyezik, akkor a cikk címe: "A (western)zablák tudománya" lenne.(Ha estleg van ötletetek más témára, azt is szívesen venném!)Köszi, IC

[ImRe]

idézet:

---

Eredeti szerzõ: mandula:A fogathajtásnál az egyszerû csikózablán kívül használnak feszítõket- ezek közül aliverpoolt ismerem, amin a feszítõ ágon hosszanti lyukak vannak, hogy több helyre lehessen csatlakoztatni. Minél távolabbra csatolod a ló szájától a szárakat, annaál erõsebb a feszítõ hatás. A feszítõkhöz általában tartozik egy álladzó lánc vagy szíj, ami a zabla felsõ ágához csatolva kifejti a ló állkapcsára az emelõ hatást.Láttam már kétkarikás zablát fogatlovon, a jelentõségével nem vagyok tisztában.[/QUOTE]A kétkarikás zablát én kocsiszablaként ismerem. Akkor találkoztam vele, amikor a nagyszüleim házt pakoltuk ki. Állítólag a puller lovakon szokták használni. Viszont, hogy milyen az a puller ló, arról fogalmam sincs :confused: Mindenesetre a mezei csikózablánál egyel brutlisabbnak t?nik.Apropó hajtás. Jártam nemrég erdéjben, és ott láttam pár embert elég ekzotikus szerszámmal hajtani. Úgy nézett ki, mintha egy láncból készült köt?fék lett volna a lovon, aminek az oldalához volt csatolva a s?ár. Tud valaki valamit err?l?