Sziasztok!
Úgy látom a legjobbkor érkeztem, egy lényegi vitába. Ha nem haragszatok ehhez szólnék hozzá a bemutatkozásom előtt. A két vélemény:
IDÉZET(Főnix @ 2012.02.18, 20:07) *
Ez most nem csak Neked,de sosem értettem miért is szégyenlik a fórumos társak a technikai adataikat smile.gif
Nem mindenki szereti, ha öt perc alatt össze lehet guglizni a nevét, címét, munkahelyét, családi állapotát, politikai beállítottságát, kedvenc időtöltéseit, ismeretségi körét stb stb. Olyan ez az internet, mint egy igaz 3/3-as káderakta, sőt, még rosszabb, mert amíg azt csak a titkosszolgák olvasgatták, addig ebbe minden futóbolond belenézhet. Jobb ez így, majd akinek akarom, elmondom, amiről úgy gondolom, hogy rá tartozik.
Szívem szerint azt mondanám, mindkettejüknek igaza van. DE! A topiknyitó első mondatában olvastam, hogy rövid l o v a s önéletrajzot vártok, abban meg nem túl sok "technikai adatra" van szükség./hacsak nem speciálisak/
És akkor lássuk a medvét.
Alighanem az egyik /ha nem a/legidősebb hozzászóló vagyok a magam 64 évével, és talán én "dicsekedhetek" a legrövidebb lovasmúlttal, ami mindössze másfél év. Sokáig gondolkodtam is, egyáltalán megszólaljak-e. De mivel elég fura történet, úgy gondoltam, megosztom veletek.
Úgy csöppentem bele a lovaséletbe, a lovakkal való foglalkozásba, mint Pilátus a krédóba.
Azért egy kicsit régebben kell kezdenem, de ne ijedjetek meg, nem túl sokkal. 6 évvel ezelőtt kijöttem dolgozni Írországba, ahol is összefutottam egy magyar sráccal. Csuzi Imi barátomról sokáig csak annyit tudtam, hogy egy golfklubban karbantart. Többször összefutottunk a helyi piacon, ahol egy másik barátom felesége által sütött süteményt árultam. Aztán jó másfél éve egy szülinapi bulijukon hosszan elmesélte lovas élettörténetét. Kilógtam a sorból, mert a másik két vendég lovasember volt, akikkel együtt dolgozott több lovas farmon és lovardában /egyéb munkái mellett /. Ekkor felvázolt egy üzleti tervet, amit ő meg akart valósítani, és megkérdezte, ki venne részt benne. A két, most már közös,ismerős nem volt túlságosan elragadtatva, nagyon rizikósnak találták. Kivártam néhány napot, nehogy azt mondják, hogy kitúrok valakit is az üzletből, aztán bejelentkeztem. Ekkor indult el a lovas életem. Arról szólt a nóta, hogy Ő otthon egy nagyon jól ismert versenyző, lovasfelkészítő, edző, lókiképző, bértartó, stb. volt, de megelégelte, hogy többnyire másnak dolgozott. Ezért jött ki Írországba, ahol megismerkedett az ír lovakkal, sokat dolgozott velük, és úgy gondolta, érdemes lenne belőlük hazavinni néhányat. De egyedül ez elég húzós lett volna /munka és anyagi vonzat miatt is / ezért lett szükség egy társra. Mindig is szerettem a lovakat, így gondoltam belevágok. / A felvázolt jövőkép sem volt elhanyagolható-ha valakinek volt fantáziája, no meg kitartása. /Belevágtunk. Ismeretsége révén kiváló lovakat sikerült szereznünk. Először két ír show cob fedezőmént a legjobb vérvonalból, 3 connemara pónit, szintén fedezőmének, de természetesen kancákat is, clydesdale fedezőmént, sőt később egy igazi versenylovat, egy punchestown-i győztest is. Természetesen folyamatos volt a lovak kiképzése, belovaglása. Béreltünk egy nagy tanyát, szinte együtt éltünk velük, hát ennyi élményben, örömben, boldogságban régen volt részem. Csodálatos időszak volt. Volt? Van, hiszen most is tart. Sőt, egy hónap és visszük Őket haza. A honosítás nem lesz gond, mind regisztrált, csipes, útleveles. Szerintem, ha otthon lesznek, valamelyik másik topikban biztos találkozunk. Addig is kívánok minden lovastársamnak jó egészséget és sok örömteli "munkát" a lovakkal.
Edited by lukipapa, 2012 február 21. - 3:41.