Ugrás a tartalmakhoz


Fotó

Lovak kineziológiai kezelése


Ez a téma archivált. Nem tudsz archivált témához hozzászólni. Ha szeretnéd újranyitni, keress meg egy moderátort, vagy admint.
71 válasz a témához

#41 LANDGRAF

LANDGRAF

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.722 hozzászólás

Közzétéve 2008 december 22. - 21:39

Ttimcsi, az ilyet át kell ugrani, én is szoktam élcelõdni máshol. :gm:
Amit leírsz az egy komoly dolog, magam is sokszor tapasztaltam jótékony hatását. Tehát hajrá, írj tovább!




Voltál kineziológusnál?! :hu: pedig annyira normálisnak gondoltalak! :dev: :D :D :D (jovanna ma Degecen születtem :ang: )

#42 Ernest

Ernest

    Tele van a levelesládája

  • Fórumtag
  • 13.706 hozzászólás

Közzétéve 2008 december 23. - 7:47

Akkor mire föl dorgáltad +Ferit? :gm:

#43 hihi

hihi

    Törzsvendég

  • Moderátor
  • 4.923 hozzászólás

Közzétéve 2008 december 23. - 7:55

Voltál kineziológusnál?! :hu: pedig annyira normálisnak gondoltalak! :dev: :D :D :D (jovanna ma Degecen születtem :ang: )




:gm:

#44 LANDGRAF

LANDGRAF

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.722 hozzászólás

Közzétéve 2008 december 23. - 8:51

Akkor mire föl dorgáltad +Ferit? :gm:


Mert olyas valakit "bántott" aki lelkes és kezdõ,de Kriszta "profi"! ( És remélem tudja,h csak egy rossz vicc volt,ha nem akkor slamasztikába vagyok! :) )

#45 hihi

hihi

    Törzsvendég

  • Moderátor
  • 4.923 hozzászólás

Közzétéve 2008 december 23. - 11:07

:D Örihari! :D

#46 LANDGRAF

LANDGRAF

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.722 hozzászólás

Közzétéve 2008 december 23. - 11:58

:D Örihari! :D



:D Slamasztikába vagyok! :D :D

#47 dreamgirl

dreamgirl

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 134 hozzászólás

Közzétéve 2008 december 25. - 10:43

:hu: ...hihetetlen...mármint az hogy a topic ilyen akadályokba ütközik. Más örül, hogy Valaki van olyan lelkes, és nagylelkû és a tudását minden erejével továbbadja JÓSZÁNDÉKKAL :ang: (minden önzõség nélkül!!!!) ÉS ValakiK pedig (innen legalábbis úgy tûnik) minden erejükkel azon vannak, hogy eltántorítsák, megcáfolják, alárakjanak Ttimcsi állításának, és hülyét csináljanak belõle....(de ez nem így megy). Mondjuk(szerencsére) Ttimcsi nem az az ember, akit olyan könnyû eltántorítani hitétõl.....Ennyi erõvel minden muzulmánt el kéne ítélni NYÍLTAN vagy hasonló(mert az Urak ezt teszik) DE mi lenne ha esetleg az Urak csak EGYETLEN EGYSZER kipróbálnák akár magukon....(nem mondok példát hogy milyen helyzetben de tudnék mondani), és HA akkor is azt mondják hogy ez az egész kinez, meg az energiablokkok kezelése NEM mûködik, csak akkor nyilatkoznának.....így....Biztos vagyok benne hogy máshogy kezelnék a dolgokat...de ehhez ugye kéne a hozzáállás, az akaraterõ együttmûködés egyebek.....(ami Önöknél ez esetben híján van jelen...) VAGY még egy alternatíva....ugyebár ez a topic a témában érdekelteknek szól..mármint Azoknak, akiket érdekel, akik szívesen befogadnák a segítséget......Hát akkor akik nem értenek egyet ezzel az állítással, amit Ttimcsi vall(és nyíltan mondom ÉN IS) akkor h**zzanak a fenébe.........mert igen idegesítõ az, hogy olyanok szólnak bele, akik ezt sem tudják mi az az energiablokk és egyebek...... Örülünk, hogy a véleményüket megtudhattok, de övön aluli dolgokat attól még nem kell a falra hányi.... u.i: mellesleg Te lehet az Olymosról jöttél....de mi a földön járunk..és nem a fellegekben...mi tudjuk hogy biztos talaj van a lábunk alatt.... :gm: "Mert mi a földre szált a..... vagyunk" :) (nem fejezem be, aki érti érti) bocsánat az OFFért....de már betelt a pohár!.......................... Engedélyeddel Ttimcsi :rolleyes:

Edited by dreamgirl, 2008 december 25. - 10:44.


#48 hihi

hihi

    Törzsvendég

  • Moderátor
  • 4.923 hozzászólás

Közzétéve 2008 december 25. - 14:51

Jajmaraggyá'má' dreamgirl....legalább az ünnepekre való tekintettel :D Nem látod, hogy csak húzzák?

#49 Ttimcsi

Ttimcsi

    Új vendég

  • Fórumtag
  • 22 hozzászólás

Közzétéve 2008 december 30. - 16:37

Mire jó még a kineziológia? 1. Kineziológiával allergiás tüneteket is meg lehet szüntetni. Bármilyen hihetetlen is az allergia okozója lehet egy személy ,egy állat illetve egy cselekmény is. Ez egy speciális oldásmenetet igényel. Ha a valódi allergia ok megvan és azt feloldjuk, az allergia megszünhet. 2. Nagyon jó táplálkozási tervet is lehet készíteni izomtesztelés segítségével. Így a lehetõ legmegfelelõbb táplálékot a legmegfelelõbb idõben kaphantá meg a páciens. Itt az tesztelõdik ki, hogy a szervezet ideális mûködéséhez mikor milyen táplálék a legmegfelelõbb. 3. Ha egy anya állat nem eteti csikóját vagy a csikó nem akar szopni, szintén lehet rajta segíteni. Az anya állatot kell kezelni, generációs problémáról van szó. 4. Energetikai kezelésnél is nagyon hasznos. A minden meridián egy illetve több izomhoz van hozzárendelve, így ha valamelyik izom nem jól mûködik, tudhatjuk, hogy melyik meridián a blokkolt. Ha még csak a betegséget ismerjük, már akkor is lehet következtetni, hogy melyik meridián a blokkolt. A teszteléssel biztosak lehetünk benne, hogy valóban hol is a probléma. Többféle módszer is van a meridián blokktanítására. Meridián=energiacsatorna 5. Táplálék kiegészítõk tesztelése. Mint tudjuk rengeteget találunk a piacon belõle, de mindenkinek más válik be. Mielõtt még nagyon bevásárolnánk belõle érdemes kitesztelni. A teszteléshez kell egy kis adag belõle. Ami nekem nagyon bevállt az a schüssler só terápia. Nálam a kehes ló is csak azt kapott. Nagyon kifizetõdõ és a lovat sem kell megerõszakolni, hogy bevegye. Nah és persze még köhögni sem köhög. 6. Viselkedés zavarok. Sajnos nem mindig tudjuk, hogy milyen ló kerül hozzánk. Milyen körülményekbõl és hogyan bántak vele. Ez persze gyorsan ki szokott derülni, mikor már megvettük:-( Fel lehet oldani a lelki sérüléseket egy lónál úgyszintén! Elfogadóvá, engedelmessé lehet tenni. Sajnos ezeket a negatív információkat a szülenetdõ utód is továbbviszi. Így nem biztos, hogy az adott lónál van probléma, lehet, hogy generációba visszanyúlóan kell keresni az okot. folyt...

#50 PozitívFeri

PozitívFeri

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.511 hozzászólás

Közzétéve 2008 december 30. - 16:52

ahogy olvaslak, tényleg igazad lehet. generácios problémák lehetnek, igazad van .

#51 PozitívFeri

PozitívFeri

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.511 hozzászólás

Közzétéve 2008 december 30. - 17:07

kedves drímgörl, igazán köszönöm, hogy elismered nagyságomat. :D nekem kéne eza kinzólogia mert viselkedési zavaraim vannak.

Edited by PozitívFeri, 2008 december 30. - 17:09.


#52 LANDGRAF

LANDGRAF

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.722 hozzászólás

Közzétéve 2008 december 30. - 18:26

kedves drímgörl, igazán köszönöm, hogy elismered nagyságomat. :D

nekem kéne eza kinzólogia mert viselkedési zavaraim vannak.


:D :D :D

#53 Ttimcsi

Ttimcsi

    Új vendég

  • Fórumtag
  • 22 hozzászólás

Közzétéve 2009 január 1. - 19:44

A Diéta & Fitness januári számában szó van az epigenetikus kineziológiáról! Budapesten is indul tanfolyam, a honlapon már fent vannak az idõpontok! Másik honlapom a www.ongyogyitas.hu (folyamatosan bõvülõ)

#54 LANDGRAF

LANDGRAF

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.722 hozzászólás

Közzétéve 2009 január 1. - 21:09

A változások MÓDJA egy családon belül azonos, azaz ÖRÖKLÕDIK. Ez azt jelenti, hogy a genetikai anyag nem változik, de a gének mûködése igen, a gének EMLÉKEZNEK, a szerzett betegségek is átörökíthetõek az utódokra.



idézet a honlapodról...
naaaaaaaaaaaaa azéééééééééééé álljunk már meg egy pillanatra! :gm:

#55 milagn422

milagn422

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 410 hozzászólás

Közzétéve 2009 január 2. - 9:41

Sztem szerzett betegségek sem örökithetöek. Esetleg hajlam az adott betegségre de hát ebböl meg nem tul sok van még emberek körében sem.

#56 dreamgirl

dreamgirl

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 134 hozzászólás

Közzétéve 2009 január 2. - 9:41

kedves drímgörl, igazán köszönöm, hogy elismered nagyságomat. :D

nekem kéne eza kinzólogia mert viselkedési zavaraim vannak.

:gm: nincs kommentár :gm: :gm: :gm: :gm:

#57 Ttimcsi

Ttimcsi

    Új vendég

  • Fórumtag
  • 22 hozzászólás

Közzétéve 2009 január 2. - 11:52

Nem engem idéztél, hanem a tudósokat, akik ezzel a témával foglalkoznak. Sok cikket meg lehet találni a neten. Én már összegyûjtöttem, fel fog kerülni a honlapomra is. A klasszikus példa: DNS-metiláció Az epigenetikus öröklõdés molekuláris alapjait mostanra egy sor élõlényben tanulmányozták. Az úgynevezett DNS-metilációs rendszer - a DNS-hez metilcsoport nevû egyszerû molekulák kapcsolódnak, amelyek egy meghatározott mintázatot alkotnak - közelíti meg leginkább az ideális epigenetikus mechanizmust, ugyanis ezekben az esetekben a változások kellõ pontossággal és gyakorisággal át is öröklõdnek egyik sejtrõl a másikra, sõt néha egyik szervezetrõl a másikra is. Szép példája ennek az a jelenség, amelyet Robin Holliday angol genetikus epimutáció-nak nevezett el, és amit még Linné fedezett fel: a gyújtoványfû virága két változatban fordul elõ. Létezik a kétoldali szimmetriájú vad típus és a sugaras szimmetriájú epimutáns változat. Ebben az epimutáns változatban a szimmetriáért felelõs Lcyc nevû gén nem a szokásos módon mutálódik - vagyis a mutáció nem a DNS-szekvenciát érinti -, hanem a DNS-molekula metiláltsági mintázata adódik át generációról generációra. Habár a laboratóriumi növények körében elõforduló mutációk jó része hagyományos mutáció, mára már sikerült dokumentálni a generációkon átívelõ epigenetikus változásra példát mind növények, mind gombák esetében. Állatoknál ezzel szemben csak igen érzékeny genetikai módszerek segítségével sikerült tetten érni az átöröklõdõ epigenetikus változások jelenlétét. Az egerek aguti lokusz-nak nevezett, a szõrszín kialakulásért felelõs génje a legbehatóbban kutatott állati példa a DNS-metilációra. Genetikailag amúgy azonos alléleket (génváltozatokat) hordozó szülõknek különbözõ szõrszínû utódaik születhetnek, ha az aguti gének epigenetikai (metiláltsági) állapota különbözik a szülõkben. Szerzett tulajdonságok átörökítése? Annak ellenére, hogy állatok esetében viszonylag kevés jól dokumentálható példát ismerünk, a jelenség felkeltette a kutatók érdeklõdését, ugyanis - elméletben legalábbis - a mechanizmus alkalmas stabil, ugyanakkor a környezet által módosítható változások továbbörökítésére. A lehetõség, hogy a szerzett tulajdonságok továbbörökíthetõk lennének, visszahozza a lamarcki gondolatot, amelyet a genetika végérvényesen megcáfolni látszott. Egyszerûen (ám kevéssé szakszerûen) úgy is fogalmazhatunk, hogy a génjeinknek van "emlékezete". Az elmélet szerint a nagyszüleink által szívott levegõ és elfogyasztott étel évtizedekkel késõbb közvetlen hatással lehet ránk, még akkor is, ha magunknak nincsenek hasonló élményeink. Kérdés persze, hogy alá lehet-e kísérletesen támasztani ezeket a hangzatos elképzeléseket. A válasz úgy tûnik: igen. Ikervizsgálatok Több tudományos tanulmány is beszámolt már arról, hogy a környezeti tényezõk vagy épp az öregedési folyamatok epigenetikus úton rajta hagyják a nyomukat a következõ generációk fenotípusán. Az egyik ilyen munka egypetéjû (genetikailag azonos) ikreket vizsgált. Sokak számára az egypetéjû ikrek egyformasága minden kétséget kizáró módon bizonyítja a genetika környezeti hatásoktól független erejét. Ám az epigenetikusok figyelmét éppen azok az esetek keltik fel, amikor az egypetéjû ikrek mégsem tökéletesen azonosak, például nem teljesen egyezik a fogékonyságuk bizonyos betegségekre, vagyis elõkerülnek az életkor elõrehaladtával kialakuló epigenetikai különbségek. Úgy tûnik, hogy a fiatal egypetéjû ikrek hasonló DNS-metilációs mintázattal rendelkeznek, míg a kor elõrehaladtával ez megváltozik. Lehetséges, hogy éppen a metilációs mintázatban rejlõ különbségek vezetnek a betegségek iránti eltérõ fogékonysághoz. Generációs hatások Egy vizsgálat felvetette annak lehetõségét, hogy az anya életmódja befolyásolhatja az utód genetikai állományának kémiáját. Már régóta ismert, hogy az anya életvitele a terhesség korai szakaszában komolyan visszahat az utódra, annak egész élete során. Ennek lehetséges mechanizmusát patkányok esetében sikerült is bizonyítani, mely szerint az anyai gondoskodás befolyásolja az úgynevezett glukokortikoid-receptor génjének metilációs állapotát. A szerzõk feltételezése szerint megfelelõ anyai gondoskodás hiányában lecsökken a gén metiláltsága, ami a receptor túltermeléséhez vezet az utód élete során. A feltételezett magyarázat azt sugallja, hogy a glukokortikoidok által közvetített stresszválaszok epigenetikus úton meghatározottak lennének. A környezeti hatásoknak generációkon átívelõ hatása is lehet emlõsök esetében. A vizsgálatok alapján úgy tûnik, hogy a vinclozolin nevû vegyületnek nem csupán a kezelt állatban, hanem a következõ nemzedékekben is ivarsejtképzést gátló hatása van. Ebben az esetben is feltételezhetõ a DNS-metiláció megváltozása, habár az emlõsembriók sejtjei fejlõdésük kezdeti szakaszában egy igen alacsony metiláltsági szintû szakaszon mennek át, így a metiláltság átörökíthetõsége is veszélybe kerül. Habár a mechanizmus(oka)t illetõen bõven van még bizonytalanság, a fenti tanulmányok felhívták a figyelmet arra, hogy az epigenetikus hatásokon keresztül a környezetnek hosszú távú hatása lehet a viselkedésre és az élettani folyamatokra. Az idõ eldönti majd, mennyire jelentõsek ezek a hatások. Kérdés, hogy az átörökíthetõség mennyire fontos sajátossága az epigenetikai folyamatoknak. Az epigenetika harmadik jelentése magában foglalja a kromatinállomány biológiájának, valamint az RNS-interferenciának transzkripciós hatásait, illetve a kromoszómák és a sejtmag magasabb szintû struktúrájának változásait. A vonzó ebben a terminológiában, hogy ily módon bele lehet sûríteni néhány nagyon új, nagyon izgalmas kutatási irányzatot. Hátránya, hogy nehezen illeszthetõ bele a hagyományos, tankönyvekben szereplõ terminológiába. Ennek egyik oka, hogy a kromatin változásainak jó része meglehetõsen rövid életû. Így például az egyik hisztonfehérje (H2AFX) foszforilációs módosítása epigenetikus változásnak számítana az új, kibõvített definíció alapján, de túl rövid életû ahhoz, hogy átörökíthetõ sajátság legyen. A génátírás alatti hisztonfehérje-módosítás szintén nehezen illeszthetõ be a képbe. Másfelõl a DNS-metiláció befolyásolja a hisztonfehérjék metiláltsági és acetiláltsági állapotát, így közvetve befolyásolja az örökíthetõ sajátosságokat. Ugyanakkor a hisztonfehérjék állapotát sok más tényezõ is befolyásolja, aminek semmi köze a DNS-metilációhoz és az átörökíthetõséghez. Ily módon egy egyszerû hiszton-módosítás lehet epigenetikus vagy nem epigenetikus történés is, függõen attól, hogy átöröklõdik-e. Innentõl viszont az osztályozás már túl bonyolult ahhoz, hogy a gyakorlatban is használható legyen. A másolódás pontossága szintén kulcskérdés, ha az öröklõdés alapján ítéljük meg a folyamatokat. A DNS-molekula másolódása a sejtosztódáskor hihetetlenül pontos. Nagyjából 10-100 milliárd bázispárra jut egy másolási hiba. A DNS-metiláció pontossága ezzel szemben nagyjából 96%-os, vagyis minden huszonötödik metilált bázispárra jut egy hiba. Ezzel a hibaszázalékkal dolgozva nagyon hamar eljuthatunk olyan sejtpopulációkig, ahol a metiláltsági mintázat igen változatos lesz. Felmerül tehát a kérdés, hogy mi az a másolási pontosság, amit meg kell követeljünk, ha epigenetikus hatásról akarunk beszélni. Talán az agysejtek jelentik a legszebb példáját a nem-átöröklõdõ epigenetikus változásoknak. Ezek ugyanis metiláltsági állapotukban igen különbözõek lehetnek, viszont a legritkább esetben osztódnak, így a közöttük meglévõ különbségeket sosem adják tovább. Figyelembe véve, hogy van már néhány definíciónk az epigenetikára, azt gondolhatnánk, hogy semmi szükségünk egy újabbra. Ennek ellenére szükség lehet egy olyan megközelítésre, mely alapján az epigenetika használható fogalom marad a mai értelemben, ugyanakkor nem követeli meg a precíz átörökíthetõséget. Ilyen "egyesített" definíció lehet a következõ: epigenetikai esemény az, amikor egy kromoszóma-régió struktúrálisan megváltozik, hogy regisztráljon, jelezzen, vagy megörökítsen bizonyos génaktivitásbeli változásokat. Nagyszüleink életmódja ránk is hatással lehet Az utóbbi években számos, a szerzett tulajdonságok öröklõdésével kapcsolatos tanulmány látott napvilágot, ami felvetette annak lehetõségét, hogy nagyszüleink vagy szüleink életmódja és táplálkozási szokásai az utódok egészségi állapotát is befolyásolhatják. A hormonális bevésõdés következõ generációkra történõ továbbadását már csak amiatt is érdemes komolyan venni, mert környezetünkben egyre szaporodnak a nem természetes eredetû, szintetikus vegyületek, amelyek így tovább növelhetik a cukorbetegség, az asztma, a szív- és érrendszeri betegségek vagy a daganatok gyermekeinkben és unokáinkban történõ megjelenésének kockázatát. Az [origo] Egészség rovatának Csaba György, a Semmelweis Egyetem professzora nyilatkozott, akinek nemrég jelent meg a témával kapcsolatos összefoglaló tanulmánya. Hormonális bevésõdés Csaba György (Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet) és munkatársai a hetvenes években kezdett vizsgálataikban figyeltek fel arra, hogy az emlõsök életében vannak olyan kritikus periódusok, amelyekben egy kémiai hatás - például egy hormon - úgynevezett bevésõdést (imprintinget) hozhat létre. Ez azt jelenti, hogy szervezetünk egy-egy sejtje késõbb is "emlékezhet" a hormonnal vagy más kémiai anyaggal való elsõ találkozásra, a sejt jelfogó molekuláiban (receptoraiban) pedig olyan változások jönnek létre, amelyek késõbb döntõen befolyásolhatják a szervezet mûködését. A legfontosabb kritikus periódus a születés körüli (perinatális) idõszak, mivel az ekkor történõ bevésõdés hatása akár egy életre is szólhat. A nyolcvanas években azt is sikerült kideríteni, hogy a bevésõdés szempontjából a szoptatásról történõ elválasztás idõszaka, késõbb pedig a serdülõkori imprinting is ugyanilyen meghatározó lehet az osztódásukat folyamatosan megtartó sejtekben, az elsõ generációt ért hatás pedig megmutatkozhat az utódokban is, méghozzá anélkül, hogy õket bármilyen közvetlen hatás érte volna (ez az ún. transzgenerációs hatás). "A hormonális bevésõdéssel kapcsolatos kutatásaink kezdetét a Tetrahymena nevû egysejtûvel végzett megfigyeléseink jelentették: ekkor vettük észre elõször, hogy a sejt képes "megjegyezni" a kívülrõl bejuttatott hormonokkal történõ találkozást, majd ez a tudás késõbb az utódgenerációknak is átadódik" - mondja Csaba György. "Ebbõl adódott számunkra a következtetés, hogy a bevésõdés folyamata talán az emlõsökben is hasonlóan mûködhet, vagyis a felnõtt állatok sejtjei a születés körül õket ért hatások függvényében már máshogy reagálhatnak egyes ingerekre, mint azok az állatok, amelyek nem ért hasonló hatás. Az emberek esetében szintén nagy jelentõsége lehet ezeknek a folyamatoknak: a táplálkozástól függõen megváltozhatnak olyan tulajdonságok is, amelyek az emberi fajon belül többnyire megegyeznek: jó példa erre az elsõ havivérzés és az emlõfejlõdés idõpontjának eltolódása az USA sok szóját fogyasztó lakosságában, vagy a szexuális indexek európaitól való eltérése az évezredek óta sok szóját fogyasztó kelet-ázsiai népcsoportoknál. Ez természetesen még nem feltétlenül jelent problémát, hiszen az ember evolúciós és társadalmi fejlettségével párhuzamosan az is változik, hogy mit tekintünk "normálisnak", ezzel szemben aggodalomra adhat okot, hogy a transzgenerációs hatások következtében jelentõsen nõhet a már most is népbetegségnek számító cukorbetegség, asztma, vagy a daganatok kialakulásának kockázata." A hormonális imprinting hatását inzulinnal kezelt patkányok esetében az elsõ, néhány esetben pedig a második utódgenerációban is sikerült kimutatni. A további vizsgálatok alátámasztották, hogy a transzgenerációs hatás az inzulin-rezisztenciát kialakító alloxán esetében is érvényesül (ez az anyag számos utódgeneráción keresztül növelte a cukorbetegségre való érzékenységet). Az újszülött állatoknak adott pajzsmirigy-hormon (tiroxin) a következõ generációban csökkentette a pajzsmirigyserkentõ hormon (TSH) koncentrációját, az egyik gomba-, illetve rovarölõ szerrõl pedig bebizonyosodott, hogy még a negyedik utódgenerációban is károsítja a hímivarsejtek képzését. A terhesség alatt adott mellékvesekéreg-hormon három generáción keresztül okozott alacsony születési súlyt, felnõtt korban pedig megnövelte a kísérleti állatok vér inzulin- és vércukorszintjét (hiperinzulinéma és hiperglikémia). Ezek az állatkísérleti eredmények hívták fel a figyelmet arra, hogy fontos lenne emberben is tanulmányozni az esetleges transzgenerációs hatásokat. Befolyásolhatja-e az egészségünket, hogy mit ettek a nagyszüleink? Svéd megfigyelésekbõl kiderült, hogy a nagyapa 12 és 15 éves kora közötti táplálkozása jelentõsen befolyásolta az unoka keringési rendszeri és cukorbetegségben történõ elhalálozásának valószínûségét. Minél nagyobb "fogyasztó" volt a nagyapa a kamaszkort megelõzõen, annál hamarabb halt meg ezekben a betegségekben a fiú unoka, míg a nagymama esetében a lány unoka (a 2-es típusú cukorbetegség kockázata például négyszeresére nõtt az unokákban a normális rizikófaktorhoz képest; bõvebben lásd a keretes írást). Yu-Fen Li és munkatársai egy 2005-ös tanulmányukban kimutatták, hogy a dohányzó anyák gyermekeinél a nemdohányzókhoz képest másfélszeres gyakorisággal fordul elõ az asztma, ha pedig a nagymama dohányzott a terhessége alatt, akkor ez az arány 2,1-szeresére nõ az unokánál (akkor is, ha az anya nem dohányzott). A veszélyeztetett terhességek kivédésére még a hetvenes években is elterjedten alkalmazott dietilstilbösztrol nevû anyag csaknem ezerszeresére növelte az egyébként igen ritka hüvelyrák kockázatát a szerrel kezelt anyák lánygyermekeinél (bár itt lehet, hogy az imprinting csak mellékhatás volt), a fiúknál pedig a késõbbi élet során kialakuló szexuális problémákkal hozták összefüggésbe a kutatók. "A fent említett példák alapján feltételezhetõ, hogy a hormonális imprinting hatásai sokszor csak néhány generációval késõbb mutatkoznak meg - például az unokáknál - a kritikus periódusokban ható imprinting jellegû beavatkozások pedig csaknem egészen biztosan továbbadódnak a következõ generáció tagjainak is" - figyelmeztet a professzor. "Fontos hangsúlyozni, hogy az imprinting által kiváltott betegségek nem a klasszikus értelemben vett fejlõdési rendellenességek közé tartoznak, amelyek többnyire a korai terhesség alatt alakulnak ki; a hormonális bevésõdés a születés körüli idõszakban a leghatékonyabb, vagyis akkor, amikor a szervek már kialakultak, de a sejtek receptorai még az érési fázisban vannak. Ennek köszönhetõ az is, hogy míg a klasszikus születési rendellenességek már közvetlenül a születés után is jól láthatóak, addig a bevésõdés hatásai csak a késõbbi élet során mutatkoznak meg. Az imprinting a normálisnál érzékenyebbé teheti a sejteket egy-egy betegségre, ehhez pedig arra is szükség van, hogy a kritikus idõszakban jelen legyen egy a külsõ vagy a belsõ környezetbõl származó "kiváltó" anyag is. Ilyenek lehetnek például a szteroidok közé tartozó férfi és nõi (androgén és ösztrogén) hormonok, vagy azok akár terápiás célból felhasznált származékai. De hasonló hatásúak a környezetünkben - vízben, levegõben és a táplálékokban - egyre nagyobb mennyiségben jelenlévõ szteroid-típusú molekulák is. További -klinikai- megfigyelések alátámasztották azt is, hogy a perinatális idõszakban történõ hormonális bevésõdés befolyásolja a szívkoszorúér-betegségek, a magas vérnyomás, az agyvérzés, az elhízás, illetve a 2-es típusú cukorbetegség megjelenésének idõpontját, gyakoriságát, valamint a betegségek súlyosságát. Ebben elsõsorban a szintén a szteroidok közé tartozó glükokortikoidoknak lehet meghatározó szerepe (ezeket a hormonokat használják például a koraszülött csecsemõk tüdejének erõsítése céljából), de ide sorolhatjuk a szteroid hormonok hatását utánzó, illetve felerõsítõ anyagokat, amelyeket európai és amerikai populációkban a hímivarsejtek számának csökkenésével, valamint az emlõ- és a hererák megnövekedett elõfordulási gyakoriságával sikerült összefüggésbe hozniuk a kutatóknak" - tudtuk meg a professzortól. Ideje komolyan venni az epigenetikus öröklõdést A transzgenerációs hatások tanulmányozásához több generáció adatsoraira is szükség van, amit emberek esetében gyakran nem könnyû beszerezni. Emiatt viszonylag kevés kutató foglalkozik a nagyszülõket ért hatásoknak a gyerekekre vagy az unokákra gyakorolt hatásaival, a svéd Umea Egyetem kutatói azonban nemrég hiánypótlónak tekinthetõ cikket publikáltak a témában. A European Journal of Human Genetics c. folyóiratban közölt tanulmányukban Gunnar Kaati és munkatársai többek között az apai nagyapa pubertáskor elõtti - 12 és 15 éves kor közötti - táplálkozásának fiú unokákra gyakorolt hatásait vizsgálták. A tanulmány különlegessége, hogy létezett egy olyan adatsor, amelybõl már statisztikailag is megbízható következtetéseket lehetett levonni: a kutatócsoport egy izolált svéd közösség táplálkozását elemezte, amelyhez 1799-tõl kezdve rendelkezésre álltak az éves gabonatermés mennyiségi adatai. Az 1905-ben született nagyszülõi generáción eredmények azt mutatták, hogy azokban az években, amikor a termés gyengébb volt (vagyis a nagyszülõ viszonylagosan "koplalásra" kényszerült), akkor a fiú unokák élettartama meghosszabbodott, ellenben amikor bõven volt táplálék, akkor rövidebbnek bizonyult az utódok élettartama. A kutatók ezt követõen két másik adatsorral is kiegészítették vizsgálatukat (egy 1890-ben és egy 1920-ban született generációval), amelynél már nemcsak fiú unokák élettartamát, hanem a szív- és érrendszeri betegségekkel és a cukorbetegséggel összefüggõ halálozási arányt is vizsgálták. A szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggõ mortalitás csökkent abban az esetben, ha a nagyapa kamaszkora elõtti években nem állt rendelkezésre elegendõ mennyiségû táplálék. A cukorbetegség esetében pedig valóban meglepõ eredményt kaptak a kutatók: amennyiben bõséges mennyiségû táplálék állt az apai nagyapa rendelkezésére, akkor a fiú unokában négyszeresére nõtt a cukorbetegséggel kapcsolatos halálozási arány. Az apa esetében a táplálékfelesleg ugyanakkor "védõ hatást" biztosított fia számára a cukorbetegséggel szemben, így feltétlenül szükséges, hogy a vizsgálatokat további csoportokon is megismételjék. Ami pedig az 1905-ben íródott Ló és Tenyésztése könyvben benne foglaltatik (438. old.): "Fontosnak jeleztük már ott a használati lóra nézve is az egészséget, fontosnak mondjuk azt itt a tenyészállatokra nézve is, mert ha valami, úgy a beteges szervezet, vagy az arra való fogékonyság határozottan oly valami, a mi az ivadékban másodvirágzásnak indul. Különösen egyes bántalmak s úgynevezett átörökíthetõ hibák azok, a melyeknek csírái az utódba átszármaznak s csak éppen kedvezõ alkalomra, körülményre várnak, hogy teljes kifejlõdésben is megjelenjelenk. Különösen amaz idült bántalmak, a melyeket az apa- vagy anyaállat maga is örökölt, vagy a melyet szerzett és szervezeti, szöveti elváltozással megtartott, öröklõdnek át nagyobb biztonsággal. Pl. a csontrendszer hibái és bántalmai; az idegrendszer abnormitásai; a szem és pata-hibák; a hibás végtagállasok és mozgásformák; a rossz szokások stb., és pedig átöröklõdnek ezek rendesen sokkal következetesebben, mint a jó tulajdonságok." Nem a dnsben van benne hanem mint információ vivõdik tovább...... EPIGENETIKA TUDOMÁNYOS HÁTTÉR A Johns HOPKINS Egyetem Orvosi Karának Epigenetikus Központja kutatóinak legújabb eredményei Az epigenetika egy orvosi tudományág, amely az öröklõdõ változásokkal foglalkozik DNS szekvenció változások nélkül. Jean-Baptiste Lamarck gondolta ki már Darwin elõtt fél évszázaddal azt, hogy valamiféle evolúció zajlik a világban. Kortársai elképzeléseinek sarokpontját – miszerint a szülõk tapasztalatai továbböröklõdnek a gyermekekre – szimplán kigúnyolták. „Persze senki sem gondolja, hogy Lamarcknak mindenben igaza volt, de az elmúlt évtizedben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a táplálkozáshoz és a stresszhez hasonló környezeti tényezõk következményeit továbbörökítjük gyermekeinkre anélkül, hogy egyetlen génünk is megváltozna.” – áll a New Scientist epigenetikáról szóló cikkében. Ez tudományos választ adhat jó néhány olyan kérdésre, amelyre eddig csak elméleti válaszaink léteztek. A tanulás fontosabb vagy a genetikai öröklõdés? Például magyarázatot kapunk arra, hogy miért jelent olyan sok embernek problémát az elhízás, vagy hogy miként lehet egy családban hajlam egy adott típusú rákra anélkül, hogy bármilyen egyértelmû nyoma lenne a DNS-ben. Egyebek között a skizofrénia, a bipoláris betegség és a cukorbetegség kialakulásának hátterében sem genetikai, de mégis örökletes tényezõket sejt több kutató. A DNS Metilációs Rendszerének vizsgálata ALAPTÉTEL: A DNS-hez metilcsoportok kapcsolódnak, melyek meghatározott mintázatot alkotnak. A Metilációs mintázat környezeti hatásokra változik, minden ember metilációs mintázata az évek során változik. KUTATÁS: 1. Önkéntesek DNS Metilációs mintázatát vizsgálták 1991-ben, majd 2002. és 2005 között. A megismételt vizsgálatok során megállapították ugyanazon egyéneknél a Metilációs azaz Epigenetikus mintázat változását. . 2. A mintázatok átörökítését is vizsgálták: 16 éves intervallumban adott családok 2-3 generációitól vettek mintát, s megállapították, hogy a Metilációs szint változott, s a változás iránya a családtagoknál azonos volt. Következtetés: A genetikai örökítõanyagunkhoz, a DNS-hez kapcsolódõ különféle kémiai csoportok MINTÁZATA VÁLTOZIK az életkorral A változások MÓDJA egy családon belül azonos, azaz ÖRÖKLÕDIK A Metilációs szint változása a gének mûködésképtelenségét, vagy nem megfelelõ idõben, nem megfelelõ sejtekben való aktiválódását eredményezheti. Ez azt jelenti, hogy a genetikai anyag nem változik de a gének mûködése igen. Ez azt jelenti, hogy a gének EMLÉKEZNEK. Ez azt jelenti, hogy hogy a szerzett betegségek is átörökíthetõek az utódokra. Tehát az, hogy pl. az adott generáció hogyan táplálkozott, dohányzott, milyen levegõt szívott, milyen fizikai/érzelmi traumákat élt meg – KÖZVETLEN hatással van a késõbbi generációkra! Ez magyarázhatja a családon belüli megnövekedett fogékonyságot bizonyos betegségekre (pl. rák, allergia). Svéd kutatások a nagyszülõk illetve szülõk életmódjának és táplálkozási szokásainak az utódok egészségére való hatásával kapcsolatban Egy parányi, elszigetelt északsvéd falu, Överkalix népességének tanulmányozásával arra az összefüggésre derült fény, hogy hosszabb ideig élnek azok a férfiak, akiknek a nagyapja 9 és 12 éves kora között éhezett. A nõknél annyi volt csak a különbség, hogy a nagymama éhezése akkor hozta a legnagyobb élettartam-növekedést, ha az a nagymama csecsemõkorára esett. Úgy tûnik, az ivarsejtek képzõdésének idõszakában valami megváltozott az éhezéstõl a nagyszülõkben, s ez az „információ” továbböröklõdött. Az asztma kockázata dohányzó anya esetében 1,5-szeresére nõtt az asztma gyakorisága a gyermeknél a nagymama dohányzása a saját terhessége alatt 2,1-szeresére emelte az unoka asztmában való megbetegedésének gyakoriságát, akkor is, ha az anyja nem dohányzott!!! Keringési és cukorbetegség kockázata A nagyapa 12 és 15 éves kora közötti táplálkozása jelentõsen befolyásolta az unoka keringési és cukorbetegségben való elhalálozásának valószínûségét. Minél egészségtelenebbül táplálkozott az adott életkor-intervallumban a nagyapa, annál hamarabb halt meg ezekben a betegségekben a fiúunoka. A nagymama esetében négyszeresére nõtt a lányunoka 2-es számú cukorbetegségben való megbetegedésének kockázata. Kövérségre hajlamosító tényezõnek bizonyult viszont különbözõ kutatásokban az, ha az apa 11 éves kora elõtt rászokott a dohányzásra, bételdiót rágcsált, vagy ha az anya a terhesség elsõ két trimeszterében éhezett. A legújabb hipotézisek szerint egyes elhízásra hajlamosító géneket aszerint kapcsol ki vagy be a szervezet, hogy a kritikus idõszakban kitartóan sok vagy kevés az étel. Reinhard Stöeger, a seattle-i Washington Egyetem kutatója szerint a fejlett világban egyre nagyobb egészségügyi problémát jelentõ elhízás és a második típusú cukorbetegség kialakulását könnyen lehet, hogy a felmenõk jóltápláltságára lehet visszavezetni, hiszen az emberi szervezetet az evolúció inkább az éhezésre készítette fel, mint a túl bõséges táplálkozásra. Ez azt jelenti, hogy a szerzett betegségek is átörökíthetõek az utódokra! A generációs, pszichogenetikus stressz A generációs, pszichogenetikus stressz egy olyan élethelyzetet ír le, mellyel valamely elõzõ generáció küzdött, azt a viselkedésmintát, modellt jelenti, mellyel az elõzõ generáció valamely traumatikus élethelyzetet sikertelenül kezelt – s aztán örökül adja a következõ generációnak. Hiszen tudjuk: „hetedíziglen fizetnek a fiúk az Apák bûneiért…” – de tegyük hozzá: a lányok is. Amikor generációs stressz oldására van engedélyünk, ez azt is jelenti, engedélyünk van letenni azt a terhet, melyet generációk hurcoltak és adtak tovább – az utánunk következõknek már nem kell ezzel a teherrel élniük.

#58 LANDGRAF

LANDGRAF

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.722 hozzászólás

Közzétéve 2009 január 2. - 12:17

Aha értem...szóval,ha a baromállat lovas beleteszi a kanca fejét az ecetesüvegbe és már a fekvõ rúdon sem megy át,akkor a csikója befejelten születik...és semmi köze sincs a kiképzésnek hozzá! Végül is akkor meghagyhatnánk a lovakat a ménesben. Akkor semmi bajuk nem lenne! Szerintem ott ahol az ember és az állat kapcsolata a teljesítményrõl szól ott MINDIG az állat kerül így vagy úgy vesztesként ki a dologból! Najó...fóbiák elmulasztására még kb. 6 másik módszert ismerek embereknél.Mindegyik esküszik a maga igazára...ez is egy módszer. A lovakat nem lehetne kihagyni belõle?! ;)

#59 Ttimcsi

Ttimcsi

    Új vendég

  • Fórumtag
  • 22 hozzászólás

Közzétéve 2009 január 2. - 12:27

:) Természetesen mindenki olyan módszerrel kezeli az állatokat, amiben hisz! Mivel én saját magamon és az általam kezelt embereken is látom a változást, így hiszem, hogy az állatokon is lehet segíteni. Nekem a lovaim a mindenem, nem csak egyszerû állatként bánok velük. Nekik is van lelkük és miért ne segítsek rajtuk, ha megtehetem. Attól függetlenül nem zárkózok el más módszerektõl sem, mindig érdemes a leghatékonyabbat használni!

Ha a csikó fejét is bele akarnák nyomni egy ecetesüvegbe, akkor kapcsolna neki vissza az "emlékezete" erre az eseményre:-) Illetve ha olyan élmény érné, ami épp ugyanolyan érzést váltana ki belõle mint az anyjából. Nem csak az ecetesüveges történetnél kapcsolhat vissza. Az érzések a fontosak, amit akkor érzett. Ezt más esemény is kihozhatja!

#60 PozitívFeri

PozitívFeri

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.511 hozzászólás

Közzétéve 2009 január 2. - 12:35

Amikor generációs stressz oldására van engedélyünk, ez azt is jelenti, engedélyünk van letenni azt a terhet, melyet generációk hurcoltak és adtak tovább – az utánunk következőknek már nem kell ezzel a teherrel élniük.

és mivan, ha bevonják a jogsit? de tényleg, ha visszavonják az engedélyt? akkor csak hurcoljuk tovább a "motyot" mint a drímgörl?

#61 Ernest

Ernest

    Tele van a levelesládája

  • Fórumtag
  • 13.706 hozzászólás

Közzétéve 2009 január 2. - 12:37

De akkor ez azt jelentené, hogy Te megváltoztatod a kezelt egyént? Elvégre a fizikai valójában kódolt minta ellen veszed fel a harcot sikeresen. Sikeresen? Nyilván Ttimcsitõl kérdezve.

Edited by Ernest, 2009 január 2. - 12:38.


#62 Ernest

Ernest

    Tele van a levelesládája

  • Fórumtag
  • 13.706 hozzászólás

Közzétéve 2009 január 2. - 17:33

Aha értem...

Én egyre kevésbé.
Illetve, igazolva látom azon, laikusként alkotott és tényekkel nem segített meggyõzõdésemet, hogy a mai ló és a valaha élt kutyaméretû menekülõ állat már csak a legendákban egyforma.
Illetve, mégsem, mert akkor miért kell éveket eltölteni egy Spanyol Iskolás ló kiképzésével? Ha annak a felmenõi is Spanyol Iskolás iskolalovak voltak.

#63 LANDGRAF

LANDGRAF

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.722 hozzászólás

Közzétéve 2009 január 2. - 18:04

Én egyre kevésbé.
Illetve, igazolva látom azon, laikusként alkotott és tényekkel nem segített meggyõzõdésemet, hogy a mai ló és a valaha élt kutyaméretû menekülõ állat már csak a legendákban egyforma.
Illetve, mégsem, mert akkor miért kell éveket eltölteni egy Spanyol Iskolás ló kiképzésével? Ha annak a felmenõi is Spanyol Iskolás iskolalovak voltak.




Hát ez az! Ezért "sántít" nekem is a story...lehet,h a Spanyol Iskola átverés? ;)Akkor lehet,h Kottas meg nem is tud lovagolni,csak elõhúzta a piaffot a lovak emlékezetébõl?! Bakker megyek és visszakérem a belépõm árát! Humbug az egész! :D

Edited by LANDGRAF, 2009 január 2. - 18:26.


#64 Ttimcsi

Ttimcsi

    Új vendég

  • Fórumtag
  • 22 hozzászólás

Közzétéve 2009 január 3. - 14:00

Egyáltalán nem errõl van szó:-))) De ki lehet mindent forgatni:-) Akkor biztos megértenétek, ha részt vennétek egy ilyen kezelésen.... Jó önismeretet ad a kineiológia, ajánlom:-)

#65 PozitívFeri

PozitívFeri

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.511 hozzászólás

Közzétéve 2009 január 3. - 17:19

igen, rájuk férne az biztos ! :D én is szeretném kipróbálni magamon hány kezelés kellene nekem. szerintem baromi sok. :(

#66 LANDGRAF

LANDGRAF

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.722 hozzászólás

Közzétéve 2009 január 3. - 17:37

igen, rájuk férne az biztos ! :D én is szeretném kipróbálni magamon hány kezelés kellene nekem. szerintem baromi sok. :(



Ferke!
Te a "kihívás" kategóriába tartoznál! :D :D :D

#67 PozitívFeri

PozitívFeri

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.511 hozzászólás

Közzétéve 2009 január 3. - 19:00

Te a "kihívás" kategóriába tartoznál! :D :D :D


hát, igen. valamit érzek. de ez a szép a kihivás! ha elmennék az lenne a kihivás napja :D szivesen lennék kisérleti alany. Ttimcsi?????

lehetne pl...
'pozitivferi kineziologiai kezelése'

a belépõjegy pedig méltányos, pár szendó kiséretében. én ülnék középen, megvilágitva a pódiumon, a nézõtér sötétben. ez tényleg ütõs, érdekes dolog lenne.

#68 LANDGRAF

LANDGRAF

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.722 hozzászólás

Közzétéve 2009 január 3. - 19:44

hát, igen. valamit érzek. de ez a szép a kihivás! ha elmennék az lenne a kihivás napja :D szivesen lennék kisérleti alany. Ttimcsi?????

lehetne pl...
'pozitivferi kineziologiai kezelése'

a belépõjegy pedig méltányos, pár szendó kiséretében. én ülnék középen, megvilágitva a pódiumon, a nézõtér sötétben. ez tényleg ütõs, érdekes dolog lenne.



engem érdekel...

#69 PozitívFeri

PozitívFeri

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.511 hozzászólás

Közzétéve 2009 január 3. - 20:36

csak vigyázni kell a mellékhatásokkal. nehogy Ttimcsi változzon meg . :)

#70 Zsuzska

Zsuzska

    Törzsvendég

  • Admin
  • 3.961 hozzászólás

Közzétéve 2009 január 7. - 16:54

Hát... A shiatsus honlap bennem erõs ellenérzést vált ki, én nem kedvelem, ha valaki telerakja gépelési és nyelvtani hibákkal a honlapját. A word csodákat tudna tenni.


Ezen hamarosan segítünk, úgy tûnik. :)

#71 Ernest

Ernest

    Tele van a levelesládája

  • Fórumtag
  • 13.706 hozzászólás

Közzétéve 2009 január 7. - 19:44

Szóval Te benne vagy? :)

Edited by Ernest, 2009 január 7. - 19:44.


#72 Zsuzska

Zsuzska

    Törzsvendég

  • Admin
  • 3.961 hozzászólás

Közzétéve 2009 január 7. - 21:13

Nem, egy drága barátnémé a honlap, és mivel ugyanez volt a véleményem róla, felajánlottam a segítségem. Amint küldi az anyagot, javítom. :) És ha már itt tartunk, ismerem is természetesen az Öregurat, láttam 3 lábon ugrálni a klinikán, és utána szaladni, sõt pár kép a weboldalon az én mûvem. Tényleg hihetetlen, hogy mit értek el nála a módszerrel.