Gánicás Pünkösdi Borfesztivál Balatonszõlõsön - 2005.05.13-16.Május 13.(szombat):Fel sem tûnt, hogy péntek 13.-a van, vagyis hogy pont péntek 13.-án utazok a Balatonra, mert mostanában a napok és a dátumok egybe folynak és különben sem vagyok ilyen szempontból babonás. Annyi volt csak a lényeg, hogy még pénteken lejussak, és részt vehessek a balatonszõlõsi Pünkösdi Borfesztivált megnyitó felvonuláson.A terv bejött. Ámde még mielõtt a felvonulás elkezdõdött volna, Viktorral,
befogtuk a lovakat (Pompást és Charliet) a maratonkocsiba, hogy megjártassuk õket egy kicsit. Kihajtottunk a Borfesztivál színhelyére, ahol már lázas elõkészületek zajlottak az aznap esti nyitóbuli miatt. Aztán továbbmentünk a vasárnapi fogathajtó verseny pályájára. Körbementünk párszor, hogy a lovak szokták a talajt. Hazafelé pedig már én hajtottam a fogatot. Késõ délután ismételten befogtuk a lovakat, de ezúttal mát az Esterházy-hintóba. Felöltöttem elõzõ nap vásárolt gyönyörû fehér lovaglónadrágomat és elindultunk a gyülekezõhelyre, azaz a focipályához. Volt
néhány hintó, pár lovas, két csikós, sok hagyományõrzõ íjász és egy (lóevõ) fúvószenekar. Á, amúgy nem volt olyan vészes a zenekar, de Charliék nagyon megnézték õket, mikor a fogattól két méterre haladtak el nagy-nagy csinnadrattával.
Elindult a menet. Elõl haladt hintón a polgármester úr, mögötte a fúvósok, majd a borrendek, hagyományõrzõk, hátul a hintók és lovasok. Kicsit idegõrlõ volt a menet, mert sûrûn meg kellett állni, ami a lovakat fizikailag és idegileg is leterhelte picit. Elhaladtunk néhány borospince elõtt, ahol természetesen jó borral kínálták a népet.
Felavatták az újonnan elkészült aszfaltos (bor)utakat, kocsikáztunk még egy kicsit, vagyis taxiként mûködtünk, mert egy-két ember lestoppolt minket, hogy ugyan vigyük már el ha úgyis arra megyünk amerre õ(k). Aztán mikor végre elfogytak az utasok, mi is hazahajtottunk. Este megnéztük a fesztiváli sátrat, de olyan hideg volt, hogy gyorsan ott is hagytuk a sramlizenétõl zengõ építményt.Május 14.(szombat)
élelõtt lovaglással indult a nap. Jött Viktor egyik tanítványa tereplovagolni. Vivien kapta Charliet, Viktor jött Betty-vel, én pedig Tinával. Hol Viktor ment elõl, hol én. Elmentünk a szõlõkig, aztán tovább az Evetes-völgybe majd vissza. Csak lépés-ügetés terep volt, mert Vivien még viszonylag kezdõ lovas, de jól elboldogult Charlieval. Visszatérve a lovardába Vivi még futószáron is ment Charlieval, majd a
kishúga tanulta a lovaglás alapjait a kisöregen. Utánuk is volt még Chalrienak még némi futószáras munkája, de türelmesen rótta a köröket a gyerekek alatt.Ezután Viktor befogta a két fiatal lipicai lovat, Fogolyt és Zsazsát a maratonkocsiba. Így vitt fel engem a Borfesztiválra, ahol már várt Móni barátnõm és a fõnök úr (András), hogy együtt vacsizzunk a Vadásztársaság sátrában, ahol nagyon ízletes õzpörköltet fõztek. De volt mellette gánica (finom krumplis étek) és sültes is. A bor és a pálinka pedig alanyi jogon járt a vacsora mellé.
Vacsora után végigjártuk a bor(sör) sátrat, bort kóstoltunk, végigjártuk a különféle portékákat kínáló bódékat. Meghallgattuk a
Demjén Rózsi koncertet, ami nagyon bejött. Szóval csodálatosan éreztük magunkat.Május15.(vasárnap):Kicsit szédelegve jött el a fogathajtás napja. Féltünk, milyen lesz a pálya, mert elõzõ éjjel hatalmas esõzés volt. Ez sajnos sok fogathajtót eltántorított attól, hogy eljöjjenek Szõlõsre versenyezni, de nem volt igazuk, hogy otthon maradtak, mert a pályának csak jót tett az esõ, puhult a talaj és a sár is felszáradt, mire elkezdõdött a verseny. Tõlünk egy fogat indult.
Charliet és Pompást öltöztettük versenydíszbe. Charlienak jó kedve volt. Nyúlt a zabláért mikor kantároztam - ha rossz kedve van, vagy nem akar dolgozni, akkor magasra tartja a fejét - versenyen pedig minden eddiginél jobban húzott és nagyon jó kondiban volt.A bakon András foglalt helyet, segédhajtója a „Cimbalmos” néven elhíresült helyi cowboy (magyarán tehenészlegény). Az akadályhajtás két részbõl állt. Összesítve 6. lett a fogat (ezért még jár díjszalag). Vadászhajtásban összekapták magukat a lovak, nagyon szépen mentek, így sikerült megcsípni a 2. helyet.Jó, látványos versenyek voltak, köszönhetõen a technikás pályavezetésnek. Kár hogy csak kevesen jöttek el (a nyavalyás esõ miatt).Május 16.(hétfõ):Hétfõn délelõtt megint jöttek Viviék lovagolni. Vivien ezúttal Szenátorral ment terepre, Viktor Pompással, én meg szokás szerint Tinával. Ugyan arra mentünk, mint szombaton. Az Evetesben csináltunk egy hátra arcot. Hazafelé Vivien ment elõl Szenátorral, majd én következtem Tinával és hátul lovagolt Viktor, hogy hátulról jobban lássa hogyan lovagolunk és szükség esetén korrigálni tudja a hibáinkat.Terep után megint futószáras oktatás következett. A pihenõ Charliet Szenátor helyettesítette futószáron. Viktor elõször lovas nélkül tesztelte Szenit. Ahhoz képest, hogy ki tudja hány éve nem volt futószárazva, óramû pontossággal dolgozott. Juhé! Megvan az új futószáras ló! Végre nem csak a kisöreg Charlie dolgozik egyfolytában!Délután Viktorral kitaláltuk, hogy meg kellene jártatni a lippeket.
Befogtunk a maratonkocsiba és fel-alá kocsikáztunk Szõlõsön. Fogoly nagyon szépen húzza már a kocsit. Zsazsa viszont olykor még nyersen viselkedik, de bemelegítés után már õ is jól szokott menni.Jó kis nap volt, és az egész hétvége fantasztikusan jól telt, egy percig sem unatkoztam. Kár, hogy este már haza kellett jönnöm. :(
SOK-SOK KÉPEK