440 válasz a témához

[Ágimam]

Tegnap elkapta a Maszat Bóbitát. Úgy szedtem ki a szájából. Úgy megroppantotta, (és egy csomó pehely, ill. hosszabb tollat kimart belõle) hogy most nem tud repülni.De ez a legkevesebb. Beteg lett. Nem eszik, folyamatosan alszik. (Most az elõbb ivott egy korty vizet.)Ez az egész tegnap késõ délelõtt történt. A jobb szárnya lóg egy kicsit. Konzultáltam azzal a fiúval, aki madártenyésztõ, és akinek az inspirálására végülis lett Bobó (Egykerék). Õ is egyetért velem, hogy - ha nem húzza a földön a szárnyát - lehet, hogy nem tört el, csak megrándult. És hogy ez az egész alvás inkább a borzalmas STRESSZ HATÁSA. Abban is egyetértettünk, hogy ha most elkezdem cincálni 25-3o km-re állatorvoshoz, lehet, hogy csak ártunk neki. (Maga az orvosi vizsgálat, az ezzel járó procedúra, a fizikai gyötrelem stb.) Most felhívtam Pápán egy állatorvost, aki ugyanezt mondta, hozzátéve, hogy a papagájok nagyon hajlamosak a stressz-állapotra, és 2-3 nap kell, mire helyrejön. Ja, és ha el lenne törve a szárnya, a földön húzná.Most ez van, és én teljesen padlón vagyok. Tudtam, hogy sokat jelent nekem Bó, de hogy ennyit...Csak szundikál és szundikál. Ha odamegyek hozzá, kinyitja a szemét, felemeli a bóbitáját, de aztán újra lecsukja, és szundikál tovább. Tegnap még (a csõre segítségével) kijött a kalitkából, átmászott a konyhapult feletti hosszú bambuszrúdjára, ott szunyókált tovább. Ma reggel ivott egy korty vizet, odament a magos tálkájához, szájába vett egyetlen kis magot, de visszapottyantotta. Fürtösköles, mézes mindenféle, egy csomó kedvenc kajája ott van körülötte, de nem eszik. Csak szunyókál. A tolla felborzolva. Nagyon kétségbe vagyok esve! :(

[Ágimam]

. Mostmár szinte biztos vagyok abban, hogy nagyon erõs stresszhatás alatt van. Délelõtt még többször odamentem hozzá, szólítgattam, az ismerõs, kedves szavakat mondogattam neki. Odatotyogott a magos tálkájáig, beledugta a csõrét, de nem vett ki egyetlen magot sem. Aztán odament a vízhez, nézte-nézte, majd visszatotyogott a sarokba, befészkelte a fejét a tollai alá... és szundikált tovább. Nagyon aggaszt az állapota. Mivel tegnap délelõtt történt, (tehát másfél napja) és azóta csak - talán - 5-6 szem magot evett, és két korty vizet ivott... És azon is gondolkodom, nem kapott-e agyrázkódást. Az egész dolog a macskával a pillanat törtrésze alatt történt. Mire a nagy ricsajra (Bobó rendesen sivalkodott) odanéztem, már lehet, hogy másodszorra kapta el. Lehet, hogy elõzõleg sikerült neki kiszökni a szájából, és - esetleg - teljes slunggal nekiment a szekrénynek. Lehet, hogy ekkor még ideje sem volt rikácsolni. És esetleg akkor kapott egyagyrázkódást. Azért alszik örökké... ( :confused: )A szárnyát egyébként egyre kevésbbé lógatja, már szinte nincs is aszimetria a két szárnya között. De fel van borzolódva a tollazata, és olyan kis kóválygós-depressziós-bizonytalan... És csak alszik, alszik...Már nem akarom zavarni se, mert ha esetleg tényleg agyrázkódása van, a legjobb neki, ha alszik. :( :confused: :(

Edited by Ágimam, 2005 július 17. - 14:54.

[Apple]

Küldök neki sok gyógyangyalkát!

[Ágimam]

Köszi, Apple, mostmár reménykedek kicsit. Azóta evett 5-6 szem pici magot, ivott 1 korty vizet. De teljesen el van vadulva... vagy mi. Ha sokáig tyutyorgok neki, kinyitja a szemét, odatotyog hozzám, de ha a kezem benyújtom, nem száll rá olyan magabiztosan, készséggel (bizalommal), mint régen, hanem fúj rá, (össze van zavarodva...) Aztán mégis rálép (nagy öregesen... a 4 hónapos tyutyóka!), és hagyja, hogy áttegyem a fõ bambuszrúdjára. Innét szokott nézegetni engem, amíg fõzök, mosogatok, v. bármit dolgozok a konyhában. Ez egy - a konyhapultba beépített nyírfa ágaira van erõsítve, kifejezetten neki csináltam. Az összes szélcsengõm felszereltem neki ide, úgy, hogy mindegyiket elérje. Szokott nekem "koncertezni". Hol egyik, hol másik szélcsengõt libbenti-rázza meg, és közben néz, hogy figyelem-e, tetszik-e... Nem is hiszed, mennyire kedves kis jószág. Aztán néha átszállt a vállamra, ott morzsolgatta a fülbevalóimat, és "kutat" a számban, van-e benne neki szánt kaja. (A fõtt rizst, sérgarépát, almát, fõtt tojást csak a számból eszi meg, ezek azok a bizonyos lágyeleségek, amire szüksége van a szervezetének, de a tálkájából nem hajlandó megenni.)Aztán együtt netezünk, õ is szorgalmasan "veri a billentyûket" velem együtt, és közben különbözõ madárhangokon (amiket kint tanult a ligetes udvaron, amikor a kinti volierben levegõzik) énekel hozzá. Egy tündérkirály! Volt. Mert most csak egy maga elé nézegetõ, örökké szunyókáló, apatikus,letargiás, depressziós, felborzolt tollú madárka. (Kinyírom Maszatot!) Kellett neked egy szót szólni, már ömlik is belõlem... Mert egész nap csak lesem, éled-e már. Megmarad, az már 99 %, mert annyit evett, amennyi "életben tartja", és nagyon remélem, ahogy múlnak a napok, kimászik ebbõl a megrázkódtatásból. Neki ez valami olyan lehetett, mintha én menekültem volna ki egy oroszlán szájából, tele sebbel. Hát, nem biztos, hogy pár napig normális kinézetem lenne...Egészen biztos, hogy kezdhetek vele elõrõl mindent. Ne tudd meg, mennyire hasonlítanak a lovakhoz! Most hülyén hangzik, de ugyanolyan érzékenyek, félõsek, bizalmatlanok, sértõdékenyek, ugyanúgy megjegyzik, ha valami rossz történt velük, ugyanolyan okosak, és ha ügyesen bánsz velük, (az õ nyelvükön...)nagyon könnyen és gyorsan tanulnak. Na elég, mert reggelig nem hagyom abba! Legközelebb gondold meg, hogy vigasztalsz-e!

[Rosinante]

Ágimam, adj neki idõt, hadd kapja össze magát! Látod, már eszeget is, még össze van zavarodva, de biztosan nemsokára visszazökken a régi kerékvágásba!

[Ágimam]

Amíg e itt írtál nekem, én "ott" írtam neked... :guny: Különben köszi!

[Ágimam]

Meghalt.

[Rosinante]

Szegényke... Sajnálom.

[Zsubaba]

:( Szegénykém... :(

[calypsoo]

Nagyon sajnálom Ágimam..... :( Calypsoo

[Ilusta]

Ágimam sajnálom!Sajnos a madaraknál a sokk az sokkal súlyosabb, mint egy embernél, vagy más állatnál.. Egyébként a roppantástól belsõ vérzést is kaphatott... :(

[Chanello]

Ágimam!NAgyon sajnálom eggyütt érzek veled.Nem rég amikor voltak a nagy esõzéseket hozzánk a pincébe beöntött a víz ott volt két nimfa papagájom Dóri és Gerzson ellepte õkt a víz pont a kalitkájukig ért pont addig megfulladtak.Úgy sajnáltam õket pedig gondoltam kihozom õket de aztán ne, hoztam nem gondoltuk hogy ennyi víz jön be (10 m 26 cm) : :( Papagályaink nyugottan szálldossanak az örök légi világbaNyugodjanak békébe Szóval együtt érzek veled :nem: :(

Edited by Chanello, 2005 július 21. - 20:15.

[Ágimam]

[quote name='Chanello' date='2005.07.21, 21:13'] : :( Papagályaink nyugottan szálldossanak az örök légi világbaNyugodjanak békébe Köszi! Biztosan boldogok...

[Arodoet]

Jaj, Ágimam, csak most olvastam :( Tisztára elkenõdtem, mindjárt bõgök, pedig nem is ismertem Hálát adok az égnek, amiért Larry még velem van, egészségesen. Megyek is, kiengedem. Majd õ megvigasztal...

[Apple]

Sajnálom, most értem haza, a Naplóval kezdtem :( :(

[Ágimam]

Már "jól vagyok". Idõnként még mosolyogva is tudok gondolni rá. Nagy lépés ez, alig több, mint egy hét után... Néha hallani vélem még, hogy tyutyorog. Amikor sms jön, még azt hiszem néha, hogy õ kakukkolt. De már lesz erõm kiüríteni a kalitkáját, leszerelni a játékait, csengettyûit, most már a sarkokban, bútorok alatt is "merek" takarítani, s ha találok majd egy-két pehelytollat, elrakom a többi közé...

[maugly]

[Arodoet]

Én max. a Pepitát (nimfa papagáj) tudnám vinni, takaros kis kalickában...

Csak nem egy új madár? Képeket, történetet!

[Ágimam]

Hát...de. Augusztus 7.-én, a Szigetközi Lovastalálkozóról, Gyõrbõl hazajövet egyenesen Zircre mentünk (így volt megbeszélve) érte. Innét származott Bóbita is, volt tehát bizalmam a tenyésztõhöz... (Bóbita egy rendkívül "szerencsés választás" volt annak idején. 6 hetesen, szinte a fészekbõl való kirepüléskor vettük, önállóan még csak egyszer-egyszer evett, mielõtt hozzám került volna. Szép volt, egészséges.)Amikor beléptünk a madárházba, már ki volt készítve egy kicsi kalitka, benne kb. öt (!) papagáj. Csúnyák voltak. Ez most furcsán hangzik az én számból... de ez az igazság. Volt köztük olyan is, amelyiknek nem volt bóbitája, volt, amelyik más testrészén volt "megkopasztva", mind olyan kis ágról szakadt, beteges-forma volt. Egy szebb volt, de arra azt mondták, idõsebb, és tojó. Egyetlen kismadár volt, amelyik felkeltette a figyelmemet, Pepi. Na nem azért, mert szebb volt a többinél... Neki is hiányos volt a bóbitája, voltak a fején kis tollatlan részek, farktolla szinte egyáltalán nem volt. Az egész tollazata borzolt volt. De - míg a többi, megadva magát a sorsnak csak álldigált a pici kalitkában - õ a kalitka aljában rótta "ketrecbe zárt tigris"-táncát. Oda-vissza tipegett, de olyan sebességgel, mint egy gyorsított film. A tenyésztõ (és az apja) váltig állították, hogy a "kiállításon" (?!) a többi tenyésztõ mondta nekik (mert ott is fel-alá rohangált, és mindig a kalit szélére repült, mintha ki akarna jönni...), hogy ezt tartsa meg, mert ezt majd könnyen kézre lehet nevelni, mert látszik, hogy jönne ki, - az emberhez... :mad: Én már akkor tudtam, hogy szó sincs ilyesmirõl, de már azt is, hogy elhozom.Mert olyan riadt volt, annyira "menekült" volna, olyan kétségbeesett volt ez a "fel-alá roangászása", hogy megsajnáltam. Ebben a cicakosárban szoktam Bobót kivinni a volierjébe az udvarra,http://fototar.t-onl...D=638755&SIZE=1, hát ezt vittük "szállítókosárnak. Pepita az egész hazaúton (közel egy óra) folytatta ezt a "tigris-táncot", mintja sztepp-táncos topogását hallottam volna végig...Aztán hazaértünk, beraktam az elõkészített nagy kalitkába (mindent úgyhagytam Bó után), s ott folytatta a táncot. Nem tudom, éjszaka pihent-e egyáltalán, de reggel,amikor bejöttünk a nappaliba, ugyanúgy száguldozott a (mostmár 77 cm. hosszú) kalitkában, fárdhatatlanul, föl s alá...Nem evett. Talán ivott - nagyon ritkán, egy-egy kortyot - , de a második napon kénytelen voltam "megtömni" egy kis lágyeleséggel. (Szerencsére Bobón ezt már gyakorolhattam... ) 4-5 óránként etettem, õ meg a köztes idõben folyamatosan száguldozott föl-alá. (Megjegyzem, õ egy két és fél hónapos, már rég kirepült, önállóan étkezõ papagáj volt!)Kb. egy hét után kicsit lassított a tempón, másfél-két hét telt el, míg "leállt", s önállóan elkezdett enni!!!A következõ héten (akkor már harmadik hete volt az enyém) egyszer csak hallottam egy olyan visítást, azt hittem a dobhártyám beszakad. Épp kimentem a nappaliból, a teraszra, s a nyitott konyhaablakon keresztül hallottam, ahogy sippant utánam... De hogy? Szûz anyám - mondom - akkor errõl beszéltek a Parrothlandosok...Én Bobó megvétele elõtt hetekig tanulmányoztam a papagájos szakirodalmat, olvastam a papagájos fórumokat. Bó viselkedése mindenben más volt, mint amit ott õk leírtak, elmeséltek. ...Hogy erõs, sivító hang... :eek: :confused: Bó kedvesen tyutyorgott, csacsogott, "fecskézett", "rigózott", és BESZÉLT! Csak néha lendült úgy bele, hogy rá kellett szólni, mosmáasztán: cssssss! Mondjuk csak akkor zavart, mikor nagyon belejött, fokozatosan emelte a hangerõt, és a vállamon volt, (mindig azon az oldalon persze, ahol az egyetlen "jólhalló" fülem van... ) ilyenkor azonban megszeppenve elhallgatott, s kisvártatva sokkal halkabban, finomabban folytatta a tyutyorgást.Pepitát ugyanúgy nem zártam be, ahogy Bót sem. Már a második héttõl - s azóta is, végleg - tárva a kalitka ajtaja. Bobó mindig bement enni-inni, néha ott szundikált. Pepi amióta kijött, nem ment vissza. A kalitka teteje tele van bambuszrudakkal, azokon tanyázik, - bár nem sokat mozog. Talán háromszor repült egy-egy rövidet, mindhárom alkalommal a földön landolt, úgy is mondhatnám: leesett, úgy tettem vissza a kalitkájába. De kijött, felmászott a kalit tetejére, és onnan alig mozdul. Csak a magos tálkájáig. Kétszer felmászott ugyan a fa ágaira, tudod:http://fototar.t-onl...D=959675&SIZE=1 de aztán visszament a kalit tetejére. Most is ott ül. Akkor egyszer hallottam azt a fülsértõ vissantást, azóta sem. Nem tyutyorog, nem beszélget, nem csipog, nem repül, nem "közlekedik". Eszik, alszik, üldögél. http://fototar.t-onl...=1136517&SIZE=1http://fototar.t-onl...=1136500&SIZE=1http://fototar.t-onl...=1136447&SIZE=1Egyébként a csõre is le volt csipve. Az elsõ két hétben lógott mk. szárnya, utána még egy hétig a jobb, aztán mostmár szépen a testéhez símul, szimetrikusan. Most már tudom, hogy a tollaiból is lenyestek, mert az egyik kihullott tolla így néz ki: http://fototar.t-onl...=1136522&SIZE=1A bóbitája, farktolla kinõtt. Már szép. De még mindig bizalmatlan és szomorú. Öt (!) hete van meg nekem. Ez alatt az öt hét alatt annyit tudtam csak elérni, hogy nem menekül, amikor a tálkáját elveszem, hogy feltöltsem maggal, akkor sem, ha 5 centire van a táltól.(Bó összesen 2 és fél hónapig volt meg nekem. Pont 4 hónapos volt, mikor... ) De már a második héten az ujjamra szállt, mindjárt az elején dumált, barátságos, kedves volt...) Benne nincs meg az az egészséges kiváncsiság, társra vágyás, ami Bóban volt. Csak a félelem, a rossz - ki tudja milyen szörnyû - emlékek. Egy depis madárka. Egészen bizonyos, hogy sok szörnyûség történt vele. Az emberekhez már talán soha nem lesz bizalma. (S nekem sem lesz "levakarhatatlan", dumás, pimasz, mindenhova követõ kis társam...)Nem boldog.Azon gondolkodom, veszek neki egy hullámos papagáj-társat. Mivel szinte biztos, hogy beszélgetni nem fog velem, legalább abban had gyönyörködjek, ahogy egymásnak örülnek. Olvastam a szakirodalomban, hogy ha ijedt, félõs papagájunk van, hagyjuk békén, ne molesztáljuk, (szinte tudomást se vegyünk róla) s akkor majd õ fog (elõbb-utóbb) közeledni. De mikor?

Edited by Ágimam, 2005 szeptember 17. - 16:39.

[kt-gyu]

Nyugi Ágimam!Elöbb vagy utóbb tényleg mekszokja a helyzetet!Csak gyõzd kivárni! Lóri madár eddig több mint tizenkét éves nálam töltött pályafutása alatt nem szokott le arról, hogy elösször jól megcsípjen és csak aztán álljon rá a kezemre!Néha még ma is elmenekül róla, de lehet, hogy a kora miatt, lehet, hogy pusztán megszokásból hamar feladja és kényelembe helyezi magát a vállamon! Viszont a hullámos papagáj-társról lebeszélnélek!Nekm 5 és fél évig volt a Lóri mellett egy másik nimfám, aki szürkehályoggal és félig kopasz fejjel(neki soha nem nõtt ott ki a tolla), bõrbetegséggel került hozzám(az állatorvos közölte velem miután elpusztult, hogy soha nem hitte volna, hogy ez a madár ilyen sokáig húzza és gratulált, hogy az állapotához képest egész szép életet élhetett(Õz lehet, hogy annak idjén látta õt is, de ez nem tuti)).A lényeg, hogy azok ketten is néha összeverekedtek!Gondolj csak bele, mit okozhat egy nálánál kétszer nagyobb nimfa egy hullámos papugájnak!Ne kockáztass!Ha társat akarsz neki, akkor már inkább egy másik nimfa...Most akkor te is jól megtapasztalod azt, amit én lassan tizenhárom éve halgatok! Nincs is jobb a hajnali hatkor fejhangon rikácsoló szobatársnál!

[Ágimam]

Most akkor te is jól megtapasztalod azt, amit én lassan tizenhárom éve halgatok! Nincs is jobb a hajnali hatkor fejhangon rikácsoló szobatársnál!  

Egyenlõre az az egy rikács volt... Nem! Volt még egy... De ha rákezd... Én nem hiszem, hogy kibírom. Kevés dolog tud úgy felzaklatni, mint a fülsértõ, hangos, éles zaj... Egyébként nem agresszív. Inkább félénk. És a "szakik" nagyon ajánlják egymás mellé a nimfát és hullámost... Két nimfa meg... Most gondolj bele, ha együtt kezdik a rikácsolást... :eek:

[kt-gyu]

Egyébként nem agresszív. Inkább félénk. És a "szakik" nagyon ajánlják egymás mellé a nimfát és hullámost... Két nimfa meg... Most gondolj bele, ha együtt kezdik a rikácsolást...  :eek: 

Nekem nem kell bemutatni, több mint öt évig halgattam és mondhatom bizonyos szintü immunitásra tettem szert! Ha a szakik ezt mondják, akkor nem kötök bele, bár én nem tenném õket egymás mellé, akármennyire szelídnek és félõsnek is tûnik most még a te Pepitád!Ha meg ráébred a fölényére, akkor már késõ...Te tudod!Sok sikert! ;)

[Ágimam]

Egyébként nem agresszív. Inkább félénk. És a "szakik" nagyon ajánlják egymás mellé a nimfát és hullámost... Két nimfa meg... Most gondolj bele, ha együtt kezdik a rikácsolást...  :eek: 

Nekem nem kell bemutatni, több mint öt évig halgattam és mondhatom bizonyos szintü immunitásra tettem szert! Ha a szakik ezt mondják, akkor nem kötök bele, bár én nem tenném õket egymás mellé, akármennyire szelídnek és félõsnek is tûnik most még a te Pepitád!Ha meg ráébred a fölényére, akkor már késõ...Te tudod!Sok sikert! ;)

Persze, még átgondolom... :(

[Arodoet]

Lóri madár eddig több mint tizenkét éves nálam töltött pályafutása alatt nem szokott le arról, hogy elösször jól megcsípjen és csak aztán álljon rá a kezemre!

Dettó. Épp csak a szám nem stimmel.

Nincs is jobb a hajnali hatkor fejhangon rikácsoló szobatársnál!  

Szintén. Bár Larry csak akkor kezdi mondani, ha mozgást hall. Ez akkor buli, mikor hétvégén valaki korán kel, a többiek meg még aludnának (szerencsére már én is immunis vagyok, meg a csukott szobaajtó is sokat segít...)

Ha meg ráébred a fölényére [a nimfa], akkor már késõ...

Én eddig azt hallottam, hogy a nimfák békés madarak, és általában õket szokták terrorizálni a hullámosok...Még Ágimamnak néhány mondat:Larry érkezése után öt(!) napig nem evett, de aztán gyõzött az éhség.Larry egy hónap (!) után mert elõször belémcsípni. És nem azért, mert annyira jóindulatú volt, hanem mert annyira félt...Ehhez képest most egy bújós kis tündérbogár Szóval ne add fel!

[Ágimam]

...Még Ágimamnak néhány mondat:Larry érkezése után öt(!) napig nem evett, de aztán gyõzött az éhség.Larry egy hónap (!) után mert elõször belémcsípni. És nem azért, mert annyira jóindulatú volt, hanem mert annyira félt...Ehhez képest most egy bújós kis tündérbogár Szóval ne add fel!

[/quote]A "belémcsípett"-hez képest mennyi idõ múlva lett ilyen bújós kis tündérbogár?Bobó, (a 6 hetesen hozzám került) 8 hetesen, - két heti ismeretség után - az ujjamra szállt, onnantól szélsebesen haladtunk elõre. Pep ma 6 hete, hogy itt van. És semmi. Legalább látnám, hogy - akár tõlem függetlenül - boldog! De hogy a nap 24 óráját egyhelyben üldögélve töltse... :(

[Jucuus]

Sziasztok!Nekem idén nyáron halt meg a nimfa papagályom 18 évesen, és nagyon hiányzik, túl nagy a csend... :( Az a baj, hogy nem engednek másik papagályt, meg semmilyen háziállatot.. :(

[Ágimam]

Sziasztok!Nekem idén nyáron halt meg a nimfa papagályom 18 évesen, és nagyon hiányzik, túl nagy a csend... :( Az a baj, hogy nem engednek másik papagályt, meg semmilyen háziállatot.. :(

Jucus, jövõre 20 éves leszel! Ja, ha még nem keresel, és a szüleidnél laksz... akkor van némi beleszólásuk... :( Nem tudod õket meggyõzni?

[Arodoet]

Ágimam! Kb három hónap múlva. :rolleyes:Jucuus! A papagáj pontos J. Amúgy nem vagyok helyesírásmániás, de ez nagyon szúrja a szemem...

[Ágimam]

Ágimam! Kb három hónap múlva.

Képzeld, tegnap este a párom kitalálta, hogy ne adjak neki naponta 4x5x kaját!Nem tudom, említettem-e, de Bo kétszer kapott a tálkájáa, úgy csapott evõkanálnyi magot. (Jó, õ nasizott velem, amikor én ettem, mindig mindenbõl kóstolót kért... :( ) De negyed annyit nem evett, mint Pepe.Igaz, én vagyok az, aki mindig figyeltem, kiürült-e a tálkája, aztán gyorsan feltöltöttem (eddig). Ez meg csak eszik-eszik, meg üldögél. És dagadt. Sokkal "nagyobb", mint Bo volt.Eleinte még voltak repülés-próbálkozásai, és kétszer a nyirfa ágára is rászállt, de már legalább két-három hete csak egyhelyben üldögélt.Szót fogadtam, és reggel kapott, meg délután egy picit. Képzeld el, most (nincs 5 perce!) csippantott egyet, és iderepült, meg vissza, és nem a kalit tetejére (a szokásos helyére) repült vissza, hanem a nyirfaágra! :yeah: A kis zabagép... most azért adok neki még egy kicsit, de a reggeliért majd "meg kell dolgoznia"!

[Arodoet]

[Ágimam]

Hát persze, hogy nincs szivem éheztetni... És már megint visszazuhant abba a hülye depressziójába...

[calypsoo]

Sziasztok!Ha minden rendben megy akkor a jövõhéttõl boldog nimfa tulajdonos leszek! A szobatársamnak vannak nimfa papagájai, most jöttek elõ a kis nimfái a fészekbõl, és kapok egyet De ne kapkodjuk el Megyek a vaskereskedésbe és akkora röpdét építek neki (khmm... hogyis fogok én beférni a szobámba......) (Az edzõm a lovardában meg felajánlott hogy nekem adja a kicsi görényét, ami a héten érkezik... most jön a dilemma: melyiket hozzam el: válasz: mindkettõt). Most lesz: görényke, nimfa, kutya, ló, macska... jövõre meg akvárium csak hova teszem az új szerzeményeket, amíg anyut hozzászoktatom a gondolathoz........Calypsoo

[Ágimam]

Sziasztok!Ha minden rendben megy akkor a jövõhéttõl boldog nimfa tulajdonos leszek! A szobatársamnak vannak nimfa papagájai,  most jöttek elõ a kis nimfái a fészekbõl, és kapok egyet De ne kapkodjuk el Megyek a vaskereskedésbe és akkora röpdét építek neki (khmm... hogyis fogok én beférni a szobámba......) (Az edzõm a lovardában meg felajánlott hogy nekem adja a kicsi görényét, ami a héten érkezik... most jön a dilemma: melyiket hozzam el: válasz: mindkettõt). Most lesz: görényke, nimfa, kutya, ló, macska... jövõre meg akvárium csak hova teszem az új szerzeményeket, amíg anyut hozzászoktatom a gondolathoz........Calypsoo

Dejóóó! :yeah:

[Ágimam]

Hát... a mai napot is beleszámítva összesen 8 hetet (!) volt nálam ez a papagáj.Semmire nem mentünk. Annyit értem el, hogy "naaagy nehezen" elfogadta a fürsöskölest a kezembõl, de csak úgy, hogy minden csippentés után hátrált egyet. Nem használta ki a hatalmas lehetõséget, hogy egy 45 m2-es helyiség állt rendelkezésére "röpde" gyanánt, nem mozdult a kalitka tetejérõl, csak evett-ivott-aludt, 8 hétig! Egy hangját alig hallottam. Kétszer vissantott összesen, mióta itt van, de azt úgy... A dobhártyám majd kiszakadt. Annyit értem csak el vele, hogy szépen kinõtt a farktolla, bóbitája, szerintem jó dagadt lett, még az is nehézséget okozott neki, hogy bemenjen a kalitkába, (mert kinomban oda raktam a magos tálkáját, hogy legalább annyit mozogjon, s utána a vizért újra ki kellett jönnie.) Szóval, amikor Cal. írt errõl a szobatársánál kikelt fészakaljáról... Felcsillant a remény! Elkezdtem ostromolni, s addig nem nyugodtam, míg ide nem hozott nekem egyet az alomból! :yeah: Ma reggel 8-kor ért ide a busza. De 8.36-kor már ment is vissza. Sokat nem tudtunk sajnos értekezni, a lényeg, hogy Pepét meg rásóztam, (tudtam, hogy neki vannak hullámos papagájai is) és a kicsit lerakta.Most figyeljetek: Ma fél 9 óta vagyok a gazdája Kiwi-nek. (Azt hiszem, ez lesz a neve.) Õ tényleg egy 6 hetes kis jószág, de olyan szelíd, olyan gyönyörû, olyan kedves-aranyos, hogy még nem is találkoztam hasonlóval...A szine is egészen különleges Sötétszürke, de annyi rajzolat van a szárny- és farktollában, hogy ettõl egészen extra-kinézetû. A bóbitája is olyan szép, ívelt, a farkinca-tolla pedig (a leghosszabb) meghajlik a végén... Ollllyan gyönyörûûû!10 körül már evett-ivott. Délben már elfogadta a kezembõl a fürtöskölest, du. 2-kor kinyitottam az ajtót, ha akar, repüljön, du. 4-kor már az ujjamra lépett, utána a vállamon hordoztam vagy fél órát, közben meg-megkínáltam kölessel. Bó soha nem engedte, hogy bárhol is ujjal megsimogassam. Ez a kis cafat szabályosan kitolta a hasát, amikor az ujjammal simiztem... Megvan! Õ az! Õt kerestem! Köszi, Calypsoo, tündér vagy, hogy 3 órát utaztál miatta (miattunk), és még Pepétõl is megszabadítottál, úgy, hogy tudhatom< jó helyen lesz.Nemsokára csinálok róla képeket. :yeah:

[Ágimam]

Ma már végigjárta a nyírfaágakat, "berepülõ-próbát" tartott a nappaliban. Még nem tudja teljesen jól kimérni, hova is huppanjon, vannak "céltévesztéek", orraesések, de ügyesedik... :yeah: Sem Bo, sem Pepe nem ették a lágyeleséget. Ez úgy falja a fõttojást (igaz, inkább csak a kezembõl, de aztán azzal oda "csalom", ahova akarom... ), mint kacsa a nokedlit. A reszelt almát is, a sajtot is, a nyers ubit, diót, mazsolát, mindent megeszik. Már pittyeg. Ha átjövök a nappali másik felébe a sz.géphez, (ez jó 10 méter) rögtön utánamcsippeg. Tegnap este csináltam róla ezeket a képeket, (még nem tudom, hogyan lehet beállítani "éjszakai felvételre" a kamerát, bocsi):A sötétben nem látszik, de a két szélsõ "fecskefarok" között sötét acélszürkék a középsõ tollak, (azt hiszem, kettõ) na, ezeknek a vége felkunkorodik... http://fototar.t-onl...=1190034&SIZE=1http://fototar.t-onl...=1190026&SIZE=1

[Arodoet]

Gratula Ágimam, nagyon szép kismadár! És a leírtak alapján bátor is! :yeah: Én meg megállapítottam, hogy milyen elképesztõen logikátlan a madaram. A hasamon ülve simán engedi magát megfogni, akár a hátára is fodíthatom, a kalitban viszont szabályosan üldözni kell ugyanezért! Tegnap jól meghajkurásztam, többször is elkaptam, mire rájött, hogy ugyanolyan, mintha kint fognám meg... :DMikor hazaérek, egyszerre két madár kezd visítani. Egyszer már írtam Joeyról, a szomszéd jákóról. Nos, most megint nálunk nyaral. A két madár szabályosan féltékeny egymásra, ha az egyiket megsimogatom, rögtön a másik is jön, hogy õt is, õt is!

[Arodoet]

Tegnap, tévézés közben a madár ott szötymörgött a hasamon. Aztán egyszer csak odajött, és hozzámbújt, az arcomhoz. Beleszuszogtam a tollai közé, éreztem, ahogy kifújja a pici orrlukán a forró levegõt. Megengedte, hogy közben az ujjammal simogassam a nyakát. Nem láttam mit simizek, de nem zavarta, még az sem, hogy néha hozzáértem a csukott szeméhez. Olyan jó volt összebújva nézni a filmet. Pont egy romantikus rész ment... :elérzékenyültsmiley:

[Ágimam]

Tegnap, tévézés közben a madár ott szötymörgött a hasamon. Aztán egyszer csak odajött, és hozzámbújt, az arcomhoz. Beleszuszogtam a tollai közé, éreztem, ahogy kifújja a pici orrlukán a forró levegõt. Megengedte, hogy közben az ujjammal simogassam a nyakát. Nem láttam mit simizek, de nem zavarta, még az sem, hogy néha hozzáértem a csukott szeméhez. Olyan jó volt összebújva nézni a filmet. Pont egy romantikus rész ment...  :elérzékenyültsmiley:

Ez az ! Ez az igazi kismadár! (Meg az enyém... )Az ilyen "személyiségû" tud igazi társa lenni az embernek. Kiwi (egyenlõre ez maradt a neve) is ugyanilyen lesz, tudom. Még csak 5 napja van nálam, és már neki is lehet simogati a pihés, meleg kis hasát. Nagyon, nagyon sokat számít, hogy eléggé fiatal legyen, mikor hozzád kerül, s lehetõleg úgy, hogy ne legyen semilyen "elõélete"...(és ezt minden állatra nézve így gondolom) mert az bármilyen lehet... - mint Pepének, szegénynek... :( Most még békén hagyom. Azt szeretném, hogy nyugodtan kiismerje magát az itteni fények-hangok- tárgyak között. Aztán tegnap elkezdett játszani a pici csengõvel, amit felaggattam neki a fára. A kalitkát szétszedtem, ill. leszereltem az alsó ajtaját, a tetejét meg teleraktam bambuszrudakkal, azokon masírozik a kajástálkái között. Az alsó (búzakék mûanyag ) jó 2o cm. magas tálcarészét kifertõtlenítve elraktam a kamrába. Nem kell. Úgysem zárom be. Tegnap elõtt iderepült a számítógéphez. Nem tudott landolni, ezért vagy 4x - 5x oda-vissza repült, aztán a padlón kötött ki. Ezt még gyakorolni kell. Akkor idetettem a dolgozóasztalra egy kis állványt, és az ujjamon idehoztam. Egész délután itt õrzött... Láttalak magam elõtt, ahogy fekszel azzal a kis mütyürrel a hasadon... Olyan szomorú, mikor Bóra emlékezem, mert õ is mindig ott pihent, amikor TV-t néztem...De azért a jákó-vendégért nagyon irigyellek, hallod-e! Micsoda élet lehet ott ilyenkor...

Edited by Ágimam, 2005 október 8. - 23:10.

[calypsoo]

Hali!Ahogy Ágimam is írta nálam van Pepi!Tök aranyos, összehaverkodott a hullámospapagájokkal. Ma átvittem a szobámba, mert látnia kell, hogy mennyit szenvedek azzal a nyavalyás kalitkával. csak is õ miatta legközelebb inkább több pénzt fizetek, de veszek egy kalitkát (khm...erre legközelebb sem lesz pénzem....). Most egy 40*60*50-es kalitkát építettem neki dróthálóból. Tudja, hogy az övé lesz, nyújtogatja a nyakát, hogy jobban lássa (olyan hülyén néz ki olyankor ) Majd csinálok róla fényképeket is.Ágimam!Nagyon örülök, hogy Kiwi ilyen szépen fejlõdik, és hogy végre rátaláltál egy ilyen kis madárra elvileg 15 hét múlva Pepinek is lesz társa, habár elõször nem fogja látni, mert az új madárkát (Kiwi tesója), elõször kézhez kell szoktatnom, utána rakom õket egybe.(U.I.: vadászgörény-ügy lefújva... a csaj a ki ígérte eladta....végülis nem baj... nekem nem prémgörény kellene... de NIMFÁM VAN!!!!)Calypsoo

Edited by calypsoo, 2005 október 8. - 23:21.

[Arodoet]

No igen, Larry igazi társ. Már amikor olyan kedve van De a hasát még olyankor sem engedi.Lehet, hogy az elõélete? Fiatal volt, mikor hozzám került, és nem volt sok rossz tapasztalata, de azért volt. Az utolsónál én is ott voltam: amikor elhoztuk. Nem bántották, meg semmi ilyesmi, de nem volt kézhez szoktatva, és percekig hajkurászta a tenyésztõ, õ meg csak menekült... de elkapta. Gyanítom, elõtte volt már néhány ilyen üldözése, amikor végül nem õ lett az áldozat. :(Viszont azóta eltelt másfél év, és a jelek szerint visszanyerte a bizalmát az emberekben. Vagy csak most kezdett megbízni. Nem érdekes melyik, a lényeg ugyanaz: nem fél. Bízik. :)Jákó-vendég hazament. Mikor megjöttek a gazdái, rögtön nekiállt eljátszani a sértettet, de mikor egy órával késõbb hazamentek, már látszott a szemében, hogy bújna, ha hagynák. És látom, Pepinek is jó helye lett. Calypsoo, sok sikert a kalithoz! (vagy már kész van? :confused: )