Matyi önállósodik. Napközben az udvaron legel óvóbácsival. Őt ez nem elégíti ki, rendszeresen átmegy a villanypásztorral elválasztott, jelenleg pihentetett legelőre. Eleinte visszavittem, de később retorzióként ment vissza a karámjába. Kiengedés után (mikor már nem voltam ott, azt megvárta) határozottan az átjárójához vette az irányt, majd a pásztor túloldalán 1/2 méterrel legelt.Ez a játék megy már napok óta. (A villanypásztor nem működik tökéletesen, mert az építkezés miatt sok helyen szétbontásra került, a szél hoozta szemét még több helyen elszakította, a foltoknál pedig mindig van vesztesé. Az építkezés befejezése előtt nincs értelme komolyabb javításnak, majd utána cserélhetem szinte az egészet.)
Elhatároztam, hogy véget vetek szórakozásának, ha kell, "meghegesztem" kicsit az orrát. Reggel az átjáró helye mellé felszereltem egy mobil villanypásztort, kiengedtem az udvarra, majd kezemet dörzsölésre készen tartva lestem a fiatal urat. Oszt addig lestem, míg kaján vigyorom kezdett lehervadni, a kezem gémberedni. Matyika eddig (6 órája) még arrafelé sem ment. A kis genya gondolatolvasó.