A cikk címe:
HOGYAN VETTE RÁ A MARKETING A VILÁGOT, HOGY PALACKOZOTT VIZET IGYON?
"Az időzítés tökéletes volt: a háború utáni két évtizedben született generáció, a baby boomerek ki voltak éhezve valami olyan státuszszimbólumra, ami nem elviselhetetlenül drága, de azért jól jelzi, hogy ők mennyire különböznek a szüleik korosztályától. Ezzel párhuzamosan éppen éledezett az egészséges életmód trendje, és tele voltak a hírek a szénsavas üdítőkben használt édesítőszerek káros hatásairól."
Robi, ez egy marha. Hiszen így fejezi be: "Viszont sokkal több embert érint a skála túlsó vége: az olyan helyek a világban, ahol annyira rossz minőségű a vezetékes víz (vagy egyáltalán nincs is olyan), hogy a palackozott az egyetlen megoldás"
Van helye a csomagolt víznek is (zacskós víz árvizeknél, vezeték hibáknál, netán áramszünetnél...). Ha egy olyan helyen, ahol régóta élnek emberek, de most a gyarapodó népességnek már kevés a víz, azt kellene vizsgálni inkább, hogy mi okozta azt a növekedést, ami meghaladja a terület eltartóképességét (pl.: "humanitárius" segítség > népesség növekedés > vízhiány > elvándorlás/migráció).
Még a további megjegyzéseim volnának, az ostobaság elleni harcban_
1. Az csak jó volt a hasnyálmirigynek, ha a cukros üdítők helyett ásványvizet kapott.
"Ennek eredménye lett az utóbbi években Magyarországra is begyűrűzött trend az ízesített, vitaminokkal vagy koffeinnel felturbózott ásványvizekkel -
AMIVEL GYAKORLATILAG VISSZATÉRTÜNK A SZÉNSAVAS ÜDÍTŐKHÖZ, CSAK TELJESEN MÁS MARKETINGES CSOMAGOLÁSBAN.
2. Totális félreértés, hogy a kólagyárak felelősek a műanyagszennyezésért. Ez pont olyan, mintha a cikkíró a tárnában ütné a vasérc telért botjával, hogy te gonosz, hát a belőled készült késsel szurkálnak az utcai verekedők. A műanyagot eleve nem arra szánja senki, hogy kiszórja a természetbe, főleg, ha két rendőr és egy ügyész jelenlétében kérdezik. Az, hogy kiszórjuk, az a hatóság felelőssége (éppen be is lehet tiltani, de sokkal értelmesebb lett volna k* nagy büntetés minden szemetelésért és a feldolgozás kidolgozása).
A műanyag szennyezésnek csak egy, de nem kicsi része a palack. A zöme a csomagoló anyagokból származik (legalább is az általunk érzékelhető. Az, hogy ez nem a megfelelő helyre kerül, az rajtunk embereken múlik. Itt az agglomerációban népszokás, hogy "elveszítik" a háztartásban, iparban keletkező hulladékot. Az előttünk levő útszakaszról 2-3 hetente szedünk össze köbméterszám. Sajnos a jelenlegi szabálysértési eljárás nehézségei miatt nem igazán kerül sor retorzióra, ami nagyon enyhe. Talán most a változás után, mint bűncselekmény, már hatásosabb lesz. Nekünk, akik itt élünk, nincs igazán semmi a kezünkben, ami törvényesen lehetőséget biztosítana a megakadályozásra. A hatóság nem lehet mindenhol ott, ha hívom, akkor is több perc mire ideér, az elkövetőt pedig nem akadályozhatom mozgásszabadságában. Mióta a földutat "gyorsforgalmúvá" építették, esély nincs odaérni. Ha odaérek, csak megfelelő fellépéssel érhető el a visszapakoltatás, ami a testi épség kockáztatásával jár vagy a jogszolgáltatás szerint már nem elfogadható. Azért néha sikerül. (Volt itt a környéken egy felújító vállalkozó, aki az egész környéket teleszórta a pesti építkezési törmelékével, szemetével. 1,5-2 évig vadászott rá minden hatóság, de elég gyors és szemfüles volt. Oszt egyszer kilukadt az autója. Azóta erre nem szórja a névjegyét.)
Egyébként a palackozott vizeknek az ökológiai lábnyomát nem csak a látványos palackok nyomják a földre, ott van még a palackozó üzem, a szállítás (műanyaggyár - palackozó - logisztikai központ - nagyker - kisker - felhasználó - szeméttelep - feldolgozó), megsemmisítés is. Ha újratölthető lenne: visszaszállítási lánc, mosás, fertőtlenítés.
3. Megjegyezném, hogy idősebb emberek megkapták azt az agymosást is, a mélyszocializmusban, hogy nyugaton a csapvíz ihatatlan. Ezt az ember összeveti azzal, hogy 89 óta nyugatra tartunk.
A "NYUGAT" "haldoklik". Ezért akarjuk utolérni. Az utolérés iránya: kelet.
4. Fiatal koromban Pécsett éltem, és mikor levelezőre jártam, mászkáltam sűrűn Budapestre. A mi városnegyedünkben Pécsett jó ízű volt a víz (a helyi folklór szerint egyes városrészekben tettyei forrásvíz zubogott a csapból, másutt meg dunavíz), a fővárosban pedig mindig megrázkódtam az undortól, ha csapvizet ittam, így aztán inkább palackozott izéket szlopáltam. Lehet, hogy azóta már aszimptotikusan belesimult az ócskába mindegyik.
Az ország különböző részeiben is ittam csapvizet. Az ízük sokszor erősen különbözött az ásványi anyag tartalma szerint. De gondom egyiktől sem lett.
5. Régebben az ásványvizek még jók is voltak. Kaposvári lovasversenyeken ismertem meg a fonyódit, azóta is rajonganék érte (ha olyan lenne ma is, mint a hetvenes években).
A nagy igényt nem biztos, hogy az eredeti kút kitudja szolgálni, így kerül bele más is (pl. csapvíz).
6. Mi szűrőt használunk.
Én több, mint 12 éve abból a kútból iszom, amiből a lovak is. Még itt vagyok.
Palackozott vizeket iszunk, A WC-t ivóvíz minőségű csapvízzel öblítjük. Csennai példa, hogy hová juthatunk.