Ugrás a tartalmakhoz


Fotó

Méhészet


Ez a téma archivált. Nem tudsz archivált témához hozzászólni. Ha szeretnéd újranyitni, keress meg egy moderátort, vagy admint.
25 válasz a témához

#1 Szami

Szami

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.001 hozzászólás

Közzétéve 2012 március 22. - 10:35

Vettem a bátorságot és megnyitottam külön témában. Nekem fontos a tanulás miatt, így vissza tudom keresni mikor mit kezeltünk.
Bemásolom az elõzményeket a parasztélet topicból:

Ma voltam kint elõször a családdal a méhek között igazi terepmunkán. Eddig csak a benti munkákban segítettem (keretfûzés, cukorlepény készítés). Szóval ma végre kimehettem én is kezelni a méheket. Apósom, Józsi bácsi mellé beálltam az elsõ 20 családnál, onnantól pedig szabad kezet kaptam. Annyi tudományt mondott azidõ alatt a drága jó öreg a fejembe, hogy kénytelen lennék leírni. Nem tudom, hogy tegyem meg ide, vagy nyissak egy méhészkedõs topicot. Nekem is könnyebb lenne megjegyeznem, ha írnám is és hátha a most kezdõknek, némi kis segítséget nyújthatna, hogy mikor mit csinálunk. Nekem nagy szerencsém van ezzel az "öreggel"! Olyan szépen magyarázza, hogy iszom mit a szivacs. Mély hangú, nyugodt mozgású az apósom, gondolom a méhek melletti több évtized megtanította a mozdulatokat szelíddé tenni. Imádja amit csinál, szerelemmel teszi, nekem meg öröm azt látni amit magamban még csak a lovak felé tapasztaltam. Most meg mint aki friss randizós, a térdem is beremeg, ha lehet menni kezelni.
No, leírom ide, aztán ha úgy gondoljátok, hogy nem itt van a helye, szóljatok és kiköltözöm. Mégsem sok lovat érint a téma.
Én csak arról tudok mesélni, amit nekem Józsi bácsi elmond. Ha bárki máshogy teszi, én nagyon örülök ám, ha leírja. Ahány ház annyi szokás, de hogy sok okosság lesz ebben is, azt garantálhatom.

Tavasszal az elsõ jó idõkben a méhek elkezdtek kijárni. Mivel lefagyott a mogyoró amibõl hordanák a virágport, meg egyébként is elég sok gyenge család van most, az a cél, hogy mielõbb megerõsödjenek. Anyósommal készítettünk is nekik még egy jó nagy adag cukorlepényt, éhen ne haljanak szegénykéim. Ilyenkor adagolják bele a hasmenés elleni gyógyszert is, ami a méhek tipikus tavaszi betegsége. Azaz már aki adagolja...mert apósom itt is nagy dolgot kisérletezett ki az évek folyamán. A feletetõs cukorlepénybe tennék a gyógyszerüket, amibõl kettõ deci 23 ezer forintba kerül. Apósom jól utánaolvasott és rájött a termék leírásából és a hozzáolvasott forrásokból, hogy nem lenne õ muszáj ennyi pénzt kiadni, hiszen a hasmenés elleni méhgyógyszer tölgyfakéreg kivonatból készül.
Így jött az évek alatt kisérletezett és tesztelt módszer, hogy ezt ugyan el is lehet készíteni. A tölgyfa friss, rügyes ágvégeit szedi meg, ebbõl készít fõzetet, amit beletesz a cukorlepénybe. Próbálta itatóvízbe is, de úgy nem vált be, mert keserû és a méhek otthagyták. 3 évig tesztelte. Elõször az állomány negyede kapta, a többinek megvette a gyógyszert. Nem volt különbség. Késõbb a fele, majd a háromnegyede, most már az egész. A tölgyfakéreg egyébként embernél is, állatnál is jó hasmenésre, szóval bátran használható mellékhatás nélkül.
Na, visszatérve, ma kimehettem. Apósom magyarázta, hogy egyelõre a felsõ fiókot kezeljük. Õ minden kaptár tetejébe tesz egy papírt, amibe beleírja, hogy az adott család gyenge, közepes, vagy jó. Beleírja, hogy hány kereten van éppen fiasítás és hogy van-e bent elég mézes keret.
Mi most a fiasítást ellenõriztük és kaptak még valamennyi cukorlepényt is.
Leemeltük a kaptár tetejét, jól megkültük õket füsttel, így nem támadtak.
A szélérõl kezdtük a kereteket meglazítani. Az elsõk mézesek. Itt kiválasztunk egy jó erõsen mézes keretet , kivesszük és félrerakjuk. Ahogy befelé haladtunk, jött a virágporos, ezután már a fias keret. Itt ellenõrizzük, hogy nem beteg-e a fiasítás. A lezárt fiasításnak enyhén domborúnak kell lennie, ha homorú, akkor nagy a baj. Ilyet nem találtunk. A gyenge családoknál most 2, az erõsebbeknél 3 fias keret van. Minden második fias keretet megfordítjuk és úgy tesszük vissza, ez is a gyorsabb és egyenletesebb fiasítást szolgálja. Ha nem találunk több fias keretet, akkor a félretett mézes keretet lefedelezzük és betesszük a fias keret mellé közvetlenül. Mikor a méhek észreveszik, hogy a mézes keret "nyitott" sejtekkel van tele, akkor gyorsan kiürítik és azt is befiasítják.
Az akácig minden célunk, hogy a családok megerõsödjenek. Minél több a fiasítás addig, nekünk annál több dolgozó bogarunk lesz akáchordásra.
A kaptárak java, fõleg hogy idén több köztük gyengén kezdi az évet, 1 fiókon vannak még. Az elsõ fiókok alatt egy fólia van, ez segíti a jobb szigeltelést. Mikor a felsõ fiókok mind fiasok lesznek és megfelelõ bogárlétszám van bennük, kikerül a fólia és kezdõdik a második fiók fiasítása is. Ha netán erõssebb család lejjebb is fiasít, azt a keretet egyelõre feltesszük a felsõbe. Közben megvizsgáljuk az anyát is. Megvan-e, jelölt-e..
Minden évnek megvan a jelölõ szine. Idén a sárga, tavaly a fehér volt. A jelöletlen anyát óvatosan megfogjuk és a potrohára a jelölõ filccel egy pöttyöt teszünk. Így megtalálni is könnyebb és a korát nyomon követni is jobban lehet. Találtunk egy gyenge családot, amiben nem volt anya. Ezt a méhek hangos zümmögéssel, a fiasítás hiányával és a szárnyuk rezgetésével jelzik. Ilyenkor össze kell vonni õket másik családdal, mert anya nélkül nem maradhatnak.
Elõször ijesztõ volt az egész...Fõleg, hogy az elsõ kaptár amit felnyitottunk, támadásra hajlamos volt. Errõl állítólag az anya génjei tehetnek. Ha ilyet találtunk, be kellett írni a kezelõpapírra egy T (támad) betût. Apósom azt mondta, amelyik családnál összegyûlik 3 db T betû a kezelések alatt, annál következõ tavasszal anyát cserél. Így próbálja kizárni ezt a hibát.
Mikor végigértünk az összes kereten a felsõ fiókban, rátettünk egy fél cukorlepényt a közepére, rá a fóliát ami segíti a jobb szigetelést majd kitöltöttük a kezelõpapírt és rá a kaptár tetejét. A méheket a keretrõl lerázhatjuk, de odaütni nem szabad semmihezu, hogy lepotyogjanak. Minden nagyobb koccanást kerülni kell, mert ettõl agresszivabbá válhatnak. A kezelés idejét a lehetõ legkissebb idõre igyekszünk szorítani, hogy ne hûljenek meg nagyon. A fiasítás körül még ilyenkor is 35 fokot tartanak a méhek.
Képekkel is dokumentáltam ám! Ezeket sem ússzátok meg attól félek. Ha valakit részletesebben érdekel, annak külön ha kéri, lefotózok mindent. A fias keretet, a cukorlepény készítést, bármit...

Az elsõ csakádokat apósommal kezeltük.
Megnézi, hogy egészséges-e a fiasítás és minden második fia keretet megfordít
20 család után egyedül is dolgozhattam.
Rettentõ tudományos vagyok. :)
Délben aztán szalonnát sütöttünk.
És ekkora pocakkal azért már leülni is jól esett kicsit.
Délután a párom beállt hozzám segíteni.
Munka után pedig végre a gyerekekre is jutott idõ...Íme lehet ezt családdal is! :)

Mára azt hiszem lesz mit átgondolnom elalvás elõtt. Már ha sikerülni fog a nagy izgatottságtól. Azt remélem, nem csak fellángolás ez bennem. Remélem szerelem lesz.
A legfontosabb dolog amit ma megtanultam azt hiszem az, hogy nem véletlenül külön szakma ez. Nagyon oda kell figyelni és nagyon sok dologra. Biztos, hogy rengeteg részletet kihagytam, mert úgy csapong az agyam, hogy alig érem utól.. :D

#2 Szami

Szami

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.001 hozzászólás

Közzétéve 2012 március 22. - 11:25

A méheink 2 helyre vannak lepakolva. Sokan vannak, így a hely kihasználása miatt talán így célszerûbb. Tegnap a másik csapathoz mentünk. Ebéd után indultunk apósommal ketten, mert kihisztiztem, hogy tanulni akarok. Persze nagyon nem kellett könyörögni, mert Józsi bátyám egyre többet mondogatja, hogy muszáj lenne átadnia a tudományt, mert õk már kifelé mennek az idõbõl, nem tudja meddig bírja. Errõl valahogy hallani sem akartam. Hatalmas lehetõség nekünk ez a 200 család, de belegondolni, hogy az öreg ilyenekben gondolkozik...arra összeszorul az ember szíve. Egyre többet beszél errõl. Hogy õ majd mond mindent, mi csak jegyezzük, mert nem tudja meddig mondhatja. Megvan minden berendezésünk. A pörgetõ, a szállító autók, a szerszámok, minden. Velem nincs nehéz dolga. Nagyon jól érzem magam kint. A lovaknál is azt imádtam, ha ki lehet ülni a legelõre. Csend van. Természet meg állatok. De a lovaknál sok az ember, amit köztudottan nehezen viselek. Megtaláltak még a legelõ leghátsóbb sarkában is. A méheknél más a helyzet. Oda nem talál ki az isten barma. :D Azaz kitalálna, de nem mer odajönni úgysem. Mint aki alfában van, úgy járok-kelek a családok közt. A hétvégén volt méhész találkozó és vásár Balassagyarmaton. Józsi bácsi oda sem jött velünk. Azt mondja nem bírja a tömeget. Õ már csak ott érzi kint jól magát a "bogarai" között. És tegnap meg is értettem õt nagyon. A méhészet nem egy kapkodós szakma. Lassan dolgozunk. Egyrészrõl ezt muszáj így. Hirtelen mozdulós, kapkodós emberek nagyon sok szúrást kapnak. Nem lehet sietni. 10 kaptár után Józsi bácsinak le kell ülni kicsit pihenni, hallgatni a csendet, ami persze tele van döngicséléssel. Nehezen szuszog már az öreg, pedig nem igényel ez nagy fizikai munkát. Valahogy az õ szuszogása is hozzájárul ehhez az alfa állapotomhoz a méheknél. 40 családot kezeltünk le délután fél 4-ig és a feladat ugyanaz volt. NB - azaz nagy Boczonai kaptárakat használunk, de fél kereteset. Errõl jut eszembe, akit a kaptárkérdés érdekel, annak mindenképpen ajánlanék egy könyvet: Dr. Vincze Ernõ - Az alacsony keretes rakodókaptár a címe. Mi ilyet használunk, tehát kifejezetten a mi méhészetünkhöz nagyon hasznos dolgokat tanulok belõle. Az író hihetetlen humorral ír a méhekrõl, kifejezetten könnyû és érdekes olvasmány. Leír minden más kaptárfajtát is és kielemzi az itthoni használatának az elõnyeit, hátrányait. A tegnapi kezelésrõl. Szóval a kaptárak mögé állva, leemeljük a kaptár tetejét. Ezt mi csak áttesszük ilyenkor a következõ kaptárra, hogy ne kelljen hajolgatni. Vigyázni kell, mert a kaptár tetejébe Józsi bácsi kartonokat vágott a jobb szigetelés érdekében. Mikor leemeltük, még egy fólia fedi a fiókot, szintén a szigetelés miatt. Megnézem a benne lévõ kezelõpapírt, hogy mire számíthatok. Ezt látom: 2012. 03. 10: Közepesen gyenge, (esetleg közepes vagy jó, mikor milyen a család) fiasítás 3 kereten, méz van. Ezek tehát az utolsó kezelés adatai. Most megnézzük, hogy ezek után mennyit fejlõdtek. A legtöbb család még 1 fiókra van szorítva, szintén egy fóliával. Azt mondja Józsi bácsi, a cseresznye virágzásakor kezdünk 2 emeletben kezelni. Addigra megerõsödnek annyira, hogy 2 fiókot kezelünk majd. Lehúzom a fóliát a felsõ fiókról, de már füstölõvel szórom is õket, hogy haladjanak lejjebb a méhek és ne legyenek a kezelés útjában. Pár fújás elég a tetejükre és máris csendesebben vigadnak. Nem félek közéjük nyúlni. Tényleg nem foglalkoznak velem. Csak arra kell figyelnem, hogy oda ne szorítsam valamelyiket a keret széléhez, akkor ugyanis tényleg magamra vethetek a szúrás miatt. Mindegy melyik oldalról kezdem a vizsgálatot. Látni fentrõl, hogy melyik kereteken vannak sokan úgyis. Kiválasztok a szélérõl egy mézes keretet és azt ki is veszem. Letámasztom a kaptár mellé, erre késõbb szükség lesz. Haladok tovább a fiókokon, minden meglazítom a kaptárszolgával, ami egy hajlított, ellaposított vasdarab. Az erõsebb családok keretein több a propolisz, jobban ragadnak, így ezeket még megismerem azelõtt, hogy belenyúlnék a családba.. Ha esetleg felfelé is elkezdték a méhek az építkezést, ezt a kaptárszolgával letúrom és a viaszt félreteszem, jó lesz ha viaszra lesz szükség. A nagyon gyenge családokat még a felsõ fiókon belül is kissebb helyre tudjuk rekeszteni, ha csak pár keretnyi méh van. Ilyenkor kiveszünk egy üres keretet és mondjuk 6 keret után a fiók takaró fóliáját behúzzuk a keret mellé. Így nem kell kifûteni a gyenge családnak a maradék, fel nem használt helyet, ez sem viszi az energiájukat. A virágporos keretet könnyû megismerni. Félig vannak a világos porral a sejtek. Ezt gyûjtik a méhek közvetlen a fiasítás mellé. A következõ keret már fias lesz. Megnézzük egészséges-e. Néha még nincs borítva a fiasítás és a kitisztított sejtekben a petét nagyon nehéz észrevenni. Talán akkora mint egy gombostû fej fele. A nap felé fordítva talán meglátom. Innen már számolom, mert ez is fiasnak számít. Minden második fias keretet megfordítok és mikor nem találok többet, a félretett mézes keret szerepet kap. Lekaparom a fedelet róla és a friss mézet a fiasítás mellé fordítva teszem vissza a fiókba. Ha szükséges, a fias keretek tetejére teszem a cukorlepényt. A fóliát visszahelyezem, és megy rá vissza a tetõ. Beírom a kezelõlapot. 2010. 03. 23: a család közepes, fiasítás 3 kereten, méz van. (A mézes keret mennyisége fontos, ha kevés van beírva, tudom, hogy be kell készítenem. ) Valami gond lehetett a tavalyi anya jelölõ színnel, mert nem igazán láttam jelölt anyákat. Lehet, hogy lekopott? Pedig úgy szeretem õket nézegetni. Én talán ezért vagyok igen lassú a kezelésben, mert egy-egy kaptáron elbámészkodom perceket. Aztán mindig eszembe jut, hogy nem jó a fiasításnak ha meghûlnek és igyekszem mielõbb végezni. Délutánra már nehéz bánni a méhekkel, egyre jobban döngicsélnek, mert megáll a repülés. Ilyenkor bent vannak és ráérnek velem foglalkozni. Szóval szerencsésebb a kezelést a délelõtti órákra tenni, ilyenkor kevesebb a rovar bent. 40 család 2 embernek... Apósom azt mondja õ már nagyon lassú. Én még az vagyok. Nagy nyugalomban, de mégis kellemesen elfáradva végzünk. A kezelést kb: 10 naponta ismételve várjuk-erõsödünk az akácra. Ha végeztünk, mindent összepakolunk magunk után, mert figyelni kell, hogy minnél kevesebb ragadós dolog maradjon kint. Ha összekentem a kaptár tetejét cukorlepénnye, inkább memosom, nehogy bajt okozzon. Ez beindíthatja a kutatást és a rablást, ami nem szerencsés. A méhek az édesre kirabolják egymást. Akár le is ölhetnek más családokat. A tavaszi legelõk felénk igen jók. Nyílik a mogyoró, és errefelé nagyon korán jön a juhar, gazdagon virágporos és mézel is. Jó dolog ez a méhészet. Az ember hirtelen megtudja a növényfajtákat, virágzásukat. Figyeli a fákat, tudja mikor jön a cseresznye, a birs. Kátyus, neked asszem ez nagyon tetszeni fog!

#3 Cavalier

Cavalier

    Mirage :)

  • Admin
  • 6.360 hozzászólás

Közzétéve 2012 március 22. - 11:28

http://www.4shared.c...k/meheszet.html

Könyvek.

#4 Szami

Szami

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.001 hozzászólás

Közzétéve 2012 március 22. - 11:35

Na, ezek közül pont nem olvastam egyiket sem. Én elkezdtem a méhek között-et olvasni, de olyan tömény infó, és olyan nehéz még nekem, hjogy nem sok minden marad meg bennem. Azt hiszem, úgy érdemes ezt elkezdeni, hogy van aki tanít és miközben kijárunk és csináljuk, utánaolvasunk. Csak simán olvasással én nem értettem. Persze lehet, hogy ez engem jellemez. :D Most hogy a sorokból visszaköszönnek a mozdulatok, már lõn világosság! :)

#5 kátyus

kátyus

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.487 hozzászólás

Közzétéve 2012 március 27. - 18:49


Én csak arról tudok mesélni, amit nekem Józsi bácsi elmond. én meg amit az Antalom. :D

Mivel lefagyott a mogyoró amibõl hordanák a virágport, az õ méhei most ártéren vannak gyûjteni.

meg egyébként is elég sok gyenge család van azt mondja olyan, hogy bioméhészet nincs a hazánkban. 1,5 millió forintot költ gyógyszerekre, mibõl 900ezret visszakap az államtól. kérdeztem, hogy a gyógyszerek nem jellennek e meg a mézben. de igen, így meg van mikor kell gyógyszerezni, nyilván nem gyûjtéskor. a felvásárló bevizsgált mézet vesz át, viszont amit háztól veszünk lehet, hogy nincs bevizsgálva. így én többet csak az Antaltól veszek mástól nem.

amibe beleírja, hogy az adott család gyenge, közepes, vagy jó. anyát tenyésztõtõl vásárol. nagyon sok múlik az anyán, hogy jó gyûjtõ, egészséges, jól szapordó családok lesznek e.

jól megkültük õket füsttel, így nem támadtak. füstölõt lehet készíteni üres festékes dobozból. így nem kell venni 2ezer pénzért.

akkor a félretett mézes keretet lefedelezzük és betesszük a fias keret mellé közvetlenül. Mikor a méhek észreveszik, hogy a mézes keret "nyitott" sejtekkel van tele, akkor gyorsan kiürítik és azt is befiasítják.
akkor mit pergetünk? miért tesszük vissza?

Az akácig minden célunk, hogy a családok megerõsödjenek. Minél több a fiasítás addig, nekünk annál több dolgozó bogarunk lesz akáchordásra. úgy hallottam :dev: a rétságban könnyû méhészkedni. egybõl levettem, hogy az akáchordás a legnagyobb bumm. rövid idõ áll rendelkezésre, sok méz, és az egész ország lejön ide az alföldre a méheivel. :D

Megvan-e, az egyik ami legjobban tetszett az volt amikor az anyáról mesélt. a méhek négy órán belül észreveszik, hogy nincs anya.az illata miatt. akkor lesírnak. (ezen én is majdnem sírtam.) majd elkezdenek bölcsõt építeni. ezek a szavak! ennyire szép szavak, miközben a méhek csak bogarak. mondtam is neki, a méhészetnek ilyen gyönyörûséges nyelvezete van?!mástól hallotam, igaz, hogy az anyát leölik a dolgozók, ha gyenge? sokat mesélt még az anyáról, a herékrõl, a papamacinak hívja õket, mondom, hogy imádja a méheket! a fiasításról, de ember nincs ki ennyi információt megjegyez elsõre.

nem volt anya. hova lett?


Mára azt hiszem lesz mit átgondolnom elalvás elõtt. Már ha sikerülni fog a nagy izgatottságtól. Azt remélem, nem csak fellángolás ez bennem. Remélem szerelem lesz.
A legfontosabb dolog amit ma megtanultam azt hiszem az, hogy nem véletlenül külön szakma ez. Nagyon oda kell figyelni és nagyon sok dologra. Biztos, hogy rengeteg részletet kihagytam, mert úgy csapong az agyam, hogy alig érem utól.. :D


így jártam én is!
nem hiszem, hogy fellángolás! :kir:
csodaegybogarak ezek a méhecskék! :kir:

egy utolsó sztori:

a méhecskék hajlamosak a szélsõ kaptárakat meghordani, vagy a hordási útjukban lévõket. nem egyenletesen hordanak minden kaptárba. így mesélte: a méhecske az méhecske. mehetne gyûjteni a legközelebbi virágra, de annyira gyûjtene, úgy örül, hogy csak száll, száll virágról, virágra, és gyûjt., gyûjt. aztán mire hazaér messzebbrõl. annyira kifárad és úgy megörül az elsõ kaptárnak amit talál, hogy odahordja a virágport.
hát nem gyönyörû?

#6 Ybrik

Ybrik

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 254 hozzászólás

Közzétéve 2012 április 13. - 10:21

Szia Szami!
Jó ,hogy megnyitottad ezt a méhészetes topikot. Mivel én is kezdõ vagyok nincs meg bennem a bátorság, hogy az útmutató fényében tetszelegjek. De bizonyos lehetsz,lehettek ,hogy visszatérek közétek...
Ja azért ragadtam klaviatúrát ,hogy felajánljam evódia (kínai mézesfa) magjaim egy részét.
Az elmúlt õsszel gyüjtöttem belõle és valószínüleg marad belõle annyi ,hogy másoknak is jut.
Most van itt a vetés ideje. http://meheszforum.h...c.php?f=6&t=107
Tehát ha valaki szeretne jelezze igényét és lelevelezzük a postázást.

#7 Ybrik

Ybrik

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 254 hozzászólás

Közzétéve 2012 április 16. - 7:56

Tegnap elõkerült az idei elsõ bepetézett anyabölcsõ. Csütörtökön megkapják a elsõ fiók mézteret az erõs családok.

#8 Fõnix

Fõnix

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 753 hozzászólás

Közzétéve 2012 április 23. - 23:33

Hajrá bogarasok :D
http://hasznalt-kony...

#9 hihi

hihi

    Törzsvendég

  • Moderátor
  • 4.923 hozzászólás

Közzétéve 2012 április 24. - 7:30

Barátaimnak van egy honlapja, megosztom:


Mézuniverzum, méhészet

#10 röganyó

röganyó

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 619 hozzászólás

Közzétéve 2012 május 22. - 19:20

Szami! El vagy tûnve! Szerintem nem egyedül várom a beszámolódat. Ha lesz idõd a csöppség melleltt legalább annyit leírni, amit az apósod mesél a mostani dolgokról, írd le. Milyen az akácvirágzás, elfagyott-e? Milyen a hordás? Az atkamentesítés kivitelezhetõ-e? Elérhetõ-e az atkamentes állapot? Mikor lesz a pergetés? A virágmézen kívül más termékek is vannak?

#11 Ybrik

Ybrik

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 254 hozzászólás

Közzétéve 2012 május 23. - 13:03

Találtam egy kis olvasnivalót... http://www.mtk.nyme....isszertacio.pdf
Röganyó kikeltek a magok? Nálam elég rabszódikusan jöttek elõ. Talán a magasabb hõmérsékleten tartottak keltek inkább jobban. (amit megsütött a nap) A szobában tartottakból meg csak úgy kelegettek.

Edited by Ybrik, 2012 május 23. - 13:10.


#12 Szami

Szami

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.001 hozzászólás

Közzétéve 2012 május 23. - 15:51

Itt a szezon és én a baba miatt teljesen kiesek. Tragikus évünk van. az akác nagyrésze teljesen elfagyott. ami maradt, nem mézel. Hordás alig volt és ahogy észrevettük, már nem is hordanak róla. A pörgetést nem kezdtük el, egyelõre felesleges. Talán a napokban. Apósom azt mondja fiókokat el sem tud szedni, legfeljebb kereteket, annyira gyenge volt a hordás. Esténként volt hogy minuszt mutatott a mérleg, tehát azt is felélték akáchordás idején, ami bent volt. Akácon kívül mézharmat szokott lenni, repce, bár az idén nem lesz, vegyes, hárssal együtt...mikor mi... Az atkamentesítést mi javarészt a herefiasítás elszedésével oldjuk meg. Esténként beszélgetni sincs idõm apukával, így megköszönöm, ha írjátok a tapasztalatokat, hogy kinél milyen év van. Pörgetésrõl hamarosan fotókkal... már ha lesz mit. :(

#13 Szami

Szami

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.001 hozzászólás

Közzétéve 2012 május 27. - 20:50

Apósomék pörgetnek. Minimális van. A tavalyi 32 hordó akácméz után, idén talán 2 hordó lesz. Ellenben: 1-2 hónapja 8-900 ft volt az akác ára nagytételben az átvevõknél, most 2000-rõl (!) indul. Tehát máshol sem lehetett jobb év mint nálunk. Ez azt jelenti, hogy termelõi méz, háznál kimérve 2500 alatt nemigen lesz elérhetõ.

#14 röganyó

röganyó

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 619 hozzászólás

Közzétéve 2012 június 6. - 22:20

Találtam egy kis olvasnivalót... http://www.mtk.nyme....isszertacio.pdf
Röganyó kikeltek a magok? Nálam elég rabszódikusan jöttek elõ. Talán a magasabb hõmérsékleten tartottak keltek inkább jobban. (amit megsütött a nap) A szobában tartottakból meg csak úgy kelegettek.


Egy virágládával vetettem el, amibõl nem sok kelt ki. Árnyékban tartottam az elsõ sziklevelek megjelenéséig, de elkövettem azt a hibát, hogy nem takartam a fekete rigók ellen hálóval. Nem értem, miért védett madarak, nekem már annyi magoncomat kiszedtek, hogy haragudnom kéne rájuk. Amit nem bírnak kitépni, azt is tönkreteszik, mert a fiatal növénykéket cibálják, nyüstölik, azok végül elpusztulnak. Leginkább pikírozás után szeretik tépdesni.
Úgy gondolom, a hét végén elvetem a többi magot is virágládákba és ha most teszem árnyékba, elég meleg lesz a csírázáshoz. A ládákra teszek kis fóliasátrat a pára miatt, arra raschel hálót a madarak ellen. Ugye szerinted is jó lesz így? Örülök, hogy nem mertem elvetni az összes magot. Remélem, az új vezés jó lesz és télre ládástól szellõsen, fagymentesen tárolom egy nem használt téglaépületben, vastagon beszalmázva.

Mint pü-ben írtam, többféle egzótát vetettem, ezek egy része mézelõnövény. Amiket a vetõágyból kiültettem cserepekbe, a madarak elintézték. (Még kis méretû rizómás nõszirmot is tettek tönkre.)

Tudomásul vettem, hogy a technológiai követelmények kiegészültek a madarak elelni védekezéssel is. Nem adom fel, csak jobban fogom csinálni a jövõben. De azért egy kicsit elkeserített. Tavaly 25 db frigó szamócából vagy 5 db maradt meg. Azt is kiszedték a madarak. Most megnéztem a naptárt, azokat június 16-án ültettem. Nem tudom, kétszer is fészket raknak-e? Mert tavasszal úgy látom, a heves fészeképítés miatt tépdesnek mindent, még nylon darabot is beépítenek a fészkekbe, cérnaszálat, vékonyabb növényi szérakat, rostokat.

Vannak más olyan virág és fenyõvetéseim is, amelyek nem jól keltek. Pl. külföldrõl vett irisz magok vetését már ki akartam dobni, mert csak egy kelt ki, de megjelemet a 2. és azóta több növényke. Zsályák, szalviák szintén. A cardiomból is sokáig csak egy nag kelt ki, mára 5 db van. A 3 db klíviából most 1 db van kikelve, már azt is ki akartam dobni.

Úgy gondolom, türelem kell hozzájuk. Eddig azt hittem, csak a nagy méretû magok feküsznek el a földben, de ezek szerint a pici magvak is tudnak lustálkodni.

Majd beszámolok az eredményekrõl.
..................................
Egy ismerõsünket, aki tavaly kezdte a méhészkedést, odafogadtam a területünkre még az akácvirágzás elõtt. A virágzás alatt a kaptárakat 50 m-nél távolabbra nem hagyták el a méhek, mert volt nektár. Most távolabb, 300 m-re is találkozok velük: bodza, fagyal, hárs, a hideg völgyben akác, réti növények vannak terítéken. Már pörgettek, nagyon elégedettek, mert az ismerõseiknél sokkal gyengébb lett a termés.
A fenyõ még ezután jön.

Edited by röganyó, 2012 június 6. - 22:30.


#15 Ybrik

Ybrik

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 254 hozzászólás

Közzétéve 2012 június 20. - 15:23

Megszámoztam a kisebb családokat ,szaporításokat. Volt anyátlanság is így ahova kellett (vagy csak én úgy hittem) tettem be új petézõ anyát. Bár az anyásítás után nem tanácsos egy hétig kinyitni a kaptárt mivel úgy alakut a programom 6 nap után megtettem. Az elsõben látom, valahogy maradhatott nyitott fias mert elkezdtek bölcsõt húzni.(még az álanyásság megelõzésére tettem be, de azt hittem már nincs nyitott mikor lebölcsõztem) Gondoltam ennek annyi, ezt tuti leölték. Mikor lejjebb túrtam megpillantottam az új sárga jelü anyát egy bepetézett kereten. A következõben sem anya sem pete de a cukordugót kirágták és a kalitka üres... Talán mégis volt szûz anya? Vagy valamiért még nem petézik... Legközelebb kiderül. Nézem az utolsót õ a 13-as számot kapta. Egy fiók így elég jól átlátható a helyzet. Pete nincs, új anya eltünt... De mi az ott? Hát úgy néz ki mint egy anya de elég vacak meg mindha petézni próbálna de valami gond van. Gondoltam bármi is lesz megjelölöm. Odaböktem a filcel mire az nekifutásból elrepült. Ekkor kezdett összeálni a kép: Frissen párzott és a potroha végén az nem pete hanem a bentmaradt here párzószreve volt. Ilyenkor még sportosak, jól repülnek és csak pár nap után kezdenek petézni. Úgy 3 perc elteltével a bejáraton visszament.

#16 Szami

Szami

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.001 hozzászólás

Közzétéve 2012 július 2. - 12:23

Posted Image


Idei lehetőségek nálunk:

Akác - vegyes mezei virággal
Akác - gyümölcsvirággal
Mezei virágméz - hárssal
Vaddohány - mezei virággal
Napraforgó

Egyelőre maradnak a tavalyi árak, azaz 1500 Ft/kg. Apósom nem akar még emelni, annak ellenére, hogy felénk háznál már 2000-2500 körül árulják a vegyes mézet. Tiszta akác felénk nincs. Hogy mi lesz még ezen kívül, azt nem tudom. A méheink nemrég utaztak Kecskemét mellől - vaddohányról a jászságba napraforgóra. Ott úgy tűnik jó a hordás. Napi 3 és fél kilós a mérleg most...Kiváncsian várjuk a végét.

Ui: belehordattuk a szivünket is...ez bizonyított! :D

Edited by Szami, 2012 július 2. - 12:27.


#17 izland

izland

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 1.571 hozzászólás

Közzétéve 2012 október 10. - 10:07

Méhészek, lenne egy kérdésem: a fõ lovaskocsis közlekedési útvonalunk (nem lehet kikerülni) minkét oldalára kitelepült egy méhész. Az egyik oldalon egy ingatlanon belül építettek egy féltetõt is, az épület háttal van az útnak, az nem is tûnik olyan vészesnek. De a hétvégén a másik oldalra is hordtak kaptárakat, ott egy akácos erdõ szélébe vannak kipakolva. A kaptárak mindkét oldalon olyan 20 méterre vannak az úttól (egyébként a lakott terület sincs 100 méternél messzebb). Közelmenni nyilván nem akarunk, de jelenthet-e veszélyt a lovakra (vagy az emberekre) mondjuk hordási idõben az úton való közlekedés? A másik amitõl félelmem van, hogy ha nem itatják külön a méheket, akkor a környék egyetlen víznyerõ helye az úton lévõ pocsolyák. Ha mondjuk ott isznak a méhek, veszélyesek-e, ha valaki átgázol a vizen? (egy másik méhész nyáron kipakolta a méheit a szõlõhegy közepére, és az összes környezõ szomszéd esõvizes hordója hemzsegett a méhektõl, meg sem merték közelíteni, mert szerencsétlenek oda jártak inni, mivel más lehetõségük nem volt.) Bocsi, nem vagyok fóbiás, de nem ismerem a méheket, viszont féltem a lovakat. Köszi a válaszokat elõre is.

#18 Adatim

Adatim

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 73 hozzászólás

Közzétéve 2012 október 11. - 11:04

Még csak most vettem észre ezt a topicot. Férjem méhész, én lovazok. Bár sajnos a környéken is van olyan terep útvonal ahol közvetlenül az ösvény mellett vannak a kaptárak, addig nem vettem komolyan amíg nem kezdtünk méhészkedni, lóval simán járkáltam elõttük, nem volt probléma. Azóta látom, hogy ez komoly gondokat okozhatott volna. A mi méheink elég harapósak tudnak lenni, én nem mennék a közelükbe. Ha isznak abból még nem volt problémám, viszont a kaptár mellett nem érdemes lóval közlekedni. Fõleg ha a patásunk még meg is van izzadva. Ha a gyalogos ember nem piszkálja õket, és nem a kijáratuk elõtt mászkál valószínûleg nem támadnak. A 20 méter talán elég ahhoz hogy ne érezzék fenyegetésnek a mozgást. Láttam olyan kaptárat, amibe ha benyúlsz se szurkálnak meg, a másiknál meg elég csak 5 méterre elmenni elõtte és támadnak.

Edited by Adatim, 2012 október 11. - 11:08.


#19 izland

izland

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 1.571 hozzászólás

Közzétéve 2012 október 11. - 12:29

SZia,
köszi a választ!

A mi méheink elég harapósak tudnak lenni, én nem mennék a közelükbe. Ha isznak abból még nem volt problémám, viszont a kaptár mellett nem érdemes lóval közlekedni. Fõleg ha a patásunk még meg is van izzadva.

Sajnos kikerülni egyáltalán nem lehet, ez az egy út vezet egy egyébként elég sûrûn mûvelt szõlõhegyre.

Az izzadt ló miért probléma? Illetve milyen távolságból lehet az?
A csípés maga veszélyes a lóra (allergia) vagy fájdalomra adott reakciója miatt (menekülés)?

Elnézést, ha túlparázom a témát, nyilván ez télen nem lesz gond, de nyáron sem nem szeretnék csuma vágtában menekülni a méhek elõl (ez hidegvérûekkel és mondjuk rakott speniterkocsival amúgy is esélytelen lenne...)

#20 Adatim

Adatim

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 73 hozzászólás

Közzétéve 2012 október 11. - 12:52

Az izzadással az a gond, hogy a méheket ingerelheti, emiatt támadhatnak, bár én naivan izzadt lóval is mentem kaptár mellett (pont hordás volt valószínûleg nem ránk figyeltek) nem lett gond, most már nem próbálkoznék.

A csípéssel az a gond, hogy sok ló allergiás rá, ami nagyon könnyen a pusztulásához vezethet (akár órákon belül egy bizonyos dózistól elpusztulhat).

Ami fontos, a méhésznek ezért felelõsséget kell vállalnia. Bizonyos védõtávolságokat be kell tartania! Ha méhcsípés miatt kár ér, azt meg kell térítenie (na tudom én, mit ér már ha kifizeti a lovadat, ha bármi baja is lesz?!) .

Én beszélnék a méhésszel, lehet hogy vándorol, akkor lehet hogy nincsenek is ott sokat a méhek, csak most telelni. Ha a méhek miatt bárkinek baja esne, annak õ sem örülne!



SZia,
köszi a választ!

Sajnos kikerülni egyáltalán nem lehet, ez az egy út vezet egy egyébként elég sûrûn mûvelt szõlõhegyre.

Az izzadt ló miért probléma? Illetve milyen távolságból lehet az?
A csípés maga veszélyes a lóra (allergia) vagy fájdalomra adott reakciója miatt (menekülés)?

Elnézést, ha túlparázom a témát, nyilván ez télen nem lesz gond, de nyáron sem nem szeretnék csuma vágtában menekülni a méhek elõl (ez hidegvérûekkel és mondjuk rakott speniterkocsival amúgy is esélytelen lenne...)



#21 izland

izland

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 1.571 hozzászólás

Közzétéve 2012 október 11. - 12:59

Köszi, igazából nem is értem, hogy miért most hozták õket oda, azt hittem, hogy télre valami védettebb helyre kell tenni õket. Akácvirágzáskor viszont jó helyük lesz. Van kiírva név, cím, tel szám, uh gondolom, hogy komoly méhész (remélem). Ha látom ott ténykedni, majd kifaggatom. Köszi mégegyszer!

#22 Szami

Szami

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.001 hozzászólás

Közzétéve 2012 december 11. - 22:14

Sajnálom, hogy nem jártam erre korábban, hogy válaszolni tudjak.. Tulajdonképpen út felé nem reptethet a méhész úgy tudom. Akkor sem, ha az földút. a többi szabályt sajnos nem tudom fejből, hogy hány méter kell lakott területtől, erről a hatósági állatorvost kéne megkérdezni, mert az engedélyeket ő adja ki a vándorláshoz. A kérdést én kapásból szétbontanám. Egészséges család hordáskor nem foglalkozik mással. legalábbis emberrel nem igazán. Én simán nyúlkálok közöttük, mászkálnak a kezemen, de tojnak rám. A hordás mindennél fontosabb. Ám ha a család agresszív...ha nem jó az anya, vagy bármi baj van, vagy csak kutatás...támadhat. Mi a támadós családokat kezeléskor a kezelőpapíron jelezzük. kap egy T betűt. 3 T betű esetén lecseréljük az anyát. visszatérve a lovakhoz, én még teljesen jó körülményeknél sem mennék a méhek közelébe lóval. Sehogy. A ló szaga irritálja őket. A ló pedig allergiás a méhek mérgére. Elég pár szúrás. Idén asszisztáltam egy esetnél. barátnőm lova a legelőn bekajált egy darazsat. Pár percen múlt hogy él még mindig... bejött a legelőről feldagadva. Aztán amire kiért az állatorvos alig volt idő vénázni, mert már fuldoklott. Egyetlen szúrástól...mondjuk valószínűleg darázs volt, nem méh, de nagyjából egy a reakció. Én még mindig kiesve mindenből. Alig várom a tavaszt, hogy a bébitől több időm legyen és mehessek végre kaptárakban turkálni. :)

Edited by Szami, 2012 december 11. - 22:14.


#23 izland

izland

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 1.571 hozzászólás

Közzétéve 2012 december 12. - 8:27

Sajnálom, hogy nem jártam erre korábban, hogy válaszolni tudjak.. Tulajdonképpen út felé nem reptethet a méhész úgy tudom. Akkor sem, ha az földút. a többi szabályt sajnos nem tudom fejbõl, hogy hány méter kell lakott területtõl, errõl a hatósági állatorvost kéne megkérdezni, mert az engedélyeket õ adja ki a vándorláshoz.
A kérdést én kapásból szétbontanám. Egészséges család hordáskor nem foglalkozik mással. legalábbis emberrel nem igazán. Én simán nyúlkálok közöttük, mászkálnak a kezemen, de tojnak rám. A hordás mindennél fontosabb. Ám ha a család agresszív...ha nem jó az anya, vagy bármi baj van, vagy csak kutatás...támadhat. Mi a támadós családokat kezeléskor a kezelõpapíron jelezzük. kap egy T betût. 3 T betû esetén lecseréljük az anyát.
visszatérve a lovakhoz, én még teljesen jó körülményeknél sem mennék a méhek közelébe lóval. Sehogy. A ló szaga irritálja õket. A ló pedig allergiás a méhek mérgére. Elég pár szúrás. Idén asszisztáltam egy esetnél. barátnõm lova a legelõn bekajált egy darazsat. Pár percen múlt hogy él még mindig... bejött a legelõrõl feldagadva. Aztán amire kiért az állatorvos alig volt idõ vénázni, mert már fuldoklott. Egyetlen szúrástól...mondjuk valószínûleg darázs volt, nem méh, de nagyjából egy a reakció.

Én még mindig kiesve mindenbõl. Alig várom a tavaszt, hogy a bébitõl több idõm legyen és mehessek végre kaptárakban turkálni. :)


Szami, köszönöm a választ.
A helyzet annyit változott, hogy az egyik méhész kitúrta a másikat :rolleyes: , uh az elsõ, a kerítésen belüli maradt, a másik meg átköltözött az erdõsáv túloldalára, ahol most repceföld van. Így csak az út egyik oldalán, az úttól kb 10-20 méterre vannak a kaptárak, egy féltetõ alatt, ami háttal van az útnak.
Bízom benne, hogy nem lesz gond ha beindulnak a méhek, mert másfelé nem lehet menni, csak ez az egy út van. Bár amit a ló-allergiáról írsz, az nem túl bíztató... :(

#24 Ybrik

Ybrik

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 254 hozzászólás

Közzétéve 2012 december 13. - 13:20

Háziállatoknál ha az itatóra rászoknak az okozhat gondot. Nekem vannak méheim és sokszor kötöm a lovat a bozót túloldalára ami kb 5 méterre van a legközelebbi kaprártól. - Eddig még nem volt gond. Feltételezem soktényezõs a támadás: -mennyire izzadt az állat -ismerik e a méhek a lószagot. (többnyire lószagu ruhában méhészkedek)-+ a Szami álltal említett kutatásos idõszak amikor gyakran bolondok. A hordási útvonalba nem célszerü bemenni. Ez tereptárgyakkal irányítható. (mármint a repülési magasság)

#25 izland

izland

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 1.571 hozzászólás

Közzétéve 2012 december 14. - 9:03

A hordási útvonalba nem célszerü bemenni. Ez tereptárgyakkal irányítható. (mármint a repülési magasság)

Hát, köszönöm szépen a tanácsokat.
Nem kívánunk a méhek közelébe menni, sem a hordási/ivási útvonalukban közlekedni, de arra visz az út. Másfelé nem lehet menni.
Nagyon bízom benne, hogy nem lesz gond. Remélem, hogy aki kiadta az engedélyt ennek a méhésznek (gyanítom, hogy van neki, mert elég nagy beruházást csinált a féltetõvel, kerítéssel, van kint tábla, stb), az gondolt az úton közlekedõkre is.

#26 Ybrik

Ybrik

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 254 hozzászólás

Közzétéve 2013 július 12. - 11:03

http://www.youtube.c...eature=youtu.be
Érdemes megnézni.
Régóta bosszant ,ahogy a szemem láttáta szünnek meg a természetes élõhelyek(és nemcsak a méhekre gondolok) Tegnap még rét, galagonyás ,kökényes mára letarolva...
A pénzosztást feltételekhez kötik és láss csodát az emberek szaladnak a szárzúzóért -motorfûrészért ,gyomirtóért. Ahol addig a természet békéje honolt évtizedekig most az emberek szorgosan dolgoznak ,hogy "REND"-legyen...