846 válasz a témához

[Hasufel]

Mimi!Igen,nem kiskorú,de sterettem volna ha lesznek az életben utoljára fajtatiszta kiskutyái........Bár tudom,itt nem az én érdekeimet kell nézni.Valószínûbb,hogy inkább ivartalanítjuk-bár nagyon ellene vagyok.De a kutyának sokkal jobb v legalábbis megkönnyíti az életét.......

[esti]

Hûha, köszönöm a rengeteg reakciót! Akkor most lesz egy nehéz köröm. Tudjátok, ez az a fajta, aki meglátja, megveszi, szép kerti díszállat, nevelni sem kell, mert a másodszor szétrágott párnaszett helyett is lehet venni harmadikat (Nemám bevisszük a cuccot lakásba, az macerás! ). És az ötéves gyereknek nemrég ígérte meg a gazdi, hogy jó, ha nagyobb lesz az állat, lesznek kiskutyák... hátt, a válaszaitokat olvasva...De ha már így belelendültünk, lenne mégegy kérdésem. Szakmai és puszta tapasztalati megközelítést is szívesen vennék. Nagytestû kankutyám van, viselkedését tekintve "mihaszna" és "semmirekellõ". Nagyon hamar világossá vált elõttem, hogy ezt az állatot heréltetni kell, mert nagyon sok vele a baj. Az egyetlen ok, amiért vártam, az az, hogy reménytelenül férfiatlan, méreteit meghazudtoló módon tud virnyákolni. A tüzelõ szuka által kiváltott összes reakciója az volt, hogy ült a kerítés mellett és fülsiketítõen visított. Komolyan félek, hogy valamelyik szomszédnak (jogosan) elege lesz a dologból és elteszi láb alól. Szóval mondogattam neki, hogy "...légy, ami lennél, férfi...", de még most három éves korára sem lehet mondani, hogy egy hormonbomba (tényleg, kutyáknak is tesztoszteronjuk van, vagy más?).Tehát a kérdés: Van arra remény, hogy lesz ennél férfiasabb is, vagy már tök mindegy, akár vihetem is? (nem arra gondolok, hogy 8 évesen majd lehiggad) A Ti nagy kutyáitok mind beértek 3 éves korukra?

[Ilusta]

A nagytestû kutyák késõbb érnek és korábban halnak.3 évesen már ivarérett, akármekkora, akármilyen fajta is.Az meg, hogy a hangja nem bömböl (bezzeg az enyém olyan mint egy oroszlán.. ), meg a testalkata nem olyan kifejezett, az lehet szimplán tenyésztõi hiba is, ha fajtatiszta. Ha meg nem, akkor meg a keveredés miatt lehet olyan, amilyen. Itt körülöttünk is kankutyák vannak, nagytestûek, de némelyiknek olyan a hangja, mint egy tacskónak, sõt idegesítõen nyivákol..ez nem mérvadó.

[Õz]

Esti, ha hároméves korára nem "férfiasodott" meg kellõképp; eztán se fog. Ígymarad, nyivákolósan. Igazíttasd hozzá a hangjához ;)Mimi, nehezet kérdeztél. Ez a kitartóan vitatott kérdések közé tartozik ugyanis. Van olyan irányzat amely szerint már egészen pici korban nyugodtan lehet ivartalanítani; és van egy másik amely ragaszkodik hozzá hogy meg kell várni az ivarérettséget. Elõbbi inkább az USAban elterjedt, utóbbi itt Európában népszerûbb. Sajnos a konkrét érveket nem ismerem; így azt sem, mire kell az esetleg túl korán ivartalanítottaknál figyelni a késõbbiekben. (Ergo: mindenre ;) )

[Mimi]

Hát Õz,köszi szépen a választ!Bár már a kutya 4éves,semmi extrát nem vettem észre rajta,sem viselkedésileg,sem egészségileg.Azt hiszem,ha majd egyszer sor kerül rá,egy köv kutyánál,akkor inkább választom a jól bevált Európai módit,az a tuti.Hasufel! Ne legyél nagyon ellene az ivartalanításnak.Sok,sok kellemetlenségtõl,betegségtõl,kimélheted meg a kutyát és,magatokat is.Persze,nem törvényszerü,hogy bármi gondja legyen a kutyának.De ha csak a nemkívánt,szaporulatra gondolunk,meg a szétszaggatott kerítésre,..stb.Akkor bizony,sokkal humánusabb az ivartalanítás.

[Hasufel]

Mimi!Igazad van,azért írtam föntebb ehhez hasonlókat.Mondjuk msot elég jól van,csak a szõre tiszta vörös ,biztos nekiment a ház oldalának

[loxodonta]

Én az ivartalanítással úgy vagyok, hogy 2 éve még eszembe nem jutott volna kés alá küldeni a kutyámat, vagy a macskémat "csak úgy". Úgy voltam vele, hogy inkább vigyázok rájuk, eddig se volt baj. Hát nem is lettek kölykei egyiknek sem. Viszont a kutyámat 1 éve, 11 évesen el kellett altatni, mert rákos lett. Az állatorvos azt mondta, ez valószínûleg elkerülhetõ lett volna, ha még fiatalabb korában ivartalaníttatjuk, vagy mikor az elsõ daganat megjelent. Háromszor mûtötték szegény kutyumat, egyre több daganat volt rajta, addigra már nem volt mit tenni, el kellett altatni. Én akkor elhatároztam, ha még egyszer az életben lesz kutyám, biztos, hogy 3 éves kora körül ivartalaníttatom, mert ezt nem tudnám még egyszer végigcsinálni, pláne úgy nem, hogy az az én felelõtlenségem miatt történt. Szóval én mindenkinek javaslom az ivartalanítást, ha nem akar fajtiszta kutyákat tenyészteni (nem azért, mert a keverékek bármivel is kevesebbek, hanem azért, mert a fajtisztáknak van esélye gazdit találni), hogy ne kelljen nekik is ilyen módon megtanulni a leckét... :(

[esti]

Köszönöm a válaszokat. (sóhaj...) Azért az mégiscsak égõ, amikor egy "Szultán"-ból eunuh lesz. (egyébként keverék a dög)

[Zsubaba]

Csavard vagy ne csavard?Igen nagy probléma manapság, egy kullancs eltávolítása. Egyszerûnek tûnik, de mégsem az. Tegnap a barátommal és a testvérével elkeztünk vitázni ezen. Mindketten azt mondták, hogy csavarni kell, és nem szabad, hogy a feje beszakadjon, mert az elfertõzõdhet. Én meg direkt utánanéztem a neten, hogy "babona" a csavarás, tilos csavarni, és nem baj, ha beszakad a feje, mert az már nem fertõz, a fertõzõ anyag a potrohában van.Na most melyik az igaz, és hogyan kell a kullancsot eltávolítani (emberbõl, kutyából, lóból, macskából...)?

Edited by Zsubaba, 2005 május 29. - 8:23.

[Shába]

Az Egészségügyi ABC c. ( 1985-ös kiadású) könyv írja: Mivel a kullancsok szívókáján visszafelé irányuló kitinhorgok vannak, a bõrbe kapaszkodott kullancsot nem szabad kitépni, mert a bõrbe szakadt fej elgennyedhet. Ha azonban petróleummal, éterrel, vezelinnal, vagy zsírral kenjük be az állatot, légzõnyílásai eldugulnak és magától kiesik.A Nagy kutyakönyv írja: Legegyszerûbb kézzel eltávolítani. Hüvelyk- és mutatóujjunkkal megfogjuk a kullancsot, mégpedig a legközelebb ahhoz a részhez, ahol a "szája" beilleszkedett a kutya bõrébe, és határozott, de óvatos mozdulattal kihúzzuk. Nem kell csavargatni, ha jól csináljuk a mûveletet és optimális idõben fedeztük fel az élõsködõt, könnyedén egészben eltávolíthatjuk. Amennyiben a szájrésze mégis a kutya bõrében marad, akkor se aggódjunk. Soha nem nõ ki újra ( ), és csak ritkán fordul elõ, hogy a helye elfertõzõdik. Késõbb még azt írja, hogy petróleumot ne használjunk.Tehát ez egy érdekes kérdés. Az utóbbi könyv stílusa alapján én inkább az elõbbinek hinnék, viszont kérdéses, hogy egy macska, kutya, ló meddig tûri, hogy ezzel-azzal kenegessük. Bár szerintem amelyik " jól nevelt" , az tûri. Talán a legjobb az lenne, ha valaki megkérdezné egy orvos ismerõsét!

[Õz]

NEM szabad bekenni semmivel; mert ahogy fuldoklik, beleköpi az összes fertõzõ anyagot az állatba(/emberbe).Csavarni lehet, de nem muszáj. Két lényeges tudnivaló van: 1.)a kullancs szájszerve nem csavarmenetes 2.)ha sokáig nyomkodod a potrohát, belepasszírozod az összes fertõzõ anyagot az állatodba(/magadba).Jó, ha sikerül az egész kullancsot mindenestõl kiszedni; de nem tragédia ha beszakad a feje - kicsit elgennyesedik aztán kiesik; nagyobb baj nem lesz belõle. A szokásos fertõtlenítõkkel kezelhetõ a dolog.Létezik egy Dr. Kapiller Zoltán által kifejlesztett kullancskiszedõ "kanál" ./részletek: www.drkapiller.hu Becsszóra nincs érdekeltségem a forgalmazásában /, nagyobb embergyógyszertárakban kapható; ez a legkifejezettebb célszerszám a feladatra Ennek hiányában karcsúbb csipesszel vagy körömmel is eltávolítható a kullancs - meg kell ragadni a nyakán és kitekerni/kitépni; lehetõség szerint úgy hogy ne nyomjuk meg közben a potrohát. Ha még él miután kiszedtük, valamiképp ki kell nyírni; utána a szúrás helyét lefertõtleníteni; és kész. Ha valószínû hogy már régebbóta bent volt a kutyában; árgus szemekkel figyelni kell, nem jelentkeznek-e valamelyik kullancsok terjesztette betegség tünetei. (babesiosis: bágyadtság, láz, esetleg barnás-vöröses vizelet; a csípés után egy héten belül. Lyme: ízületi fájdalom, sántaság, akár hónapokkal is késõbb.)(2005-öt írunk; az egészségügy, orvostudomány viharos tempóval fejlõdött az utóbbi 50 évben és fejlõdik ma is; 10évesnél régebbi kiadású könyvekre inkább ne építsen senki, ha lehet...)

[Shába]

Bocs, csak segíteni akartam. Mostmár utánanéztem néhány honlapon és Õznek volt igaza, arra kell ügyelni, és úgy kell kiszedni, ahogy õ írta.

[Zsubaba]

Köszönöm az eddigi válaszokat, ha valakinek van még hozzáfûznivalója, az szívesen venném.Más kérdés:Tud valaki a XVI. kerület-Csömör-Kistarcsa közelében olyan tavat, ahová a kutyát (nyugodt szívvel, és legálisan) be lehet engedni fürdeni, úszni?

[rochelle]

Sziasztok! Tudna valaki nekem segíteni kutyakiképzés-ügyben? Röviden: hogy lehet rávenni egy kutyát arra, hogy ne rohanjon ki, ha nyílik a kertkapu? A kutya négy éves dobermann. Sétálni jár, napi hat-nyolc kilométert fut. A környékbeli kutyák tök okosan bent tudnak maradni, de õ nem...

[Shába]

Nekem az a tapasztalatom, hogy azok a kutyák, akiket nem szoktak sétálni vinni, nem rohannak ki a kapun ha az kinyílik, sõt ha kinyitjuk és szabad kijárást biztosítunk neki, akkor sem fog kimenni, csak ha hosszú ideig hagyjuk nyitva. Ezt most azért írtam le, mert gondolom azért rohan ki ha nyílik a kapu, mert tudja, hogy odakint micsoda kalandok várnak rá, hisz szoktátok sétáltatni. Volt régebben egy kuvaszunk, õt soha nem vittük ki az utcára, és nem is ment ki ha nyitva hagytuk a kaput. Nagymamám kutyái, akiket szintén nem sétáltatnak, ugyanígy viselkednek. Viszont a mostani kutyáim, akikkel szoktam sétálni, azonnal kirohannak az utcára, ha nyílik a kapu. Mikor állunk be az udvarra kocsival, akkor is úgy kell õket visszahívni az utcáról. Szerintem ezt egyébként kölyökkorában kellett volna megtanítani a kutyádnak, mint minden mást, ezt is akkor lett volna a legkönnyebb. Nem tudom, hogy egy 4 éves dobermannt rá tudsz- e venni, hogy hagyjon fel egy ilyen szokással... Bár ha sokat gyakorolsz vele és türelmes vagy, talán sikerülhet. Nekem egyetlen ötletem van: meg kellene tanítani (de lehet már tudja) neki az ülj! és a maradj! parancsszót, mikor kimegy valaki, leülteted és mondod, hogy maradjon ott. Persze akkor szegény lehet, hogy addig ott üldögélne, míg vissza nem jössz , de szerintem egy idõ után rájönne, hogy csak addig kell ottmaradnia, míg ki nem mész a kapun. Vagy, ami egyszerûbb: mikor látod, hogy ki akar menni, rászólsz, hogy nem. És a kapun kívülre mindig pórázzal vidd! Egy idõ után megtanulja, hogy csak akkor mehet ki a kapun, ha póráz van rajta és engedélyt kap rá. Lényeg a fegyelmezés, anélkül egyetlen kutyából sem nevelhetsz jó kutyát! Nem szabad ráhagyni a dolgokat, ugyanúgy ahogy a lovakra sem. És foglalkozni kell velük! Egyetlen kutyától sem várhatjuk el, hogy úgy viselkedjen, ahogyan mi akarjuk, ha nem mutatjuk meg neki, hogy hogyan akarjuk és azt hogyan kell csinálni!

[rochelle]

Köszi Shába! Én is valami hasonlóra gondoltam. Csak az az apró probléma van, hogy én Pécsen vagyok, a kutya Gyõrben, és amit én elérek vele hétvégén meg szünetekben, azt anyu ügyesen elrontja. A maradjot egyébként nem tudtam neki megtanítani, nem olyan egyszerû vele, hiperaktív (pszichológiailag - papírja van róla :(), nem képes figyelni túl sokáig. (A maradj nála úgy néz ki, hogy tesz egy kört a kertben, és addig mindenki ki tud menni). Néha egyszerûen elfelejti a dolgokat. Ezért is rúgták ki a suliból. Érdekes módon mellettem soha nem megy ki... (tudom hogy egygazdás kutya, meg minden, de így alakult, hogy én lettem a gazdája. Nekem viszont telefonba is megcsinálja amit kérek tõle :yeah: )

Edited by rochelle, 2005 június 1. - 22:28.

[Shába]

Hát sajnálom, akkor nem tudom, hogyan tudnád megoldani... Talán most a nyári szünetben ha otthon leszel többet tudsz vele foglalkozni...De ha tényleg olyan hiperaktív, akkor nem biztos, hogy sikerül. Volt egy németjuhász-rottweiller keverék kutyám, Brúnó. Az anyja (rottweiller) is az enyém volt, akit rendszeresen vittem kiképzésre, és nagyon ügyes volt, gyorsan tanult. A fia viszont mondhatni tiszta idióta volt... Hiába foglalkoztam vele, nem tanult meg semmit. Ha észrevette, hogy most rá figyelnek, egyszerûen annyira izgult, hogy inkább körbeszaladta 2x a kertet, minthogy rám figyeljen. Nem tudott koncentrálni. Szerencsére mellette ott volt az anyja, akinek ha mondtam valamit megcsinálta, Brúnó pedig általában követte az anyját. Tehát ilyesmiket, hogy ülsz! nem tudtam neki megtanítani, de ha azt akartam, hogy valahol ott maradjon, mondtam az anyjának, hogy maradj! és akkor õ is ottmaradt. A labdát is úgy tanulta meg visszahozni, hogy figyelte mit csinál az anyja és leutánozta! Végül is mi elfogadtuk Brúnót a hülyeségeivel együtt és így is szerettük, még akkor is ha néha kárt csinált, vagy nem úgy viselkedett, ahogy mi akartuk. Szerintem ez a ti esetetekben is fontos! Bár ahogy a kutyádról írtál, gondolom ebben nincs is hiány.

[rochelle]

Nincs, elfogadtuk õt olyannak amilyen Õ egyébként tanulékony, csak bizonyos dolgokat nem csinál. Ül, fekszik, visszajön, minden, csak maradni nem képes a fenekén Ezért is nem tudom, hogy tényleg nem képes rá, vagy csak nem akarja megcsinálni?

[esti]

Rochelle, egy õskori lelet a témában Huxley-tól:

Sac, tanítsd meg a kutyát arra, hogy csak akkor mehet be a házba, ha te behívod. Ezt ugyanúgy meg lehet neki tanítani, mint azt, hogy engedély nélkül ne menjen ki a kapun. Elég ha nyitva hagyod az ajtót/kaput és te is ott állsz, és amikor kilépne, a "nem" parancsszót használod. Ha ezt még nem ismeri, vagy nem mindig hallgat rá, akkor a nem kimondása közben megragadod a grabancodnál fogva és kicsit megrázod (nem kell durvának lenni, de azért érezze a kutya). Egy-két alkalom után nagyon jól meg fogja érteni, mi az hogy nem, és többé nem kell rázogatnod sem, ráadásul ez a parancsszó sok más helyzetben is hasznos lehet.A kutyák amúgy is nagyon könnyen megtanulják az olyan dolgokat, amelyek területekkel/határokkal kapcsolatosak. Nemrég lett új kerítésünk, és volt, hogy napokig csak oszlopok álltak a helyén, Cseresznye mégsem lépett ki soha az utcára, számára a "láthatatlan kerítés" még mindig ott volt.

És Konrad Lorenz-tõl (õ nem erre a fórumra írta ):" Véleményem szerint a legfontosabb a "feküdj". A kutyának meg kell tanulnia, hogy parancsra lefeküdjön, és csak akkor álljon fel, ha a parancsot visszavonják. Ennek tömérdek elõnye van, (...itt felsorolja...) és nem utolsó sorban, az erre betanított kutya a hívó szónak is jobban engedelmeskedik, utóvégre neki sem kellemes elnyomni magában a vágyat, hogy kövesse gazdáját. (...) A "gyere" éppen a "feküdj" révén nyer egészen más érzelmi színezetet: a kutyának nem kell, hanem szabad mennie. (...)Úgy kezdjük el a nevelést, hogy a fiatal kutyát kivisszük valami jó, száraz rétre, vagyis olyan helyre, ahol egyébként is szívesen elheverészne; aztán megfogjuk a nyakát meg a gerincét és gyengéden lenyomjuk a földre, miközben hangosan ismételgetjük a "feküdj" vezényszót. Az sem baj, ha eleinte némi erõszakot kell alkalmaznunk. (...) De már az elsõ próbálkozásnál értésére kell adnunk, hogy kifejezett parancs nélkül tilos felállnia. Teljesen helytelen, ha két külön munkafolyamatban akarjuk a kutyát arra nevelni, hogy lefeküdjön, és arra, hogy fekve maradjon!Eleinte álljunk szorosan a kutya mellé, beszéljünk hozzá, hadonásszunk ujjainkkal közvetlenül az orra elõtt, hogy még alkalma se legyen felállásra gondolni. Aztán hirtelen kiáltsunk rá: "gyere!", fussunk odébb néhány lépéssel, simogassuk meg, vagy kezdjünk játszani vele, egyszóval, kárpótoljuk az imént kiállt kellemetlenségekért. (...) A kutyától megkívánt fekvemaradás idejét csupán fokozatosan szabad növelni. A kiképzés soha ne fajuljon játékká; a játék csak az eredmény után következhet, jutalomképpen. Feltétlenül meg kell akadáloznunk továbbá azt is, hogy a kutya a "feküdj!" felszólítára játékosan hanyatt vesse magát.(... itt leírja, hogy lassan el is lehet távolodni tõle, ha megbízhatóan, percekig fekszik, meg lehet kísérelni magára hagyni...) Megkönnyíthetjük a feladatát, ha otthagyunk mellette néhány tárgyat, amelyeket jól ismer, és tudja, hogy a gazdájához tartoznak. (...) a gazda szagát árasztó holmik számára bizonyos mértékben az otthont jelentik. Ha tehát egy fekve maradásra jól betanított kutyát látunk, amely úgy tûnik, mintha éppen a gazdája táskáját õrizné, a pszichológiai tényállás valójában a következõ: a tárgy a kutya számára az otthon erõsen redukált jelképe, a gazda pedig nem a kutyát hagyta ott azért, hogy a táskára vigyázzon, hanem a táskát, hogy a kutya ott maradjon!" (Konrad Lorenz: Ember és kutya)

[Shába]

Rochelle!Csak ne a saját grabancodnál fogva ragadd meg és rázd meg, mint ahogy Hux írta! Másrészt megnézném én, ahogy egy 4 éves dobermannt Rochelle megragad a grabancánál és megrázza... Ezt a kölyökkutyák nevelésénél szokás alkalmazni...Shába volt.

[esti]

Héló! Nem tudom, mi a nehézség egy megrázásban. Egy lónak is meg tudom rázni a grabancát, de lehet, hogy csak én vagyok ennyire tehetséges.Ha pedig arra gondolsz, hogy megragadni a kutyát, megemelni kissé és úgy megrázni, azt felejtsd el. Ez ugyanis a kutyáknál a lehetõ legdurvább fenyítés. Nem a megrúgdosás, hanem ez. Tehát a megemeléssel csak csínnyán! (Ajánlott irodalom ezen témában is Konrad Lorenz feljebb emlegetett könyve.)Egyébként KL. is azt írja, hogy az idomítást 11-12 hónapos korban kezdte. De hogy ne mondjátok, hogy istennek tekintem a pasast, hivatkozhatok más irodalmakra is, általánosan elterjedt álláspont, hogy fél éves kor elõtt a nevelés közelít a falra hányt borsóhoz.

[rochelle]

Rochelle!Csak ne a saját grabancodnál fogva ragadd meg és rázd meg, mint ahogy Hux írta! Másrészt megnézném én, ahogy egy 4 éves dobermannt Rochelle megragad a grabancánál és megrázza... Ezt a kölyökkutyák nevelésénél szokás alkalmazni...Shába    volt.

:yeah: (Vizuális típusok elõnyben...)A legkisebb résen is képes kislisszolni : ) És ha kocsit lát, eléugrik. Merthogy mi az, hogy az nem játszik vele??? Engem tulajdonképp ezért zavar ha kimegy, verekedéstõl nem féltem, nem olyan :DFekvés? Háááát... feküdni még hagyján, de ha otthagyom, na, azt nem. Suliban se bírta már azt se, ha megkerülöm. Kint a szántón meg? Elvonja a figyelmét egy csomó dolog... Konrad Lorenz egyébként nagyon ! A Salamon király gyûrûjét olvastátok?Egyébként, suli: milyen kutyaiskola az, ahol azt mondják hogy nem tudnak vele mit kezdeni??? Ezt én is tudom... A vizslámat meg az elõzõ dobimat egyedül képeztem ki, ezzel nem bírtam, gondoltam valami hozzáértõ, kemény kezû férfi segít. Na, volt is egy olyan, még az oviban. Egyszer láttam, mutatott egy-két trükköt, aztán többet nem. Csak egy fiatal lány volt, õ meg még csak oda se jött segíteni. :(

[Shába]

Esti!Egyre komolyabb dolgokat írsz... Légyszi írd már le, hogy hogyan rázod meg egy ló grabancát! Úgy örülnék komolyan, ha megosztanád veled, mert látod én annyira tájékozatlan vagyok, meg értetlen is, hogy ilyesmit nem tudok elképzelni... A 4 éves dobermann grabancának megragadását és megrázását még csak-csak el tudom képzelni, és gratulálok is annak, aki ezt meg tudja tenni! :guny: Ne félj, nem mondok olyat, hogy istennek tekinted Konrad Lorenz-t... Bár valamilyen szinten én istennek tekintem, de csak akkor ha etológiáról beszélünk. Valóban jó könyv az Ember és kutya, ebben igazad van. Viszont itt kutyakiképzésrõl van szó, az meg elsõsorban nem errõl szól... K.L. 11-12 hónapos korban kezdte az idomítást... Komolyan nem akarok ezen gúnyolódni, de akkor biztos sok ideje lehetett! Egyébként õ nem kutyakiképzõ volt, vagy esetleg ennek megcáfolására is van információd, Esti? És légy szíves(ha már felajánlottad)hivatkozz más irodalmakra is, amikben azt írják, hogy a nevelést fél éves korig felejtsük el! Egyébként most akkor 11-12hónapos kor, vagy 6 hónapos kor szerinted a legmegfelelõbb a nevelés megkezdéséhez? Én úgy gondolom, hogy a nevelést már akkor meg kell kezdeni, amikor a kölyökkutyát elhozod a tenyésztõtõl, tehát akár 2 hónapos korban. Nem pórázról meg apportírozásról beszélek itt... Tudod, ez idomítás, nem nevelés. Az utóbbi pl. megtanítom, hogy ne ugráljon rám, én vagyok a felsõbbrendû, ne jöjjön be a házba stb... Aztán mikor már megszokta az új helyét és ismeri az erõviszonyokat, kezdheted vele az alapfeladatok megtanítását. Az egy dolog, hogy a kölyökkutya nehezen koncentrál, és türelmesnek kell lenni vele, de azért nem falrahányt borsó a nevelés, sõt az alapfeladatok tanítása sem... És bizony ha 11-12hónapos korban kezded meg a nevelést, meggyûlik vele a bajod! 1 évesnél idõsebb kutyával is el lehet kezdeni az idomítást, de sokkal nehezebb és jóval több idõt igényel.Az utolsó, amire reagálnék: szerinted egy kutyát úgy kell büntetni, hogy megragadom a grabancánál és rázok rajta kettõt, de közben odafigyelek, hogy meg ne sértsem az ici-pici kutyuskámat, hiszen most büntetek, de azért szeretem õt... Egyrészt a kutyáknál a megragadás, IGEN megemelés(légy szíves olvass utána!) és megrázás a legdurvább fenyítésnek számít, ezért ritkán alkalmazandó! De ha alkalmazni kell, akkor azt bizony így kell, határozottan! És igen, akár fél éves kor alatt is! Nem azt mondom, hogy rázd ki a kutyát a bõrébõl! És nem azt, hogy a földtõl fél méterre emeld el!!!De ha már büntetsz, határozottan tedd! Láttál már esetleg ismeretterjesztõ filmet a farkasok életérõl? Tudod falka, falkavezér... Majd egyszer figyeld meg, hogyan bünteti ott a vezérhím a "köznépet"! Másrészt ezt a megrázásos módszert igyekezz csak akkor alkalmazni, ha nagyon muszáj és még nem tanulta meg a nem! parancsot! Néhányszor alkalmazod a megrázást, utána a nem! -et összeköti vele, tudja, hogy ha nem! akkor büntetés, és következõleg már az is elég lesz, ha csak annyit mondasz: nem!, amikor fenyítesz.Amúgy én ezen összeveszni nem akarok, Esti, de légy szíves, csak olyan dolgokat írj le, amit komolyan gondolsz és ésszerû, netán alá is tudod támasztani! ;) Rochelle!Sajnos vannak ilyen kutyaiskolák, kiképzõk... A helyzeted egyébként elég komolyank tûnik, ha már a kocsik elé is ugrál a kutyád... Talán érdemes lenni utánanézni és keresni egy tényleg hozzáértõ tenyésztõt és ha megteheted, elküldeni a kutyát... Vagy ami egyszerûbb: ne engedjétek ki!!!

[Zsubaba]

Most nem azért, de 11-12 hónapos korban kezdeni a nevelést? Teszemazt annyi ideig nem lesz szobatiszta, nem tanul meg ülni, esetleg a helyére menni és nyugton maradni?? :eek:

[Kozifru]

Most nem azért, de 11-12 hónapos korban kezdeni a nevelést? Teszemazt annyi ideig nem lesz szobatiszta, nem tanul meg ülni, esetleg a helyére menni és nyugton maradni?? :eek:

Szerintem is hülyeség.Az én kutyám 11 hónapos és ha nem tanítottam volna meg neki az alap dolgokat most nem tudná. Lehetelen szinte olyankor már beléjüük verni.

[esti]

Vijjj! Ott a pont, felcseréltem a nevel és idomít szól. Nevelni kell kiskorában is, (szobatisztaság, ne rágd meg, menj onnan, stb), de egy 4 hónapos gyerek ne menjen lábnál, ne várakozzon ülve, kapja meg a kaját mutatványok nélkül, mert begolyózik.Ezt meg inkább te olvasd el mégegyszer, mert szerintem ugyanazt írtuk...

Ha pedig arra gondolsz, hogy megragadni a kutyát, megemelni kissé és úgy megrázni, azt felejtsd el. Ez ugyanis a kutyáknál a lehetõ legdurvább fenyítés. Tehát a megemeléssel csak csínnyán! (Ajánlott irodalom ezen témában is Konrad Lorenz feljebb emlegetett könyve.)

Egyrészt a kutyáknál a megragadás, IGEN megemelés(légy szíves olvass utána!) és megrázás a legdurvább fenyítésnek számít, ezért ritkán alkalmazandó! De ha alkalmazni kell, akkor azt bizony így kell, határozottan!

Az én szótáramban a csínnyán nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne. Viszont ebben a kapun kimászkálós helyzetben szerintem értelmetlen durva erõszakot alkalmazni, ezért írtam a "felejtsd el"-t.Az már szerintem részlet kérdés, hogy mennyire emeled és mennyire rázod. (jó, mondjuk kiskutyát nem kell úgy rázni, mint a rongyot ) A nevelésemet átvészelni kénytelen kutyák közül egy kuvaszalkatú-hiperturmix, egy dobbermann-rotweiler keverék és a mostani kaukázusicsúfoló-pelikánkeverék élte át a megemeléses megrázásos ceremóniát, fejenként egyszer. Indokolt esetben alkalmaztam, nagyon hatásos volt. Ez a dögöm utána hason csúszva közlekedett mögöttem. (Az õ esetében azt szankcionáltam, hogy vicsorítva morgott rám.)Viszont mielõtt nekiállunk félreértésekbe keveredni, Shába, kérlek konkretizálj. Miért nem lehet megemelni a dobbermannt? Ha a súlya miatt, akkor az nem akadály, tanusítom. Az viszont most jutott eszembe, hogy esetleg a bõre annyira feszes... Az említett roti keverékbõl indultam ki, azt simán meg lehet fogni. Ennyire nagy lenne köztük a különbség? (Akkor viszont megkövetlek)Lorenz valóban nem kutyakiképzõ, de meggyõzõ eredményei voltak, úgyhogy ha esetleg nem is a legmodernebb, legjobb módszerrel idomított, de hülyeséget nem valószínû, hogy csinált.Hogy a megkezdéshez 6 vagy 11 hónak a legmegfelelõbb... te tényleg kukacos vagy . Tudod mit, a kettõ között! Véletlen sem kell a degenerált korcsomból kiindulni, de neki most, 3 éves korában tudom a legnagyobb hülyeségeket betanítani .Irodalmat most valóban nem tudok említeni, csak olyan szinten, hogy "volt valahol egy könyv, amiben ez benne volt", de ez így nem igazán hiteles, úgyhogy, ha van még némi türelem, majd kitúrom, és írok pontos szerzõt, címet. (vagy elfelejtem, és akkor nem )

[Zsubaba]

Ha pedig arra gondolsz, hogy megragadni a kutyát, megemelni kissé és úgy megrázni, azt felejtsd el. Ez ugyanis a kutyáknál a lehetõ legdurvább fenyítés. Nem a megrúgdosás, hanem ez. Tehát a megemeléssel csak csínnyán!

Esti! Már itt ellent mondasz magaddal. Most néha, indokolt esetben fel szabad emelni is megrázni a kutyát, vagy egyáltalán tilos?

[rochelle]

Esti! Régen tényleg volt olyan elmélet, hogy 1 éves koráig ne nyúljunk a kutyához. Ez fõleg a munkakutyákra (rendõr, vakvezetõ) volt igaz, és úgy tudom, ma is. Elõtte ezek a kutyák családoknál laktak, ahol megtanították nekik, hogy ne pisiljenek a szõnyegre, meg ne zabálják le a kaját az asztalról. (És ne rohangáljanak ki a kerítésen ) Szóval elõtte is voltak nevelve, de az ún. idomítás az tényleg csak 1 éves korban kezdõtött. Ha jól emlékszem talán Dr. Kovács Zsolt könyvében is így van. (Kutyaiskola) Azok a módszerek viszont még kicsit durvábbak voltak a maiaknál Anno a vizslámmal pl azért kezdtem el én foglalkozni, tök kezdõként, mert azt mondták a suliban hogy még kicsi és nem mehet. Ekkor 9 hónapos volt. (Na meg volt egy szép kis parvoja korábban, és várni kellett volna vele valamennyit, nem tudom mennyit, de jó sokat.) Felemelés: Döménél ez nem jön be. Mondom, hogy nem normális az a kutya :DD Ez volt az egyik trükk, amit mutattak a suliban. És még a kiképzõnek is csak úgy mûködött, ha fojtó láncon csinálta, akkor egy kicsit ráfigyelt. Azért alkalomadtán kipróbálom, csak simán, a szõrét is.

[Kozifru]

Szerintem a nevelés módszere és elkezdése fajtától is függ.Ha akaratos nyilván kicsit határozattabban neveled és keményebben fegyelmezed (nem agyonverésre gondoltam).Például egy vizslát szinte akármikor el lehet kezdeni tanítani kölyökkorában, mert fogékony. (8-12 hónap között gondoltam)

[Shába]

Valóban kukacoskodó tudok lenni, ha olyan dolgokat írnak, ami szerintem nem úgy van és ezzel akár félre is vezethetnek másokat. Jó, nem azt mondom, hogy valaki vesz egy kutyát, elolvassa ezen a fórumon, amit a kutyanevelésrõl írunk és aszerint jár el, de azért gondolom van aki fogad is meg tanácsokat, meg azért hülyeséget csak ne írjunk már le, na. Arra, hogy Rochelle megragadja a dobermannját és megrázza, azért írtam, hogy megnézném, mert érdekes látvány lehet, igen a súlya miatt(biztos van vagy 40kg), másrészt meg a bõre miatt... Nem azt mondtam, hogy lehetetlen, de azért gondolom nem tudja bárki megcsinálni.Arról, hogy mikor érdemes elkezdeni...már leírtam a véleményemet a nevelésrõl. Az idomításról az a véleményem, hogy akár már 4-5 hónapos korban meg lehet kezdeni. Alá tudnám támasztani szakirodalommal is, de én is abba a kellemetlen helyzetbe kerültem, hogy nem tudom, ugyanis a könyveim egy része bent maradt az albérletben...szóval ezt inkább hagyjuk, vegyétek magánvéleménynek amit leírok! Ha hazahozom õket és él még a téma akkor idézek ide!Kozifrunak igaza van, tényleg fajtától, sõt még a kutya természetétõl is függ, hogy mikor és hogyan érdemes vele foglalkozni. Én pl. (mivel a szakirodalom és a kiképzõ is így tanácsolta) 4 hónapos korában kezdtem el idomítani a rottweilleremet. Persze akkor még az utcára, így kutyakiképzésre sem vittem, mivel ezt 8 hónapos korig nem szokás. Megtanulta az ülj!, állj!, maradj! parancsszavakat, és szépen jött a lábam mellett. Tehát az alapfeladatokat. Miután 8 hónapos lett és kivihettem utcára, vittem kiképzésre is és ott jött a többi. Bár ott már inkább csak gyakoroltam vele, meg apportíroztunk, mikor még idõsebb lett, pedig jött az õrzõ-védõ munka.Esti! Az hogy a kutyádnak (nem lényeg hogy keverék vagy nem szerintem) most, 3 éves korában tudod megtanítani a legnagyobb hülyeségeket ahogy írtad, nem jelenti azt, hogy ha hamarabb kezded, nem lett volna könnyebb. Én is tanítottam egy dolgot( pacsiadás ) múlt héten a most 2 éves arany retriveremnek és 5 perc alatt megtanulta.Még az elõbbihez annyit, hogy valóban az arany retriveremmel nem tudtam olyan eredményeket elérni néhány hónapos korában, mint a rottimmal, az utóbbi sokkal hebehurgyább és félénkebb, izgulósabb volt, még érnie kellett... Azt én is akartam írni, amit Rochelle, hogy talán azzal keverted össze a dolgokat, Esti, hogy a "komolyabb" kiképzést 1 éves kor alatt nem szokták elkezdeni.

[rochelle]

Kozifru, azért szerintem nem 8 hónapos korukban kell elkezdeni foglalkozni velük... Nem a komolyabb munkára gondolok, persze, de legalább az alapokat már nem árt tudnia addigra...

[Zsubaba]

Jajj már, más a szoktatás/nevelés és más a tanítás!

[Õz]

Arra, hogy Rochelle megragadja a dobermannját és megrázza, azért írtam, hogy megnézném, mert érdekes látvány lehet, igen a súlya miatt(biztos van vagy 40kg), másrészt  meg a bõre miatt... Nem azt mondtam, hogy lehetetlen, de azért gondolom nem tudja bárki megcsinálni.

Nem tudom, ismered-e Estit személyesen; nem az a díjbirkózó-alkat; és ahogy írja, elboldogult már néhány nagyobbacska kutyával.Nem tudom, ismered-e Rochelle-t személyesen, én nem; ha azt mondod hogy vasággyal együtt 50 kiló és ezért kizárt hogy "lerendezze" a dobermannját, azt megértem. De! Kifejezetten az a véleményem, hogy senkinek se kéne nagyobb/erõsebb kutyát tartani, mint amivel még elbír. Ön- és közveszélyessé fajulhat a helyzet bármikor.Amúgy Esti pont azt írta, hogy az adott szitu nem annyira durva aminél indokolt lenne meg is emelni a kutyát a megrázás mellé. A talajon grabancon ragadni és úgy megrázni pedig elég tág határok között bármekkora kutyát lehet. (ha elmúlt az ember hatéves és nincs izomsorvadása) Egy 40kilós dobermannt pl simán.Kutyabõr: annyi "fölösleg" szinte minden kutyának van a nyaka-marja környékén hogy meg lehessen cibálni a grabancát. Akkor is, ha nem úgy néz ki.

[Shába]

Õz!Nem jelentettem ki olyat, hogy Rochelle nem bírja megcsinálni a kutyájával és, hogy olyan kutyát tart, amivel nem bír el... Nem tudom ezt honnan vetted... Azt sem írtam, hogy az, amit Esti leírt, lehetetlen, sõt oda is írtam, hogy nem lehetetlen, de megnézném! Komolyan nem értelek, ez csak úgy egy vicces elszólás akart lenni... Tudod, szokás ilyesmit mondani, hogy azt megnézném... De nem azt jelenti, hogy nem hiszek neki, csak érdekes lehet a látvány, szeretném látni... Azt hiszem ha ennyivel nem sikerült megértetnem, hogy mit akartam írni, akkor inkább hagyjuk is, vedd úgy, hogy Shába hülyesége volt, amin csak õ szórakozott jól! Nekem így is jó. Amúgy a kialakult vitában (ha ezt egyáltalán annak lehet nevezni), nem azon volt a hangsúly, hogy egy 4éves dobermannt fel lehet-e emelni, vagy sem...

[Õz]

Shába!Te egész pontosan ezeket írtad:

Másrészt megnézném én, ahogy egy 4 éves dobermannt Rochelle megragad a grabancánál és megrázza... Ezt a kölyökkutyák nevelésénél szokás alkalmazni...

A 4 éves dobermann grabancának megragadását és megrázását még csak-csak el tudom képzelni, és gratulálok is annak, aki ezt meg tudja tenni! :guny:

Arra, hogy Rochelle megragadja a dobermannját és megrázza, azért írtam, hogy megnézném, mert érdekes látvány lehet, igen a súlya miatt(biztos van vagy 40kg), másrészt  meg a bõre miatt... Nem azt mondtam, hogy lehetetlen, de azért gondolom nem tudja bárki megcsinálni.

Ami számomra azt jelenti, h ha nem is lehetetlen, de igencsak nehéz feladat; és szerinted Rochelle nem túl valószínû, hogy képes rá.Én meg nem értem, hogy miért ne lenne képes rá, hacsak nem kisebb és gyengébb mint a kutyája; ezt én nem tudom, mert nem ismerem õt. Erre írtam hogy HA azt mondod, hogy..., azt megértem. (gy.k.: nem azt hogy azt mondTAD, hanem hogy HA...)(az "azt megnézném..."et egyébként a gúnyos szmájliaid sugallta gúnyos hangnemben határozottan a "hiszi a piszi" helyett szokták használni. Általában. Túlnyomórészt.)Ami a vita középpontját illeti: ahogy én látom, mindnyájan egyetértetek abban hogy helyesen viselkedni már egészen apró korától kell tanítani a kiskutyát; a komolyabb feladatokra való betanítását pedig csak jóval késõbb lehet elkezdeni. Ehhez nincs mit hozzászólnom, különösen, hogy én is egyetértek vele (az adott 4éves ebre nézve ráadásul tökéletesen mindegy is már; hogy kettõ, hat, nyolc, avagy tizenegy hónapos korban lett volna ideális elkezdeni vele a komolyabb foglalkozást.)

[Kozifru]

Kozifru, azért szerintem nem 8 hónapos korukban kell elkezdeni foglalkozni velük... Nem a komolyabb munkára gondolok, persze, de legalább az alapokat már nem árt tudnia addigra...

Én nem azt mondtam, hogy akkor kell elkezdeni velük foglalkozni, hanem hogy addigra már az alapokat tudniuk kell/ene, és utána lehet, komojabban foglalkozni velük.

[rochelle]

Bocs, Kozifru, nem akartalak megbántani, csak tisztázni a dolgokat ;) Jó pap holtig tanul, hátha valamit félreértettem...Egyébként meg úgyis ugyanarról beszél itt mindenki szerintem, legfeljebb némelyek kukacoskodnak (pl én ;) ), mások meg komolyan veszik...Õz, ez a gúnyos szmájli? Vagy a tapsos? (Megint csak érdeklõdési, tanulási szinten, nehogy megsértõdj nekem!) Én szeretem használni a -t, és nem gúnyos szándékkal...

[Shába]

Na, akkor elnézést kérek mindenkitõl, akit esetleg úgy tûnt, hogy bántani akartam! Nem akartam én senkit sem bántani, mindössze Estivel nem értettem egyet egy-két dologban, de ezt már tisztáztuk. Õt sem akartam megbántani!Na. Amúgy meg Rochellet nem ismerem, nem tudom, hogy milyen testalkatú, de nem is azért írtam, amit írtam, mert nem nézem ki belõle. Egyszerûen csak furcsa lenne a látvány és kész. Nehogy már az jöjjön le ebbõl, hogy én lenézem Rochellet... Nem is ismerem. És nehogy már összevesszünk ilyen hülyeségeken... Szerintem lehet itt vitázni, ha más a meglátásunk dolgokról, de összeveszni nem érdemes rajta!

[Õz]

Shába, túl van tárgyalva :)Rochelle, a tapsolós a gúnyos szmájli. Az is a kódja, hogy :guny: . A vigyorgósnak semmi háttérjelentése nincs, nyugi. :D

[rochelle]

A vigyorgósnak semmi háttérjelentése nincs, nyugi.

Phûûû Köszi ;)