S hogy egy fórumossal történt, így a legeslegfurcsább, hiszen nekem a fórum olyan kis/nagy család féle, ezért.
Nem csak én nem értettem, mi történt, konkrétumot nyilván csak a titkos fórum csoport tudott, így én is azt hittem, csak vicc, mikor eltávozott fórumtestvér írogat még. Vagyis hogy nem hittem el, hogy eltávozott.
Nem ismertem személyesen, sajnos, de nagyon sajnálom, hogy nem ismerhettem meg jobban.
Ne haragudjatok, fórumosok, igen vegyes érzelmeim vannak most felétek.
Kistáltosra való tekintettel nem akartam belinkelni Egyébként a pálmaolaj rettenetes környezeti katasztrófát okoz, mindenben van, a testápolódban, a kajádban, mindenütt
Egyébként inkább olyan szarkeverés szaga van, foglalkoznának inkább a fenntartható fejlődés miatt kidobott iszonyú mennyiségű műszaki cikkel. Amit megeszünk, annak mellékterméke legalább újra hasznosul.
A magyar vonatkozású bekezdésnek meg sok értelme van, amikor itthon megölik az önfenntartó gazdálkodást.
Vajon milyen "állat" tudja a villanypásztor karóinkat úgy elrendezni, hogy kettőt félbetör, kettőt pedig kihúz úgy, hogy a szalagok sértetlenek? (Nem nyúlt meg, nincs küzdés nyom, nem szakadt el). Tippem van, de nyilván én vagyok a rosszindulatú. Beteg egy világot élünk, beteg emberekkel.
Esttájban jutottam madzagot húzni (húztatok már nem tökéletesen felcsavart 500 m-nyi vezetéket? ),ilyenkor van "kutyaidő" is, az esti séta ideje. Mászok a gordiuszi vezetékkel, lábam alatt egy-egy kutya, fejemet támadják az óriás éjszakai cserebogarak, mire a dombtetőn egy piromániás rakétákat kezd fellőni. A kutyák a nyakamban, rögtön laokoon csoporttá váltunk. Szerencsére csak kettő pukkant, aztán csend, pár perc, mire a kutyák megnyugodtak és messzebb mentek tőlem. És mennyi az esélye annak, hogy abban a pillanatban lépek rá majdnem egy fácántyúkra?????
"Az árusok bódéi ott húzódtak, sorban, ahol ma a semmiféle szabványnak meg nem felelő parkolóban újgazdag BMW 6-ost terelgető, tininek öltözött szőke mama vív fogcsikorgató harcot az állami előjogoktól öntudatos Audi A6 gazdájával, miközben véletlenül agyontapossák a budai őslakos, kockaladás bácsit, aki kivételesen megpróbál normálisan parkolni, mialatt a mama elkölti az utolsó tízezresüket odabent."
Hej, Öreg, Öreg... Ennyi volt? Elmentél, és én hónapokig nem is tudtam róla. Akkor sem voltam ott, amikor megadták Neked a végtisztességet. Persze ez az én hibám is. Gyakrabban kellett volna keresnem téged, és akkor még lehetett volna egy-két jó beszélgetésünk. Nem tettem elégszer, mert ott volt a tudat, hogy csak egy telefon, és jössz, vagy én megyek. Hát már nincs... Fáj a hiányod. A humorod, a tudásod, a bölcsességed, az emberséged, az egész lényed... Pótolhatatlan. Csomó mindenről senki mással nem tudtam úgy beszélgetni, mint Veled. Nagyon szeretnék egy jót dumálni Veled, de már nem lehet. Hiába tárcsáztam a számodat, egy géphang hallatszott a vonal másik végén, nem a Tiéd. A hívott számon előfizető nem kapcsolható... Hiába próbáltam e-mailt is küldeni, a rendszer visszadobta. És hiába szállnék vonatra a Déliben, és buszra Baracskán, már nem találnálak meg abban a váli házban, a pizzériával szemben. Milyen jóízűt zenéltünk ott egyszer... Emlékszel? De hát olyan helyre mentél, ahová nem lehet sem telefonálni, sem e-mailt küldeni, sem pedig vonattal vagy busszal eljutni. Azért írok most ide, hogy így köszönjek el Tőled. Bár nem tudom, hogy onnan, ahol most Te vagy, el lehet-e ezeket a sorokat olvasni. Remélem, igen, mert más módot nem látok rá. Hiszen még csak a sírodhoz sem tudok elmenni, mert nincs olyanod. Mindig poénkodtál, hogy majd szétszóratod a hamvaidat, nehogy homokórába töltsenek és még halálod után is dolgoznod kelljen, de nem hittem volna, hogy komolyan gondolod. Ahogy azt sem, hogy ez ilyen hamar, ilyen túl hamar bekövetkezik... Arra számítottál, hogy végigcsinálhatod a harmadik szaturnuszi körödet is. Sajnos tévedtél, a kvadrátnál leléptettek... Azon tűnődöm, hogy vajon feltétlenül így kellett ennek történnie? Nem lehetett volna másképp? Talán ha jobban vigyáztál volna arra a testre, amit erre a menetre kaptál, és kevesebbet piálsz... Nem tudom. Csak hiányzol. Terveztem még pár programot Veled. Most hétvégén és jövő hétvégén is koncertem lesz, legalább az egyikre el akartalak hívni. Egy csomó mindent meg akartam mutatni a neten, fel akartalak kérni tanúnak, meg ilyenek... Kit hívjak Helyetted? Most is... Megcsináltam a szoláromat, de Nélküled nem nagyon tudom értelmezni. Itt ülök előtte, és csak annyit tudok belőle kisütni, hogy mozgalmas év lesz, de hogy milyen értelemben, arról lövésem nincs. Most kit kérdezzek, mondd? Máskor csak elcsattogtam Hozzád, kérdeztem, beletúrtam a feneketlen mellényzsebedbe, előkotortam belőle egy kártyát, és megvolt a válasz a kérdésemre. Most mihez kezdjek az én mesterem, atyai jó barátom, öreg varázslóm nélkül? Alig maradt utánad valami. Pár cetli a kezed írásával, néhány origami figura, az emlékek, és a hiányod. Ez minden. Ezt kell beosztanom. Elég kevés...
Tudom, hogy ezt a búcsúzkodást nyafogásnak tartanád, idegesítene, és leszúrnál, hogy hagyjam már abba. Úgyhogy el is köszönök Tőled. Könnyű átkelést már nem kívánhatok Neked, hiszen már túl vagy rajta. Így hát jó utat kívánok. És köszönök mindent. A barátságodat, a tanácsaidat, azt, hogy voltál nekem. A Főnökasszonyt mindig nagyon szeretted, ezért küldöm ajándékul neked ezeket.
Hát... Szervusz, Öreg. Remélem, jól vagy odaát.
Ja, még valami: nem tudom, mit tervezel, de ha kedved van egy új testbe belebújni, szívesen segítek. Csak döntsd el gyorsan, mert sokat már nem várhatok.
Lepereg az életem. Miért ma? Miért tolulnak a régi képek, megdöbbentő események az agyamba? Mikor veszélyben voltam, sose történt ilyesmi, pedig az a nagykönyvben így van megírva.
Nem akarok gondolkodni, mennyivel egyszerűbb lenne két bittel élni.
Sírok, hányok, dühös vagyok és végtelenül szomorú.
"...az parancsol, aki éppen a legtöbbet fizeti."
"elég szűk politikai-gazdasági-szellemi kör, amely már csak Magyarország egészen kis darabjai felett nem gyakorol totális politikai, gazdasági és szellemi kontrollt."
A Józan Ész egy furcsa teremtmény. Örök. Hol előtérbe kerül, hol eltemetik. Valahogy mindig alulról lát, ott éledezik, oszt feljebb kerülve már ássák is sírját. Adott "fejlődési szint" eléréséig szükség van rá, majd mihamarabb sűlyesztőbe kerül. Ez nem helyi specialitás, globális. Csak van ahol és amikor az adott időszakban a használhatósága alacsony, máshol magasabb szinten található.
Mivel ezen téma taglalása erősen közéleti áthallásokat eredményezhet, így itt nem aktuális foglalkozni vele.
Mivel ezen téma taglalása erősen közéleti áthallásokat eredményezhet, így itt nem aktuális foglalkozni vele.
Én úgy gondoltam a probléma inkább társadalmi mint politikai jellegű, ezért osztottam meg. Bár tudom, sajnos a szerző sem állt mindig távol a politikától. Kár volt bekoszolnia az egyébként (szerintem) oly tiszta kezét.
A társadolom pillanatnyi állapota és változása jelentősen közélet függő. A társadalom egyedeinek mentalitására erősen kihat a közélet. Az egyedek mentalitás a befolyásolja a közéletet. A közélet tesz azért, hogy milyen legyen az egyedek átlagmentalitása.
Ugye közéletről nem beszélünk. Másodiknak az egészség topic-ba tettem volna a rá gyakorolt hatása miatt. De inkább csak egy bejegyzés.
Ezzel egy burkolt áremelés valósul meg. Ha valaki az átfutási időt és a időpont foglalási lehetőségek ismeretében nem tudja az egészet a születésnapjára ütemezni (bár a leírás szerint a dátumot megelőző születésnap számít, "a jogosítvány tulajdonosának az azt megelőző legutolsó születésnapjáig lesz érvényes.") és nem akar lejárt okmányt, akkor ha a lejárat előtt csináltatja, akkor bukik egy évet. Szegény hivatásos a kétévenkénti érvényesítéssel már évente foglalkozhat, így az áremelkedés 100 %. Ugye ez a GDP-t növeli, de a fogyasztói kosárban szerepel-e majd?