7 válasz a témához

[Pierrot]

Azért nyitom ezt a topicot mert van egy orlov ügetõ aki nagyon a szívemhez nõtt...és érdekelne hogy egyébként mennyi van belõlük az országban,mert eddig bárkinek mondtam elcsodálkozott hogy nálunk is vannak ilyenek? Hát nem tudom..az enyém az egy 15éves,mén! Vozglasz! Westernre van belovagolva,a vágátája kicsit furi,de nagyon kényelmes kis pacc...Az Orlov ügetõ:Oroszország lótenyésztése a forradalom elõtt a földbirtokos arisztokrácia kezében volt.Az orlov ügetõt a krenovi ménes gazdája,a híres lótenyésztõ,Alekszej Orlov gróf hozta létre. Amellett,hogy ügetõ versenylónak tenyésztették,fogatlóként,illetve a mezõgazdasági lóállomány javítására is használták.-Tenyésztés: A tenyésztési programot Orlov 1778ban kezdte egy szürke arab ménnel,Smetankával,mely számos kancát fedezett. Smetanka és egy dán kanca fia,Polkan I lett az apja a fajta alapító ménjének Bars I-nek(sz.:1784),melynek anyja egy fakó holland kanca volt. Arab,holland,dán és angol félvéreket fedezett. A kívánt típust az alapító ménre való beltenyésztéssel érték el. Rendszeres teljesítményvizsgálat és versenyeztetés alapján javították a fajtát. Orlov néha telivérekkel kereszteztette a fajtát. Az utódok gyorsabbak voltak,de kevésbé hasznosak.A fajta létszáma folyamatosan csökken,sok lovat adnak el külföldre...-Jellemzõ tulajdonságok:Az orlov magas,künnyû felépítésû fajta,jól izmolt,testrészei arányosak. Marmagasságuk kb 170cm körül van. Mozgásuk lendületes,akciós. Gyors,kitartó,hosszú távon is megbízhtaó,szilárd,erõs szervezetû fajta. Képek késõbb érkeznek!

Edited by Pierrot, 2006 augusztus 2. - 15:26.

[furioso]

Az orlov ügetõAz orlov ügetõt - a volt szovjet népgazdaság világszerte elismert kincsét - éppen úgy az emberiség kültúrális fejlõdése hozta létre, mint az állat- és növényfajták mindegyikét: az ember, az emberi tudás segítségével.Az orlov ügetõ kitenyésztésének történetét a fajta csodálói és rajongói igyekeztek regényesíteni, holott erre semmi szükség nem volt, mert e fajta kitenyésztési folyamata nem más, mint iskolapéldája a kitûzött cél elérésére törekvõ munkának. A.G. Orlov lehetõleg egyöntetû, nyugodt, amellett sebes lófajta kitenyésztését tûzte ki célul. Olyan lófajta elõállítását, ami az orosz rögön sarjadt, az orosz klíma és az orosz utak követelményeinek megfelel, amellyel kapcsolatban nem kell félni az importfajták átkától, az idõ elõtti degenerálódástól. Orlov korántsem érte el célját az elsõ kísérletre. A lótenyésztés e vérbeli szakembere sok mindent próbált, amíg rájött, hogy a megfelelõ alapanyag kiválasztása, a párosítás, a felnevelés ugyan döntõ jelentõségû, de nem kisebb tényezõ a továbbtenyésztendõ anyagnak az edzésen, az idomításon, a versenyzésen keresztüli kiválasztása, illetve selejtezése. Orlov korát maghaladó felfedezése volt ez a tény, mert õ tudatosan csinálta azt, amit a telivér kitenyésztõi ráhibázással, az amerikai ügetõló tenyésztésekor pedig ösztönösen tettek.SzmetankaAz õsmén, a legendás Szmetanka megszerzésérõl oly sok változat hallható, hogy egyszer már illõ dolog megtudni a való igazat.Mi sem hitelesebb erre, mint Orlov egyik legjobb munkatársának, V.I. Siskinnek a feljegyzése. Siskin a tárgyról azt írja:"Mikor az ozmán Porta elleni háborúban az Orlov fõparancsnoksága alatt harcoló orosz flotta Csezme alatt felégette a török flottát, fogságba ejtették Beinek, a török fõparancsnoknak a családját. A török háború befejezése és a békekötés után Bei családjának gyors és biztonságos hazaszállításáért Alekszej Grigorjevics Orlov valódi, elsõosztályú arab méneket kapott a török szultántól ajándékba. Közben az orosz flotta Orlov parancsnoksága alatt hosszabb ideig horgonyzott a máreai-félsziget partjainál, és Orlov a török kormány segítségével a máreai fennsíkon keresztül Egyiptomból és Arábiából lovakat szerzett. Mindezekért nagy pénzeket fizetett, az ajándékba kapott lovakat pedig drága prémekkel viszonozta."Az 1775-ös visszatérésekor Orlov 30 mént és néhány kancát vitt Oroszországba. A lovak legnagyobb része a kincstári ménesekbe került, 12 mént és 9 kancát azonban Orlov a Moszkva alatti Osztrovóban lévõ ménesbe küldött. Siskin 1845-ben keltezett, az állami ménesbizotság elnöki hivatalába küldött jelentésébõl még a következõ két idézet érdekes és méltó a közlésre:"A behozott mének közül a gesztenyepej Száltán és a szürke Szmetanka bizonyult a legjobbnak. Erõs, szabályos küllemû lovak voltak..."A második idézet:"A tizenkét oldalbordájú, ezüstszürke Szmetanka (bottal) 2 arsin 2 1/2 versok (kb. 154 cm) magas volt. Osztrovóban egészen 1812-ig megõrizték a csontvázát. Szmetanka csak egy évet töltött az osztrovói ménesben. Négy mént és egy kancát hagyott maga után..."Szmetanka tehát nem volt hadizsákmány, hanem egy a gonddal, figyelemmel és szakértelemmel összeszedett harminc keleti mén közül. PolkanA történet, illetve a fajta szempontjából a legérdekesebb mén Polkan volt. Az 1778-ban ellett szürke mén anyja egy fakó dán kanca volt. Ellésének évében küldte át Orlov ménesanyagát a voronyezsi kormányzóságban levõ hrenovoi birtokára. A birtok kb. 60 000 hektár területû volt, csaknem 4 000 jobbágy és cseléd élt a ménesben, és a ménes céljait szolgáló birtok többi részén.Az 1824-es évi beszámoló szerint 2 185 ló volt és tenyészett az óriási területen.Orlov ebben az idõben még maga vezette a ménest, de céltudatos eltökéltséggel nevelt magának munkatársakat. Kedvenc hajtónövendéke volt Kabanov. Nem véletlen, hogy a tenyésztõmunkához, a kiválasztáshoz Orlov hajtót vett maga mellé.Amikor Polkan megérett a próbázásra, Orlov megállapította, hogy ez a hatalmas fizikumú, rendkívüli erejû mén még nem az, amit keresett. Jurlov feljegyzései szerint: "Polkan sebes ügetése kötött volt". A fajta céltudatos kitenyésztésének bizonyítéka ez a megállapítás, és helyes ítélõképességre vall, hogy Polkan alá egy szürke színû holland kancát adtak, mivel "a holland fajta (a harddraver) éppen azokkal a képességekkel tûnik ki, amelyek Polkannál hiányoztak..." [ Január 07, 2005, 14:49: Az üzenetet átszerkesztette: furioso ]

[furioso]

Barsz I.A párosítás eredménye az 1784-ben ellett Barsz I. A szürke mén egyesítette az arab, a dán és a holland vért, és - a természet kedvezõ játéka folytán - a három fajta minden erényét. Siskin, aki idõközben a ménes vezetõje lett, így ír Barsz I-rõl:"... a holland kancától született Barsz I. nagynövésû, minden részében arányos mén kiválóan és gyorsan ügetett. Tizenkét évig volt a ménesben, és tõle származik a jelenleg létezõ, nagy jelentõségû, igazi ügetõ fajta..."Barsz I. a szemtanúk leírása szerint "sûrû, kissé csapott farú volt, szokatlanul szépen futott, pompás járású volt; magassága kb. 165 cm lehetett."A feljegyzések szerint a mindenkinek tetszett Barsz I. sem elégítette ki Orlovot. Túl sok volt a ménben a hollandok arányos durvaságából. (Ez a meghatározás nem ellentmondás!)Két újabb kísérlet következett. Mindkettõ következetesen mutatja a legmagasabb rendû hozzáértést. 1793-ban a Gnyedája nevû pej kancát vezették Barsz I-hez.LjubeznejGnyedája apja, Arap II., tiszta vérben tenyésztett arab telivér volt. Az ivadékot, az 1794-ben ellett Ljubeznej fekete mént szemtanúk leírása alapján ismertetjük:"Ljubeznej szokatlanul széles, száraz volt, kiváló tûzésû nyakkal, arab fejjel, kidomborodó, értelmet sugárzó szemekkel. Magassága kb. 158 cm. 1819-ben, 25 éves korában hullott el."LebegyAz utolsó kísérlet, az Orlov halála évében , 1809-ben ellett Lebegy I. volt. A szürke mén apja a már öreg Barsz I. volt, anyja pedig Nyevinája, Felkersam I. lánya. Felkersamról tudjuk, hogy Szmetanka fia, éspedig a Godolphin Arabian törzsbõl származó Babragam nevû telivér szintén telivér leányából. Lebegy I. származási táblájának felépítése már nagyon megközelítette Hambletonian 10. pedigréjének összetételét, bár az alkotóelemek másképpen voltak csoportosítva. Most már adva volt az alap, utat kapott a tenyésztõmunka a beltenyésztési kombinációra. A következõkben már csak a száraz, nagy testû, széles és izmos, fajtajellegüket magukon viselõ méneket állították a cél szolgálatába. Elõször a kissé túlzottnak tetszõ beltenyésztés útján haladtak.Polkan III. Az 1817-ben elletett Polkan III. hatgenerációs származási tábláján nem kevesebb, mint ötször fordul elõ Szmetanka neve. Polkan III. magassága 165 cm (botmérték), széles, erõs mén, nagyszerû lábízületekkel, kitûnõ patákkal, de kissé durva fejjel. Polkan III. nagyon sokat tett az orlov fajta terjedéséért. Volt idõ, amikor 14 fia fedezett Hrenovoban, késõbb 19 unokája, közülük több olyan, amelynek törzse eljutott napjaninkig.Orlov halála után leánya azonnal leváltota Kabanovot és helyére Siskin került. Siskin az Orlovtól tanult módszereket még jobban kifejlesztette. Követte mestere tanításait a vérfelfrissítés terén is. 1825-ben négy, 1828-ban egy kitûnõ holland kancával frissítette az állományt. Egészen kiváló egyedeket tenyésztett belõlük.A 2. számú holland kanca fia, Ljubinyec III. volt az apja Hrenovo leghíresebb ménjének, Rizapur III-nak.Feltehetõ, sõt valószínû is, hogy a természettudományok iránt rendkívüli módon érdeklõdõ Orlov - aki szinte baráti viszonyt tartott Sztrakovval, a moszkvai egyetem híres tanárával - ismerte Kawerznyev Filozófiai bírálatok az állatok újjászületésérõl címû, 1775-ben megjelent mûvét. Az orosz tudós 34 évvel Lamark, 84 évvel Darwin elõtt bebizonyította, hogy az "állatok a külsõ szféra hatása alatt változnak, és az ily módon szerzett tulajdonságok öröklõdnek.""Az Orlov által kidolgozott tartási mód valóban megközelítette azt, amit ma kultúrménes tartásnak nevezünk" - írja Gric és Csebajevszkíj. Csak a fedezõméneket és az ellés utáni idõben a szoptató kancákat, a választott és az idomításba fogott csikókat tartották istállóban. A többi - teljes értékû takarmányozás mellett - a friss levegõn, karámokban élt. A tenyészkancákat télen tetõvel ellátott karámokban tartották. Fõ táplálék a legjobb minõségû szálastakarmány volt, de - fõként a csikók - zabadagot is kaptak. Nagyon fontos tényezõ volt a mozgatás és a mozgatásnak megfelelõ zaboltatás. A fedezõmének zabadagja a fedeztetési idényben meghaladta a 16 l-t, a legkisebb adag 10 l körül járt. A kora tavaszi idõben a sovány legelõket szénával pótolták. Siskin a 20. életévét meghaladott mént már kímélte, nyugalomba állította; a 17. életévet betöltött kancákat selejtezte.Sok megrázkódtatás és veszteség után helyreállt az eredeti orlovi rend, vagy rendszer, de megszûnik az idegen ménesek kancáinak fedezési tilalma."Az igazgatóság elrendeli, hogy az Orlov-ménes híres ügetõ fajtáját teljes tisztaságában tartsák meg, és az orlovok utódait az ügetõlovaknak a magánménesekben való elterjesztésére fordítsák, amelyek eddig az orlov-lóhoz nem tudtak hozzájutni."Ez a meghatározás magyarázatot kap, ha elmondjuk: Orlov, késõbb örököse, a leánya féltékenyen vigyázott arra, hogy az által kitenyésztett lófajtából másnak ne juttasson. Egy anekdotaszerûen ható elbeszélés - lehet azonban, hogy igaz volt - elmondja, hogy a fiatal I. Sándor cár meglátogatta az egykori kegyenc leányát, Orlovát a ménesben. Négy gyönyörû mén volt Orlova hintójába fogva és Napóleon nagy ellenfele, a pompakedvelõ cár elragadtatva felkiáltott: "Be'h szeretnék egy ilyen gyönyörû fogatot..." Orlova a régi udvari illemmel megértette a célzást és mélyen meghajolva szólt: "Felséged óhaja parancs. Néhány hét múlva elküldöm a lovakat."El is küldte négy hét múlva, de elõbb mind a négyet kiheréltete. Az 1878-as párizsi, majd a chichagói világkiállítás szakértõi elragadtatással írtak az orlovról. A Pavlin - Megyellica származású Pann elõbb a bassfürsi ménesben, késõbb az olasz és a német ügetõló tenyésztésben, majd a Gourko nevû mén nálunk és nyugaton tett nagy és értékes szolgálatokat.Az amerikai ügetõló inváziója idején az orlovot is az a veszély fenyegette, ami a mi derék jukkerünket is elsodorta. A keresztezés nem járt kudarccal, de a nagy tudású Kulasov tanár mégis teljes eréllyel védte az orosz lovat megnemesítõ orlovot a túlzott "amerikaisodás" ellen, ragaszkodva az orlovok tisztavérû továbbtenyésztéséhez."Minél több amerikai vért kap az orlov-ügetõ - mondotta Kulasov - annál inkább elveszti függetlenségét, és önálló fajtából az amerikai fajta rossz alfajává alakul át. Még a legsikerültebb keresztezés esetén is az orosz ügetõtenyésztés alárendelt szerepben marad az amerikaival szemben." Ezt a megállapítást nem soviniszta felfogás diktálta, hanem - mint igazolódott - a jövõbe tekintõ tudós.Az okos és bátor kiállás eredményes volt. Tovább tenyésztették a keresztezett vonalakat, de megtartották a maga tisztaságában a ma már talán zenitre ért orlovot is.

[Pierrot]

Nah hoztam pár képet...Orlov ügetõVozglaszVozglasz2.A Vozglaszos képeket Ernest készítette rólunk az isazsegi western talákozón..

[Pierrot]

Akik ott lesznek a Halásziban rendezett Lovas Találkozón azok élõben is láthatják Vozglaszt..(valszeg Oroszként fogják bemondani)a csapatversenyekben és vasárnap talán traiél kezdõben meg hordókerülésben.. :yeah:

[Pierrot]

Nme tudom h ki látott minket Halásziban és ki nem...de azért majd rakok be pár képet..:)Na és megérkeztek a képek:VágtaDunábanSzépség

Edited by Pierrot, 2006 augusztus 16. - 17:21.

[KisbérisDíjlovas]

Nah hoztam pár képet...

Orlov ügetõ

Vozglasz

Vozglasz2.

A Vozglaszos képeket Ernest készítette rólunk az isazsegi western talákozón..

Tetszik :eek:

[LLotti]

Jópár éve egy oroszországi kirándulás során megnéztük a voronyezs melletti orlov ménest. Voronyezsbõl ~3 órát utaztunk Majd ha megtalálom, akkor hozok képeket. Arra emlékszem, h befogtak nekünk trojkába, és vittek egy kört meg a rengeteg arabra