Ugrás a tartalmakhoz


Fotó

Tudományos és technikai érdekességek


  • Please log in to reply
397 válasz a témához

#81 Saby

Saby

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 4.953 hozzászólás

Közzétéve 2010 május 26. - 21:50

Nekem így hajnali kelés, Pestre vonatozás, tanulás, vizsgázás, haza vonatozás, edzés és egy meccs után 7 lett... :D

jó kifogás sose rossz :kir:

Artin!
Én is csak ott hibáztam

#82 tötõ Zsó

tötõ Zsó

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 12.966 hozzászólás

Közzétéve 2010 május 26. - 21:56

Én csak a rózsaszínesnél... durva

#83 Saby

Saby

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 4.953 hozzászólás

Közzétéve 2010 május 26. - 22:00

De vicces mert miközben rakosgattam a kékesnél szentségeltem, hogy milyen buzi nehéz már :D A többi meg ment simán

#84 Rajmund

Rajmund

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.755 hozzászólás

Közzétéve 2010 május 26. - 22:22

Nekem gyenge látásom van sajnos, 11 lett, a piros-narancssárga részen hibáztam sokat, meg egy párat a zöldeskék részen... hmm
Mondjuk notebook kijelző, nemtom mit számít. :D

Nah, másodjára megcsináltam nullára! :) :D
http://twitpic.com/1rcgev <-itt van. :P

Edited by Rajmund, 2010 május 26. - 22:26.


#85 Cavalier

Cavalier

    Mirage :)

  • Admin
  • 6.360 hozzászólás

Közzétéve 2010 május 27. - 9:36

3, szintén zöldeskék. Biztos azért, mert amikor még az ember gyûjtögetõ-vadászó életmódot élt, fontosabb volt megkülönböztetni a piros bogyókat egymástól. :D Meg az ember szeme a zöldre 2x érzékenyebb mint a többi színre.

#86 Timsili

Timsili

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 1.326 hozzászólás

Közzétéve 2010 május 27. - 9:42

0 :ang: én is meglepõdtem rajta. :)

#87 Mézszín Sörény

Mézszín Sörény

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 7.324 hozzászólás

Közzétéve 2010 május 30. - 15:48

http://www.technet.h..._teleportalnak/

#88 Terézanyu

Terézanyu

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 84 hozzászólás

Közzétéve 2010 május 30. - 20:03

0 :ang: én is meglepõdtem rajta. :)

Ezt hogyan hoztátok össze? :eek:
Nekem 56. könnyedén.

#89 Ernest

Ernest

    Tele van a levelesládája

  • Fórumtag
  • 13.706 hozzászólás

Közzétéve 2010 május 30. - 20:33

A színlátás nem abszolút, tanulni kell.

#90 Rajmund

Rajmund

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.755 hozzászólás

Közzétéve 2010 május 30. - 22:19

Persze, látni és alakokat felismerni is úgy tanulunk csecsemõkorban, de valahol adott, hogy ki mennyi árnyalatot tud megkülönböztetni és akármennyit tanul, van egy felsõ határ, aminél többet nem bír. :) Ugyanakkor lehet, hogy egy rossz/rosszulbeállított monitor miatt ennyi.

#91 Kistáltos

Kistáltos

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 8.053 hozzászólás

Közzétéve 2010 június 1. - 10:02

Hogyan lehet tanulni? :) Nekem is 50 felett jött ki,többször is, pedig a szemüveg nincs rajtam, és a monitorom olyan koszos.. Lehet, hogy azért? :D

#92 Ernest

Ernest

    Tele van a levelesládája

  • Fórumtag
  • 13.706 hozzászólás

Közzétéve 2010 június 1. - 10:24

Ha engem kérdezel, én nem tudom, én ugyanúgy elhittem ezt a kijelentést, mint azt, hogy a víz hidogénbõl és okcigénbõl van.

#93 ori

ori

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 5.916 hozzászólás

Közzétéve 2010 június 1. - 10:46

0 Nem is gondoltam volna, apám durván színtévesztõ.

#94 Ernest

Ernest

    Tele van a levelesládája

  • Fórumtag
  • 13.706 hozzászólás

Közzétéve 2010 június 1. - 10:53

A rendesebb fazonok azok... Fiad van? Mert a szabálykönyv szerint õ lehet megint az.

Edited by Ernest, 2010 június 1. - 10:55.


#95 ori

ori

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 5.916 hozzászólás

Közzétéve 2010 június 1. - 10:56

Khmm. Ezt hogy értsem? Te vagy színtévesztõ, vagy én nem vagyok rendes? :confused: Nincs, csak egy annak kezelt unokaöccs.

Edited by ori, 2010 június 1. - 10:56.


#96 Ernest

Ernest

    Tele van a levelesládája

  • Fórumtag
  • 13.706 hozzászólás

Közzétéve 2010 június 1. - 10:57

Lányokra a kijelentés nem érvényes. A lány színtévesztés sokkal ritkább, nem tudok következtetéseket levonni az általam nem megismert emberekbõl. De msot már tudom, miért hajkurászom a lányokat, csak elegendõ színtévesztõt szeretnék megismerni, hogy törvényszerûségeket vonhassak le. :D :gm:

Edited by Ernest, 2010 június 1. - 10:59.


#97 ori

ori

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 5.916 hozzászólás

Közzétéve 2010 június 1. - 12:30

Nahát, akkor az eredményemmel kiestem a célszemélyek körébõl. :D

#98 Ernest

Ernest

    Tele van a levelesládája

  • Fórumtag
  • 13.706 hozzászólás

Közzétéve 2010 június 1. - 12:50

Csak ne reménykedj. :D :gm:

#99 Mézszín Sörény

Mézszín Sörény

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 7.324 hozzászólás

Közzétéve 2010 június 3. - 11:10

Ez azért nehezen hihetõ.
http://www.technet.h...holdbol/391603/

#100 Ybrik

Ybrik

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 254 hozzászólás

Közzétéve 2010 augusztus 10. - 9:44

http://www.origo.hu/...allamokban.html -Minden reálisan gondolkodó ember tudta hogy bekövetkezik. De ,hogy mi lesz a folytatás....?

#101 Kistáltos

Kistáltos

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 8.053 hozzászólás

Közzétéve 2010 augusztus 14. - 16:04

Szerintem már megtörtént.

Hogy mi a jövõ és a múlt, az is relatív. Honnan nézzük.

#102 Artin

Artin

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.886 hozzászólás

Közzétéve 2010 augusztus 16. - 14:43

Szerintem már megtörtént.

Hogy mi a jövõ és a múlt, az is relatív. Honnan nézzük.

Sõt, szerintem folyamatosan történik is! Gondoljatok bele, mindenki minden nap idõutazáson vesz részt. A baj csak az, hogy egyenlõre rendkívül korlátozottak a lehetõségeink, mert csak egy irányba, és csak egy az egy arányban tudunk utazni. Én pl rendkívül tehetséges vagyok ebben, ugyanis teljes biztonsággal merem állítani, hogy holnap délután már én is a holnap délutánban leszek. :D

Na de komolyra fordítva a szót, nem néztek ti filmeket? Szerintetek, ha nem lehetne idõt utazni, akkor hogy forgatnák le az idõutazós filmeket?? Na és a régi idõkben játszódóakat, vagy a jövõben játszódóakat? Így 1935-ben, még közel sem tart ott a technika, hogy erre Hollywood képes legyen.. :P

(Egyébként meg nem értem minek próbálkozunk evvel egyáltalán, mindenki túl akar esni mindenen, minek mennénk vissza elé? Ráadásképp annyi probléma jelentkezik arra az esetre, ha sikerülne. Akarjuk mi azokat? Én elhiszem, hogy tudományos elõrelépés, meg minden, de azt is vegyük figyelembe, hogy a legtöbb ilyen csak azután jut el a pórnéphez, miután a rossz oldalait már kiaknázták. Ezt jól tudják a tudósok is, akkor miért csinálják?)

#103 Guest_Mongol_*

Guest_Mongol_*
  • Guests

Közzétéve 2010 augusztus 18. - 10:46

Lexikusok, mérnökök, könyvtárosok! Lenne egy látszólag lényegtelen kérdésem. Mikor találták fel a viaszosvásznat? Nem kell gondolkodni, miért fontos, csak a válasz érdekelne. Nem kell pontos évszám, ha be tudjuk határolni melyik évszázadnak melyik fele, már jó. Köszönet a jó válaszért.

#104 Huxley

Huxley

    Fórumgazdi

  • Admin
  • 2.920 hozzászólás

Közzétéve 2010 augusztus 18. - 11:10

Az angolban az oilcloth szó eredetileg a vászonból készült vízállóvá tett vitorlát jelentette. 1697-bõl van róla írásos emlék, akkor már nemcsak a vitorlákra használták az elnevezést. Tehát tuti, hogy 1697 elõtt.

#105 Guest_Mongol_*

Guest_Mongol_*
  • Guests

Közzétéve 2010 augusztus 18. - 11:13

Köszönöm, nem is tudod mekkorát segítettél. :)

#106 Filly

Filly

    Biodegenerált

  • Főmoderátor
  • 8.075 hozzászólás

Közzétéve 2010 augusztus 18. - 11:17

Mongol, azért majd meséld el, mekkorát! :)

#107 Guest_Mongol_*

Guest_Mongol_*
  • Guests

Közzétéve 2010 augusztus 18. - 11:28

Van egy ismerõsöm, aki ismer egy embert, aki látta azt, aki nem fér a bõrében és évekkel ezelõtt kitalálta, hogy egy kalyibás ladikkal leevez a Duna hajózható felsõ szakaszától (Regensburg) a Fekete tengerig. Ugyan úgy, mint ahogyan Borus Demeter, alias Szergej Ladko. Mindezt úgy, hogy csak a történet idején 1876-ban meg lehetett tenni, korabeli eszközökkel, ladikkal, élelmezéssel, szerszámokkal. Viszont, ha nem muszáj, nem akar retekre ázni, ezért nem árt ha a kalyiba esõvédett. Most folyik az infógyüjtés. Na, ezt elárulom neki, biztosan örül az infonak, hogy nyugotdan impregnálja majd a vásznat. ;)

#108 Filly

Filly

    Biodegenerált

  • Főmoderátor
  • 8.075 hozzászólás

Közzétéve 2010 augusztus 18. - 11:51

Na, ez tök jó! :)

#109 Huxley

Huxley

    Fórumgazdi

  • Admin
  • 2.920 hozzászólás

Közzétéve 2010 augusztus 18. - 14:16

Király. :) Õseinknek tuti volt eszük, és õk sem szerettek szarrá ázn. Szerintem több trükköt ismertek, mint most mi, a fene modern anyagainkkal.

#110 Guest_Mongol_*

Guest_Mongol_*
  • Guests

Közzétéve 2010 augusztus 18. - 14:48

Régebben tárgyaltuk valahol, hogy a mai termékelõállítás arra törekszik, hogy neked minél elõbb szerezned kelljen egy másikat. Azt hiszem ezt bármelyikünk bizonyíthatja hogy így van, biztosan van régi idõtálló és mai rossz, vagy lassan csereérett dolga. Mindkét nagyapám mûhelyét megörököltem, a kézi amerikánertõl, a kalapácsokig, a monogrammos kézikovácsolt ásóig. Nem lehet vita kérdése a tartósság, az ésszerûség. A házi praktikákban lehetne folytatni a házikészítésû növényi szappantól, a dezodortól, a párologtatós hûtésig, szóval nem hinném, hogy az út egyfajta nyomorgás lesz, mert a mai tárgyak használata kiesik.

#111 Guest_Mongol_*

Guest_Mongol_*
  • Guests

Közzétéve 2010 október 11. - 13:05

Most sem tudom az itt leírtakat cáfolni, más területen is vannak már tapasztalataim. Kvarc kontra mechanikus órák. Kvarcnál mindig van némi tûrés az alkatrész válogatásban, gondolva, hogy nekünk júzereknek nem fontos, hogy az óránk siet, vagy késik napi néhány másodpercet.
Nemrég kaptam meg a bátyámtól egyik örökségünket, egy feles ütõs fali ingaórát. Nem tudom rajtakapni a pontatlanságon, mechanikában pedig nem ismerek kegyelmet. Vagy jó, vagy nem, a majdnem jó kizárt.
Ha érdekel ez itt a pontos idõ.
Elég meghallgatni õket, szerintem az élmény is más, mint amit valami elektromos csipogó, vagy rádiót bekapcsoló szerkezet nyújt.

#112 Hosszúhomlok

Hosszúhomlok

    A multimédium

  • Támogató
  • 1.895 hozzászólás

Közzétéve 2010 október 11. - 18:39

A pontosság több tényezõtõl függ egy kvarc-óra esetében.

Lépd át, ha nem izgat az elmélet:

A lelke, a kristály piezoelektromos tulajdonságú. Majdnem az történik itt, ami a régi kristály-tûs lemezjátszókban, csak épp ellenkezõ irányban. Ott a lemez barázdái rezgették a kristály, mire az, ténylegesen a mechanikai hatástól elszenvedett alakváltozás miatt a két oldala között feszültséget hozott létre. A hatés visszafelé is mûködik, vagyis feszültséget kapcsolva a kristály két oldalára az elhajlik, megváltozik az alakja. A pontos (nagyon pontos) ütemhez ezt lehet felhasználni azzal, hogy egy egyszerû, nem igazán pontos rezgést elõállító áramkör (oszcillátor) részévé tesszük a kristályt. A kristály egy adott, nagyon pontos frekvencián hajlandó állandó rezgésre (rezonancia-frekvencia), ezáltal az áramkör által elõállított frekvencia is igen pontos lesz. Tisztázzuk a pontosság fogalmát: a kristály pontosan azon a rezonancia-frekvencián rezeg, ami a fizikai méretének megfelel. Maga a kristály rezonancia-frekvenciája nagyon nagy mértékben állandó, igen pontos. Hogyan lesz ebbõl óra? Úgy, hogy meg kell számolni a rezgéseket és ha elértük azt a számot, amit a krstály által stabilizált áramkör másodpercenként rezegni képes, akkor kimondhajtuk, hogy eltelt egy másodperc. Ha tehát nagyon pontosan tudom, hogy a kristály milyen rezgésszámot produkál egy másodperc alatt, akkor csak egy számlálót kell építenem mögé és kész is az óra.

Az legolcsóbb kvarcórákban alkalmazott kvarckristályok 32768 másodpercenként rezgésre vannak beállítva (esetleg még néhány hatvánnyal magasabbra a kettes számrendszer szerint (pl. 65536). A sorozatgyártás sosem teljesen sikeres, az egyes legyártott kristályok között nagy lehet a szórás. Nem feltétlen éri meg közülük sokat eldobni, vagy bonyolult számlálót építeni mögéjük, ráadásul egyenként beállítva. Ha egy kristály csak egy rezgésnyivel tér el a 32768-tól (pl 32769-et rezeg másodpercenként), az azt jelenti, hogy 32768 másodperc alatt jön össze egy másodperc tévedés. Ez naponta több, mint 2.5 másodperc sietésnek felel meg. A köznapi életben ez oly csekély hiba, hogy nem különösebben érdemes foglalkozni vele. A kristály nem kopik, durva külsõ behatás nélkül nem változik meg a rezonancia-frekvenciája, mondhatni örök életû az õt körülvevõ többi alkatrészhez képest. Konzumcikknek, eldobható divatárunak bõven megteszi.

Ha pontosabbat akarunk, akkor van pár út:

1, Növeljük a frekvenciát.

Elég könnyen belátható, hogy ha mondjuk 4.294.967.296 rezgésre hangolom a kristályt, akkor az egy impulzusnyi tévedés miatt 49.710 naponként fog egy másodpercet tévedni a rá épülõ óra. Az meg nem belátható emberi léptékkel. A nagyobb frekvencián rezgõ kristály persze drágább, érzékenyebb.

2, Bonyolultabb számlálót alkalmazunk.

A fenti példákban miért 32768 (65536) és 4294967296 szerepelt? Mert ezek kettõ hatványai, s a kettes számrendszerben mûködõ számlálót pofon egyszerûen lehet építeni (= olcsón), alig kell néhány-tíz tranzisztor hozzá. Hátrány, hogy vagy sikerül eltalálni a megcélzott számot a kristállyal vagy nem.

Ha nem ragaszkodunk a primitív, kettõvel osztó számlálósorhoz, akkor megtehetjük, hogy laboratóriumi eszközökkel bemérjük a legyártott kristályt, s arra a frekvenciára építünk számlálót, amit mértünk. Ebben az esetben már kicsit bonyolultabb, ráadásul beállítható számláló kell. A pontosság korlátja itt az lesz, hogy a másodpercenkénti rezgésszámot mennyire pontosan mértük be, s az a tizedesek oldalán még mennyit tér el (pl. 32768,013 rezgés).

3, Pontosító faktor alkalmazása.

Rendkívül hatásos és egyszerû megoldás. A hetvenes években, az akkori HP eszközeiben jelent meg. A HP akkor még hadi- és mûszeripari cégként a világ élvonalát jelentette (nem tagja volt annak, maga volt az élvonal), azaz nem sok köze van a mai kommersz számítógépeket, jobbára gagyit produkáló mammuthoz.

Az ötlet lényege, hogy nem kell bonyolult labor, nem kell tûpontos kvarc-gyártás, elég egy közepesen jó kvarcóra, nagyjából belõtt kvarccal, pl. egy 4 milliárd rezgés/másodperc körülivel (4294967296 mint fentebb). Amikor az órát beállítjuk a pontos idõre, akkor a háttérben az óra feljegyzi ezt a dátumot és idõt. Legközelebb, órák, napok, hetek vagy hónapok múlva, amikor érzékeljük, hogy eltér az óránk a pontos idõtõl, megkérjük, hogy számítsa ki a saját pontatlanságát. Azzal érjük ezt el, hogy közöljük vele ismét a pontos idõt. Óránk (azaz a benne rejlõ logika) megvizsgálja ekkor, hogy az általa számított idõ és az általunk most közölt mennyivel tér el (ennyit késik vagy siet), továbbá azt is megnézi mennyi idõ alatt szedte ezt össze, hiszen feljegyezte a legutóbbi beállítás idejét és a most közölt pontos idõbõl ezt kivonva meg is van az intervallum. A két szám hányadosa (mennyi idõ alatt mennyit tért el) lesz az a faktor, ami megmutatja, hogy hány kvarc-impulzus után kell egy impulzust elcsalni, vagy hozzátenni. Ezt követõen az óra a feljegyzett pontosító faktort alkalmazva olyan extrém pontosságot érhet el, amit kvarc-kristály gyártási oldalról lehetetlen volna biztosítani, ráadásul mindezt meglehetõsen olcsón, csak gondolkodva.


Lehet tehát olcsó gagyit gyártani modern eszközökkel és ugyanezekkel lehet nagyon komoly értéket létrehozni. Maga a technológia nem sokat tehet arról, hogy miként használják fel. Ahogy esztergagéppel is lehet pontatlan mechanikus órát készíteni. A lélek nem a vasban vagy a fában van egyedül, hanem a gondolkodó lény kéznyomában, amit a terméken érezhetsz.

Persze, magam is imádom a fali ingaórákat, volt is több, örököltem nagyapámtól, kaptam ajándékba, de javítottam ilyet barátnak is. Nem is vitatom, hogy több lelket lehet érezni bennük. De azért azt sem szabad gondolni, hogy csak gagyi készül a mai világban. Inkább csak nehezebb észrevenni.

#113 Guest_Mongol_*

Guest_Mongol_*
  • Guests

Közzétéve 2010 október 11. - 18:59

HH. Távközléstechnikai műszerész is vagyok, csináltam is túl hosszú ideig, rádiót is építettem, tudom hogyan működik, de arra akartam rávilágítani, hogy nincs rá igény hogy a tömegtermelt kvarcórák másodperc pontosak legyenek, mert a kristályokat is tűréssel válogatják. Mechanikusnál is nyilván van gagyi is, de nem viccből kell megfizetni a szerkezeteket. Nem csak az előállítási költségek miatt van ez. Vitatkozhatunk is ezen, nekem volt egy TAG Heuer-em is, meg rádiós órám is, szinte minden volt a karomon és óramániás vagyok (többek közt), Heti másodperc pontos kvarcóra nincs, vagy méég nem találkoztam vele, ha szétnézel a piacon, te se nagyon fogsz. Aki pontos órát akar (és itt tényleges pontosságról beszélünk), nem fogsz kvarcórát venni. Mechanikus hajózási kronográfot már láttam, nem viccből a mechanika.

Edited by Mongol, 2010 október 11. - 19:01.


#114 Hosszúhomlok

Hosszúhomlok

    A multimédium

  • Támogató
  • 1.895 hozzászólás

Közzétéve 2010 október 11. - 19:17

Nekem volt olyan eszközöm, ami a leírt HP féle megoldást alkalmazta (pl. HP 41 CX). Hosszú évekig dolgoztam HP eszközökkel, nem csak a levegõbe beszéltem. :) No meg, magam is készítettem pár dolgot, ami kvarcokra épül. A többiben nincs vitánk.

#115 Cavalier

Cavalier

    Mirage :)

  • Admin
  • 6.360 hozzászólás

Közzétéve 2010 október 11. - 19:45

Már épp akartam írni, de jó volt megvárni HH-t. :)

Az óra kvarcok egyébként különleges kialakításúak, (hangvilla forma) és mivel a kvarcok pontosságga az elkészítés után a hõmérséklettõl függ, ezért úgy van kitalálva, hogy 25°C-on legyen pontos, ami az emberen lévõ karórának felel meg. Ha ettõl lefelé vagy felfelé tér el, ugyanúgy késni fog.
A gyárakban már megvan a technológia, hogy futószalagon pontosítsák be a kvarcokat pl. egy cézium standard segítségével. Ilyenkor minden egyes órába programoznak egy pontosító értéket, amit idõnként hozzáad, vagy elvesz a szoftver.
Illetve a GPS vevõkben úgy van megoldva, hogy felveszik a freki karakterisztikát hõmérséklet függvényében, és ennek megfelelõen mérve a hõmérsékletet felhasználás közben a szoftver pontosít.
Karórákban így valahol egy másodperc alatt van a csalás per nap.

Ebayen lehet amúgy kapni rubídium freki standardokat olyan 60-80 dolcsi körül, azzal 1x10^-12 pontosság érhetõ el. (naponta 84ns) Karórába nem annyira, de otthonra a polcra egy NIXIE kijelzõvel... Nem mondom, jó lenne egy atomóra. :D
A céziumos csak egy nagyságrenddel jobb, de az ára is több mint 10szeres.

Posted Image

De egy ilyennek meg lelke van. :)

#116 Guest_Mongol_*

Guest_Mongol_*
  • Guests

Közzétéve 2010 október 11. - 20:18

Megint a kategóriák... Nem vonom kétségbe HH és a Te hozzáértésedet sem, de egy olyan mechanikus óra amirõl beszélek örök élet garival, saját kapcsolattartóval jön ki és kb 5000-15000 dolcsi közt van.
Másodperc pontossága évre kivetítve hiteles, különben adott helyen nem használnák. A barográf is mechanikus nyilván, mert nem lehet emberi életeket bízni egy akksis hõmérséklet érzékeny dologra.
Igen, én is láttam frankó kárcórát, de azért annyit kértek, mint egy közepes ketyegõért.
Nem beszélve arról, hogy rohadtul igénytelenek.
Ez már az ízlés kategória, amirõl nem szokás vitatkozni.

Ennek van lelke. :)

#117 Fec

Fec

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.878 hozzászólás

Közzétéve 2010 október 11. - 22:07

Ez olyan kérdés, mint nõknél az ékszer. :D És tényleg, már régen qvarcz-ra jár a templomtorony órája, de remélem nem dobták ki a mechanikus lelkét. (bár ha nem gondozzák... )

#118 Cavalier

Cavalier

    Mirage :)

  • Admin
  • 6.360 hozzászólás

Közzétéve 2010 október 11. - 22:27

Megint a kategóriák... Nem vonom kétségbe HH és a Te hozzáértésedet sem, de egy olyan mechanikus óra amirõl beszélek örök élet garival, saját kapcsolattartóval jön ki és kb 5000-15000 dolcsi közt van.
Másodperc pontossága évre kivetítve hiteles, különben adott helyen nem használnák.


Nem is vitatkozni akartam, csak ugye igény van a jó és olcsó idõmérõ szerkezetekre, és már tudnak ilyet gyártani sorozatban. Régen csak azoknak a kiváltsága volt, akik meg tudták fizetni ezt az 5-15e dolcsis kategóriát, a többiek a nappal keltek, és a harangszónál ebédeltek. :) Részemrõl nem igénylem az ilyet, se olcsót, se drágát, mivel nem szeretek semmilyen magamon fityegõ ékszert és órát. Viszont szeretnék egy kisebb kastélyt óratoronnyal, és benne egy nagy mechanikus szerkezetet. :D Kitaláltam már, hogy ha lesz ilyenem, azt víz fogja hajtani.
De le a kalappal a mechanikai teljesítmény elõtt, azért az nem semmi pontosságot igényel. Vajon ezeket hogyan pontosítják be? Biztos, hogy kell valahogy finomhangolni.

#119 Fec

Fec

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.878 hozzászólás

Közzétéve 2010 október 11. - 23:05

benne egy nagy mechanikus szerkezetet

Szfv. Öreghegy, I. Magyar Toronyóra Kft. (Rancz Lajos, csacsi)

Meg is van, ezer éve nem látott cimborám.

#120 Cavalier

Cavalier

    Mirage :)

  • Admin
  • 6.360 hozzászólás

Közzétéve 2010 október 12. - 7:37

És ott neki van torony is, órával? :) Ha szeretnéd meglátogatni, szólj, ha mehetek, biztos látnék érdekeset. :)