Bemutatnám csapatunk legújabb tagját, Bársonyt.
Tudom, kicsit gyors(nak tűnik) a váltás az öreg lovunk halála után, és a sárgánk ugyan lelkesen húzta egyedül az üres kocsit a száraz úton, de sárban, rakottan nem bírta volna, és nem akartuk befejeltetni az amúgy megbízhatóan húzó lovat. És hát, ember tervez, a sors meg produkál érdekes dolgokat....
Régóta téma volt, hogy mi lesz, ha az öreg ló kieseik, keressünk-e párt a sárgának vagy legyen két új, eleve pár ló. Én az első verzió mellett voltam, mert a sárga egy rendkívül jószándékú és jól húzó ló, bár tudom, hogy vannak alapképzettségbeli hibái. Az uram a második verziót gondolta, mert kicsi volt az esélye, hogy jó párt találunk neki, ráadásul a sárga is 14 éves, most még eladható lenne, viszont ha ránk öregszik, akkor újra végig kell járni az öreg lóval való cseppet sem könnyű utat. De mivel a pej jól tartotta magát, ez az egész "vita" közöttünk elméleti síkon ment.
Aztán az öreg hirtelen rosszul lett, uh felpörögtek az események, elkezdtünk lovakat nézegetni, ki kellett volna lakoltatnom a kecskéket a 3. boxból, hogy legyen hely, és egyszercsak egy ismerősön keresztül szembejött ez a kis ló, ráadásul 3 faluval arrébbról. Megnéztük, kipróbáltuk, elhoztuk. Elvileg 3,5 éves, megbízható kocsis, aranyos, normális, és hab a tortán, hogy herélt.
A sárgával elsőre úgy működtek, mintha mindig együtt jártak volna. Méretben, tempóban passzolnak, egy nyikkanás nincs köztük, uh eddig bizakodóak vagyunk, reméljük így is marad. Persze, csikó még, kicsit rebbenékeny, nézeget, nyilván nem várhatjuk tőle ugyanazt a munkát, mint egy huszonévestől, de jó fej, együttműködő.
Bízunk benne, hogy most jópár évig ez a páros marad.