Közzétéve 2013 augusztus 8. - 10:31
Sziasztok!
Igazából nem vagyok benne biztos, hogy a megfelelõ helyre írok, mert összetett a probléma, de kíváncsi vagyok, valaki találkozott-e már hasonlóval. Érdekelne az is, hogy állatvédelmi szempontból a folyamatos bejelentések/feljelentések mellett mit lehetne tenni, hogy történjen valami, illetve az, hogy a csikó állapota az éhezésen kívül mással is összefüggésben lehet-e. Szerintem hosszú lesz.
Van itt a faluban egy gazda, régen tehenei volt, illetve lovai folyamatosan. A teheneket eladta, mert egyre kevesebb a pénze, a földjeitõl is fokozatosan megszabadul. Egy tanyán él, kb 20 kutyával, aminek a nagy része láncon van, illetve jelenleg van egy pónija, 2 csõdöre (kb 6-7 évesek), egy 18-20 éves kancája a két hónapos csikójával, illetve egy félszemû kancája, olyan ötéves körüli. Ha van pénze, esznek az állatok, ha nincs, nem esznek. Minket szokott hívni, ha gond van, állatorvosra sajnálja a pénzt. Vagy nincs neki. Az utóbbi egy évben 3 csikója elpusztult (a mének együtt vannak a kancákkal, herélésrõl hallani sem akar). Na ennyi az elõtörténet.
Ma keresett, hogy megellett a félszemû kancája. Neki tavaly ilyenkor elpusztult egy csikója, nem tudott felállni. Ma is hasonlóan kezdõdik. Kis kancacsikó, az elsõ lábait nem tudja kinyújtani, segítséggel sem. Egyébként próbálkozna felkelni, de maximum a csüdjére támaszkodik. A lábtõízület is nagyon kötött. Könyöknél már rendben van, hátsó lábaival látszólag nincs gond. Voltuk kinn megnézni, százszor elmondtuk, hogy állatorvos kell , de nem tudtunk mit kezdeni vele. A kancának nincs teje, így enni sem tudott. Mitõl lehet? Természetesen nem távgyógyítást várok, csak érdekel. Szegény csikó nem hinném, hogy megmarad, de lehet, hogy jobb is lenne neki, ha minél rövidebb ideig szenvedne (nem vagyok szívtelen, csak ismerem a körülményeket...) Én elsõ körben azt mondtam neki, hogy a vemhesség alatt nem kapott a kanca elegendõ mennyiségû és megfelelõ minõségû táplálékot, de akár lehet genetikai dolog is. Találkoztatok hasonlóval?
Persze az állatvédõk és a jegyzõ nem tudom, hol vannak ilyenkor. Minket folyamatosan ellenõriznek a "jóakaróink" miatt, pedig mindig mindent rendben találnak. Oda ki sem mennek, bejelentésre sem. A jegyzõ két év alatt annyit ért el, hogy a kutyákat láncra köttesse, hogy legalább az arra járók ne legyenek (akkora) veszélyben. Ti mit tennétek a helyünkben? Nekünk is vannak lovaink, kecskéink...nem szeretnék kockáztatni, hogy valami betegséget behurcolunk tõle, de már nagyon nehéz nézni, ahogy szerencsétlen állatok szenvednek. Tudjuk, hogy nem lehet mindegyikõjüket megmenteni, de nem lehetne legalább azt elérni, hogy ne szenvedjenek? Kötelezni a gazdát a megfelelõ etetésre, elkobozni az állatokat vagy végsõ esetben altatni? Miért mehet ez így?!