Én nem vagyok tenyésztõ, fr.-em sincs, "csak" két tenyésztõ ismerõsöm, és elég sokat találkozom a kutyákkal.
Ami negatív dolog lehet a többi kutyához képest:
- nem igazán fogod tudni megtanítani neki az összes létezõ parancsszót. Az alapok talán menni fognak, de nem 2 perc alatt (ül, fekszik,stb...) , ahogy Encõanyuja is írta, nem IQ-fighterek, ellenben mindenrõl megvan a saját gondolatmenetük
- nem fogsz vele több kilométeres, többnapos túrákat legyalogolni. Az egyik kutya elment a baráti kirándulásra a Mátrába, ott elmászkálgatott, de nem fog vizsla módjára össze-vissza rohangálni
- a légzésgondokhoz szívproblémák társulhatnak, de a kettõ összefügg. Ha felturbózzák magukat, annyira felhergelõdhet, hogy egy gyengébb szívvel rendelkezõ kutyus bele is pusztulhat. EZÉRT kell kiváló tenéysztõtõl beszerezni a kutyust, akik ezekre végeznek szûréseket
- a másik nagy rákfene az ízületi téma, de ez is kiküszöbölhetõ a jó számrazással
Direkt csak a negatívokat írtam le a kedves-aranyos-ragaszkodó-társasági jelzõket nyilván ismered, hisz ezért szeretnél ilyen fajtát
Nekem nem kéne, mint kutya, de amikor látogatóba megyünk a kennelbe, órákat el bírok velük játszani, és msot már rondának se tartom õket, mint az elején
A képeken a mami és az egyik lánya
Ha ezt végighallgatja és átgondolja, akkor adok neki kutyát. (a biztonság kedvéért le is írom, hátha elfelejti...)
Hidd el, nincs több panasz rá, mint bármilyen fajtára.
Volt már kutyád? Neveltél már kiskutyát?
) ilyenkor nem lehet megmaradni mellette. Vigyázni kell ha csontot adunk neki, az össze-vissza nõtt fogaival nehezen tudja elrágni ( már szedtem ki torkára akadt karajcsontot)
