1236 válasz a témához

[Csikasz]

Nekem ma kedveztek az istenek!!! Szedtem pöffeteget, szegfûgombát, ánizst, megkerestem a májgombát amit egy csiga is megdázsmált, de már az enyém. A pecsétviaszt nem találtam, majd pénteken újra probálkozom. Beszélgettem egy vadásszal, hihetetlen sokat segített, no nem csak a gombászkodásban, mert a vadászat is a listikémen van. Aztán ráádásnak szedtem egy kilónyi vargányát, gyönyörõ kövér nyálas gombák. Imádom ezt a gombászkodást, még azt kell kitalizni loval ezt hogyan lehet? Hogyan jön a ló a bozótba, no meg hova teszem a gombát?

[kátyus]

Nekem a gomba a gond. Lovon összetörik bárhova teszem. A vadászás. Itt 600 ezret be kell fizetni beléptidíjnak, aztán jön a többi fizetni való. Maradok a lesnél.

[Csikasz]

Eltörõlték a tövényt miszerint ahhoz, hogy vadászni járj vadásztársaság tagjának kell lenned! Egyszerûn leteszed a vadászvizsgát FM is szervez ilyet, majd ha vadászni támad kedved, megkeresed a helyi vadászt ( kirendelt államit) és szépen megeggyeztek! Most épp ilyen egyszerû, ezért gondolom én is még iden meglépni!

[kátyus]

Attól kérdeztem, a helyi vadásztól. Nálunk be kell a vadásztársaságnak a hatszázezret perkálni.

[kikinda]

Attól kérdeztem, a helyi vadásztól. Nálunk be kell a vadásztársaságnak a hatszázezret perkálni.

Kérdezd meg még egyszer.

[Kistáltos]

(Pfuj, vadászósok... )
Maradjunk a gombáknál.
Rengeteg van mindenhol. Az erdõben újra gyûlnek a fenyõtinóruk, sõt molyhos tinórut is találtam. Azonkívül tele van nagyon szép kis sárga gombával, ami ízletes tõkegombára hasonít, csak az a baj, hogy ezt is könnyen lehet keverni nagyon mérgezõvel... De azon vagyok, hogy bevizsgáltassam majd valakivel, mert szeretném megkóstolni.
Sajnos alig egy havi mûködés után megadta magát a fotómasinám, pedig azt hittem, jó márkát választottam :( Most service, ki tudja, lesz-e belõle még jó gép...
Pedig ilyen UV zöld szárú szépséget találtam ma a mezõn.
Meg mindenfélét.... A fene, nem tudok gép nélkül élni. :(

Hilfi, a 25-26 kicsit macerás, de összehozunk valamit. Majd teszek el neked spermaszagú gombát.
Apropó. A tanyaszomszédom nagyfokú termesztési ísérletbe kezd, kérte a gomba maradékát, földet meg mindenfélét. Nem hiszem, hogy sikerülne neki meghonosítani a kertben. :DD
Kaptam kölcsön egy könyvet, Szemere László: Föld alatti gombavilág. Most esem neki.
Kátyus, csomag postán, szólj, ha megkaptad. A többit még nem volt módomban feladni, de hamarosan.

[röganyó]

Gombát nem, de faepret, szedret, õszi barackot hordtunk annak idején lóháton. Hátizsákba 10 l-es vödröt tettünk és abba pakoltunk. De ezek a gyümölcsök pici területrõl jöttek össze, még le is nyergeltünk, hogy a lovak közben legelhessenek. Olyan sok faepret és szedret szedtünk, hogy szörp és pálinka is lett belõle. Anyósom kuktával kiváló pálinkát fõzött. Sajnos, nem tanultam meg. Ha nem voltunk elég óvatosak, a lovak beleettek a lerakott gyümölcsös vödrökbe, két pofával fél vödörnyot is bedobtak. A ló általi dézsmálás szempontjából szerencsésebb dolog a gombászás. Viszont menegetni kell, csak úgy tudom elképzelni, hogy hátizsák le, vödör ki és kézben, hátizsák fálvállon és séta, gomba, csüccs, pakk és újra. Szedegetõ kis vödörnek jó lehet a literes kis füles vödör is, és ha az teli, akkor kibontani a hátizsákot a nagy vödörbe berakni. Merthogy mostanság félvödörnyivel nem érdemes hazamenni... Az én párom a múlt héten hozott szegfûgombát, õ szedte. De földestül. Ezen elcsodálkoztam. Gombalevest kért. Másnap elkészítettem. Késõ délután elõjött, toltam elé a levest, kihúztam magam, hogy most komplett kaját fõztem, vártam volna egy-két elimerõ szót. Õ meg tolta félre a levest, hogy forró. Mondtam, gyorsan hideg vízbe állítom, én már ettem, nagyon finom, Õ nem tud várni, amíg kihûl. Nekiesett a másodiknak. Utána nem tért vissza a levesre. Asszonta, majd este. Este asszonta, majd holnap. Eljött a holnap, akkor azt, hogy olyan rossz a gyomra. De mást enni nem volt rossz a gyomra. Aztán bekattant, hogy azért földestül a gomba, hogy lássam, tényleg szegfû-é vagy valami mérgezõ párja. Nyílván még mindig nem mer gombát enni a két évvel korábbi alakítása óta. Akik nem olvasták, úgy emlékszem, két éve júliusban mérgezte meg magát az én emberem, errõl írtam itt. Azóta még nem láttuk gombát enni. Már volt, hogy õ maga készítette el a champigon (tán így kell leírni) gombát, de nem ette meg. Az idén nem láttam a legelõnkön óriás pöfeteget, nem tudom, mi lehet az oka.

[Hosszúhomlok]

Nincsenek ezek a területek messze, így akár a ló mellett sétálva is ki lehet menni, s akkor semmi különös nem kell a vödör-málhához. Két vödör, egyet balról, egyet jobbról és kész is.

[kátyus]

Kistáltos! Megkaptam, köszönöm. Egyelõre nézegetem, szagolgatom, és mutogatom mindenkinek. Még felvágni sem mertem, olyan szentségbe vannak itt tartva. Valószínû egy picit megkóstolok belõle, a többit szárítom, és a kuytusok tanítására kívánom használni. Mondjuk, ha finom lesz akkor megeszem elõlük. A gombaszakim is dobált szét annó a saját erdejében, de még nem jött elõ. Ennek két éve. Illetve nem elõ nem jött, hanem alul nem jött. Az én lovasgombászós eseteim; kosarat kötöttem a lóra, egy dombra felfelé kaptatva megijedt, ugrálás, bakolás, kosár a lábai közé került, ripityára taposta. Ugyanez nyeregtáskával, csak annak nem lett baja. És ezek sétálós verziók. (Mondjuk sikerült érzéketlenítenem mindkét tárgyra, egyéb hátán csörömpölõ dolgokra, és a lábai közé is be lehet ülni az esetek óta, akár az egész családnak. Próbáltuk. ) Ügetve még a vödrös dolgot sem tom elképzelni, mivel, én jártam szendviccsel úgyhogy, mire megérkeztem a tetthelyre, és szerettem volna falatozni, morzsává rázkódtak a szendvicseim. Mondjuk nem vödörben voltak, hanem a nyeregtáskában. Kistáltos, hogyan hurcolod a gombát, hogy ne törjön össze? Már lovon, írod, te úgy mégy mindig. röganyó! én nem olvastam, mi történt az emberrel?

[Kistáltos]

Nincs nyeregtáskám, hátizsákocska, benne egy kb 2 l-es mûa. doboz. A gévát meg a májgombát hoztam benne, azok strapabírók. Egyszer tinórut, bevizsgálásra, na az csupa lila trutyi lett. Igaz, sokszor messzire megyek, kb.20 km-t és legtöbbször vágta is van a repertoárban.
A lovaim eddig rendesen vártak rám, ha sûrûben bujkáltam, de nagyon messzire nem hagyom ott õket, csak látótávra.
Leginkább fotózni szeretek, ennivaló meg a közelben (pl. a legelõn és a mellette levõ erdõben) van sok. Oda szeretek gyalog, a kutyafalkával, akik néha kedvesen ráülnek az épp leszedésre váró gombára. De már megszokták a kirándulást, ha messzebb megyünk, nyugodtan várják, míg szöszmötölök. Vagy segítenek keresni.

Én is sokáig csak nézegettem a gumókat, de megromlik elõbb -utóbb. Most csináltam egy adag csokis grízpudingot, porból, egy marék gríz, kevesebb cukor és egy gomba belereszelve. Így nagyon tetszik és laktató, mert ált. bevágom a fél litert, most meg egy harmadától tele vagyok.

[Kistáltos]

Álmérgezõs sztorit hallottam én is: ismerõsöm, akik régóta rókagombásznak, édesanyja fõzött a férjének valami gombásat. Nem tudni, miért, bogár a fülbe, a férj fejébe vette, hogy hányingere van. Persze semmi nem volt, de másnap munka közben (túristákat buszoztatott a városban ) lepakolta a "rakományt", elment, kimosatta a gyomrát, majd felvette az utasokat és ment tovább. ami azért marhaság, mert ha kevésbé mérgezõ, pár órán belül hat, alul-felül, ha meg nem ilyen, már úgyis felszívódott a cucc. Persze semmi baja, a feleség ismeri a rókagombát, de az emberi agy...

[kátyus]

Férjemnek mutatom a gombáidat, szagolja, majd: ez igen, ez már gomba, és odaadta imgyen? Mondok sztem még neki került pénzbe a levél feladása. Mire õ: Bolond az? Nem, nem gondolnám...talán jó szívû?

[hilfigers]

Férjemnek mutatom a gombáidat, szagolja, majd: ez igen, ez már gomba, és odaadta imgyen? Mondok sztem még neki került pénzbe a levél feladása. Mire õ: Bolond az? Nem, nem gondolnám...talán jó szívû?

Arany Magdianyus!

[Kistáltos]

Te Hilfi, a határhoz érkeztél... Kátyus, a férjednek jók a megérzései, hidd el. Nagyon örülök, hogy tetszik neki (a férfiaktól kicsit tartok, bevallom.. Olyan pszihopatások. ) Sajnálom a mai napot, mindenféle ügyesbajos dolgom volt, ahelyett, hogy gombásztam volna. (nyugodtabb is lennék) Megpucoltam a fenyőtinórukat, persze a kesztyű a tanyán, gondoltam, majd ciffel azonnal lesikálom. Na, attól most téglavörös a kezem. Az öcsém bnője asszonta, a gombalevesemtől gyógyult meg, na mit szóltok? (más meg azt hiszi, épp megmérgezni készülök ) Kaptam megrendelést őzlábgombára, csak sajnos a közelben nem sok van. Jön a vödrös-lovas megoldás, ha lesz időm. Nagy üzletet csinálok vele, mert cserébe marcipánt kapok, rengeteget. Cukrász a megrendelő.

Edited by Kistáltos, 2010 szeptember 17. - 18:27.

[röganyó]

Kátyus! Hát a gombás eset így esett meg nálunk:

Gazdaembernek jótanácsi az mindennapokra
röganyó 2008.10.05, 02:04 Post #483

Ha gombáról van szó, nem létezik elegendõ óvatosság.

Nem elrettenteni akarok, inkább kellõ óvatosságra inteni.
Leírom, hogyan lettem kis híján víg özvegy a nyáron.

A férjem imádja gombát és elhiszi magáról, hogy ért hozzá. A nyáron egy hétfõ este, mint sokszor máskor, gombát szedett a lovaknál, de csak néhányat, mert már egy ideje nem esett.
Nekem másnap reggel egy APEH ellenõrzésre kellett menni egyik ügyfelemmel, még javában állítottam össze a dosszékat, hogy minden meglegyen, szálankánt minden bizonylat megléte, korrektsége, utána akartam nyomtatni, nehogy még valami helyett más bizonylatot kelljen kiállítani körön belül és rossz számmal nyomtassam ki az éves anyagot. Szóval, nagyon elhavazva és fáradtan.

A párom este mutatja, a gombákat, hogy nézzem, milyen szépek. Már éppen vágyott egy kis gombára. Mondtam, én nem érek rá fõzni, válasz, már megszokta, nem is emlékszik rá, mikor ette utoljára az én fõztömet. Nem is emlékszik az ízére (szokványos dícséret, csak úgy rutinból).
Ahogy kivette a nylonzacsiból a gombákat, láttam, hogy azok nem championok. Mondtam, hogy én a helyében nem enném meg, mert szerintem gyilkos galóca. Szerinte én nem értek hozzá, majd nehogy én mandjam má meg neki, amikor hátulgombolós kora óta gombázik a Bükkben. Mondtam, mindenki maga választ fegyver- és halálnemet, én figyelmeztettem és ne zavarjon az elhullásával, mert mostanában nem érek rá. A lányom is jelen volt, hallotta, de már megszokta, h. a "ház esze" nem hallgat senkire. Õ elment a moziba. Én leültem dolgozni. Az elején még hallottam a fõzés neszeit, a dinsztelõdõ hagyma illatát, aztán elmerültem a munkámban.
Egyszer hallom, h. gyors léptekkel jön lefelé, a könyvesszekrényében matat. Gondoltam, új állatos bolondéria után olvas. Majd mögöttem letette a könyvet és úgy vágtázott, mint akinek az a tét, hogy összefossa magát vagy eléri a WC-t. Tovább nem figyeltem, megint a másnapi ellenõrzésre készültem. Aztán meglepve hallottam a nyitott fürdõszobából az okádás hangjait. De ilyen erõkkel feltörõ, embert próbáló hányást én még nem hallottam. Sem terhesen, sem epegörccsel nem volt ekkora kínban részem.
Az 5 l-es vödröt fogta naga elé és elég szaporán töltötte, de ráadásul rózsaszín volt a hányadék. A fejével intett, h. távozzak. Kijöttem, megláttam a gombahatározót az asztalon, kinyitva a gyilkos galócánál.
Azonnal telefonáltam az SBO-ra, mondták, h. a kórházba vigyem, de biztos, h. be tudom vinni, mert azonnal küldik a mentõt. Nem kértem mentõt. Még gyorsan az embert a kádba nyomtam, mert saját magát is "megillatosította". Meg közben tartottam a vödröt.
A fafejû, nem bízott bennem, õ vezetett, én fogtam mellette a vödröt. Közel lakunk, baj nélkül odaértümk. Az SBO-n mindig sokan vannak este, mindig van 2-3 részeg, aki összetörte magát vagy egymást, de igazi betegek is vannak szép számmal. Tartósan értetlenkedtek egy részeggel, én hiába mondtam, h. annak az idõ jót tesz, mert józanodni fog, de a férjem esetében az idõ ellene dolgozik, gombamérgezése van. Valahogy nem hitték el. A férjem ült a padon, mert állni már nem bírt. Majd szólt, h. sürgessek. De mindenki a randalírozó részeggel kergetõzött.
Aztán a férjem befogta a száját, majd elvette a kezét és sugárhányás a vödörbe, nagy hanggal. Minden fej felé fordult, végre felfogták, hogy tényleg baj van. Hagyták a részeget, engem lecsesztek, h. miért nem mondtam, hogy ennyire sürgõs az eset. Bevittek a gyomormosóba. (Mikor kijöttem, akkor láttam, hogy az az ágytálmosó). Kihallatszott minden kínlódás.
Én kint úgy fogtam fel, h. most ajándékidõm van, nekiláttam rejtvényt fejteni.
Közben egyre nagyobb szekrényajtók váltották egymást a gyomormosásnál. A kijövõk mindegyike kérdezett valamit:
- Maga nem evett a gombából?
(Nem.)
- Hogy készítette el a gombát a férjének?
(Õ készítette el.)
- A gyerekek nem ettek a gombából? Azoknak miért nem adott?
(A fiú a szomszédban lakik, a lány moziba ment).
- Maga miért nem evett a gombából?
(Én nagyon dolgoztam, csak gyorsan bekaptam valamit és újra dolgoztam.)
- Maga szedte a gombát a férjének?
(Õ szedte magának.)
- Hol szedte a gombát a férjének?
(Õ szedte a legelõnkön, ahol máskor is szed gombát. Én mondtam neki, h. szerintem gyilkos galóca, de szerinte nem értek hozzá. Úgyhogy most megérdemli a sorsát. Ez már nagyon kijárt neki a fafejûsége miatt.)

A rejtvényt közben megfejtettem, másik újságot kerestem. Majd jött a doktornõ és mondta, hogy másfél óra alatt 30 l vízzel még nem ürült ki a gyomra, rengeteget ehetett. Mostmár tényleg mondjam meg, hogy történt. Mondtam, h. mindent elmondtam, kívül vagyok mindenen.
Újra jött, felhívta a Toxikológiai Intézetet, ahol azzal bíztatták, hogy nagyon szerencsés dolog, hogy 2 órán belül nagyot hányt, valószínûleg nem túl sok toxin szívódott fel. Jó esély van a továbbiakban az eredményes kezelésre, legfeljebb egy kis vese- és májkárosodás fog visszamaradni, legfeljebb nem fog tudni fizakai munkát végezni, ez volt a jó része. Viszont nagyon aggasztó, hogy sok vérrög van a hányadékban. A gyomrának ilyen korán még nem kellett volna bevéreznie.

Ekkor fogtam fel, hogy tényleg életveszélyben van.
Megkérdeztem, hogy Doktornõ kérem, ez nem olyan, mint egy kígyómarás, behoztam a gomba maradékát, beazonosítják, megkapja az ellenanyagot és happy end?
Mondta, h. ez nagyon nem olyan, nincs ellenanyag. Mondtam, h. jó-jó. h. Egerben nincs, de ha Bpestre kell érte menni, máris szervezem. Akkor azt mondta, ott sincs ellenanyag. Kérdeztem, hogy irány Bécs? Hány órán belül kell itt lennie? Mondta, h. nem kell menni.
Romák is várakoztak, hoztak egy asszonyt szülni, úgyhogy legalább 20-an hallották az elõzõeket. Õk mondták, hogy gombamérgezés ellen nincs ellenanyag. De nagyon jó, hogy hamar hányt.

Ekkor már éreztem, hogy dagad a torkom, nõ a pajzsmirigyem, melegem van, vészhelyzetben érzem magunkat.
Fél óra múlva nyílt az ajtó, szóltak, hogy bemehetek. A párom teljes kimerültségben ült, a szeme kigúvadva a sok erõlködéstõl, fizikailag teljesen kimerülve. Betolták a kórterembe, kicsit megtisztogattam a hányadéktól, de még büdös maradt, rendesen nem volt idõ, gyorsan húzni kellett a pizsamát, nyomták be a vénás injekciókat, bekötötték az infúziót. Õ ezeket már nem akarta, mondván, h. kár érte, õ most úgyis meg fog halni. Mondták neki, h. ez már nem fájdalom az eddigiekhez képest.
Még maradtam 2 órát, lényegesen javult az állapota. Kicsit megpihent, az arca kéksége visszament bõrszínbe, a szeme is kezdett normálisan kinézni és már jobban érdekelte a megmaradás, mint az elhullás. Végül azt mondta, na, igyekezni kell helyrejönni, mert hétvégén Szlovákiában két ló együtt fingik, ott a helye.
A szakszemélyzet közben kitárgyalta az esetet, én csak arra figyeltem fel, amikor azt mondták, hogy megvizsgálják a hányadékot, hogy milyen gomba toxinja van benne, de kell vért venni és vizeletmintát, hogy megvizsgálják, hogy a gombatoxinon kívül van-e más toxin is jelen, mit kaptt még, ha kapott. Eddig háttal álltam nekik, mert a férjemmel foglalkoztam. Erre visszafordultam, és pont annál, hogy a gombatoxinon kívül mit kapott még, ha kapott. És akkor láttam, h. fejjel felém bökött az egyik tudor.

Hazajöttem. A két gyerek már várt, mondták, hogy le se feküdjek, úgyis jönnek értem mindjárt a rendõrök, de nyugi, nem sokáig leszek bent, mert a lányom tudja bizonyítani, h. én figyelmeztettem és közöm egy szál se.

Éjjel 4-ig vártam, és szerettem volna, ha elrepülne az a kritikus néhány nap.

Reggel telefonáltam az adóhivatalba, h. a férjem más programot iktatott be, nem tudok menni.
De kedden délután már hazahoztam a "ház bölcsét".
Aztán élménybeszámolókat tartott. Miután eljöttem a kórházból, az esetrõl meghallgatták az õ verzióját is (õ az enyémet nem hallotta, s mivel teljesen egybeesett, mondták neki, h. akkor én rendben vagyok, nem gyanúsítanak. Ahogy javult az állapota és egyre jobban tudott gondolkodni, eszébe jutott és modta a doktornõnek, hogy a hányadék nem vér, 3/4 kg szomolyai cseresznyét evett meg a gomba elõtt és egy nagy uborkát is evett, 2 sört is legurított. Így kitárgyalták, h. máris sokat javultak a kilátásai.

Egyik barátja felhomályosította, hogy nem sok esze van, milyen simán meg lehetett volna szabadulni az asszonytól, csak azt kellett volna mondania, hogy azok a gombák már nem úgy néztek ki, mint amikor szedte. Mondta, hogy hinye, az istókját, ezt elbaltáztam.
A két órás gyomosmosás alatt ötször húzta ki a csövet, elég keserves volt újra lenyelni. A nagy darab fickók azért jöttek sûrûn az elején, mert amikor a hányadék eltömte az orrát, nem kapott rajta levegõt és a csõtõl a száján sem, a kezével meg hiába mutogatott, hogy megfullad, senki nem vette az adást, tovább beszéltek a kórházprivatizációról. Egy kézzel összefogta a doktornõ két kezét, a másikkal kihúzta csövet. Azt hitték, valami tettlegességre készül. Erre jöttek a nagy fickók. Aztán mondta, hogy csak jobb szereti, ha kap levegõt, mert akkor több az esélye megmaradni, mintha nem. Mert ha már választani lehet, inkább pár nap múlva pusztuljon a gombától, mint most a fulladástól. A drága doktornéninek nincs félnivalója, csak hadd húzza ki a csövet, ha nincs levegõje. És megtanulta a csövet nyelni. Nagyon megdícsérték, hogy egyre gyorsabban megy neki, még nem senki ilyen ügyi.

Aztán gondosan ápoltuk, néhány fosos pizsamát kimostunk (mert nem mindig nyerte meg a gyorsaságit). Erõsödött, nem gyõzött eléggé örülni a tyúkszaros életének. Minden látogatót úgy fogadott, ha te tudnád, hogy még sosem örültem ennyire, hogy látlak! Hét végén Szlovákiába el tudott menni.

Tegnap hozott szép õzláb gombát, de "nem volt ideje elkészíteni", elment Mhegyesre vagy hová.
Az eset óta sk. szedett gombát nem ettünk. De rokoni, baráti körben sem.
Gyönyörû championok vannak a legelõn, sok óriás pöfeteg, az erdõben rókagomba, tinórú. No, majd jövõre.
Étteremben volt szarvasgombamártás, itthon termesztett, vett gombából töltött rántott gomba.

Kár lenne kihagyni azokat a finom gombákat, a kirándulás, szedés élményét. Meg kell ismerni teljes biztonsággal néhány fajt és csak a biztosat szedni.

[Csikasz]

Vagy keresni egy közeli szakértõt , én ezt tettem! Ma is szedtem két kilónyi fenyõ tinorrút, az én kezem is feket lett, de a citrom lehozza!

[Kistáltos]

Tyû, Röganyó, ez nagyon durva. :eek: Ha nem lett volna tanud, meg üldögélhettél volna... Igaz, ha alkesz lennék egy rossz élettárssal megáldva, nem ennék sosem a gombapörijébõl... Reggel lózás helyett szedtem néhány friss szarvasgombát és meg is kóstoltam a tegnap vett bolti tiramisu-trutyiba belereszelve. Egyre jobban ízlik. Mellette szedtem vagy 2 kiló szegfût, az szárad épp, meg végre találtam egy szép csoport gyapjas tintát. Õk fenyõtinóru társaságban a fagyasztóba mentek, némi dinsztelés után. Tegnap adtam két csomagot postára, aztán gondoltam, nem hétvégén kellett volna. remélem,a posta nem aszalja a hétvégén 50 fokban. Mindegy, nem romlik gyorsan, de ha nem lesz jó, reklamáljatok, megy másik. A legelõn megint találtam érdekeset, gyönyörû színû téglasusulykát. Annyira utálom, hogy nem tudok fotózni. Mire lesz gépem, ezek már a múlté lesznek. :(

[röganyó]

"Igaz, ha alkesz lennék egy rossz élettárssal megáldva, nem ennék sosem a gombapörijébõl..." Miért? Az alkohol aktiválja a gombatoxinokat? Gondolom, egyébként meg minden alkesznek rossz élettársa van. Az alkoholt biztosan így magyarázzák. No, nem évõdnék ezen, ha részem lenne benne. Mostanában minden nap esik. Ha esetleg délután eláll, akkorra már valami teendõ miatt nem bírok kimenni gombázni, diót szedni. Ma délután kisütött a nap, de házi munka, itthon diószedés. Holnap, ha nem esik, d.u. megyek simizni, diót szedni, gombázni. Érett lótrágyát és az akácosból humusszá érett avart hozok a kertészkedésemhez. Ja, és a maszek világbeli ribizlikrõl, köszmétékrõl hozok dugványokat gyökereztetni. A fekete fólia konténereket beszereztem, ájabbak már megérkeztek a boltba (ebben 10-25 l-esek is vannak), gyökereztetõ hormon beszerezve. Viszont benyaltam a tõzegvásárlást. 2 db 80 l-es bioland tõzeget vettem az OBI-ban két hete és 2 napja akartam konténerezni. Meglepetésemre virágföld van benne, azért volt olyan nehéz. Ott az eladó éppen látta, hogy pakolni akarok, gyorsan udvariasan feltette a kocsira. Az autóba egyedül tettem be, jól megfogtam, a fóliazsákon nagyon rossz a fogás, ennek tudtam be, hogy nehéz. Itthon szintén egyedül, gondoltam, vén fos vagyok már, rég volt, amikor az 50 kilós cementes zsákot is elbírtam. Tegnap megint mentem az OBI-ba, hogy tõzeget hozzak, de esett az esõ. Az esõben nem volt kedvem a zsákokat kivinni az autóba, ott megint emelgetni. Gondoltam, egy hét múlva is reklamálhatok. És újabb meglepetés: tõzeg feliratú zsákban változatlanul virágföld van, megnéztem a kiszakadt zsák tartalmát és a felsõt emelgettem is. Mégiscsak pótolhatatlan ez a finom lószarunk, már csak fel kéne tudni hozni az emelkedõn. Rám nézhetnének az égiek, hogy ott ne essen és akkor tudok ültetni. ............................ Vettem LASKA gomba termesztõ zsákot. Van-e valakinek tapasztalata? Van-e arra mód, hogy sk. elõállítsunk egy termesztõközeget és arra is tegyünk a gombacsírából egy keveset, abban bízva, hogy termést fog hozni? A termesztõközeghez ugye, jó érett lótrágya is lenne. Errõl tud-e valaki valamit mondani?

[froclee]

A laskagombát (Pleurotus fajok) lebontatlan szerves anyagon neveljük intenzív termesztésben, ami jelenthet aprított szalmát, kukoricakórót, vagy faforgácsot.
Utóbbinál arra is figyelni kell, hogy milyen fafajból származik az alapanyag, hiszen például a gyantás fenyõkbõl gyûjtött forgács alkalmatlan gombatermesztésre,
de az akác és a nemes tölgyek forgácsa sem elõnyös.
Az alapanyag benedvesítése és a csíra bekeverése után jön a zsákolás. A laskákat oldalt perforált zsákokban kell termeszteni, mivel az átszövetést után ezeken
a lyukakon jelennek meg a termõtestek.
Nagy Z. Róbert cikkébõl.
http://www.ezermeste...?getarticle=407

[Fec]

Annyira utálom, hogy nem tudok fotózni.

Fúú, ez nagyon rossz lehet. gyomorszorító
Ide is rókáztam
Ez meg van ahol halottak trombitája, nálunk csak sötét trombita a neve.

[moon]

Vettem LASKA gomba termesztõ zsákot. Van-e valakinek tapasztalata?

Kipróbáltam, nekem tetszett, instant cucc, jól lehet vele tanulgatni a laska termesztést.
A termõdobozban egy zacskónyi szalmapogácsa van, meg a gombacsíra és a termõzsák.
Egy elõzõleg hipós vízzel fertõtlenített mûanyag lavórban a leírás szerinti mennyiségû vízzel bevizezed és összemorzsolod a szalmapogácsákat. Célszerû ehhez forró vizet használni.
Ezután kevered a gombacsírával, beletöltöd a mellékelt zsákba, és elteszed szoba hõmérsékletû helyre, fény nem kell neki.
Kb. emlékeim szerint szobahõmérsékleten két-három hét alatt átszövik a gombafonalak a zsákot, és a perforációk mentén elkezdenek hifacsomók képzõdni.
Ekkor 85% páratartalom és megfelelõ oxigéncserét biztosító ugyanakkor nem huzatos helyre teszed, ahol van beszûrõdõ fény is legalább.
Nálam nem volt elég a légcsere, ezért kicsit hosszabbak lettek a termõtestek szárai.

[kátyus]

Fúú, ez nagyon rossz lehet. gyomorszorító
Ide is rókáztam
Ez meg van ahol halottak trombitája, nálunk csak sötét trombita a neve.

Ilyenkor rendkívül írigy vagyok. A gombaszaki szerint erre semmi esély rókagombát találni. Már pedig 1972 óta gombászik.

Tegnap sikerült a levesembe tervezett többféle gombákat begyûjteni, az aszaló is tele lett. Rizikét is nagyon szerettem volna találni, azt nem sikerült, viszont este beállított a postás, két kosár rizikét szedtek. Kunyeráltam a levesbe pár darabot. A lelõhelyet jött elmondani, cserébe hogy én elárultam az õzlábazó helyemet. Menni szeretnék ma, de egyelõre szakad az esõ. Sajnos, mert szemerkélõben még elmennék.
Szóval a levesbe került, szegfûgomba, fenyõ tinórú, fenyõ pereszke, lila pereszke, pöfi, csiperke és vörös nyálkásgomba. Ezeket szedtem tegnap. Sikerült gyûjtenem, gyönyörû halvány rózsaszínû, mérgezõ kígyógombát, kénsárga mit tudom én mit, és tölcsérgombát. Sajnálom, mert gyönyörûek voltak, és a kénsárgából két kosárra való nõtt egy helyen. Egyébként a rózsaszínrõl nem lehetett 100%-ban eldönteni, hogy mérgezõ e, mint a múlt héten a legelõnkön szedett pereszke félérõl sem, de ilyenkor a szaki azt mondja, nem kockáztatunk, dobjuk kifele, nem kell mindent megenni ami nõ az erdõben. A bizonytalansága pediglen abból fakad, hogy a rengeteg esõ miatt nagyon furcsák tudnak a gombák lenni.
Itthon a karámok szélén terem a csiperke, azért már nem kell messzire mennem.
Csuda jó dolog e gombászás, rendesen a rabjává váltam. Alig várom, hogy lophassak egy kis idõt, és pucolok az erdõbe, legelõre. Mindig az a vágyam, hogy egy egész napot, hatalmas területet bejárva gombásszam, de ez sose jön össze. Vagy a kosaram van tele, vagy a férjem 'puttonya' , azt parancsol haza.
Elkészíteni is szeretem a szerzeményeket. Találtam egy gombakrém receptet, meg egy kacsamájpástétomot gombával, na jövõ héten megcsinálom.
Este voltak a féjem barátai kártyázni, öt forintos alapon pókereznek, az õszi-téli estéken, hetente egyszer. Persze hogy végig a szarvasgombáimmal kellett viccelniük. Minden módon meg szerették volna enni. Továbbá a csudálkozás, hogy ki az a bolond, biztosan hasonlóan bolond mint én, mert a hasonszõrûek megtalálják egymást, aki az aranyárával vetekvõ szarvasgombát küldött nekem ingyen. Némelyek erõsen érdeklõdtek az elérhetõsége felöl, szeretnének udvarolni kicsit, vagy rögtön feleségül venni Kistáltost.

Röganyó!

Tetszett a sztori. Szépen írsz!
Szegény férjed, nem csodálom, hogy nem eszik gombát. Egyébként a gombaszaki mesélte, hogy van aki annyira fél a szedett gombáktól, hogy hasmenést, hányást vált ki nála, idegi alapon. Errõl jutott eszembe! Gszaki mondja nekem, hogy õ gombával szokott megköszönni dolgokat embereknek. Na gondoltam viszek az ovónéniknek gombát. Fenyõ tinórút és õzlábat. Már elõre örülte, hogy lesz ám csodálkozás, öröm, büszkén mosolyoghatok majd a gombász tudományom okán. Hát csodálkozás az volt. Ijedtében majd kiugrott az ablakon. Curikkolt, sápadt. Kiderült életében nem látott még erdei gombát, enni sem szokott. Elfogadta ugyan, mit tehetett volna, és szerintem ki is dobta otthon. Kellemetlen volt a helyzet mindenkinek, így én nem nagyon viszek gombát ezután, csak olyanoknak akikrõl tudom, hogy szeretik.

[Kistáltos]

Moon, ilyen fehér laskákat még nem láttam. Puhábbak is, mint a " hagyományos"? Akkor nem baj, ha hosszabb a tönk, azt is könnyû megenni. Vagy gombapornak jó. Röganyó, nem akartam ötleteket adni, csak pont az írásod elõtt mesélték egy hasonló házsártosról, hogy nagy gombász. A férje az említett szenvedélynek hódolt, és pont az jutott eszembe, hogy ha fõz neki egy jó pörit... A kutya se mondta volna meg a kórházban, hogy mitõl pukkant ki a mája... (tavaly halt meg. A mája vitte el. ) Bocsi, sok krimit olvasok... Kátyus, rájöttem én is, hogy ha lehet, nem traktálom a gombáimat senkire. A szomszédasszonyomnak tavaly õsszel adtam, laskát meg judásfülét, amihez hasonló mérges nem nagyon van. (pl. szegfûbõl, csiperkébõl senkinek nem adok.) Most kérdem, hozzak-e neki valamilyet,(õzláb, tinóru) sok van. Asszongya, nem kér, mert tavaly a gombám után másnap reggel felkelt, és bevillant a fény a szemébe... Na, ezen a gombaszakim egy fél óráig röhögött. Én meg mérgelõdtem, ennyire nem lehet h.. a szomszédasszony, azért értelmesebbnek tartottam. Bemesélt valamit magának, oszt kész. Vegyen boltit, ha az jó neki. (pont most láttam egy boltban olyan öreg termesztett csipit, mint az országút. Na, ha attól nem kap valaki cifrafosást, akkor semmitõl. ) Kátyus, Te már elõttem jársz. Ma szedtem elõször lila pereszkét.Emlitete a gszaki, hogy az milyen finom, és lám, belebotlottam. Persze mellette ott sorakoztak a lila kigyógombácskák is, mérgezõk... De azért sikerült kiválogatnom. (remélem ) A nyálkásgombát meg nézegetem, senki nem szedi itt, ugyhogy holnap kipróbálom. Száritani fogom, a fagyasztóba nem fér több. Reggel mentem esõben, egy messzebb levõ erdõbe, õzlábat keresni a megrendelõnek. Hát csak egy-két darab. Aztán hazafelé betértem az utcánk végi erdõbe (a vaddisznós), hát itt telisteli. Majdnem körbeveszik a házak, és senki nem szedi itt. (hülye pöstiek. ) Nem baj, meg is lett két szatyorral, egyik az enyém. Mellette rizike, igaz, apróbbak, mint amit a multkor találtam. Megszedtem egy kilónyit, majd megkóstoltam. Keserû. A fene bele, borítottam a földre az egészet. Hazatérvén olvasom a könyvet, hogy az összes narancstejû, majd piros tejûvé váló rizike jó, csak a lucfenyvesi nyersen lehet kesernyés, fõzéskor eltûnik a keserû íz. Mindjárt megyek vissza összeszedi. Ezt a "szakmát " sem lehet sose megtanulni. Szerintem itt se lesz soha róka- és trombitagomba, de azért még valamennyire reménykedek. Nem baj, helyette van sok más.

[Csikasz]

No mi szedtünk fenyõtinórrút és nagyon jót ettünk belõle. tegnap szöréztem terepen és láttam új helyeket, megyek és le is szedem!!!!!

[röganyó]

Örülök, hogy a nagy gombaszezonban teljes a stáb! Így is maradjon! Mutattam a családnak Moon laskazsákját, már várják, hogy nekünk is lesz. Úgy tervezem, hogy nyárfa és szalma keverékén is fogok kísérletezni. Moon! Neked a konyhában volt a gombás zsák? A csempékbõl gondolom. A páratartalom biztosításához csak a levegõbe ködösítettél naponta többször, vagy a csempére? Mert a zsákra nem szabad, úgy olvastam. Itt lógott az esõ lába, nem mentem ki, itthon is van dolgom. Erre nem esett. Holnapra esõmentes napot jósolnak, ha lesz a havi áfá-k melett idõm, kimegyek, ha nem, akkor kedden, ha valami nem történik. Nekem a rókagombás hely távolabb van, a múltkor terepjáróval arra mentünk, alig bírtunk kijönni. Muris volt, többen, vödrökkel felszerelve. Egyetlen gombát sem leletünk, Egerben meg a piac tele volt finom gombákkal. Bár lehet, hogy azokat a Mátrából hozták. Atért jót császkáltunk, sok nedves helyre begyalogoltunk a gomba reményében, hiába. Érdekes megfigyelni a fenyves alját. Elsõ látásra nincs aljnövényzet, de ha az ember jobban megfigyeli, rengeteg érdekes dolog van. Klassz köveket találtam sziklakerthez, kerti tóhoz. ezeket az idõ már formálta, nem élesek. Majd, ha eljutok oda, hogy a gyomnövényekbõl is csináljak egy gyûjteményt, a fenyõk alját is át kell nézni. A rhododendronokhoz jó talajt lehet szedni a fenyvesekbõl. Annál jobb, minél jobban el vannak érve a fenyõtûk.

[Fec]

Itt is ritka rókagomba. Vagy 40 km-re tekergett el a bátyám mikor meghallota hírét egy haverjától. Húsz éve gombaszaki, és hébe-hóba talált idáig pár darabot mutatóba. Most madarat lehet fogatni vele. Ma az öcsém gurított ide 3 termetes pöffit. (Aki szintén vizsgázott, csak én vagyok tudatlanka, ezért ellátnak minden jóval )

[röganyó]

Egyik nyáron augusztusban 8 ló rákspott, hogy külön utakon járjanak. Rendszeresen leléptek a ménesbõl. Ha kerestük õket, bevették magukat az erdõkbe és onnan röhögtek rajtunk. Aztán egyszer mozgást láttunk a fenyvesben és lószart is találtunk. Meglepetésünkre annyi rókagomba volt, mintha vetve lenne. Akkor nem értünk rá szedni, hajkurászni kellett. Most nincs rókagomba.

[moon]

Moon, ilyen fehér laskákat még nem láttam. Puhábbak is, mint a " hagyományos"?
Akkor nem baj, ha hosszabb a tönk, azt is könnyû megenni. Vagy gombapornak jó.

Ez hibrid laska, intenzív termesztésben használják, sokkal puhább mint a hagyományos, ugyanakkor a legfõbb különbség, hogy az alapfajhoz képest nem igényel hideg hatást a termõre forduláshoz.
A színe nagyban függ attól, hogy természetes vagy mesterséges fény éri, illetve mennyi fényt kap: több fény sötétebb kalap.

A minap elhatároztam, hogy felhagyok az extenzív termesztéssel, mert nincs még elég rekettyésem fás ligetem, ahol a terület önmagának biztosítaná a megfelelõ párát, árnyas de ugyanakkor szellõs és nem huzatos helyen a kihelyezett rönköknek.
Ha meg már helyiséget kell neki biztosítani, akkor érdemesebb szalmán intenzív termesztéssel kísérletezni.
A rönkös termesztésnek sajnos megvannak a maga korlátai, éspedig, hogy nem igazán tervezhetõ elõre a hozam, hanem terem amikor megfelelõ az idõ és a körülmények, de mesterségesen nem igazán lehet ezt olyan eredményesen pozitív irányba befolyásolni, mint a mesterségesen elõkészített termesztõközegeket.

A régi leselejtezett gombás rönköket kipakoltam száradni a fa alá azzal, hogy majd összevágom tûzre, de a párás, gombáknak kedvezõ idõ nyomán úgy látszik feléledtek, mert elég szépen megjelentek rajtuk a primordák. Meg sajnos a meztelencsigák is, semmi perc alatt cakkosra rágták a gombacsokrot.
Most mindenmindegy alapon szétpakoltam a rönköket rakásból egyesével a diófa alá, ha már kell a meztelencsigáknak, akkor meglegyen a kilométerük mire mindegyik tönkre rámásznak, meg aztán hátha tudok szüretelni egy normális termést még róluk.
Itt még az összepakolt rakás:


Közben a shitake kísérletezést sem adtam fel, mostanában is a mesterséges termesztõközegekre oltással molyolok. 1, 2, 3, 4

Persze itt is fennáll az intenzív termesztés egyik alapszabálya, hogy állandó harc van a penészgomba fertõzés megelõzésére, és van amikor õk nyernek:
1, 2, 3, 4,

Mutattam a családnak Moon laskazsákját, már várják, hogy nekünk is lesz. Úgy tervezem, hogy nyárfa és szalma keverékén is fogok kísérletezni.

Anyó, ez a laskás termõdoboz nagy eséllyel fog sikerülni, mert a benne levõ szalmapogácsa hõkezelt szárított szalma, vagyis ki vannak irtva belõle az amúgy mindenütt jelenlévõ penészgombaspórák.
Házilagos kísérletezésnek fõleg ez a gátja, hogy ha hõkezelés nélküli szalmát és forgácsot használsz, akkor a zöld, szürke, fekete penész támadások óhatatlanul megjelennek, merthogy a gombák ugyanúgy versengenek egymással az élõhelyért és táplálékért mint minden más az élõvilágban.
De idei friss penészmentes szalmát használva, forrázással áztatva majd lecsepegtetve és utána 0,5% fundazolos vagy annak megfelelõ más gombaölõszeres áztatással kezelt szalmával sikerülhet.

Moon!
Neked a konyhában volt a gombás zsák? A csempékbõl gondolom. A páratartalom biztosításához csak a levegõbe ködösítettél naponta többször, vagy a csempére? Mert a zsákra nem szabad, úgy olvastam.

A fürdõszobában volt, párát a napi szokásos gõzfürdõs zuhanyozásomon kívül napközben egy gombás zsák mellé akasztott vizes lepedõ szolgáltatta.
Mindazonáltal nem igazán lakásba való, ha egy termõtestet késõn szednél le, a szétszóródott spórák allergén reakciót válthatnak ki az arra érzékenyekbõl, laskatermesztõk meg egyenesen maszkban szüretelnek, mert kialakulhat könnyen rá a túlérzékenység. Még egyszer én sem csinálnám bent, az egy kísérlet volt, az elsõ termesztéseim egyike, amire úgy ügyeltem mint a hímes tojásra.
Egy szellõs nem túl dohos pince, melléakasztva mondjuk egy teszkós autós 8 wattos neoncsõ stecklámpa, már jó lehet külön párásítás nélkül is, de aláöntve egy csöbör víz megoldja azt is, ha olyan szerencsés helyen laknál ahol nincs a pincébe fél méter víz, mint általában felénk.

Edited by moon, 2010 szeptember 19. - 23:42.

[Kistáltos]

Tavaly hazahoztam én is egy kisseb ecetfa-rönköt, amin a "vad"laska termett. Nézegetem, hátha terem de akkor még várhatok a hideghatásra. (Kb. hány fokot jelent, mikor reménykedhetek, hogy megjelennek a laskák, téli fülõkék? Ezt nem írja egy könyv sem. ) Mérges vagyok picit, bár én nem nagyoon vizsgáltatom be az általam ismert gombákat, de nem gyõzöm hangsúlyozni: olyan dömping van és nem csak a "szelídekbõl".. A szegfûgombák mellett még vagy öt fajt találtam, olyat is, ami megszólalásig hasonlít. Csak ha az összes jegyet leellenõrizzük, derül ki a tévedés. Nagyon kell figyelni. Tegnap reggel láttam valakit a legelõ felsõ részén szegfûgombát szedegetni. Igaz, a területet 2 naponta learatom, ahogy elõzõ nap is, szép adag jött össze. Este volt egy kis idõm, amíg a lovak abrakoltak, felsétáltam. Látom ám, hogy minden, de minden le van tarolva, szó szerint. Én otthagyom az idõsebb kalapokat, mind eltûntek, az hagyján, de volt jó néhány nem szegfûgomba -faj is, amit leszedett az illetõ!!!!!!!! Például eddig nem volt, nemrég nõtt ki két nagy kõr mezei tölcsérgomba, ami mérgezõ, gyilkosgalci-muszkarint tartalmaz. Sok volt belõle, mint leszedte.. Remélem, átvizsgáltatja, mert ha nem, lesz dolga a kórházaknak.. :o Csiperkéket is figyelni kell. Sok a sárguló, és olyan is, amin még vitáznak a gombászfórumon, hogy jó-e vagy sem. Találok olyanokat, amit a tönkjénél megvágok, picit sárgul, de nem rossz az illata. Fõzve sem, tegnap csináltam meg. Az egyik vélemény, ha jó a csiperke illata, ehetõ, a másik szerint ha sárgul tönkben, akkor nem. Igaz, ha ebbõl rosszat sikerül enni, max hányás, meg gombaundor lép fel. Tegnap, ahol apró illatos erdei (vagy törpe) csiperkéket szedegetek, ott találtam egy nagyon barna és kúpos kalapú, szinte császárgomba-szerû csiperkét. Megvágva erõsen tintaszagú. Õ a ritka barnapikkelyû csiperke névre hallgat (Agaricus phaeolepidotus) és mérgezõ. Még egy példa: a lila pereszkék a lila susulykák mellett. Aki nem ismeri a gombákat, ne szedjen. Vagy csak óriás pöfit és óriás õzlábat.

[kátyus]

A rókagombáról azt írja az egyik, könyvem, hogy csak saját szükségletre szedjük, mert egyre kevesebb van belõle. Ehhez képest írjátok, tele van vele a piac, hallom Pesten is. Igazán sajnálom, mert így valóban el fog tünni. No, amiket leírtál Kistáltos, ezért örülök, hogy nem lakom egy gombászós helyen. Fõként a városnak erre a szélére nem járnak, itt inkább a papsapkát szedik nyárfásokban. Kissé aggódom is, hogy a postást beavattam, mert õ is már harmadmagával jött ide gombászni, na ha azok hoznak magukkal mind hármat legközelebb, lassan csak erre jár majd a város. Nem a gombákat féltem, vannak bejjebb erdõk, addig úgy sem mennek el, hanem a magányomat, a csendemet, a tisztaságot, a rendet. Múltkor az a bizonyos gombatolvaj odaszart a gombalelõhelyem közepébe. Egy szar még elmegy. De ha tömegében pisilnak és kakálnak a helyeimen, én nyílván egy darab gombát nem hozok onnan haza. :mad: A bevizsgálás nélküli gombafogyasztáson, én is csodálkozom, de azt mondja a szaki, hogy általában olyan emberekrõl van szó, kik egy-két általuk ismert gombát szednek, nem mindefélét, és olyan helyeken ahova a már a nagypapájuk is járt gombászni. Mondjuk, én soha nem kevertem eddig! az ehetõk közé, mérgest. Amit szegfûnek szedtem az mind az is volt, amit lilapereszkének az is, és így tovább. Ha már ismerek egy gombát, jól meg tudom kölünböztetni. De az ehetõkbõl is szokott kidobálni olyat a gszaki, mire mondja, nem tökéletes, lepisilte valamilyen állat, penészedni kezdett. Tegnap 600 km-es kirándulást tervezett nekem a férjem, úgyhogy nem értem haza gombászni, ezért mondtam neki, ma szabadnapom van. Így remélem ma már tényleg egy kosár rizikével térek haza. :yeah:

[moon]

Tavaly hazahoztam én is egy kisseb ecetfa-rönköt, amin a "vad"laska termett. Nézegetem, hátha terem de akkor még várhatok a hideghatásra. (Kb. hány fokot jelent, mikor reménykedhetek, hogy megjelennek a laskák, téli fülõkék? Ezt nem írja egy könyv sem. )

"A másik hátrányos tulajdonsága, hogy a termés indukálásához hideghatást igényel. Az átszövõdött gombatenyészetet 13-15 C-ra kell lehûteni, az e fölötti hõmérsékleten nem terem.
Ezen alacsony hõmérsékleten ráadásul 12-14 napig kell tartani, 2-3 C fokon viszont már 4-5 nap múlva megjelenhetnek a termõtest kezdemények. A hideghatás után a kultúrák normális termesztési hõmérsékleten is termõre fordulnak, de ettõl függetlenül elmondható, hogy a vad Pleurotus ostreatus fajták egész éven át nem termeszthetõek."

Itt van egy jó kis szakdolgozat laskáról.

De önmagában a hideghatás nem biztos hogy elég, ha a tuskó ki van száradva.
Ha kezelhetõ méretû a cucc, akkor lehet rajta segíteni azzal is, ha 24-48 órára (nem tovább) beáztatod tiszta jó hideg vízbe, mondjuk egy hordóban.
A gombák termesztõközegének a termõreforduláshoz tartalmaznia kell a megfelelõ mennyiségû, se nem sok, se nem kevés vizet is. A tuskó beáztatása után a felesleg úgyis lecsöpög.

[Kistáltos]

Köszi. Akkor még várhatok. A nedvességgel nincs gond, a báláim is úgy rohadnak. :( Ez a tönk is a bálák közt van, bálafólia-leszoritó karóként. Fény se nagyon éri, tehát majdcsak lesz rajta valami, ha a pockok nem rágják meg, mint tavaly. Ja, rágcsálók: én a pici fenyõtinórut kedvelem a legjobban (sõt minden gombából a zsengét), de a fenyõtinórukat a pocokfélék is. Ezek a gombácskák egy éjszaka alatt jöhetnek ki a földbõl, és a legtöbbet a tönk és a kalap találkozásánál átrágja az egér. Igaz, szerintem is az a rész a legízletesebb. Már csak az a kérdés, ki találja meg elõbb a gombát.

[hilfigers]

http://lovasetterem....ilvasvarad.html

[Kistáltos]

Meghívsz?

[furioso]

A rókagombáról azt írja az egyik, könyvem, hogy csak saját szükségletre szedjük, mert egyre kevesebb van belõle. Ehhez képest írjátok, tele van vele a piac, hallom Pesten is. Igazán sajnálom, mert így valóban el fog tünni.
A piacon árulóknak saját szükségletük az érte kapott bevétel...

No, amiket leírtál Kistáltos, ezért örülök, hogy nem lakom egy gombászós helyen. Fõként a városnak erre a szélére nem járnak, itt inkább a papsapkát szedik nyárfásokban. Kissé aggódom is, hogy a postást beavattam, mert õ is már harmadmagával jött ide gombászni, na ha azok hoznak magukkal mind hármat legközelebb, lassan csak erre jár majd a város. Nem a gombákat féltem, vannak bejjebb erdõk, addig úgy sem mennek el, hanem a magányomat, a csendemet, a tisztaságot, a rendet. Múltkor az a bizonyos gombatolvaj odaszart a gombalelõhelyem közepébe. Egy szar még elmegy. De ha tömegében pisilnak és kakálnak a helyeimen, én nyílván egy darab gombát nem hozok onnan haza. :mad:

A bevizsgálás nélküli gombafogyasztáson, én is csodálkozom, de azt mondja a szaki, hogy általában olyan emberekrõl van szó, kik egy-két általuk ismert gombát szednek, nem mindefélét, és olyan helyeken ahova a már a nagypapájuk is járt gombászni. Mondjuk, én soha nem kevertem eddig! az ehetõk közé, mérgest. Amit szegfûnek szedtem az mind az is volt, amit lilapereszkének az is, és így tovább. Ha már ismerek egy gombát, jól meg tudom kölünböztetni. De az ehetõkbõl is szokott kidobálni olyat a gszaki, mire mondja, nem tökéletes, lepisilte valamilyen állat, penészedni kezdett.

Tegnap 600 km-es kirándulást tervezett nekem a férjem, úgyhogy nem értem haza gombászni, ezért mondtam neki, ma szabadnapom van. Így remélem ma már tényleg egy kosár rizikével térek haza. :yeah:

A bevizsgálásról: mindkét fiam erdészeti szakközépiskolába járt. A gyakorlati foglalkozások ott az erdõben zajlanak. Minden foglalkozásra vitték a vesszõkosarat, s ott a gyakorlati tanáraik irányításával szedték a(z) (feltehetõen) ehetõ gombákat. (Mint késõbb igazolódott, valóban ehetõk voltak. )
Az anyjukkal esténként ilyenkor gombát ettek tojással, rántva, paprikásnak, stb. Én azonban "beszari"
voltam, mindig csak másnap mertem enni a gombából, amikor láttam, hogy õk már túlélték...

Azt ismeritek, hogy minden gomba ehetõ. Legalább egyszer... :yeah:

Edited by furioso, 2010 szeptember 20. - 11:38.

[kátyus]

Meg van az egy kosár Lucfenyvesi rizike. Izgulok, hogy csak nem kevertem közé tejelõ ehetetlent, mert itthol láttam a könyvben van nagyon hasonló. A rizike idõsebb korában tölcsér alakú lesz? Bár mindet megnéztem, ma elõször késsel szedtem gombát, és pirosra szinezõdött. Csak azért aggódom, mert a szaki kidobatja velem az egész kosárral, ha van közte akár egy mérgezõ is. Egy kis doboz fenyõpereszkét szedtem még. Ebben az erdõben nem volt lila pereszke, sem nyálkás gomba. Viszont rengeteg tinórú, tenyérnyiek, túl érettek, legalább háromféle színben, de én azt most nem bántottam. Nem nagyon szeretem a pucolás miatt, és a fõzést követõ állaga végett. Szárítani igen. De ha legközelebb szedek, csak nagyon keveset. Holnap is megyek egy kört, mert a gszaki, csak délután tud bevizsgálni, így ráfaragott, mert akkor szedek vegyesen ezt az szárítani, és levesbe. Ma készült el az elsõ vegyes szárítmány, nagyon tetszik. Szép az üvegben. Bár nekem nem sikerült, hogy megtartsa a színét. Valakinek sárga szokott maradni a tinórú, lila a pereszke? Nekem mire kiszárad barna lesz. Viszont a pöfik olyanok, mint hófehér körlapocskák! Találtam egy csodaszép gombát. Hazáig reménykedtem, hogy ehetõ kincsre bukkantam. Vagy védett kincsre, azt kapok a bogyómra a szakitól. Bordó kalap, citromsárga lemezek és tönk, utóbbi bordó erezéssel.....cudálatosz kisz gombagyönyörûszég cókolom a testit...bársonyos fapereszke! :eek: Most aztán nem emlékszem, hogy a rizikének vagy a nyálkás gombának van csodálatos sötétlila színe fõzés után? Nyílván a nyálkásnak, az a kevésbé szedett. Rizikét már mindenki úgy emlegetné, nyersen narancssárga, fõzve lila.

[hilfigers]

Meghívsz?

Aha, ott találkozunk!

[juice]

Meghívsz?

Aha, ott találkozunk!

elvigyelek titeket?

[Kistáltos]

Juice, menjünk ketten.

Kátyus, tudtam, hogy Te a mi erdõnkben gombászol, csak elkerüljük egymást.
Én is találtam pici barbirózsaszínt, meg tegnapelõtt azt a kis bordóskalapúst, fogggalmam se volt, hogy hol keressem, milyen fajta. Persze átnyálazni a könyvet nincs idõm.
Tegnap tettem el csalamádét, (hagyma, káposzta, paprika, répa)gombával persze. Az egyik fele rizikével, a másik õzlábbal. Isteni illatok terjengenek a konyhában, most ettem meg a maradékokt, ami nem fért üvegbe. Végre megtaláltam a tegnapelõtt kiborított rizikéimet. (szedés közben megkóstoltam, keserû volt, erre kiderült, hogy nyersen az. Ha nem irtam volna.) Van itt is két tipus, az egyik vastagabb, narancsosabb, mindkettõ narancsos lét ereszt, ami késõbb lesz pirosas. Ami elvágáskor piros volt, én azt ott hagytam, öregnek gondoltam.

Itt is van fenyõpereszke-szerû, de még nem szedem, majd holnap jön lózni a szaki, megmutatom neki.

Találtam én is nagyon szépet, pici gomba, olyan mint az apró mérgezõ õzláb, csak a kalapján négyzetes mintázat van. Sajna nincs fotóm. De...

A masinám egy hónapi fotózás után bekrepált ugyebár. Tegnap be akartam vinni, hova máshova, mint a város közepén a márkaservicébe, mert másholva nem érdemes... (Mondták az eladók.)Mire összecuccolom magam, öcsém kijelenti, elhagyta a blokkot a jótálásival. Hurrá.
De hogy ne üssem agyon, szétkapta (már ezért is csapnám, de néha sikerül neki egy - egy dolgot megjavítani, néha meg véglegesen hazavágja) , ezt szerencsére sikerült megjavítania. Azt mondja, tipushiba, mindig ki fog ugrani valami kacat belõle, és nem tudja behúzni az objektívet. Mindegy, most müxik. De biztos, hogy a szép kis gombám már nem fogom megtalálni.
Fehívott egy nõ, hogy Õ talált vagy 15 kiló szarvasgombát. Úgy látszik , ez a z idõ kedvez neki. Tanácsot kért, hogy én hogy kezelem, mit csinálok vele. Mondom, én is kezdõ, de egy-két tapasztalatot adtam neki.
Én rednületlenül eszem, most szarvasgombás-mascarpones krémdesszertet találtam a neten, ezt kóstoljuk meg. Igaz, improvizálok, mert akácvirág dzsemem nincs.

[Kistáltos]

El is felejtettem mondani: A gévagombás völgyben jártam ma. ehetõ gomát nem nagyon találtam, a géva maradványai még megvannak, több egyenlõre nem nõtt (úgy látszik, ebbõl sem lesz tömegtermés, pedig ki a kartam próbálni rajta a kandírozást) Viszont ott találtam már téli fülõkét. Annak elég volt ez a kis éjszakai lehûlés?? Hlnap felnézek abba az erdõbe, ahola laskát és a sok téli fülõkét szedtem. Egy kis jegyzet Balagan tollából a gombászfórumról: "vitaminok és nyomelemek is vannak a gombákban, a napon szárított gombákban például igen sok a D vitamin prekurzora, az ergoszterol, ha jól emlékszek. A vargánya és a szegfûgomba szárazanyaga kb. 40% fehérjét tartalmaz, emellett sok gomba gyógyhatású, például az ízletes vargánya is 100%-ban gátolta laborban valami kísérleti rákos törzsek szaporodását. Most megnéztem, a gyapjas tinta is 100%-ban gátolta a Sarcoma 180-at, az Ehrlich carcinomát pedig 90%-ban."