334 válasz a témához

[Fec]

Volt egyoldalas, ennél a tolókát kellett forgatni, meg kétoldalas, itt az egészet. Aztán volt még profibb..
A tolókának jót tett idõnként sikamlóssá tenni (mint a Rubik kockát). Ki szappanozott, ki szilikonolajat használt.
Agyonhasznált, de még mûködõ "logarlõcs". Mindenki a sajátjára esküdött, kölcsön nehezen adta.

A tolóka segédvonalainak (alig látszik) is volt funkciója.

[Ernest]

No teccik látni, itt a CF kódú skálának a valóságtartalma PIszer x, mint ahogy kéne lenni, a kód bal oldalt, a megrázó beismerés jobb oldalt található... Szokott még legfelül irányba köbskála is lenni, azt is ki lehet találni.

Edited by Ernest, 2009 augusztus 9. - 12:33.

[Rajmund]

hmm, érdekes... namajd elmerülök a könyvtárban és lehet beszerzek még párat,ha lesz lehetőségem... (pl vmi gépészeti vagy elektronikai célokra igazított lenne jó) meg meglátom,hogy ezzel mit tudok kezdeni... mondjuk nem értem,hogy miért kerültek múltidőbe, nagyon praktikusak, sokkal célszerűbbek mint jónéhány szoftver

Edited by Rajmund, 2009 augusztus 9. - 12:48.

[Fec]

Ott bújik a köbskála a második oldalon. Segédvonala a csuszkának van, egyik oldalon 1, másikon 3. Bocs a pontatlanságért.

[Ernest]

hmm, érdekes... namajd elmerülök a könyvtárban és lehet beszerzek még párat,ha lesz lehetõségem... (pl vmi gépészeti vagy elektronikai célokra igazított lenne jó) meg meglátom,hogy ezzel mit tudok kezdeni...

mondjuk nem értem,hogy miért kerültek múltidõbe, nagyon praktikusak, sokkal célszerûbbek mint jónéhány szoftver

Hát, én bizony vidáman átálltam számológépre. Azért a logarlécnek igen piszok nagy elõnyei mellett van egy pár igen piszok nagy hátránya is. Például, nem tudsz görgetni. Az élet ritkán áll csak osztásból és szorzásból, valamint végsõ lépésként elvégezhetõ más mûveletbõl - mert ugye ha spéci skálán kapsz részeredményt, akkor le kell olvasnod, és áttolnod másik skálára, stb. Számológépen, ami a kijelzõn, azzal folytathatod.
Emellett, aki nem volt otthon benne (mondjuk a 40 fõs technikumi osztályból 31 fõ - jó logarléckezelõnek ugyanis egyszerre kellett elméleti alap és biztos gyakorlati érzék), annak a nagyságrendek megbecsülése állandó probléma volt. Azt hiába írják most, hogy de jó volt, a nagyságrendeket becsülni kellett, és így az ember mindig tudta, mirõl van szó. Frászt tudta. A 40 fõs... kb 6-nak tûnt volna fel a dolgozatírás hevében, ha izzó fém hõmérsékletére kihozott volna minusz 300 Celsiust.
Én sem voltam sosem tisztában azzal, hogy mit állítok, és merre lóg ki a nyelv, és akkor hány a nagyságrend (idösapám tudta, de hát õ pld virtuóz módon kezelte az összeadás-kivonást is a lõccsel), külön vezettem mellette. A baj az, hogy a számítás is elvesz belõle, vagy hozzáad, stb.
Aztán, igazából a zseblécek csak üzleti ajándékok voltak, a nagy Gamma lécet állandóan hurcolni, az idegesítõ volt, stb.

[Rajmund]

Megértem... Nem is úgy értettem, hogy akkor egyből lefuttatom az összes uninstall.exe-t minden matematikai programhoz, csak kiegészítésnek jó, apróságokhoz jól jön, amellett, hogy menet közben a két számológép, meg a három program is más-más értékeket görget... (nekem pl kirészletezési rajznál még mindig az inventor vázlatfelülete jön be legjobban, autocadban nem olyan egyszerű paraméterezni a méreteket) Na majd szeptembertől kiderül élesben, lehet, hogy sziltan házi közben felhúzom az agyam rajta és kivágom a fenébe.

Edited by Rajmund, 2009 augusztus 14. - 19:48.

[Mézszín Sörény]

http://www.origo.hu/...lyoiratban.html

[Mézszín Sörény]

http://www.origo.hu/...e-helyzetu.html

[Rajmund]

http://www.google.or...nds/intl/hu/hu/

A google szerint influenza idején többször keresnek rá az emberek bizonyos szavakra, ezért csináltak egy kimutatást, ami a fertőzöttségi szintet hivatott megsaccolni. A vicc az,hogy több évre visszamenőleg rendesen simul a görbe az orvosok által rögzített adatokhoz: http://www.google.or.../about/how.html

(most így betegen a koliban unatkozva találtam )

Edited by Rajmund, 2009 október 8. - 18:08.

[andris]

Nem találom a videós topicot, de ez itt is elfér:
http://www.youtube.c...player_embedded
Jó lenne végre kettessel kezdõdõ évszámokat is látni...

[Hosszúhomlok]

http://www.google.or...nds/intl/hu/hu/

A google szerint influenza idején többször keresnek rá az emberek bizonyos szavakra, ezért csináltak egy kimutatást, ami a fertõzöttségi szintet hivatott megsaccolni. A vicc az,hogy több évre visszamenõleg rendesen simul a görbe az orvosok által rögzített adatokhoz: http://www.google.or.../about/how.html

(most így betegen a koliban unatkozva találtam )

Egy amerikai csóka meg földrengéseket jelez napokkal elõre, harminc éve pontosan úgy, hogy az elkóborolt háziállatokról szóló újsághirdetéseket elemzi.

[nuttella]

Nem értem, ha már egy orvosi lapot hoz létre bárki a világból, miért nem szán ra egy kis idõt, hogy lektoráltassa anyanyelvi szinten beszélõ bárkivel.
Nem lehet akkora költség...
http://www.scumdocto...stem/index.html

[Kistáltos]

Feltalálták a spanyol viaszt.
Azt mindenki tudja, hogy a tólhajszolt életmód hatással van az öregedésre, és mostmár magyarázni is tudják.
De a csodaszer még nincs meg.


Ez se semmi... Még a vakondpatkánynak is könnyebb...

[Mézszín Sörény]

http://www.origo.hu/...zer-uj-faj.html

[Mézszín Sörény]

http://www.youtube.com/watch?v=PUCfb4fG3io&NR=1

[Kistáltos]

Érdekes dolgok, fõleg a hangvillás - egymásra hangolódásos. De több zavaró apróság mellett a 3. részben, hogy imával megtisztítják a tavat, sajna nevetségessé teszi az egészet.

[Timsili]

"apuuuuu! mi az a bioroboooot??"

Terminátor bogár

[Artin]

Egy érdekes, mûfejes hangfelvétel. Mindenképp fülhallgatóval, de inkább fejhallgatóval kell hallgatni, hangszórón nem lesz túl extra. Elõször csak zajok, majd demonstrációs hajvágás egy fodrásznál!

[Hosszúhomlok]

Film a Spektrumon - Az érzékelés határai.

Fejtegeti világunk dolgait, és közben oooooorbitális baromságok hangzanak el. Olyanok, mint:

"A tengerekben élõ megszámlálhatatlanul sok milliárdnyi plakton által kibocsátott anyagcseretermék a DNS, mely a légkörbe felszáll, ahol a víz kondenzálódik rajta és így felhõk keletkeznek."

Aztán távolabbra nézünk, a bolygók világába. Itt elhangzik, hogy a "bolygók orbitális pályán keringenek".

:confused:

Volt még néhány hasonló, de már az elsõ kettõ is lezúzta az agyam, így nem tudom idézni.

Azt még elhiszem, hogy a fordító elkalapálta, tán csak a nyelvet beszélte érettségi nélkül, de hogy ezt egy színész fel is olvasta, a szinkronrendezõ, a hangmérnök és millió más ember fülét meg se borzolta, az azért elég súlyos.

Edited by Hosszúhomlok, 2010 január 1. - 12:00.

[Timsili]

csak érthetõen magyarázták el a dolgokat a laikusoknak is...

[Ernest]

Szeretném megtudni, mi a baj az orbitális pályával... Orbitális az, ami valami körüli keringést jelent. És a bolygók egy része (100 %? ) bizony valami körül kering...

[Hosszúhomlok]

Hm, én ezt a szót a Föld körüli keringésre, ill. általános értelemben bolygó körüli keringésre vonatkozókéánt ismertem. Készséggel meghajlok, ha ennél általánosabb értelme is van.

[Kistáltos]

én meg úgy, hoyg orbitális baromság bocs. OFF

[Ernest]

Lehet, hogy igazatok van...

[Kistáltos]

Miben? Az idegenszavakos valami szemüregbéli dolgot is emleget. Tehát nem csak Föld körüli, hanem inkább valami íves forma. Akkor meg a bolygók is beleférnek, nem?

[Ernest]

Azok bele... "Valamely égitest, kül. a Föld körüli." Ugyanakkor nap körüli értelemben mégiscsak inkább fordításokban használják, és emiatt lehet, hogy csak ott használják úgy.

[Timsili]

nekem sokkal jobban tetszik, hogy a plankton dns-t anyagcserél, amibõl aztán kondenzációs mag lesz. ez nagyon baba így megfogalmazva!! :yeah:

[esti]

Csak kiegészítésképpen: ha ebben a planktonos történetben a DNS-t szulfátra helyettesítjük, akkor már megállja a helyét. No igen, eléggé nem mindegy.

[Mézszín Sörény]

Érdekes dolgok, fõleg a hangvillás - egymásra hangolódásos.
De több zavaró apróság mellett a 3. részben, hogy imával megtisztítják a tavat, sajna nevetségessé teszi az egészet.

Lehet, hogy annak tûnik, de én láttam az ima elõtt és után készült fotókat a jégkristályokról. Döbbenetes különbség volt. Amúgy meg nekünk megvan a fószer könyve, és abban nem víztisztításról van szó, a videóban ez csak egy rossz fordítás eredménye lehetett. Milyen apróságok zavartak?

A szemünk elõtt hasad ketté Afrika

Nemrég geológusok szállták meg egy közelmúltban zajlott földrengés nyomán a hirtelen szétnyílt hasadékot az észak etiópiai Afar-sivatagban, amelyet a jelenlegi feltételezések szerint egyszer majd víz borít el, és a ma Eritreaként és Etiópia keleti részeként ismert földdarab különálló sziget lesz egy új óceánban.
2005. szeptember 14-én Etiópia északi részén, az eritreai határhoz közel kitört a Dabbahu-vulkán. Ezzel egy idõben a hegy lábától kiindulva egy hatvan kilométer hosszú hasadék keletkezett. A hírre európai és amerikai geológusok több csapata is a helyszínre sietett, hogy helyi tudósok közremûködésével tanulmányozzák az eddig csak az óceánok mélyén húzódó - ezért a kutatók számára hozzáférhetetlen - hátságokban lezajló jelenséget, a litoszféralemezek elválásának folyamatát.

Ahogy ezek a lemezek távolodnak egymástól, a földkéreg megfeszül, elvékonyodik, majd egy ponton bekövetkezik a repedés. Ilyen geológiai jelenség hozta létre azt a több ezer kilométer hosszú, árokrendszert is, amely a szíriai-libanoni Orontesz-ároktól (Nahr al-Aszi) kiindulva, a szóban forgó Afar-törésen át, egészen a Malawi-tó medréig húzódik.

Nem véletlen, hogy a Föld jelenleg egyik legaktívabb vulkanikus területe éppen ez a vidék, amelyet a kelet-afrikai Nagy Hasadékvölgy (Rift Valley) néven ismerünk. Ennek északi végpontjában található a Dabbahu-vulkán.

A geológusok számára újabb mérföldkõ volt a most szeptember 14-i afari földrengés, amelynek nyomán a hasadékon át magma tört fel a Föld mélyérõl, és a négy esztendeje keletkezett rés eddig soha, sehol nem tapasztalt hirtelenséggel - három hét földtörténeti léptékben alig egy szemvillanás - és mértékben nyílt szét, átlagosan négy- de helyenként nyolcméteres szélességben, és tágul tovább évi egy-két centiméteres sebességgel mindkét irányban.

A jelenség magyarázata, hogy az Afar-sivatag alatt összeér a núbiai és az arábiai tektonikus lemez, amelyek szétválása a geológusok szerint mintegy harmincmillió éve zajlik. Az emberi ésszel szinte felfoghatatlanul messzi jövõben várható kontinensszakadás oka pedig az, hogy a ma az afrikai földrész szerves részét képezõ Eritrea és Etiópia keleti vidéke nem az afrikai, hanem az arábiai lemezen helyezkedik el. Sõt, ez a lassú szétcsúszás hozta létre magát a Vörös-tengert és az Afarháromszög mélyföldjét is, mintegy tízmillió esztendeje.

"Azt tudtuk, hogy az óceáni hátságok az itt megfigyelthez hasonlóan jöttek létre, azaz a tektonikus lemezek szétválásával keletkezõ hasadékban a Föld mélyébõl magma tör fel. Ám azt soha nem gondoltuk, hogy egy ilyen óriási hosszúságú hasadék egyszerre és teljes hosszában így szétnyílhat" - magyarázza saját és kollégái lelkesedését Cindy Ebinger brit tudós, a föld- és környezeti tudományok professzora, az Afartörésnél végzett megfigyelések eredményeirõl a Geophysical Research Letters címû folyóiratban közzétett tanulmány társzerzõje.

"Az afari hasadék lassanként tovább tágulva nagyjából egymillió év múlva kapcsolatot talál a Vörös-tengerrel, s leszakítja a mai Eritrát és Etiópia keleti részét az afrikai kontinensrõl" - tárja fel a távoli jövõt a kutatás etióp vezetõje, Dereje Ayalew, az addisz-abebai egyetem profeszszora. "S mivel az Afar-háromszög mélyföld, azt is víz borítja majd, körülölelve a kontinensrõl leváló földdarabot. Ezáltal kinyílik az Adeni-szoros, és a Vöröstenger, valamint az Adeni-öböl összekapcsolódásából immáron földrészeket elválasztó, új óceán alakul ki.

A helyszínen dolgozó tudósok a legmodernebb, legérzékenyebb mûszerekkel, bevetve a mûholdas megfigyelést is, tanulmányozzák az ember számára "testközelbõl" elõször megfigyelhetõ geológiai jelenséget, amelybõl, mint azt Ebinger professzor lelkesen újságolta az Amerikai Geofizikai Egyesület a minap San Franciscóban véget ért ülésén, "megtudhatjuk, hogy pontosan mi is zajlik a Föld mélyén".
(Népszabadság)

[Burzsujok]

A helyszínen dolgozó tudósok a legmodernebb, legérzékenyebb mûszerekkel, bevetve a mûholdas megfigyelést is, tanulmányozzák az ember számára "testközelbõl" elõször megfigyelhetõ geológiai jelenséget, amelybõl, mint azt Ebinger professzor lelkesen újságolta az Amerikai Geofizikai Egyesület a minap San Franciscóban véget ért ülésén, "megtudhatjuk, hogy pontosan mi is zajlik a Föld mélyén".
(Népszabadság)

én meg már ujjongtam, hogy milyen okos dolgot ír ez a leány........aztán a végén a felismerés :(

[Kistáltos]

Szép a matematika!

[Mézszín Sörény]

én meg már ujjongtam, hogy milyen okos dolgot ír ez a leány........aztán a végén a felismerés :(

Néha vak tyúk is talál szemet. ;)

[Mézszín Sörény]

http://www.mno.hu/portal/711155

[LLotti]

http://www.xrite.com....aspx?PageID=77

A színeket kell sorba rakni.
Minél közelebb van az eredmény a 0-hoz (100-ból) annál jobb a színlátásod.
(Nem tudom h mennyire függ a monitortól. barátnõmék azonos gépnél csinálták, külön külön, én másikon.
nekem 10 alatti jött ki, nekik 50 körüli )

Szerintem vicces

[Barefoot]

3

[Saby]

4

[tötõ Zsó]

Nekem így hajnali kelés, Pestre vonatozás, tanulás, vizsgázás, haza vonatozás, edzés és egy meccs után 7 lett...

[Artin]

Én is 10 alatt vagyok. Ami számomra kifejezetten érdekes ebben a tesztben, hogy kifejezetten csak egy tartományban hibáztam, ami a zöldes-kék. Ez valamilyen szinten biztató, de egyben elgondolkodtató is.