1065 válasz a témához

[Robi]

Minden útépítés újabb forgalmat generál. A bővítés, kapacitás növelés, párhuzamos út építése csak egy ideig megoldás, ha más forgalomtechnikai megoldást ezekkel együtt nem alkalmaznak. Fejletteb közlekedési kultúrával rendelkező helyeken már a nyolcvanas években élő volt a "forgalom csillapítás" fogalma. Mivel a "fejlődés" (pl. GDP növelés kényszere, a gazdaságosság a koncentrációt fokozza, növekedési kényszer...) nagyobb mozgékonyságot kíván. Ha tovább folytatódik a zöldmezős, családiházas lakhatás növekedése, ami a koncentráltság hiánya miatt a tömegközlekedés kialakítását gátolja, akkor ez a közlekedési területigényt már olyan szintre emeli, ami már a lakhatóságot fogja gátolni ("Mihelyst az összeomlik, mindenki ismét a Dob utcában akar lakni").

[N.C.]

https://index.hu/tud...pet-palackokat/

[Robi]

A kettővel ezelőttihez.

 

Tudja, mennyi helyet foglalnak az autók a városokban?

[Robi]

Tűzgyújtási tilalom

[N.C.]

https://index.hu/tud..._hegyi_gorilla/

"Szakértők szerint a természetvédelem egyik ritka sikertörténetéről van szó."

[Robi]

Kiskunhalason megadóztatnák az esővizet

 

Ugye köztudomásúan a csatornarendszert (szennyvíz csatorna, mivel nem sok helyen van szenyvíz és csapadékvíz csatornarendszer kiépítve) a várható maximális csapadékmennyiség ("özönvíz szerű eső", ahogy ezt hallani szoktuk, a csatornából buzgárként feltörő víz is hálás képanyag) befogadására méretezik, különben a csapadékvíz kimossa belőle az eredetileg szállítandó anyagot.

 

Inkább az egyre szélsőségesebben érkező, csökkenő mennyiségű csapadékvíz megtartásán kéne munkálkodni. A meredekebb domboldalak beépítésénél pedig tudomásul kellene venni, hogy a víz megtanulta a fizikát. Nem minden területet célszerű beépíteni vagy beépítés esetén a béka lenyelendő (pl. árterekre épített házak...)

[Õz]

Nem lehet, hogy ez csak egy újabb variáció a jó öreg füstadóra?...

[Robi]

Nem ilyen egyszerű a probléma.

Ki üzemelteti a szennyvízrendszert?

Milyen tehnológiát alkalmaz?

Milyen a csatornahálózat kiépítettsége? (területi eloszlás, kapacitások...)

 

Ha önkormányzati üzemeltetésű a rendszer, a többletköltségeket valakinek állnia kell.

A tisztítómű technológiája a lakossági szennyvíz összetétrelére van optimalizálva, ha ez akár hígul, akár sűrűsödik a tisztítás hatásfoka csökken, költségei jelentősen emelkedhetnek.

Vagy ki kellene építeni egy csapadékvíz elvezető hálózatot (régi, betemetett, belekott, beszántott árokrendszer helyett) vagy a szennyvízhálózatot és tisztítókapacitást kellene a nyári záporok vízmennyiségére méretezni (nem igazán költséghatékony, rohadt drága) vagy a csurgalékvíz mennyiségének csökkentésére kellene figyelni.

Én az utóbbit tartanám jobb megoldásnak.

[Robi]

Közben a fórum magától elkülte a hozzászólást, még az időkorlátra is figyelmeztetett.

 

Az érintett terület beépítettsége és lefedettsége jelentősen befolyásolja a keletkező csurgalékvíz mennyiségét. Inkább ezt kéne szankcionálni.

- Betonálási adó (beépített, burkolt, vízátnemeresztő felület arányában) (Egy régi szomszédunk szeretett mindent lebetonozni, de ő nem betonozott, hanem betonált.)

- Az ingatlanon az esővíz megtartására puffertároló (régen tán ciszternának nevezték volna) kialakítása, új építésű ingatlanon csak ezzel kaphat engedélyt. A puffertárolót a várható csapadékmennyiségre méretezni, amiből a kivétel mehet locsolásra vagy mehet a csatornába (a tisztított víz visszaforgatható!), szikkasztó árokba annak kapacitását figyelembe véve (időkeresztmetszet növelés). Extra méretű csapadék pedig mindig is gondot fog okozni, arra méretezni nehéz és nagyon költséges, nem gazdaságos.

 

Bármelyik ujjamat harapon, fájni fog.

[Robi]

Portugália kecskékkel harcol az erdőtűz ellen

[N.C.]

https://index.hu/tud...i_eroforrasait/

"Az országok gazdaságai jelenleg Ponzi-féle piramisjátékot űznek Földünk erőforrásaival. A bolygó jövőbeli erőforrásait kölcsönvéve működtetjük a gazdaságainkat. A piramisjátékhoz hasonlóan ez egy ideig működik. Ám ahogy a nemzetek, vállalatok vagy háztartások egyre mélyebbre és mélyebbre süllyednek az adósságban, végül össze fog omlani.

.....

A tavaly készített tanulmányok szerint a bolygó földterületeinek egyharmada pusztul. A trópusi erdőségek egyre inkább karbonforrásokként, és nem elnyelőkként működnek. A kutatók egyre aggasztóbbnak tartják a szokatlan időjárást, valamint a terméshozam szempontjából kulcsfontosságú méhek és egyéb beporzók populációinak hanyatlását."

[Robi]

"Ez csak egy elméleti szám, de jól jelzi, mire való a föld. Szabad-e egyáltalán az értékes termőföldeket ipari célra hasznosítani? A termőföld védelméről szóló törvény szerint ezt csak kivételesen, időlegesen és elsősorban az átlagosnál rosszabb  minőségű területeken lehet megtenni. Persze az önkormányzatnak lehetősége van rá, hogy belterületbe vonja az érintett földeket, amelyek így ipari célra is hasznosíthatóvá válnak."

[N.C.]

https://index.hu/min..._es_a_szemetet/

[Robi]

Hogyan gyűjtögessek ehető vadnövényeket?

[N.C.]

https://index.hu/tec..._nagyberuhazot/

[N.C.]

https://index.hu/tec...ak_kiirtasahoz/

[Robi]

A természet nem kicsit erősebb az emberiségnél. Azokon a területeken, ahol az emberi tevékenység hatására csökken vagy megszűnik az "eltartóképesség", az emberi létszám is csökkennni fog (migráció, amiben már ismét benne vagyunk vagy a maradék a koncon marakodás közben csökkenti a létszámot). A még élhető helyeken a megnövekedő létszám ismétli az erőforrások felélését egyre fokozódó ütemben, aminek következtében a hiány (erőforrás: élelem, víz, energia, nyersanyag...) újabb konfliktusokat keletkeztet. Ez a "jó" emberi tulajdonságokkal karöltve létszámcsökkenéshez vezet. Mikor már az erősen lecsökkent eltartóképesség szintjére csökken a létszám, már nem lesz emberi erőforrás, energia, nyersanyag az ipari termelés végzéséhez, így visszatérhet a maradék a bunkóhasználathoz, a barlanghoz, drasztikusan csökken a környezet igénybevétele, lassan kezd az egyensúly helyreállni, az erőforrások növekedésével a maradék emberek leszármazottjai újra elkezdenek sokasodni és az erőforrásokat egyre fokozódóan igénybevenni, míg valaminek a hiánya újabb konfliktusokat szül.

"1Isten megáldotta Nóét és fiait, és ezt mondta nekik: Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a földet! 2Féljen és rettegjen tőletek minden földi állat és minden égi madár, kezetekbe adom őket minden földi csúszómászóval és a tenger minden halával együtt. 3Minden, ami mozog, ami csak él, legyen a ti eledeletek. Nektek adom mindezt éppúgy, mint a zöld növényt. 4De húst az éltető vérrel együtt ne egyetek! 5A benneteket éltető vért pedig számon kérem. Minden élőlénytől számon kérem azt, az embertől is. Számon kérem az ember életét: egyik embertől a másikét. 6Aki ember vérét ontja, annak vérét ember ontja. Mert Isten a maga képmására alkotta az embert."

[Robi]

Szépen csendben a pusztulásba esszük a Földet

[Ernest]

Komolyan kéne venni a népességkorlátozást. Erre mondjuk a háborúk praktikusak voltak. Nem, mintha szeretném, ha lenne háború. De hasonló drasztikus módszert nincsen.

[Robi]

Járványok.
A természet egyensúlyra törekszik. Előbb-utóbb megoldja, ahogy eddig is megoldotta.

[Robi]

Már bele is futottam egy védekezésbe:
Egyre több elefánt születik agyar nélkül

 

Mivel az agyaráért vadásszák, így az emberi szelekció segíti a "haszontalan" variáns arányának növekedését.

[izland]

Járványok.
A természet egyensúlyra törekszik. Előbb-utóbb megoldja, ahogy eddig is megoldotta.

Meg a természeti katasztrófák....

 

 

https://index.hu/tec...altozas_mogott/

[N.C.]

"Az ökoszisztéma válaszadásának üteme nem éri utol a klímaváltozásét"

[izland]

https://index.hu/vel...rnyezetvedelem/

 

" ....A jövő generációk örökségét áldozzák fel a pillanatnyi politikai és üzleti haszon oltárán."

[Robi]

Sok mindent lehetne ezekre írni, de a közéleti vetülete miatt azok itt nem játszanak.

 

De azért egy GDP növelő hatása is lehet. Ugye a GMO mentesség fontos dolog. Így a melegedés új termékek bevezetését teheti szükségessé. A herehűtő készülékét. Mivel az emelkedő hőmérséklet hatására nehezen lesz természetes módon biztosítható a megtermékenyítéshez szükséges anyag előállítását végző berendezés testhőmérsékletnél alacsonyabb hőfokon tartása, így vagy mesterségesen kell megoldani vagy elindul egy olyan szelekció, ami a jelenlegi berendezések morfológiai változását eredményezi. Ugye a nyulak a vérerekkel jól ellátott fülükkel oldják meg a hőszabályozást. Már látom a lelki szemeim előtt a maradék mezőn mélabúsan mászkáló bikákat a megnövekedett hűtőfelületükkel. Más lehetőség pl. a kutyák megoldása, akik a lihegéssel elpárologtatott víz hőelvonó képességét használják. Ugye akkor a zacskó már zsák lesz vagy nyuszifület vagy lihegő nyelvet visel? Egyre izgalmasabb kilátások.

[izland]

Komolyan kéne venni a népességkorlátozást.

 

 

Mivel az emelkedő hőmérséklet hatására nehezen lesz természetes módon biztosítható a megtermékenyítéshez szükséges anyag előállítását végző berendezés testhőmérsékletnél alacsonyabb hőfokon tartása, 

 

 

A természet .................... Előbb-utóbb megoldja, ahogy eddig is megoldotta.

 

[Robi]

Van-e értelme az autók további fogyasztás csökkentésének?

 

[Ernest]

Az a baj, hogy továbbolvastam, és egyik előző cikkében hülyeséget ír a csontkovácsokról. Nálam viszont az egyszeri ostobaság többszöri kérdőjeleket generál - ami nem feltétlenül igazolt lépés, de hát nem vagyunk gépek.

[Robi]

A csontkovácsot nem olvastam, nem is foglalkoztam vele, így a véleményem messze a partvonaltól szólna.

Csak a szemlélet miatt tettem ide. Amire a legtöbben nem figyelnek, az a ráfordítás-eredmény páros. Természetesen ezek a dolgok csak rendszerben vizsgálhatók igazán, két adat nagyon félrevezető lehet.

Csak egy egyszerű példa:

Diesel koromtartalom csökkentés. Ha az égés tökéletesebbé tétele miatt megemelem az égés hőmérsékletét (feltöltési nyomás növelés, kompresszió növelés, feltöltők alkalmazása, nyitónyomás növelés...), akkor csökken a korom, viszont emelkedik a NO_x . A NO_x csökkentésére katalizátor, vegyszerek... . Könnyen lehet, hogy a fejlesztés ökológiai lábnyoma jelentősen magasabb, mint az emisszió csökkenése.

Még ifjabb koromban volt sok vitám a CO kibocsájtás kapcsán. Egy nagyobb kocsi CO-ja 20%-kal kisebb (térfogat arány) mint egy kisebbé. Akkopr ugye az a kevésbé környezet szennyező általános vélekedés szerint. Viszont a nagyobb kétszer annyi égésterméket enged ki. Akkor melyik termel több CO-t?

 

A másik lényeges dolog a kompromisszum. A GDP növelési kényszer és a környezet használat ellentmondása. A politika az egyik oldalon a GDP növelésében érdekelt, míg az egyik másik oldalon (sok összetevős a dolog)  a környezet megóvásának szlogenjét hangoztatja. Ma a lakosság könnyebben meggyőzhető a GDP növeléséről, így arra szavaz.

 

Energia felhasználás: Az energia felhasználást csökkenteni szeretnénk, erre csökkentjük az árát.

Egyébként a felhasznált energia jelentősebb része hővé alakul és melegíti a környezetet.

[Robi]

"Most fogom magamra rántani a komment gyűlöletet, de a tömegközlekedést úgy is tehetjük versenyképessé ha az autózást akadályozzuk. Akár autómentes övezetekkel, magas parkoló díjjakkal a nem ott lakók számára és más egyébként szemét húzásokkal." 

 

Ez egybevág a véleményemmel (561).

Ma a budapesti autópálya bevezető szakaszokon a forgalmi torlódás napi jelenség. Miért? Mert a város úthálózata nem képes fogadni a bevezetett forgalmat. Erre milyen megoldást terveznek a nagyjaink? A háromsávosítást. Egyenletes forgalommal számolva ugye a három sávon 3/2 mennyiségű jármú érkezik a város határába. A város úthálózatának felvevő képessége nem változik. Eredmény: három sávon fog állni a forgalom, megspékelve a megduplázódó sávváltások kockázatával és forgalom lassító hatásával.

Érzékenyen érint a dolog. A múlt héten megjelent parlament által elfogadott fejlesztési koncepció melléklete (7.) szerint az egyik elkerülő főút épp a tanyán menne keresztül (a vonalvezetése is megér egy misét!). Hiába menekültem az ideiglenes pesti létből egy csendes faluba, amiből a migráció (nem a rettegett, hanem a belső saját) gyakorlatilag pesti létet gerjesztett. Tovább menekültem a préri közepére némi nyugalomért,  de a "civilizáció" utol ér. Naponta látom az M3-on araszoló kocsikat, reggel és délután a volt faluba csak földúton megyek, mert a rendes úton a sorban állás miatt a menetidő 4-6-szoros, ami sem az időbeosztásomnak, sem stressz faktornak nem tesz jót.

Tán, ha előkerülne a régi szoc. topikból forki néhány, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos bejegyzése, látható lenne, hogy ezek nem új találmányok, csak a közéletből élő irányítóknak és köreiknek kissé kellemetlen lenne ilyen döntéseket meghozni (ön image rombolás). (lásd még anno a FKV kapcsán adódó lehetőségek elsunnyogása vagy a napokban családbarát és munkaerővédő intézkedésnek hangoztatott 400 órás túlóra keret, ami 50 munkanap, vagyis 50 héten plussz egy nap, azaz 6 napos munkahét).  De ez itt nemkívánatos közélet.

De azt nem szabadna figyelmen kívül hagyni, hogy az egész egy nagy társasjáték, ami egy nagy rendszer folyamatosan egymásra ható sok-sok részének egysége.

Anno még úgy tanultam, később tapasztaltam, hogy a közlekedés 3 fő összetevője a jármű - pálya - ember (szent)háromsága. Ez akkor működik jól, ha a három összetevő közel azonos szinten van. Ha bár melyik is jelentősebben eltér a többitől akár melyik irányban, az nem lineárisan rontja a végeredményt.

 

[Ernest]

Hát, ez egy érdekes kérdés, ha nem is vidám. 2000-től jártam be autóval a fővárosba (de aztán lemondtam kisvezetői rangomról, nem volt autóm), és már akkor szomorú humor volt a gondolat, hogy sok pénzed van, kimész a fővárostól 40 km-re, építesz egy palotát, és utána ötkor kelsz, hogy ne a dugóban ülj, de így meg hatra bent vagy, miközben nyolckor kezdődik a munkaidő.  (ez ugye nem rám vonatkozik, hogy építesz egy palotát, hanem a nagypénzűekre)

Mióta az eszemet tudom (mondjuk 1970), az ország vezetése azon munkálkodik félszívvel, hogy a Budapest-központúságot megszüntesse. És mindenki ellenáll. A szocializmusban egyet szoktak emlegetni, akik szót fogadtak, a szénbányászat főnöksége leköltözött Tatabányára.

Én is rossz példa vagyok, az én mottóm az volt: Ebben az országban a kilenc lyukú hídon kívül minden vagy Budapesten van, vagy ott is van.

Nálunk egyébként elég sokat tettek a főváros tehermentesítéséért, a vonat jó, és a vonatnál van 3 szintes nagy parkintó ház, ami szó szerint dugig lesz reggel kilencre.

Budapest viszont elég furán csinálja, mert megöli az autózást, sávokat és parkolókat szüntet meg, felemeli a parkolási díjat az ötezerszeresére, már egy ideje nem nagyon szeretek a városba menni. Bár másfelől a kelenföldi metrónál végre van nagy P+R. Ami azonban semmi az igényekhez képest, de mégis vagy nyolcszáz autó van ott naponta.

Az átmenő forgalom csökkentésében a nullás nagyot segít, de a teljes átmérős átszelés sajnos még mindig egyszerűbb, mint körbe menni. 85 km Érdtől a fóti díjlovas verseny, több idő, mint átmenni a városon, még a nagy dugókkal együtt is. Illetve újabban már a Rákóczi út átalakítása óta nem. Ott az Astoriától sosem volt fennakadás, most már vagy 3 éve van. Civic improvement, mondta Chris Vinnek a Hét mesterlövészben.

Budapesten belül vannak helyek, amiket gyakorlatilag autó nélkül nem lehet megközelíteni. A Flórián tér környékén egy órát várni kék buszra, hogy az ELMŰ-höz kijussak?

2005-től visszatértem a 12 órázásra, és ennek, ha néha autóval mentem, közlekedés szempontjából nagyon örültem, mert reggel fél hatkor befelé, reggel hétkor kifelé és este hétkor kifelé jól lehetett közlekedni (de máskor nem), az egyetlen kellemetlenség az este hatkor befelé volt.
Ezeket csak úgy mondom.

Edited by Ernest, 2018 november 28. - 19:08.

[Robi]

"A State of the Climate jelentésből kiderül, hogy az elmúlt több mint egy évszázad 20 legforróbb éve az elmúlt 22 évre esett és a 2015 és 2018 közötti időszak hozta a legmagasabb hőmérsékletet hozó négy évet. Ha minden úgy folytatódik, ahogy ez a statisztikai trend jelzi, akkor 2100-ra 3-5 fokkal nő a Föld légkörének átlaghőmérséklete. Ez katasztrofális lenne, ugyanis a társadalmi-gazdasági szakemberek szerint a két Celsius-fok feletti emelkedés brutális szociológiai-gazdasági következményekkel - sokmilliós elvándorlással, vízhiánnyal, szárazsággal, élelmezési gondokkal stb. - járna. WMO 2018-as adatai egyébként öt egymástól független adatbázisra alapulnak."

[Robi]

"De gondolkodott már azon, hogy ez valójában mekkora része az országnak? Hogy Magyarország 93 030 négyzetkilométerének mekkora részét fedtük le betonnal, mennyit szántottunk fel, és mekkora részén van még „zavartalan természet”? Ha igen, akkor most szerencséje van, mert minket is érdekelt a dolog, úgyhogy összeszámoltuk és térképre raktuk, hogy mi is van valójában a magyar földön."

[N.C.]

 Csak eszembe jutott, gondoltam, elmesél:

 

Tél végén, tavasszal párszor vettem kukoricát (pár mázsákat) a Lagerhausból.( Ez itt a falu végén található, a volt Gabonaforgalmi telephelye: raktárak, silók, szárító... Osztrák, vagy vegyes tulajdon, mindegy is, jól működik különben, aratáskor későig fogad, szárít, tárol, vesz, elad, forgalmaz műrtágyát is,)

Meg szoktam kérdezni, hogy egy hónap múlva is lesz-e még?

- Ja, ja, valószínűleg lesz!

Kíváncsiságból megkérdeztem, hogy ez mitől függ?

- Hát hogy elviszik-e?

Elkerekedett a szeme, ki a fene és hova visz el több száz tonna kukoricát?

 - Hát valahol Fölső-Ausztriában van egy biogáz előállító üzem.

Hát így, a támogatások. egyéb - környezetvédelminek mondott - üzleti konstrukciók révén megéri 350 km közúti szállítással kukoricából fűtő/üzemanyagot csinálni.

Nem megesszük, nem megetetjük, - elégetjük.  A kamionok környezetterhelése csak + hozadék....

 

 Aztán mielőtt elkezdtem volna a sógorok családfájának anyai oldalát sorra venni, eszembe jutott: egy ismerős mesélte korábban, hogy  Zalában (talán Körmend környékén ? ) van egy fahulladék-főtésre alapozott villamos -hő erőmű - éppen oda hordanak Szlovéniából rönköket ( Nagy marha rönkszállítónak a sofőrje volt.)

[Robi]

"éppen oda hordanak Szlovéniából rönköket"

Abból egy aprítékolóval pont lehet fahulladékot gyártani. Csak egy kis energia kell hozzá.

[Ernest]

Igen, de N.C. szerintem oda akar kilyukadni, hogy ha a fa ott zöldellne tovább a szlovén domboldalon, az jobb lenne hosszú távon nekünk.

 

Érdekes fajzatok vagyunk, a fáról jutott eszembe, hogy pár éve, mikor az évi egy (-két) alkalom valamelyikén berregtem Kaposvárra, a Kőröshegy-Igal-Toponár útvonalon, az egyik szakaszon éppen végeztek az útmenti fasor kigyilkolásával. A jóféle egyenesszakaszon úgy nagyjából a hajdanvolt fák osztásának megfelelően füstölögtek a hamukupacok. Lehet, hogy csak egy családnak adott volna meleget az ott elégetett hulladék december-januárban, de egynek biztosan.

 

[Õz]

Örni, bedöglött az iróniadetektorod, úgy érzem ;)

 

"Abból egy aprítékolóval pont lehet fahulladékot gyártani. Csak egy kis energia kell hozzá."

Ééééééérted ;)

 

Egyébként én részemről kiemelten hisztis vagyok erre a komplett fapellet-iparágra. Errefelé, ahol lakunk, az önkormányzat hihetetlen önfényezéssel működtet egy hajléktalan-közfoglalkoztató pelletáló üzemet, ahol persze fahulladékot pelletálnak. Hogy-hogy nem, amióta ez az üzem megépült, a kerület fáit furtonfurt gallyazzák, ami valamiért a helyi kertészeti cégnél a karvastagságú ágak lefűrészelését jelenti, válogatás nélkül, vegetációs időszakban. Most az egy dolog, hogy nyáron, nyitott ablaknál a láncfűrészt meg az aprítékolót kell hallgassam; ami viszont sokkal bosszantóbb hogy 40-50-60 éves, szépen fejlett, tömött lombozatú fákat csonkítanak torzó-állapotúra. A mellettünk lévő óvoda udvarán tavalyelőtt lenulláztak három megtermett fát, aztán nyár végére rájöttek hogy nem szerencsés megfőzni az ovisokat, és a következő évre telepítettek egy napvitorlát. Háááátizé.

[Robi]

A gallyat általában helyben égetig. A végrrehajtónak (munkát végzőnek) olcsóbb és egyszerűbb. Az aprítékoló óránként 10 ezer alatt nem megy. Ott teljes munkabért kell fizetni legalább két embernek plussz szállítás, míg egy közmunkás ugye (tán havi 48-ért) elpiszkálgatja a tüzet.

 

"Igen, de N.C. szerintem oda akar kilyukadni, hogy ha a fa ott zöldellne tovább a szlovén domboldalon, az jobb lenne hosszú távon nekünk."

Így igaz. De a pillanatnyi érdeke a feleknek nem ezt diktálja.

 

"Hát így, a támogatások. egyéb - környezetvédelminek mondott - üzleti konstrukciók révén megéri 350 km közúti szállítással kukoricából fűtő/üzemanyagot csinálni."

Úniós támogatásból épült feldolgozó az úniós támogatással termelt kukoricát egy kicsit fuvarozva nem éppen az alap rendeltetésének megfelelően használja fel.

Egyébként a földalapú támogatás szerintem segít nyitni az ollót a különböző minőségű földeken gazdálkodók között. A jobb földön gazdálkodó több, jobb termést tud betakarítani a gyengébb földön gazdálkodóval szemben (egységnyi termény előállítási ára) és így alacsonyabb áron tudja értékesíteni, amivel keresztbe tesz a gyengébb földön gazdálkodónak. Miért nem lehet a támogatással a föld termőképességéből (aranykorona) adódó különbségeket csökkenteni?

 

Megint csak azt tudom elővenni: rendszerben kellene gondolkodni (nem a pillanatnyi rövid távú érdekeket hagyni érvényesülni).

Ez csak a környezetvédelem apropóján nagyon érinti a vízgazdálkodást, energia termelést/felhasználást, területek beépítését, közlekedést, oktatást, kereskedelmet, ...  Ezek külön-külön is egész láncolatot/kapcsolatrendszert jelentenek.

[Robi]

Áramot terem a magyar termőföld?

[Robi]

"A termőterületek és a városok átalakulása ugyanazoknak a fajoknak kedvez a világon mindenhol"