36 válasz a témához

[Flash]

Kedves Pacisok!Véleményeteket szeretném kérdezni a lovak és méhek kapcsolatáról. Magam az utóbbiak gazdája vagyok, és természetesen a tudásom egyoldalú. Van-e olyan szakirodalom, ami említést tesz a békés egymásmellett élésrõl?

[esti]

Nem tudom, hogy lehet megoldani az együttlétüket, ha figyelembe vesszük, amit [url="http://"http://www.paci.hu/cgi-bin/lovas/paciforum/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic;f=1;t=000052;p=19#000755"]ITT[/url] írt nikitas. Érdekes kérdés.

[Dreamcatcher]

Ezt már én is hallottam Esti, nagyon durva, és ezért kerülöm a méhészeteket.Szerintem nem megoldható, hogy egy teleknyi helyen egymás mellett legyenek. Részemrõl ez a két állat a fenti ok miatt egyértelmûen kizárja azt, hogy egymás mellett tartsák õket. Kivéve, ha a lovakat egész nap jól összefüstölöd, és akkor talán nem mennek oda a méhek, de ennek nem fognak örülni a lovak Szakirodalomról nem tudok.

[Mörjike]

Hogy szakirodalomnak nevezhetõ e nem tudom, de minden lovaskönyv említi, hogy a méheket kerüljük el lóval.Amit a témához hozzáfûzhetek az egy kis méregtan.A méhméreg hatóanyagai aminok (hisztamin), peptidek (mellitin, mastocyta degranuláló peptid és apamin) és enzimek.A hisztamin a szúrás okozta lokális fájdalmat okozza. Fokozza a kapillárisok permeabilitását.A mellitin szintén hisztamint szabadít fel elõsegíti a hízósejtek degranulációját és hemolitikus hatású. Vagyis gyulladás alakul ki.A méreg tartalmaz még hialuronidáz enzimet is ami a hialuronsav lebomlásával segíti a többi komponens terjedését a kötõszövetben.A szúrás kellemetlen, de múló helyi tüneteken kívül csak akkor okoz általános mérgezést ha sok szúrás éri a szervezetet. Ha jól tudom, akkor a lovakra azért veszélyesek, mert a hámszövetük elég laza ahhoz, hogy a méhek fullánkja egy szúrás miatt ne szakadjon bele így sokszor megszúrhatja ami már komoly bajt okozhat. (Sokk, hemolízis, vesekárosodás)Ha esetleg valaki többet tud a témáról, engem érdekel! Békés egymásmellett élés érdekében, nomeg persze lovam egészsége érdekében ha "Vigyázz méhek!" feliratú táblát látok az erdõben akkor azt a részt elkerülöm. Részemrõl ennyi.

[terembura]

Nekem a szomszédban vannak méhek. A keritést sûrû bokor sor helyettesíti, ami kb 3 m magas. A méhek ebben a magasságban zúgnak el a lovak felett, Így nincs probléma. De ha ez nem lenne, akkor van törvényi eljárási lehetõség a méhek eltávolítására. Akinek kell a konkrét tipp, nyugodtan forduljon hozzám.

[emeset]

Szia terembura!ez a méhes dolog érdekelne. A szomszédban van kb. 25 kaptár. A kerítésünktõl 1 méterre vannak. Féltem a gyerekeimet a méhektõl (meg persze én is félektõlük), és emiatt nem is merek gondolni lótartásra, mert karám csak pont a méhek mellett férne el a telkünkön.Mi lehet tenni?emeset

[Cavalry_Ranger]

Nekem a szomszédban vannak méhek. A keritést sûrû bokor sor helyettesíti, ami kb 3 m magas. A méhek ebben a magasságban zúgnak el a lovak felett, Így nincs probléma. De ha ez nem lenne, akkor van törvényi eljárási lehetõség a méhek eltávolítására. Akinek kell a konkrét tipp, nyugodtan forduljon hozzám.

Erre kiváncsi lennék, hogy mit lehet tenni.

Ha van konkrét dokumentum légyszives küld el a mail címre.

Nálunk a következõ a konfliktus oka.
Bizonyos idõszakban, a szomszéd méhei (kb 20 kaptár) egy kb 40 méteres sávban átrepülnek a területünkön.
Ezt hordási iránynak nevezik a méhészek.

A keritésük hiába 2 méteres sövény, ezen átrepülve emberi fejmagasságban repülnek végig.
A baj az, hogy ha ebbe a sávba bemegy valaki, mindegy hogy ló vagy ember, megtámadják.
Mivel sokan vannak, az egyes méhek harci mozgását látva a többi is felsorakozik a támadó mögé, és ilyenkor csak egy esélyed van, a fejvesztett menekülés.

A problémám az, hogy pont a karámok felett van ez az átrepülési sáv, és pont nyáron veszik igénybe.
Máskor nem erre repülnek, illetve ha be is jönnek nagytömegû virág miatt (tó melletti vizinövények stb.) akkor nem támadnak.

Lépések:
Áthívtam a méhész szomszédot, és miközben mutattam a helyzetet a szeme elõtt támadott meg egy méh és meg is csípett.
Csak nézett és csodálkozott.

Állítólag ez a támadókészség a méhek fajtájától is függ egy gyakorlott és neves méhész szerint.

Az Önkormányzat elhárította magától a dolgot, azt mondta forduljak bírósághoz.

A méhész egyszerûen megoldhatná a dolgot, csak a saját telkének a végére kellene kivinnie a méheket (300 méter) és onnan az irány megtartásával, a méhek kikerülnék a telkünket.
A méhészt nem érdekli ez a megoldás, nem akar csinálni semmit.

Megoldások:
1 beperlem birtokháborításért és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésért (esetleg életveszélyt okozó ), valamint kártérítésért mert a telket ebben az idõszakban egyszerûen nem lehet használni. A feleségem allergiás a csipésekre, nem biztos hogy túlélne 20-30 méhcsípést.
Ez a megoldás sok pénzbe kerül és évekig eltarthat, igazságügyi szakértõ bevonása kell, és a kimenetele kétséges, ismerve már a bírósági gyakorlatot.

2. megfelelõ felszólítások és egyeztetések után vegyszeres védekezés útján a méheket ködfejlesztõ permetezéssel kiírtja a támadott tulajdonos (ennek kártérítés lehet a vége a méhész részérõl). Ennek óvatosabb változata a tértivevényes felszólítás a méhek bezárására permetezés miatt , kétnaponta megismételve.

3. Vadnyugati módszerekkel a méhek eltávolítása, méhész eldöngetése, stb. Nem szimpatikus megoldás, de lehet hoyg ez marad.

4. Nem csinál az ember semmit, hanem megvárja hogy elpusztuljon ember, vagy állat, aztán elkezd pereskedni.

Éppeszû megoldást még nem találtam a problémára, mert a méhész (általában) nem jogász vagy egyetemi tanár, és a konfliktus rendezésében merev álláspontot képvisel (szóval nem csinál semmit).

Állítólag a jogi szabályozása is gyenge a dolognak, amit olvastam az értelmetlen és a probléma kezelésére nem alkalmas (keritéstõl való távolság stb.)

Vannak olyan lehetõségek is, hogy a méhek hazatalálását lehet gátolni, ami által eltévednek és elpusztulnak. Ez sem humánus.

Végtére is a méhekkel nincs bajom, szeretem õket is és a mézet is, itt a gazda a probléma, és a jogi helyzet.

Mivel nincs kedvem a tavalyi helyzetet újraélni, ha van bevált megoldás megosztom mással is.

A méhész azt is mondja hogy õ volt itt elõbb, és ennyi.

[froclee]

Mielõtt ölre mentek, http://www.chivas.hu/index_check.php hívd meg egy pohárkára, és közösen olvassátok el:
http://www.omme.hu/p...n...8&Itemid=71

[lisawica]

Én allergiás vagyok a méhcsípésre, melletünk viszont minden virágzáskor szoktak vándor méhészek akácot legeltetni. Még soha nem volt semmi gond, a lovakat nem zavarják, a ház környékére nem jönnek csak az akácosba, és nagyon finom mézet szoktunk tõlük, jutányos áron venni

Edited by lisawica, 2008 május 9. - 18:40.

[Pendemonium]

Én is isteni mézet veszek a szomszédomtól, csak az elhízásomért haragudhatok rá!

[Csuti]

Én is allergiás vagyok a méhcsípésre. Többször megcsíptek már életemben, de tavaly elõttig nem féltem tõlük. Akkor volt az az eset, hogy azok a méhek, amik mellett már vagy 30-szor ellovagoltam, egy alkalommal megtámadtak és üldöztek pár száz méteren át. Mikor már ügettünk, akkor sem maradtak el. Szörnyû érzés volt! Egynek sikerült a szemhéjamon megcsípni. Durván néztem ki.
Szerencsére a lovamat nem csípték meg vagy legalábbis nem látszott.
És aznap sem tudom miért támadtak rám. Talán parfüm volt rajtam vagy elõtte meg lettek bolygatva?
Felénk sajnos nem jelzik hogy kinn vannak a méhek. Vagy észreveszed és visszafordulsz vagy passz.
Gondolom sokkal veszélyesebb a csípés a fejen, érzékszervek közelében. Mire kell vagy lehet esetleg figyelni, hogy mégse támadjanak, ha már találkozik velük az ember?

[Cavalry_Ranger]

Én allergiás vagyok a méhcsípésre, melletünk viszont minden virágzáskor szoktak vándor méhészek akácot legeltetni. Még soha nem volt semmi gond, a lovakat nem zavarják, a ház környékére nem jönnek csak az akácosba, és nagyon finom mézet szoktunk tõlük, jutányos áron venni

Ha nem kerülsz be a hordási útvonalba, akkor attól távolabb akár méterekkel is nyugodtan sétálgathatsz.
Az akácnál erõsebb vonzerõ nem kell nekik, minek mennének másfelé.

Ha mézet veszel arra figyelj, hogy ne melegítsék fel (cukrosodás ellen szokta néhány agyament méhész) mert 40 fok felett az értékes anyagok tönkremennek a mézben (te nem fogod észrevenni).

A támadó méh ellen nem sokat lehet tenni a menekülésen kívül.
Ha csapkodsz még rosszabb, mert többen támadnak.
Száz méteres síkfutás rekordkisérlet, lóval meg vágta ami a csövön kifér.

[Pendemonium]

Szerintem inkább nyugton maradni jobb, ok nélkül Õk sem támadnak. A heves dolgokat veszik fenyegetõnek.

[Cavalry_Ranger]

Mielõtt ölre mentek, http://www.chivas.hu/index_check.php hívd meg egy pohárkára, és közösen olvassátok el:
http://www.omme.hu/p...n...8&Itemid=71

Hát igen. Köszi a linket, ezeket már ismertem - sajnos.

Egy vicc. Jellemzõ a magyar jogalakotásra, ha valaki figyelmesen olvassa a definíciók homályosak, az egésznek semmi értelme.
--------------
(2) Méhészetet közös használatú épülettõl és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levõ utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezetõ árok külsõ szélétõl számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti.
----------------------
Az hogy a méh repülni szokott, fel sem merül a zseniális jogásznál.

A méhek hordási útvonala az érdekes nem a kerítéstõl való távolság.
Ezt úgy kell elképzelni hogy egy 40 méteres sávban sokezer méh száguldozik oda-vissza, egymástól kb 1-2 méter távolságra átlagban.
Ha belesétálsz ebbe a sávba akkor nem tudsz tízig számolni és valamelyik megtámad.

Aki a rendeletet alkotta biztos jogász volt és méhet nem látott életében csak a mézesüvegen.
Nyilván nem akarta nehéz helyzetbe hozni a méhészeket és direkt nem csinált olyan szabályozást ami alapján a lakóterületeken érdemben korlátozni lehetne a méhészkedést.

Félreértés ne essék, a méhekre szükség van, és a mézre is.

Érdekesség, hogy az eredményes intézkedésre képtelen boglári jegyzõhölgyet megkértem hogy legyen szives tartózkodjon 15 percig a sávban hogy jobban megtudja itélni a helyzetet. Javasoltam hogy a 15 perc végén számoljuk meg a csipéseit, de ha esetleg közben elhalálozna, a biztonság kedvéért mondja el milyen gyászzenét szeretne a temetésén.
Mondtam neki hogy természetesen vállalom hogy vele együtt megyek be közéjük (én már megszoktam valamennyire, és jól bírom idegileg)

Ha láttátok volna a tekintetét, amint egy pillanatra átvillant rajta a lehetõség.....
Ettõl még nem tudott csinálni semmit a barom szabályozás miatt.

Szerintem inkább nyugton maradni jobb, ok nélkül Õk sem támadnak. A heves dolgokat veszik fenyegetõnek.

Ez teljesen igaz, kivétel a hordási útvonal és ha a méhcsalád agresszív fajta.
Normális méhecske tényleg nem támad ha a virágokon tartózkodik és arra jársz.

A hordási útvonalat úgy veszik mint egy birtokot, amibe ha valaki behatol, az ellenség és kötelesség megtámadni.

Az már fajta kérdése a méheken belül, hog yhány %-a a méheknek gondolja úgy hogy mindent meg kell támadni ami arra jár.
Agresszívebb fajtáknál ez a valószínüség olyan nagy hogy gyakorlatilag mindent megtámadnak. Szelíebbeknél nem biztos, lehet hogy megúszod.

Mivel egy ló állítólag 20-30 méhtõl képes elpusztúlni, ezzel nem érdemes kisérletezni.

A ló ha tud akkor elvágtat (bögöly elõl is), de mondjuk bezárom ebbe a karámba, akkor esélye sincs.

Ez az érinett karámunk kb egy hektár, és most az a kérdés mit csináljak hogy a nyáron nyugodtan tudjanak itt legelni. Ha nem merem ide engedni õket akkor le kell kaszálni és úgy etetni a szénáját, ami macera, mert legelhetnének is.

[moon]

Azt olvastam valahol, hogy a méhek a fokozott mozgás, sötét szín illetve a hangoskodás hatására lesznek agreszívek a kaptár közelében, mert medvének sejtik az illetõ nagy darab állatot, vagy embert. Ezért benne van a pakliban, hogy a lóra vagy lovasra a kaptár közelében agresszív módon reagálnak.

[Rosinante]

A megoldás: kistermetû, hangtompítós jegesmedve. (Én soha nem mertem kockáztatni - ha kiderült, hogy kaptárközelbe kerültünk, a nem szégyen a futás alapelv szellemében szélsebesen odébbálltunk, a méhek valszeg a hasukat fogták a röhögéstõl, így aztán nem értek rá megrohamozni a lovat.)

[Csuti]

De mivel magyarázható, hogy sokszor, ugyanúgy ellovagoltam melettük és nem bántottak? Egyszercsak gyanús lettem? Aznap medveszagom volt? :o De ciki! Szerintem csak köcsögök lettek! (Egyszer egy vadméh vagy darázs csípése miatt a bulgár tengerparti nyaralásom elsõ 3 napját egy kempingszékben töltöttem, felpolcolt lábbal/ott csípett meg/ és lázasan. Kiiirály.)

[G.Anikó]

A napokban volt egy ismeretterjesztõ vagy a nat geo wild-on vagy egyeben, hogy egyre több afrikai gyilkos méh túrja ki Észak-Amerikában a szelíd európai méhkirálynõket és így átalakítják az állományt. Vadak lesznek és támadók. Régóta kísérleteznek rajta, hogy milyen módszerrel lehet elüldözni õket, de még nem jöttek rá . . . Európáról nem beszéltek.

[moon]

A megoldás: kistermetû, hangtompítós jegesmedve.

Vagy egy lassú, csendes, szürke zaku.

[Pendemonium]

A méhész sokkal több mézet elvesz tõlük, mint a medvék, mégsem bántják!

[moon]

Azért háziasított méhek, mondhatni szimbiózisban élnek az emberrel.

[Csuti]

Az a háziasított, amelyik kaptárban lakik? Akkor engem miért támadtak meg? Pende! A méhész nem védõfelszerelésben van amikor elveszi a mézet? Konzekvencia: miért nem lovagolok méhészruhában?!

[Cavalry_Ranger]

Asszem, igen nehéz kérdés. Én az óvatoságot javaslom. Mert nincs baj, amíg nincs. De ha bekövetkezik, végzetes lehet. Tehát el kell kerülni.

El kell kerülni persze.
De ki kerüljön el kit, ez itt a kérdés.

Alapvetõ kérdés, hogy az ember védekezik az õt , vagy telephelyét támadó veszedelmek ellen, ez pár éve már így szokás.

Ha valaki tigrist tart a szomszédban aki néha kiszabadult(volt már ilyen hazai vizeken) akkor nem az a megoldás hogy laposkúszásban közlekedünk akkor amikor a tigris éppen alszik.

Nem én veszélyeztetem a méheket, sem a méhészt.

Ha valaki annyira képtelen hogy a saját telke végére tegye ki a kaptárakat és ezáltak a hordásu útvonal kikerül a mezõgazdasági területre, akkor nálam a toleranciának nagyjából vége.

A jog viszont nem ad normális megoldást, a jegyzõ sem tud semmi értelmeset mondani.

Egy per sok pénz és sok idõ. A nálunk lovagoló kislány anyukájának meg nem mondhatom hogy azért repült a kislánya mert a méhecskéknek útjában állt.

Véletlenül aktuális, pont tegnap rémült meg a lovam, és eszeveszett bakolással menekült volna, a zabla nem engedte elõre, de így is fennállt a pályafutás hõsi befejezésének esélye.

[Cavalry_Ranger]

konzultáltam felkent sok papíros szakértõvel akit elfogad a bíróság is. Meg lehet nyerni a csatát jogilag is, csak macerás, és sok pénz, de a vesztes méhész fogja fizetni a számlát utólag ha van olyan merész hogy belevág a küzdelembe. Hihetetlen hülye helyzeteket mesélt el (40 perc telefon), - van olyan lovas tulajdonos aki már a zsebében injekciókkal mászkált mert megcsípták rendszeresen - a kinti itatókra repülõ méhek csípik a lovakat (ne igyon a ló ott ahol õ) - ha nagysebességgel repül és ütközik, azonnal szúr, és a lóba nem is szakad bele a fullánk - ha ugrál a ló akkor a többi is nekimegy Szóval sok alternatíva nincs. A per hosszú. A háború lehet durva is ha a méhész agyatlan Van aki valamilyen disznótáppal etette a méheket csak belekevert valami szert és a méheket elpusztította Van aki itatókat rakott ki védett helyre, és ott ritkította õket Van aki ködösítõ permetezõvel Van aki fertõtlenített baseball ütõvel egyengette a méhészt Van aki tüzijátékot rendezett ki gondolná mik vannak A kártérítési pereknek azért van baja, mert ha a méhész nem fizetõképes, akkor hiába kérsz milliókat a lovak miatt nem fog fizetni senki. De az sem mûködik hogy a méhész megszállja a környéket és terrorizálja a lakosságot és az állatokat is. A méhek tartására vonatkozó tv alkalmatlan a problémák rendezésére. A ló pedig kifejezetten vonzó célpont a méhnek, mert nagy, neki büdös és irritáló. Persze az lenne a legjobb ha leülnének a felek és rendeznék a problémát, de azt kell látni hogy egy közepes méhész évente 500000 Ft felett csinál bevételt akkor is ha nem hamisít, egyébként akár a dupláját is. Ezért nem érdekli a lótartó érdeke, aki szerinte csak hobby állatot tart, vagy ha bevétele is lenne (nem lesz ha éppeszû és nem akar gondatlanság miatt büntetést) az sem érdekli. Nehéz bizonyítani ugyanis azt hogy a baleset a méh miatt volt, mert a bûnös elrepül és nincs róla fotó. Te meg minek estél le béna lovas..

[Saby]

Titeket olvasva egészen meglepõdtem, hogy ennyi embernek okoznak gondot a kis fullánkosok. Három éve nekem is volt egy szép kis "összetûzésem" velük, bár a mai napig nem tudom, hogy végül méhek voltak-e vagy darazsak, eléggé sokkoló élmény volt erre már nem is figyeltem. Hárman mentünk ki a mezõre lovagolni, ketten csikóval, én egy tapasztaltabb lóval. Az egyik csikót elkezdték csípni, õ meg persze bakolt össze-vissza. Én álltam a lóval, és a nyeregben hátrafordulva szóltam a másik lovasnak, hogy ideje volna olajra lépni. Mire visszafordultam menetirányba, a ló feje körül FELHÕBEN voltak ezek a kis dögök és elkezdték csípni. Szegény rázta magát, kétszer felállt gyertyába, a másodiknál úgy döntöttem elhagyom a fedélzetet (mint utólag kiderült, jól döntöttem, különben engem is összecsíptek volna), megragadtam a szárat és FUTVA, a lovat magam után vonszolva menekültünk :eek: Szerencsétlen tele volt csípésekkel, nagyon rosszul nézett ki, de megúszta minden gond nélkül. Ha engem kapnak el, én speciel lehet, hogy ott maradtam volna. Magam sem tudom hogyan, de megúsztam egyetlen csípés nélkül...

Edited by Saby, 2008 június 2. - 12:36.

[Cavalry_Ranger]

Na, minket is utolértek a méhecskék.
A lovak vályújába járnak inni, tegnap csak úgy zengett az udvar, én magam nem mertem kimenni a kertbe. Akácos mellett lakunk, így két vándorméhész is letelepítette a pótkocsijait a szomszédba. Hiába mentem át szólni, hogy lovaink vannak, egyáltalán nem érdekelte õket. Mondván, õk nem tudják bezárni a méheket, zárjam be én a lovaimat. Semmi együttmûködést nem mutattak.
Így este sötétedés után hoztam be õket a rétrõl (ott elég nagy a terület, talán nem konfrontálódnak), reggel ötkor meg már eresztettem is ki. Fél hatkor már jöttek (volna) a méhek inni. Az itatót leengedtem, talán ha teljesen kiszárad, nem jönnek már vissza a kertbe a zümik, de szerintem csak idõ kérdése, és észreveszik a réten a kádat, amibõl a lovak isznak... A méhész állítólag tett ki nekik vizet, de ezek szerint a mi kõvályúnk szimpatikusabb. :(

Most csak reménykedni lehet, hogy hétvégéig marad ez a dögmeleg, és gyorsan be is fejezõdik a szezon, a méhészek meg elköltöznek, vagy jön egy hetes esõ...

Nagyon puha voltál.

Az említett méhészeket nagyon gyorsan el kellet volna küldeni a francba, mert a lovaidat veszélyeztették.

Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés.
Ha életveszélyt is okoznak akkor az +.

Az itató vonza õket, éha a lovakkal találkoznak ugyanott akkor "jogosan" védik a forrást, és támadnak.

Igazából akkor van a baj, ha az akácos és a méhkaptárak közé keveredik ember vagy állat.

Az aranyos méhecske "image" nem érvényes ilyen helyzetekben, kihívod a rendõrséget, jegyzõkönyv, felszólítás, és jogos önvédelem a tennivaló.

Számold ki mennyit érnek a lovak, és a méhész pénzkereseti érdeke ebben az esetben a mérleg másik nyelve.

Például mondhattad volna azt is hogy OK, bezárom a lovakat, napi 50000 Ft és mehet a dolog két hétig.
De ezt úgysem vállalják be, mert általában kevésbé képzett harcosokról van szó.

A kaptár egyébként fából van! Ami egész jól ég. De ez a kultúrálatlan bunkó keleti megoldás.
Volt pár esetünk, ezért bármennyire drasztikusnak tûnik a véleményem nincs kegyelem, vagy Te vagy Õk.

Persze lehet várni a balesetet és aggódni (az sincs ingyen), de sajnos kártérítést sem fogsz valószínüleg kapni mert nagyon nehéz bizonyítani hogy pont az õ méhük volt a hunyó.

Csak a megelõzés az egyedüli lehetõség, ezt viszont kultúráltan a hatóság bevonásával is el lehet végezni, a felszólításukhoz is ügyvéd és tanuk kellenek.

20 méhcsípés egy lónak elég a pályafutás befelyezéséhez.

Beszéltem igazságügyi szakértõvel, aki ebben van otthon, ha valakit érdekel megadom a címét.
A méhészet megszüntetését kell kérni a bíróságtól (vagy áthelyezését távoli telephelyre).

Magam sem tudom hogyan, de megúsztam egyetlen csípés nélkül...

Valószínüleg hatalmas szerencséd volt, ami ritka.
Lehet hogy csinos lányokat nem támadnak meg??

De ez ritka kivétel, simán elpusztulhattak volna a lovak, és ha már ott vagy akkor neked is volt esélyed erre.

A támadásba lendülõ méh harci tánca a többit is támadásba küldi, és ha sokan vannak éppen a környéken akkor (összefogásban az erõ) hatékonyak a szimpatikus élõlények.
Szeretem a mézet, a szúrást kevésbé.

Egyébként fajta függõ is a dolog, nem minden méh család agresszív, de vannak kifejezetten támadókedvûek is amelyek a területet sajátjuknak tekintik és mindenre támadnak ami mozog.

Egyes katasztrófa filmek eltúlozva ugyan de bemutattak hasonlót, sajnos elõfordulhat ilyen itt is.

Edited by Cavalry_Ranger, 2008 június 10. - 9:14.

[Saby]

De ez ritka kivétel, simán elpusztulhattak volna a lovak, és ha már ott vagy akkor neked is volt esélyed erre.

Igen, amikor lecsengett a dolog és sikerült hidegebb fejjel végiggondolni a dolgot, rá kellett jönnöm, hogy hihetetlen szerencse volt, hogy mindenki megúszta ép bõrrel.
Mindenesetre azóta nem álltam le lovacskázni azon a területen, max gyorsan áthaladtunk. Ezekkel a tapasztalatokkal a hátam mögött pedig teljesen át tudom érezni az ilyen méhész vs. lovas küzdelmeket :nem:

[mi.kinga]

Hát, "sajnos" mi is méhészek vagyunk és van lovam is. Még nincs nálunk és a méhek is sokkal távolabb vannak a házunktól, de pörgetés idején iszonyat méhfelhõk döngenek az udvarunkban... Bár nem szúrnak, nem idegesek és kizárólag a méz körül forog a kis agyacskájuk, de tartok tõle, hogy mi lesz a pacival ilyenkor... Messzebb van az istálló mondjuk, szóval megoldható vmilyen szinten...

[Babóca]

Én is méhészkedem, és nem sokára lovat is veszek, de nem a háznál lesz tartva. Sajnálva tapasztalom a fórumon, hogy nem szívesen látott vendég a méhész lovasok között, amit nagyon is meg tudok érteni. Szerintem csak a jogszabályok radikális változtatásával lehetne ezt a helyzetet tisztázni, de a tereplovaglás során nem tudja neked garantálni senki sem, hogy nem kerül az utadba méh, mert vadon is élnek mindenfelé. Azt a méhészt meg jól meg kéne verni, aki ilyen közel tartja a méheket a szomszédhoz, és nem tesz semmit a panaszok ellenére sem, mert tényleg csak a telek végébe kéne vinnie õket, ahogy nálunk is van pár család itthon.

[ori]

Babóca, én elhiszem neked, hogy méhészkedni is lehet mások és lovaik veszélyeztetése és bosszantása nélkül. Ha te így mûveled, ne vedd magadra az ingerült szavakat. Sajnos nekem is voltak megrázó élményeim, így kicsit ráz a hideg, ha a méhekre gondolok. Munka- és lakóhelyemen tartottam egy darabig a lovamat, a terület bizonyos részén, amerre járásunk lett volna a pálya felé, méhészkedik néhány kollega. MIután egy agresszívabb kas* néhányszor megkergetett és összecsípett minket, kerülõ útvonalon jártunk. Aztán egyik délután a lovam közelében fedeztem fel egy kaptárat, amit a szomszédom valami számomra ismeretlen méhészeti oknál fogva oda telepített. Visszafogottan tiltakoztam, mert a szomszéd egyben fõnököm is volt. Biztosított arról, hogy nem lesz gond, merthogy a repülési útvonaluk az istállóval ellentétes irányban van. Néhány méhecske letérhetett a láthatatlan sztrádáról, mert egyik reggel a csikó bedagadt fél szemmel jött elõ, kb. mint a kései Bud Spencer. Borzasztó nevetségesen nézett ki, nekem mégis az arcomra fagyott a mosoly, szerencsére némi fenistil orvosolta a bajt. Szomszéd végül elvitte a kaptárat, és és õ is mézzel próbált engesztelni, sajna nem szeretem. Túra közben is keveredtem már kaptárak közelébe, ahogy az elsõ döngicsélést meghallottam, elordítottam magam, és csutkagázon elszeleltünk. Püspökladány szélén álltunk csak meg, addig szegény társam csak loholt utánam a lovával, nem tudva, mire a nagy sietség. Szóval félek a méhektõl, ha a leírtakból ez nem derült volna ki. *Hozzáértõ azt mondta, a királynõ miatt aggresszívak, nem tudom, ez igaz-e?

Edited by ori, 2009 augusztus 6. - 14:28.

[Babóca]

Hozzáértõ azt mondta, a királynõ miatt aggresszívak, nem tudom, ez igaz-e? Annyiban lehet igaz, hogy ha nincs nekik akkor ingerlékenyek, de ez már régen rossz. És köszsönöm, nem veszem magamra, mert igyekszem szemelõtt tartani a nézõpontokat, mert nagyon sokáig én is féltem tõlük. És mint már mondottam, a legtöbb hozzászólóval egyetértek.

[Barackvirág]

Ma sikerült nagggyon közelrõl megismerkednünk a fullánkosokkal. Sajnos egy hatalmas család méhfarkas költözött az egyik karám félhalott fájába és ma kerültek elõ. Eddig csak néha láttunk pár darabot, de azok is csak úgy jöttek-mentek, nem tudtuk, h ennyien vannak, azt hittük, csak 5-6, mint egy normál darázscsaládnál. A hely is magasan volt, szóval, nem tudtuk, h veszélyben lehetnek... Ma reggel megtámadták a 4 lovat, sajnos a mi Szárcsánk kapta a legtöbbet. Majdnem 30-40 csipést kapott, a legtöbbet a farára. Szegénykém 2 órán keresztül ügetett körbe-körbe a nagypályán, a két kanca csak álldogált, az egyikük végül szinte csak feküdt és hümmögött, a másik herélt meg ügetett vagy fentrengett. Sajnos õt a fütykösén csipték meg egy helyen, ott pedig még csak bekenni sem tudtuk. Az összes többit kentünk almaecettel és látványosan javult a kedélyállapotuk, de egy idõ után hulla fáradtak lettek, Szárcsa is lefeküdt, aztán futkározott tovább. Késõbb be lettek vive, mert jött egy méhész és elkezdte a dögöket kiperzselni. Több mint 2 órán keresztül gyilkolta õket, azt mondta, több ezer darazsat ölt meg (hol a francban voltak ezek eddig??? hihetetlen :eek: ha tudtuk volna, egybõl írtjuk ki õket, dehogy engedjük be oda a lovakat...) és még este megint menni kell vegyszerezni a maradék, visszatérõket. A másik meg, h nem sikerült egy állatorvost keríteni, már a 20.at hívtuk, de senki nem tudott jönni. Végül az utolsó egybõl indult, ki is ért elég hamar ahhoz képest (a csípések után csak 2,5 órával sikerült egy állatorvost keríteni, elkeserítõ... :mad: ). Kaptak szteroidot és kalciumot és mostmár jól vannak. Szegény lovacskám olyan, mint egy tûpárna...de túlélte és mostmár meg is marad. Szerencse, h erõs és fiatal, ha a 18 éves kanca kapja azt a mennyiséget, amit Csusz, akkor lehet, h meg is halt volna. Valaki találkozott már ilyenekkel? A méhész szerint ezek röptében kettétörik a méheket, meg kifosztják a kaptárakat, a fullánkjuk van vagy 1,5 centi...

[Babóca]

Ha azokról a hatalmas, 4-5cm hosszú darazsakról van szó, akkor igen, találkoztam már velük. És ezeket csak elégetni lehet. Agyonütni, is csak vascsõvel, vagy ha kettévágod, akkor döglik meg. És jól mondta az ember, ezek 3 óra alatt lemészárolnak több 10000 méhet, ha találkoznak egy kaptárral vagy odúval, ahol méhek vannak. Én nagyon félek tõlük! Sajnálom a paccokat! Egy jó tanács, ha elfogadod: Tarts mindig otthon kalcium ampullát. Nálunk mindig van, és volt is már rá szükség a tavasszal egyik lónál, és nagyon hamar rendbejött tõle.

[Barackvirág]

Nálunk is be lesz mostantól készítve kalcium, csak ezzel meg vigyázni kell, mert az állatorvos azt mondta, h vénába csak lassan szabad, mert megállhat a szív, bõr alatt meg lassabban hat. Azt olvastuk, h egy ilyen mérvû méregbejutás után sokkal érzékenyebb lehet (embernél), már 1-2 csípés is súlyos bajt okozhat. Igaz ez lónál is? Szárcsa már jól van teljesen, csak viszket a hátsó fertálya, mint a veszett fene. Kenegetjük, vakargatjuk neki (azt az arcot, amit akkor vág...istenem, ha tudná, mondogatná: MÉG, MÉG!!!!).

[Babóca]

Azt nem tudom, hogy ezeknél a lódarazsaknál hogyan van. De szerintem csak akkor (legalábbis méhek esetében) fordul elõ túlérzékenység, ha a következõ pár napban kapja a csípéseket. Legalábbis a saját tapasztalatom ezt mutatja. Mikor elkezdtem méhészkedni, akkor én sem úsztam meg a csípéseket. Egy héten belül kaptam kb. 4-5 szúrást, és ebbõl kettõt egyszerre. Elsõre nem volt semmi gond. Aztán a két csípésnél elkezdte kiütni a bõrömet. Éjjszaka pedig arra ébredtem, hogy hiába akarok látni, nem tudok, mert bedagadtam. Hál Isten csak enyhe mértékû volt a reakció. Pár óra alatt rendbejöttem. Azóta semmi bajom a csípésekkel. Nem tudom, hogy a lovak hogyan reagálnak.