365 válasz a témához

[Muki]

Megprobalok egy kis magyarazatot fuzni kiegesziteskent a Froclee altal belinkelt tanulmanyhoz. Az ugynevezett kerulos eke egyfele, jobbfele borit, vagy dobja a barazdat. Evvel az ekevel ketfelekeppen lehet megszantanni egy foldet. Vagy oszeszantod, vagyis a fold kozepen kezded el a szantast, mintegy oszedobva az elso barazdakat, vagy szetszantod a foldet, vagyis a szeleken kezded el a szantast. Ezt altalaban ugy szoktak, hogy egyik evben oszeszantjak, majd elkovetkezo evben szetszantjak a foldet, es igy tovabb. A valtoeke borit jobbra es ugyanugy balra is. Itt ketfelekeppen van ez megoldva, vagy egyetlen eketest kepezi az eket(mind ket egymasra forditott eke), vagy pedig ket kulonbozo eketestel van felszerelve az eke, melybol egyik jobbra a masik meg balra borit(itt sajnos csak ilyen traktor utanit kaptam, a lo utani hasonlo, csak persze kevesebb eketestel). Namarmost egyenes helyen nem gond, lehet korben forogni az ekevel, de ha domboldalt szantasz, a barazdat nem tudod felfele, vagyis a domboldalnak boritanni.Es foleg itt, a domb es hegyvideken kap szerepet a valtoeke, mert ugy mindig egyfele, vagyis lefele tudod boritanni a barzdat. Az enyemen a tartokarok elott lathatsz egy kart, amit el lehet doltenni, igy az eketestet meg lehet forditanni. A masik elony, hogy igy valtakozik a barazdaban jaro lo is, tehat nem csak az egyiket farasztod, ugyanis barazdaban jaro lonak mindig nehezebb. Hatrany a sorok vegen a szoros fordulas, ugyannis valosaggal helyben kell megfordulni a lovakkal. Igy elmagyarazni eleg nehez, eloben lehet egyszerubb lenne ugy elmagyarazni, mind megertenni.

Nem nem. A boronát használták a magágy elkészítésénél utolsó műveletként, majd vetés után a magvak betakarására is. Nagyobb rögöket, hantokat fogasoltak, és persze a gyepet is.
Vetés után az igazán precíz gazda még símítózott is. Ez egy jó vastag ajtónyi deszka volt, erre állva hajtott végig a bevetett táblán.

Legyen ugy. Nalunk hengerelni szoktak, az a lonak mindenkepp konyebb, mert a henger az gurul szepen, nem kell feszitetten huzni.

Edited by Muki, 2008 június 11. - 19:59.

[réka_d]

A simító nem a vetés utánra való. mármint a simító az magágyelõkészítõ, vetés után inkább hengerezni szoktak.

[Fec]

Felénk használatos volt a nehéz 25-30 cm és a könnyebb 10-12 cm foghosszúságú borona (fogas). Aztán simító, henger, kerülõeke taligával, soroló, vetõgép, töltögetõeke, ekekapa (elõkapálás) stb.

[Muki]

Belinkelek egy haromreszes kis filmet az Angliai munkalovakrol. Szerintem erdemes megnezni. Elso resz, masodik resz, harmadik resz.

[Zarif]

én most "találtam rá" erre a topikra és végigolvasva rengeteg új dolgot találtam,amirõl eddig nem tudtam,és pedig érdekel. Ezeken a filmekem Muki gyönyörûek a lovak ,de ez is véget ért :(

Edited by Zarif, 2008 szeptember 28. - 17:28.

[Barefoot]

Mindenkit óva intenék a munkalovak vásárlásától, mert akárcsak a nyéllel rendelkezõ tárgyak esetében: dolgozni kell velük!

[Muki]

Latom Bare, kezd ragadni rad a szekely humor. De bizony megtortenhet, hogy aki "munkalovat" vesz, rogton munkara tetrekesznek nezik, mind amikor a cigany beleesik a meszesgodorbe, aztan kiabal kifele, a godor szelen allo komajanak, hogy komam nyujts mar le egy lapatot, mire az nagy hetyken, kerdezz vissza, hogy mi van Janko, ket perce vagy te si feher ember, s mar dolgozni akarsz? Eleg nehez lenne meghatarozni ama szo ertelmet, hogy munkalo. Elvegre minden lo dolgozik, van aki az erdon, van aki a mezon, van aki segit kikapcsolodni a gazdajanak egy kellemes lovaglassal, es van aki tragyat allit elo jo minosegu takarmanybol... . En talan azoknak a lovaknak szeretnek itt emleket allitanni, akik elete oszefonodik az ot tarto csalad, gazda eletevel, munkajaval hozzajarulva annak megelhetesehez. Hazi lo, mondjak nalunk, szo, ami majdnem "csaladtag" jelentessel bir. Segit megszantanni a kertet, hazaviszi a tehenek a szenat, fat hoz az erdorol, elviszi az asszonyt a piacra, a gyereket az iskolaba, a nagyobb legenyt a szureti balba, a gazdat a kocsmaba. Dolgozik ha kell az erdon, fat huz, vagy kovet fuvaroz a varosban, tehat kenyeret tesz valaki asztalara. Es teszi mindezt neman es zokszo nelkul. Nem szeretnem senki lovat sem megsertenni, de nekem o jelenti a "munkalovat".

[Barefoot]

Próbáltam elõkeríteni egy képet ami jól érzékelteti hogy hol kell helytállni, ezt sikerült találni:
http://rides.webshot...034043855EJzxYp
A Gyimesbõl kifelé menet szálltunk meg itt. Nem látszik a képen, de az az út, ami alul kanyarog néhol olyan sziklás és meredek, hogy sok puccos terepjáró félútig sem jutna a faluból. A túloldalban jobbra lévõ házban egy idõs házaspár lakik nyaranta. A tejet, amit a négy tehén ad, minden reggel leviszik szekéren a faluba 15 km-re. Egyetlen kis ló húzta a szekeret fölfelé a sziklákon mikor találkoztunk velük. Én is elszekerésztem sok helyen idén nyáron, de ezen leesett az állam. Ez ló!

Edited by Barefoot, 2008 szeptember 28. - 19:27.

[Muki]

Es ha mar igy belendultem a dolgokba, megprobalok egy kis irast oszekaparni ide a nalunk meg letezo fuvarosokrol, munkajukrol, lovaikrol, valamint a fuvarozasnal hasznalt szekerekrol, szerszamokrol. Marosvasarhelyen a hatvanas evek vegen, hetvenes evek elejen meg kb 70 fuvaros letezett. A '89 rendszervaltast viszont mar csak tizen elik meg fuvaroskent. A nagy valtozast viszont a 2006-os uj kozlekedesi szabalyzatt hozza, ami tiltja a varosi valamint megyei, nemzetkozi utakon a szekerezest. Ma ketten vannak meg, akik fuvarozasbol elnek, de ok is inkabb nyugdij kiegesziteskent. A fuvarozas tan legnagyobb meg letezo fellegvara Szaszregen, ahol meg most is tucatnnyi fuvaros letezik, tobben kozuluk meg ma is ket, harom fogattal is dolgoznak. Nem lehet tudni, meg meddig hagyjak oket. Mibol all konkretan a munkajuk? Lovas szekerrel hordoznak mindent, menyaszonytol venaszonyig, de megis talan leginkabb epikezeshez kovet, homokot, agyagot, vagy toltesnek valo foldet. A kovet, homokot a Marosbol termelik ki, nagy kerdes az is, hogy ezt a vizugyi igazgatosag meg meddig hagyja, ugyanis mar tobb nagy epitkezesi ceg kemeny penzeket fizet, hogy epitoanyagott termelhessen ki, es vannak bizonyos mederszabalyozasi iranyzatok is, amiket allitolag be is kenne tartanni. Teny, hogy ma a Maros egy harminc kilometeres szakaszan 4 kokitermelo ceg mukodik, tobb kovet termelve ki, mind annak idejen a fuvarozas fenykoraban az osszes szekeres. Ennek a levet foleg a hallallomany issza meg, ami azota drasztikusan csokkent. A nagymeretu kitermeles megvaltoztattta magat az egesz folyot is, panaszkodnak is a fuvarosok, hogy ma mar alig lehet anyagott kapni, ugy ki van kaparva a meder. Regebb foleg tavaszi aradaskor, jott, es rakodott le a fentrol hozott ko meg homok, de mar a csoszeru medren ugy megy is tovabb mind papircsonak az utcai lefolyon. Eloszor a fuvaros szekereket szeretnem bemutatni, mar amennyire az tolem telik. Ko, homok hordasara, harom tipusu szekeret hasznalnak. Ebbol ma ketto hasznalatos csak mar. Az egyik, nevezzuk "csoves szekernek" a konyebbseg kedveert(persze elnevezeset nem a Pesti metrolakokrol kapta ), ezen a kepen lathato. Nalunk ez volt a legelterjedtebb, nekem is ilyen volt. A lenyeg, hogy az alja ket vagy harom csobol, es ket szal deszkabol all, amit ki lehet huzni, ezaltal megkonyitve a szeker leuriteset, mert igy az anyag szepen lehul a szeker ala. Hatrany, hogy a csovek, deszkak kihuzasahoz hely kell, tehat ha nekitolatunk egy falnak, nehezen fog menni az biztos, meg azert ero is kell, hogy az ember ket tonna alol kihuzgaljon egy csovet. A kemenyebbje egyszeruen megragadja es szepen csavargatva kihuzza, mig a gyengebbje(mint pl en ) atfurja az egyik csovet, majd azon atszur egy vaspalcat, amitol aztan mar nyugodtaban lehet csavargatnni az egeszet. Elotte persze kiveszuk a hatso rekeszt, vagyis a szeker hatuljat kepzo deszkalapot. Hatranya meg, hogy tragyat, nagyobb tormelek darabokat nehez belole kiuritenni, foleg a a szeker hatuljat az elejevel oszekoto vascso(nyujto) miatt, es persze az azt mereven tartani hivatott merevitok miatt, amin konyen elakad az egesz lehulni keszulo rakomany. Valahogy igy kell kinezzen megrakva. A rarakhato mennyiseg kb 1 kobmeter, a lada maga 0,75 kbm, erre segitunk meg ra egy kb 12 cm deszkamagasitassal, meg persze az anyag megpupolyazasaval. Mindegyik tipusu fuvarosszeker eseteben ez a standard szallitott mennyiseg. A masik leggyakrabban hasznalt fuvaros szeker tipus, az "onuritos" vagy ahogy nalunk nevezik(lehet vigyorogni), baszkulalo szeker. Ez egyebkent regeni talalmany, Portik Antal nevezetu fuvaros volt a kieszeloje, mar lassan majdnem 40 eve. Anti bacsi ma 70 eves, most is fuvarozik meg, mind lathato eleg jo lovakat tart most is. Ezek az o szekerei, a kozepso a fuvaros szeker. Ez a profi fuvaros szekere. Ennek az alja ket deszkalapancsbol all, ami lancal van rogzitve, egy, a lada folott a tivelo vascsore, amely egyik vegen egy karral van elatva, amit a szeker oldalan rogzitennek. Konyen nyilik, igy ne, szepen es gyorsan kihul belole minden, tragya hordasra es a termofoldon valo szethordasara is kivaloan alkalmas. Hatranya nagyon nincs, kiveve azt, hogy esetleg ha hirtelen engedjuk ki a kart, megmozgatja az ember karjat, a hirtelen suly alatt szetnyilo lapancsok. Idealisabb ha a ket lanc egy vastagabb csore csavarodik fel, mert ez konyebb es simabb leengedest enged(egyebkent ezt a szekeret is Anti bacsi csinalta), mint az Anti bacsi jelenlegi szekeren lathato "szarnyak", vagyis lapvasak amiket az ativelo csore hegesztenek. Ez ugyanis egy szakadozobb, de ugyanakkor hirtelenebb leengedest eredmenyez. Szoval kemenyen meg kell fogni azt a kart. A kep bal oldalan lathato kocsomo az amennyit egyszere evvel a szekerrel el lehet vinni. A kep jobb oldalan az otthonra kitermelt komennyiseg lathato, ugyanis a legtobb fuvaros, mikor az ido engedi, kitermeli az anyagot haza, igy ha hirtelen rendeles ugrik be, nem kell akkor a Marosra futkorasznia. A harmadik tipus szeker, sajnos ma mar nem letezik, nem hasznaljak, az utolos felelheto peldanyra, ilyen allapotban talaltam ra. Ezt a tipust egyebkent epp Anti bacsi szinten fuvaros batyja, Portik Sandor, hozta be Regenbe, o is csinaltatta meg, Lajos nevezetu kovacskent dolgozo testverevel. A modelt az Arad melleti fuvarozo svaboktol leste el az oreg, otthon aztan emlekezetbol lerajzolta, majd az alapjan csinaltak meg. Sanyi bacsi ma is el, 73 eves, o volt az aki annak idejen az en lepteimet is a lovazas teren iranyitgatta. Nagy kupec volt, de talpig becsuletes es segitokesz. A sors ironiaja, hogy egesz karirerje alatt egyetlen egyszer rugta meg lo, espedig pont az, amit tolem vett. Soha nem hanyta ezt a szemmemre, sot csekely lovastudasom nagy reszet neki koszonhetem. Ez a szeker egy eleg komplikalt megoldasu, de elonye, hogy a bakrol le lehetett a rakomanyt uritenni egy kar segitsegevel, tehat le se kellett szalni a szekerol. "Koporsos" szekernek neveztek, az aljan v alakba oszerakott ket deszka alakja miatt. Ennek a v alaku aljnak jott neki a ket oldalso lapancs, valamint ez a ket egymasnak allitott deszka alatt ment vegig a ket lapancsot mozgato cso. Erre a csore voltak felfogva azok a lancok amelyek a ket lapancs vasfogantyuira voltak rogzitve. Mikor a csovet a vegen lathato lyukban levo vaspalcaval elforditottak a ket lapancs szetnyilt, az szekeren levo anyag leurult, majd egy ujabb mozditassal a lapancsok csukodtak is vissza. Itt talan jol latszanak az oldalso lapancsok. A szekerekrol, talan roviden ennyit lehetne mondanni, de ha valakinek kerdese van, szivesen valaszolok.

Edited by Muki, 2008 szeptember 28. - 21:52.

[packa]

Muki nekem "pocsékolósnak" tûnnek ezek a szekerek, az össztömeghez, tengelytávhoz képest igen kicsi rakfelületükkel.

[froclee]

Cöcö "írói véna", ízes kerek lett ez, akárki olvassa. Gratula :yeah: packa, ha az önsúlyhoz hozzá tesszük az egy köbméter sóder súlyát,( kb. 1,6 tonna) no meg az úttalan utakat, a Dabasi békalesõ dombnál kicsit magasabb, megmászandó hegyeket,mindjárt nem tûnik az oly kevésnek. Különös tekintettel az ottani igavonók méreteihez képest.

[packa]

packa, ha az önsúlyhoz hozzá tesszük az egy köbméter sóder súlyát,( kb. 1,6 tonna) no meg az úttalan utakat,

Úgy értettem, hogy a kocsi méreteihez viszonyítva kicsi a rakfelület. Talán Muki eligazít, hogy azon a tájon miért ragaszkodtak a furcsa platókhoz.
Emlékszem, hogy felénk a téglahordásra szakosodott fuvarosok akkora "gumiskocsikat" használtak, hogy 800 - 1000 db ikersejt téglát is felpakoltak. Ha jól emlékszem 8 kg/db. Gyerekkorom pirosra festett belspedes kocsijai is hasonló méretûek voltak.

[Muki]

Latom Froclee mar nagyjabol valaszolt is Packa felvetesere. Ez valahogy ugy van, mind amikor a megyei partitkar latogatoba megy egy kis videki faluba. Mivel az elvtars vonattal erkezik, az allomas meg messze esik falutol, megbizzak a tsz fuvarosat, Janos bacsit... (majd egyszer nyilvanosan bocsanatott kell kernem az oregtol, minden ocska viccet rakenek szegenyre ), hogy fuvarozza be az allomasrol a tisztelt vendeget. Janos bacsi teszi is a dolgat, szepen felpakolja a vendeget a szekerre, aztan szepen lepesben megindulnak a lovakkal a falu fele. Kozben cudar ido tamad, fuj a szel, esik az eso, de Janos bacsi sehogyse hajlando kicsit felbiztatni a lovakat, akik szepen egykedvuen lepegetnek az uton, mig Janos bacsi subajaba burkolozva szundit a bakon. A partitkar egyszer csak megelegeli ezt az aldatlan helyzetett, ugye szeretne mar mihamarabb a protokol asztal mellett uldogelni, igy hat oldalba boki a szundito Janos bacsit, es azt kerdi tole, batyam nem mehetnenk egy cseppet gyorsabban? Mire az epp fiatal menyecskekkel almodozo Janos bacsi, almabol felriadva, kisse meg kaban... , dehogynem nagysagos uram csak akkor kire hagyjuk a lovakat? Szoval Packa en megrakok neked egy nagyobb szekeret is, csak azt nem tudom azt ki fogja itt huzigalni. Maga a suly nem nevezheto hatalmasnak, ahogy froclee is irja 1600 kg koruli. Pl egy kobmeter vizes homok 1600 kg, viszont egy kobmeter vizbol kiszedett kavics 2000, persze a kavicsnagysagtol is fuggoen. Ehhez hozaadodik a kb 500 kg koruli szeker, de pl a koporsos szeker 700 kg korul volt. Ez szerintem ez ket 500 kg lonak, foleg az ittenni domborzati viszonyok kozott eleg. Egyenes helyen ket lo utan felrakhatsz 5, 6 ezer kg is vagy meg tobbet, a szeker megmozditasa utan mar konyen megy, de itt sok az emelkedo es a meredek kaptato. Persze most mar vannak nagyobb lovak is, de a legtobb, most is 500, 600 kg korul van. Most egy ekorra lotol kb egy olyan 1000 kg foldon valo vontatasat lehet elvarni. Persze gurulo szekeren, egyenes helyen, ez lehet akar ennek triplaja vagy megtobbszorose is, de itt a lenyeg, hogy ki kell gyere egy folyo medrebol, ami nehol koves, nehol iszapos, nehol bokaig er a viz, nehol meg atfolyik a lovak hatan stb. Konyen elakad a szeker, es akkor hiaba kovetelsz tobbet egy lotol mind amennyit bir. A masik dolog az anyag leuritesse. Pl Szatmar megyeben lattam egy regebb szenhordasra hasznalt szekeret, amely traktorutanfuto szeruen oldalra uritett, egy hidraulikus emelo segitsegevel. A szeker csak magaban volt ezer kg. Egy olyannal konyen lesulyedsz a homokban peldaul. Ket kobmetert nem tudsz a szeker ala leuritenni, egyszeruen nem fer el, hiaba van neked 20 as kereked ami megemeli a szekeret. De mondjuk leuritenni meg leurited, de egy magas szekeret, mint pl a te strafod, nehez megrakni, mert magas, es egyaltalan nem mindegy menyire kell felemeld azt a lapatot. De mondjuk meg akarod oldanni a strafod leutriteset ket lapancsal mint pl az onurito szekernel(arra ne is probalj meg ravenni, hogy azt en lapatoljam le neked ). Az onuritos szekernel a ket lapancsra nehezedo sulybol sokat atvesz a szeker ket megdoltott oldala, a ket lapancs csak 40 centi. A te strafod gondolom 120, 130 cm szeles lehet, most ket akkora lapancsra nehezedo suly szerintem, hirtelen kiengedve megroptetne az embert. En valahol egy kepen lattam egyszer a szekeredett, akkor aszem olyan 1,1-1,2 kbm teresre sacoltam a ladajat. Ugyes szeker azert mindenkepp. Mindenesetre, ha valakinek van valami jo otlete, hogyan lehetne ezt az urites dolgott maskepp, otletesebben megoldanni, ne resteljen eloallni vele. Majdenem elfelejtsem, egy alacsony sulypontu szeker nehezebben borul, es talan a lovak is konyebben huzak. Pl a lovak nehezebben visznek egy 800 kg szenaval magasan megrakott szekeret mint pl a 2000 kilo kovel megrakott fuvaroszekeret.

Edited by Muki, 2008 szeptember 29. - 18:16.

[packa]

Értem amit mondasz, de nem gyõztél meg. Ha másfél tonnára vannak hitelesítve a lovak, akkor van kisebb kocsi is, ami önmagában olyan könnyû, hogy egy gyerek is elhúzza. Ahogy látom azok a kocsik nagy batárok, kis rakfelülettel. Hasonló kiképzésûek voltak a régi lõcsös kocsik. A te képeiden látható kocsikon csak annyi a változás, hogy gumikeréken gurulnak.
Ez a tipusú kocsi - most mindegy, hogy mekkora változatban - egyáltalán nem használatos felétek?

Pl a lovak nehezebben visznek egy 800 kg szenaval magasan megrakott szekeret mint pl a 2000 kilo kovel megrakott fuvaroszekeret.

A légellenállás lehet az oka!

[Barefoot]

Értem amit mondasz, de nem gyõztél meg.

Sikerült ez már valaha valakinek?

A stráfkocsi az erdélyi utakon használhatatlan. Nem gyõznél kimászni alóla és visszaborítani. Vannak viszonylag könnyebb szekerek, hegyi terepre, meg egyesnek, de azokat nem lehet két tonna kõvel megrakni, mert aszfalton tán nem törne szét, de a köves úton biztosan. Ezek a gumis szekerek amúgy nem a lõcsös, hanem a rakoncás szekereknek a leszármazottai.

[Muki]

De igen, az en meglevo szekerem is ahhoz hasonlo(sajnalom de keppen nincs meg linkelheto helyen). Igaz nalunk rugok nincsenek, es mas a bakk kialakitassa, meg nem is olyan puccos. Ilyen rugos a raktarokbol fuvarozoknak volt(butor, tegla stb). En viszont az enyemet inkabb csak tragyazni meg zoldet hozni hasznaltam. Nagyobb terhekre(repa, kukorica)a regiek ilyesmivel mentek. Ere aztan rakhatal barmennyit, biztos nem eset szet. Dupla alja volt, amin a plato resze fekudt, egy felibenheto deszkaval nyithato volt, abban "hordtak" haza a regiek a kozosbol a termest. Legellenallas..., az lehet biztos, en epp ezert mindig lehasalok a szena tetejen, nehogyma kiszenvedjenek azok a lovak.

Barefootnak igaza van, ami konnyu az nem biztos, hogy eleg tartos. Nezd meg pl ez hatso tengely kialakitast, duplan megvasalva. En meg kezdo koromban epp a filmecsken lathato strafot hintettem meg kovel. 1,2 kobmeter, egy loval. A hatso tengelyem egyszeruen szetnyilt az elso hupanonal, ugy altak a kerekek mind valami repulo szarnyai. Azota kovet mas szekerrel hordok.

Edited by Muki, 2008 szeptember 29. - 18:45.

[packa]

Nagyobb terhekre(repa, kukorica)a regiek ilyesmivel mentek.

Na ilyesmire gondoltam.

Nezd meg pl ez hatso tengely kialakitast, duplan megvasalva.

A lapát csak díszlet, igaz?

[Zarif]

látom,nem csak én vagyok ma hisztis

[Muki]

A lapát csak díszlet, igaz?

Elrettenteskeppen raktam oda, az esetleges probalkozo kedvueknek... . Nem epp a temahoz kapcsolodik de ma reggel munkaba menet veluk talalkoztam. Kb tiz szeker volt, de mig en felkezzel a fenykepezogephez kaptam a tobbi elszelelt. Mindenesetre ezeknek a lovaknak nincs kilometerhianyuk. Napi 40, 50 kilometereket gyurnak le, de van amikor tobbet is. Ezeknek ez a hazuk, abban a szekerben van az egesz csalad kutyastol macskastol.

[Muki]

Lovak a mindennapokban.

[Rosinante]

Málhanyergekrõl érdekelne mindenféle, olvasnivalótól kezdve az esetleges lelõhelyig... Egyelõre külföldi honlapokon nézelõdöm és csorgatom a nyálamat, hogy fúdemegkönnyítené egy ilyen az életet, meg gondolkozom valami házigányoláson, de hosszú távon ugye, hátizé.

[Muki]

Gondolom egy hasonlo libasor nalad is kijonne.

[Rosinante]

Lóból simán, épkézláb lóból már nem biztos... Node kísérõkutyából!!! És én lehetnék az élliba. Hangulatos kis videó, köszi. Egyelõre csak Cafét szeretném málhásnak bevetni, ha már volt olyan balfék és öszvérnek született... Gallyfa- és párlónyi szénabehordás, ilyesmik lennének, se az állatot, se a másra való felszerelést nem akarom tönkretenni, de cipekedni is utálok. Ööö, kicsit álmos vagyok, na mindegy.

Edited by Rosinante, 2008 december 27. - 23:54.

[Muki]

Az igazi munkalo.

Edited by Muki, 2008 december 28. - 19:33.

[remitenda]

[hihi]

Váááháháháháá! (nagyon röhög) Ez a hónap fotója!!!!!! :yeah:

[froclee]

a jövõ haszonlova.

[Muki]

Nem rossz... Csak felo, hogy ilyen hoban esetleg lefagyna az a szep togye.

[remitenda]

nem semmi ! tavaszig már így maradnak !?

[endy.papa]

Én így szántok.

[packa]

Én így szántok.

Gratulálok, nem semmi! A lovak se és az eke beállítása se.

[Muki]

Na vegre valaki... . Profi munka. Ha szabad kerdezni milyen gyartmanyu az eke?

[endy.papa]

Nincs rajta jelzés, de az öregek szerint magyar. (khüne) tÖBB FAJTÁVAL SZÁNTOTTAM MÁR, nagy különbség nincs köztük. Beállítás kérdése, hogy hogyan jár.

[Bazsi5678]

Tök jó amit csinálsz! Amikor kisebb voltam sokat voltam Nagyapámnál és õ is lovakat használt szántani. Nagyon szerettem nézni, meg segíteni. És mekkora területet mûvelsz velük? Mire használod még õket?

[Muki]

Ezzel nagyreszt egyetertek, de viszont kulonbozo gyartmanyu ekeknel, pl a kormanylemez kialakitasa kozt, vannak formai kulonbsegek, amelyek azert befolyasolhatjak a szantas minoseget. Bar gondolom ehhez az is nagyban hozajarult, hogy milyen tipusu talajnak szantak az eket. A nalunk talalhato ekek kozt nagy formai kulonbsegek nincsenek, de viszont a multkor megcsodaltam egy nemet eket, melynek sokkal iveltebb, es sokkal hoszabb kormanylemeze volt, mint az ugyanolyan meretu roman ekenek. De persze a beallitas a lelke mindennek, mert ugye hiaba jo a labda, a palya, ha mi gyatra focistak vagyunk. Belinkelek ide egy irast, Lo es eke, erdemes elolvasni(bar lehet inkabb kisse tarsadalmi kerdeskent targyalja a dolgokat, de szerintem belefer meg ebbe a topikba).

[endy.papa]

Összesen 70 ha-t müvelünk, a lovakat most tavasszal tanitottuk szántani. Eddig csak sormûvelést csináltak.
(4-5 évesek). Idéntõl akarom jobban munkára fogni õket.

Ezzel nagyreszt egyetertek, de viszont kulonbozo gyartmanyu ekeknel, pl a kormanylemez kialakitasa kozt, vannak formai kulonbsegek, amelyek azert befolyasolhatjak a szantas minoseget. Bar gondolom ehhez az is nagyban hozajarult, hogy milyen tipusu talajnak szantak az eket. A nalunk talalhato ekek kozt nagy formai kulonbsegek nincsenek, de viszont a multkor megcsodaltam egy nemet eket, melynek sokkal iveltebb, es sokkal hoszabb kormanylemeze volt, mint az ugyanolyan meretu roman ekenek. De persze a beallitas a lelke mindennek, mert ugye hiaba jo a labda, a palya, ha mi gyatra focistak vagyunk. Belinkelek ide egy irast, Lo es eke, erdemes elolvasni(bar lehet inkabb kisse tarsadalmi kerdeskent targyalja a dolgokat, de szerintem belefer meg ebbe a topikba).

A mi ekéink apróbb, porhanyóssab jobb földet csinálnak. A német vonóerõ igénye kissebb de egyben mara a föld amit forgat.

[Bazsi5678]

Az azért elég sok, nem? És mindet a lovakkal? Nem tok mást mondani: tök jó :yeah: CSak ülök itt és ámulok-bámulok Muki! Köszi ezt az írást, jó volt!

[endy.papa]

Az azért elég sok, nem? És mindet a lovakkal? Nem tok mást mondani: tök jó :yeah: CSak ülök itt és ámulok-bámulok
Muki!
Köszi ezt az írást, jó volt!

Nem mindet csak akönnyebb kis munkákat próbálom kiváltani.

[zsebi0202]

Mi levettük az ekérõl a hasítót, Gyulám szerint így könnyebb a lónak. Sajna már nincs meg a szántós lovunk, egyszercsak úgy elkezdett rúgni mint a cséphadaró. Megváltunk egymástól. Most egy vékonyabb lovacskánk van egy mf nóniusz apától. Talán õsszel beizzítjuk.

[endy.papa]

Mi levettük az ekérõl a hasítót, Gyulám szerint így könnyebb a lónak. Sajna már nincs meg a szántós lovunk, egyszercsak úgy elkezdett rúgni mint a cséphadaró. Megváltunk egymástól. Most egy vékonyabb lovacskánk van egy mf nóniusz apától. Talán õsszel beizzítjuk.

Egyesbe szántani?