370 válasz a témához

[izland]

Az öreg nálunk is vagy 15 évig egyedül járt. A hámfa nem a rendes helyén volt, hanem kicsit beljebb, a rúd felé, úgy kicsit "jobban középen" tudott húzni. Hátránya, hogy a külsõ lábát legtöbb esetben feldörzsöli a kötél, legalábbis a miénknek bármit tettünk, tekertünk oda, mindig sebes lett. Még a legjobban két db, egymás után kötözött, és az istángkötélben is lefixált bõr istráng"tacsni" (nem tudom, mi a rendes neve, amibe visszahúzzák a kötelet) vált be. Mióta ketten vannak és visszakerült a hámfa a helyére, nincs vele gond. Ja, és a miénk nyalkóval volt befogva (nem szügykarikába), és volt a lovon még egy nyakló, ami egy bõrszíjba volt csatolva, amivel a rúd át volt kötve (nem túl szorosan, kb 10-20 cm hosszúságúra), így könnyebben tudott egyedül fordítani, amikor maga felé húzta a rudat.

[zsebi0202]

Nem gondolnám hogy kellene leszoktatni ami nem káros az egészségére. Nekem jelzésértékû, neki meg feszültségoldó a dobbantgatás. Engem is zavar, de ha õt nem, sokszor némelyik faszkalapot akivel összefúj a szél idegesítõbbnek találom mint ezt. Ha fáradt, kevésbé csinálja a hülyeségeit. Mi sem vagyunk egyformák. De még csak 8 éve lovazom itthon intenzívebben, a tapasztalatokat tudom csak leírni, tanácsot messze menõleg nem akarnék adni. Nekünk pont így volt a két csikó, a herélt meg õ. A herélt szépen nyugisan elsétált, mindig õt szólítottuk indításnál, de a kanca már ugrott is két lábbal bele a hámba. Még most is morgok sokszor hogy a heréltet cseréltük, õt egyszer jött megnézni egy bácsika, elõtte soha nem fogtuk egyesbe, egy rúd mellé, iszonyat lefagyott csúszós úton megnézte, 80 éves volt az öreg. Kicsit nehezebben fordult igaz, de megoldotta tökéletesen. Annyi negatívuma volt, nyereg alatt megállt. Se elõre, se hátra. Valszeg egy lovas elhajtotta volna simán, én nem vagyok az, csak faluszéli, magam összeszedett tudásom van. Szegény kancával jól kiszúrtunk minap, beengedtük a kiásott krumpliföldre a lovakat molyolni, neki meg annyira érzékeny a gyomra, sikerált egy jó kis kólikát összeszedni megint. Vagy a barack amit leszüreteltek az ott lévõ kis fáról, vagy tudja a fene mi miatt. Több órás futószáron sétálás, gyomor masszírozás és hasonlók voltak meló helyett. Mondjuk én élveztem a riadalom után, mikor jobban lett, fölterpeszkedtem a hátára, a gyerekek meg felváltva hol elõttem, hol egyedül, csak úgy szõrén szép sétában. Hogy hiányzik ez nekem!

[Kaiser]

Az öreg nálunk is vagy 15 évig egyedül járt.
A hámfa nem a rendes helyén volt, hanem kicsit beljebb, a rúd felé, úgy kicsit "jobban középen" tudott húzni. Hátránya, hogy a külsõ lábát legtöbb esetben feldörzsöli a kötél, legalábbis a miénknek bármit tettünk, tekertünk oda, mindig sebes lett. Még a legjobban két db, egymás után kötözött, és az istángkötélben is lefixált bõr istráng"tacsni" (nem tudom, mi a rendes neve, amibe visszahúzzák a kötelet) vált be. Mióta ketten vannak és visszakerült a hámfa a helyére, nincs vele gond.
Ja, és a miénk nyalkóval volt befogva (nem szügykarikába), és volt a lovon még egy nyakló, ami egy bõrszíjba volt csatolva, amivel a rúd át volt kötve (nem túl szorosan, kb 10-20 cm hosszúságúra), így könnyebben tudott egyedül fordítani, amikor maga felé húzta a rudat.

Nekünk a hámfa rúd felõli része hosszabb volt, át ért a másik oldalra. Az isráng pedig a rúd felett volt vezetve a hámfához.

[Fec]

Még a legjobban két db, egymás után kötözött, és az istángkötélben is lefixált bõr istráng"tacsni" (nem tudom, mi a rendes neve, amibe visszahúzzák a kötelet) vált be.

die Tasche
Hámtáska, zseb, "védõtok" ami rá van húzva az istrángra, kidörzsölés elleni védõfunkciójú.

[Stuszi]

Mindenkinek köszönöm a válaszokat. 7végén megvettem a kocsit (tartsatok nemnormálisnak, a speniter volt a szülinapi ajándékom ), és a felújítás mellett egy darabig nem lesz pénzem, hogy 1-es rudat is csináltassak hozzá. Könnyû kis kocsi, komplett felújítás és a hiányzó alkatrészek felszerelése után se fog többet nyomni 250-300 kilónál. A platója nem túl nagy, szóval Sziszka se fog belerokkanni. (Ólmot nem terezek szállítani, arannyal meg nem fogja senki megpakolni, az az érzésem... ) Zsebi, remélem jól van már a kanca! Engem csak akkor idegesít a dobbantgatás, ha közvetlen mellette állok, ugyanis féltem a lábam. Ha nem vagyok ott, felõlem szteppelhet is. Nyereg alatt Sziszka se volt hajlandó menni elõször egy tapodtat se, csak ha Brúnóm ment elöl. 2 terep után rájött, hogy nem is olyan rossz dolog a nyereg meg a lovas, mert akkor kiszabadul a karám unalmából. 3. alkalommal már én vezettem vele a csapatot a tereptúrán.

[zsebi0202]

(tartsatok nemnormálisnak, a speniter volt a szülinapi ajándékom kiraly.gif Én nevem napjára virág helyett egy vemhes anyanyulat kaptam. Köszöni már jól van.

[Stuszi]

Megérkezett hozzánk a jövõ reménysége. Noriker õ is, de õ még csak 5 és fél hónapos.

[izland]

Gratulálok a csikóhoz, nagyon kis aranyos. Van már neve?

(tartsatok nemnormálisnak, a speniter volt a szülinapi ajándékom

Én nevem napjára virág helyett egy vemhes anyanyulat kaptam.

Én meg kecskét. Kettõt Fejõset. Uh "nyaralás" kihúzva

Nálunk meg olyan "szörnyûség" történt, hogy a sárga feszítõzablát kapott a kis beton szájába :nem: .
(Tudom, hogy nem ez a jó megoldás, de sajnos máshogy nem tudtunk elõrelépni, rendes zablával állandósult a veszekedés, hiszti, stb., idõnként a szájával húzta a kocsit a kezünkön keresztül. Futószárazgattuk, de ott is ugyanez volt a gond: ha gondolt egyet, akkorákat rántott rajtunk, hogy megértük megtartani, mivel nincs bekerített helyünk, félõ volt, hogy egyszer csak elrohan.)
Val szeg korábban is ilyen zablával járt, mert semmi meglepõdés nem látszott rajta, viszont ég és föld a közlekedés: minden erõszak nélkül, laza száron lehet lépni, meg lehet állni, pontosan el lehet fordulni.

[Filly]

Nekem is volt egy lovam (12 évesen került hozzám), ami feszítõvel két ujjal, laza száron dolgozott, de ha csikózablát tettem rá, kivitt a világból is. Szerintem van ilyen, nincs vele gond Múlt héten megjött végre a szekerünk! Természetesen erõsen felújítandó Képet késõbb rakok.

[Kaiser]

Stuszi, Nagyon szép a csikód! Nem csodálom, hogy dicsekszel vele. Sok sikert hozzá!

Az én Kaiserem sodrott ló volt. Fél éves kora óta volt nálam. Én is csikózablával kezdtem vele a fogatozást. De mikor majdnem bele vitt egy kerítésbe, mert nem tudtam irányítani, áttértem én is a feszítõre. Õ kemény szájjal született. :(
A mostani, pedig olyan finom szájú, hogy lovaglókantárral és bütykös zablával hajtom. Kis szár húzásra egybõl reagál. :yeah:
http://kepfeltoltes....ltoltes.hu_.jpg

Edited by Kaiser, 2012 szeptember 17. - 9:49.

[tipara]

A feszítõvel, csak nem megfelelõ használat mellett van gond. A nyerges lovam, mikor hozzám került, annyira beton fejû köcsög volt, hogy a bõr is lekopott az újamról a sok birkózásban. Kapott hát feszítõt, a zablát sokáig használtam még, de két hét után levettük róla a láncot, neki a 2 hét elég volt arra "hogy visszapuhuljon". Alapvetõleg egy szál kötõfékkel használjuk a lovainkat, de a nehézsodri, szekereslovamnak én is most keresek feszítõt, mert neki is van jó akaratos buksija (amit nem mindíg jó dolgokra használ).Én megoldom, meg alapvetõleg velünk nem köcsögöl, de ha idegent ültetek rá, nem igazán akaródzik neki mûködni.

[izland]

Én nagyon idegenkedtem tõle, már régebb óta megvolt a zabla, de nem voltunk biztosak benne, hogy hogyan kell beállítani, még sosem használtunk ilyet. Féltünk, hogy nagyobb kárt teszünk benne (nem mintha néha nem fért volna rá némi kártétel, mert szinte megátallkodottan szemét tudott lenni, ha behisztizett. A balra fordulás volt a legnagyobb mumus: neki helyben kellett volna fordulni vagy nagyon lassan, a másiknak meg tolni a rudat, de hát õ meg olyan kényelmes, hogy ezt a sárga nem bírta kivárni, és csapkodta magát, ugrált, volt olyan, hogy visszalökte a másik lovat jobbra, hogy csak úgy nyekkent szegény... Nos, ha fa, kerítés, egyéb miatt ki van centizve a fordulás, akkor különösen jó buli egy ilyen akció...). Ha megállunk és ki van kötve a szár, akkor kiakasztom a láncot, hogy feleslegesen ne feszítse. De eddig még menet közben sem kellett erõsebben húzni, egészen könnyû száron lehet velük közlekedni. Olyan, hogy lassan, laza száron lépünk hazafelé, lejtõn lefelé, és a sárga is tart, , na, ezt az élményt csak most tapasztaltuk meg. :kocc: (eddig kb úgy nézett ki, hogy tövig taposott fékkel, egész úton izomból húztuk a fejét, francia szárral, és kb annyit értünk el, hogy nem ügetett.. néha... Mondjuk jó kondiedzés volt ) Ezek szerint van arra tapasztalat, hogy vissza lehet térni finomabb zablákhoz? Nem keményedik még jobban a szája? (bár néha úgy éreztük, hogy egy betonoszlopot nagyobb hatékonysággal lehetne húzni, mint a szép kis szöszi fejét, uh lehet, hogy nem is lehetne ezt tovább fokozni... ). Mondjuk most érdekes módon rögtön szóra lassít, megáll. Lehet, hogy a hallása is javult a zabla miatt?

[Kaiser]

Én a zablát csak irányitásnál használom. Szóra diktálom az iramot. Ha lassítom, akkor nyugodt hangnembe lassan beszélek hozá. Ha pedig azt akarom, hogy gyorsítson, akkor pattogosan. Kaisernél nagyobn bevált. Valamitõl megijedt, vágtába ugrott, én nyugodtan beszéltem, és õ pár vágta lépés után, vissza váltott ügetésbe. (Természetessen az adott körülménytõl függ.) Most a frissen bekocsizott lovunknál is ezt csinálom. A lépésbõl ügetésbe kis segítség kell, de ellenkezõ esetbe, még a ledületbe lévõ kocsit is visssza fogja.

[tipara]

Ha megállunk és ki van kötve a szár, akkor kiakasztom a láncot, hogy feleslegesen ne feszítse.

Ezek szerint van arra tapasztalat, hogy vissza lehet térni finomabb zablákhoz? Nem keményedik még jobban a szája? (bár néha úgy éreztük, hogy egy betonoszlopot nagyobb hatékonysággal lehetne húzni, mint a szép kis szöszi fejét, uh lehet, hogy nem is lehetne ezt tovább fokozni... ).
Mondjuk most érdekes módon rögtön szóra lassít, megáll. Lehet, hogy a hallása is javult a zabla miatt?

Ha jól van beállítva és nincs a száron "húzás", akkor "üresben nem feszíti.

Igen, van, hogy vissza lehet finomítani. Én alapvetõleg a ganajságnál ( ha nem értéshiányból, vagy nemtudásból vagy félelembõl történik ) akkor minden esetben az egybõl "vasmarok" (nem zablára értve, hanem hozzáálásra) híve vagyok. Hogy egyértelmû legyen számára, hogy ne akarja feszegetni a határokat.
A "kis csibészség" kis retorzió elve azért nem válik be szerintem, mert van az a szint amit még bevállal, csak hogy csinálhassa a hülyeségét. És így egyre jobban eldurvul a ló, viszont, ha egybõl "totális megsemmisítés" van. Akkor nem lesz kedve próbálkozni.
És valahol szerintem ezt az érzetet adja neki a feszítõ is. Tudja, ha abba belenyulsz, akkor az piszkosul kellemetlen, így inkább "megjavul a hallása", finomodik az érzékelése,..................................
Mert nem maradt neki tér feszegetni a határokat.
Az ilyen lovaknak alapvetõleg fizikálisan szerintem nem vészesen kemény/érzéketlen a szája, csak úgymond még bevállalják azt a mértékû kellemetlenséget amit egy csikózabla okozni tud. A feszítõt már nem, így egy idõ után, megfelelõ szárhasználat mellett, pont hogy nem keményedik a szája, hanem egyre finomabb jelzésekre reagál, mivel azt a mértékû retorziót már nem akarja bevállalni.-> egy idõ után leszokik róla, hogy semmibe vegye a zablát és akkor akár vissza is lehet tenni az elõzõt, vagy még finomabbat is akár.
A lényeg, hogy óvatosan a feszítõ használatával, finomodjon hozzá a kezetek. A cél ilyen esetben az, hogy ne fejts ki nagyobb erõhatást a ló szájára, mint egy sima zabla tenné és akkor fizikálisan nem keményíted el a ló száját, viszont a nagyobb erõhatás lehetõsége ott van benne, hogy ne akarjon szórakozni veletek.

Ui: Nem bíztatok senkit a feszítõ használatára, kipróbálni csak saját felelõsségre, állatvédõknek üzenem, ez csak egy kitalált történet. ;)

Edited by tipara, 2012 szeptember 17. - 11:36.

[Stuszi]

Gratulálok a csikóhoz, nagyon kis aranyos. Van már neve?
Én meg kecskét. Kettõt Fejõset. Uh "nyaralás" kihúzva

Köszi! Hivatalos neve Moritz Diamant XIII. "Napi használatú" nevén még gondolkodunk. Én hagynám Móricz-nak, de a család többi részének nem bejövõs...

Bakker, én meg nyaralni vittem az asszonyt. Ha ezt tudom, hogy 2 kecskével letudhattam volna...

Stuszi, Nagyon szép a csikód! Nem csodálom, hogy dicsekszel vele. Sok sikert hozzá!

Köszi! A tied is pofás ahogy ott szétesve szunyókál a kocsi elõtt. Igazából bevallom, õ egy "vágóhídszökevény". Kár lett volna érte, mert bár temperamentumos kis csõdör, de korához és ahhoz képest, hogy mit kapott eddig az élettõl, egy csodálatosan kezes jószág. Ahonnan hoztuk, szerzett egy kb 10 centis, elég csúnya tépett sebet a 2 hátsó combja között. Naponta 2-szer van lekezelve, és úgy tûri, hogy egy öreg lónak is becsületére válna. No meg ahogy elnézem, nem a legkisebb példánya lesz fajtájának, és a vérvonala se a legrosszabb. (Sajnos Sziszkát nem etették rendesen, így a magassága épp csak súrolja az elfogadott legalsó szintet.)

Feszítõzablához nem tudok hozzászólni. Szerencsére minden lovunknak elég a csikózabla/olívzabla, abból is a tömör, és a kapható legvastagabb változat. Sziszka már szépen váltja a jármódokat szóra, sõt a lépés ütemét is, egyedül a megálláshoz kell még szársegítség. Tegnap egy 15 km-es terepet nyomtam le vele, egyszer hülyéskedett, na akkor "kapott" egy egy km-es fullvágtát, rögtön kitisztult az agya.

[Kaiser]

Hát, nem gondoltam volna, hogy ez a szép kis jószág vágóra ment volna! Bele gondolni is szörnyû. De szerencsés, amiért hozzád került. :yeah: Én akkor fogom a fejem, mikor megzavarodott fogatoslovat látok. A hajtó kiabál és rángatja a száját. Az helyet, hogy megnyugtatná.

[Stuszi]

Ha tudnád, hogy az osztrákoktól milyen jó kiállású, hibátlan csikók (is) mennek mostanság kolbászba, elsírnád magad... No igen, kiabálni kiabáljon aki fél.

[izland]

Ha jól van beállítva és nincs a száron "húzás", akkor "üresben nem feszíti.

Mert nem maradt neki tér feszegetni a határokat.
Az ilyen lovaknak alapvetõleg fizikálisan szerintem nem vészesen kemény/érzéketlen a szája, csak úgymond még bevállalják azt a mértékû kellemetlenséget amit egy csikózabla okozni tud. A feszítõt már nem, így egy idõ után, megfelelõ szárhasználat mellett, pont hogy nem keményedik a szája, hanem egyre finomabb jelzésekre reagál, mivel azt a mértékû retorziót már nem akarja bevállalni.-> egy idõ után leszokik róla, hogy semmibe vegye a zablát és akkor akár vissza is lehet tenni az elõzõt, vagy még finomabbat is akár.
A lényeg, hogy óvatosan a feszítõ használatával, finomodjon hozzá a kezetek. A cél ilyen esetben az, hogy ne fejts ki nagyobb erõhatást a ló szájára, mint egy sima zabla tenné és akkor fizikálisan nem keményíted el a ló száját, viszont a nagyobb erõhatás lehetõsége ott van benne, hogy ne akarjon szórakozni veletek.

Ui: Nem bíztatok senkit a feszítõ használatára, kipróbálni csak saját felelõsségre, állatvédõknek üzenem, ez csak egy kitalált történet. ;)

Tipara,
azért akasztom ki kikötésnél, mert a kocsihoz van kikötve a hajtószár, viszonylag feszesre, hogy ne tudjanak legelni (se).
Egyébként meg asszem pont ez a típus a miénk is. Nem buta, de folyamatosan feszegeti a határokat.
Ezzel a zablával mindenképpen finomabban bánunk, de nincs is szükség erõsebb kézre, mert szépen dolgozik vele. És ha bejönnek az õszi szántogatások neki, akkor majd megpróbálom újra a régi zablát. Mire felszántja a mi és a szomszédok szõlõjét, kertjét, addigra val szeg belõle is kimegy a felesleges energia.
(UI: :yeah: nálunk is csak a fantázia szüleménye a zablahasználat, természetesen Parelli kötõfékkel és egy szál bálamadzaggal, suttogva közlekedünk az igáskocsival. Forgalomban is. )

Köszi! Hivatalos neve Moritz Diamant XIII. "Napi használatú" nevén még gondolkodunk. Én hagynám Móricz-nak, de a család többi részének nem bejövõs...
Bakker, én meg nyaralni vittem az asszonyt. Ha ezt tudom, hogy 2 kecskével letudhattam volna...

Igazából bevallom, õ egy "vágóhídszökevény". Kár lett volna érte, mert bár temperamentumos kis csõdör, de korához és ahhoz képest, hogy mit kapott eddig az élettõl, egy csodálatosan kezes jószág.

Móricka?
Szívesen találnék én is egy ilyen szökevényt!
(A nyaralás meg azért van kihúzva, mert az etetést csak-csak át lehet hárítani 1-2 napra, de a kecskefejést már nem hiszem. De nem baj, imádom õket. Egyenlõre )

[Robi]

Stuszi!
Gyorsolvastam:

Bakker, én meg nyaralni vittem az asszonyt. Ha ezt tudom, hogy 2 kecskével letudhattam volna...
Köszi! A tied is pofás ahogy ott szétesve szunyókál a kocsi elõtt. Igazából bevallom, õ egy "vágóhídszökevény". Kár lett volna érte, mert bár temperamentumos kis ...

No ezután olvastam el alaposabban.

Azért valami tündér vagy északi boszorkány beütés is kell legyen Benne, ha enged ilyen "menhelyet" maga körül.

[Unicorn]

telipapíros noriker és vágóra ment volna? nem tudjuk, h miért?

[Stuszi]

... És ha bejönnek az õszi szántogatások neki, akkor majd megpróbálom újra a régi zablát. Mire felszántja a mi és a szomszédok szõlõjét, kertjét, addigra val szeg belõle is kimegy a felesleges energia.
(UI: :yeah: nálunk is csak a fantázia szüleménye a zablahasználat, természetesen Parelli kötõfékkel és egy szál bálamadzaggal, suttogva közlekedünk az igáskocsival. Forgalomban is. )

Kezdõként nem akarok beleokoskodni, de nyereg alatt nem szoktátok hajtani õket? Barátom, akinek a keze alatt megfordult pár ló, kocsiba tanítás elõtt elõször mindegyiket nyereg alá teszi, merthogy ott rögtön és azonnal meg lehet torolni a legkisebb engedetlenséget is. Na nem verésre vagy szájtépésre kell gondolni. Sziszkának pl. ha le kell nyomnia egy komolyabb vágtát, az pont elég büntetés. (Na jó bevallom, ilyenkor azért valahogy mindig ott terem egy nagyobb domb amire fel kell vágtázni )

Móricka?
Szívesen találnék én is egy ilyen szökevényt!

Dehogy nevezem Mórickának, még a végén gyagyás ló lesz belõle. Tegnap közöltem a családdal, hogy ha nem találnak neki gyorsan jó nevet, akkor Móri-nak, vagy Móci-nak fogom szólítani és kész. Így legalább a 4 ló neve mindegyik tök különbözõ hangzású lesz, nem keverik össze. (A Móri a legbejövõsebb, mert az amúgy is a Móricz becsézése, és ráadásul lesz értetlenkedés mikor mondom hogy a neve Móri, a fajtája meg Nóri. )

Minden lovunk "talált ló". Én totál nem értek hozzájuk, egyszerûen eddig szerencsém volt. Nem is én találom meg a lovakat hanem õk engem.

[izland]

Kezdõként nem akarok beleokoskodni, de nyereg alatt nem szoktátok hajtani õket? Barátom, akinek a keze alatt megfordult pár ló, kocsiba tanítás elõtt elõször mindegyiket nyereg alá teszi, merthogy ott rögtön és azonnal meg lehet torolni a legkisebb engedetlenséget is. Na nem verésre vagy szájtépésre kell gondolni. Sziszkának pl. ha le kell nyomnia egy komolyabb vágtát, az pont elég büntetés. (Na jó bevallom, ilyenkor azért valahogy mindig ott terem egy nagyobb domb amire fel kell vágtázni )

Az öreg lovunkon ültem párszor szõrén sétálni, de nála a legelés megakadályozása a legnagyobb feladat, mert amúgy teljesen ártalmatlan.
A sárga sincs belovagolva, ezért (is) kezdtük el futószárazni, hogy tennénk rá nyerget, és akkor néha le lehetne mozgatni. Bár erre a futószár is jó (lenne, ha megbízhatóan mûködne... A gondom az, hogy egyrészt nincs rá rendszeresen idõ, másrészt nincs megfelelõ helyünk /zárt karám vagy megfelelõ méretû udvar/, harmadrészt e két ok miatt - és mert elég szar a gerincem - félek attól, hogy a futószáras dili során megránt, elránt, és azon túl, hogy lenyomorodok, ha elengedem még bemehet a szomszédos tescoba is... )
Addig eljutottunk vele, hogy futószáron ki lehet kötni, meg lehet húzni a hevedert. Az elsõ 10 percben eszementen ugrál, bakol, rúg(!), utána kb 10 percig normálisan üget mindkét kézre, utána viszont vége, kipukkan, innentõl hajtani kell, hogy menjen. Uh végül is komoly munka egyenlõre nem várható el tõle, mert mire dolgozhatna, addigra nem megy tovább .
Egyébként mostanában nagyjából minden másnap mennek kocsiban, uh nincs tele, sõt, mivel õ a menõsebb, nagyjából egyedül húz, uh el is fárad.
Viszont, mivel most nincs örökös veszekedés, civakodás az új zabla használata óta, szinte ki van cserélve a ló, a boxban, pucoláskor is tök normális, nyugodt. :kocc:

(Az eredõ probléma nála az, hogy teljesen ránõtt a bácsika fejére, ahol született és felnõtt. 10 hónapja vettük 7 évesen, azóta már sok összezördülésen túl vagyunk vele, alakul azért, csak olyan "hidegvérûsen": amit ma megtanul, azt holnapra újra meg kell tanulni... Ahogy a rossz hatások kitörlõdnek a memóriából, sajnos ugyanúgy a jó dolgok is...)

[tipara]

Ez aranyos, és milyen igaz . Erre szoktam azt mondani, hogy az a baj, hogy nehezen tanul, de cserébe legalább lassan.

[Mackó]

Én ismertem olyan lovat, amelyik befogva precízen mûködött, szántott... mindent csinált. Imádott kocsit húzni. Amikor felültek a hátára egy métert sem ment, még vezetni sem lehetett. Ha hajtani akarták, akkor meg helyben bemutatta a díjlovaglás összes elemét.

[Stuszi]

ha elengedem még bemehet a szomszédos tescoba is...

Akassz a nyakába egy tesco-s szatyrot, tedd bele a bevásárlólistát, legalább bevásárol ha már ott jár.

Viccet félretéve, rossz gerinccel tényleg nem lehet vigéckedni. Viszont a rúgást én akkor is kíméletlenül megtorlom, ha csak jelzésértékû.

Ahogy itt olvasom amit írtok, kezdem érteni miért mondták mostanság többen, hogy sz@rba léptem. Sziszka baromi gyorsan tanul. Karámozni nem nagyon szoktam vele, inkább terepen tanulgatunk. (Õ is, én is.) A legnagyobb hisztije eddig az volt, hogy lecövekelt, és szamárodításhoz hasonló üvöltéssel hívta a többieket. Vasárnap vittem ugyanis elõször terepre úgy, hogy a többiekkel csak a falu túlfelén találkoztunk. Induláskor nyekergett az othonmaradottaknak, hazafelé meg az otthagyott utitársaknak.
Én Ilyen zablát használok az elsõ perctõl, teljesen jól kezelhetõ vele.

[Filly]

Jó ez a zabla, de ezt is lehet "erősen" betenni.

Itten van a "nyú" szerzemény:

[Stuszi]

Jó ez a zabla, de ezt is lehet "erõsen" betenni.

Itten van a "nyú" szerzemény:

Erõsen betenni? Mármint hogy? Hogy "vigyorogjon" a ló? Persze, minden zablát be lehet úgy tenni.

Kb. ilyen állapotban van az én szülinapi speniterem is. Talán annyi különbséggel, hogy az enyémen rugós ülés van, aminek a fémszerkezete ép, de a fa része porlik, úgyhogy az cserés.

Ja, el akartam újságolni: tegnap elõször szóra emelte a nagylány a lábait pucoláshoz, úgy, hogy nem a bokaszõrénél fogva kellett felrángatnom a földrõl. :yeah: Ahhoz képest, hogy 1,5 hónapja még hiszti volt már akkor is, ha az elsõ lábait felvettem...

Edited by Stuszi, 2012 szeptember 19. - 12:52.

[izland]

Gratulálok a lábfelvételhez és a kocsihoz is. Most a mi kocsink is ilyen állapotban van: az is tele van kukorica szárral. Még sosem etettünk szecskázott kukorica szárat, de az idén spórolás van... Alapból nem a lovaknak szántuk, de végül õk lelkesednek a legjobban érte. A birkák elõször az átlagnál is butábban néztek, hogy ugye nem gondolom komolyan, hogy ezt õk megeszik, de aztán belejöttek. Kaszált zölddel vegyesen azért elmegy... A sárga ló viszont már a kukocia szár látványától is lázba jött (egyébként nem egy érzelmileg túlfõtött jószág, ritkán nyerít vagy "röfög", általában reggel sem "örül", ha etetés közeleg, csak olyan egye-fene alapon odafordul az etetõjéhez), uh adtunk neki, kétpofára tömte befelé. Gondolom a régi helyén hozzá volt szokva. A másik ló mindent megeszik, csak beférjen a száján és ehetõ legyen, így végül minden jószág kapott belõle mértékkel. (A legaranyosabb történet az volt a kaja+öreg ló esetében, amikor egyszer adtam neki banán ízû ló jutalomfalatot. Mivel kézbõl adtam, bizalmasan elvette "hátha kaja" alapon, kiköpni már nem akarta, de szétrágni meg nem merte, és jópár másodpercig tartogatta az elsõ fogai között, és közben iszonyatosan kétségbeesett képet vágott a hatalmas szemeivel. :eek: Végül gyõzött a létfenntartási ösztön, és hõsiesen megette... A további darabokkal már nem volt gondja )

[Filly]

Erõsen betenni? Mármint hogy? Hogy "vigyorogjon" a ló? Persze, minden zablát be lehet úgy tenni.

Rosszul fogalmaztam. Ha a belsõ karikákat csatolod a pofaszíjhoz, a szárat meg a külsõhöz, akkor szinte ugyanolyan durván lehet vele belecsöngetni a ló szájába, mint egy feszítõvel. Nekem is ilyen zablám van, én úgy használom, hogy mindkét karikát belefûzöm a pofaszíjba, és mindkét karikát a szárba is. Így szinte csikózablaként mûködik.

[zsebi0202]

Nekünk csavart zabla van. Egyszer levetettem egy négykarikás csikóra, hátha attól idióta kocsiban (nyereg alatt csak csikózablát használunk) de a párom visszatette hogy nem mûködik úgy rendesen a ló. Én meg nem hajtom annyit hogy legyen tapasztalatom ez ügyben. Lassan pedig ráfanyalodom, ismét egyedül nyomatom, egy hónap pihi után már jöttek is munkát ajánlani. A sok kukoricaszár meg ott vár a faluban, a lucernát is már inkább behordanánk etetésre kocsinként fonnyasztva. Mi nagyon szeretjük etetni a kukorica szárát, mikor kezdõdik a szezonja szecskázás nélkül is nyugodtan betehetõ a karámba, elmolyolnak rajta, a szárat is bedarálják, jópofák ahogy kiáll a szájuk szegletébõl mint egy szivar. A faluban meg örülnek, mert nem kell elégetniük. Van ahol én vágom ki, idõseknél, annak meg még duplán örülnek. És nagyon aranyosak, mert hagynak rajta kisebb fejeket. Most hordom befelé a marharépát, némelyik a 10 kilót veri, iszonyat milyen termés lett belõle az idén.A pincében plafonig lesz rakva az egyik sarok.A karámból látják a lovak ahogy furikkal tolom be a kapun, minden furiknál a fõkolompos ordít mint a veszekedett, neki mikor jut belõle. Pillangós zablával tapasztalt? Még ez ami nekem bejönne a problémásabbnál. Minap eltûnt a fekete pónink, szabadulómûvész. Párom jó fél órát kereste a sötétben fönn a hegyen, este már õ etet, én meg a családot intézem bent. Mire lejött értem nincs mese menni kell nekem is. Fölmentem a karámhoz, és kiabáltam kettõt a legénynek. Fél perc múlva csörtetve vágtatott le a hegytetõrõl a vaksötétben. Olyan jó érzés volt.

[Filly]

[Stuszi]

Rosszul fogalmaztam. Ha a belsõ karikákat csatolod a pofaszíjhoz, a szárat meg a külsõhöz, akkor szinte ugyanolyan durván lehet vele belecsöngetni a ló szájába, mint egy feszítõvel. Nekem is ilyen zablám van, én úgy használom, hogy mindkét karikát belefûzöm a pofaszíjba, és mindkét karikát a szárba is. Így szinte csikózablaként mûködik.

Nekem itt valami nem stimmel. Nem keverted össze? Hagyományosan a belsõ (szabadon mozgó) karikába kell csatolni a pofaszíjat. Én úgy használom, és nem igazán áll össze a kép mitõl lenne így feszítõ hatása. Hiszen amikor a szárat húzom, akkor a belsõ karika ami a pofaszíjba van csatolva nem játszik szerepet. Ennek úgy gondolom (de ez csak az én okoskodásom) pont az volt a lényege, hogy a hajtószár húzásakor a zabla a pofaszíjtól függetlenül tudjon mozogni, és ne lifegtesse a pofaszíjhoz csatolt szemellenzõt.

Idézet a Herman Ottó Múzeum évkönyvébõl:
"Ugyancsak csikózabla a XIX-XX. században kizárólag fogatos kantárokhoz haszná­latos NÉGYKARIKÁS CSIKÓZABLA vagy HAJTÓZABLA (16. ábra). A szájvas végé­be csatlakozó karikákba a hajtószárat (gyeplõt) csatolják, a szájvason szabadon mozgó karikákba pedig a pofaszíjat. Érzékeny szájú lovaknál a gyeplõt mindkét karikán átfûzve csatolják be."

Izland, köszi, de majd akkor gratulálj hozzá, ha kész lesz. Van azért mit csinálni rajta...
Ez a sztori jó Az új csikó hasonló viszonyban van a répával. Beveszi a szájába, szopogatja kicsit, értetlen szemekkel néz, aztán kiköpi.
Szecskázott kukoricaszárat tényleg lehet adni a lovaknak? Bevallom az új lóval kicsit szûkös a téli szénakészletem, de kukoricaszárat annyit tudok szerezni amennyit csak akarok. Le lehet ágaprítóval darálni? Vagy hogyan? A birkáimnak anno egészben adtam, de utána dolgoztam egy csomót a maradék szárakkal, mert azt otthagyták.

Zsebi, a csemegekukoricánk szárait én is bedobáltam nekik a karámba, a leveleket leették de a szárnak csak a tetejét rágcsálták meg, a többit szedhettem össze. Lehet hogy nem elég éhesek?
A félvéremen vastag oliv zablát használok, a gyerek a pónin vastag sima csikózablát, Sziszka azért kapott 4karikásat már lovagláshoz is, hogy egyfélét szokjon meg. (No meg 1800 Ft-ért hozzám vágták a keszthelyi lovasboltban, csak vigyem, mert senkinek se kell. )
Póniból meg szürkét kell venni, azt könnyebb megtalálni a sötétben.

[izland]

Nekünk egy békebeli szecskavágónk van, a kényelem kedvéért villanymotoros. Ez olyan 5 cm körülire vágja össze. Összevágni 1-2 napi mennyiséget szoktunk egyszerre, mert összemelegszik. Sokat nem mertem a lovaknak adni, 1-1 villával, szalmával összerázva, de azt benyomják rögtön, még a zöldet is otthagyják miatta. De a sárga ló látványosan tudja mirõ van szó, tehát gyanítom, hogy - mivel marhák mellett volt - nagyban fogyaszthatta. Majd körbekérdezek, talán az öregebb lovasoknak van tapasztalata a mennyiséget illetõen. Jav: a kukorica szárról van szó .

Edited by izland, 2012 szeptember 20. - 10:45.

[Filly]

Nekem itt valami nem stimmel. Nem keverted össze? Hagyományosan a belsõ (szabadon mozgó) karikába kell csatolni a pofaszíjat. Én úgy használom, és nem igazán áll össze a kép mitõl lenne így feszítõ hatása. Hiszen amikor a szárat húzom, akkor a belsõ karika ami a pofaszíjba van csatolva nem játszik szerepet. Ennek úgy gondolom (de ez csak az én okoskodásom) pont az volt a lényege, hogy a hajtószár húzásakor a zabla a pofaszíjtól függetlenül tudjon mozogni, és ne lifegtesse a pofaszíjhoz csatolt szemellenzõt.

Igen, ez így van, csak így kemény kézzel mindentõl függetlenül lehet rohadtul beleakasztani a ló szájába. De ez persze kéz kérdése, egyáltalán nem kérdõjelezem meg, hogy te hogyan csinálod (Én keményebb szájú lovaknál szoktam így csatolni, feszítõ helyett.)

[Stuszi]

Igen, ez így van, csak így kemény kézzel mindentõl függetlenül lehet rohadtul beleakasztani a ló szájába. De ez persze kéz kérdése, egyáltalán nem kérdõjelezem meg, hogy te hogyan csinálod (Én keményebb szájú lovaknál szoktam így csatolni, feszítõ helyett.)

Figyu, én nem értek hozzá (de tényleg), szóval nem megkérdõjelezni akarom, csak még mindig nem értem, hogy ebben a formában csatolva miért lenne más a hatása, mint egy sima 2karikás csikózablának.

Majd körbekérdezek, talán az öregebb lovasoknak van tapasztalata a mennyiséget illetõen.

Majd oszd meg lécci. Szecskavágóm sajnos nincs. Ágdarálóm se, de az egyik szomszédnak van egy, amin lehet állítani mekkora méretûre darálja a cuccost, azt kölcsön tudom kérni. Egy kocsiravaló szárat meg be tudok állítgatni a fatároló eresze alá.

[Robi]

Elõzõ szezonban etettem komolyabb mennyiségû kukoricaszárat. Kombájn után bálázott formában érkezett, kb. 30 q. Két bála egészben volt, el tudtam tenni, a többi ömlesztve, azt azonnal kellett etetni, hiába takargatom a földön, könnyen beindul. Az elsõ adagot szeptember 20-tól etettem kb. 4 hétig. Éjszakára raktam be nekik az etetõkbe, 3-4 órát is elmatattak vele, nem unatkoztak. A vastagabb szárrészbõl azért volt maradék, de a java elfogyott. A két egész bálát január közepétõl kb. 3 hétig ették napi egy-egy etetés gyanánt a téli legelõn. Ott is volt mit összeszedni utánuk, de szerették. A birka szinte hozzá sem nyúlt, szemrehányóan néztek, hogy én ezt hogyan is gondolom. A szürke szerette, a vörös már nem. Szerintem aprítás nélkül is adható, egy.egy kévével be kell tenni az etetõbe vagy elsõ etetésre vagy estére. Jó idõtöltõ. Arra kell vigyázni, hogy könnyen penészedik tároláskor, ha nedvességet kap (feketés foltok lesznek rajta).

[Stuszi]

Elõzõ szezonban etettem komolyabb mennyiségû kukoricaszárat...

Magyarul nyugodtan adható nekik. Király. :yeah: 7végén le is beszélem az ismerõsökkel, hogy ha nekem adják, cserébe levágom. 2-3 kocsira való tuti összejön.
Kévékbe kötve, fejtetõre az eresz alá állítva nem penészedik, tapasztalat. Nekem a birkák megették a levelét meg a címert, csak a szárat nem. Mondjuk rackák voltak.
Etetõm nincs, kajálás a földrõl történik. Megtanulták hogy széttaposni nem érdemes, mert nem kapnak másikat, amíg egy szál is van a földön. Párszor koplaltak, nézegethették a sáros/hugyos/sz@ros szénát, azóta egész kultúráltan esznek. (Na jó, a póni nem, õ képes minden nap szemétdombot csinálni a beálójából meg a karámból...)

[tipara]

Mi tavaly ütöttünk 100 bálát kukoricaszárból, idén is tervezek ugyan ennyit. A lóvak, tehek iszonyat jól el voltak vel. Mi egybe szoktuk begurítani a bákákat, állt egy heti adagot egyszerre. A tehenek néha szétgórták mikor rájöttek egy-egy csõ kukorica is került bele. Jó idõben bálázva nálunk simán tartották az állatok a kondijukat vele, igaz tavasz elõtt elfogyott így pont a megcsappanós idõben már lucernaszénát kaptak így nem volt esélyük megcsapanni. A bálázásra, tárolásra tényleg oda kell figyelni, hogy száraz legyen, mert különben nagyon hamar beiindul, 10 bálánk meg is döglött, mert már szállt a harmat mikor a bálázó azokat csinálta

[furiosojr.]

Mi történt Stuszi? Véget ért a szerelem? http://www.lovasok.h...p...scs&fromfo=
Áááá! Benéztem a zalaiba, és már értem. Sajnálom.

Edited by furiosojr., 2012 szeptember 20. - 15:02.

[Stuszi]

Mi történt Stuszi? Véget ért a szerelem? http://www.lovasok.h...p...scs&fromfo=
Áááá! Benéztem a zalaiba, és már értem. Sajnálom.

Nem ért véget, és hidd el, kb 5 percet se aludtam múlt éjjel. :( Nem régóta van nálunk Sziszka, de nagyon megszerettem, mert szinte egy olyan lovat se ismertem eddig akivel ilyen könnyen lehet elõrejutni. Szinte a 0-ról indultunk, és most már a 10 éves fiam is ki merném vinni vele terepre. Ma reggel egy órával késõbb jöttem dolgozni, mert valamit megérzett, és hozzámbújt, pedig ezt eddig soha nem csinálta. Nem tudtam otthagyni.
De az élet most nagyon sz@r kártyákat osztott, és egyelõre nem látok más kiutat. Sajnos a kocsi nekem munkaeszköz, de repedt hengerfejjel nem tudom használni. Javítani nem lehet, csak cserélni. A félretett pénzünk meg az összes elment a 4 ló téli takarmányára. Asszem több magyarázat nem kell...
Viszont egy dolgot megfogadtam. Az árából nem fogok annyit engedni, hogy valakinek megérje vágóba elvinni, mert õ nem oda való. Akkor inkább veszek fel hitelt, és majd lesz valahogy.

ui: bocs az off-ért