Helló
Hiszitek vagy sem, most elõször veszem magamnak a bátorságot, hogy ne csak a hirdetések közt kalézoljak. Kicsit visszaolvasgattam az üzeneteket, hozzászólásokat, vitás kérdéseket, és végülis úgy döntöttem, hogy õszintén, meggyõzõdésbõl szólva ajánlanék egy helyet. Jómagam a hatodik kerület szívében lakom, a Nyugati mellett. Meglehetõsen hosszú ideig épp emiatt nem is mertem lovazni járni, aztán apámra és a kocsijára voltam utalva, bár be kell vallanom, hogy õ hûségesen hurcolt Bp 30 km-es körzetében, hol északra, hol délre, hol nyugatra (keletnek még nem mentünk
). Végül eljött a perc, mikor beláttam, hogy elegem van az utazásokból (két év után), és elegem van abból is, hogy már megint eladják alólam a lovat.....(Professzionális, Csak Ebbõl Élõ, Lovasoktatásra Ráállt Lovasiskola nálam immár hivatalosan is egyenlõ azzal a placcal, ahol a lovakat adják-veszik, amint elhasználódik egy "munkaeszköz", lepasszolják.....)
Mit ad Isten, egyik barátnõm hív, hogy ugyan menjek már el vele megnézni egy kisebb lovardát Pest szélén, most indul újra, a tulaja átvette a vezetését a bérlõktõl, akik se lónak, se embernek nem tettek túl sok jót ottlétükkel....Nah, gondoltam magamban, legyen.
Kimentünk.
Lovagoltam egy órát.
És ottragadtam. Ez történt lassan két éve, és még mindig oda járok, hetente 2x, 3x, sokszor.
Egyrészt tény és való, hogy nagy megkönnyebbülés, hogy felülök egy darab metróra, aztán egy darab buszra, aztán bemelegítésnek sétálok 3 percet, és ott vagyok a lovardában. Az egész kijutás kb egy óra idõben.
Másrészt olyan bánásmódot és olyan szintû oktatást, mint amit ott kaptam, azóta se találtam sehol. (Kb 3 éve lovazok, kb 10 helyen fordultam meg, hosszabb-rövidebb ideig lovagolva egy-egy helyen.)
Mit vár el az ember, ha lovagolni tanul?
- jó lovat, és hogy a technikai részeket (alapoktól a finomságokig) tanítsák meg, magyarázzák el, segítsenek pontos utasításokkal megtanulni (ne adj Isten még mutassák is meg, ha nagyon nem világos)
- emberi hangnemet, elvégre nem lovasnak születünk, ezt tanulni kell, nem mindenkinek megy minden elsõre
- figyelmet, mert mégis egy többszázkilós állattal dolgozunk, és néha bárki megijedhet valami váratlan dologtól. Ha közben nincs még a környéken sem egy hozzáértõ, higgadt, segítõkész illetõ, nagy baj is lehet a zavaros helyzet vége.....
(Jó ló alatt egyébként én azt értem, mikor kapok egy nyugodt lovat, aki nem visz el a fenébe vagy csap földhöz egy szélrezzenéstõl, és nem is automata, hogy úgy menjen egy órát, h én mit sem tettem közben ezért......DE, ha megadom neki a várt segítséget, úgy, ahogy kell, akkor csinálja meg a dolgát!)
Itt kaptam meg elõször a fenti lista minden egyes elemét. Ráadásnak meg azt, hogy emberszámba vettek, és lovasóra után sem csak elvették a lovasóra árát, és már léptek is a következõ tanítványhoz, hanem kicsit elemezték velem az órát, megkérdezték hogy éreztem magam, de a lovon töltött óra alatt is mint emberi lényhez szóltak, nemcsak eldarálták a közvetlen az órámhoz kapcsolódó információkat, utasításokat.
Még én, aki nagyon nem vagyok egyszerû eset a lovasok közt (nagy termet, mûtött térd, pánikolásra hajlamos lélek) is rengeteget fejlõdtem, habár mindig többre vágyok, és így egyébként volt, hogy inkább visszatartottak attól, hogy a frissiben operált térdem sikeresen túlterheljem. Nem vagyok egyedül azzal, ahogy érzem magam. Rengeteg lovas van, aki éppcsak benézni akart, aztán hónapok óta itt lovazik, és nem gyõz álmélkodni azon, hogy mennyit tanult, mennyire máshogy megy a lovaglás (más lovardákban is!!!). Magabiztossá tesz, ha tudod hogyan ülj meg egy lovat, hogyan irányítsd, hogyan állítsd meg. És ez a magabiztosság segít, hogy a ló is higgadtabb és engedelmesebb legyen alattad. Amennyi szenvedésbe kerül néha egy apró hiba kiigazítása, annyi színtiszta öröm érezni, mekkorát léptél elõre. Nem mondom, hogy könnyed móka és kacagás itt tanulni a lovaglás csínját-bínját! Ha hibád van, ki kell küszöbölni, különben a lovak nem fognak mûködni. Ha az a hiba 10 éve a lovaglásod része, akkor bizony 10 évi félresiklást kell csiszolgatni. Ehhez rengeteg türelem és kitartás kell. De állítom, hogy megéri. Amióta itt tanulok lovagolni, ha máshova látogatok el kicsit lovacskázni, felraknak a legmerészebb lóra, és kiküldenek terepre! Ez persze nekem nem mindig király érzés, de arra azért büszke vagyok, hogy nem szoktam balesetelni, épen szoktam visszakerülni ilyen kis "kiruccanásokról", és a lovat is épen hozom vissza. Egyre többször van, hogy a más lovardába látogatás azzal zárul, hogy az ottani oktató nem talál javítanivalót a lovaglásomban. Ezen persze én szoktam a legjobban meglepõdni.....(és, nem, nem vagyok elégedett!!
)
Elmondanám továbbá, hogy ebben az én megszeretett lovasudvaromban csak egyéni órák vannak (a kedves mester erre esküszik), és ezek az egyéni órák 3000 Ft-ba kerülnek.
Ha tényleg szeretnétek egy könnyen megközelíthetõ helyet (persze, tudom, relatív, van akinek épp ez esik ki...), ahol úgy tanulhattok meg lovagolni, hogy késõbb bátran felszállhassatok akármilyen lóra, próbáljátok ki ezt a lovardát! Akinek van türelme és ereje megküzdeni saját magával, hogy haladjon, annak nagyon-nagyon fog tetszeni!
Próbáljátok ki!
Tel: 0670/569-2705 (Szántó Lajost kell keresni)
Honlap: www.lovarda.co.cc