142 válasz a témához

[realcowboy]

a Havas beton kimúlt. béke poraira. de lehet, hogy csak felolvadt tavaszra.hallottakról jót vagy semmit.ki mit hallott róla?

[Huxley]

A havast betont én öltem meg.

[chyki]

Affene, egész délelõtt azt kerestem. :guny: Most mi lesz az indulatokkal?Tessék nyitni Forró Flasztert vagy valami hasonlót.... uhh ez mégse jó ötlet...

[realcowboy]

A havast betont én öltem meg.

Olvadjon békében.ezentúl nem lehet bálhézni már?

[ancsapancsa]

VESZTÉNYI GÁBOR (1939.-2007.)Elhunyt Vesztényi Gábor,lóversenyes szakíró.15 éven át jelentette meg a Telivér címû lapot,ami a fajta tenyésztésének egyetlen itthon megjelenõ szakirodalma volt.Kiadta a magyarországi galoppversenyzés történetérõl szóló sorozatot is.A Turfba is írt cikkeket,elsõsorban pedigrisztika témában.Nyugodjon békében!

[agrobe]

Tudom, hogy nem ez a legjobb hely, de nem találtam jobb helyet.

Megrendüléssel és fájdalommal közlöm, hogy tragikus hirtelenséggel elhunyt egy fórumos társunk 33 éves korában: bivak.

Temetése ma 15 órakor kezdődött Miskolcon.

http://www.paci.hu/f...p?showuser=1646

Edited by agrobe, 2007 április 20. - 14:33.

[aryka]

:( részvétem

[tötõ Zsó]

:( :( Este gyújtok érte egy gyertyát. Részvétem.

[calypsoo]

huh... részvétem.. Lehet tudni mi történt, hogy ilyen fiatalon? Caly

[szomjas szamár]

Mennyire természetellenes és tragikus,ha egy fiatalabb megy el.Biztos jó ember volt,ha csak ilyen rövid idõt kellett itt lennie. :kocc:

[agrobe]

önkezével vetett véget az életének :(

[Aniko]

Döbbenten ülök és nézegetem bivak hozzászólásait. Nem úgy tûnt, mint aki maga alatt van... Persze én egyáltalán nem ismertem õt. Nagyon sajnálom, nyugodjék békében. Agrobe, te ismerted õt?

[Dia01]

Ez megrendített,bár én sem ismertem. :( Részvétem :(

[agrobe]

igen ismertem. Épp azért nem tudom elhinni. Nem lehetett kihozni a sodrából, jókedélyû ember volt, káros szenvedélyek nélkül, fiatalon, egészségesen, rendezett anyagiakkal. Volt egy lány, a mennyasszonya, aki az élete volt, úgy gondolom, hogy köztük történhetett valami, ami értelmetlenné tette számára az életet. Nagyon sajnálom, többet kellett volna beszélgetnünk. :(

[furioso]

2007. július 27-én délután, életének 83. évében elhunyt Némethy Tamás...

[furioso]

2007. július 27-én délután, életének 83. évében elhunyt Némethy Tamás...

Némethy Tamás volt az, aki megtanított lovagolni a hatvanas évek legelején, majd az õ irányításával versenyeztem a bevonulásomig. Nagy sajnálatomra a leszerelés után az ország másik végébe vetett a sors, onnantól ritkán találkoztunk, s nélkülözni voltam kénytelen társaságát, s szakmai tanácsait.

A Lovas Élet címû folyóirat 1999. márciusában indult. Az elsõ számban Pécsi István, a fõszerkesztõ - micsoda véletlen, az õ apja korábban öttusázott, s ennek révén szintén Némethy Tamásnál lovagolt - közölt egy Némethy Tamással készült beszélgetést. Ennek a felidézésével szeretnék emlékezni rá, és szeretném megismertetni Némethy Tamást mindazokkal, akik életében nem ismerték...

"A Némethy név fogalom a világ lovassportjában, köszönhetõen Némethy Bertalannak, aki az ötvenes évek elején került ki az Egyesült Államokba, és lett késõbb az amerikai díjugrató válogatott szövetségi kapitánya. Több évtizedes munkája alatt az amerikai ugrólovasok a világelitbe kerültek, és nyertek számtalan világversenyt. Unokatestvére, Némethy Tamás Magyarországon jóval szerényebb körülmények között, de szintén maradandót alkotott a lovassportban. Munkájáért négy évvel ezelõtt Széchenyi-díjjal tüntették ki. Aki ismeri, elismeri: Némethy Tamás mind megjelenésében, mind viselkedésében a lovasember mintapéldája. A hetvenöt éves szakemberrel gyõri otthonában beszélgettünk.

A NÉV KÖTELEZ

- Gyermekkorom óta szorosan kötõdöm a lovakhoz - meséli Némethy Tamás. A nagyszüleim erdélyi származású arisztokraták, így mindig volt ló a birtokon. Édesanyám révén kerültem Gyõrbe, de nyaranta rendszeresen elutaztam a családi birtokra, ahol már egész kiskoromban megtanultam lovagolni. A szüleim katonai pályára szántak, így kerültem Budapestre, a Ludovika Akadémiára.

- Mennyi lóval foglalkozott abban az idõben?

- Naponta hárommal: egy ugró-, egy katona- és egy pótlóval. Az Akadémián kezdtem el versenyezni, és a kisebb számokban eredményesen szerepeltem. Persze volt kitõl tanulni: Endrõdy, Máchánszky, Némethy Bertalan világklasszisok voltak, csakúgy, mint a lovastanárunk, Szemere Csaba. Máig emlékezetesek az örkénytábori nyári gyakorlatok. Szemere elindult elöl, mi utána, senki nem kérdezte, hogy akarunk-e menni az olimpiai szintû military pályán. Végül sikeresen elvégeztem az akadémiát, és 1944. novemberében huszárhadnaggyá avattak. Számomra is következett a háború, aminek a végén orosz hadifogságban kötöttem ki.

- Ott is voltak lovak?

- Lovak? Örültem, hogy nem veszetm éhen. Hazatérésem után kõmûvessegédként helyezkedtem el, majd az épületszerelõ vállalathoz kerültem. Itt ismertem meg Magyar Vilmost, aki rábeszélte a sportköri elnököt, hogy alapítsanak öttusa szakosztályt. Akkor én már rendszeresen foglalkoztam két honvédségi lóval, amiket a katonai leépítés miatt olcsón megszereztünk, így Foszfát és Frim, valamint mi a Vilivel lettünk a gyõri öttusa és lovassport megalapítói 1954-ben.

- Mikor kezdett újra versenyezni?

- Szinte azonnal. Saját költségemen vonatra tettem a két lovat, és elutaztunk Pápára, ahol nagyszabású díjugrató versenyt rendeztek. Abban az idõben kifakult futballmezben lovagoltak, némelyiken még a szám is látszott, erre én megjelentem lovaszakóban, "kicsontozott", fényesre vikszolt csizmában, a lovakon angol nyeregtakaró, amik a régi világból maradtak. Mindemellett még nyertem is jónéhány számot,. Úgy néztek rám, mint aki egy idegen bolygóról érkezett. Felfigyeltek rám a vállalaltnál is, fõleg azután, hogy megjelentek az eredmények az újságban. Sopronban 130 cm-es nemzetközi versenyt nyertem, íme a tiszteletdíj, amit kaptam - mutat rá Tamás bácsi az egyik ezüstserlegre a szobában.
Utólag már szívesen mesélek errõl, de akkoriban inkább titkoltam a sikereimet. Sose lehet tudni, mégiscsak osztályidegen voltam...

- Kétségtelen, a Némethy név nem volt túl népszerû az épülõ szocializmusban, külföldön viszont egyre ismertebb lett az unokatestvérének köszönhetõen. Vannak tapasztalatai ezzel kapcsolatban?

- Érdekes történeteim vannak. Az egyik az 1970-es évek elején történt, amikor az öttusázókkal kijutottam Amszterdamba. Kölnbe érve megtudtam, hogy nemzetközi ugróversenyt rendeznek a városban, ahol megjelent az amerikai csapat is. Az elsõ adandó alkalommal kimentem a verseny helyszínére, hogy megkeressem Bercit. Nem találtam a pályán, ellenben összefutottam az egyik fõszervezõvel, akinek elmondtam ki vagyok és mit akarok. A Némethy név hallatán a derék ember vigyázzba vágta magát, mellém adott egy helybéli lovast, és elõkerítették az unokatestvéremet. Akkor találkoztam vele elõször a háború óta.

- Azóta is tartják a kapcsolatot?

- Rendszeresen levelezünk, és ha Magyarországon jár, meg szokott látogatni. Érdekes, mindkettõnk élete a lovak körül zajlik, mégis, amikor itt van, keveset beszélünk róluk, inkább a családi emlékek a téma. Amit biztosan tudok, az olimpiai bajnok tanítványaitól ugyanolyan fegyelmet követelt, mint annak idején tõlünk az akadémián. A saját munkámról is ezt tudom elmondani. Többek között ennek is köszönhetõ, hogy a lovaimból mindig az adottságaikhoz képest a lehetõ legtöbbet kihoztuk a tanítványimmal.

- Ha már a tanítványoknál tartunk, véleménye szerint mi a jó lovas legfontosabb tulajdonsága?

- A szorgalom, mert lehet valaki roppant tehetséges, ha kevés a szorgalom, csak egy bizonyos szintig fog eljutni. A türelem is nagyon fontos, mert ha a türelem elfogy, a tudás megszûnik. A jó versenyzõ mindegyikkel rendelkezik, mindemellett a pályán is ugyanazt tudja, mint a tréningen. Ilyen volt .........., aki számtalan versenyt nyert nálam. Ellenben akadt olyan lovasom is, aki ha lecsapták a zászlót, elvesztette a tempóérzékét, a látását, és megkeményedett a keze. Összességében azonban remek csapat jött össze a '60-as '70-es években Gyõrben. Lovasiskolák bajnokságát nyertünk több ízben, Csehszlovákiában és Ausztriában is sikereket értünk el, és a military Landliche EB-re is kijutottam a csapatomban két tanítványomal. Két hét alatt kelett felkészülnünk a terepversenyre, meglehetõsen nomád körülmények között, pédául ketten fogtuk a rudat a Rába-parton, a mélybeugrás gyakorlásakor. Kár volt. Éppen anál az akadálynál vérzett el a csapat a terepen. .......... telivérjére még sikerült ráijesztenünk egy esernyõvel, ám .......... társát lelökni sem tudtuk. A másnapi Nemzetek Díjában viszont gyõzelemmel vígasztalódtunk.

- Köztudott, hogy az egyesület lovait egytõl - egyig Ön lovagolta be, így a kezdetektõl ismerte õket. Mi az igazán jó ló legfõbb tulajdonsága?

- A karaktere. Persze az ugróképesség is rendkívül fontos, ám az önmagában kevés, mert ha gondok vannak a ló fejével, az elõbb, vagy utóbb visszaüt. A jó ló mindig lejön a képességeihez megfelelõ színtû pályáról, maximum néhány verõhibával. Pályafutásom legjobb lova Démon volt, amit még a kezdeti idõkben szereztem egy barátomnak köszönhetõen. Szerencsére az átkosnak nevezett rendszerben is éltek rendes emberek.
Így kerültem a lovasturizmusba is, tudták, a külföldit nem lehet valami micisapkás manusra rábízni. Több száz túrát vezettem, három amerikai szépségkirálynõt lovagoltattam meg. Igaz, nem voltak már húszévesek, de még mindig megfordultak utánuk a férfiak az utcán. Rengeteg élményem van ebbõl az idõszakból is.

- Mire a legbüszkébb, amit elért a közel ötvenéves edzõi pályafutása alatt?

- A legbüszkébb? - gondolkodik hangosan Némethy Tamás. - Talán arra, hogy végtelenül sok gyerekkel megszerettettem a lovaglást, a lovas életre neveltem õket. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy bármerre járok, lépten - nyomon egykori tanítványaimmal találkozom, akik mindannyian szeretettel fogadnak, és emlékeznek az együtt töltött évekre."

Némethy Tamás munkásságát a Lovasszövetség - mint már a bevezetõben említésre került - 1995-ben Széchenyi Emlékéremmel ismerte el, a város, ahol élt, tevékenykedett élete végéig, 2000-ben "PRO URBE GYÕR" kitüntetést adományozott részére, a honvédelmi miniszter pedig, mint ny. á. huszár fõhadnagynak 2005. március 15. alkalmából a honvédelem, a hagyományõrzés és a lovassport érdekében kifejtett tevékenységének elismeréséül a "Honvédelem Kitüntetõ Cím" II. osztálya miniszteri kitüntetésben részesítette.

Tamás Bátyám! Köszönjük! Nyugodj békében!

Edited by furioso, 2007 július 30. - 18:27.

[Adrienn]

Furioso, köszönjük mi is.

[realcowboy]

Temetése várhatóan csak augusztus 7.-én lesz.

csak? asszem igyekezni kell akkor.
hogy a fekete humornak hódoljak kicsit.

megjegyzés utólag:
nem ebben a topicban humorizáltam, csak összevonásra került, ezért itt olvasható a hozzászólásom.
úgy gondolom, hogy Tut, aki méginformatikusnak is vallja magát, ha nyit egy topicot egy öt soros hozzászólással, akkor elovashatta volna mielõtt elküldte.
Fec meg szokása szerint ugrott rám, megjegyzem jogosan, mer Aroon, azóta már törölt mondatával csak feribá'-nak szólt be, míg felettem átnézett.
Igaz, feribá'-t nem kedveli, engem meg igen.
de hát az ember gyarló. ;)

Edited by realcowboy, 2007 augusztus 8. - 9:53.

[Aniko]

Lovast gázoltak halálra Debrecen határában
MTI
2008. április 16., szerda 22:23

Néhány nap múlva lett volna 18 éves az a fiatal lány, akit lovaglás közben gázolt halálra egy személygépkocsi szerdán az esti órákban Debrecen határában.

A lovas Erdõspusztán, a Paripa csárda magasságában akart átlovagolni a Debrecen és Hosszúpályi közötti úton, amikor a Hosszúpályi felõl érkezõ gépkocsi elgázolta.

A szerencsétlen lány a helyszínen meghalt, és a ló is elpusztult. A baleset körülményeit a rendõrség vizsgálja.

Forrás: Index

Erre a hírre ébredtünk ma reggel. :( Szegény kislány... :( :( szerencsétlen ló... :(

[don quihote]

Most hallottam én is. Nem is értem, ez miként fordulhatott elõ. Hihetetlen.

[Paint Horse]

Úgy hogy ebben az országban valamiért nem képesek kirakni a lovasátkelés jelzõ táblákat, nincs egy normális átkelõ hely, és megy mindenki mint a barom! :mad: tényleg döbbenetes! A szentendre régiósban már felvetõdött az ötlet, hogy nem lehetne valamiféle kezdeményezés az ilyen táblák kihelyezésére? Don neked nincs valami ötleted, hogy hogy lehetne ezt elkezdeni és végül olyan helyre benyújtani, ahol még csak nem is az aktakupac aljára kerül, hanem lesz is belõle valami?

[Aniko]

Kérdés ugye, hogy volt-e a lovason láthatósági mellény? Én most már mindig beteszem a nyeregtáskába a fényvisszaverõket, mert az autósok egyre õrültebben közlekednek... :( Egyébként valószínûleg az önkormányzat felé kell(ene) jelezni, hogy lovasátkelõhely táblát szeretnénk...

[hubertus]

Úgy gondolom, hogy ehhez a szomorú esethez kapcsolódva kellene most fokozottan felhívni az autósok, és motorosok figyelmét arra, hogy figyeljenek jobban az utakon a "gyengébb" közlekedési résztvevõkre, mint pl. a biciklisekre, gyalogosokra és természetesen a lovasokra. Sajnos sokan elfelejtik, hogy a ló bizony megijedhet, megugorhat, ami lovasra és lóra, de még az autósra nézve is ilyen tragikus következményekkel járhat. :(

[Cavalry_Ranger]

Úgy hogy ebben az országban valamiért nem képesek kirakni a lovasátkelés jelzõ táblákat, nincs egy normális átkelõ hely, és megy mindenki mint a barom! :mad: tényleg döbbenetes!
A szentendre régiósban már felvetõdött az ötlet, hogy nem lehetne valamiféle kezdeményezés az ilyen táblák kihelyezésére? Don neked nincs valami ötleted, hogy hogy lehetne ezt elkezdeni és végül olyan helyre benyújtani, ahol még csak nem is az aktakupac aljára kerül, hanem lesz is belõle valami?

Sajnos a táblákkal nem igazán foglalkozik az autós (veszélyt jelzõkkel pláne nem).
A vadveszély jelzése is figyelmen kívül van hagyva általában, amíg neki nem megy az autós a szarvasnak.

Szerintem ha folyamatosan használt átkelõkrõl van szó akkor közlekedési lámpa lehet a megoldás, amit a lovas tud bekapcsolni lovon ülve, (gyalogos átkelõkhöz hasonlóan, csak két kapcsoló legyen egy a gyalogosnak egy a lovasnak).
A piros jelzés azért megállítja az autósok 80%-át.

Gyenge megoldás még a sebesség korlátozó tábla pld 30 km/óra, de ezt nem fogják szeretni az autósok, mert a nap 99%-ában nincs is átkelés. A sorompókat is megkerülik egyesek.

Megoldás - láttatni magunkat.

Szerintem a sárga mellény használata és a lovon elhelyezett fényvisszaverõk, és lámpák használata lenne a kivánatos. Külföldön ezt megkövetelik.

Autósként azt lehet mondani hogy a lovas egy sötét foltként jelenik meg, lassan mozog, nem veszi észre az autós idõben. Ha belép az úttestre akkor viszont nem tud veszély esetén gyorsan visszalépni, (mint a gyalogos ha félti az életét), így szinte elkerülhetetlen az ütközés.

Mi ha olyan túrára megyünk ami közutakat érint, és pláne ha valószínû az esti visszaút, akkor a sisakra hátulra, és a nyeregtáskára felszerelünk egy rúdelemmel táplált kerékpáros piros villogó lámpát és viszünk sárga mellényt (mindenkinek kell lenni az autójában). Elõre világítani a fejlámpa a jó megoldás. A fényvisszaverõ csikok elhelyezése a nyereg hátulsó részére szintén jó dolog, és a csizmára, + a lóra is.
Ilyen komplett felszerelt lovassal még nem találkoztam.

Mivel a lovas mozgása a sok fényvisszaverõvel, villogó fénnyel, stb. eleve bizonytalanná teszi az autóst, önkéntelenül is lassítani fog.
Minden eszköz nélkül lovagolva viszont az elbambult autós csak akkor veszi észre a lovast amikor már késõ.


A lovas boltosoknak célszerû felkészülni egy ilyen készlettel, mert az ilyen tragikus balesetek is felhívják a figyelmet a hiányosságokra.

Idézem innen
http://www.pointerne...cure/index.html

8. Fényvisszaverõ ruházat használata északai és nappali lovaglásnál

A fényvisszaverõ eszközök használata a közutakon való közlekedés és ezeken való átkelés esetén nagyon fontos, különösen télen és rossz látási viszonyok között. A terepen viszont ezeket ki kell egészíteni este vagy szürkület idõszakában világító és villogó eszközökkel. Ezekre a vadász sportársak figyelmének felhívása érdekében (is) van szükség. Nem minden vadász nézi meg kellõen alaposan hogy mire is lõ, némelyiket elkapja a vadász szenvedély és sajnos elõbb lõ aztán nézelõdik. Ha villog a lámpánk a sisakon (tarkóra szerelve egy kerékpáros célra használt elemes készülék kiválló lehet ha mûködik is) akkor a vadász is észrevesz minket, mert a villogás tényleg észrevehetõ. Ne feledjük hogy szarvasnak nézünk ki messzirõl, ha a lovunk nem szürke, de ha igen az sem biztos hogy elég.)).


fényvisszaverõ takaró
http://www.pointerne...gito-takaro.jpg

fényvisszaverõ mellény
http://www.pointerne...gitomelleny.jpg

kengyel fényvisszaverõ jelzéssel
http://www.pointerne...gyel-eszaka.jpg

fényvisszaverõ pánt
http://www.pointerne...szaveropant.jpg

cikk:
Homoki Diána -LOVAGLÁS SÖTÉTBEN, REITEN IM DUNKELN

http://www.pointerne...hd/dunkeln.html

Edited by Cavalry_Ranger, 2008 április 17. - 11:14.

[packa]

Egyébként valószínûleg az önkormányzat felé kell(ene) jelezni, hogy lovasátkelõhely táblát szeretnénk...

Van olyan tábla egyáltalán?
Amúgy mindegy is....

[szomjas szamár]

a kreszben pontosan le van írva, hogyan közelithetsz meg, ill. hogyan haladhatsz el, hajtott, fogatolt stb. mellett. ha nem akkor kimeríted a közúti veszélyeztetés fogalmát. mellettem a tizenéves halivudirudik, úgy szoktak dudálva elmenni, hogy a vptükrük súrolja a kengyelem. sose volt rendõr a közelben, de a vásár környékén sem intézkednek hasonló esetben. / pedig ott egymásba ér a botjuk / ellenben a 60 éves tatát, a trabantjával vegzálják a be nem kötött biztiöv miatt. õt könnyebb a sápért utólérni.......

[Aniko]

Van olyan tábla egyáltalán?
Amúgy mindegy is....

Van igen, egy pill. és megkeresem.



Ott a tábla a háttérben, bár itt kicsit felesleges.

[packa]

Ilyet se láttam még! :eek: Azért írtam, hogy mindegy is, mert utasítást adó táblákat is figyelmen kívül hagynak, nemhogy holmi veszélyt jelzõt. Az a véleményem, hogy aggathat az ember magára mármit, csak magára számíthat. Pontosabban magamat kell megvédenem, mert mindenki más szarik rám, mégha tetõtõl talpig villogok is. Épp olyan mint a bizalmi elv. Csak magadban bízhatsz. Elsõsorban lóháton nem közlekedek útpadkán. Ha átkelésnél nem tudok folyamatosan átmenni, nem állok meg az útra merõlegesen az út szélén, hanem viszafordulok és kicsit messzebb várakozok, mit lehet tudni...

[Aniko]

Ja meg valamit: országuton ne feledjük, hogy a kocsik fénye enyhén LEFELÉ van irányítva, tehat azok az eszközök hatasosak, amik a lovason lent, alacsonyan vannak elhelyezve.

Hasznaljunk a lovon labra fenyvisszaverõ csíkokat.
A sárga mellény akkor hatásos, ha a lovas már a földön fekszik.. ilyen helyzetben viszont életmenõ lehet.

Ez hülyeség. A láthatósági mellény messzirõl is látszik, azért láthatósági mellény.
Persze ettõl függetlenül nagyon hasznos, ha van a ló lábára tépõzárazható fényvisszaverõ, plusz piros villogó hátul.

[Dél-Alföldi]

Megerõsítem, hogy nem létezik lovas sziluettel figyelmeztetõ tábla. Én a lovardám elõtti útszakaszra kértem az út kezelõjétõl, az én esetemben az önkormányzattól írásban a veszélyt elõjelzõ táblát. Kihelyezték kb 1 héten belül, a lovarda lejárója elõtt 100 m-re és utánna 100 m-re - tehén sziluett van rajta. Ugyan a tábla nem védi meg a lovat vagy a lovast az autó általi elütéstõl, de az autós által ló vagy lovarda tulajdonostól kérhetõ kártérítéstõl igen. Szomorú a baleset híre, én is csak egy hasonló ló okozta baleset után tettem meg a fenti intézkedést. Abban az esetben a ló szaladt az útra, autó elütötte, de a vezetõ maradandó egészségkárosodást szenvedett, ezért még folyik a büntetõ és kártérítési per.

[Filly]

Hölgyek, urak! Ez a Partecédula topik...