Közzétéve 2004 november 27. - 5:59
Rita! Itt egy kis olvasni való a Hadfi utódokról, azok néhány sportbéli eredményérõl. Találsz benne néhány dolgot az 1545 Orosháza Hadfi-365-rõl is. Maga a mén kb. 4-5 éve Hódmezõvásárhelyen, utolsó felállítási helyén elhullott...A HADFI… Tehetséges fogathajtóink vitrinjeit gazdagítják már a Kecskeméten (1999.) kemény munkával megszerzett világbajnoki érmek. Versenyzõ és edzõ számára az értékelés idõszaka következik. Engedjék meg, hogy tenyésztõként én is csatlakozzam az elemzéshez (Ornyik Sándor). Az idõsebb lovas szakembereknek már kevés újat írhatok, de a fiatal hajtók és lóte-nyésztõk számára szakmailag van mondandóm. Szorosan a címhez ragaszkodva sorrendben elsõ a tenyésztés, második a jó tréning, mely párosulva a tehetséges, fiatal hajtóval, jelentheti a világsikert. Amikor 1991-ben a Csongrád Nagyréti tanyáján Fekete József lótenyésztõ az 1545 OROSHÁZA HADFI 365 (a késõbbi HADFI NORTH STAR I. törzsmén, a szerkesztõ meg-jegyzése) nevû, sötétpej állami ménnel megfedeztette az ismert származású pej kanca lovát, még nem gondolhatott világsikerre. Ezen õsz hajú, bajszos, szikár tsz-nyugdíjas parasztember az ösztönére hallgatott csupán. Amikor a kancája egy gesztenyepej, 4 láb csüdben kesely csõ-dör csikót ellett, örült a formás, élénk vérmérsékletû, és szelíd kiscsikónak. Felesége, Magda asszony a tanya udvarán szaladgáló kiscsikónak kockacukorral kedveskedett. A csikó anyja és testvére mellett jól fejlõdött, de látszott, hogy nagy ló nem lesz belõle. Másféléves korában a gazda már harmadikként szántott vele, amit a korabeli fénykép bizonyít. Megbízható, jó szán-dékú fogatlónak bizonyult. Családtagként nõtt fel a tanyán és apja után a HADFI nevet kapta. Mint herélt csikót tenyésztõje három és féléves korában adta el. A lóhoz kiválóan értõ keres-kedõk adták és vették e lovat. Majd egy exportszállítmányból berakás elõtt megvette a több-szörös négyefogat hajtó világbajnokunk, Bárdos György. A gesztenyepej herélt ezután került Kocsi János tulajdonos, lipicai fajtát tenyésztõ és e fajtával versenyzõ istállójába. A ló fejlõ-dése felfelé ívelt, mert Kecskeméti László, kettesfogat hajtó világbajnokunk edzette. Elõször kettesfogatban, majd a négyesfogat ostorhegyeseként is jó versenytársnak bizonyult az akció-képes, 400 éves tenyésztésû lipicai fajtával fogatolva. Kevés magyar félvérrõl tudunk, amely a lipicaiakkal is képes volt versenyezni. Visszatekintve a magyar hajtósport több mint harmincéves, legújabbkori történelmére, emlékezzünk, hogy Abonyi Imre egykori lipicai fogatának gyeplõs lova egy orlov ügetõ, a NYICSEVO nevû szürke mén volt. Bárdos György lipicai fogatának gyeplõs lovát, az almázott világosszürke ügetõt ÚJ-SÁGÍRÓ-nak hívták. A harmadik ebben a sorban a 979 startszámú magyar félvér, HADFI sötét gesztenye-pej herélt volt. Lázár Zoltán kiváló hajtónk tehetsége, szorgalma, és tudása párosult a HAD-FI képességeivel és két világbajnokság aranyérmeiben csúcsosodott ki kettejük tehetsége. Engedje meg a Tisztelt Olvasó, hogy a genetikai érték fontosságát bizonyítsam a te-nyésztést illetõen. Most mélyen fejet hajtok egy sárga, 1959. évi születésû, rendkívüli képes-ségû, magasfélvér mén, a 816 HADFI elõtt. Ez a mén apai vonalon nagyapja volt a 979 start-számú HADFInak. Nemes, szikár, angol telivér küllemû, szép ló volt. A fej kicsi és nemes, a nyak jól illesztett és magasan ívelt, biztos támasztékot nyújtott lovasának. A méncsikó másfél éves korában került a budapesti galopp pályára idomításba. Itt nem felelt meg a tréner elvárá-sainak, így késõbb, felnõtt korában díjugratásban edzették. Kemény, szilárd szervezetére jel-lemzõ, hogy közel 12 évig a magyar válogatott díjugrató keretet szolgálta. Önfejû, akaratos tulajdonsága miatt nem szerették lovasai, de képességei miatt tisztelték. Móra László és egy-kori díjugrató társai elõtt nemzetközi versenyeken a 816 HADFI volt a kérdõjel: vagy betli a pályán, vagy hibátlan teljesítmény az összevetésben. Megtörtént, hogy a magyar díjugrató válogatott Kievben szerepelt. A HADFI igen nehéz pályán 7 akadályt hibátlanul teljesített, majd megtagadta a további ugrásokat, lovasát oldalazva és hátrálva kihozta a pályáról. Ugyanez a ló ugyenebben az évben a Bécsben rendezett nehéz kategóriájú, 150-160 cm-es pályán hibátlanul teljesített. Törzslapja szerint kitartásos magasugratásban 195 cm-en nyert. Az 1970 – 80-as években a 816 HADFI-t a teljesítménye alapján országosan az elsõ 10 mén közé sorolták. Utódai hasonló néven még megtalálhatók a magyar lótenyésztésben. A 979-es HADFI apja 1978-ban született az orosházi Dózsa Mgtsz-ben. Tenyészmén-ként a 1545 OROSHÁZA HADFI-365 néven szerepel. Méretei: 167/174 – 194 – 22, sötétpej színû, rámás, jó mozgású tenyészmén. Utódai kiváló fogatlovak. Leányai között található az Országos Mezõgazdasági Kiállítás I. helyezésû tenyészkancája. Csongrádon fedez Tóth János tulajdonában a 979 HADFI apai testvére, a 3233 SZENTES – HADFI – 5 MANDARIN, õ a szentesi Thermál Tsz. cserebökényi majorjában született. Tömeges, rámás tenyészmén, amit méretei igazolnak: 170/178 – 217 – 22 ½ cm. Sárga, hóka, keselylábú, impozáns méretû , szép ló. Évente 40 –60 kancát fedez. Utódai tö-megesek, tanulékonyak, jó szándékúak.Amikor e cikk megírása elõtt a csongrádi tanyán várakoztam, megérkezett Tóth János egyesben gumiskocsi elõtt teherben fogatolva a mént. Leszerszámozás után tulajdonosa a kör-fordulós karámba engedte a mént. Néhány perces ügetés után szabadidomításban hanggal leállította a mént és 120 cm-es akadályokat állított fel. Hangos vezényszó után a mén galopp-ban, az elugrás helyét jól megválasztva hibátlanul ugrott, majd gazdája 160 cm-re emelte az ugrás magasságát, melyet a ló koccanás nélkül teljesített.E részletes leírást azért tettem, hogy a mostani tenyésztõk számára bizonyítsam a HADFI utódok kiváló munkakészségét, úgy a díjugratásban, mint a fogatsportban. A végsõ tanúság tényeken alapszik. A 816 HADFI díjugratásban volt eredményes, így a szakemberek közül senki sem gondolt arra, hogy utódait fogatlóként is kipróbálják. Sajnos, hogy a mén csak 16 éves kora után került tenyésztésbe, mert más esetben nagyobb létszámú utóddal gya-rapíthatta volna a magyar félvérek egyedszámát. Az általam igen tisztelt néhai dr. Ócsag Imre, a magyar lótenyésztés tudósa egykor így nyilatkozott: „az ugróképességre való hajlam 60%-ban az öröklõdõ tulajdonságok révén a vérvonalban rejlik. Ezt a jó felnevelés és a kiváló tréningmunka során tovább lehet fejleszteni, de bûn veszni hagyni.”Fiatal, tehetséges, lovat szeretõ tenyésztõink figyelmébe ajánlom e cikk szakmai tar-talmát. Teljesítmény kipróbálás nélkül sem kancát, sem mént nem volna szabad tenyésztésbe állítani.A cikk befejezéseként idézem Váczi Ernõt, a nagy tudású lovas szakembert, aki 3 na-pon át Kecskemétrõl tudósította a televízió képernyõje elõtt izguló nézõket. „Legyõztük a világot, de a világ erõs és jövõre Svájcban újra megméretik a kettesfogat hajtók nemzetközi erõs mezõnye.”Befejezésként jó pihenést kívánok hajtóinknak és segédhajtóinknak. Pihentessék ki lo-vaikat is, melyek a fizikai és idegi igénybevétel felsõ határán világbajnoki érmekhez juttatták versenyzõinket.Ez volt egyfajta megemlékezés az 1999-es kecskeméti kettesfogat hajtó vb. legjobb maraton lovának tartott HADFI-ról, inkább a nagyapa korábbi történetét, pályafutását kidom-borítva. Álljon itt alább egy másik, amely már részletesebben tárgyalja HADFI furioso-north star rokonságát, az elõdök történetét is. A HADFI REGÉNYEAnnyi mindent mondtak már róla, hogy idõszerûnek tartom megírni az igazságot. Vagy legalábbis az igazságnak azt a szeletét, amelyet én ismerek (Domokos Gábor).Amit a fogatsportért rajongók többsége tud, az a következõ: van egy nagyszerû, sötét-pej ló, amelyet a sportló nyilvántartás szerint 5885 HADFI-nak hívnak, de hajtói KÍGYÓ-nak szólítanak. Szinte bárhol, bármikor bevethetõ. Hozzásegítette már hajtóit szinte minden elérhetõ eredményhez.Amit viszont nem tud mindenki, hogy honnan került ki, mi a származási háttere, mi a története ennek a lónak.A kezdeteket nem tudjuk pontosan datálni, hiszen sok momentumtól lehetne indítani történetünket. A legszerencsésebb, ha onnan indulunk, hogy agy MANCI nevû, 1936. évi gesztenyepej koronás kanca nem veszett el a II. világháború forgatagában. Ez a furioso kanca a csongrádi Nagyrétben született és élt. Ezen a területen a csépai arab tájfajta szomszédságá-ban a lóhoz értõ és a lovat avatottan használó gazdák kiváló, tömeges, jórészt mezõhegyesi típusú félvéreket tenyésztettek, viszonylag magas telivér vérhányaddal. Ezek a lovak kivétel nélkül jó fogatlovak is voltak, mivel a környezeti körülmények (az õszi, tavaszi feneketlen sár, a meredek kompfeljáró) és a jó lóra igényes gazdák nem tûrték a kötözködõs, nem igazán kocsis lovat.A szóban forgó kanca, amelynek az apja 1236 FURIOSO XXXIX-6 volt, ellett 1954-ben Varga Dudás Mihálynál egy pirospej kancacsikót. Ez a kanca késõbb 3969 CSÖRGÕ-ként került törzskönyvi ellenõrzés alá. Apja a csikóbélyegzési jegyzõkönyv és a fedeztetési napló alapján egy URAMBÁTYÁM nevû mén után nevelt mezõhegyesi félvér, de a csongrá-di lovas szájhagyomány úgy tudja, hogy a KISKUNHALAS BÚZAVIRÁG nevû mén volt az apja. Errõl a kancáról a következõ kis történetet mesélte édesapám, Domokos József, aki maga is szereplõje volt annak.Ez a ló a tsz-ek szervezésekor a csongrádi Tisza Tsz-be került, ahol takarmányos ló-ként dolgozott a tehenészetben. Hajtója a korábbi tenyésztõje volt, ezért a szövetkezetben csak úgy emlegették, hogy a Dudás-féle Csörgõ. 1968. januárjában Dudás Miska bácsi ma-lacokat akart eladni Csongrádon a piacon. Annak rendje-módja szerint a komppal átkeltek a Tiszán, utána eladta a malacokat, és indult volna vissza a Rétbe, mivel édesapám csak úgy engedte el, hogy a délutáni etetésre visszaérnek. Viszont 11 óra körül összecsúszott a jég és leállt a komp. Így nem volt más választásuk, minthogy megerõsítsék a testüket és lelküket a Gõzhajó kocsmában jóféle kisüstivel és elinduljanak haza, körbe, Tiszaugnak. Ez, akárhogy számoljuk, 58 km, délután 3-ra a telepen voltak. Édesapám szerint a kis pej úgy jött, hogy csóválta a kis gumiskocsit, utána pedig még behordta a takarmányt a borjúkhoz.Ennek a kancának született 1964-ben a 2844 PÜSPÖKBÓLY nevû north star méntõl egy pej kancacsikója, amely a CD-4; 254 CSÖRGÕ néven került a nyilvántartásba. A 2844 PÜSPÖKBÓLY 1949. évi gesztenyepej mén volt, amely a csongrádi fedeztetési állomáson állt a 60-as évek közepén. Apja 12 NORTH STAR XXV-2 (Kisbéren NORTH STAR I., Mezõhegyesen NORTH STAR „A” XVIII.), anyja 760 SZÁRCSA, ismeretlen származású kanca. Ennek a ménnek a csikója volt többek között a csongrádi Petõfi Tsz-ben 1966-ban szü-letett ARANYOS nevû kanca, mely a területi bajnok törzskanca négyesfogat ostorhegyese és lelke éveken keresztül, kiállításokon is többszörösen díjazásra került.A többi csikója is igen jó használati tulajdonságokkal bírt.A kis CSÖRGÕ-t a tsz-bõl megvásárolta Varga Dudás Mihály és mezõgazdasági munkára használta, erre a lóra már én is emlékszem, sokat álldogált egy ház elõtt az utcánk-ban. Egy kisméretû, de jó szélességgel és mélységgel rendelkezõ ló volt, nemes fejjel, kifeje-zõ tekintettel, remek mozgással és törhetetlen menõkedvvel. Tizenkilenc éves korában ellett egy önmagára nagymértékben hasonlító kancacsikót, habár róla meg úgy tartották, az öreg CSÖRGÕ-re hasonlít. Ennek az apja 13 HÓDMEZÕVÁSÁRHELY-228, 1966. évi geszte-nyepej mén (130 LESVÁR-1 után, anyai nagyapja a FURIOSO „A” XXVII. törzsmén), amely éveken keresztül ment a vásárhelyi méntelep ötösfogatában. Ennek a ménnek a csong-rádi Petõfi Tsz-ben született EMÕ nevû pej kancacsikója az 1980. évi OMÉK-on harmadik helyet szerzett. A 130 LESVÁR-1 után nevelték a hódmezõvásárhelyi KESELY-t, amely Hargitai Jánossal a nyergében Hortobágyi Nagydíjat nyert.Ezt a kiscsikót becsülettel felnevelték és be is tanították, sokszor láttam õket az anyjá-val kettesben fogatolva, egy kis stráfkocsiba, úgy ment a két egyforma pej ló, mint a repülõ. Dolgozott bennük az öreg CSÖRGÕ vére. Ennek megvolt az a hátránya, hogy ha alkalmat találtak rá, azonnal megléptek a hajtójuktól. Egyszer megtörtént, hogy végigszáguldottak egész Csongrádon, és a szentesi úton bírta õket egy bátor autós megfogni. Mindig megúszták, szinte karcolások nélkül.A fiatal kancát 1988-ban Fekete József vásárolta meg. Jóska bácsi igazi lovasember, az 50-es, 60-as években versenyzett fogathajtásban és díjugratásban is, ez utóbbiban megyei bajnok is volt. Ennek a lónak minden felmenõjét személyesen ismerte. A kanca az anyja alatt nem lett bélyegezve, így az elsõ dolga közé tartozott, hogy megpróbálta a ló származását iga-zolni. A fedeztetési naplókban és a csikóbélyegzési jegyzõkönyvekben foglaltak alátámasztot-ták a lóval kapcsolatos állításait és a vérvizsgálat is megerõsítette azt. Így az 1983. 04. 11-én született LEPKE a CD-3; 217 számon került nyilvántartásba.LEPKE 1990-ben lett elõször fedeztetve az 1435 FURIOSO VI-35-tel, amelytõl pej kancacsikót ellett, akirõl mondanom sem kell, nagyon hasonlított az anyjára. 1993-ban az anyjával párban az egyik legszebb fogat tagja volt a Csongrádi Lovasnapokon. 1994-ben Ausztriába került.1992. február 27-én született történetünk hõse. Apja 1545 OROSHÁZA HADFI-365, ha az elõbb az anyai oldalt méltattam, az apai oldal is megérdemli ezt. Az 1978. évi sötétpej mén az orosházi Dózsa Tsz törzstenyészetében látta meg a napvilágot, apja 816 HADFI, any-ja 67 LEPKE, 5550 NORTH STAR „A” XIX-2 után.Származása és ivadékai alapján a furioso-north star fajtában HADFI NORTH STAR I. törzsmén, az orosházi Béke és a szentesi Termál Tsz-ek törzstenyészeteibõl származó iva-dékai igen figyelemre méltóak, számottevõ sajátteljesítménye nincs, meghívásos fogatverse-nyeken szerepelt. Öt csikója lett fedezõmén, több ivadéka törzskanca a hódmezõvásárhelyi Aranyági Ménesben és az Ecser-Dónát szövetkezet cserebökényi tenyészetében. A sportki-próbálás során jól teljesítõ ivadékai díjugratásban TORPEDÓ, (a fajta egyik legértékesebb élõ kancája), HARDÁR és HADAPRÓD (mindkettõ állami fedezõmén), fogathajtásban HADAPRÓD. Oldalági rokonai közül néhány jó teljesítményû fogatló került ki. Apai féltestvérének az 1465 OROSHÁZA HADFI-5-nek (II. törzsmén a kisbéri fajtában) két csikója került a fogatsportba: 2293 PAKS HADFI-2 HÁZIÚR és 2294 PAKS HADFI-4 HADFI ( a kisbéri fajtában IV. törzsmén). Az eredményesebb és a tovább foglalkoztatott a 2294 PAKS HADFI-4 volt, a kisbéri félvér tenyésztõ egyesület ménkatalógusában a következõképpen jellemzik: „Az ideális fogat-versenyló minden tulajdonságát magában hordozza. Természete, kezelhetõ-sége mintaszerû.”A másik rokona a 1054 OROSHÁZA NORTH STAR-53 (5550 NORTH STAR „A” XIX-2 után), akinek ivadékai eredményesen szerepeltek hazai és nemzetközi fogathajtó versenyeken. ACÉL és BÍBIC Benkõ Sándor fogatában versenyzett, különösen jó fogatló volt ACÉL, amelyiknek a legerõsebb versenyszáma az akadályhajtás volt (egyébként az 5885 HADFI küllemében sokban emlékeztet rá). A harmadik, szintén figyelemre méltó fogatló a Józsa Vendel által több évig hajtott GÖLFI. Az elõzõek alapján látható, nem csupán a vélet-len mûve, hogy ez a ló mi mindenre képes a kocsi elõtt.Amikor elõször találkoztam vele, olyan kéthetes forma lehetett, az anyja kocsiba volt fogva, õ pedig a farkát feltartva, nyerítve száguldozott a kocsi körül. Minden csikókori meg-mozdulása sejttette a nagyeszû lovat, de az ember iránt megnyilvánuló bizalma is kitûnt. Szü-letésétõl kezdve nagyon formás volt, ami azt sejttette, hogy nem lesz nagy ló, ami be is igazo-lódott. A betanítására hagyományos, paraszti módon került sor, a kezdetektõl nagyon elegán-san és jó szándékkal dolgozott a kocsi elõtt. A szántástól az ekekapázásig minden munkát elvégzett. 1995 õszén a nagykõrösi vásárban indult vándorútra, hogy aztán a fogat-versenylovak elitjében állapodjon meg.Története, származása nagyszerû példa egyrészt arra, hogy a kistenyésztõk is tudnak elõállítani jó képességû fogatlovat. Másrészt arra, hogy egy furioso-north star fajtájú ló is megállhatja a helyét a fogatsport élvonalában. Célszerû volna a fajtában rejlõ genetikai lehe-tõségeket kiaknázni. Célpárosítással és szelekcióval minél több kiváló fogatos tulajdonságok-kal rendelkezõ lovat elõállítani, abban a reményben, hogy egyre több furioso-north star fajtájú fogatlóval találkozhatunk az országos fogathajtó versenyek mezõnyében.