Ugrás a tartalmakhoz


Fotó

Haszonállatok


  • Please log in to reply
4158 válasz a témához

#161 Backnight

Backnight

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.556 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 9. - 23:35

Sziasztok! De eltüntetek innen mindannyian. Rendületlenül gyártom a sajtokat Tipara receptje szerint. Csináltam olyat amirõl leszedtem a tejszínt és olyat is amirõl nem, szárazabb lett amelyiken nem volt tejszín és nagyon finom lett. Képzeljétek, még ilyet nem láttam. Emlékeztek írtam, hogy Bella kecském egyik napról a másikra minden ok nélkül tõgy gyulladást kapott. Aztán elkezdett gyógyulni stb..... Most jól néz ki a kecske , a tõgye egyszerûen lerohadt, kiszáradt és levált róla. Ma reggel dobtam ki alóla. Közben az öreg Bella elkezdett hízni, jól eszik és élvezi öreg napjait. Szóval öreg állatorvosunknak igaza volt, ezt hívják úgy hogy tõgy gyulladásos tõgy elhalás.

#162 Burzsujok

Burzsujok

    Hazajáró lélek

  • Kizárt tag
  • 646 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 10. - 6:22

Szerintem az a sztori abban a formában kamu volt, a kecsketej lejáratására, mint kishazánkban sok ilyen dolog elõfordult már.

Filly "sztorija" nem "kamu" (magyarul hazugság) hanem valóság! Ismerem az érintetteket !

#163 Backnight

Backnight

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.556 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 10. - 7:28

Filly "sztorija" nem "kamu" (magyarul hazugság) hanem valóság! Ismerem az érintetteket !

tudsz írni arról, hogy mi történt?

#164 zsebi0202

zsebi0202

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.854 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 10. - 8:03

Hát sajnos nekem nem sikerül a citromos sajt. Fogalmam nincs hol baltázom el, de nem megy össze a tej. Mancink tõgye a földet súrolja, már várom a gidákat minden napra. Majd fényképezem milyen a tõgye, borzalom, már sajnálom szegényt. Mindig kell segíteni szoptatásnál a gidáinak. És a fejés sem egyszerû nála, egy tûszúrásnyi lyukon jön a tej legalább fél órát szenvedünk a kettõ literért. ( na nem most, leválasztás után) És ez évrõl évre rosszabb.

#165 Backnight

Backnight

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.556 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 10. - 9:18

Hát sajnos nekem nem sikerül a citromos sajt. Fogalmam nincs hol baltázom el, de nem megy össze a tej.
Mancink tõgye a földet súrolja, már várom a gidákat minden napra. Majd fényképezem milyen a tõgye, borzalom, már sajnálom szegényt. Mindig kell segíteni szoptatásnál a gidáinak. És a fejés sem egyszerû nála, egy tûszúrásnyi lyukon jön a tej legalább fél órát szenvedünk a kettõ literért. ( na nem most, leválasztás után) És ez évrõl évre rosszabb.


Figyelj! Pedig nagyon finom. Egy fazékban, nekem 8 l tej fér bele, elkezdem forralni a tejet, odakészítek 6-7 citromot kettévágva. Amikor már befölesedik és egy kicsit púpos, ahogy Tipara írta már nem lehet szétfújni kicsire zárom a gázt és elkezdem belefacsarni a citromlevet és én közben meg meg keverem. Abban a pillanatban látszik hogy elkezd a savó kiválni Amikor a savó már tiszta, tehát nem fehér akkor már nem kell több citrom bele. Ilyenkor már nem keverem, hanem kis lángon fõzõm tovább és a tetején összeáll a sajt. Látni hogy mikor jó, akkor elzárom és szûrõn és egy tiszta ruhán keresztül leszûröm, összenyomom a ruhán keresztül formára, beleteszem a szûrõbe , egy kis tányért teszek rá és arra egy nehezéket. Reggelig így hagyom és reggel kész a finom sajt. Vesebetegek és rákosok viszik tõlem a tejjel együtt, mivel adalékmentes bio sajt. Csak sajnos még nem sikerült kialakítani az üzletkört úgy hogy a teljes kapacitást lekösse.
Nekem Bellának volt ilyen nagy tõgye, hogy földig ért, nekem is az elsõ két hétben szoptatni kellett a gidákat mindig, de utána megtanulták.

Edited by Backnight, 2009 június 10. - 10:16.


#166 tipara

tipara

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 1.840 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 10. - 9:53

Megvan a tuti :) citrom helyett: almaecet. Sokkal olcsóbb, hamarabb összerántja, és keményebb lett, meg kevésbé édes. Ma kipróbáljuk ízesítve is, hátha így már nem esik szét. 1l/1 kanállal nagyon jól összeáll, egyébként mindent ugyan úgy kell csinálni, mint citromnál. Most kisérletezünk az adag emelésével és emelett ízesítéssel/ hátha sikerül így egyszerûen elkészíthetõ, de ízesíthetõ sajtot csinálni.

#167 Backnight

Backnight

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.556 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 10. - 10:18

Megvan a tuti :) citrom helyett: almaecet.
Sokkal olcsóbb, hamarabb összerántja, és keményebb lett, meg kevésbé édes.
Ma kipróbáljuk ízesítve is, hátha így már nem esik szét.
1l/1 kanállal nagyon jól összeáll, egyébként mindent ugyan úgy kell csinálni, mint citromnál.
Most kisérletezünk az adag emelésével és emelett ízesítéssel/ hátha sikerül így egyszerûen elkészíthetõ, de ízesíthetõ sajtot csinálni.


köszi, ezt is kipróbálom, írj ha már ízesítettél. Írtam, korábbi hozzászólásomba hogy egy ismerõsöm ecettel csinálja. De Õ rendes 10%-os ecettel.

#168 Cinkos

Cinkos

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 84 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 11. - 13:10

Eladó kecskék!

3 anya, 1 bak
6 hete ellett anya
2
3

Jó tejelõk, most lesznek egy évesek.

#169 Backnight

Backnight

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.556 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 11. - 19:43

Eladó kecskék!

3 anya, 1 bak
6 hete ellett anya
2
3

Jó tejelõk, most lesznek egy évesek.


Egyik kép sem jön be. Miért adod el õket? Mi történt?

#170 tipara

tipara

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 1.840 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 12. - 8:42

Nekem bejönnek a képek. De nagyon pici/fiatal kecskék, mennyi idõsek? Vagy lehet csak más fajta, mint amilyeneket megszokta?

Edited by tipara, 2009 június 12. - 8:44.


#171 Cinkos

Cinkos

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 84 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 13. - 9:53

Most lesznek egy évesek. Anyagi okok miatt... Nem csak õket adjuk el, a lovakat is muszály, sajnos. :(

#172 zsebi0202

zsebi0202

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.854 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 13. - 11:11

Sajnálom hogy ilyen messze vagyunk egymástól, ide már kellene egy kis vérfrissítés. Meg hát a gyerkõcök úgy rákaptak a tejecskére, hogy ahogy fejem úgy fogy. Ezért most nem tudok kísérletezni sajnos a sajttal. Már megbeszéltük itthon, Mancika lefial és kicsit megerõsödnek, szopóképesek lesznek a gidák az óriás tõgyekbõl, mennek vissza a tanyára bértartásba.Ott kedvükre ugrálhatnak és egy fejõs kecskét elhozunk. Már minden napos Mancink, egy új jövevénnyel nem akarom most stresszelni. Addig meg spórolunk. A tanyát amit most megvett az arab, még a régi tulaj használja, így egy pár birka meg kecskék maradtak. Az összes szóba jöhetõ kecskét fejegetik. Már készítenek sajtot is ilyen citromos módszerrel. Csak elfogy, ott nagy a család, megeszik rögtön, így még kóstoló sem marad nekem. :(

#173 Backnight

Backnight

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.556 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 15. - 9:25

Zsebi, pedig Cinkos kecskéit érdemes megvenned köztük vannak a Bella utódai is. Most is sok tejet adnak , biztos, de 3 éves korukig ezt még fokozzák. Minden éven egyre többet adnak. 3 éves korukra érik el a csúcsot és ezt tartják 7 éves korukig. Aztán kezd csökenni a tejhozam. Bár Bella 12 évesen is az átlagnál jóval magasabb tejhozammal rendelkezett. És az sem utólsó szempont hogy könnyen fejhetõk. Cinkos , ha anyagi gondok vannak a kecske az az állat amelyik árának és tartási költségeinek többszörösét hozza éveken keresztül. Nekem, bár még nem indult be teljesen az üzlet, csak próbálkozom, mégis eltartanak egy-két lovat. Szóval Zsebi ezekért a kecskékért érdemes elmenni.

#174 Fõnix

Fõnix

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 753 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 15. - 9:44

Sziasztok,Cinkos kecskéi révén kérdezem,hogy nem túl fiatal még elleni amikor még nincs egy éves sem?Backnight neked van tapasztalatod ahogy olvaslak.Nekem azt mondták,hogy 1.5 éves kora elött ne pároztassam a kecskéimet. Érdekelne engem is a kecske létszám bõvítés,csak hát most kissé tanácstalan vagyok :huh:

#175 Backnight

Backnight

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.556 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 15. - 10:28

Hát ugye nekem a gidák március-május között szoktak születni. Amik Cinkosnál vannak azok rendhagyó módon az elmaradt õszi fedeztetést lettek hivatva pótolni.Júliusban 1 évesek.Namármost a tavasszal született kecskéket õsszel a bak befedezi , semmi bajuk nem lesz tõle.Jól kell eteni õket, ez fontos! Ezeket az idén tavasszal fedezte be a bak.És nemrég születtek a gidák. 5,5 hónapig vemhesek.Láthatod a képen hogy szépek és jól tejelnek.Ezzel együtt én is csak következõ éven szoktam fedeztetni õket, de még nem volt probléma abból ha az elsõ ivarzáskor fedezõdtek be.Nálunk legalábbis.De nem gyõzöm hangsúlyozni hogy fontos a táplálásuk minõsége. Én lucernát adok nekik általában és zabot.Meg vitaminozott nyalósót. Az mnagyon kell nekik. Szelénes legyen .Cinkos kecskéit ajánlom mindenkinek megvételre mert valóban extra tejelõk lesznek.Érdemes két harom vérvonalat vinni egy tenyészetben, hogy kombinálni lehessen a fedeztetéseket. Ja, és egészségesek a kecskék, ez is fontos szempont.

#176 Sütyi

Sütyi

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 1.457 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 15. - 10:47

Ezek milyen fajták? Tényleg szépek nagyon.

#177 Backnight

Backnight

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.556 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 15. - 10:51

Ezek milyen fajták? Tényleg szépek nagyon.

Ha minden igaz magyar tincses.

#178 Fõnix

Fõnix

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 753 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 15. - 16:13

Köszönöm a felvilágosítást :) Na most lettem végleg bizonytalan,mármint a bõvítéssel kapcsolatban :rolleyes: :rolleyes:

#179 zsebi0202

zsebi0202

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.854 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 15. - 21:10

Én mindenképp szeretnék még kecskét, de a csûr még üresen kong, és amíg tutira nincs meg a betevõ nem hozok ide több állatot. Errefelé is lenne kereslet a tejre is, meg a sajtra is. Már a városiak is jelezték hogy készíthetnék gomolyát. Gyûjtögetem a tejet, hátha egy icipici sajtocskát tudnék megint kisérletezni holnap. Mancimnak iszonyat a tõgye, már szabályosan a földig lóg, és ma olyan csúnyán letaposta róla a bõrt hogy rossz ránézni. Csak fertõtlenítem, nem merem kötözni, még abba is beleakad és csak rosszabbat teszek. Már igazán megellhetne, tiszta szenvedés az a két óriásbimbó a lába között. :(

#180 Backnight

Backnight

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.556 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 17. - 11:25

Tipara! Mi újság az almaecetes sajtta izesítése körül? Nem írtad milyen lett, hogyan izesítetted? stb....Nézem minden nap az új híreket.

#181 Lótuszvirág

Lótuszvirág

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 4.260 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 20. - 9:55

Lótuszvirág! Az én kecskéim is a lovak között vannak, külön boxokban. Ha jönnek vendégek igen nagy sikerük van. Szag csak párzáskor van , õsszel. Én okt.-ben-nov.-ben fedeztetek.És tavasszal ellenek, 5, 5 hónap a vemhesség ideje. Ugyanazt kapják mint a lovak. Kivéve a tápot. A lucernától jobban fejlõdnek a gidák és több tejet adnak a kecskék. Víz állandóan van elõttük. Só szintén fontos nekik, de vigyázz, mert a kecskéknek az a só amiben réz van , nem jó. Szelénes sót vegyél nekik. Szénarácsot érdemes csinálni nekik , mert különben elõszeretettel másznak bele a szénába , aztán levizelik és otthagyják. Csak a tiszta szénát, lucernát eszik meg ill. csak tiszta vizet isznak. Ha piszkos, állott a víz ott hagyják. Ha foglalkozol kicsit velük bárhova elmennek utánad. Kedvesek, ragaszkodóak.

Bocsi, úgy látom kicsit eltûntem. Kezdünk belerázódni a kecsketartásba :) . Kaptak kis kecskekarámot, este boxban alszanak, gyûrik a lucernát, zabot, müzlit, frissen kaszált és fonnyasztott füvet.
Egyetlen kérdésem maradt: a kecskék folyton mekegnek??? Reggel kimegyünk az istállóhoz ,,Meeee!", kivisszük az aprókat a karámjukba, ahol van fû, akác, széna, lucerna, zab, mindig friss víz, erre megintcsak ,,Meeee!", jönnek-mennek, esznek, és ahányszor meglátnak, mindig ,,Meeee!". Most lehet, nagyon félreértjük õket, de ilyenkor kaszálunk nekik még füvet és gyorsan odaadjuk, ,mert biztos éhesek, persze elfogadják, eszik lelkesen, de aztán mindig kezdõdik megint... Sójuk is van. Lehet, hogy csak azért mekegnek mindig, mert örülnek, hogy látnak? :confused:
Eldöntöttük, hogy lesz kiskecskénk is :) , milyen kispapát javasoltok szánentáli kecskelányokhoz? Lehet tartanánk meg majd kicsiket, hogy legyen 3-4 tejelõ kecskénk. Szóval ez is szempont. Akkor ugye nem korai már õsszel befedeztetni az idei kecskéket?

#182 Backnight

Backnight

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.556 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 20. - 13:02

Szia Lótuszvirág! Ezek a kecskék még gyerekek, most Te vagy az anyjuk, ráadásul új helyen vannak, hát persze hogy mekegnek utánad. De majd elhagyják. Az enyémek már csak akkor szólalnak meg ha akarnak valamit. Majd beilleszkednek és aztán már nem mekegnek állandóan. Kérlek légy türelmes. Én a szánentálit csak olvasmányokból ismerem. Itt a szomszédban volt kettõ Csikasztól származott, de ezeket levágták mert nem adott az anya tejet. Így maga a szánentálival való találkozás részemrõl rosszul sikerült, mert rossz tapasztalat volt. Ezért ezt a fajtát semmi pénzért nem választanám. Van aki meg esküszik rá. Viszont az egyik kecsketartó ismerõsöm kifejezetten alpesivel pároztatja õket és azt mondja a keverékek nagyon jók. Nekem ami bevált az a magyar parlagi kecske. Komolyan mondom, nem értem az embereket. Szépek, kedvesek, kifejezetten intelligensek, okosak és sok , jó minõségû tejet adnak.Mégis vannak emberek akik csak úgy vesznek kecskét hogy azt nézik milyen fajta és a szánentáli vagy az alpesi sokkal drágább. Pedig a kecskét általában nem hobbi állatnak hanem tejelõnek veszik. Hosszú tapasztalatom alapján olyan helyrõl vegyél egy bak gidát ahol meg tudod nézni anyját, esetleg apját is. Fontos hogy az anyjának szép tõgye legyen, sok teje és könnyen fejhetõ legyen, akkor a bak ezt örökíti. A színe az másodlagos legyen. Késõbb ha megnõnek akkor a bakot én el szoktam különíteni a nõstényektõl, mert felnõtt korban az anyákat elveri a kajától, csak pároztatásnál vannak együtt 1-2 hétig, aztán megint külön teszem.

#183 zsebi0202

zsebi0202

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.854 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 20. - 20:56

Mi minden pillanatra várjuk a kicsikéket, Mancim már nem tud rendesen lépni a tõgyétõl, szó szerint a földön lógnak. Szétteszi a lábait úgy jár, azok az óriás lufik meg ide oda lifeg a lábaközött. Ma nagyon jót nevettem. Van a faluban egy kisfiú, olyan tíz éves, és mindig jön Gyulámhoz galambászni. (van vagy 50 galambunk, a 120-ról csökkentettem le az állományt.) Nagyon jó fej, igazi cserfes legényke.Nagy izgatottan keresi Gyulabát, mondom nincs itthon, gyûjteni vannak. Erre szól, hogy a szarvas kecske ami a szomszéd telekre van kötve éppen ellik, már a kiskecske kilóg belõle félig. A mási gyerkõc aki vele volt meg közölte hogy éppen az elõbb pisilte le a szegény kiskecskét aki félig lóg belõle. Ekkor már gyanússá vált a dolog, de azért mentem, ellenõrizzük le. Hát szegény Mancim tõgyét nézték kiskecskének messzirõl. Szegénykém biztos feküdhetett, a lába között az óriás tõgyekkel, amikor a gyerekek vizslatták pár méterrõl meg felálhatott, és ennek örömére ürített. Ez volt a Mancink mai szülése. Még most is ezen kacarászok magamban.

#184 Csikasz

Csikasz

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.633 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 21. - 6:53

No ez is egy "jó" :(((( hír. A szanenek teljesen jó kecskék, abszolúte problémamentesek, a tejük zsírtartalma sokkal magasabb mint más fajtáké, és sokkal többet is adnak, utánna lehet nézni. A nem tejelés az meg miljó ok miatt lehet, amikor tõlünk elvitték õket, kiderült, hogy meg lettek mérgezve( nekem nagyon sok pusztúlt el, de ez már a múlt) ...szerintem ez pont elég ok. Türelmesen ki kellet volna várni a következõ éve aztán minden rendben lenne, de nem az ember egy türelmetlen jószág aki nem hajlandó megfogni egy könyvet sem.... Amik megmaradtak és anyág lettek, azokkal semmi gond nincs, tejelnek is...Szrt minden fajtának megvan a maga haszna és azt kell figyelembe venni milyen célra akarjuk a jószágot. Nekünk most vannak alpesi félvérek is, meg egy rövid fülû ( dunsztom sincs milyen fajta) ami szép állású és jó tejelõ!

#185 Backnight

Backnight

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.556 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 21. - 9:46

No ez is egy "jó" :(((( hír. A szanenek teljesen jó kecskék, abszolúte problémamentesek, a tejük zsírtartalma sokkal magasabb mint más fajtáké, és sokkal többet is adnak, utánna lehet nézni. A nem tejelés az meg miljó ok miatt lehet, amikor tõlünk elvitték õket, kiderült, hogy meg lettek mérgezve( nekem nagyon sok pusztúlt el, de ez már a múlt) ...szerintem ez pont elég ok. Türelmesen ki kellet volna várni a következõ éve aztán minden rendben lenne, de nem az ember egy türelmetlen jószág aki nem hajlandó megfogni egy könyvet sem.... Amik megmaradtak és anyág lettek, azokkal semmi gond nincs, tejelnek is...Szrt minden fajtának megvan a maga haszna és azt kell figyelembe venni milyen célra akarjuk a jószágot.
Nekünk most vannak alpesi félvérek is, meg egy rövid fülû ( dunsztom sincs milyen fajta) ami szép állású és jó tejelõ!

Jaj, sajnálom már hogy beírtam, nem bántani akartalak.( én is hülyülök vénségemre, inkább aludtam volna amikor leírtam) Én is mondtam nekik egy újabb fedeztetést, de õk úgy érezték be lettek csapva és azóta hallani se akarnak kecskérõl. Pedig a kislánynak én ajándékba felkínáltam 2 kis nõstény gidát az idén. Nagyon rendes emberek. Színjátszóházat csináltak itt, az egész család szerepel, igazi õstehetség minden családtag , gyönyörû énekhanggal, teljesen ingyen a gyerekeket szórakoztatják a mûvelõdési házban, a kislány sorra nyeri az énekversenyeket.. Az anyakecske valóban nem adott tejet , még 1 dl se. A tõgye is olyan volt mint egy sohse ellett gidának. Kérdeztem fejted e, mert ha nem akkor az természetes.De azt mondták fejted, én tanácstalan voltam miért nem ad tejet, betegek itt nem voltak, lucernával , búza-kukoricával etették õket, szabadon voltak.Tehát mindent megkaptak. Mindent elkövettem hogy ne legyenek levágva, de ésszerû okot én sem tudtam mondani miért nem ad tejet az anya?
Magáról a fajtáról csak olvastam, csupa jót és szépet, Hódmezõvásárhelyen van egy szánentáli farm, állítólag , ezt olvastam magas a tejhozamuk, de a tej minõsége nem olyan jó mint pl. az alpesi vagy a magyar kecskéké. Ez a tenyésztõ akivel beszéltem ezért keveri a szánentálit alpesivel.Én az õshonos magyar fajtákra esküszöm más állat terén is. Lásd, szürke marha,magyar tarka, mangalica, racka és így a kecskénél is. Erõsek, ellenállóak a betegségekkel szemben(lásd szürke marha, mangalica, amelyek egész életükben normális körülmények között orvost nem látnak és még a világméretû fertõzõ betegséket sem kapták el)

#186 Hosszúhomlok

Hosszúhomlok

    A multimédium

  • Támogató
  • 1.895 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 21. - 10:48

úgy érezték be lettek csapva és azóta hallani se akarnak kecskérõl


Ez azért elég furcsa. Elmondtunk nekik minden tudnivalót és a nálunk késõbb (a szóban forgó kecskék eladását követõ idõben) tapasztalt tünetekrõl is részletesen tájékoztattuk õket. Hogy miért nem hívtak fel minket késõbb, miért nem jeleztek felénk semmit, hogy miért volt sürgõs két fiatal állatot levágni (ráadásul az egyik bak volt, nem is adhatott volna tejet) ahelyett, hogy kivárják míg eljön az õsz és a következõ tavasz, az nehezen érthetõ. A városból tavaly nyár végén költöztek ki, nulla gazdálkodási tapasztalattal, így még kevésbé érthetõ a türelmetlenség. Valóban rendes, tisztességes emberek, évek óta ismerjük õket. Szóval itt valami/valaki nem tiszta, ez a történet nem kerek.

#187 zsebi0202

zsebi0202

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.854 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 21. - 13:46

Én az õshonos magyar fajtákra esküszöm más állat terén is. Lásd, szürke marha,magyar tarka, mangalica, racka és így a kecskénél is. Erõsek, ellenállóak a betegségekkel szemben(lásd szürke marha, mangalica, amelyek egész életükben normális körülmények között orvost nem látnak és még a világméretû fertõzõ betegséket sem kapták el)

Most került a kezembe egy 2002-es kiadás a mezõgazdasági támogatásokról. Ebben a magyar tarka nem szerepel mint õshonos magyar fajta, ilyennemû támogatást sem kap. Azért még kicsit ráolvasok itt a neten, érdekel honnan származik. Valamelyik címszó alatt olvastam egyszer itt a pacin, hogy Romániában és Ausztriában is vannak hasonló tehenek.

#188 Backnight

Backnight

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.556 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 21. - 18:08

Most került a kezembe egy 2002-es kiadás a mezõgazdasági támogatásokról. Ebben a magyar tarka nem szerepel mint õshonos magyar fajta, ilyennemû támogatást sem kap. Azért még kicsit ráolvasok itt a neten, érdekel honnan származik. Valamelyik címszó alatt olvastam egyszer itt a pacin, hogy Romániában és Ausztriában is vannak hasonló tehenek.


A XIX. sz. végén tenyésztették ki a magyar szürke marhából, elsõsorban a szimentáli marhával történõ keresztezés révén. Kettõshasznosítású fajta, tejelékenysége és hústermelõ képessége egyaránt kiváló.


A szarvasmarhát az i.e. 7. évezredben háziasították Thesszáliában. Õse, az 1627-ben kipusztított õstulok, küllemében a magyar szürke szarvasmarhára emlékeztetetõ, de annál is nagyobb, erõteljesebb, sõt, a krónikák szerint félelmetes állat volt. Elsõsorban a ligetes sztyeppéket, folyók mentén elterülõ földeket kedvelte. A múlt században próbálkoztak õsi szarvasmarhafajták keresztezésébõl "újrateremteni", a végeredmény küllemében hasonlít is az õsi barlangfestményeken látható õstulkokhoz.

A magyar szürke szarvasmarha eredete még ma is vita tárgya. Vannak, akik szerint még a honfoglaló magyarokkal került a Kárpát-medencébe, vagy késõbb a kunok hozták be, mások szerint az Árpádházi királyok idején tenyésztették ki õstulokból. Bárhonnan is származik, a XIV-XV. századra Magyarországon uralkodó fajtává, egyben az ország legfõbb exportcikkévé vált. A szívós állatok nem csak a külterjes tartási viszonyokat viselték el, hanem alkalmasak voltak arra is, hogy lábon hajtsák õket több száz kilométeres távolságokra. A XVII. században az éves kiviteli létszám 100.000 egyed volt. A múlt században azonban fokozatosan kiszorította a jobb hús- és tejhozamú magyar tarka marha.

Hosszúhomlok!
Errõl nem kívánok vitázni, egyszerûen elmondtam a többieknek egy tapasztalatomat a szánentáli fajtával kapcsolatban. Hidd el ezek után nekem se kell szánentáli kecske bármilyen szépet és jót olvastam is róluk. Az édesapa úgy döntött hogy levágja és kész. Egyszer jött a kislány és mondta megették, ennyi. Amikor felkínáltam a kislánynak ajándékként a kis gidákat az volt a kikötésem, hogy csak abban az esetben ha nem kerülnek fazékba, látod nem kellett nekik. A kislány a napokban azt mondta hogy "Édesapát annyira megviselte lelkileg ez a csalódás hogy többet nem kell kecske neki" Én valószínûleg éhenhalnék ha kecskehúst kellene ennem, még az öreg 12 éves kecském is nyugdíjat kapott, mert már csak eszik és csak van. Õk máskép gondolkodnak errõl a kérdésrõl. A gidákkal kapcsolatban is komoly ellen érv volt hogy várni kell a tejre 1 évet. Azt gondolom, bármennyire is sajnáltam az állatokat, hogy az Õ joguk eldönteni hogy mit csinálnak velük. Itt a fórumon is vannak akik írták hogy a gidájuk kajaként végzi.

Edited by Backnight, 2009 június 21. - 18:20.


#189 Backnight

Backnight

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.556 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 21. - 18:49

Ez azért elég furcsa. Elmondtunk nekik minden tudnivalót és a nálunk késõbb (a szóban forgó kecskék eladását követõ idõben) tapasztalt tünetekrõl is részletesen tájékoztattuk õket. Hogy miért nem hívtak fel minket késõbb, miért nem jeleztek felénk semmit, hogy miért volt sürgõs két fiatal állatot levágni (ráadásul az egyik bak volt, nem is adhatott volna tejet) ahelyett, hogy kivárják míg eljön az õsz és a következõ tavasz, az nehezen érthetõ. A városból tavaly nyár végén költöztek ki, nulla gazdálkodási tapasztalattal, így még kevésbé érthetõ a türelmetlenség. Valóban rendes, tisztességes emberek, évek óta ismerjük õket. Szóval itt valami/valaki nem tiszta, ez a történet nem kerek.


Visszajöttem, már az istállótól. Te azt hiszed én vágattam le velük a kecskéket? Nem vagy normális! A kecske nekem társ, soha nem tudnám bántani vagy bántatni. Semmi közöm a levágásukhoz. A gyerekek sírtak és könyörögtek hogy ne. A kislány mesélte.
Viszont az is eszembe jutott hogy beteg állatokat nem adok el, ha már itt tartunk, korábban még azt írtátok hogy nem tudtjátok mi bajuk volt. Tegyétek össze a 2 kezeteket, hogy ha valóban mérgezés volt hogy a családnak semmi baja nem lett!!!

#190 Hosszúhomlok

Hosszúhomlok

    A multimédium

  • Támogató
  • 1.895 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 21. - 19:08

Idõközben rám lett szólva, hogy nem fogalmazok egyértelmûen, ezért most pontosítok: mindenki kapja be.

Edited by Hosszúhomlok, 2009 június 21. - 19:37.


#191 zsebi0202

zsebi0202

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.854 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 21. - 20:40

Köszönöm a felvilágosítást, idõközben megnéztem a mangalica biztos hogy nem velünk jött, ez a fajta is késõbb letelepedésünk után alakult ki. A velünk bevándorolt õsi disznók sokkal nagyobbak voltak, már nincs mutatóban sem. Ezért furcsa, hogy a mangalica õshonossá van kikiáltva, a magyar tarka meg nem. Veszekedni meg nem érdemes, a család úgy döntött hogy nyiszál, kinek-kinek ilyen-olyan ürügyeket sorolt föl. Imádom az ilyen szülõket, a környezetemben is elõfordult, hogy a gyerkõcnek hazudoztak össze mindent, aztán én meg figyeljek, nehogy elszóljam magam. Aki nem látott még tejet a tõgyben, csak a boltban, elképzelése sincs, mivel jár elõállítani. Valószínû a mindennapos munka, a szarpucolás, a gyerkõcök szõrös ruhái stb. tettek be nekik. A városban az ilyen husi meg kuriózum. Megjegyzem én megeszem, elméletben. Volt már hogy vágtunk kecskét kolbásznak, emlékeim szerint még megkóstolni sem kóstoltam. Elméletben azonban nem vagyok ellene a megevésének. A gyerekeket meg a legkönnyebb lerázni ha nem a saját önzõ valónkat tárjuk eléjük, hanem kitalálunk ilyen-olyan ürügyeket. A mi Mancinkat is kiadtuk egyszer ide az újdonsült pesti tanyájára, egy hét mulva visszahozta, hogy alig ad 5 dl tejet. Kb kettõ hetembe telt, hogy a tõgyeit rendbe tegyem, már túrós tej jött belõle, a bõr szétrepedezett rajta. De egyszerûbb volt nem fejni és kitalálni ilyen-olyan ürügyet. Szerintem meg minden kecske más-más minõségû és mennyiségû tejet ad. Kicsit lehet ugyan a tenyésztéssel befolyásolni, de lutri akkor is. És bizony több év, mire kiderül beváltotta-e a hozzá fûzött reményeket a kicsike. Ezért szerintem kár ezen összeveszni.

#192 Backnight

Backnight

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.556 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 21. - 22:47

A magyar szürke szarvasmarha vagy magyar szürke marha a Magyarországon õshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Valódi hungarikum, amely szépségével, szilajságával, õserõt sejtetõ impozáns megjelenésével az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik. A fajta létszáma a mélypontját a hatvanas években érte el, azóta egyre emelkedik. Húsa finom rostú, igen ízletes és garantáltan BSE-, azaz kergemarhakór-mentes [1], de az állatot ma elsõsorban turistalátványosságként tartják. A primigenius (õstulok) típusú szarvasmarhák podóliai fajtakörébe tartozik, annak leghíresebb, közepes testméretû képviselõje. A 13–18. század között Közép-Európa legkiválóbb hústermelõje volt, állománya átvészelt súlyos történelmi idõket, és évszázadokon keresztül jelentõs szerepet játszott a magyar gazdaság egészében A magyar racka juh (régebben hortobágyi racka juh, Ovis aries strepsiceros Hortobágyiensis) régi magyar juhfajta, amely egyes elképzelések szerint a honfoglalás óta a magyarok társa volt. Sokáig az alföldi birkapásztorok meghatározó állata volt, mára azonban a magyarországi összállományban a többi hagyományos fajtával (cigája, cikta) együtt sem tesz ki 5%-ot példányszámuk A rackajuhok õse az arkal (Ovis vignei var. arkal), ez az egyetlen nagy testû vadjuh, amelynek hosszú farka van, és Délnyugat-Ázsiában élt, ahol a juhok háziasítása végbement. Bökönyi Sándor régészeti kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a magyar racka a népvándorlás korában jelent meg a Kárpát-medencében, de nincs adat arra, hogy melyik népcsoporttal érkezett. Sokatmondó az a nyelvészeti adat, hogy õseink a finnugor eredetû juh szót eredetileg csak a rackára értették. Matolcsi János szerint a honfoglaláskori juhoknak nem V alakú, pödrött szarva volt, hanem vízszintes tengely körül csavarodott. Elsõ régészeti és írásos emlékei a 16-17. századból maradtak fenn, már a V-alakú szarvú példányokról. Évszázadokon keresztül hazánk és a környezõ országok között élénk juh- és juhbõrkereskedelem folyt, errõl már 1255-bõl vannak adatok. A legtöbb juhot 1737-ben szállították ki, 124129 db-ot. A 19. század második fele óta a finomgyapjas fajták, elsõsorban a merinó szorította vissza. 1903-ban már kipusztulófélben lévõ fajtának tartották. A II. világháború után kis számban csak Hortobágyon és környékén maradt fenn, ezért terjedt el az 1950-es években a hortobágyi racka juh elnevezés Egyedülálló különlegessége a mindkét nemre jellemzõ, V-alakban elálló, egyenes, sokszorosan csavart szarv, amely valószínûleg mutációt követõen jött létre, és szelekció eredményeként terjedt el, de lehet, hogy a törökökkel délrõl érkezett. A racka közepes termetû juh, a kosok marmagassága 72 centiméter, tömegük 55-75 kilogramm, kb. 0,5 méter hosszú, csavart szarvaik tengelye 90-110°-ot zár be. Az anyajuhok kisebbek: átlagosan 66 centiméter magasak, tömegük 35-45 kilogramm, szarvuk pedig átlagosan 30 centiméteres, és 50-60°-os szöget zár be. A racka gyapja meglehetõsen durva, 120-200 mikron közötti, tincses szerkezetû. Szõre hosszú, 25-30 cm. Két fajtaváltozata létezik, a fehér és a fekete. A ritkább fekete színváltozat bárány korától kezdve teljes szõrzetét tekintve fekete, és bõre, körme és nyelve papaszürke. Egy éves kora után megjelennek szõrzetében az õsz szálak, „darusodásnak” indul. A fehér változat gyapja krémszínû, a pofa és a lábak viszont világosbarnák. A fiatal fehér rackák születésükkor vagy teljesen barnák, vagy elöl barnák és testük hátsó részén sárgásfehérek. Ez utóbbi változat gyapja hosszabb és hullámosabb a feketéénél. A fehér szín recesszív a feketével szemben, a fehér racka mindig homozigóta, míg a feketében sok a heterozigóta. Ennek eredményeképpen két fehér színû egyed utóda mindig fehér lesz, ám a fekete nyájakban gyakori a fehér bárány. A racka gyapja nem értékes, viszont gereznájának kultúrtörténeti jelentõsége van: abból készült a pásztoremberek ismert subája. Gyenge húsformákat mutat, húskitermelése kedvezõtlen, de húsa tápláló, jó minõségû, ízletes, faggyúval kevésbé átszõtt. Jövõbeni bioélelmiszerként való felhasználására már lépések történnek. A fajta jó tejelõnek számít, a bárányok választása után kb. 60 liter tejet ad. tejét feldolgozzák, legtöbbször sajtokat készítenek belõle. A racka általában tél végén, tavasz elején ellik, többnyire egy bárányt. Ikerellés elõfordulhat. 1983-ban alakult meg a Magyar Rackajuh-tenyésztõ Egyesület, amelynek célja többek között a fajtatiszta tenyésztés és génbankként való megõrzés A vízibivaly (Bubalus bubalis vagy Bubalus bubalus, régebben Bos bubalus) a szarvasmarha rokonfajainak egyike. Három genetikailag eltérõ alfaja ismert, a vadbivaly (Bubalus bubalis arnee), a Bubalus bubalis bubalis és a Bubalus bubalis carabanesis. A két utóbbit régebben egyazon alfajnak tekintették házibivaly (Bos bubalus domesticus) néven. A vízibivaly alfajait olykor két vagy három külön fajnak tartják Bubalus arnee és Bubalus domesticus, illetve Bubalus arnee, Bubalus bubalus és Bubalus carabanesis néven. A vízibivaly a Bubalus nem (ázsiai bivaly) legismertebb képviselõje A vadbivaly vagy vad vízibivaly (Bubalus bubalis arnee) ma már csak Kelet-India mocsaraiban él. Domesztikációja valószínûleg Kínában ment végbe az i. e. 4. évezred eleje körül, majd Indiában és Mezopotámiában is megjelent a házibivaly. Ezekbõl az országokból terjedt el egész Délkelet-Ázsiában, majd Afrikában. Innen került át Európába Spanyolországon és Görögországon keresztül. A Kárpát-medence területén elõször az avarok tenyésztették. Ma a világon mintegy 150 millióra tehetõ a házibivalyok száma. Az állomány 95%-a Dél-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában található. Hagyományosan sok bivalyt használnak még Egyiptomban is. Európában a dél-európai országok tartanak jelentõs állományt. Magyarországon a bivalyt a 16. század óta tenyésztik. A történelmi Magyarországon 1911-ben 155 192 bivaly élt. Elsõsorban a mai Somogy és Zala megye nehezen járható, nedves, sáros területein használták ki munkaerejét. A II. világháború elõtt még Mezõhegyesen is volt egy értékes bivalytenyészet. A II. világháború utáni évtizedekben a bivaly tenyésztése a Kárpát-medencében szinte teljesen megszûnt. Napjainkban alig néhány tucatnyi állat õrzi a hajdani magyar bivalyállomány emlékét. A bivalytehenek kétharmada a nemzeti parkok területén, fõleg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Fertõ-Hanság Nemzeti Park területén él. A kápolnapusztai bivalyrezervátum Magyarország legnagyobb állományának ad helyet, egyben génmegõrzési feladatokat is ellát. 1999 óta a tenyésztésszervezés feladatát a Magyar Bivalytenyésztõk Egyesülete látja el. Tulajdonságai Marmagassága 150-180 cm. A tehenek tömege 400-800 kg, a bikáké 600-700 kg, az ökröké 500-800 kg. Szarvai sarlószerûen felfelé irányulnak. Bõre fekete, feketés barna vagy szürkés, szõrzete ritka, a fara kopasz. Az újszülött borjú dús szõrzettel jön a világra. A bivaly igénytelen állat, megeszi a kákát, a nádat a szittyót és a mocsári füveket. A szarvasmarhánál nyugtalanabb, félénkebb, gondozójával szemben azonban engedelmes és jóindulatú. De kevesebb veszedelmesebb állat létezik a felingerelt bivalybikánál. Igaz, csak akkor támad, ha sarokba szorítják. A bivaly hármas hasznosítású. Elsõrendû feladata a vontatás volt. Igavonó ereje 50%-kal nagyobb, mint a szarvasmarháé, ezért terméskövek, vastag fatörzsek vontatására és termõföldek feltörésére használták. Teje porcelánfehér színû, kellemes ízû, hamarabb alszik meg, mint a tehéntej és vitamintartalma is magasabb. Zsírtartalma eléri a 8%-ot, de a laktáció folyamán akár a 16%-ot is. 6 liter tejbõl 1 kg sajtot tudnak készíteni. Híres bivalytejbõl készült sajt a mozzarella, a feta és a scheddar. Húsa nem olyan értékes, mint a szarvasmarháé, sötét vörösesbarna, durva rostú, kevésbé porhanyós. Ellenben több foszfor és vas van benne, mint a marhahúsban. A bivalyborjúhús egyenértékû a marhaborjúéval A MAGYAR PARLAGI TINCSES KECSKE Dr. Kiszely István honlapjáról: (http://istvandr.kisz...rtenet/025.html) "Kecske" szavunk õsi eredetû és krónikásainktól tudjuk, hogy õseink hoztak is magukkal kecskét meg találtak is itt a Kárpát-medencében. Tenyésztése õseinknél feltehetõen jelentéktelen szerepet játszott, bár a kelet-európai majacki és dimitrovói lelõhelyen a kecskeállomány jelentõs volt. õseinknek ázsiai tartózkodási helyén feltehetõen a közép-ázsiai aegagrus (bezoárkecske) és prisca típusú kecskéi lehettek. A száraz ázsiai területeken a kecskének négy történeti csoportját különböztetik meg: 1. az aegagrus típusnak a szarva szabályosan hajlik hátra, a felsõ oldala lapos, a külsõ domború, az elsõ széle éles, míg a hátsó tompa; 2. a prisca típus szarvformája ugyanolyan, mint az elõzõé, de úgy csavarodik, hogy a domború felület kerül elõre; 3. a harmadik ovális szarvazatu és 4. létezik egy szarvatlan változat is. A honfoglalás korában a Kárpát-medencében élõ népcsoportok már foglalkoztak kecsketartással; az itt még nem céltudatos tenyésztõi munkával kinemesített magyar tincses vagy parlagi kecskét "õshonosnak" szokták határozni. Ennek õsei a Capra hircus (a kaukázusi és közép-ázsiai házikecske, amely viszont a capra aegagrustól, bezorákecskétõl származik) és a Capra falconeri (a közép-ázsiai dugóhúzószeruen pödröttszarvú kecske) voltak. A Capra hircus fõleg Nógrád, Heves és Borsod megyékre jellemzõ rövidebb szõrû típus, a szarva párhuzamos sarló alakú, bakoknál fölfelé álló, pödrött. Színük évszak-függõ télen ordas, nyáron vöröses a hátoldalon fekete szíjazással. A Capra falconerire is kétféle szín jellemzõ, és ez is tájfüggõ. Tarka típusa gyakoribb, fehér változata ritkaságszámba megy és csak sík területekre jellemzõ. A Kõrösök mentén szírkecskének nevezték. Szõrzetük hosszú hullámos volt, a bakok szarva hosszú, pödrött-csavarmentes volt. Mivel szügyükrol is hosszú tincsek eredtek, ezért olyanok, mintha szoknyájuk lenne. A magyar tincses méreteiben leginkább hasonlít a juhhoz, de testének vonalvezetése finom, törzse hosszúkás, széles és mély, mellkasa széles, a mar kiemelkedõ. A fej körvonalai határozottak, a szemek élénkek és tiszták. A széles és hosszú far kedvezõ tõgyalakulást hozott létre. A magyar tincses tájfajtáit sohasem ismerték el. Jelenleg ismerjük a magyar tincses jászsági tincses, fehér tincses, tarkatincses, ordas tincses és magyar gatyás kecske tájváltozatát. A kecsketartás hazai története a tiltások és a szabályozások története volt. Eloször különbözõ területekrõl tiltották ki a kecskét, míg a XVIII. század végén törvénybe foglalták, hogy csak szegény ember tarthat kecskét és az, aki egészségileg rá van szorulva. A XVII. század végére a magyarországi állomány elérte a 270 ezer darabot, 1885-ben már csak 17 317 példányt számláltak, a jelenlegi állomány is csak 20 000 körüli. Mivel a kecske olyan növényeket is hasznosít, amelyek mások számára veszedelmesek (kutyatej, citromfu, zsálya, godirc, bürök stb.), a kecsketejben háromszor annyi a vastartalom, mint a tehénében. Amíg a szarvasmarha testsúlyának kb. hatszoros mennyiségét termeli meg tejben, addig a kecske 10-12-szeresét. A kecskehús fehérjetartalma magasabb, mint a birkáé, a kalóriatartalma viszont alacsonyabb. Bár a magyar tincses nem tartozik õsi állataink közé, Szûcs László Zsolt így nyilatkozik róla: "Ez a fajta nemzeti örökségünk és okvetlenül meg kell tartani". na, akkor amangalicát kihagyom, a többi itt van

#193 tipara

tipara

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 1.840 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 22. - 9:38

Fejlemények: kicsit több almaecettel nem esik szét ízesítés hatására, és szinte nem is romlik a sajt, de egyenlõre még az ízesítést sem lehet érezni :) (eddig olyan 1 kilós sajtba jó két marék só, meg elég sok bors lett belerakva, de ma csinálunk emelt adag fûszerekkel. Szedtem tejoltó galajt is, az lesz a következõ próba, valahol azt is olvastam róla, hogy ugyan úgy olt, mint a szopós állat gyomrából készített oltóanyag, jó jó, de az hogy olt? Máshol csak annyit, hogy ezzel színezték a sajtot szép sárgára, majd elválik.

#194 zsebi0202

zsebi0202

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.854 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 22. - 12:17

Pepsin. Gyógyszertárakban kapható oltóanyag. És ez nem mai találmány, ezt vonják ki a marhagyomorból, régen oltóanyagként gyomordarabot raktak a tejbe. Így lett a gomolya. Ezt nem szabad összekeverni a sajttal, gomolyát mindenki tud készíteni, sajt már macerásabb. Ezt egy itteni sajtkészítõtõl tudom, akit megkörnyékeztem a sajtjai miatt. Nagyon rafinált voltam, de rögtön rájött a turpisságra. :D Nem árulta el a sajtjai titkát, több éves kísérletezés eredménye. A piacon árulja, birsalmás, diós, kapros, fûszeres, stb. Nagyon finom.

#195 tipara

tipara

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 1.840 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 22. - 13:14

Érdekes, nekem van egy juhász ismerõsöm, õ különbözõ ízesítésû juhsajtokat csinál, õ is árulja õket, mégis szívesen elmondja bárkinek lépésrõl lépésre, hogy hogy készítik a sajtot. Neki az nem jelent üzlet kiesést. Nekem csak az a baj, hogy õ egy német csodaszert használ, én pedig mindenképpen, erdei-mezei módon szeretnék csinálni. Az citromos módszer is bejött, az almaecet még jobban, de valami nálunk helyben adott dologból szeretném kikisérletezni. A tejoltó galaj azért lenne jó, mert rengeteg van felénk, télre meg simán le tudok annyit szárítani, amennyi kellhet. Na jó, almaecetet is tudnánk csinálni házilag, de az még mindíg macerásabb, mint "egyszerûen" virágot szedni :)

#196 zsebi0202

zsebi0202

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.854 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 22. - 14:20

A pepsin nem német csodaszer, már az õseink is ezt használták, egyszerûen csak most nem a gyomordarabot dobod a langyos tejbe, csak a lényeget belõle. Egyszerûen fejlõdik a tudomány, és van ennek jó oldala is. Ez semmilyen német csodaszernek nem felel meg. De lehet hogy már kapható a tejoltó galajból kivonat is. Egyszerûen megkönnyíti a munkánkat. És látod, itt nem német csodaszereket, hanem évtizedeken alapuló tapasztalatot fog átadni a gyerkeinek. És biztos, hogy tõle fogják venni, nem máshonnan, ha jön a konkurencia az új csodavegyszerekkel telenyomott sajtokkal.Ezt nem rosszindulatból mondom, nehogy félreértsd. Ez számomra teljesen elfogadott, minden területen vannak családi titkocskák, amik plusszt adnak a termékeknek. Megszülettek a kiskecskék! Kettõ bakocska, gyönyörûek. Teszek képeket ahogy letöltöm. Akkora volt Manci tõgye, hogy most tartunk a három liternél ami kijött, még minimum kettõ van benne. Cumiztattam a piciket, sajnos sehogy sem férnek a tõgybimbókhoz még most sem. Most egy kicsi pihi, aztán birkózás megint. A tõgyek végei kivannak sebesedve, ahogy a földre lógtak, most meg nyomkodjuk ezerrel. Dolgozik az oxitocin is, a méhlepény még most távozik. Nagyon sajnálom a kislányt, de ezt sajnos meg kell hogy tegyük. Tettünk félre tiszta üvegbe elõtejet, hátha valami közbejön. A többit meg ezerrel belefetyelte Manci.

#197 Backnight

Backnight

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.556 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 22. - 16:03

Gatulálok! Nekem kb. 2 hétig kellett Bella gidáit cumiztatnom, utána már egyedül is tudtak,Bellának is földig ért a tõgye. Sokszor rá is lépett szegény. Hát csak küzdj! Majd én is írok sajtrecepteket. Le kell fordítani. Németül van.

#198 zsebi0202

zsebi0202

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.854 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 22. - 21:10

Posted Image
A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu
Posted Image
A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu
Posted Image
A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu
Hát itt vannak a kicsikék+Mancika a horrorcsöcsökkel. Kb 5 litert kifejtünk kínnal keservvel, már ha tartjuk a lappadt tõgyeket a picurik úgy is szopiznak. Így nincs ugribugri anya részérõl, és a tõgyek is gyorsabban gyógyulnak.
Backnight!
Azt írod, a Bella is ilyen tõgyekkel büszkélkedett. Ennek mi lehet az oka? Mancit iszonyat nehéz fejni, csak arra tudok tippelni, hogy a sok húzogatástól nyúlt így meg a tõgy a bimbóval. Tulajdonképpen szinte bimbó nincs is. Nagyon sajnálom érte, már hála az égnek nem lóg a földre már.
köszönöm az infókat az õshonosokról.

#199 Backnight

Backnight

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.556 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 23. - 8:07

Szegény Manci! Bellát könnyû volt fejni, szinte magától jött sugárban a tej. Csak neki is sebes lett a földön és gyakran rálépett. De ha lefejed akkor jobb neki. Ha a gidák nagyobbak lesznek már könnyebb lesz neki.

#200 Lótuszvirág

Lótuszvirág

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 4.260 hozzászólás

Közzétéve 2009 június 23. - 16:00

Hajjaj, véletlenül sem akartam egy melyik fajta jobb vitát elindítani. :) De még elég sok idõ van, kicsit körülnézek még a környéken, hogy egyáltalán milyenek a lehetõségek. Szóval csak azért mekegnek, mert meeeeegszerettek :ang: , az jó. Nagyon aranyosak a kiskecskés képek :) , meg közben szorgosan jegyzetelem a sajt recepteket is :D , nemsokára mi is ott tartunk már