43 válasz a témához

[mandula]

Kell-e 1 lovat télen takarózni, ha igen akkor minek?

[Porfelhõ]

Jelentem, leadtam az elsõ szavazatot. Szerintem munka után, ha megizzadt a ló.

[Menches]

Nem szavaztam,jelentem.Nem találtam meg a kereset lehetõséget.De vannak esetek és lovak ahol kell.

[mandula]

Pedig igyekeztem a válaszlehetõségekkel. Azért leírod a véleményed?

[Menches]

Én otthon sose használok.Jó szõrõsek a lovaink,felkészültek a télre.Figyelek,hogy szárazon érjek az istállóba.És ugye a csutak.De!A nyírt,versenyzõ lovakon elfér.Sõt,szerintem,kell.Üdv!

[Ilusta]

Jelentem, én is szavaztam, szerintem, ha a ló megizzadt, szárazra kell csutakolni!Egyedül a nyírt lovakra tennék takarót!

[Porfelhõ]

Menches! A ló leléptetésére én is különös figyelmet fordítok. Fõként azóta, hogy olvastam Dr. Balogh Attilának az inakra vonatkozó esszéjét. Abban az áll, hogy nem szabad hirtelen hûteni, mert a lábakban lévõ érrendszer sajátosságai miatt, a keringés lanyhább, mint máshol. Ami annyit tesz, hogy eleve könnyebben salakosodnak a lábakban lévõ erek. Ezt egy munka utáni intenzív hûtéssel csak fokozunk, hiszen a hideg hatására az érfalak összeugranak és tovább szûkül az erek keresztmetszete.Ebbõl kifolyólag minimum harminc-harmincöt percet léptetem a lovat. Igen ám, csakhogy nyereghelyen sosem szárad meg. A westernnyereg-alátétnél ez fokozottabban jelentkezik, az alátét mérete miatt. Azt tapasztaltam, hogy a vesevonalnál is nedves marad a ló háta. Csutakolom, utána egy pokrócot rakok rá, a pokrócra pedig a lótakarót. A pokrócót, miután kiszívta a csutakoláskor nem teljesen letisztult verítéket, kiveszem a takaró alól, a takaró pedig addig marad a lovon, amíg a szõrzet teljesen meg nem szárad. [ 02 Január 2003, 11:53: Az üzenetet átszerkesztette: Porfelhõ ]

[Menches]

Hazudsz te Gazcsávó!Nem tudod lecsutakolni azt a kedves lovat,inkább letakarod.Ezt az égetésért kapod.Másrészt én híve vagyok a lovak lábának a lehûtésének.Csak utána azzonal bandázs rá!Jól megmozgatja a vért!Igen a vese tájék kényes de akkor se takarnám le,fõleg boxban.

[Porfelhõ]

Nem hazudok, Te tévedsz. Csírnyát überfrankó módon tudom csutakolni. Na jó, a hevedersarat nem vagyok képes maradéktalanul leszedni róla, de nyereghelyen kiválóan csutakolható.A hûtéssel nincs semmi gond, de azt is csak sok-sok (mondom, fél órás) leléptetés után alkalmazom. Bandázst viszont nem használok.

[Menches]

A saját lovaimon én se. De a takaróról beszéljünk,az itt a téma. Dolgoztam 1 olyan istállóban ami selejt panell elemkbõl épült.Abban minden lovam letakartam,persze csak a hagyományos pokróc hajtogatos módszerrel.A 7 lóhóz 2 takaró jutott.Ott olyan hideg volt , hogy kesztyüben dolgoztunk az istállóban .

[mandula]

Nekem az a tapasztalatom, hogy a nedves/nyirkos lábra istállófáslizástól gombás lesz a lovak lába. Én talán akkor takaróznám a lvaimat, ha hizators helyen lennének. A hideggel semmi bajuk, a csikóm 2 évesen egész nap a karámban állt. Elõfordult, hogy a hátán megállt a hó, de nem fázott meg soha, a szõre viszont becsszóra legalább 5cm-es volt a hasán. Nem igazán takaró kérdés, de ha már felhoztátok a nyírásról kinek mi a véleménye? Egész lovat nyírni? Lábán, nyereghelyen meghagyni? Hobbi lovat is, vagy csak versenylovat?

[Menches]

Nem vettem észre soha gombásodást.A nyírás passz, sose csináltam.A kint lévõ lovon nem okoz gondott a hó.Le is fekszik bele.Nem ázik át a szõre,de ehez szoknia kell.

[Porfelhõ]

Ridegtartásban egészen másképpen alkalmazkodnak a lovak az idõjárási körülményekhez, mint istállóban. Tapasztalatból tudjuk, hogy nagyon jól. Sõt, a legtöbb szakkönyv a ridegtartást ajánlja. Viszont takarót télen, hidegben még a ridegen tartott lovaknál is használnék - munka után. Függetlenül attól, hogy acélosak, majdhogynem minden szélsõséges klímát elviselnek. Ebbõl a szempontból a gyermekkori tapasztalatom az etalon. Késõ õsszel, krumplihordásnál már elég csípõsek, deresek voltak a reggelek. Majdhogynem rám ripakodtak az öregek, hogy takarjam le a lovakat, amíg meg- illetve lepakolják a szekeret a földön és a vasútállomáson. Hiába, hogy nem izzadtak le a lovak, mert lépésben közlekedtünk a föld és a vasút, illetve a TSZ-major között, ennek ellenére kötelezõ volt álldogálás közben pokrócot teríteni a lovak hátára. [ 02 Január 2003, 13:13: Az üzenetet átszerkesztette: Porfelhõ ]

[Menches]

Nem is volt gyerek korod.De tényleg így volt.

[Cirmos]

Udv mindenkinek!A lo takarozasnak van egy par feltetele. Mit akarsz a lovaddal csinalni... Szivos lora nem kell takaro..A takaro telen segithet abban, hogy a lovaknak ne legyen hosszu szore, s igy kevesebb szena kell neki, mivel a takaro melegen tartja ot..Munka utan jo letakarni a lovat arra az idore amig szarad. A csutakolas is jo megodas, de tapasztalatom szerint soakig tart amig a lovat meg todjuk szaritani..Ha valaki nyirja a lovat, telen, akkor viszont potolni kell a lo "kabatjat"En egy Dijugrato istalloban dolgoztam fel evig ahol telen nyirtuk a lovakat. Itt szerintem tulzasba vittek a takarozast. Amikor a homerseklet -5 fok ala esett ejjel a lora 3 takarot tettunk, egy sima vastag vaszon takarot, egy vastag pledet, s egy teli kabat vastagsagu masik takarot. Szegeny lovak alig tudtak mozogni.Meg valami a labak faslizasa... nedves szoore faslizni, nagyon rossz otlet...mindenkeppen meg kell szaritani a lo labat s utanna faslizni...

[Menches]

Nem szoktuk meg száritani.kihuztam az inát,kézzel.A bandázs alá mindig raktam valamit.A kedvencem volt a trabi szigetelõ.Filc szerû anyag.Hasonló volt még a víz szigetelõ.Csak azt is tekerni kellet,sokáig tartott.

[Zsubaba]

idézet:

---

Eredeti szerzõ: Cirmos:A lo takarozasnak van egy par feltetele. Mit akarsz a lovaddal csinalni... [/QUOTE]Mondjuk elviszem cirkuszba, megmutatom a nagy publikumnak mit tud a lovam.Egyedül befekszik a szalmába, és magára húzza a takarót. Betakarózik. Lótakarózás lesz a mutatvány címe... Bocs, de vizuális tipus vagyok

[Ilusta]

Nevetni fogsz, de én tényleg láttam ilyet cirkuszban!

[Playng]

Én is csatlakoznék az elöttem szólókhoz - csak munka után takarom le alovam, ha megizzadt. És ilyenkor, télen, egy jó kis terep után bizony megizzad a ló. Egyébként nem raknék rá, mivel van jó vastag szõre, nem kell a lovat félteni, hogy megfázik. A nyírt lovaknál természetesen más a helyzet. ott szükséges a takaró-

[Cirmos]

Zsubaba!Fantaziad az van

[Haflingi]

Nem szavaztam, mert nem találtam a s zavemhez közel álló választ. Munka után takarnám a lovat száradásig (hamán rusnya dög vótam és nem száratt meg alattam...) Ézen felül csak a nyírt lovat takarnám. Hogy minek nyírni? Csak azt a lovat, amit valami miatt nagyon kell... Pl. túl nagy a szõre és folyton visszaizzad, ettõl hajlamos az állandó megfázásra... Ez elõfordulhat akkor, ha már úgy jutottál hozzá, hogy folyton tutujgatva volt. Más esélyekkel indul, mint amelyik szabadban, legelõn nõtt fel. Szóval a kénmyszerbõl lenyírt lovat takarnám, mert neki hiányzik a természetes védõrétege, amit egyébként pont akkorára növeszt, amekkorára a hideg függvényében szüksége van...

[Cirmos]

Halflingi!Teljesen egyetertek veled

[WinchEszter]

Én sem szavaztam végül, mert egyik választ sem találtam igazán olyannak, amivel egyetértenék.Megboldogult "ángolos" koromban egy idõben én is éjjel-nappal takargattam az egy szem pici lovacskámat, így nem lett medveszerû bundája és nem izzadt halálra munka közben. Viszont napról napra amortizálta le a méregdrága takarót így végül feladtam a dolgot.Most ridegtartásban laknak a lovaim, és a tapasztalataim a következõk:A múlt õsszel, úgy szeptember vége felé hirtelen beütött egy szakadó esõs és ronda szélfúvásos idõ, ami közel egy héten át tartott. Akkoriban teljesen a szabad ég alatt laktak a lovak (értsd: nem volt féltetõ sem a fejük fölött), és a harmadik napon szabályosan cidriztek az ázott szõrükkel a viharos szélben, pedig volt vagy +15 fok. Aztán meglett a fejük fölött a tetõ, ami szélvédett is volt, és attól kezdve nyugodtan ácsorogtak az esõben, ha nem fújt a szél, ha viszont fújt, gyorsan behúzódtak elõle a tetõ alá. Azonban az említett cidrizõs napokon sem fázott meg hál' istennek egyikük sem. Sõt, Barka lovam, aki megvételekor istállózott ló volt (igaz, napközben karámban, éjjel meg egy k. hideg, betonpadlós angolboxban lakott), egy február végi napon lekerült a Bakonyba, ahol szakadt az esõ, néha ónos is, és a többi ló egy álló héten át nem engedte be õt a tetõ alá, kint ácsorgott a szakadó lében. És akkor sem lett semmi baja (ellenben a korábbi betonos istállózás következtében valamennyi ízülete úgy kattog, mint a Bádogember olajozás elõtt). Takarót azóta sem látott, max. ha ki szeretnénk lovagolni, és elõtte jó lenne, ha sem a nyergelendõ ló háta, sem aztán maga a nyereg nem ázna szét.Ellenben most került hozzánk két telivér kanca Dióspusztáról. Világ életükben istállóban laktak, most meg, ugyan tetõ alatt van a boxuk, de az elöl teljesen nyitott, és oldalról is csak szügymagasságig zárt a szomszéd kifutóktól. Tehát gyakorlatilag õk is a szabadban vannak. Rövid a szõrük, így amikor beütött a mínusz tizenöt (másnap, mint ahogy hazahoztuk õket), éjszakára letakartuk õket, de csak egy-egy vékonyka takaróval. Ez most is így van, vagyis ha mínusz nyolc-tíz fok van éjjel, akkor biztos, ami biztos, letakarjuk õket, különben nem. És kutya bajuk. A folytonos takaróhasználat szerintem csak a gazdi kényelmét szolgálja, a lónak olyan, mint az ölebnek a kutyakabátka. Szvsz ugyanez a helyzet az "öreg fuvarosok" véleményével, akik szentül meg vannak gyõzõdve arról, hogy az istálló legyen jól bezárva, benne vagy plusz húsz fok, és éljen az ammónia! E tétel szerintem fõleg abból az alaphelyzetbõl adódik, hogy a fuvarosló legyen mindig baromi kövér, rövid és csillogó szõrrel - igaz, hogy hatévesen már rokkant patákon botladozik a lucerna + kukorica tuningtól, de reng rajta a háj - és nem olyan ronda szõrmók, mint a bolond pesti csaj lovai (ezt a megjegyzést én kaptam a régi helyemen, ahol a lovaimat szentségtörõ módon éjjel-nappal a karámban tartottam). Ilyen zsírlovat pedig tényleg csak gondosan bedeszkázott ablakú istállóban lehet elõállítani.Viszont tény, hogy ha télen sem akarsz nyakig dzsuvás lóval kimenni dolgozni, akkor vagy takard be, vagy óránként szedd ki alóla a trágyát és/vagy jól csukd be a (tiszta) istállóba és ki se engedd tavaszig. Nekem legközelebb májusra lesznek "szalonképesek" a jószágaim.

[Kitty]

Teljesen egyetértek WinchEszter-rel, nekem a kilenc hónapos csikóm még sosem látott belülrõl istállót. Lótakaróm nincs is! A picim köszöni szépen nagyon jól érzi magát tongue.gif , és mire megnõ egészségesebb lesz az összes többi istállós növendéknél!

[ikácska]

Teljesen takaróellenes vagyok. A pacim (itt született) világ életében ridegtartásban volt, tökéletesen érzi magát. Van neki egy kis fedett rész, amibe be tud húzódni, illetve van egy, a fedett részbõl nyíló kis istállója, ahova szintén bármikor behúzódhat. Én egész télen nem láttam az istállóban. Még a leghidegebb éjszakákon sem. Amikor a barátom megvette a lovát és idehozta (elõtte istállóban volt) õsszel, majd szétfagyott, de 3-4 nap múlva már semmi baja nem volt. Ha úgy van kedve, a hideg hóban hempergõzik, és õ is mindig kinn van. Ha dolgozik, akkor meg igyekszem lesétáltatni, nyereghelyen meg csutakolni.

[Afi]

ikácska,de gondolom jó nagy szöre lehet,és ha ridegtartásban volt,akkor nyilván hozzászokott.De a mai finnyás pacik...

[ikácska]

Afi! Érdekes, pont most gondolkoztam rajta, hogy tavaly sokkal nagyobb volt a szõre. Már kezdett tavaszodni, és akkora szõre volt, hogy már szívem szerint levágtam volna, ha egyezett volna az elveimmel. Idén egyáltalán nincs nagy szõre. Csak egy kicsit nagyobb, mint õsszel, és mégsem fázik. A barátom lovának viszont annál nagyobb a szõre, és õ sem fázik. Egyszerûen imádnak kinn lenni. Pedig õ is amolyan istállózott "finnyás" ló volt, hogy a Te szavaiddal éljek, mégis hamar beleszokott. [ 05 Január 2003, 21:45: Az üzenetet átszerkesztette: ikácska ]

[Cavalier]

Egy kis kiegészítést szeretnék írni arról, hogy a lónak nem a szõre az ami fûti, az csak bent tartja a meleget. A legfontosabb, hogy az étrendje legyen rendben meg az emésztése, hogy fel is tudja dolgozni a kapott tápanyagokat. Aztán õ majd akkora szõrt növeszt magának, amekkorára szüksége van a hideg függvényében. Ha nem elég a szõr, akkor több energiát szán a teste melegítésére, a pontos számokra nem emlékszem, de ha jól tudom, a ló kb. 3-5-ször annyi energiát képes a hõháztartására fordítani (a bevitt táplálék %-át nézve) mint az ember.A takarót én feleslegesnek tartom, ha az embernek van ideje, kedve, ereje foglalkozni a lóval. Lovaglás után csutakolni, sétáltatni amíg kell. És mi a véleményetek az infrás lómelegítõrõl? Azt építettek most itt az istállóban..Cav

[WinchEszter]

Ha lenne ilyenünk, megfüröszthetnénk a jószágokat néha télvíz idején is. Kissé hátborzongatóan hangzik ez az "infrás lómelegítõ" kifejezés (meg az is, ahogy kinéz), de az inkább lehet hasznos, mint pokrócolgatni a lókat ahelyett, hogy hagyjuk õket természetesen és normálisan élni.A fürösztésre is inkább csak azért vágynék néha, hogy ne halljam vissza az ammónia-pártiak gúnyos megjegyzéseit a "folyton koszos" weszkós lovakról - pedig lassan több idõt töltenek a gyerkõcök lópucolással mint lovaglással, de minden hiába, fõleg a gaz hempergõdzõs szürkék esetében Próbáltatok már tízcentis szõrû, sárban hempergett szürke lovat esõ után tíz perccel tisztára suvickolni?

[mandula]

Ó igen, próbáltam...És amilyen igénytelen vagyok, a végén arra jutottam, hogy a nyereghelyen szárazra törölgettem, és a páncélos lovaghoz hasonló állattal kimentem lovagolni.

[sarolta]

Hát,Irokéz ugyan nemn szürke,hanem sárga,de a múltkorjában én is igy jártam...én akkor a szõrén lovaglás mellett döntöttem,mert a heveder tájékát egyszerûen lehetetlenség volt rendesen lepucolni,valamint vizes is volt mindenhol a ló,igy csak össze-vissza tologathattam rajta a sárdarabokat Én munka után használok takarót,miközben sétáltatom,mert legtöbbször megizzad a kis drága,de az istállóban nincs takaró rajta sosem...addigra megszárad.És szerencsém van ,mert a nyereg alatt sosem izzad meg,csak alig alig.

[moly]

Hidegben, esõben, szélben érkezvén, ha még nem száradt meg a lovam (mert õ a nyereg alatt is megizzad, szemben más lóval, akirõl itt olvastam... ) betakarom, amíg megszárad. Pedig télre nagy bundát növeszt és kint ( vagy kinn, de nem kinnt!) tölti nappalait-éjjeleit Isten szabad ege (és féltetõje) alatt. Ha akarom, vagy szükség lenne rá, van lehetõség arra, hogy bokszban (inkább így, ksz-szel, nem x-szel!) legyen. Nincs méregdrága takaróm, mint WinchEszternek valaha, ahogy írta. Egyszerû, madzagtalan takaróval takarom le Belzebubot, hiszen nem éjszakákon át álldogál abban. Nem hiszem, hogy azt mondani, hogy a csikóm sem istállót, sem takarót nem látott, az dicsõség. Lehet, hogy nincsen rá szükség (mert van védettséget biztosító hely, pl.) de én megmutatnám a csikómnak a "házat", ha lenne rá lehetõségem. Hátha nem hal szörnyet ijedtében, mert úgy nõtt föl, hogy soha fedett, sõt zárt helyre beküldeni nem akarták. (Ez nem kedvencem, Az-Egyetlen-Útja-Az-Igazságnak! Csak az én privát nézetem ezügyben.) (Azért a javítás, mert más értelmet adtam egy mondatnak, mint szerettem volna.) [ 11 Január 2003, 22:20: Az üzenetet átszerkesztette: moly ]

[Pimasz]

Én például új hobbimként lovakat nyírok, de csak sportlovakat, amik keményen dolgoznak a télen is. Azokat a lovakat mindig takarni kell, ráadásul nem lehetnek ridegtartásban (bár ilyenre nincs is nálunk lehetõség). Az én lovam ugyan boxban van (az angolból jön, ezért eredetileg x-el írandó), idén nem kapott takarót, de nincs is +nyírva. Tavalyelõtt azonban raktam rá, és könnyebb volt vele a munka, mivel nem nõtt akkora szõre. Hamarabb száradt + munka után, és nem is fázott +.

[WinchEszter]

OFF, de legalább újra elõkerül a téma ;)

idézet:

---

Eredeti szerzõ: moly:Nincs méregdrága takaróm, mint WinchEszternek valaha, ahogy írta. [/QUOTE]Valaha volt rendes munkahelyem, tûrhetõ fizetéssel, akkor volt nekem méregdrága takaróm. (meg úri bértartó dolgom )

idézet:

---

Eredeti szerzõ: Menches: Dolgoztam 1 olyan istállóban ami selejt panel elemekbõl épült.Abban minden lovam letakartam,persze csak a hagyományos pokróc hajtogatos módszerrel.A 7 lóhóz 2 takaró jutott. [/QUOTE]Most, hogy 7 lovamat etetem és õk a "rendes" munkahelyem is, már nem telik arra a méregdrága takaróra. Úgyhogy kedves Menches, elárulnád, hogyan osztanál be 7 lóhoz 2 pokrócot?

[moly]

Én nem bánom, hogy nincs méregdrága takaróm, nem is vágyom rá. Az, ami van, a célnak megfelelõ. Ha majd felvonulok Belzivel Párizsban egy jóhírû lovasfesztiválon , akkor varrok egy gyönyörût, csak alkalomra. ;) Amit esélye sem lenne széttépni egy leheveredésnél, ha úgy adódna. [ 12 Január 2003, 12:11: Az üzenetet átszerkesztette: moly ]

[moly]

idézet:

---

Eredeti szerzõ: Pimasz:Az én lovam ugyan boxban van (az angolból jön, ezért eredetileg x-el írandó[/QUOTE]Eredetileg igen, de mivel jövevényszó, ksz-szel kívánatos írni. És x-szel, nem x-el. Az x-el, aki lottózik, kedves Pimasz. tongue.gif (Az általad is i-vel írt hobbi szó is jövevényszó, az angolból származik és eredetileg y-nal írták. A jó ángliusok mindenképpen.) [ 11 Január 2003, 22:32: Az üzenetet átszerkesztette: moly ]

[Ilusta]

Könyvmoly néni!Túl sok helyesírási könyvet olvasol!De, tökéletesen igaz amit írtál!

[misi western bakony]

Rágódik,rágódik keményen

[moly]

Nagyon laktató egy zsíros kis helyesírási szakkönyv!

[Miss Poppy]

Sziasztok!Nálunk az edzõnk nem nagyon szokott használni takarót a lovinkra. Csak akkor, ha hideg, szeles idõ van és a lovak a munka befejeztével még nem mennek le a pályáról, hanem legelésznek, míg a többi ló is végez az edzéssel.Az istálóban már levesszük róluk.