412 válasz a témához

[Gabo]

Ezt a témát akár én is nyithattam volna, de mégis hagytam, hogy megelõzzenek. ;) Kecskemét nekem kicsit messze van, de szívesen hallanék az ottani színházi dógokról. Én fõleg büdöspesti élményeimet oszthatom meg az arra kiváncsi népekkel. Kezdetnek azt tanácsolnám (egy friss sokkhatás nyomán), hogy ha véletlenül Budapestre tévedsz, Ken Tacky, A púpos c. Színmûvészetis elõadást NE nézd meg.Amit bárkinek jó szívvel ajánlok, az egy nagyon komoly elõadás a Budapesti Kamaraszínházban, Dosztojevszkij mûvének földolgozása: Bûn és bûnhõdés a rácsok mögött. Régen láttam ilyen pontos, tiszta elõadást. És legnagyobb meglepetésemre, nem éreztem utána azt, hogy "XY nagyon jó volt benne, míg ZA pocsékul szerepelt". Olyan remek egység volt a játszók között, hogy senkit nem akartam külön kiemelni közülük. Nem egy vidám darab, de megéri megnézni.[ 27 Január 2002: Az üzenetet átszerkesztette: Gabo ]

[Gabo]

+1 kihalt téma, ide se ír senki. :( Kedden láttam a Woyzeck-Munkáscirkuszt a Krétakör Színházban. Kemény, könyörtelen színház volt az ember elállatiasodásáról... :( Testileg-lelkileg kimerítõ lehetett a színészeknek, azt gondoltam, túl sem élik. Szerencsére mindenki életben maradt, beleértve engem is. És azt hiszem, képes vagyok emberi életet élni, úgyhogy annyira nem köll aggódnom. Ken Tacky! Sokat gondolkoztam, ki a kedvencem, de nem igazán tudom. Ha igazán jó színházat látok, az egy egész csapat pompás összmunkája.Vannak azért páran, akiket jó színésznek tartok, de nem tudom, ismered-e õket, ált. budapestiek. Pl. László Zsolt, Szirtes Ági.Mások is írhatnának ide, akik szeretik a színházat. ;) Üdv:Gabó ;)

[Oxigen]

Sziasztok!Én is nagyon szeretem a színházi elõadásokat, már a jókat. A Madáchba szoktunk volt menni, és egyszerûen imádom..., de a Vígszínházat is nagyon szeretem.Én elsõsorban vígjáték és musicalhívõ vagyok (drámából az életben is van épp elég részem), de ha éppen jó hangulatban vagyok, akkor azért nehezebb darabokat is megnézegetek.Oxigen

[nemeth zsuzsa]

Ken TackyA fösvényt én is láttam, akkor Haumann Péter játszotta a címszerepet. Õt például nagyon jó szinésznek tartom.Érdekes, de fiatalabb korában nem szerettem...Legutóbb a Hegedûs a háztetõn-t láttam. Huszti volt Tevje,a tejesember. Az elõadás remek volt, de én láttam egyszer a TV-ben egy részletet abból ahol a Bessenyei(vagy y) énekelte. Hát az jobb volt....

[BoKa]

idézet:

---

Eredeti szerzõ: Ken Tacky:Tegnap néztem meg Moliére A fösvény címû drámáját. Kötelezõ darab volt, mert most kezdünk tanulni a drámáról. Teccet

---

A Katonában kb. egy évvel ezelõtt egy Moliére "feldolgozást" láttam, (Tartuffe) amiben elhangzott az a mondat, hogy Bazzeg, de jó segged van".Hm...Hááát... Az oktalan káromkodást,durvaságot nem tartottam annyira oda valónak...Kb. fél éve meg a Pesti Sz-ban A képzelt beteget Reviczky-vel. Az tetszett.

[Oxigen]

idézet:

---

Eredeti szerzõ: nemeth zsuzsa:Ken TackyLegutóbb a Hegedûs a háztetõn-t láttam. Huszti volt Tevje,a tejesember. Az elõadás remek volt, de én láttam egyszer a TV-ben egy részletet abból ahol a Bessenyei(vagy y) énekelte. Hát az jobb volt....

---

Én is mindkettõt láttam, de annyira más a két elõadás stílusa, hogy nem mondanám jobbnak egyiket sem. ;) Bár, ha választanom kellene, a Husztisra szavaznék, mert az összbenyomásom sokkal jobb volt róla. Nekem úgy tûnt, mintha Bessenyei (vagy y) elnyomta volna a többi szereplõt. Nem?

[Gabo]

idézet:

---

Eredeti szerzõ: BoKa:A Katonában kb. egy évvel ezelõtt egy Moliére "feldolgozást" láttam, (Tartuffe) amiben elhangzott az a mondat, hogy Bazzeg, de jó segged van".Hm...Hááát... Az oktalan káromkodást,durvaságot nem tartottam annyira oda valónak...[/QB][/QUOTE]Ezt az elõadást éppen nem láttam (a Katonába néha elég nehéz jegyet szerezni), de én nem bánom sem a káromkodást, a köpködést vagy a meztelenséget - abban az esetben, ha a darab szempontjából értelme, jelentõsége van. De csak akkor! ;) Most láttam valamit, amit NEM ajánlok nektek: Az Édentõl keletre c. elõadást a Budaörsi Játékszínben. Ilyen fantáziátlan rendezéssel még nem is találkoztam azelõtt. :mad: Én alapban is azt szeretem, ha a színházi elõadás mást is mond a puszta történetmesélésen kívül; valami mélyebb lényeget, valami újat az emberrõl és a világról. Szóval, érdekes dolgokat.De ez még a történetet sem interpretálta normálisan! Tömény unalom és színészügyi katasztrófa volt. :( ((

[nemeth zsuzsa]

Oxigén!Én az egész Bessenyei-féle elõadást nem láttam, csak egy részt a TV-ben, (talán valami önök kérték tipusú mûsorban), azt a részt ahol énekli a Ha én gazdag lennék... kezdetût. Annak a hangulata nagyon tetszett. El tudom kéüzelni, hogy az Õ személyisége elnyomta a többi szereplõt. De ez nem az Õ hibája, talán még csak nem is a többi szereplõé, hanem mondjuk a rendezésé. Volt sok olyan darab amit túlságosan "ráépítettek" egy-egy színészre...Az Édentõl keletre-t olvastam. Nem hiszem, hogy színházban megnézném. Nagyon nehéz lehet eljátszani, ráadásul a könyv olyan hosszú, hogy egy csomót "húzni" kell belõle, gondolom...Lehet, hogy ezt inkább a könyvesbe kellett volna írnom, mindegy...Zsuzsa

[Gabo]

Nem az számít, hogy húzni kell a történetbõl. Akármennyit kihúzhatnak, ha tempós, jelentõségteljes elõadást hoznak létre. Ez nem sikerült nekik. :( Évekkel ezelõtt 2x láttam a Hegedûs a háztetõn-t, egyszer Husztival, egyszer pedig Dunai Tamással. Az utóbbi valamivel jobban tetszett, mert Dunai jobb Tevje, és jobban is énekel, szerintem, még ha ezt elsõre nem is nézné ki belõle az ember. Sokáig ez volt az egyetlen musical, ami tetszett, de amióta elolvastam Solem Alechem: Tóbiás, a tejesember c. könyvét (ezt dolgozták föl), ez sem nyûgöz le.

[BoKa]

idézet:

---

Eredeti szerzõ: Gabo:Ezt az elõadást éppen nem láttam (a Katonába néha elég nehéz jegyet szerezni), de én nem bánom sem a káromkodást, a köpködést vagy a meztelenséget - abban az esetben, ha a darab szempontjából értelme, jelentõsége van. De csak akkor! ;) [/QUOTE]Igen, ha helye van, akkor én sem bánom. De azt látom, hogy sokszor csak azért teszik be, mert most ez a trend. Mert milyen jó laza, és felforgató darabot színre vinni..

idézet:

---

Én alapban is azt szeretem, ha a színházi elõadás mást is mond a puszta történetmesélésen kívül; valami mélyebb lényeget, valami újat az emberrõl és a világról. Szóval, érdekes dolgokat.[/QUOTE]Ez viszont azt vonja magával, hogy meddig lehet elmenni a "hozzátevéssel" egy darabban. Hol van az a határ, amíg még ki lehet írni, hogy (pl.) Moliere-t játszanak. (Az a kecskeméti pölö már nagyon nem Moliere volt..)Ellenben most pénteken a veszprémi Petõfi Szinházban Szophoklész Oidipusz király c. elõadás ezt érdekesen csinálta. 2 tragédia volt egyben. Az eleje szerintem elég unalmasra, és nehezen követhetõre sikeredett. De aztán jó lett.Persze ebbe is bele kellett tenni egy kis meztelenséget.. Hááát.. Volt benne egy sexjelenet is.. Szegény Szoph. Meg anno a görögök De jó, ez még belefért, be kellett tenni, hogy egyértelmû legyen az anyjához fûzõdõ sex. De mikor "megönygyilkolta" magát az anyja, minek kellett a cicijét megmutatni??? :confused: Nem értettem, azt minek oda.. (Kolti Helga, a vp-i színház igazgatója.) Ja, az újságban elõtte egy zavaros cikket olvastam róla, amiben mintha az lett volna, hogy teljesen levetkõzik.Nem tudom, de elképzelhetõnek tartom, hogy a közvélemény nyomására nem ment tovább a cicimutogatásnál De nem baj, mert a végén megkaptuk a teljes test látványát is, mikor Oidipusz (Gálffi László) meghalt, levetette mindenét, és szembefordult a közönséggel. Nagyon nevettem, pedig az addigi hangulat ezt egyáltalán nem hozta volna ki, nagy katarzis, minden, aztán ott áll elõtted egy csupasz kuki )) Akkor is vicces lett tõle ))Ott is csak azt éreztem, hogy csak azért tesszük be, mert olyan merészek vagyunk, hogy mi ezt meg merjük csinálni. Nem vált hasznára. Ettõl függetlenül tetszett.

[Gabo]

Ha nagyon megváltoztatják a történetet, ált. odaírják, hogy pl. Dosztojevszkij nyomán színre alkalmazta Sopsits Árpád. Antik darabokat elég nehéz megcsinálni, mert igaz, hogy õsi bölcsességeket fogalmaznak meg, de valahogy már nagyon távol állnak tõlünk. Persze nem lehetetlen jó elõadást készíteni Szophoklész-mûbõl sem.Én speciel nem tennék bele csak azért szexjelenetet, hogy a nézõ biztosan tudja: itt bizony a király tényleg jóban van a mamájával! Ennyi alapvetõ tudást, darabismeretet még föltételezek a szerencsétlen nézõrõl... Egyébiránt nem tudom, a meztelenségnek volt-e értelme ott, Veszprémben; látni kellett volna a darabot. 5 éve láttam egy Oidipuszt a Vígszínházban, az tetszett. Elég ritkán jutok le vidékre... Mostanában láttad?A legtöbb általam látott darabban helyén volt a meztelenség, csak egy elõadásban találtam fölöslegesnek, az Alföldi Róbert rendezte Vihar-ban.

[BoKa]

idézet:

---

Eredeti szerzõ: Gabo:Ha nagyon megváltoztatják a történetet, ált. odaírják, hogy pl. Dosztojevszkij nyomán színre alkalmazta Sopsits Árpád. [/QUOTE]Igen jó esetben. Meg ritka esetben Ha kint van, akkor már tudom, hogy ez egy erõteljesen átírt dolog, ha csak kicsit, akkor miért nem?

idézet:

---

Én speciel nem tennék bele csak azért szexjelenetet, hogy a nézõ biztosan tudja: itt bizony a király tényleg jóban van a mamájával! Ennyi alapvetõ tudást, darabismeretet még föltételezek a szerencsétlen nézõrõl... [/QUOTE]Persze, ki lehetett volna hagyni ebbõl is, de ott nem volt zavart keltõ. (max.pirító egyeseknek, elég meredeken volt megkoreografálva..)Egy kicsi lapáttal még rátettek erre a sexkérdére.

idézet:

---

Mostanában láttad?[/QUOTE]Igen, most pénteken.

idézet:

---

A legtöbb általam látott darabban helyén volt a meztelenség, csak egy elõadásban találtam fölöslegesnek, az Alföldi Róbert rendezte Vihar-ban.[/QUOTE]Alföldinél inkább azon lepõdnék meg, ha nem tenne bele meztelen jeleneteket, akár kell, akár nem

[Gabo]

idézet:

---

Eredeti szerzõ: BoKa:Ha kint van, akkor már tudom, hogy ez egy erõteljesen átírt dolog, ha csak kicsit, akkor miért nem?[/QUOTE]Mert nem mindig számít az alaptörténet. A színházban az eredeti dráma mindig csak nyersanyag. Még ha szó szerint adják elõ, akkor is másnak kell lennie, mint leírva.

idézet:

---

Alföldinél inkább azon lepõdnék meg, ha nem tenne bele meztelen jeleneteket, akár kell, akár nem [/QUOTE]A Viharba nem kellett volna, de pl. a Haramiákban oké volt, azt színtén õ rendezte. Bármennyire is ellenszenves ember Alföldi, azért a rendezéseiben idõnként remekül ráérez a dolgokra. Vannak hibái persze, hülyeségeket is talál ki, de elgondolkodtatóak a munkái. Készülök megnézni a Macbeth-et, bár nem tudom, kapok-e rá jegyet még ebben az évadban. ;) [ 11 Február 2002, 14:17: Az üzenetet átszerkesztette: Gabo ]

[Gabo]

Azt hiszem, nem ismerem õket, Ken... Nem tudom azt sem, hogy egyáltalán melyik Katonáról beszélsz: a budapestirõl v. a kecskemétirõl? Bocs, de nem tudok segíteni. :( A Macbeth-et viszont láttam múlt héten. Rendkívül nyomasztó elõadás, de érdekes ötletek vannak benne. Az viszont nem mindig jött ki jól, hogy újra fordították a szöveget; valahogy lealacsonyította, néha teljesen nevetségessé tette a történéseket. Amúgy érdekes volt.

[BoKa]

Múlt héten a Gyalog galoppot láttam a Pestiben.Érdekes volt, számomra egy példa arra, hogy nem kell minden darabnak felemelõnek, katarzissal végzõdõnek, és égbe szállónak lennie, a szórakozás könnyebb vállfajának ugyanúgy helye van. (Gabó+Hév) A darab maga kicsit össze volt kutyulva. Mivel én a humornak az abszurd vállfaját is szeretem, nekem bejött, tudtam rajta nevetni, az eleje meg kifejezetten tetszett. Aztán voltak benne elszúrt dolgok is persze, meg néhol kicsit erõltetett volt, de belefért. Összegzés nincs, az nem való

[Gabo]

Mindig mindenki félreérti a "szórakoztató" színházzal kapcsolatos szemöldökráncolásaimat. ;) Tisztázzuk: én nem arról beszélek, hogy ne játszanak vígjátékokat! Csak arról, hogy színvonalas darabokat adjanak elõ, színvonalasan. Akkor is lehet valami tartalmas, ha szétröhögted rajta az agyadat és nem vontad le a tanulságot a végén... De azért kell, hogy legyen benne valami, nem is tudom, mi... Emberség vagy tartalom vagy mifene! Az ún. szórakoztató- vagy bulvárszínház elvileg nem minõsítés, hanem kategória. Csak amit odasorolnak, az már általában unalmas és felszínes színház (a Pesti nem bulvárszínház!).Más. Tegnap megint megnéztem egy Színmûvészetis, végzõs elõadást, a címe: Mennyország. Én ingyen kaptam rá jegyet, lehet, hogy mások is, mindenesetre teltház volt. Egész tûrhetõnek bizonyult ez a komédia, szerencsére többnyire nem kinevettem, hanem idõnként valóban a poénjain vidultam.

[Gabo]

Két elõadást láttam mostanában, mindegyiket a Budapesti Kamaraszínházban.A Frankie és Johnny-t nem ajánlom senkinek. Film is készült belõle, Krumplirózsa címmel, talán Michelle Pfeiffer játszott benne. Amúgy séma 1-es amerikai melodráma.Shakespeare Titus Andronicus-a, amit tegnap láttam, már jobban tetszett, bár a darab nem tartozik a kedvenceim közé. Egy db élõ szereplõ maradt a végére, és õ sem tûnt valami boldognak, hogy Róma császára lett... Sajnos nem túl hatásosankerült hatalomra, mert a színész, aki játszotta, nem éppen a legjobb. Kicsit bosszankodtam, hogy még egy kardot sem tud fölösleges hadonászás nélkül elõhúzni. Egyébként nem volt rossz elõadás.

[Filly]

Láttátok Az ember tragédiáját? Csak 3 tévé közvetítette Az elsõ részt tudtam csak megnézni. Egyrészt eluntam, ami biztos baromi ciki. Másrészt Ádám és Éva nem különösebben tudott lenyûgözni színészi játékával. Pap Vera egész jól játszott, csak engem nem fogott meg, Szarvas József pedig nevének elsõ feléhez lett hasonlatos számomra Viszont Alföldi Róbert egyszerûen zseniális volt, de csak miatta nem voltam képes tovább nézni (meg egy-két mellékszereplõ is nagyon tetszett azért). Továbbá, lehet, hogy nagyon konzervatív vagyok, de nekem cseppet sem tetszett, hogy pucéran játszottak az ennek megfelelõ részekben. Számomra ez nem jelentett mást, minthogy elég bátrak ehhez. Ez meg nagyon kevés nekem. Nem vagyok prûd egyébként, hosszú évekig jártam nudistastrandra, -kempingbe, de mégis... A színház szerintem másról szól. Ja, és tényleg mindent meg lehet ebben a színházban csinálni. Kicsit talán ez is sok volt, hogy minden technikai lehetõséget be akartak mutatni (videokivetítõ, szökõkút, csakhogy a két legnagyobbat említsem).Lényeg a lényeg, most se lettem színházrajongó

[Gabo]

Ha csak ezt ismerném, nekem sem jelentene semmit a színház.Filly, egyáltalán nem szégyen, hogy untad. Unalmas volt. Én végignéztem, hogy rendesen ki tudjam magamban értékelni, de 3-szor elnyomott közben az álom. Túlzsúfolt volt az egész, ezért tartalmilag baromi üres. Nem tudom, tetszett-e valakinek egyáltalán. Szerintem Alföldi Róbert sem volt jó; ahogy haladt elõre a történet, Lucifernek inkább csak a komikus vonásait erõsítette, a közönség idõnként harsányan hahotázott rajta. Viszonylag részletesen írtam az elõadásról egy másik fórumon:"...puszta kiváncsisággal ültem bele kényelmes fotelembe egy bögre jó tea társaságában, hogy megnézzem a Tragédiát. Nem érdekelt a politikai v. nemzeti jelentõsége és töltete, nem törõdtem az épülettel sem, amirõl annyit vitáztunk. SZÍNHÁZAT akartam látni, ami emberileg ad nekem valamit; új dolgokat árul el nekem a világról és az emberi kapcsolatokról. Mindig ilyesféle szempontokkal közelítem meg elsõsorban a színházi elõadásokat, ezek alapján igyekszem felfedezni bennük érvényes eszközöket és igazságokat éppúgy, ahogy a hibákat is. Most sem tettem másként. Megpróbálom pontokba szedni, mit találtam.1. Szerintem voltak bajok az elõadás ritmusával. Elõször fölkeltette az érdeklõdésemet; izgalmasnak tûntek az egyes színeket egymástól elválasztó gyors, olykor elvont és szürrealista, vetített képsorok. De ahogy telt az idõ, ezek nem mutattak igazi változatosságot, jelentõség nélkül és gyorsan múltak el. Egyre inkább összekötõ jelleget kaptak, "csak azért voltak, hogy a szereplõknek legyen idejük átöltözni". Persze igyekeztek nem ezt kihangsúlyozni: tempós képeket, tempós zenéket használtak, igen fifikásan. De egy idõ után leleplezõdött ez a szándék és mindez egyhangúvá vált - egész egyszerûen azért, mert a drámának túl sok "színe" van, és nem lehet mindig ugyanazt az eszközt használni, hogy elválasszák õket egymástól. Nem elég az érdeklõdést fölkelteni, fönn is kell tartani. Fõleg ha úgy döntött a rendezõ, hogy Madách szövegét teljes terjedelemben, csaknem 4 órás, monumentális produkció keretében dolgozta föl. 2. A díszletek, jelmezek eklektikus zûrzavara inkább csömört, mint gyönyört okozott. Nem kellett volna mindent fölhasználni, még akkor sem, ha a legmodernebb technika és rengeteg lehetõség állt az alkotók rendelkezésére. Az elõadásoknál az egyik legfontosabb tényezõ az egységes stílus; a különbözõ korok egymásra pakolása csak akkor értelmes és érvényes, ha különleges jelentõséggel bír a történet és az emberi kapcsolatok szempontjából. Kissé szürreális hatású Éva eltûnése a kék metróval, túl nagy ugrás korban és stílusban, bár kis jóakarattal még elmegy, mint az érzelmi fogság, elmagányosodás és kiüresedés jelképe. Bevásárlóközpontot viszont nem érdemes szimbólumként használni, mert a plaza önmagában nem hordoz túl sok értékes jelentést, a repülõ pedig végképp értelmetlen az athéni színben, akárcsak a derék eszkimó baseball-ütõje vagy a szürke ló a római képben (éppen vedlés elõtt, de ez mellékes). És még lehetne sorolni a példákat. Azért baj, ha a látvány kedvéért túlzsúfolják az eszközöket, kellékeket, mert így kevesebb hangsúly esik a tartalmi mondanivalóra, vagy a nézõ belefásul a tömény látványba, ami nem hordoz elég tartalmat egy idõ után. Azonkívül a valóban szép és érdekes ötletek elsikkadnak a "tömegben", elveszítik jelentõségüket. Mert az éneklõ angyalkafejek, csillogó jelmezek és kaszkadõrmutatványok hangsúlyosabbak, mint az érdekes szerkesztésû könyvespolc, viszont sokkal kevesebb szükség lenne rájuk és olykor nagyon ízléstelenek is (fõleg az angylkafejek).3. A színészek alakítását sokszor keményen alárendelték a technikai bravúroknak, és így elveszett a látványos díszletek között. A lényeg tünedezett el! Az emberi viszonyok olykor kissé nyersen is jelentkeztek; lehet, hogy a próbafolyamat még messze nem fejezõdött be, mikor elõ KELLETT adniuk. Egyébként láttam törekvéseket, nagyon igyekeztek a fõszereplõk (a többiek szerepe eléggé elsikkadt) és ez becsületükre is válhat - ha késõbb sikerül elérniük, hogy emberi mivoltukban fontosabbak legyenek, mint a látvány. Ez most sziszifuszi küzdelemnek tûnt. Jelenlétük nem vitte elõbbre az elõadást; az inkább csak úgy gördült elõre, ahogy a fogaskerekek vitték és filmbetétek szabdalták. Alföldi Lucifere szerintem egyáltalán nem volt döntõ; sajnos inkább komikus figurának tûnt, aki eljátszadozott egy kicsit az emberpárral, mert úgy tartotta úri kedve. Nem tudom, hogy ez rendezõi koncepció-e, mindenesetre az ember valahogy nem így képzeli el az õsi Tagadást. Viszont volt egy jó mondata a lovagi színben, ami nagyon jellemzõ erre a mi korunkra, bár ez inkább Madách érdeme:"De közömbös korban nem leend,ki új hasábot vetne a parázsnak..."Az utolsó isteni szózatot én nagyon hiányoltam (bár kétségkívül ócska lett volna kivetítve). Helyette kaptunk egy helyes, csillogó szökõkutat... Ez maradt emberi létezésünk egyetlen vigasza..." Már csak egyvalakinek kell megnéznie az elõadást: az új Nemzeti Színház igazgatójának. Õ ugyanis távol maradt a bemutatóról.

[BoKa]

Én nem néztem meg. Több okból.1:Mikor láttam, hogy az összes királyi csatorna ezt sugározza,(m1,m2,Duna) kicsit olyan érzés támadt bennem, hogy ezt _kötelezõ_ megnézni. Na nehogymá'! Ez már egy erõs ellenérv.2:Csak az igazán jó darabok és elõadások jók tévén keresztül nézve. A varázs ritkán jön át, egy csomó dolog elveszik. Félre ne értsétek, a darabbal semmi bajom, azt szeretem...3:Éva azaz Pap Vera. Nagyon nem szeretem. 4:Alföldi. Dettó.5: Az elejét ezektõl függetlenül (mert azért kiváncsi voltam egy bizonyos szintig rá) elkezdtem nézni. Igazán nem mondhatom, hogy nagy hatást tett rám az a kemény kb.10-15 perc, amit láttam belõle.. Egy nagy kék gömbben pucér néni és bácsi (bár erre számítani lehetett, ha PapVera) bohóckodik pár ember hátán, és egy szõrös ember selypeg középen. Utállom, ha nem tud rendesen beszélni egy hivatásos. Nem az a dolga?

[Gabo]

De az lenne a dolga, hogy tudjon beszélni...Én kiváncsi voltam rá, hogy milyen lett, ezért néztem meg a tévében. Nem volt kedvem fizetni érte. ;)

[BoKa]

Én is kiváncsi voltam rá egy bizonyos szintig, ezért kezdtem el nézni. De akkora ellenérzéseim voltak vele szemben, hogy õszinte leszek: elég kicsi esélye volt, hogy tetszen. Tudom, ez a világ legbutább hozzáállása, és már megint bebizonyítottam, hogy bizony csak ember vagyok mégis (Én legalább bevallom ;) ) De az esélyt azért megadtam neki, viszont ennél tovább nem akartam menni, átrágni magam rajta már nem akartam

[Gabo]

Azt hiszem, én valóban elfogulatlanul és hõsiesen álltam hozzá - de idõnként jókat szunyáltam a fotelben, az az igazság.

[BoKa]

Ó, én már leszoktam arról, hogy _akarjak_ elfogulatlanul állni bármihez is. Minek? Úgyis mindenben, mire csak ráránézünk, vagy rágondolunk benne vannak az érzelmeink szerintem. És ezeket nem is karom lekapcsolni Inkább az ajtót hagyom nyitva, hogy módosíthassam a véleményem Ebben az esetben is ez volt.

[Gabo]

Az elfogulatlanság, mint olyan, persze, nem létezik emberi lényeknél. Legföljebb a türelem, hogy elviseljük azt, amivel szemben elfogulatlannak kellene lennünk.

[Filly]

BoKa, teljesen egyetértek veled Valójában csodáltam, hogy egyáltalán az elsõ részt végig tudtam nézni...

[Dominik]

Gyerekek, most melyik Tratuffe-röl van szó, a kecskeméti Katonáéról vagy a pestiéröl? mert én a pestit láttam, jó volt, mindne a helyén, Zsámbéki Gábor rendezte, kellemes színházi este, a színészek baromi jók voltak, de semmi több.Kedves Ken Tacky!Én ismerem a kecskeméti társulatból Hüse Csabát és Magyar Évát, mivel ök régen az egri színházban voltak. Láttad valamiben öket?Ja, a Magyar Attilát is ismerem, szeirntem láttam is öt valamiben régen, csak már nem emlékszem ráJaj, már megint Alföldi . . . éppen ma írtam róla a szinhaz.hu-ra . . .Meg a Tragédiáról is . . . Gabónak igaza van: nézzétek meg a Bün és bünhödést a rácsok mögöttet, mert tényleg nagyon hatásos elöadás . . .

[Dragoon]

Hé!A szüleim a Vígsz×nházba dolgozn$k!Ap#m meg{_%2@/&#'< @@!&% / ÷ ÷×

[Huxley]

Suttogó, a macskát talán nem kéne felengedni az asztalodra.

[BoKa]

Vagy indítsd el a macskátlanító programot Díjnyertes program volt, ha olyat észlelt, hogy a macska végigment a billentyûzeten: aws drf xdc gzh huj xdc vgb njm akkor azokat kiszedte a szövegbõl

[Zsubaba]

a macska csak ráfeküdt az alt gombra

[Dragoon]

Nem a macska, a HÜLYE osztálytársam a számtech óra végén kirántotta a tápkábelt küldés közbe.Üdv: Suttogó

[Aniko]

Napok óta motoszkál bennem egy színházi kritika, és gondoltam, meg kéne írnom. Körülnéztem, és megtaláltam a nekem való topicot!Hogy az elôttem szólókkal egyet értsek: ezt a topicot akár én is nyithattam volna! A Gyalog galoppot én is láttam a Pesti Színházban, és nagyon tetszett! (Kétszer is megnéztem.)Imádtam Gyuriska Jánost és Kolovratnik Krisztiánt! Igazán jól volt megcsinálva a darab!!De ami piszkálja a csôrömet napok óta, az a Mágnás Miska.Igazából nem is elôadást nézni mentem be az Operett színházba, hanem a barátnômhöz beszélgetni, de mivel ô ott dolgozik és éppen nem ért rá, beültetett engem az igazgatói páholyba, hogy nézzem az elôadást.Mondta, hogy a kedvenc színészem, Kiss Zoli van éppen a színpadon, nézzem csak. Oké, néztem. Rájöttem, hogy túl sokat néztem napközben monitort, mert alig láttam az arcokat a színpadon, és ez roppantul zavart... (persze ez nem az elôadás hibája, csak a szememé! De a második felvonásra egész jól belejött a szemem a távolbalátásba...)Hát meg kell mondjam, nem lesz a kedvencem ez a darab. Egyedül Pixi és Mixi tetszett a darabból, azaz Kiss Zoltán és Faragó András alakítása.Nem hittem a szememnek, annyira jól játszott Kiss Zoli! Elnézegettem a darabot, hát nem okozott katarzist... Bejött Oszvald Marika mint fiatal szolgálólány a maga 53 évével... nem volt túl meggyõzõ, de a közönség nagy része imádta, a szimpla megjelenésért is megtapsolták.Kicsit énekelgetett, aztán bejött Bajor Imre, mint ifjú lovászlegény... hát õ sem gyõzött meg! Rögtön egy kis tánccal kezdtek, ahol Bajor Imre bebizonyította, hogy õ bizony utál táncolni és nem is fog megtanulni! Sebaj, Oszvald Marika helyette is táncolt, le a kalappal elõtte, szeretnék én 53 évesen így ugrándozni a színpadon!Na, aztán megjött a bonviván és a primadonna. A bonviván Bot Gábor volt, jól játszott, jól énekelt, semmi baj nem volt vele.A primadonna... külön fejezet!! Dénes Juditnak hívják és szörnyû rossz!! Énekelni még úgy-ahogy megtanult, némi hangja is van. De volt 5 mondata a színpadon, amit el is kellett volna játszani... na az siralmas volt! Még én is jobban eljátszom, pedig közöm nincs a színészethez...Uhh! :mad: A darab befejezése is érdekes volt: ének és tánc a színpadon, minden szereplõ boldogan énekel, eccercsak lemegy a függöny.Kérdeztem a barátnõmet: így van vége?! Mondta igen. Visszahúzták még egyszer a függönyt, majd újra leeresztették. Én meg bután néztem.Összességében: nem értem, hogy miért kell mindent a "nagy öregeknek" játszaniuk? Én értem, hogy a közönség zabálja Bajor Imrét és Oszvald Marikát, de én már valahogy nem hiszem el nekik, hogy õk a fiatal szolgálólány és lovászlegény akik hûdeszerelmesekegymásba! [ 10 Január 2003, 21:22: Az üzenetet átszerkesztette: Aniko ]

[Aniko]

Tegnap voltam a Thália színházban, egy balett elõadást néztünk meg. ART ballet Budapest elõadásában Mozart, un requiem Az elsõ részben szürke ruhás fiúk és lányok szürke fényben szürkén táncoltak, össze-vissza...A prospektus szerint "20 fiatal profi táncos"-t láthattunk.Hát ez a 20 fiatal képtelen volt egyformán mozogni, ugyanabban az ütemben felemelni, egyforma magasra lendíteni vagy emelni a lábát...Kiábrándító és unalmas volt. Sokan el is húztak haza a szünetben, de mi hõsiesen kitartottunk, mert Mozartra voltunk kíváncsiak.(A beugratás az, hogy nem Mozarttal kezdõdik, hanem Bachhal, és nem értettük, miért, csak a szünetben szereztünk prosit.)Idézek: A balett drámai tiszteletadás Mozart élete és zsenije elõtt. Az elsõ részben Bach D-moll Csemballóversenyére táncolgattak a fiatalok, álmosító volt, bár szép.Engem lenyûgöz a balett-táncosok könnyed mozgása, és - ha sikerül - a mozdulatok pontossága.A második részig viszont érdemes kitartani! Egy fantasztikusan gyönyörûen mozgó lány táncolta Mozart szerepét, és hipp-hopp elrepült az az egy óra, amit erre szánt a koreográfus.A szürke ruhás táncosok itt is szerepeltek, tömegként, de így már jobbak voltak. Ja, ha bárki azt gondolná, hogy Mozart Requiemjére táncolnának, az téved. Richard Rentsch komponálta a második rész zenéjét.Összességében: aki szereti a jó balettet, a pontos mozdulatokat az menjen el a Balsoj Balettbe, ezt a darabot csak akkor nézze meg, ha nem idegesíti a pontatlanság. Mentségükre legyen mondva, hogy a társulat 2002. szeptembere óta van együtt, a világ minden tájáról vannak benne táncosok. De ha én lennék a koreográfus, nem engednék színpadra egy ilyen "félkész" állapotban lévõ produkciót.