5436 válasz a témához

[kokr80]

Szia Csövi!Ha jól emlékszem, a Boleró lehetett az, akirõl beszélsz. Nem sokat találkoztam vele, nem volt túl sokáig a Józsinál.A környékbeli lovardákat illetõen meg nem sokról tudok, inkább csak lovas emberekrõl. Sõt, ez sem lovarda, inkább "lovas tanya". Se fedeles, se igazi körkarám. Leginkább csak a szórakozás! Olyan ismerõs a neved! Nem váci vagy véletlenül???

[Paddington22]

Csövi, szóval Kokr megelõzött a válasszal...Ismerem Bolerót, bár csak párszor próbálkoztam be nála egy kis simivel, de aztán nem erõltettem a dolgot. Örülök, hogy kezelhetõbb lett, és hogy jól megvagytok együtt. Nekem nem lett volna türelmem hozzá. Nem tudod, miért lett ilyen bizalmatlan?A környéken tényleg nincs a szoros értelemben vett lovarda... Pedig épülhetne egy fedeles, én nagyon örülnék az ötletnek!

[Dreamcatcher]

Timi!! Mivel a lovastanya bejárata Dunakeszi-Gyártelep, és Göd alsó vasúti állomások közt leledzik, azt mondanám neked, ha tudsz kocsival menni, azzal próbálkozz. Bp-rõl kifelé kell indúlni, a Váci úton Vác felé, ezután a Váci útból, ha kiértél Pestrõl 2.számú fõút lesz, keresztül kell jönni Dunakeszin, és a Sportpálya után látsz egy Agip-benzinkutat(ez a bal oldalon, késõbb van a jobb oldalon is egy asszem az Shell!), azután(jobbra) van egy autós vasúti átjáró, ami egy homokútra visz. A homokúton kell továbbmenni, és hamar meg fogod látni a villanypásztoros legelõt(???) na az már az övék. Mész tovább, egy szõlõskert sarkánál le lehet kanyarodni balra, ott kanyarodsz, elmész a kutyásketrecek mellett, onnan már egyértelmûen meg fogod találni, de a konkrét bejáratot sajnos nem tudom neked leírni, de talán a ketrecek mellett van út! Sok szerencsét, remélem érthetõ!!

[Pendemonium]

Drimkeccser és Timi!Kicsit komplikáltan írtad le a dolgot, most megpróbálom én is:Amikor elhagytuk Dunakeszit Vác felé, az elsõ vasuti átjáron elfordulunk jobbra, innen az út egy s-kanyart ír le (az elsõ földúton nem kell bekanyarodni)és Kb. 200 m után meglátsz a jobb oldalon egy fatáblát, hogy lovas tanya. Na itt kell jobbra fordulni, ezen a földúton kell 3-4 száz métert menni, és ha elhagytad a karámokat már ott is vagy. Ha a jobb oldalon egy autóbontót látsz, akkor már túlmentél. redface.gif )

[kt-gyu]

Sajnos se kocsim, se jogsim!Tehát nem marad más csak a séta!1-2 kilóméter nekem meg se kottyan!Szóval melyik állomáshoz van közelebb és onnan hogy tudok elgyalogolni?Timi

[Pendemonium]

Göd alsó, és onnan visszafelé kell jönni a sinnek azon az oldalán, amelyik nem a Duna felé van. Két nagy domb van a lovarda mellett, valami viztárolók, az jó támpont, de kérdezõsködhetsz is.BB

[Dreamcatcher]

Oké Pende, így valóban egyszerûbb, de tekintve, hogy 2 éve nem jártam arra, és halovány emlékeim voltak csak, asszem ez megbocsátható. Lényeg az, hogy igyekeztem gyorsan válaszolni Timinek, és nem is nagyon térítettem el !

[Pendemonium]

Drími! Nincs mit megbocsájtani, eszem ágában sem volt szemedre hányni a dolgot. ( Micsoda hülye kifejezés ez a szemrehányás. Elképzeltem miközben leírtam. brrrr )Csuti! Már megint nem tudok menni, egyszer csak összejön egy ütközés.BB

[Dreamcatcher]

Tényleg elég béna kifejezés ez a szemrehányás, de mindegy. Béke veled (is)!

[Csuti]

Kokr! Tetszik az ötlet, egyszer elnéznék Veled Verõcére! Majd egyeztetünk. Nem, lovam még nem volt, csak majdnem. Timi! Én is már mentem gyalog a Szálenderbe 15-20 perc séta a vonattól, nem nagy ügy. Én is a Rákospalota-Újpest vasútállomáson szoktam felszállni, onnan a 4. vasútállomás Alsógöd, ott visszafelé kell menni a vsút melletti betonúton a szántóföldig, ott balra, aztán a Szálender táblánál jobbra be a földútra, onnan már nincs messze. De érdemes elõbb egyeztetni a lovardavezetõvel telefonon. Értem általában kijön az alsógödi vasútállomásra kocsival. ;) Nagyon rendes tõle szerintem!Pende, majd legközelebb... Jövõ vasárnapra szerveznek egy hosszabb utat Fótra, egy étterembe. 2 óra oda - pihi, ebéd - 2 óra vissza.Ma voltunk egy 2 órás terepen. 5 fõs kis csapat jött össze. Nagyon szuper, nagyon nyugis, tökéletes volt. Az idõ is -csak a mi kedvünkért- egész enyhe volt.

[Pendemonium]

Melyik étterem, a Fay Présház? Az nekem is tetszik, de jövõ vasárnap Hántára megyek szavazni, remélem Te is szavazol. (IGEN)BB

[Csuti]

Igen, a Présházat emlegették. Javában sötétben érnénk vissza szerintem, ha 11-kor indulunk.Szavazni...hááááát?!? Rácalmásra kéne miatta lemennem.

[Pendemonium]

Annyira sötét nincs arrafelé, hogy ne találjatok vissza. Vigyetek zseblámpát.

[kt-gyu]

Pendemonium,Dreamcatcher,Csuti:Köszi a segítségeteket!Lehet, hogy már a hét végén elnézek arra, ha nem kell segédkeznem/attól függ mit talál ki a dokinéni/, akkor mindenképp kinézek!A lovardavezetõ számát meg tudnátok adni, hogy õ is tudja, mire számíthat?!Timi

[Csuti]

Magánban megy!

[kt-gyu]

Köszi!

[Dreamcatcher]

Ha már a kérések alapján Fót is ide került, akkor megkérem az ottaniakat, ha valaki ismer egy lovardát(lótartót?) a Fáy présház mögött-körül... szóval ahhoz közel, akkor léci írja meg, hogy hogyan lehet oda eljutni (fõleg lóval, a présháznál voltam 1x 2x csapattal, de igazán nem tudom az utat, a Kurjancs, a régi Fóti Ranch, meg a tó ismerõs) köszi elõre is! Azért érdekelne, mert egy régi ismerõsöm van ott, és szeretném meglepni, (persze nem rárontani az ottaniakra) egy rövidke "szia most kint vagy?" megbeszélés után.

[Csuti]

Sziasztok!Ha a kétár éppen nem .....kodna, akkor raknék fel vadiúj képeket, amiket Gödön csináltam ma.

[iBIza]

Már több mint egy hét eltelt a múltkori lovazás óta, és én még nem számoltam be róla. A többiek már rágták is emiatt a fülemet, tehát most bepótolom.Szóval múlt szombaton, november 27-én holdtölte-lovagláson vettünk részt Fóton. Hát az úgy volt, hogy majdnem nem is lett. Már egy héttel elõtte szervezkedtünk, és bár hivatalosan pénteken volt telihold, szombat estében egyeztünk meg. Egész héten az idõjárás jelentést lestük, lesz-e megfelelõ idõ a holdtölte-lovagláshoz. Csütörtök este aztán felhívott Imre („Gyönyörûek vagytok!”), és kérdezte, átrakhatjuk-e a dolgot mégis péntekre, mert nem jók a kilátások szombatra. Én hívtam Mormotát, akinek nem volt alkalmas a péntek. Õ hívta Imrét, és megbeszélték, hogy marad a szombat, és ha az idõ rossz, akkor vasárnap egy normál nappali lovaglást csapunk.Szombaton délelõtt újabb körtelefon kezdõdött. Imre hívott, hogy mit szólnánk szombat délutánhoz, én hívtam Mormotát, Mormota Imrét, és maradt minden a régiben, azaz szombat estében.Szombaton este fél hat felé gyülekeztünk a Határ-tanyán. Egész népes kis csapat döntött úgy, hogy lesz ami lesz, kipróbálja a kalandot. Ott volt természetesen a házigazda, Imre, és párja, Gabi. Ott volt a két „papírkabboj”, Mormota és Icsi (a jó hangulat így már garantált ). Velünk tartott a fogadott tesóm, Csilla. (Az egy külön történet, hogyan lett õ tesó) Eljött I. Attila és hozta magával egy haverját, aki ugyan lovagolni nem tudott, de jól elvolt velünk. És jött még egy apuka és leánya. Ha jól számoltam, ez tíz fõ, kész lovas alakulat.Amikor fél hét környékén útnak indultunk, a holdnak nyoma sem volt, összefüggõ felhõréteg borította az eget. Imre meg is jegyezte, ez is csak a papírkabbojok miatt van. Szerencsére nem volt így sem vaksötét, mert a felhõk visszaverték a város és a falvak lámpáinak fényét. A lovak teljes biztonsággal közlekedtek, õk többet láttak nálunk. Még vágtaszakaszok is voltak, no nem olyan ereszd-el-a-hajamat-félék, de kellemesen lendületesek.Elsõ állomásunk a csomádi kocsma volt. A lovak már majdnem úgy mentek be az udvarba, mintha haza értek volna. Vajon miért? Újra bevetettük magunkat a sötétségbe, kellemes utakon barangoltunk. Hogy örömünk ne legyen teljes, valamiféle meghatározhatatlan csapadék kezdett hullani. Imre ekkor már majdnem szidta Mormotáékat. Mormota azzal biztatott, hogy kiesik magukat a felhõk és elkotródnak. Minden boszorkánytudományomat bevetettem, hogy igaza legyen. ;) Megérkeztünk Veresegyházára, és betértünk a még nyitva tartó vendéglátóipari egységbe. Némi védõitallal felszerelkezve kimenekültünk a kocsma bûzébõl az udvarra, és lám! Elõbújt a (majdnem teli) hold. És utunk hátralévõ részén már el sem tudott többé rejtõzni. Néha, mint egy szégyenlõs dáma, felhõfátylat vont maga elé, melyen többszínûen világított át a fénye. Szerintem csak azért tette, hogy folyamatosan bámuljuk és csodáljuk, mint holmi istennõt. Senkit sem hagyott érzéketlenül a látvány.Hazafelé még egy vendéglõbe tértünk be. Attila egészen odáig tudott ellenállni, csak bambit ivott, ott viszont már õ sem bírta, hogy véralkohol szintje jelentõsen eltér a miénktõl. A hold fényénél nagyszerûen lehetett látni, így egy jókora kört leírva tértünk vissza Fót irányába. Majdnem éjfélt ütött az óra, mire az istállóhoz érkeztünk.Mi tagadás, ismét egy nagyszerû lovas élményben lehetett részünk.

[discozombi]

A füledet rágni nem akarom, Ibiza, de egy újabb beszámolót szeretnék olvasni a tegnapi "párhuzamos" túráról ;) is a közeljövõben. A párhuzam egyik felét majd prezentálom, ha lesz idõm, de kíváncsi volnék a másikra is.

[iBIza]

Nehogy szó érje a ház elejét, nyomban leírom, mi történt tegnap a lovaglás alkalmával. Újra Fótra, a Határ-tanyához voltunk hivatalosak. Vasárnap 10- fél 11 közötti idõpontban egyeztünk meg. Szóltam Discozombinak is, tartson ismét velünk.Vasárnap fél 9-kor csörgött a telefonom. Te ilyenkor még alszol? – hangzott Imre kérdése. Nem válaszoltam ugyanis az elküldött sms-ére. A fõ kérdés pedig az volt, legyen-e szalonnasütés. Hát persze! – vágtam rá azonnal. Feltételezvén, hogy Mormotáék – nevéhez méltóan – még javában alszanak, Imrére és Gabira maradt a hozzávalók beszerzése. Én is azonnal körülnéztem háztartásomban. Találtam egy darab jófajta házi füstölt szalonnát, lila és vörös hagymát. Csomagoltam alufóliába néhány szem krumlit – imádom a hamuban sült krumplit!. Mindezeket berámoltam a nyeregtáskámba, egy fél vekni kenyér kíséretében. A forral bor elkészítéséhez épp a legalapvetõbb alapanyag – a bor – hiányzott. :( Alig lettem kész a pakolással, csörgött a telefon, mert megérkezett Mormota és Icsi. Nem hittem a fülemnek, negyed órával a megbeszélt idõpont elõtt érkeztek, ami szinte csodaszámba megy. Én meg még pizsamában flangáltam a lakásban. Szerencsére nálam az öltözés nem milotai menyasszony módjára történik. Rövid idõn belül lovas felszerelésbe csomagoltam magam, és indultunk Fótra.Mindössze hat fõbõl állt a csapat: Imre, Gabi, Mormota, Icsi, Attila és jómagam. Nem is értettem, hogy a verõfényes napsütést mér nem használják ki többen lovaglásra. DZ még nem ért ki lovához, mert egyéb elfoglaltsága akadt, de ígérte, hogy csatlakozik a csapathoz. Csomád felé vettük az irányt, de meglepõ módon nem mentünk be a kocsmába. A vácrátóti éttermet is kihagytuk. Rendíthetetlenül hatoltunk úti célunk, Váchartyán felé. Út közben Mormota megpróbálkozott az énekléssel, ami nem aratott osztatlan sikert. Sõt! Osztatlan sikertelenséget eredményezett. Kérdésére válaszolva megállapítottuk: Nem, nem lehet mindenkit megtanítani énekelni. Attila is énekelgetett folyamatosan, de mintha elakadt volna a lemez, folyton ugyanazt dalolta. Közben valahogy eltûnt a whisky Icsi butykosából, lehet, hogy elpárolgott. Így telt el az út Váchartyánig. A kocsmánál már ott volt Imre régi haverja és a barátnõje. Persze tüzet azt nem raktak, hideg sör mellett fagyoskodtak az udvaron. Imre, Icsi és Attila rohamtempóban nekiálltak tüzet rakni, aminek éktelen nagy füst lett a következménye. A sok bába és a gyerek tipikus esete. tongue.gif Aztán Attila elzavart mindenkit, és mesteri tüzet rakott. Közben Mormota favágással próbálkozott, több sikerrel, mint az éneklésben. Én pedig intézkedtem, hogy legyen forralt bor, amit igen lelkesen fogadtak. Minden készen állt hát a szalonnasütéshez. Dz ekkor éppen Csomád környékén bolyongott lovával, így lemaradt a mulatságról.Mi csajok, Gabi, Szilvi, Mormota és én, nekiálltunk izzasztani az anyagot. A fiúk részben jóllaktak addig nyers császárszalonnával. Persze Szilvi megosztotta a sült szalonnát párjával, Gabiéból Imre fogyasztott, Icsinek Mormota csepegtetett zsírt a kenyérre és sütötte a szalonnáját. Én nem eszem meg sülten sem a szalonnát, csak a zsírjára volt szükségem. Így a szépen pirult jószág Attila gyomrában kötött ki az általam készített zsíros kenyérrel együtt, szerintem nagy megelégedésére. A parázsban sült hagymám és krumplim is fenségesre sikerült, igyekeztem is óvni a tolvajoktól, több-kevesebb sikerrel.Miután mindent elpusztítottunk és szétcsapattuk a zsírmolekulákat forral borral és égetett szesszel, felpattantunk a hátasainkra. DZ-nek még ekkor sem volt semmi nyoma.Már kezdett alkonyodni, mikor Imre haverjáéktól búcsút vettünk. DZ sehol. Hazafelé nem hagytuk ki a csomádi kocsmát. A lovakat szinte ki sem kellett kötni, úgy ismerik már a helyet. Teljesen besötétedett, mire tovább indultunk. Valószínû, hogy nem félelmünkben énekeltünk olyan hangosan. ;) A hangos énekszó vezette nyomra DZ-t, és a nap végére sikerült csatlakozni hozzánk. Pedig nagyon igyekeztünk eltûnni. Az egyik faluban egy néni még segített is ebben, amikor ellenkezõ irányba vezényelte õt. Az egész napos közös lovaglásból így lett negyed óra.Este hét óra volt, mire visszaértünk a Határ-tanyára. Ismét túl voltunk egy fergeteges élményen. Az alkohol hatása alatt Imre és Attila õrült fogadásokat kötöttek. Lehet, hogy azt hitték, senki sem fog rá emlékezni. De én igen, ha majd késõbb visszaolvasom ezt a beszámolót.DZ-nek pedig nyomkövetõ radart szerelünk fel a nyakára vagy fülére, hogy könnyebben ráakadjunk legközelebb. [ December 06, 2004, 12:46: Az üzenetet átszerkesztette: iBIza ]

[iBIza]

DZ! Ezt a fülrágás témát majd egyszer kitárgyaljuk, ha sikerült együtt lovazni.

[discozombi]

Párhuzamos lovastúraÖrültem, hogy ismét lovas túra szervezõdött Fóton, különösen annak, hogy a szokásos jól bevált csapattal. Az indulással kis gondjaim voltak, mert közbejött egy halaszthatatlan program. Így a csapat nélkülem indult el, de bíztam abban, hogy valahol majd csak utolérem õket. A célpont ezúttal Váchartyán. Megnéztem a térképen, mert soha nem jártam még ott. Természetesen nem sikerült memorizálni a térképet, így arra gondoltam, hogy a folyamatos telefonkapcsolat majd segít. Ha az sem, akkor valamelyik kocsmában csak utolérem õket. Ha mindez még mindig nem elég, akkor nyomkeresõ képességeimet fogom segítségül hívni.Végül fentiek egyike sem segített! Elõször is a nyomokat vesztettem el, hiába a 7-8 lovas, a betonon õk sem hagynak nyomot. Sebaj, gondoltam, marad a telefon és a célpont elõtti utolsó falu Vácrátót ismerõs nekem is és a lovamnak is, még ha utójára éppen szilveszterkor jártam ott egy kis lovas bulin. Az idõ minden várakozást felül múlt. Decemberben nem gyakori a tiszta, napsütéses felhõ és szél nélküli idõjárás, most nagy örömömre ez jutott. Csomádig csak néhány motorossal találkoztam. Õrbottyánnál egy ismerõs lovas tanyája mellett mentem el, az õ lovaik éppen pokróc alatt pihenték ki a veresi túrát, ahonnan már hazaérkezetek. A forralt borra történõ meghívást sajnos nem fogadhattam el, mert utol akartam érni a csapatot. Viszont hasznos információhoz jutottam a váchartyáni úti célt illetõen. Ekkor még a telefonos segítségnyújtás is mûködött, Ibizával kb. félóránként beszéltünk és adtunk tudósítást egymás pozíciójáról. A következõ állomás Vácrátót elõtt egy másik ismerõs lovas tanyája, ahova be sem mentem, mert elõtte pár száz méterre találkoztam lovascsapatukkal és kocsijukkal. Újabb információval lettem ellátva Váchartyán helyét illetõen, amelyik a dombon túl van. Igaz a dombot kerülni kell, mert elõtte kis tó, belõle patak ered, amin át kellett valahogy kelni. Alig pár perc, hol úton, hol mezõn haladva és elértem a botanikus kert falát. Ez már maga Vácrátót, bent vagyok a faluban. Az elsõt, aki szembe jön meg is kérdezem Váchartyánt illetõen. Történetesen az elsõ egy csávó, vekni kenyérrel a hóna alatt. Kérdésemre, hogy merre van Váchartyán az a válasz, hogy nem ismeri, és nem tudja, hogy hol lakik. Mondom erre, hogy a szomszéd faluba szeretnék eljutni, de így sem tudja. A telefonos segítség éppen nem mûködik. Ibiza figyelmeztetett, hogy néha kikapcsol a beste. Elindulok abba az irányba, amerre a legutolsó útba igazítás óta sejtem a célt. A botanikus kert sarkánál jobbra fordulok és a falu fõutcáján baktatunk. Sehol senki, akit meg lehetne kérdezni, csak néha egy-egy autó jön és megy. Jó öt-hatszáz méterre végre, egy trafikszerû közért, de sehol senki. Illetve mégis, nénike ül, csak éppen vevõ nincs. Kérdezem, hogy merre van Váchartyán és bizony kiderül, hogy vissza kell mennem egészen a Hangulatig (tippem: ez egy kocsma) és ott jobbra. Bosszankodok, hogy a szûkös idõkeretet eltévedésre pazaroltam és visszafordulok. A Hangulat valójában inkább étterem és jó kilométerre van a visszafordulástól. Mindezt végig a fõúton, betonon. A Hangulatnál jobbra, majd párszáz méter és vége a falunak. Vágta, meg sem állunk Váchartyánig, ami nincs is messze. Itt is a falu fõutcáját keresztezve érkezünk, éppen a falu végét jelzõ táblánál. Innen csak egy irány lehetséges. Annyit tudok, hogy focipályát és kúriát kell keresnem. Kezd szürkülni, igyekezni kell. Sikerül találnom valakit, aki útba igazít a focipályáig. Ez jó 20 perc séta, megint csak betonon. A telefonos kapcsolat még mindig szünetel. Kisebb bolyongás után megtalálom a kúriát. Hurrá!Csakhogy kisebb gond van: lovasok sehol, 4 óra elmúlt és kezd sötétedni. A szomszéd telek gazdája éppen a kertben van, tõle tudom meg, hogy itt voltak a lovasok, de 20 perce elmentek. Nincs mit tenni, utánuk!Van 20 perc hátrányom, itt a sötét, kommunikálni nem tudunk. Szép kilátások. Lassan kezdek rájönni, hogy ez a mai egyszemélyes túra lesz. Kérdés, hogy teljes egészében-e? A faluból hamar kiérek, és lám, lám eltéveszthetetlen nyomok. Azok, a következõ betonútig. Beérek egy faluba. Az elsõ élõ embertõl megtudom, hogy ez Vácrátót. A fõút hamar meg van, a trafikszerû boltocska is, és így a botanikus kert is. Ekkor jövök rá, hogy a nénikének köszönhetõen jó nagyot kerültem és egy jó órát vesztettem. Alig, hogy elindultam vissza Hartyánból és már itt is vagyok. Simán lehetnék õrsvezetõ a Balek-õrsben. Teljes a sötétség, szerencsére nem a fejemben, hanem csak az égen. A faluban van közvilágítás, kitalálni nem gond, onnan viszont nem tudom mi lesz. Az utolsó házra emlékszem ide fele, sok kutya volt. Most is arra megyek, a nagy fehér nylonok segítenek odatalálni. Kutyák sehol, ellenben - csibészek! - kiáltás igen, remélem nem a kutyáknak szóló parancs. Mivel nem jön utánunk senki, úgy látszik vaklárma volt. Kiérek a faluból és rájövök, hogy a teljes sötétség kint a mezõn tényleg nem nagy poén. Az utat csak nagyjából jelzik a távoli fények. Viszont gyönyörûen kirajzolódnak a környékbeli települések, ellátni egészen Veresig. A nagyobb gond inkább a rövidtávra nézés. Így ezt Simlisre bízom.Sötét azért van, mert lement a Nap. Ennek további kellemetlen következménye, hogy hûs van. Lesz, ami lesz, vágtázunk a mezõn. Én meresztem a szemem, de úgyis mindegy, csak árnyalatnyi különbséget látok fekete és még feketébb között. Elõbbi az út, esetleg füves mezõ, utóbbi a szántás. Rábízom magam Simlisre. Megint nem csalódom benne!A vácrátóti tanya sötét sziluettjét látom, ahogyan elhaladunk mellette. A következõ tanyáig Simlis-automata meg sem áll. Finom lassú vágtában jó tempóban haladunk. Körülöttünk senki, felettünk a végtelen ég és a csillagok a maguk minden csodájával. Kezdem elfelejteni azt a gondolatot, hogy megérte-e elindulni és egyedül bolyongani. Igaz szívesebben választanám a társaságot, a szalonnasütést és a forralt bort. Egy hullócsillag jelenti az újabb extrát, és hamarosan megpillantom a Dunán túli települések fényeit is. Elõtte azonban elhaladunk a másik lovas tanya mellett is. Tudom, hogy innen már nincs messze, világosban jó óra lenne. A hullócsillag után jön egy virtuális is, amit egy a szemembe csapódó ág okoz, amit nem láttam a sötétben. A sapkámért vissza kell mennem és pár percig a jobb szememben némi homály jelentkezik, de nem vészes. Csomád fényei a szó szoros értelmében reménysugárként jelennek meg: még ma hazaérünk! A templomtorony kivilágítva számomra most világítótorony. Idõbe telik mire beérek Csomádra, de innen már csak egy hegyen kell átkelni, igaz erdei úton és hamar visszaérünk. Próbálom a telefonkapcsolatot, de nem mûködik. A csomádi kocsma sokszor van tele, sokszor a helyi lovasokkal. Voltam én is jó párszor. Most éppen azon gondolkodom, hogy nem lepne meg, ha a csapat ott tartana pihenõt, de végül elvetem annak a gondolatát, hogy benézzek. Késõ van, hideg van, nem akarok még nagyobb balek lenni, nem akarok még 10-15 percet veszteni. Arra gondolok, hogy a többiek már réges-régen visszaértek.Nekivágok az ismert erdei útnak. A hegytetõrõl már szinte ellátni hazáig! Éppen, hogy leereszkedtünk, hangfoszlányok ütik meg a fülemet. Megy a nótázás és a dajdaj! Mégis be kellett volna néznem a kocsmába! Megelõztem a többieket. 20 percre a visszaérkezés elõtt sikerül megtalálni a többieket! Megvárom õket, és együtt folytatjuk az utat.Ki-ki elmondja, hogy mi is történt a mai napon. Túl sok meglepetés azt hiszem senkit nem ér! Az utolsó egyenesen még egy közös vágta. Ibiza Jedije - aki ezek szerint nem tudja, hogy a Birodalom visszavág! - még rúg egyet Simlisbe és hazaérünk. Érdekes egy túra volt! Végig futottam a többiek után, hogy aztán õk érjenek utol engem. Estére jól elfáradtam, de az, hogy ne lett volna jó a vasárnapi nap, meg sem fordult a fejemben. És mindezt legfõképp Simlisnek köszönhetem, aki zokszó - étel, ital, pihenõ - nélkül végigdolgozta a napot és hazahozott. [ December 08, 2004, 23:18: Az üzenetet átszerkesztette: discozombi ]

[Csuti]

Szívesen résztvennék legközelebb egy ilyen üldözõsdiben! ;) Meguntam a várakozást a képtárra és felszenvedtem a múlt vasárnapi, gödi képeimet máshova: [url="http://"http://community.webshots.com/photo/229296275/229296275xFWjUS"]Ez a kép akkor készült, amikor visszaérkeztünk tereprõl.[/url] [url="http://"http://community.webshots.com/photo/229293517/229297595boeqMw"]Az Õ hátán megyek mostanában terepre hétvégenként. Olyan kis tündér![/url] [url="http://"http://community.webshots.com/photo/229293517/229300191niyuiL"]Kék szemû póni! Asszem ezt hívják csókaszemnek. De csak az egyik szeme ilyen![/url] [url="http://"http://community.webshots.com/album/229293517rQwgtQ"]De találtok még itt kakast, fácánt, kuvaszt, kis, foltos pónit.[/url]

[discozombi]

idézet:

---

Eredeti szerzõ: Csuti: Szívesen résztvennék legközelebb egy ilyen üldözõsdiben! ;) [/QUOTE]Azt hiszem ezt a legkönnyebb megszervezni. Csak azt kell megbeszélni, hogy többen kimennek lovagolni és majd valahol, valamikor összetalálkoznak. Mint a példa mutatja, lehet sokrésztvevõs is. ;) Persze az igazi profik meg sem beszélnek semmit, hanem csak úgy bolyonganak a topik címét adó (arany)háromszögben és elõbb-utóbb ráakadnak valakire. Ha mégsem, akkor aznap övék az õrsveztõi titulus.

[Adrienn]

idézet:

---

Eredeti szerzõ: Csuti: Szívesen résztvennék legközelebb egy ilyen üldözõsdiben! ;) [/QUOTE]Én is

[Eva]

Engem ki ne hagyjatok!!!! Vasárnap ki mit csinál? Lehet, hogy lenyúlom Bouget lovát és akkor találkozhatnánk valamerre... ja, meg a gps-t is (ha ezt elolvassa kiakad )

[Eva]

Na, senki nem lesz arrafelé vasárnap? :(

[Csuti]

Bocsánat, a most vasárnap nem jó... :( De jövõ vasárnap nagy terepet megyünk Gödrõl, Csomádra, valami kocsmába. Odajöhetnétek Ti is Fótról és ott találkoznánk! Nos? Már Adriennt is fûzöm...

[Pendemonium]

Csuti! Most már megpróbálom úgy intézni a dolgaimat, hogy el tudjak veletek menni erre a túrára, tetszene. Elvonási tüneteim vannak.

[Csuti]

Helyes-helyes!Én ám 2 órája jöttem haza Gödrõl! tongue.gif Osztálylovaglás volt. Megkért minket István, hogy pár lónak juttassuk eszébe mi is az, mert holnap jönnek a "hivatalból" és alapos körültekintés, kipróbálás után megfelelõ számú patkóval minõsítitk a lovardát!!! Tudjátok, olyan mint a hoteleknél a csillag. Remélem jól sikerül a minõsítés!És képzeljétek 3 vadnyúlnak látszó élõlény lapult, majszolgatott a fûben az alsógödi vasútállomáson!!! Mi a nyavalyát kerestek ott??? :confused: Volt idõm alaposan szemügyre venni õket, mert kimaradt egy vonat és fél órát fagyoskodtam ott! Nagyon hideg volt ma.Azért nem mondom tutira, hogy "vad"nyulak voltak, mert nem igazán zavarták õket a 100-zal elrobogó vonatok meg a sétálgató emberek sem. De tuti, hogy nyulak voltak és tuti, hogy nem fehérek és tuti, hogy szabadon!

[Õz]

Különleges lehetõség: fjord kancára keresnek lovast Dunakeszin, egy év idõtartamra heti kétszeri lelovaglását (terepen) kéne elvállalnia valakinek aki 65 kilónál nem nehezebb, a havi tartásának harmadáért. Akit érdekel, jelentkezzen nálam magánban.

[Dreamcatcher]

Egy párszor én is láttam nyuszikat ott a szõlõskert körül, meg fácánokból nagyon sokat, meg egyszer (talán 4 éve) láttam egy igazán gyünyörûszép szarvast az erdõben, megállt, mi is néztük õt, õ is nézett minket, teljesen olyan volt, mint a Hubertusos szarvas!

[smoft]

(off)Csuti!Tudod, hogy miért maradt ki vonat? - a felsõgödi átjáróban elütött egy bácsit a vonat :( :( :( Jár valaki közületek a Pintér-tanyára? (Göd, a Samsung mellett) / van ott lova?

[Csuti]

Nem tudtam. Sajnálom. :(

[Csuti]

Ma bejártam a háromszöget!Újpestrõl mentem Vácra vonattal, ahol felvett autóval Kokr80 és elvitt Verõcére lovagolni "hozzájuk". Lassan összegyûlt a kiscsapat, kiosztotta Józsi a lovakat, mindenki megpucolta, felnyergelte a sajátját és elindult a jó hangulatú terep.Én egy igazi arabot kaptam! Ültem eddig shagyán, félarabon, arabfajtán, de igazi arabon még nem. A kis, szürke herélt már az állásban is olyan peckesen álldogált, csillogó szemekkel, figyelmes fülekkel, emelt farokkal, hogy le sem tagadhatta vérét. Gyönyörû volt! (Egybõl Aczél Krisztim jutott eszembe, hogy hogy irigyelne, ha tudná! ) Nos, a szó, hogy arab mást is eszembe juttatott: menõkedv! Talált, süllyedt.Gyönyörû, dimbes-dombos tájon át mentünk lépésben, ügetésben, majd egy hosszabb vágtaszakasszal adtunk az adrenalinszintünknek! Elöl egy angol telivér, utána én az arabbal, aztán a többiek. Én végig arra ügyeltem, hogy bent tartsam Rashidot Sámán mögött, nehogy elragadjon a picike, s meg se álljunk Szokolyáig.Ugyanis oda vitt az utunk egy forraltborra. Lépésben ereszkedtünk le a völgyben fekvõ kisfaluba, s megláttam a börzsönyi kisvasutat, ami szinte játékvasútnak látszott a domb tetejérõl. Ekkor jöttem rá, hogy már-már a Börzsöny Ura, Porfelhõ birodalmának határait súroljuk. Hazafelé is nagyon kellemesen telt az utunk.Nagyon élveztem a lovaglást! Köszönet érte Krisztinek (Kokr80), Zitánk (Paddington22), Józsinak és mindenkinek, aki ott volt! Hazafelé sikerült rossz vonatra szállnom, így megtekinthettem a háromszög másik szárát Csörög, Veresegyház, Fót útvonalon. Egyet megállapíthatok: nagyon szép tájon van a mi kis háromszögünk!

[iBIza]

Kár, hogy nem tudtam elõbb netközelbe férkõzni!DZ! Tetszett a beszámolód!Ma is megyünk Fótról lovazni. Hogy merre, az még rejtély. Most elõ lehet majd adni a DZ által vázolt formációt: elindulni, aztán majdcsak találkozunk valakivel. Évával, Csutival, Adriennel, többiekkel....Már ideje lenne készülnöm, hogy kiérjek a Határ tanyára, úgyhogy most gyors búcsút veszek. [ December 12, 2004, 09:55: Az üzenetet átszerkesztette: iBIza ]

[discozombi]

Ibiza!Remélem ma jót lovaztatok. Én ma nem tudtam menni, sajnos! Tegnap meg csak egy rövid kocsmalátogatást tettünk Csomádon öt fõs csapattal. Bejött a receptem? Úgy is kérdezhetném: profik vagytok? ;)

[iBIza]

Természetesen profik vagyunk, ez nem kérdéses! Igen jót lovaztunk tegnap. Én 3 percet késtem a megbeszélt 11 órához képest. Reggel nekiálltam mosni, és elszámoltam a mosási idõt. Gondoltam magamban, ha Imre a késés miatt lepuffant, igaz lesz a mondás, hogy a mosónõk korán halnak. Nyergelés, szerszámozás. Elindult Imre és háreme, ami 5 csajszibõl állt: párja, Gabi, két "fogadott lánya", Csilla és én, meg Noémi és Kriszti ("gyönyörûek vagytok!"). Nem volt semmi úticél elõre megbeszélve, így elsõnek Csomádot vettük irányba. Szerintem a lovak már maguktól odatalálnak Fótról, még a jármódot és a tempót sem kell diktálni. Útbaesett a tanya, ahol DZ tartja a lovát. Simlist ott láttuk, a gazdáját nem (fentebb kiderült, hogy miért). Találkoztunk egy kisebb csapattal.- Ti mentek? - Nem mi jövünk.- Mi meg megyünk.Hiába, a profizmus...Jó tempóban értünk a csomádi kocsmához. Megérte betérni, finom volt a forralt bor. Noéminek meg is ártott, mert panaszolta, hogy nincs összhang a látott és az egyensúly által érzékelt világ közt. Csilla még tudta "koordinálni" Dáliát. ;) Hosszú vágták következtek ezután. Célba vettük Göd-Újtelepet (alias Bócsa). Ott újabb lovasokkal találkoztunk, de az már meg volt beszélve. A kocsmánál Imréék jót elmélkedtek a Fót környéki lovas helyzetrõl. Már épp kezdtünk volna átfagyni, mikor Imre hazaindulást vezényelt. Hozzánk szegõdött egy kutymorgó, egy aranyszõrû szuka. Egészen végig kísért minket. A többiek pezsgõt ittak Bócsán , ami kellõen felturbózta a lovasok menõkedvét. Egy amolyan "ereszd-el-a-hajam" rocsózás mindenkinek jól esett.(A lovak nem kaptak pezsgõt!) Még világosban értünk vissza, ami az utóbbi idõben ritkaságszámba megy. A tanyán a többi kutya elmarta magától az új kutyát, így eltûnt, amit igen sajnáltunk. Pedig Imre sem bánta volna, ha az okos jószág oda szegõdik. Látszott a kutyán, hogy sokat van lovak között, jó kis túrakutya vált volna belõle.Hát ezek történtek tegnap.

[Eva]

iBIza!Úgy látom sikerült rendesen elkerülnünk egymást. Kinn voltam már reggel 8-kor és valamikor 12 után mentünk el... Imre mondta, hogy 11 körül indul egy csapat, de az elõzetes terveimbe nem fért volna bele. De kimentem Wapival a hegyre, bejártam keresztül-kasul, túléltünk lóevõ ágakat az úton, meg fehérre meszelt nemtudom milyen követ a hegy tetején Az nagyon félelmetes volt és biztos lovat evett, ha a közelébe került Zapolya.,ha minden igaz szerda délelõtt megy.