Ugrás a tartalmakhoz


Fotó

Puszták Népe


  • Please log in to reply
393 válasz a témához

#81 Artin

Artin

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.886 hozzászólás

Közzétéve 2003 október 30. - 20:23

palkó!Nagyon érdekes amit a versenyrõl írsz, bevallom hasonló (csak kicsit egyszerûbb és térben korlátozottabb verzióban) megfordult az én és barátaim fejében is, és tervezünk is kisebb "ügyességi lovasíjász" versenyt Remélem nem marad csak terv. Valószínûleg szervezni azért nem szoktak gyakran ilyet, mert rendkívûl helyigényes és nézõket még a pálya közelébe se lehetne engedni a fordulások és összetett akadályok miatt, szerintem. Persze biztos lehetne jó pályát is összeállítani. Engem feltétlen érdekelnének az ilyenek, hisz egyrészt közelebb álhatnak a korabeli gyakorlathoz, másrészt szeretem kipróbálni magam.Nekem igazából leginkább az õsi lovasok gatyájának szabása érdekelne, mert kaftánra vannak verzióim (sajnos mintában csak kazahot tudnék szerezni, de varratni, már a magyarokéhoz hasonlót is tudnék), de az is érdekel persze.Jut eszembe: A lovas lábbelit illetõen jól tudom, hogy csúcsosan enyhén felfelé ívelõ orrú bõr csizma áll a legközelebb hozzá? Amennyiben ez tévedés, akkor miben lovagoltak? [ Október 31, 2003, 18:56: Az üzenetet átszerkesztette: Artin ]

#82 Barefoot

Barefoot

    A megvilágosodott

  • Fórumtag
  • 5.421 hozzászólás

Közzétéve 2003 október 30. - 21:16

Na most hogy lassan túl vagyunk a magyar seggbe magyar lóf@szt címû részen, talán némi értelmes eszmecserére is van kilátás Posted Image Palkó, a legtöbb dologban egyetértek veled, és azért is kapsz egy zsákos pirospontot, mert tiéd az elsõ konstruktív hozzászólás ebben a topicban - a szabásminták engem is érdekelnek.Artin, ha a magyar honfoglalás korára gondolsz, akkor valószínûleg olyan csizmában lovagoltak, amit írtál. A sírban talált veretek szerint legalábbis, ami csak nõi sírból került elõ, de valószínûleg a férfiak is ilyesmit hordtak.Engem egyébként nem csak a honfgolaláskori viselet, hanem a kunoké is izgat (sõt fõleg ez Posted Image ), persze a hozzá tartozó nyereggel, kantárral, íjjal, fogpiszkálótartóval, szóval mindennel Posted Image Itt is persze fõleg a párhuzamok alapján lehet kutakodni. Van itt pl egy kép az ATARN-on:[url="http://"http://www.atarn.org/chinese/images/song_bow/songbow03.JPG"]http://www.atarn.org/chinese/images/song_b...w/songbow03.JPG[/url]Ez egy mongol lovast ábrázol a Jüan dinasztiából (XIII. század) - valószínûleg a kunok is hasonlóban jártak akkoriban. Érdemes megnézni, hogy a csizma szára fel van kötve - a kipcsak sírszobrokon is van ilyen, csak ott az övhoz kötötték fel. Aztán van [url="http://"http://kep.tar.hu/kotenbatir/images/pic3704022.jpg"]itt egy kép egy mongol kaftánról[/url]. Nem írtam fel sajnos, de úgy rémlik a 11. századból való. Nem olyan mint a mai mongol dél, hanem egy az egyben a Képes Krónika kunjainak köpenyét mintázza.A kirgiz kaftán is érdekelne. Kipcsak - kipcsak. Mit nekem nyócszáz év, meg hatezer kilóméter Posted Image Nincs róla képed? Satyóm már úgyis van kirgiz...

#83 Fehér Táltos

Fehér Táltos

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 215 hozzászólás

Közzétéve 2003 október 30. - 22:58

[url="http://"http://www.vertetsable.com/research_hungarian.htm"]szabásminta[/url] Nemes Mihály festményes könyvét melegen ajánlom, kíváló munka. [url="http://"http://moas.atlantia.sca.org/topics/clot.htm"]viselet információk[/url] [url="http://"http://www.personal.utulsa.edu/%7Emarc-carlson/shoe/SHOEHOME.HTM"]középkori lábbelik[/url]

#84 palkó

palkó

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 38 hozzászólás

Közzétéve 2003 október 31. - 0:08

Lehet, hogy lesz valami ebbõl a csevelybõl?! A részemrõl kijátszanám a durtmarsot, amit részben eddigi lovas létem, gondolataim, talán vágyaim(?) termeltek ki, de eme eszmecsere is lökött rajta egyet.Egy olyan faluban lakom, ami jövõre lesz 800 éves. A határban talán Magyarország legjobb állapotú Árpád-kori földvára áll. Néhány éve megépítettünk itt egy A 0-ás és A nyitott kategóriás militari pályát (max. 80 cm-is akadályok). Viszonylag sok barátom van, akik a hagyományõrzés különféle ágaiban - zene, tánc, lovaglás, kísérleti régészet - igen jó nevet szereztek maguknak, és talán a Fórum tagjai közül is számíthatok néhány szimpatizánsra. Ma beszéltem a falu polgármesterével, a Lovas Hagyományõrzõ Szövetség titkárával, és õk támogatják a dolgot, ha kell anyagiakkal is.( kell )2004 július közepén megrendezzük Galgahévízen a Puszták Népe lovasviadalt (köszönet Artinnak, és Illyés Gyulának). Minden jó ötletet szívesen fogadunk. A viadal vázlata: 1. két napos 2. a "nagy" verseny a második napon zajlik, és azok indulhatnak rajta, akik az elsõ napi egyszerûbb próbákon bizonyították, hogy talán nem törik össze magukat, a lovukat, és a nézõknek is hagynak esélyt a túlélésre. Azt hiszem valamilyen pontszertõ rendszert ki fogunk dolgozni. 3. Ez a verseny kijelölt pályán többféle különbözõ stílusú akdályból áll. Terveink szerint lesz néhány kisebb ugrás, meredek mászatás fel le, van ott egy néhány méteres mocsaras forrás - ezen átkelés -, és persze különbözõ magasságú póznákra tett mûfejek levágása, földbeszúrt kopja felkapása, és célbadobása, és nyilazás. A földvár oldala olyan meredek, hogy kialakítható a cél. A domboldal más részein a nézõk is elhelyezhetõk.4. Az elsõ napi próbákat a "nagy" verseny elemeibõl állítjuk össze, de pontot ér a hiteles viselet, fegyverzet, megjelenés, esetleg valami különleges magánszám, "kunszt" bemutatása.5. Remélem lesz jó szponzor, és fõdíjnak kioszthatunk valami igazán jót...pl. veretes nyerget, spéci íjat, veretes övet tarsollyal, stb.6. Kísérõ programnak, hangulati aláfestésnek a Magyar Dudazenekar tagjait, Berecz Andrist, Ifj. Csoóri Sanyit hívnám.7. Az elsõ napon kora este talán összehozhatnánk egy korabeli csatajelenetet. Ennek lehetõségeirõl beszéltem Hidán Csabával. Huszárként, betyárként több ilyenben rész vettem, de a legjobbat a csehországi Tábor nevû huszita hagyományú városban láttam, ahol a helyszín a miénkhez igen hasonló.8. A résztvevõk sztyeppei lovas nomád hagyományokat ápoló bármilyen nemû, rangú emberek, akik saját felelõsségükre szállnak be a ringbe. A történelmi kort mondjuk a XIII. szd-ig jelölném ki. Ennyi. Szóljatok, ha érdemesnek látjátok.

#85 Barefoot

Barefoot

    A megvilágosodott

  • Fórumtag
  • 5.421 hozzászólás

Közzétéve 2003 október 31. - 1:13

Az ötlet, hogy lovasíjász verseny terepverseny legyen, tetszik, én is gondoltam rá sokszor a Mendei völgyben, hogy milyen jó kis versenyt lehetne itt csinálni egy kb 2km hosszú pályán. Ami kínosan érint, az az ugrás, mert az nekem egy távoli és homályos dolog Posted Image Valószínûleg a nomádoknak is az, mert kint a pusztában nem nagyon van mit megugrani, de ha véletlenül akad, kikerülni még mindig lehet Posted Image Mind1, kibicelek csak, mert nem úgy néz ki, hogy lesz lovam addig, tehát indulni nem fogok, segíteni viszont szívesen segítek.Egy kekec megjegyzés még: a kopja nem hajítófegyver, hanem egy 3 méternél hosszabb lándzsa, amit a nomádok között inkább csak a vértesek használtak. A könnyû fegyverzetûek rövidebb lándzsát hordtak, amit a gyalogos lándzsavíváshoz hasonlóan használtak. Az a lándzsaféle, amit tényleg hajítófegyverként használtak, egészen rövid, többnyire nincs egy méter, és dzsirid avagy kelevéz névre hallgat. Ez egy oszmán török eredetû fegyver, és õk a mai napig játszanak vele egy kidobósra hasonlító lovasjátékot.

#86 palkó

palkó

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 38 hozzászólás

Közzétéve 2003 október 31. - 1:27

Azt a rövid dzsiridet még jobb buli vágtában kihúzni a földbõl, majd tovább dobni. A játékot pedig alkalmi csapatok között mûsorra tûzhetnénk, ha a szabályait is tudod, és megosztod velünk. Köszönöm!A barátommal mi szoktunk egymásnak seprûnyelet dobálni, "húzásra", és úgy célba dobni. Valami ilyesmi?

#87 palkó

palkó

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 38 hozzászólás

Közzétéve 2003 október 31. - 1:33

Még valami. Az ugrás azért kerül a képbe, mert talán néha mégse kerülhettek ki mindent, a Rajnát meg nem tudjuk itt átúsztatni, úgy hogy valami kell, ami megtöri a síkverseny hatását. De az akadályok nem lesznek 80 cm nél magasabbak, és azt akár ügetésbõl, szõrén is meg lehet ugratni néhány hét gyakorlás után.

#88 Fehér Táltos

Fehér Táltos

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 215 hozzászólás

Közzétéve 2003 október 31. - 14:25

Tudom, hogy elsõ pillanatra meghökkentõnek tûnhet, de az elvem, hogy merjünk nagyokat álmodni! ;) Mert az álmokkal nem kell már mást tenni, csak meg kell valósítani õket.Nekem is nagyon tetszik a változatos feladatokra épülõ magyaros megmérettetés. Ahhoz viszont, hogy élõvé válhasson, idõ elõtt fel kell keresni a hagyományõrzõ csapatokat ezzel az ötlettel, hogy eleget készülhessenek egy ilyen küzdelemre. Nem mindenki jártas minden fegyvernemben és a terepakadályok leküzdésben. Készületlenül, pedig nem hinném, hogy résztvevõi tömegekre lehetne számítani. A tömegek alatt kb. 60-100 embert értek. Sajnos szomorú, hogy a ló szállítást nem sokan tudják megoldani, és ez eleve egy óriási szûrõ. Ki kell dolgozni egy alkalmazható szabályrendszert is. Aztán mindent érdemes lehet egy házi küzdelem keretében is kipróbálni.Fontos, hogy a terep és egyéb harci feladatok olyan szintûek legyenek, hogy ne csak a 40 éve lovagló, 25 éve nyilazó embereknek legyen csöppnyi esélyük és sikerélményük. Érdekesebb és csalogatóbb lenne, ha huszárokat és csíkosokat is be lehetne vonni a versengésbe, mert az ilyen jellegû országos megmozdulás valóban példátlan. Nézõcsalogatónak is kell lennie, mert a kedvcsinálás, az utánpótlásnyerés és a népszerûsítés bizony nem utolsó szempont.A rendezvény dátummal óvatosan kell bánni. Egyre több színvonalas hagyományõrzõ esemény születik. Vannak már bejáratottak és felkapottak is. A tavalyi esztendõben is elõfordult, hogy két rangos program egy idõben került terítékre, ami erõsen megosztott minket.Érdemes nagy neveket is bevonni az elképzelés támogatásába, esetleg szervezésébe, még akkor is ha az õ elképzeléseik kicsit másak, és a kitaposott útjuk is más. A tapasztalatuk viszont gigantikus. Csak néhány név a teljesség igénye nélkül: Bíró Gábor, Hidán Csaba, Kamarás Szilárd, Kassai Lajos, Magyar Attila, Nyers Csaba, Somogyi Gyõzõ, Szöllõsy Gábor, Petraskó Tamás. Este egy nagy tábortûz és néptánc tanítás színesíthetné a hangulatot.Jó lenne már látni, némi összefogást. Posted Image

#89 palkó

palkó

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 38 hozzászólás

Közzétéve 2003 október 31. - 15:50

Barefoot, Fehér Táltos! Nagyon örülök Nektek! Ma kilovagoltam a terepre, csak erõsödött az elhatározásom. Este majd bõvebben, sajnos most nincs több idõm.

#90 Artin

Artin

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.886 hozzászólás

Közzétéve 2003 október 31. - 20:13

idézet:
A kirgiz kaftán is érdekelne. [/QUOTE]Sajnos itt volt egy tárgyi tévedésem, amit ma javítok: A kaftán nem kirgiz, hanem kazah!Palkó!Szenzációs az ötlet, és még inkább az, hogy van alkalmas helyszín (és nekem a leírtakból úgy tûnik, hogy alkalmas városvezetés).Ezen kívûl ez újabb lökést ad ahhoz, hogy tavasszal bezárólag összeállítsam a teljes felszerelésem. A Elõzetes tervedben szereplõ 8 pontot nem is igazán tudom mivel kiegészíteni, talán a csatacsillagot, mint fegyvernemet érdemes még átgondolni (bár azt a lovasnak kezdettõl vinnie kéne, ami megnehezíti a bevonását).Az elnevezés meg megmelengette a szívem Posted Image !Végiggondolva az ötleteket csak annyit mondanék: Mikor, Hol, Mit tudok segíteni a szervezésben?

#91 palkó

palkó

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 38 hozzászólás

Közzétéve 2003 október 31. - 23:58

A délutáni elérzékenyült megnyilvánulás annak volt köszönhetõ, hogy kimentem a tervezett helyszínre, leimprovizáltam a pályarajzot, és úgy érzem, mûködni kell a dolognak. A földvár oldalán igen sok nézõ ráláthat a verseny szinte minden pontjára. Amikor átrongyoltam ama kis mocsármaradványon, amelybe a helyi legenda szerint a tatárjárás idején a földvár templomának harangját süllyesztették, és kissé iszapos lett a nyereg, a csepsz, a ló meg a hátam, ...aztán felmászattam a szemközti dombra, - itt kicsit be kell menni az erdõbe, de mondjuk tülköléssel lehet jelezni minden lovasnál a sikeres feladat megoldást - , majd a völgy egy másik részén újra a látható mezõbe érve, bõven maradt hely és idõ különbözõ feladatokra, egy forduló, néhány lövés, és át a célon... szerintem jó lesz. Találkoztam egy helyi vállalkozóval, ha kell a traktor napokig hordja a vizet, szénát.Hidán Csaba, Usztics Mátyás támogat bennünket, a lovas hagyományõrzõ szövetség már tegnap óta beavatott...Barefoot, Fehér Táltos, Artin és bárki aki nem tart komplett hülyének a beindulásom miatt, a segítségetekre feltétlen számítok. Talán személyes találkozásra is sort kéne keríteni. Lehet, hogy ez már magánüzenetben megbeszélendõ. Az idõpontot legalábbis nagyjából a jubileumi faluünnep környékére kell tenni, -ez július közepe.Szívesen megmutatnám a Magyar Parasztviseletek és az Erdélyi viseletek c. könyvbõl kimásolt kaftán, ill gatya készítéshöz alkalmas képeket, de a számítógépes tudásom nem elegendõ ehhez. Esetleg emilben elküldöm. Az még megy. Palkó.

#92 Barefoot

Barefoot

    A megvilágosodott

  • Fórumtag
  • 5.421 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 1. - 2:51

Küldd el nekem, majd felteszem.

#93 Artin

Artin

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.886 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 1. - 21:13

idézet:
Eredeti szerzõ: Fehér TáltosÕseink eltérõ méretû, ívelt talpfelületû kengyeleket használtak a jobb illetve baloldalon. Szégyenszemre még azt sem tudjuk, hogy miért. [/QUOTE]Ez még korábban vetõdött fel, de most már tudok rá egy választ adni, ugyanis utána érdeklõdtem.Az ívelt talpfelület azért volt, mert régen a lábbelik talprésze nem kemmény, hanem puha anyagból volt. Így azt mondhatjuk, hogy kényelmi szempontból lehetett ez.Az eltérõ méret ugyancsak praktikussági okokból volt. Általában a jobb oldali kengyel volt a nagyobb, mert õseink is fõleg bal oldalról szálltak fel a lóra (bár nem volt elõírás). A méret meg azért volt nagyobb, hiszen gyakran úgy kellett felszállniuk a lóra, hogy rögtön vágtában induljanak el és a nagyobb kengyelt pedig (logikusan) könnyebb megtalálni akár vágtában is.

#94 Artin

Artin

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.886 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 3. - 10:10

idézet:
[url="http://"http://moas.atlantia.sca.org/topics/clot.htm"]viselet információk[/url] [/QUOTE]Ez a lap jó lenne, csak pont azok a linkek nem mûködnek, amiknek kéne.

#95 Fehér Táltos

Fehér Táltos

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 215 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 3. - 12:12

Artin,Azért próbáld ki, hogy puha talpfelülettel belelépsz egy vékony ívelt valamibe, Posted Image rád bízom. Ha neked kényelmes, már nem is szóltam semmit. Persze igaz, hogy az összes szakirodalom így magyarázza az ív funkcióját.A baloldali lóra szállás valóban nem elõírás, hanem praktikum. A harci eszközök javarésze, a jobbkezesség miatt, baloldalon fityeg, és így kevésbé akadályozza a lendületes felszállást.A rögtön vágtába történõ beindulás nekem erõsen sántít. Ha valaki jól lovagol, és sietõs az útja, véleményem szerint az, nem foglalatoskodik a vágtába indításkor a kengyelekkel. Persze még mindig felvetõdik a következõ kérdés is, hogy miért volt a másik kisebb? :confused:

#96 Artin

Artin

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.886 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 3. - 15:35

idézet:
A rögtön vágtába történõ beindulás nekem erõsen sántít. Ha valaki jól lovagol, és sietõs az útja, véleményem szerint az, nem foglalatoskodik a vágtába indításkor a kengyelekkel. Persze még mindig felvetõdik a következõ kérdés is, hogy miért volt a másik kisebb? [/QUOTE]Ha viccre akarnám venni a dolgot, akkor azt mondanám, hogy azért volt az egyik kisebb, mert amúgy a másik nem lehetett volna nagyobb Posted Image !De inkább komolyan válaszolok:Nem értek veled eggyet. Akár milyen jól lovagol is valaki, mindig törekszik a még nagyobb stabilitásra biztonságra a lehetõségeken belül. Fõleg ha mindez fontos helyzetbem (pl. csatában, vagy hirtelen támadáskor való védekezéskor) történik. Ha ott van a kengyel, akkor miért ne használná? Például szablyával való harc közben sokkal nagyobb erõt lehet a súlytásra kifejteni, ha az ember a lábát is tudja támasztásra használni (és mindez nem arra emésztõdik fel, hogy a lovon maradjunk). Mindez íjjal való harcnál, nagyobb pontosságot eredményezhet, hiszen könnyebben tartja az ember az íjat stabilan, ha a lábára is támaszkodhat.Én így gondolom és logikusnak is ezt tartom (tapasztalatra sajnos csak kismértékben támaszkodhatok, de ez a kicsi is ezt igazolja nálam).Elfelejtettem válaszolni az utolsó kérdésre:Jó kérdés! Nem tudom, de ötletem az van. talán praktikusságból lehetett, hiszen zavaró lehet az is, ha túl nagy a kengyel. Esetleg kedvezõbb volt felszálláshoz a kisebb kengyel? Vagy nem is tudtak két ugyan olyan méretû kengyelt készíteni? (ez legutóbbit persze én sem gondoltam komolyan! :D )?Vagy ezek, vagy más. Talán egyszer megtudjuk az igazat. [ November 03, 2003, 14:39: Az üzenetet átszerkesztette: Artin ]

#97 Barefoot

Barefoot

    A megvilágosodott

  • Fórumtag
  • 5.421 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 7. - 1:54

Feltettem a tárra a szabásmintákat, amiket Palkó küldött nekem:[url="http://"http://kep.tar.hu/kotenbatir/index.phtml?aid=27606606"]http://kep.tar.hu/kotenbatir/index.phtml?aid=27606606[/url]Tettem közéjük egy kakukktojást is, "néprajzi párhuzamok" jeligére Posted Image

#98 Filly

Filly

    Biodegenerált

  • Főmoderátor
  • 8.075 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 11. - 23:27

Palkó! Örülök, hogy újra hallok a galgahévízi pályáról. Mivel részt vettem a felépítésében, és szinte az összes military-versenyen ott voltam bíróként, egy kicsit szívemen viselem a sorsát. Szuper a versenyötlet, bár én max csak lelkes szemlélõként lehetek majd jelen (ha kapok szabit).Viszont a szabásminták engem is nagyon érdekelnének. Nagyon is hiányos mûveltségem ugyanis ebbõl a témából csak a Tarján Gábor-féle Mindennapi hagyomány címû könyvre korlátozódik. Jó lenne összehozni egy talit, több tonnányi szakirodalommal (amit persze ti hoztok... :D ).Más. Amitõl idegbajt kapok, az az, hogy ha valaki meglát egy emberen egy parasztinget, netán lemezes tarsolyt az oldalán, rögtön kijelenti, hogy miépes. Elõször és utoljára fogok itt a fórumon politizálni, ezt elõre is nézzétek el nekem, pláne, hogy majd a végén nyomatékosan foglak titeket kérni, hogy a politika maradjon ki a fórumból. Szóval. Katasztrófának tartom, hogy a magyar népi hagyományt a mai szélsõjobb mennyire lejáratja (illetve, hogy a normálisabb emberek egy népi kézmûves akármit viselõ emberre rögtön kijelentik, hogy tuti szélsõjobb). Remek ellenpélda erre apám, aki vérbeli balos, mégis nagyon büszke a Nyers Csaba-féle lemezes tarsolyára, rendszeresen hordja. És bár tudom, hogy van pár népi iparmûvész, aki tényleg szélsõjobbos, mégis, olyan csodálatosan szép termékek kerülnek ki a kezeik alól, hogy innentõl kezdve rohadtul nem érdekel a politikai nézetük (ebbõl talán kiderül, hogy javíthatatlan liberális vagyok :D ).Ilustával vitatkoznék egy kicsit a "hol kezdõdik a hagyományápolás" kérdéskörében. Írtad: "Akkor éljetek jurtában, egyetek szárított, vagy nyers húst, fejjél kancát, birkát stb. csinálj szabadtûzön kenyérfélét és ilyenkor a hidegben aludjatok a subán, vagy pokrócon, ne a meleg fûtött szobában." Ha már itt tartasz, miért nem ajánlod ugyanazt a westerneseknek is? Gondolod, hogy amikor többezer km-re hajtották a marhákat, nem ugyanezt tették? (Nyilván nem jurtában aludtak, ne akadjunk fenn a jelentéktelen részleteken.) És most nem szeretném újra felvetni az egyik jobb, mint a másik dolgot, mert egyáltalán nem így gondolom. Ugyanazt vallom, mint szerencsére sokan errõl a fórumról: teljesen mindegy, hogy milyen stílusban lovagolsz, ha élvezed, amit csinálsz, és nem teszed tönkre a lovadat.Fehér Táltossal nagyon egyetértek abban, hogy sajnos nagyon nem egyértelmû, hogy az lenne az "érték", amit a tömegek annak tartanak. Ezért is fontos, hogy legyen pár "õrült" (és lehetõleg "szaporodjanak"), akik pont a magyar néphagyományt tartják fontosnak. Kriszta! 3 éve (mi van Örkény, Táborfalvától még egy kicsit délre híres lovashely? kriminális a memóriám... Apajpuszta? igen! na, ott) lovasverseny volt, a díjugrató számok között csikósversenyekkel. Voltak gyorsasági, ügyességi és kombinált számok (utóbbira pl: minél rövidebb idõ alatt kellett elrobogni 5 pózna mellett, és a tetejükrõl a karikással fél literes, vízzel töltött üdítõspalackokat lecsapni). Komoly szerepe volt a lovas és ló felszerelésének, a minél autentikusabb csikósmegjelenésnek is. (Mivel rövid idõvel azelõtt kezdtem bõrözni Huxnál, érdekeltek a patracok, kantárok, egyéb kütyük, és szünetben sikerült 6 csikóst elkapni pár szóra. Mindegyikük saját maga készítette szerszámzattal rendelkezett.) A versenyen csak hivatásos csikósok indulhattak. Voltak vagy 10-12-en, és érdekes módon egyiküknek se jutott eszébe agresszívkodni a lovával. Na, ezek a csikósok, nem azok, akik nyáridõben a Balaton-parton bõ gatyában teszik az agyukat.És akkor most a végén: legyetek szívesek, hagyjátok ki a politikát a fórumból, de legalábbis ebbõl a topikból! Köszi! Posted Image

#99 realcowboy

realcowboy

    Magnum

  • Fórumtag
  • 8.060 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 12. - 8:15

idézet:
Eredeti szerzõ: Filly: legyetek szívesek, hagyjátok ki a politikát a fórumból, de legalábbis ebbõl a topikból! Köszi! [/QUOTE]Szerintem is. El is viszem a kocsmába, ahol mindig helye volt! ;)

#100 Guest_Mongol_*

Guest_Mongol_*
  • Guests

Közzétéve 2003 november 12. - 9:14

Filly! Azt mondod, nem politizáljunk. Eddig Rajtad kívül senki se tette. :D Egyébként szerintem ezt rosszul látod.Rendszeresen ott vagyunk mindenféle hagyományõrzõ, és népi kirakodóvásáron, ahol olyan figurák között mozoghatsz, mintha idõutazó lennél. Politikának, szélsõjobbozásnak nyoma nincs. Szimplán jól érzi magát mindenki. 4-5 éves manók nemzetiszín-szalagos kalapban, Minden generáció mindenféle népi viseletben, spontán összeállt népzenészek húzzák az út szélén, amire hirtelen mini táncház keletkezik.Senki nem hozza szóba a politikát.Figyelmedbe ajánlom a tavaszi kirakodóvásárt és táncháztalálkozót, meg a nyári csángófesztivált.

#101 Guest_Mongol_*

Guest_Mongol_*
  • Guests

Közzétéve 2003 november 12. - 9:15

(Egyébként örülök, hogy látlak a fórumon.)

#102 Kriszti2

Kriszti2

    :)

  • Fórumtag
  • 641 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 12. - 10:49

Filly,szándékosan fogalmaztam nagyon óvatosan és kiemeltem, hogy én Ezt láttam. Nem gondolom azt, hogy csak Ez létezik. Hajlandó vagyok elhinni, hogy léteznek olyan csikósok, akik más módszerekkel tanítják be a lovaikat, nyitott vagyok olyan emberek felé legyen az cow boy, csikós vagy íjász, aki számomra elfogadott módszerekkel tanítja a lovát, bánik a lovával. A ló hasbarugdosása számomra elfogadhatatlan módszer. Rühellek ilyet látni. Somogyban, Tolnában és az Alföldön is találkoztam csikósokkal, ezt láttam. Mai napig engem nem ért olyan élmény, amitõl szimpatizálhatnék a csikósokkal. De elásni nem szoktam senkit, remélem látok olyat is, ami megnyeri a tetszésemet. Viszont amíg ezek az emberek adják tovább ezt a mesterséget sok jóra nem számítok. Aztán az is lehet, hogy túl romantikus képet festek az általam jónak tartott dolgokról. Ha így van akkor vállalom. Nem értek az idomításhoz, a lovam klasszikus értelemben vett neveletlen ló, nem tud semmi extrát, de engem a világ végére is elhurcol tûzön - vizen át és nem rúgja agyon a kölkömet. Én ennyit várok el tõle, halvány fogalmam sincs arról, haogy ha csikósprogramot kéne betanítanom neki ezt hogy tudnám véghezvinni.De nincsenek ilyen terveim vele ;) .

#103 Filly

Filly

    Biodegenerált

  • Főmoderátor
  • 8.075 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 12. - 18:04

SZABÁS-VARRÁSKendõk[...]Az egyszerû szabás mindig õsi eredetre utal. A ruhákat eredetileg az anyag teljes szélességének felhasználásával néhány bevágással szabták, hogy az anyag legkisebb darabja se vesszen kárba. A vászon szélességét az emberi arányok határozták meg. A karok hossza kb megegyezik a váll szélességével, ez adja meg a vászon szélességét is.IngfélékAz ing törzset borító része téglalap alakú vászondarabból áll, amelyen - a poncsóhoz hasonlóan - a fejnek T alakú nyílást vágnak és a vállrészhez varrják az ujjakat. A régebbi változatok térdig vagy térden alul értek, nõk és férfiak egyaránt viselték. A derékon széles bõrövvel szorították le. A hosszúing legtovább a gyermekek viseletében maradt fenn.Az elõbb leírt bevarrott ujjú ing mellett leggyakoribb volt a reneszánsz eredetû mellévarrott szabású ing. Ennek ujjait közvetlenül a nyak mellé varrták, és korcban futó madzaggal húzták össze [ezek inkább csak nõi ingek voltak - F.]. A népi viseletben a gomb meglehetõsen késõn jelent meg (Európába is csak a keresztes háborúk idején került). A ruhák összekötésére korábban madzagot, szalagot, kötõt használtak. Az ingeket erõsítésül és a könnyebb felhúzás céljából kis négyszögletes hónaljfolttal, ún. pálhával látták el.Az ingek késõbbi fajtái rövid derekúak, és megjelenik rajtuk a vállfolt, a mellrész és a kézelõ. Az összevarrások helyét eleinte teljesen funkcionális díszítéssel látták el. Az ing nyakát, csuklóját vastagabb, erõsebb cérnával varrták össze. Az egyszerû varrásból burjánzott ki az inghímzés divatja. A hímzés - az összeerõsítésen kívül - tulajdonjegyként is szolgált (ezért nem láthatunk két egyformát). A hímzéseknek gyakran mágikus jelentõséget is tulajdonítottak. A csángó anyák szoptatáskor "csicshímes" inget hordtak, ami - hitük szerint - megvédte tejüket a rontástól.Pendely, gatya[... A pendely nõi alsónemû, ezt kihagyom Posted Image ]A nadrág legõsibb formájában még csak két, harisnyaszerû nadrágszárból állt. Ilyen pl az észak-amerikai indiánok ún. "legging"-je. A népvándorláskor germánjai is összevarratlan szárakból álló nadrágot viseltek. A két nadrágszárat a középkortól kezdve varrták össze. A különálló nadrágszár a székelyek gyapjúharisnyájával és a csángók fenékrész nélküli nadrágjával maradt fönn legtovább.A bõszárú gatya feltehetõleg közép-ázsiai lovasnépektõl származik. Évszázadokon át szûkebb volt a szára, csak a XIX. században bõvült meg. Ekkor alakult ki a sok szélbõl varrt, rojtos bõgatya, ami már a paraszti reprezentáció eszközéül, a vagyon fitogtatására szolgált. A gatyát, akár a pendelyt, korcba fûzött madzaggal húzták össze és kötötték meg a derékon.[... Gyapjúfeldologzás, nemezkészítés, festés-szövés, posztókészítés - akit érdekel, majd kölcsönadom neki a könyvet]Gyapjú felsõruhák[...]Gyapjú felsõruháink legnagyobb része archaikus, derékszögû szabásvonalú. Legtöbbjük a keleti eredetû köpenyfélék családjába tartozik. Közülük talán a legõsibb és a legkönnyebben elkészíthetõ a guba. Szabásának különlegessége, hogy az ujjakat és a mellrészt a felsõ anyagsáv kettéhajtásával alakítják ki, s mindössze egy-két bevágással szabják ki.Anyagául kevéssé ványolt, laza szövésû gyapjúszõttest használtak. [Ványolás, kallás: az ütögetés és a vízben való áztatás hatására a gyapjúszálak egymásba kapaszkodnak, megduzzadnak, eközben a szõttes felülete jelentõsen összemegy, "elkallódik", vastagsága viszont megnõ - vagyis olyan, mint a nemezelés, a jól megványolt gyapjúszõttes ránézésre nem különböztethetõ meg a nemeztõl - F.] A gubaszõttesbe gyakran gyapjúfürtöket is beleszõttek, hogy jobban hasonlítson a módosabb subához. A gyapjútakarók, a lombos pokrócok, csergék anyaga gyakran megegyezik a gubáéval. A gubát színében hagyott rackagyapjúból készítették, ritkán festették. Általában vállra vetve viselték, gallérjánál kötötték meg, ahol piros posztószegély díszítette. A guba szabását már a bronzkorban ismerték, Észak-Ázsiában a mai napig alkalmazzák.A magyarság legkedveltebb felsõruhája volt évszázadokon át a szûr. Neve nemcsak a ruhát, hanem az anyagot is jelentette, amibõl készült. A szûrposztó sûrûre ványolt, leggyakrabban nyersfehér gyapjú szõttes volt. A szûr ázsiai eredetét mutatja, hogy az elöl nyitott mellrészt és a hátrészt ingszerûen egy darabból szabták. Az ujjak a váll vonalának folytatásában helyezkednek el. Mivel a középsõ anyagsáv magában túl szûk volna, ezért az ujj alatt teljes hosszában téglalap alakú betoldást alkalmaztak. Csuklyaként a fejre borítható négyszögletes gallérja nyugat-európai eredetû. A szûrt panyókára vetve viselték. Mivel az ujjába sosem dugták bele a kezet, ezért befenekelték, zsebnek használták. A szûr elsõsorban a pásztorok viselete volt, de cifrább változatait a falusiak is szívesen hordták. A hímzéssel, rátéttel díszített cifraszûrök viseletét a XVIII. században rendeletek tilalmazták.A szûrposztóból készült többi, rövidebb kabátféle (zeke, szokmány, condra, daróc) is õsi derékszögû szabásvonalat õriz. A daróc szabása pl a távol-keleti köpenyekkel áll rokonságban, záródása mongolosan rézsútos, oldalai alig, eleje viszont határozottan bõvül lefelé. A rézsútos köpenyzáródás egyébként gyakori Európa keleti részén, a magyaron kívül elõfordul a baskír, az albán, a román és a lengyel viseletben.Szûrposztóból készül az egyszerû pásztorviselet, a csuklya is. A kelta eredetû csuklya egy téglalap alakú posztódarabból áll. Egyik rövid oldalán a külsõ sarkokat behajtják és összevarrják. Ha megered az esõ, a hó, a szabadban tartózkodó pásztor egyszerûen a fejére borítja.Nemcsak kabátféle, hanem nadrág is készül szûrposztóból. Lábhoz simuló szûk nadrág a székelyek nyersfehér, ritkábban szürke színû harisnyája. Eredetileg egyenes szabásvonalakkal készült, sõt - mint említettük - nyoma van annak, hogy csak két nadrágszárból állt. A régies "hasított" harisnyát kieresztett inggel viselték, amit széles bõröv szorított le. A harisnya újabb, "ellenzõs" fajtáját görbe szabásvonalakkal készítik, és betûrt inggel hordják. Régebben az asszonyok szõtte posztóból a férfi maga varrta az egyszerû vonalú harisnyát, az újabb változat harisnyaszabó munkája.Tarján Gábor: Mindennapi hagyományIgaz, hogy nem kifejezetten lovas dolgokról szól ez a fenti írás, de szerintem sok eddig felmerült kérdésre választ ad.Szívesen segítek nektek, ha ilyesmire lenne szükségetek, mivel tudok varrni (sõt, hímezni is! :D ) A gond az, hogy csak ritkán, 3 havonta vagyok otthon, és azokat a két heteket nem szeretném csak a varrógép elõtt eltölteni (Ausztriában dolgozom, ha még valaki nem tudná, részletek a Lovasdi priváttopikban). Viszont tervezem, hogy itt kinn is veszek egy olcsóbb varrógépet, és akkor már itt is tudok dolgozni. Egyébként pont a jövõ héten megyek haza 2 hét szabira ;) Persze kézzel is meg tudom ezeket varrni, úgy sokkal igényesebb, viszont 10x annyi idõ, mint géppel. Ja, és ugyan szûranyagot nem igazán lehet mostanában beszerezni, de a filc nagyon hasonló (csak nemezelés elõtt nincs megszõve, de mint már fentebb írtam, a kész anyagon úgyse nagyon látszik, hogy nemez v. szûr, úgyhogy szvsz lehet filccel helyettesíteni - egyébként a filc gépi készítésû nemez). És népi iparmûvészektõl mindenféle kirakodóvásárokon lehet igazi vászont kapni (ha jól rémlik, tettem el névjegykártyát az aug. 20-iki várbeli vásáron).Viszont, ha már itt tartunk, kérdezném azoktól, akik lovagoltak már bõ csikós gatyában, hogy nem töri/törte fel a lábukat itt-ott? Valahogy nem tudom elképzelni a lovaglást bõ gatyában…A fentebbi írást pedig, a kiegészítõ rajzokkal együtt feltettem a honlapomra, ott megnézhetitek: [url="http://"http://www.filly.hu/pusztaknepe"]www.filly.hu/pusztaknepe[/url] (a képek minõségéért elnézést kérek, de nincs a gépemen képbuheráló szoftver, és csak digikamerával tudtam a rajzokat a könyvbõl kifotózni).

#104 Filly

Filly

    Biodegenerált

  • Főmoderátor
  • 8.075 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 12. - 18:06

idézet:
Eredeti szerzõ: realcowboy: [...]most átfutva a puszták népét kezd valami "miép" déjá vú-m lenni! Posted Image [/QUOTE]Erre reagáltam politikailag, bár az elõzõ oldalon van.

#105 realcowboy

realcowboy

    Magnum

  • Fórumtag
  • 8.060 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 12. - 18:37

Szerintem mindenki tudja, meg értette is! ;) Csak egy picit túlreagáltad. De remélem nincsen harag? :D Posted Image

#106 Filly

Filly

    Biodegenerált

  • Főmoderátor
  • 8.075 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 13. - 21:58

Hát volt köztünk valaha is harag??? :D Egyébként meg csak leírtam a véleményem. Ha túlreagáltam, akkor sajnálom.

#107 Filly

Filly

    Biodegenerált

  • Főmoderátor
  • 8.075 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 13. - 22:01

Újabb adag a Mindennapi hagyományból:A bõr felhasználásaA viseletek közül minden bizonnyal legrégebbiek a bõrruhák. Az õsembert leölt állat bõrébe öltözve képzeljük el. A mai embert talán elborzasztja az a "legtökéletesebb" bõrruha, amelyet az azték papok viseltek, akik emberáldozatok lenyúzott bõrét húzták magukra szertartásaikhoz.A növényi anyagokból készült ágyékkötõk, kötényféleségek valószínûleg megelõzték a bõrruhákat, de a ruhák története a bõr felhasználásával kezdõdött. A bõrfeldolgozás metersége elsõsorban a vadász és állattartó népek kultúrájában fejlõdött ki és jutott magas szintre. A nomád népek nemcsak viseletüket, hanem az italtartó tömlõtõl kezdve a sátorponyváig, lószerszámig számtalan használati tárgyukat is bõrbõl állítják elõ.Bõrkikészítés, bõrruhákA legegyszerûbb viseleti darab, a hátibõr teljesen szabás-varrás nélkül készül: az állatról lehúzott prémes bõrt lábánál összekötve nyakukba vetve viselik. Honfoglaló lovas elõdeink kacagánya is hátibõr, a hagyomány szerint Árpád párducbõr kacagányt viselt. A késõbbi korokban is kedvelték ezt az õsi viseletet. Az elejtett farkas bõrét úgy öltötte magára a vadász, hogy a fejbõrt le se vágta.A hátibõr párját, az elõbõrt a mellre kötötték. A hátibõr és az elõbõr összeolvadásából alakultak ki a mellényféle ruhadarabok.A primitív bõrruhákhoz a bõrt csak igen kezdetlegesen készítették ki. A század elején még néhány alföldi pásztor ismerte a bõrkikészítés õsi, nomád formáit. Erre a célra a régi magyar hosszú szõrû racka juh bõrét használták. A lenyúzott bõrt a felesleges húsrészek lekaparása, a "húsolás" után a kunyhó ajtajára vagy deszkára szegezték, és árnyékban szárították, a tûzõ nap a bõrt kiégette volna. Száradás után tiszta vízzel kimosták a ganéból, de a zsírtól nem tisztították meg, mert így jobban tartotta a meleget. Ezután konyhasó és timsó keverékét dörzsölték a bõrbe, majd összegöngyölték. Így állt három napig. Ezután következett a bõr törése, õsi módszerrel: kéz között összedörzsölve vagy fatörzsön átvetve húzogatással. Ez a munkafolyamat több napig is eltartott. A bõrt addig dörzsölték, törték, amíg szép fehér színt nem kapott. E módszer továbbfejlesztett változatát, az ún. magyar módra való bõrkikészítést egész Európa ismerte. A világ különbözõ részein számos bõrkikészítõ eljárás alakult ki. Ázsia nomád népei pl tejsavót, kovászt és korpát használtak cserzõanyagként. A magyarság is ismerte a kutyaganés bõrkikészítést. Talán a legõsibb bõrpuhító eljárást az eszkimók alkalmazzák, õk ugyanis a bõrt foggal rágják meg, és az emberi vizeletet használják bõrkikészítõ anyagnak. [Olvastam olyat is, hogy a leölt állat agyvelejével kenték be a bõrt só helyett, és állítólag minden állatnak van annyi agyveleje, amennyi a saját bõrének kikészítéséhez kell F.]Bõrkikészítésre Európa-szerte növényi anyagokat alkalmaznak, leggyakrabban a csertölgy kérgét (innen a cserzés elnevezés), de a gubacsot, a szömörce levelét, a nyír- és a fenyõfa kérgét is használják hasonló célokra.A bõrkikészítés sok munkafolyamatból álló mesterséggé fejlõdött ki az idõk folyamán. Kezdetben még a bõrkikészítõ és a bõrtárgyak készítõje egy személy volt, késõbb különváltak a mesterségek a bõrfeldolgozás mozzanatai, módszerei szerint. A tímár általános bõrkikészítõt jelentett, tobakosnak a szömörcével dolgozó, finom bõröket elõállító mestert nevezték. Csizmához való durvább bõr készítésével a vargák foglalkoztak. A szíjgyártók lószerszámokat, sallangokat állítottak elõ, de bõrtarisznya is kikerült a kezük alól. A csizmadiák a nevükben rejlõ lábbelik készítésére specializálódtak. Egyedül a magyar szûcs maradt meg "egész mesterségnek": a subához, a ködmönhöz való bõrt nemcsak kikészítette, kiszabta, megvarrta, hanem virágokkal ki is hímezte.A bõrruhák közül al legegyszerûbbeket, a hátibõrt és az elõbõrt már említettük. Ezekbõl úgy készült a mellény, hogy szõrében hagyott két birkabõrdarabot a nyaknál lekerekítettek, majd a vállon és az egyik oldalon összevarrták, a másik oldalon gombbal, kötõvel látták el. A házilag készült oldalzáródó melleseket néhol még ma is viselikA bõrruha hajdanában ugyanúgy házilag készült, mint a szõttes, a vászonruha, de az utóbbi az asszonyok dolga volt, az elõbbivel pedig a férfiak foglalkoztak. Az elöl gombolódó lajbi, melles, mellrevaló hímes, díszes újabb változatai általában már szûcsmunkák. A szûcsök készítették hosszú századok kedvelt viseletét, a ködmönt. A szõrös bõrbõl levõ, csípõig érõ, ujjas kisbundát nevezték bekecsnek, ozsoknak, dakunak, kuzsnak is. A régebbi fajtákat egyenes szabásvonalú darabokból állították össze, az újabbak derékban toldottak. A fodros aljú ködmön szélesebb bõr betoldásával készült, és a lovon járó ember közlekedését könnyítette.Bõrruháink közül legõsibb szabása a kör alakban kiteríthetõ, palástszerû subának van. Ez az ujj nélküli köpenyféle 10-12 juh bõrébõl készül, nyakába kacagányszerûen fekete kisbárány bõrét varrták. A suba díszesebb darabjait népviseletünk legszebb alkotásainak tartják. Esõben kifordítva, hideg idõben szõrével befelé hordták. A szabadban élõ szilaj pásztorok elmaradhatatlan ruhadarabja volt egész évben, derékaljnak, takarónak, asztalnak is használták.LábbelikA bõrruhák után térjünk át a szintén bõrbõl készült lábbelifélékre. Legõsibb fajtáját, a bocskort régebben mindig házilag készítették, csak a múlt században vált néhány helyen a bocskorosság mesterséggé. A talpat és a lábfej egy részét borító lábbeli téglalap alakú bõrdarabokból készült. A táblás vagy kancabocskorhoz 32x28 cm-es tehén, ökör- vagy bivalybõrdarabot használtak. A kiszabott bõrlap szélére árral körben lyukakat vágtak, és szíjat fûztek bele. A bocskorlyukasztó ár régebben kecske- vagy marhaszarvból készült. A szíjat összehúzva a bocskort a lábra igazították és bokán megkötötték. Bocskorhoz kiválóan megfelelt az elvásott csizma épen maradt szára is.A bocskor hétköznapi viselet volt, ünnepnapra csizmát húztak. Sok helyen csak munkába hordták, hogy talpukat megvédjék a szúrós sarjútól, tüskétõl, kõdaraboktól. Bocskorban kiválóan lehet földön, füvön gyalogolni, hajlékony talpán át jól érvényesül a talpizmok kapaszkodó hatása. Aszfaltra viszont nem alkalmas, mert egyáltalán nincs sarka, és vékony bõrtalpa hamar elkopik. Ezért a mai bocskorok néhány centis sarokkal és talppal készülnek.Bármilyen egyszerû lábbeli a bocskor, mégis kialakultak a tájak, vidékek szerint elkülöníthetõ jellegzetes formái, típusai. Az Alföld legnagyobb részén, a Kunságtól a Felföldig kerek orrú bocskort viseltek, a bihari részeken orrán fûzött, tompa orrú, Erdélyben pedig orrán végigvarrt, hegyesorrú volt a divat. A Dunántúl és az Alföld déli részein két darabból összevarrt, szíjjal vagy csattal záródó "fedeles" bocskort hordtak, amely feltehetõleg rokonságban áll a balkániakkal. A cipõszerû fedeles bocskor elõállításával bocskorosmesterek is foglalkoztak. Az utoló szegedi bocskoros ma már "luxusbocskort" készít.A bocskor igen nagy múltú lábbeliféle, "feltalálása" a poncsóéhoz hasonlóan talán még arra az idõre tehetõ, amikor Ázsia és Amerika a Bering-szorosnál összefüggött. Az indián mokasszinok nem sokban különböznek az eurázsiai bocskoroktól.Hajdanán fakéregbõl, faháncsból is készítettek bocskort. Finnugor rokonaink és a kelet-európai népek nem olyan rég még hárs****ijács és nyírfakéreg bocskorokat hordtak. Nálunk a regõsénekekben találkozhatunk kéregbocskorral, de az Ormánságban nemrégen még emlékeztek e tárgyra.A bocskort nyáron mezítláb viselték, télen gyapjúkapcára húzták. A kapca régebben bõrbõl, nemezbõl készült. Téli idõben a kanászok bocskorhoz hordták a lábszár védelmére szolgáló, bõrbõl készült habdát, amely már átmenetet jelent a száras lábbelikhez. A habdát oldalt bõrszíjjal fûzték össze.A hosszú szárú lábbelifélék legõsibb formája talán hasonló lehetett az észak-amerikai indiánok viseletéhez. Õk ugyanis az elejtett jávorszarvas vagy karibu, rénszarvas lábbõrét húzzák a lábukra, a patagóniaiak a puma bõrét használják hasonló célokra. Igaz, e lábbeliket inkább csak bõrharisnyának nevezhetjük, a csizmák õsét mégis valahol itt kell keresnünk.Nálunk a XV. században jelent meg a csizmaviselet. Sokáig csak lovas ember húzhatta a lábára, a gyalogos maradt a bocskornál. A csizma eredeti formája kapcaszerû, sarok nélküli volt. A lovaglás, a kengyel tartása tette szükségessé a sarok megjelenését. Ezt eleinte vasból készítették, késõbb fából, majd bõrbõl.A török hódoltság korában terjedtek el az õsi szabású, puha bõrbõl készült, oldalt varrott csizmák. A fordított csizmának is nevezett lábbeli érdekes módon készült: az összevarrt és kifordított fejes szárrészhez a talpat a sarokrész kihagyásával hozzávarrták, majd a csizmát vízben áztatták. Amikor a bõr megpuhult, visszafordították és a fából készült sarkat is hozzávarrták. Ezután vizes kaptafára húzták száradni.A késõbb megjelenõ hátul varrott csizmákat keményebb bõrbõl varrták. Szabásuk miatt "nyelvesfejû" csizmának is nevezték ezeket. A csizma - akár a bocskor - eredetileg egylábasnak készült. A külön jobb és bal lábra illõ lábbeli készítése alig egy-két évszázados. Csizmát készítettek nemez felsõrésszel is, ez az ún. botos vagy halinacsizma. A rövidebb szárú fûzõs cipõ és bakancsfélék a legutóbbi idõken terjedtek el. Eleinte ezek is oldalt záródtak, az elöl záródóak egészen új, kisipari vagy gyári termékek. A bõrbõl készült lábbeliféléket gondozni kell, nemcsak azért, hogy fényesek legyenek, hanem azért is, hogy hosszabb legyen az élettartamuk. A bõrcipõk ápolására, vízhatlanná tételére kiválóan megfelel egy hagyományos bõrápoló anyag, a marhafaggyú. Többszöri átkenéssel a bõr visszakapja zsiradéktartalmát, újból élõvé válik.-------Ehhez is vannak képek, most másznak fel a [url="http://"http://www.filly.hu/pusztaknepe"]www.filly.hu/pusztaknepe[/url] oldalra.

#108 Õz

Õz

    Sebész

  • Főmoderátor
  • 3.942 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 13. - 23:05

Szerintem h á r s f a s z í j á c s .*haját tépõ smiley*

#109 Barefoot

Barefoot

    A megvilágosodott

  • Fórumtag
  • 5.421 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 13. - 23:34

Lehetne rejtvényfejtõs topicot nyitni, nem?Elsõ kérdés lehetne: po****íj :D

#110 Guest_Mongol_*

Guest_Mongol_*
  • Guests

Közzétéve 2003 november 14. - 8:56

****állító szekér

#111 Pampalini

Pampalini

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 344 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 14. - 16:40

Vagy a kezdõ asztaloshoz intézett kérdés: Milyen szú lakik a puha fában? Há' a puha****ú... Posted Image

#112 Artin

Artin

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.886 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 14. - 17:51

Öhöm-öhöm! Kérném szépen....

#113 Barefoot

Barefoot

    A megvilágosodott

  • Fórumtag
  • 5.421 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 14. - 21:55

Megnyugodtam, hogy azért a seggbõr még nem ****bõr Posted Image [ November 14, 2003, 20:56: Az üzenetet átszerkesztette: Barefoot ]

#114 Barefoot

Barefoot

    A megvilágosodott

  • Fórumtag
  • 5.421 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 14. - 22:52

[url="http://"http://www.mars.dti.ne.jp/~irmela/2Riders.jpg"]Ezt meg csak úgy.[/url]

#115 Artin

Artin

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.886 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 15. - 12:05

Nekem valami nem stimmel ezen a képen. Direkte feladványnak tetted be? Mer annak is jó.De hogy mi is a bajom?Hogy jön ehhez a környezethez, ehhez a néphez, egy ekkora ló? Nem túl nagy egy picit? Vagy csak én ragadtam le ott, hogy arrafele ilyen Hucul és Baskír méretû/típusú lovak a közkedveltek és elterjedtek?

#116 Barefoot

Barefoot

    A megvilágosodott

  • Fórumtag
  • 5.421 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 15. - 14:53

Azért lóméretben ott is van változatosság, a volt szovjet területeken pedig keveredés is volt mindenféle félvérekkel.A képen szerintem nem a ló a nagy, hanem a gyerekek kicsik Posted Image Ahogy én látom a ló 145 körül lehet, ami még belefér a kazah-kirgiz fajtába.

#117 Artin

Artin

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.886 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 15. - 18:42

Most már lehet változatosság, de ha a Belsõ-Ázsiai területeket nézzük, akkor szerintem továbbra sem szokás. Akár milyen róluk szóló összeállítást nézek, még mindenhol a pici lovakat látom.A méretezéssel vitatkoznék. Szerintem van vagy 160!

#118 Filly

Filly

    Biodegenerált

  • Főmoderátor
  • 8.075 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 15. - 22:09

:D

#119 Filly

Filly

    Biodegenerált

  • Főmoderátor
  • 8.075 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 15. - 22:15

Hux anyó jóvoltából már le lehet írni a háncsfaszíjácsot, a pofaszíjt és a **** ánt is :D

#120 Filly

Filly

    Biodegenerált

  • Főmoderátor
  • 8.075 hozzászólás

Közzétéve 2003 november 15. - 22:17

Vagy mégsem??? :eek: