846 válasz a témához

[Õz]

Mennyi idős is őfehérsége?... Mi az, ami olyan nagyon fontos/érdekes neki, hogy veled nem ér rá foglalkozni tőle? Mi az, aminek örülni szokott? Mi az, amit te biztosítasz számára azokból a dolgokból, aminek örülni szokott?

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

A nyiszálásról: ismerek egy sor ivaros kan kutyát akik ragaszkodóak, sőt már-már cicásan bújósak. Ezen a téren a heréléstől nagy változást olyankor láttam, amikor az adott kutya egész életét kitöltötte hogy a csajok után futkosson, mindent ami mozog és négy lába van megpróbáljon megdugni, egyhuzamban a lánykutyák nyomaiban legyen az orra - na az ilyen kutya, amikor kiürültek a hormonok, és a nemiség kikerül az érdeklődési köréből, hirtelen fel tudja fedezni magának az embereket, azon belül a gazdáját (aki eddig esetleg csak térdtől lefelé, mint megdugható objektum volt érdekes), és tényleg ugrásszerűen ragaszkodóbbá válik. A normális kankutyáknál, akiknek az agyában jut hely a szexen kívül másnak is, egyáltalán nincs drámai különbség.

[Kistáltos]

Jó módszerek, amit kaptál, a flakonos cuccal végeztük a 200 kutyánál is az "ösztönkezelést" (hogy ne marják és dugják szét egymást) , bevált.

A baj csak az, hogy látják, te dobod a flakont hozzá, ez nem mindig erősíti a gazdába vetett bizalmat... Büntetésnél jó, behívásnál kevésbé.

 

Még egy módszer a behívás erősítésére, de sok segítő kell, és igazából a fiatal kutyánál rögzíti nagyon jól az eseményeket, a "leszarom" kutyánál már nem annyira: gazditól távol levő kutyát a gazdi vezényszava után a segítők elkezdik hajkurászni (flakonnal dobálni, stb), de amikor a gazdi felé fut, abbahagyják, persze gazdi bőszen hívja, majd dicséri a kutyát. Kiskutyánál azért jó, mert megtanulja, hogy a gazdi a BIZTONSÁG,  és extra körülmények közt is egyből odamegy.

 

Általában segítőim nem lévén, én is a madzagos módszert szoktam játszani, a nyakörvön hagyok egy lóhosszú bálamadzagot, azzal hagyom a kutyát közlekedni a tanyán (persze figyelem, nehogy felakadjon valamibe), és váratlan időpontokban hívom, ha nem jön, megrántom a madzagot figyelmeztetések.

[ori]

Selim úrfi szeptemberben lesz két éves. Hozzáértőnek talán fölösleges említeni, hogy későn érő típusról van szó, az oldaltos pisilést is jóval 1 éves kora után kezdte el (bezzeg a kicsi, az 7 hónaposan már kész férfi).

Nem extrém kanos, sajna ez egy olyan környék, ahol minden tüzelési időszakban feltűnik 1-1 kóbor szuka, aki maga köré gyűjti a környék kanjait, ilyen szituban persze hogy ő is beizgul, de ezen az évi 2*2héten kívül nem foglalkoztatja a téma különösebben.

Ami leköti: elsősorban a kerítés mentén zajló ugatnivaló események, bringások, részeg szomszéd stb. szóval a területőrzés. Aztán imád harcolni, ahogy a fotókon is látszik, sokat tépik egymást a kicsivel. Persze engem is próbál bevonni, és itt jön a dilemma, hogy részt vegyek-e bármilyen formában ebben. Mert kezemben tartott tárgyakat cibálni, az nagy öröm, de mintha azt olvastam volna, hogy efféle erőpróbákba nem szabad belemenni.

Ja, hát kint rohangászni is szeret az erdőben, tóban, de amíg a behívás nem fejlődik nála, ezt csak bizonyos időpontokban és helyeken merem megejteni - itt az a lényeg, hogy senki emberfiával ne találkozzunk (hétköznap este, esős idő, kirándulók által nem ismert útvonalak) Nagy vonalakban követ, és egy idő után meg is tudom fogni, de idegenekkel elég barátságtalan, szóval kockázatos a dolog. Pórázon meg nem élvezi annyira.

Kistáltos, ez nem olyan kutya. Mármint akit általam felbérelt csapat a saját területén kergethet meg ijesztgethet. Akik gyakran járnak hozzánk (lovasok, edző) azokat megtűri, de még Emesét, aki a lovához gyakran jön és kölyökkorától ismeri, még őt sem kezeli úgy, mint a családot. Nem tudom, hogy reagálna a dologra, de a legjobb esetben is csak játéknak fogná fel, ha meg fenyegetve érezné magát, akkor nem hozzám futna, hanem visszatámadna. Ezt a "gazdi a biztonság " dolgot már kölyökkorában sem éreztem rajta, önálló, bátor kutya.

Azért majd próbálok válaszokat keresni Őz kérdéseire, jobban megfigyelni, hogy mi okoz neki még örömet, hátha jobban magamhoz tudom kötni.

Köszi mindenkinek a segítséget!

 

 

[Õz]

Ha C.M. kategóriáinál maradva lehorgonyzok ott, hogy "kutya", akkor játszhatsz vele rongyhúzósat - csak: te kezdeményezd, te irányítsd a dolgot, és te döntsd el, mikor legyen vége. A régi klasszikus kiképzős trükk egyébként az, hogy két cucc van - két madzagos labda, két harapóhurka, két bárakármi; és amikor az egyiket megszerzi a kutya és örül magának, akkor meglobogtathatod a másikat; elméletileg ami nálad van és mozog, az mindig vonzóbb. A játékosan, pozitív megerősítéssel dolgozó munkakutyás kiképzők így tanítják az "ereszd" vezényszót is - köpd ki ami a szádban van, üüüügyes, nézd csak: itt is van egy másik helyette! Aztán a buli végén megteheted hogy elcsomagolod az egészet és odaadod helyette a vacsoráját, vagy csak azt mondod egyszerűen, hogy oké, zárul Miki mókatára, nyomás házat őrizni.

 

Ha bejön a képbe a fajta is, akkor viszont azt kell mondjam hogy így másfél évesen kamaszodik az uraság; és igen, nagytestű nyájőrző típusú kutyánál belefér a képbe amúgy is hogy önálló legyen, önálló döntéseket hozzon, és legfőképp: komolyan vegye a munkáját és akkor menjen csak vissza hozzád  ha azzal már végzett. Azt hiszem, egy ilyen kutyát a részeg járókelő mellől lehívni a kerítésről kb azzal egyenértékű mint a jagdot lehívni a menekülő zsákmányról - nem az alapozó feladatok közé tartozik. ELMÉLETILEG ha fokozatosan felépíted a dolgot, nem lehetetlen hogy el tudd hívni ezekből a szitukból, és főleg hogy séta közben magadhoz tudd hívni ha felbukkan egy turista a távolban(végülis ha te vagy a főnök, jogod kéne legyen megmondani hogy mitől kell őneki megvédeni a birtokot meg téged és mit tudsz te is megoldani nélküle), de ez az elmélet - a gyakorlathoz asszem a helyedben kifaggatnék néhány olyan embert akinek ilyen jellegű kutyája van. Mindenesetre én a saját buksi fejemmel ott kezdeném, hogy amikor épp semmi izgi nincs, akkor rátréningeznénk a behívásra (húzogatós játékkal akár, vagy kisebb szelet szalonnák bevetésével ha ilyesmi iránt érdeklődik), és ha így már megy, akkor odafigyelnék és amikor felbukkan a távolban a biciklis és ő még csak a fejét emelte fel, akkor magamhoz hívnám. Ad abszurdum lehet vele pórázon gyakorolni, hogy amikor - szerinte - elhárítandó külső elemek vannak, akkor is okosan egy helyben ülni kell, ha te épp azt kéred. Aztán lehet vele hosszú pórázon (futószár!) gyakorolni, hogy arról a pár méter távolságról ilyenkor is oda kell jönni, ha hívod. Aztán ha ezek megvannak, akkor látványosan lecsatolt póráz MELLETT rajta lehet hagyni a nyakörvén a fentebb említett hosszú vékony zsinórt, és tesztelni, hogy megsüketül-e - és innentől még mindig piszok messze van, hogy el tudd hívni amikor épp őrjöngve ugat valamit a kerítésnél.

 

A tükörmódszernek van olyan technikája egyébként, hogy amikor már tudja az eb hogy a "gyere!" mit jelent, és van a gazdinak olyan tekintélye és eszközkészlete amivel komolyan el tudja magyarázni a kutyájának hogy most nagyon kihúzta a gyufát, borzalmas bajban van, és piszok szerencsés ha megússza élve - na akkor szemléltetni kell a állatnak hogy a behívás megtagadása egy ilyen főbenjáró bűn, és az a szabály (a kutyák szeretik a szabályokat!) hogy ha a második figyelmeztetésre sem jön, akkor ráborítják az eget. De ehhez tényleg kell, hogy tudj úgy haragudni a kutyára amitől az összehúzza magát picire és félteni kezdi a sz*ros életét. (agyonverni nem szükséges, a pszichológiai hatás a lényeg)

 

Szerk.: gondolom, az lenne a cél, hogy mondjuk a postástól egy ajánlott küldeményt át lehessen venni anélkül hogy a kutyát fizikailag kelljen hátravonszolni a kaputól, meg terepre ki tudj menni vele a kóbor járókelők veszélyeztetése nélkül. Hajrá

[Robi]

Mivel már nem kölyök kutyáról van szó és a fajtából adódóan is vannak önálló gondolatai és akarata, én a helybenmaradást is gyakorolnám vele. Pórázon kezdve, majd hosszú pórázon, szabadon. Kicsi lépésenként. Eleinte lehetőleg ingerszegény környezetben.  Először felve, majd ülve (alapállás), eleinte csak láthatóan, a távolság fokozatos növelésével, később eltünve is (sarok, bokor mögött). Az ebnek mindig a kért helyzetben kell maradni (eleinte csak előre menj, hogy ne kelljen fordulnia, hogy követhessen a tekintetével). Én induláskor mindig bal lábbal indultam, arra kellett a kutyának is indulni, helybenmaradáskor jobb lábbal. Elindulsz, eleinte csak egy két lépés, majd a kutyát megkerülve visszaállsz a helyedre, dícséret, utána utasításra lehet indulni. Ha elmozdul, vissza az eredeti pozicióba (nem lehet lopni a távolságot, kijelölhetsz akár egy négyzetet is, lábtörlő vagy letett táska). Egyszerre ne sokat, de azt nagyon következetesen (utasítások, mozdulatok). Ha a visszamenetellel már jó a helybenmaradás, akkor következhet a hívásra indulás, ha hozzádmegy az örömködés. Ha valamit jól csinál, aznap már ne nagyon ismételd, de minden nap szánj az ebre legalább 20 percet. Eleinte a feladatok többnyire a "foglalkozások" keretében legyenek, tudja, hogy munka van, majd később ezt véletlenszerűen is kérni kell. Ha a helybenmaradás utáni indítás/behívás működik, már könnyebb a véletlenszerű behívás is. Ha valami nem megy, lépj vissza kettőt (addig a szintig, ami már működik) és onnan folytasd. Ha kijársz vele, az egyik legfontosabb a "feküdj". Ezzel könnyebb a helybenmaradás vagy bármi jön, nem szaladgál elé. A feküdj akkor az igazi, ha futás közben is hasravágja magát. A behívást sohase kövesse semmi retorzió (kikötés, bezárás, nyüstölés...).

[izland]

De ehhez tényleg kell, hogy tudj úgy haragudni a kutyára amitől az összehúzza magát picire és félteni kezdi a sz*ros életét. (agyonverni nem szükséges, a pszichológiai hatás a lényeg)

 

Hehe, ezt nagyon jól megfogalmaztad!

Nálunk ez a pont akkor szokott eljönni, ha elhagyják a számat az "agyonütlek", "agyonváglak" és egyéb, "agyon.." kezdetű varázsigék. Ekkor már tudják a kutyák, hogy nagy bajság van.

 

Egyébként érdekes, de nekem a 3 azonos fajtájú kutya (ráadásul kettő anyja-lánya) ilyen szempontból teljesen más.

Az öreglány egy nagyon intelligens, ugyanakkor meglehetősen önfejű, karakán kutya, őt fiatalabb korában bizonyos rendszerességgel, (kb 3 havonta) "le kellett szabályozni" (jól megrázni és lenyomni), különben nagyon elkanászodott (volna).

A lányának, aki egyébként a 3 közül a domináns és amúgy is egy hörcsög, elég volt 1 éves kora körül egy komolyabb összetűzés, azóta nagyon szófogadó, bár ha valami dolga van (pl gyöngytyúkterelés  ), abban nagyon önálló. De egyedül nem kezd neki, csak ha szólunk. Nála a legkomolyabb fenyítés, ha rákoppantok az orrnyergére az ujjammal és közben kiabálok.

A(z ex)kan pedig: hát, ő egy  . Igaz, a két szuka mellett meglehetősen elnyomásban van, de neki még a kiabálás is sok, talán fizikálisan sosem fegyelmeztem.

Szóval ha kollektív garázdaságot követnek el, akkor a rendszabályozásnál mindig figyelnem kell, hogy melyiknek mi a fő bünti. De a hangos kiabálás általában bejön.

[ori]

Na, hétvégén én nem netezek, de most elolvastam az okosságokat, köszönöm még egyszer. Már az is segít, hogy átbeszéltük, jobban figyelek magamra, a mozdulataimra.

Szerk.: gondolom, az lenne a cél, hogy mondjuk a postástól egy ajánlott küldeményt át lehessen venni anélkül hogy a kutyát fizikailag kelljen hátravonszolni a kaputól, meg terepre ki tudj menni vele a kóbor járókelők veszélyeztetése nélkül. Hajrá

 

Hát valami ilyesmi, illetve a legfőbb gond, hogy ha valami miatt nyitva marad a 3 kapuból 1  és esetleg kisurran (szerencsére ez ma már nem gyakori, mert a szökős korszak elmúlt, és vélhetően a golyszlikkal végleg odalesz) akkor be tudjam hívni.

Amiatt, hogy kerítésen kívül is legeltetünk, kaszálgatunk, azt a területet is hajlamos bevédeni, ez általában csak ugatás, de a mérete miatt az is elég ijesztő, és amikor részeges szomszéd átbringázott a legelő mellett, és pont nyitva maradt a kapu, akkor az meleg volt...

Jagdika viszont nagyot fejlődött, most már kint is behívható, hurrá, megéri foglalkozni ezekkel is, ha nem is lesznek sose példásan engedelmesek.

Persze mindenki hülyének néz a környéken, hogy kínlódok velük, mert mennyivel egyszerűbb lenne megkötni...

Edited by ori, 2014 május 26. - 15:00.

[ori]

A tükörmódszernek van olyan technikája egyébként, hogy amikor már tudja az eb hogy a "gyere!" mit jelent, és van a gazdinak olyan tekintélye és eszközkészlete amivel komolyan el tudja magyarázni a kutyájának hogy most nagyon kihúzta a gyufát, borzalmas bajban van, és piszok szerencsés ha megússza élve - na akkor szemléltetni kell a állatnak hogy a behívás megtagadása egy ilyen főbenjáró bűn, és az a szabály (a kutyák szeretik a szabályokat!) hogy ha a második figyelmeztetésre sem jön, akkor ráborítják az eget.

 

Még erre egy sztori: amikor legutóbb kerítésen kívülre került, az pont egy forgalmasabb időszakban volt (már ilyen tanyasi szinten, szóval előfordulhatott járókelő a fődúton), úgyhogy azt a megoldást választottam, hogy pórázra fogtam a kicsit, és elcsaltam vele az erdőbe a nagyot, ott legalább nincs kit megtámadjon. Aztán lementünk a tóhoz, mert amikor a vízből kijön, általában meg tudom fogni, de most nagyon trükkösen áttörte magát másfelé a nádon. Még vagy félóráig próbálkoztam, aztán berágtam, és "dögölj meg akkor, ahol vagy, mi hazamegyünk vacsizni" jelszóval haza indultam.

Attól, hogy egész hazaúton rá se néztem, a kapun bementünk a kicsivel, őt nem hívtam, bezártam magunk mögött, úgy megszeppent, hogy szó szerint farkát behúzva oldalgott fel a másik kapuig, ott egy családtag beengedte. Ezután megetettem a kicsit, a nagyot levegőnek néztem, na ettől aztán teljesen befordult, és mint akin végigvertek egy sort, bekucorodott a házába. Nem a kaja miatt, mert tényleg nem beles, sokszor nem is eszi meg, amit kirakok, inkább az ütötte szíven, hogy kirekesztettem teljesen. Na, ezen elgondolkodtam, meg elolvastam a Fennel könyvet, és azóta próbálok kicsit ridegebb lenni, amennyire tőlem telik, hadd pitizzenek a figyelmemért - nem könnyű, de próbálom megállni.

 

[ori]

Ha már belemerültünk: olvastam a kritikákat, amik C.M-t érték, szembeállítva az ő dominancia alapú módszerét ezzel a klikkeres, jutifalatos + megerősítéses módszerekkel.

Nektek mi a véleményetek erről?

[Gisari]

Én ugyan csak nagy vonalakban vagyok képben a kutyakiképzős irányzatok között, de kétlem, hogy mondjuk egy TEK-es kutyánál sokra menne a gazdi jutifalattal meg klikkerrel, dominancia nélkül.

Ez szerintem olyan, mint a parellis-montys rózsaszín kislányok elképzelése a lovakról. (szerk.: meg a módszerről) Sok egyednél beválik, mert évtizedek óta irtják ki belőlük a természetes agressziót, ösztönöket, de az ilyen kutyák ált. nem sok dologra alkalmasak a házi kedvenc státusz kivételével. Nekem is ilyen kutyám van amúgy irtó jó fej. De ismerek olyan kutyát, akit Tökölre vittek börtönőrnek, az is jó fej volt, csak kicsit másképp.

Edited by Gisari, 2014 május 26. - 16:52.

[Õz]

Ha már belemerültünk: olvastam a kritikákat, amik C.M-t érték, szembeállítva az ő dominancia alapú módszerét ezzel a klikkeres, jutifalatos + megerősítéses módszerekkel.

Nektek mi a véleményetek erről?

 

Én nem olvastam a kritikákat

Részben azt gondolom az ilyesmiről, hogy az emberi csoportviselkedés része a konkurrens csoportokkal szembeni agresszió, aminek modern kiélési módja a "máshitűek" facebook-os ekézése; és ezt elég sok területen a marketingesek még meg is lovagolják.

Egyébként pedig: tanításra egyértelműen a pozitív megerősítéses módszerek működnek jobban, használjanak bár zsinóros labdát vagy klikkert és jutifalatot a művelői. Viszont a viselkedési problémák megoldására nem minden esetben és nem minden kutyánál válik be pusztán önmagában a tanítás - ha erősebben akarja a problémás viselkedést csinálni mint amennyire a kaja vagy a játék érdekli, akkor lóbálhatod a pozitív megerősítődet napestig. Rég láttam már Cesar-műsorokat, de amikor még néztem, egy szóval sem állított olyat hogy ő majd megtanítja a kutyát a bal hátsó lábán sréhen átugrálni egy színpadon; azt viszont mondta és mutatta is hogy képes elérni hogy ne tegyen kárt maga körül senkiben és semmiben.

(A tükör módszerben pont az a gondolat tetszik, hogy párhuzamosan kezeli a két dolgot, egyrészt  új viselkedésformák - legyen az a legegyszerűbb ül-fekszik, vagy a villanykapcsoló kezelése, vagy egy félős kutyánál az hogy megközelítse félelme tárgyát - tanításához tisztán csak pozitív megerősítést használnak, másrészt viszont a kutya-gazda viszony rendezéséhez és nagyon sokszor a nemkívánt viselkedések gátlásához is kőkemény dominanciát.)

[izland]

Én ugyan csak nagy vonalakban vagyok képben a kutyakiképzős irányzatok között, de kétlem, hogy mondjuk egy TEK-es kutyánál sokra menne a gazdi jutifalattal meg klikkerrel, dominancia nélkül.

Ez szerintem olyan, mint a parellis-montys rózsaszín kislányok elképzelése a lovakról. (szerk.: meg a módszerről)

Szerintem is.

Pont ugyanazokat a hibákat lehet elkövetni, ha valaki nem kellően határozott, "domináns", és csak a jutifalikban bízik.

Sajnos a kutyatartók még kisebb arányban járnak "továbbképzésre", mint a kezdő lótartók. Megnézi a videót, detökjó, hiszen az a kutya mindent megcsinál, csak tömni kell kutyakeksszel.

(Egy kolléganőm kutyájánál sajnos altatásig fajult a dolog, pedig ő csak jót akart azzal, hogy minden percben bedugott a szájába egy kekszet, és a kutya majd akkor szereti és mindent megcsinál. Hát, nem így lett.  )

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy bármelyik módszer rossz, hanem azt, hogy ezekhez is kellenek alapismeretek, kell egy szakértő segítség, aki beavatkozik, ha be kell, és kell egy határozott gazdi, aki tudja, hogy mit csinál vagy mit akar elérni. Csak ez esetleg nem jön le 1-1 TV műsor megtekintése alapján, hanem csak az látszik, hogy volt egy rossz kutya, aztán kétszer megkerüljük vele a házat és hipp-hopp, máris minden OK. Nem biztos, hogy a megfelelő helyen és időben alkalmazott "kőkemény" fellépés minden esetben jól átmegy a nézőhöz, anélkül meg lehet, hogy csak tovább romlik a helyzet. 

És ahogy a lovas műfajokat is lehet és érdemes keverni adott helyzetben/lónál/embernél, úgy egyazon kutyánál is beválhat egyszer valami "keményebb" hozzáállás, másszor meg valami "játékosabb".

 

Én még nagyonrégen ezt a könyvet olvastam rongyosra, mondjuk nem éppen "parellis", de egészen az alapoktól a nehezebb feladatokig minden benne van, ami a kutyával való "együttműködéshez" kellhet.

http://www.antikvari...utyaiskola-6862

 

[Gisari]

Ori, a kötődési tréningen esetleg nem gondolkodtál? (erről is csak olvastam, de el tudom képzelni, hogy ilyen esetben sokat segít.)

Persze ez kajás történet, de ha három napig nem eszik, nem hiszem, hogy utána sem érdekli a kaja.

[ori]

Elég hasonló a véleményünk a dologról.

Sári, mivel  a kutty így is elég gazdaszégyenítő ilyenkor nyáron, én semmiképpen nem éheztetném. Inkább próbálok többet fektetni beléjük, jobban figyelni a viselkedésemre, meg ilyenek. Sajnos a 8 óra meló+3 óra utazás + 2 ló + tanya mellett nem mindig jutott elég törődés nekik, inkább csak azt csináltam, ami nekem jól esett (simogatás, játék), de azt a napi 20 perc tréninget megpróbálom betartani, és kicsit dominánsabban viselkedni úgy általában.

A kutyaiskolát is letöltöttem nemrég, csak előbb Jan Fennelt olvastam el, nagyon hasznos volt az is.

[izland]

Ori,

eszembe jutott még egy dolog, de nem biztos, hogy helyes, majd a gyakorlott "nagy kutyások" kijavítanak, ha nem.

Szóval van egy ismerősöm (60 körüli nő), akinek volt két németjuhász szukája. Nem igazán volt domináns főnök, de mivel nem feszegette a húrt (mármint a gazdi), jól elvoltak. Nagy területen voltak a kutyák, nagyjából szót fogadtak, őrizték a házat, ha hívta őket, odajöttek, játszott velük, simogatta őket, stb, szóval komolyabb konfliktus mentesen éldegéltek. Egyszer azonban, amikor mindkét szuka tüzelt, átjött a szomszédból egy harmadik szuka, és összeverekedtek a kutyák. A gazdi nem akart beavatkozni, de ahogy a lába körül kevergő kutya-tömegtől szeretett volna távolodni, hátrafelé megbotlott valami virágágyáson, és elesett. És ahogy a földre került, a saját (!) kutyái nekimentek. Az volt a szerencséje, hogy a szomszédja közben kijött, és valahogy elzavarta a kutyákat, de így is összeharapták elég rendesen.

Azt mondta erre egy barátnőm, akinek szintén nagytestű kutyái vannak, hogy a nagy kutyáknál fontos, hogy tudják, hogy a gazdi akkor is a gazdi, ha éppen kisebb, mint a kutya. Azaz kölyök korban többször le kell guggolni, vagy lefeküdni a földre játék közben, hogy tudatosuljon benne, hogy az az ember egy és ugyanaz.

Mivel az enyémek térd alattiak, meg amúgy sem olyan vérmes őrző-védők, nekem ez korábban eszembe sem jutott, de lehet, hogy egy 50-60 kg-s kutyánál tényleg jogos probléma (lehet).

 

(A történet vége egyébként az lett, hogy a környezet egyhangú nyomásának nem engedve a hölgy megtartotta a kutyákat - nagyjából mindenki az eltávolításukra szavazott, akár valami telepre őrkutyának, akár drasztkisabb megoldásra. Később nem volt több probléma, az egyik azonban nemsokára elpusztult daganatos betegségben, a másik pedig a következő szilveszterkor világgá ment és nem is lett meg. )

 

 

Más:

tegnap kaptam egy linket egy új kutyás oldalról.

http://e-kutyak.hu/kutya-hirdetesek

Tényleg ennyibe kerül egy törzskönyvezett kiskutya???   Meg kellett számolnom a nullákat, hogy jól látok-e...

[Robi]

Verekedő kutya szinte mindenre odakap, ami körülötte hirtelen mozdul. Ezért nem tanácsos pl. a verekedők nyakörvét megpróbálni megfogni. Emberek között is gyakran előfordul (nem csak a filmekben), hogy a verekedőket szétválasztani szándékozó kapja a pofont.

Anno volt egy kutyás-gyerek baleset. Egy vizsla lekapta a gyerek fejéről a huzat egy részét. Mindenki szörnyülködött, hogy nade egy vizsla, gonosz kutya, erőszakos, kutya, kiszámíthatatlan kutya... . Aztán később kiderült, hogy a megkötött, alvó kutya körül játszó gyerekek közül a házi gyerek megbotlott és a kutyára esett, aki odakapott. Teljesen normális reakció.

[izland]

Verekedő kutya szinte mindenre odakap, ami körülötte hirtelen mozdul.

Ezek sajnos nem csak odakaptak, hanem "nekiestek".  A lábszárából konkrétan hiányzott egy darab, combja, kezei is rendesen összeharapva... 1 hét kórház... Szóval nem csak annyi volt, hogy véletlenül megharapta és aztán észrevette, hogy jajistenem, ez a gazdi volt, és hasoncsúszva kért bocsánatot.

Persze nyilván benne volt a történetben a verekedés heve, anélkül valószínüleg nem mentek volna neki csak úgy.

Edited by izland, 2014 május 29. - 8:55.

[ori]

Izland, komolyan vettem ezt a kutyát, már amikor kisgombócként hazavittem. Olvastam sok KÁJ-os oldalt, és nagyon rámentem erre  a dominancia kérdésre. Etetésnél eltoltam a kajától, eleinte nagyon morgott, de mire felnőtt, oda jutottunk, hogy a torkából ki tudjuk venni a finom falatokat. Mármint mi, a családtagok, mert amúgy csonttal a szájában még Emesére is morog, pedig ő ugye sokat jár hozzánk a lova miatt, és kölyökkorától ismeri.

Egyéb ügyekben is volt némi erőfitogtatás még mielőtt kifejlődött volna, és azért én érzem, hogy tisztel.

Tegnap is összekaptak a lábas fölött a jagdival, és elég könnyedén szétválasztottam őket, másodpercek múlva mindkettő ült a fenekén.

Szuka miatt beborult aggyal verekedő kutyák szétválasztása: hát ilyenbe egyszer avatkoztam be még nagyon régen, mindkét kutya megharapott, utána kutyásoktól azt a tanácsot kaptam, hogy a farkuknál fogva kell széthúzni őket, de ehhez is kell 2 ember legalább.

Azért én ezt a témakört inkább sebészi úton tervezem rövidre zárni. Tüzelési időszakban a kanok annyira másállpotba kerülnek, engem leginkább a narkósokra emlékeztetnek, akik minden értékrendet és emberi köteléket feledve csak egy dologra tudnak fókuszálni.

De normál állapotban szerintem egy ilyen pásztorkutya szerintem megbízhatóbb, mint egy németjuhász. Persze a területe körül ólálkodókat fenyegeti, acsarog, meg minden, de nem támad ész nélkül, nincs benne fölös agresszió. Amúgy engem is megugat minden érkezéskor, jelezve, hogy ő végzi a dolgát becsülettel.

[Annie90]

Nekem a dominanciától kissé eltérő gondom akadt:

Mollyban (4 éves ivartalanított airedale terrier) a hörcsögünk iránt előtört a vadászösztön. Hogyan lehetne megértetni vele, hogy a kis hörcsög is élőlény, nembántjuk, családtag? 

Ez most leginkább azért aggaszt, mert 2hét múlva kiscica érkezik hozzánk, és ugye egy macskához jobban hozzáfér. Mikor hozzánk került 2 hónaposan, akkor volt egy nála 2x nagyobb macskánk, így a macsek gyorsan helyrerakta a kis szarost, de azóta Molly is megnőtt rendesen.

[izland]

Ori,

nem arra gondoltam, hogy nem vetted komolyan a kutyát vagy hogy nem Te vagy a főnök!

Hanem arra, hogy kell-e/fontos-e, hogy a kutya biztosan tudja, hogy Te akkor is Te vagy, ha éppen kisebb vagy, mint ő.

Lehet, hogy ez egy tiszta, domináns gazdi-kutya viszonyban egyértelmű, nem tudom. Bennem sosem vetődött fel a kérdés, mivel guggolva, ülve is a kutyáim "fölé magasodom".

(Az én kanom ugyan 5 évesen került kés alá, de 2 év eltelt, mire már nem érdekelte a tüzelő szuka...)

 

 

Annie,

korábban volt már szó róla, vagy itt, vagy a másik kutyás topicban, talán Lótusz kutyái és szobacicája kapcsán, hogy mikkel lehet próbálkozni.

Mondjuk egy terrier esetében ez lehet, hogy nem lesz egyszerű...

 

 

[Annie90]

 

Annie,

korábban volt már szó róla, vagy itt, vagy a másik kutyás topicban, talán Lótusz kutyái és szobacicája kapcsán, hogy mikkel lehet próbálkozni.

Mondjuk egy terrier esetében ez lehet, hogy nem lesz egyszerű...

 

Sajnos egyikben sem találtam meg 

Alapvetően lovardában és mindenhol játszópajtinak tekinti a cicákat (ettől a legtöbb macska szívrohamot kap). Itthon az működött, hogy a macska bármikor odamehet a tányérjához, ehet belőle stb, sosem zavarta el.

[izland]

Bocsi,

a macskásban van a beszélgetés!

Az utolsó előtti oldal közepetáján kezdődik.

 

[Annie90]

Bocsi,

a macskásban van a beszélgetés!

Az utolsó előtti oldal közepetáján kezdődik.

 

Köszi!

Pedig becsszó, mindkét kutyásat végignéztem 2012-ig visszamenőleg 

[Õz]

Nekem a dominanciától kissé eltérő gondom akadt:

Mollyban (4 éves ivartalanított airedale terrier) a hörcsögünk iránt előtört a vadászösztön. Hogyan lehetne megértetni vele, hogy a kis hörcsög is élőlény, nembántjuk, családtag? 

Ez most leginkább azért aggaszt, mert 2hét múlva kiscica érkezik hozzánk, és ugye egy macskához jobban hozzáfér. Mikor hozzánk került 2 hónaposan, akkor volt egy nála 2x nagyobb macskánk, így a macsek gyorsan helyrerakta a kis szarost, de azóta Molly is megnőtt rendesen.

 

Azért a hörcsög meg a macska (még ha kiscica is) egy jól szocializált airedale fejében külön kategóriát kell, hogy képezzen

A hörcsögtől való eltanácsolást én inkább abból az irányból közelíteném meg, mint bármi egyebet (elöl hagyott kaját, ruhaneműt, tényleg: bármit) ami a lakásban előfordul és a tiétek, nem az övé, és nem cincálható. A legtöbb terrier (meg egy rakás más kutya) számára minden, ami rágcsálószabású, az abszolúte természetesen és magától értetődően: zsákmány. Azt megértetheted vele, hogy a TE zsákmányod, és neki nincs joga hozzányúlni; azt hogy "családtag", azt szerintem kábé esélytelen. Viszont szerencsére a hörcsög szempontjából teljesen megfelelő az is, ha azért nem vadássza le mert a tiéd

A macska annyiból más - szerintem - hogy sokkal interaktívabban kommunikál, tud nem-zsákmányosan is viselkedni; és olyan kutyánál aki nincs eleve rágerjedve arra hogy a nyávogikat levadássza, sokkal kisebb az esélye hogy bekapcsolja a vadászösztönt. Ha a korábbi macskával elvolt, meg a lovardai macskákkal is elvan, akkor az új cicánál is leginkább arra kéne ügyelned hogy jó idegzetű, karakán kiscicát válassz, aki nem szalad el a kutya láttán rémülten.

[Annie90]

 

Azért a hörcsög meg a macska (még ha kiscica is) egy jól szocializált airedale fejében külön kategóriát kell, hogy képezzen

A hörcsögtől való eltanácsolást én inkább abból az irányból közelíteném meg, mint bármi egyebet (elöl hagyott kaját, ruhaneműt, tényleg: bármit) ami a lakásban előfordul és a tiétek, nem az övé, és nem cincálható. A legtöbb terrier (meg egy rakás más kutya) számára minden, ami rágcsálószabású, az abszolúte természetesen és magától értetődően: zsákmány. Azt megértetheted vele, hogy a TE zsákmányod, és neki nincs joga hozzányúlni; azt hogy "családtag", azt szerintem kábé esélytelen. Viszont szerencsére a hörcsög szempontjából teljesen megfelelő az is, ha azért nem vadássza le mert a tiéd

A macska annyiból más - szerintem - hogy sokkal interaktívabban kommunikál, tud nem-zsákmányosan is viselkedni; és olyan kutyánál aki nincs eleve rágerjedve arra hogy a nyávogikat levadássza, sokkal kisebb az esélye hogy bekapcsolja a vadászösztönt. Ha a korábbi macskával elvolt, meg a lovardai macskákkal is elvan, akkor az új cicánál is leginkább arra kéne ügyelned hogy jó idegzetű, karakán kiscicát válassz, aki nem szalad el a kutya láttán rémülten.

 

 

Én is így vélem, hogy azért a hörcsög-kismacska teljesen más kategória. Csak eddig a rágcsálóinkat sem nézte zsákmánynak, most meg túlzottan érdekli, ez lepett meg.

Szerencsére igen tökös a kispasi, aki hozzánk kerül.
 

[Mackó]

 

 

Más:

tegnap kaptam egy linket egy új kutyás oldalról.

http://e-kutyak.hu/kutya-hirdetesek

Tényleg ennyibe kerül egy törzskönyvezett kiskutya???   Meg kellett számolnom a nullákat, hogy jól látok-e...

 

Igen! Ha megnézed (és nem csak ezen az oldalon) nagyrészt tenyésztők árulnak magasabb áron, ahol tisztességesen kitöltött oltási könyvet kapsz a kiskutya mellé, chippet, törzskönyvet. A tartási körülményeket pedig nem a putri jellemzi.

[ori]

Csak jelzem, hogy jelentős előrelépés történt behívás ügyben, még egyszer kösz a tippeket.

[mi.kinga]

Sziasztok, olyan problémám van, hogy 3 idősebb kutyusunk fülét megeszik a legyek, de szó szerint...csupa vér és mély seb a fülük. Próbálkoztunk betadinnal, kenőcsös és folyékony, cinkoxid spray, aloe vera, megfurdettem őket teafaolajos samponnal hogy kicsit kerüljék őket, de smmi nem vált be. Valakinek valamilyen csodaszer, ötlete van? Nagyon szépen megköszönném!

[Gisari]

Charmil gél, nagyon tuti. Egy hibája van, hogy nyár végére lekopik/lemállik tőle a szőr a kuty füléről, de egyébként tökéletesen távol tartja a legyeket napi egy (nagyon durva esetben kettő) bekenéssel. Sebgyógyító hatású mellékesen.

[Robi]

Kék Lukács kenőcs. Sebre is jó, illóolajat tartalmaz, tapasztalatom szerint kerülik a legyek.

[mi.kinga]

Köszönöm szépen a tippeket!   A szőr legyen a legkevesebb, jobb, mint amikor letörlöm, lefújom és a spray alól buggyan elő a vér, majd mintha le sem kezeltem volna. Azokat a rohadékokat meg elhessegetni sem lehet, még ha hozzáérek, akkor is csak szívja. 

[furiosojr.]

Nem nyalják le egymás füléről a kenőcsöt? Én azért nem tudom őket kenni semmivel, mert bármilyen sz@r ízű büdös cuccot is lenyalnak egymásról. Ha valami felszívódóval kellett kezelni őket, akkor egy fél órára külön lettek csukva nagy megszeppenésükre.

[mi.kinga]

Nem nyalják le egymásról. Nyalogatni szokták egymást, leginkább egymás száját, szőrét, de amint a kenőcshöz/cucchoz/nem odaillő anyaghoz (pl. spot-onok) érnek, megszeppenve "mummognak" ( ), majd inkább máshol folytatják a tevékenységüket. Egy nagyon nyalogatós kutyánk van, ő amint leülök közéjük, amimet éri, azt nyalogatja. Gondoltunk valamilyen ásványi anyag hiányára, de doki se tudott mit mondani, kiváló minőségű tápot kapnak, változatos főtt kaját (tészta, rizs, hozzá konzerv, darált, főtt csirke-pulykanyesedék zöldségekkel). Szóval ő egyszerűen ilyen tódi. 

[furiosojr.]

Enyémek a jó kis kámforos, mentolos, szaliciles Permammast is lenyalták egymásról.

[Kistáltos]

Én valami büdös kátrányszagú vacakkal kenem, szerencsére csak a két németjuhászfélét zabálják a legyek, a többit nem (érdekes...)

Igaz, ők nem nyalják egymást, de ez a vacak se teljes hatású, tegnap odáig jutottam, hogy a büdös bolhairtót (certifex) cseppentettem a fülére, hátha...

[mi.kinga]

Ez a büdös, kátrányszagú izé nem Federol? Most ilyet vettek anyuék, mert Charmil gélt nem tudott adni, Kék-Lukácsa meg éppen nem volt. Lekentem este a fülüket, kíváncsi leszek holnap. A szaga nekem olyan barbecue szószos. 

[Kistáltos]

Azaz Kétszer kend naponta, egyszer nem volt elég, délre eltűnt a cucc.

[mi.kinga]

Köszi, megfogadtam a tanácsot. Elég jól riasztja a legyeket, de tényleg hamar eltűnik, már amikor felkenem (vattakorongra öntök kicsit és azzal pacsmagolom be), akkor olyan, mintha nem kentem volna rá semmit. De így, hogy nem piszkálják egész nap a legyek, mintha gyógyult is volna. Vannak légyragacsok, UV lámpás légyvonzó-ölő, 3 fiatal fecske, meg a szüleik, mégis annyi a légy, hogy szinte pár naponta kell a ragacsokat is cserélni, annyira megtelnek... És ezek még csak a kutyák, a lovakról nem is beszélve, főleg, hogy most 3 van 

[Mackó]

Nekem nagyon jól bevált az Advantix csepp, az a legyeket is távol tartja. Bár idős kutyára lehet, hogy nem jó ilyeneket használni. A másik, amit lehet, az a sima gyerekekre való kenőcsök, spriclis riasztók.

Edited by Mackó, 2014 július 27. - 20:26.

[mi.kinga]

Ilyen rovarriasztó van, Neostomosant is használunk, az is bevált. A szőrükre megy is, oda nem szállnak a rohadékok, de a sebesre mart fülükre nem tudok ilyeneket fújni. Meg mindegy is, mert tegnap is úgy szedtem ki a legyet a sebből, mert az Istennek sem akart elrepülni. Jól meg is kínoztam. 

Amúgy úgy néz ki, használ. Az öregek füle kezd szebb lenni, legyek egyáltalán nem mennek rá. Viszont így, hogy az öregeket nem tudják csesztetni, megkezdték Szofika fülét.  Úgyhogy inkább lekentem az összeset.