1065 válasz a témához

[zsebi0202]

Tegnap a rádióban épp az újrahasznosításról volt szó, pontosabban arról, hogyan lehetne ösztönözni a lakosságot a szelektív gyûjtésre. Nagyobb áruházak már betétet számolnak föl a palackokra, potom összeget, de ezzel is ösztönzik a visszavitelre a vevõt. Visszaviszi, visszakapja a pénzt. Sajnos mi még nagyon elmaradtunk az európai átlaghoz képest szelektív gyûjtésben. Jellemzõ módon (sajnos nem tudom ki mert fél füllel hallgattam) lepocskondiázta a mostani szelektív rendszert. Örüljünk hogy ez is van. Már itt a faluban is kettõ hetente jönnek ingyen elszállítani a házad elõl a szelektívet, amihez külön tasakot kapunk. Még az utca végéig sem kell elmenni, pedig van gyûjtõ is lerakva. Egyetértek Fillyvel, példamutatás. Már a szomszéd is beállt mellém õsszel a gazt lekaszálni, ahogy látta hogy mit csinálok.

[Ernest]

A gaz lekaszálása az környezetvédõ lenne?

[zsebi0202]

Persze. Minden amivel tisztítod, szépíted az környezetvédelem. Környezetvédelmi szakelõadó az egyik szakmám.

[nuttella]

És mi lesz télen a madarakkal, akik a gazok (parlagfû, fekete üröm, fûfélék) magjaival táplálkoznak? Éhen pusztulnak? Akkor elszaporodnak a kártékony rovarok, amelyek ellen újabb növényvédõ szerekkel védekezünk, amelyek bekerülnek a táplálékunkba, emiatt méginkább támad az allegia, a rák, a többi. Vagy etessük a madarakat az általunk vegyszerezett magokkal, hogy õk is gyengébbek legyenek?

[Barefoot]

A környezetvédõ nem égeti el a fát...

Miért?

[nuttella]

Mert a mûanyagot és a gumit égeti el. Mivel az nem bomlik le, és sok van belõle. Az, hogy rákot okoz a füstje, kit érdekel, ezzel is a bolygót tisztitja az emberektõl

[Ernest]

Persze. Minden amivel tisztítod, szépíted az környezetvédelem. Környezetvédelmi szakelõadó az egyik szakmám.

No de hát beavatkozol... Az anekdota szerint (úgy mesélték nekem) a kõröshegyi völgyhíd azért van, jó pénzért, mert ha út lett volna helyette, akkor valami talajmenti nedvességáramlás talán meg lett volna akadályozva, és ez esetleg befolyásolta volna az ott élõ nedvességigényes plutykászokat. Itt a talán és az esetleg szavak fontosak.
Emellett még ha el is égeted, akkor megfosztod a földet egy csomó szükséges anyagtól amik természetes módon a végrendeletük megírása után helyben eldõlnének, és így visszakerülnének az örök körforgásba. Az entrópiáról nem is beszélve (nem tudom, mi az, de k* jól hangzik). Meg a széndioxidról, ami most divatos ellen.

Tisztítod? Hol van ilyen fogalom a zöldülõknél?

Edited by Ernest, 2009 november 5. - 11:10.

[Barefoot]

No de a széndioxid akkor is felszabadul, ha eldõl a fa és elkorhad. Kivéve persze, ha egy tõzeglápon nõ, mert akkor van rá esély, hogy néhányszor tízmillió év múlva jó minõségû kõszénként végzi (amit aztán kibányásznak és felszabadítják belõle a széndioxidot ).

[zsebi0202]

No de hát beavatkozol... Az anekdota szerint (úgy mesélték nekem) a kõröshegyi völgyhíd azért van, jó pénzért, mert ha út lett volna helyette, akkor valami talajmenti nedvességáramlás talán meg lett volna akadályozva, és ez esetleg befolyásolta volna az ott élõ nedvességigényes plutykászokat. Itt a talán és az esetleg szavak fontosak.
Emellett még ha el is égeted, akkor megfosztod a földet egy csomó szükséges anyagtól amik természetes módon a végrendeletük megírása után helyben eldõlnének, és így visszakerülnének az örök körforgásba. Az entrópiáról nem is beszélve (nem tudom, mi az, de k* jól hangzik). Meg a széndioxidról, ami most divatos ellen.

Tisztítod? Hol van ilyen fogalom a zöldülõknél?

Eddig a sok lábas jószág ette le a környezetet. Szimbiózis. Bedugtuk õket ketrecekbe, most rajtunk a sor hogy rendbetegyük helyettük a környezetet. Sajnos. Szívem szerint megtartanám a gazt, sok madárka fészkelhetne benne, nekünk egyszer a gyöngyi rakott a csalánba egy csomó tojást, nagy gonddal õrizgettük amíg el nem vitte a róka. Vagy valami más. De annyi a gaz már a környéken, hogy a gyerkõcök orra csurog megállás nélkül. Tudom hogy a szó szoros értelmében nem környezetvédelem, de szerintem szorosan összefügg a kettõ. És ha csak tehetjük, nem égetjük el, hanem megy a trágyába. Ami meg föletethetõ azt föletetem. Ezzel pl. bealjaztam a kecskéknek, ami tetszett megették.

Edited by zsebi0202, 2009 november 5. - 13:48.

[Ernest]

Ez Oké. Az Uniqua biztosítót ajánlanám, akik megkérdik, küldjenek-e ezentúl papír alapú reklámot. Ha még nem papíron küldték volna a dolgot, tiszta jófejek lettek volna.

Edited by Ernest, 2009 november 5. - 15:22.

[kikinda]

Már a szomszéd is beállt mellém õsszel a gazt lekaszálni, ahogy látta hogy mit csinálok.

Mikor?? :eek:

[zsebi0202]

Mikor?? :eek:

Szeptemberben,októberben az utolsó kaszálások idején. Felénk kétszer kaszálnak, már ha az idő engedi, és eléggé megnőtt a fű ismét. Még a héten is hoztunk be takarmányt, persze ez már boglyába volt készítve. És még tegnap lucernát volt kézzel kaszálni a párom. Ma meg belepte a hó a laposkocsin.
uff uff

Edited by zsebi0202, 2009 november 5. - 16:53.

[Ernest]

De minek várja meg a párod, kocsin ülve, míg belepi a hó? Nem fog megfázni?

[zsebi0202]

Addig legalább nincs vele gondom. Nagyon jó helye van ott. Örnikém jövök egyel, ma már kétszer rötyögtem egy jót rajtad. Bearanyozod a napom. uff uff uff

[Ernest]

Köszönöm, köszönöm. Ha már környezetvédelmi topic egy lovas fórumon, Ti engeditek a lovat ganajozni a vidéken? Az is környezetszennyezõ... Nem nevetni, mint kiderült, ez Nagymezõn komoly torzsalkodás tárgyát képezi, mert az õsi rétet a lovak lassan bevetik zabbal - mármint a nemlótenyésztõk félelmei szerint.

[QuarterSister]

Ernest, ez nagyon jo felvetes!! Ezt az itteni nagy legelokon latni... de inkabb azt, hogy ahol sok a lotragya, sokkal tobb lovak szamara nem szeretett, fogyasztott vastagszaru vadnoveny no utana mint a fu...

[Jucc]

Papírtéma: mondom kh banknak: nem szeretnék számlalevelet kapni. Nemhogy 4-et, egyet sem! Erre õk: jó, de azért fizetni kell. Miiivaaan???????? Én akarok nekik papírt, postaköltséget, melót, ki tuggya még mit spórolni és nem. Nem lehet. Azért nekem fizetnem kell. Normálisak?

[Old Shatterhand]

Ugye mit nevezünk gyorsnak? Ami most történik, az száz éves skálán mérhető. A dinók kihalását sem úgy kell elképzelni, hogy volt egy szar hétvége égzengéssel, földrengéssel, meteor záporral, vulkánkitöréssel, és mindenki holtan esett össze. Eltartott pár millió évig, míg mindenki hajlandó volt szépen kihalni. Csak ugye százmillió éves sikersztori után ez pillanatszerűnek hat.


... Én viszont az effajta főnökre mutogatást csak a megoldás elodázásának tartom. Mert azt várhatjuk, míg ők csinálnak valamit, viszont így csak időt vesztünk és előrébb nem jutunk egy tapodtat sem.

No az amúgy vicces meteorbecsapódós elmélet szerint pont hogy nem tartott sok évig...

Én sem a főnökre mutatok, csak azt jegyzem meg, hogy bizonyos iparágak olyan mértékben szennyeznek, hogy elképzelhetetlen. Ennek eredménye az autó is.
Ráadásul akadályozzák - lobbi és regisztráció által - az alternatív fejlődést. Mármint a valódit, mert a fák elégetését én nem tekintem alternatív energiának.
És végül a fentiekből származó arcátlan mértékű és időtartamú hasznot baromságokra fordítják. Törvény - amit ők irányítanak - meg sose fogja szabályozni, hogy a profit jelentős részét a környezeti károk felszámolására fordítsák.

Ezt ellensúlyozni ablakszigeteléssel elég macerás.

Egy példa a közelmúltbó:
Kivonják a villanykörtéket a forgalomból, mert a benne lévő gáz szennyez.
Az, hogy az energiatakarékos égők előállitása sokkal szennyezőbb, gáz meg abban is van, mellékes.
Viszont 10-30-szoros az ára a boltban. Az elektromos energia fogyasztása már régen nem a világítás rovása, hanem pl a hűtésé. Amit úgy nyomnak, hogy az nem is igaz. Akkor hogy is van ez? KÖrnyezeti terhelés csökkentése. Frászt. Zsé. Ennyi.
Ja, hogy az embernek ráadásul szarabb? Az meg kit érdekel?

Edited by Old Shatterhand, 2009 november 6. - 22:20.

[kikinda]

Szeptemberben,októberben az utolsó kaszálások idején. Felénk kétszer kaszálnak, már ha az idõ engedi, és eléggé megnõtt a fû ismét. Még a héten is hoztunk be takarmányt, persze ez már boglyába volt készítve. És még tegnap lucernát volt kézzel kaszálni a párom. Ma meg belepte a hó a laposkocsin.
uff uff

S ti gazzal etetitek a lovakat? Gazemberek!

Meg még amit gyártanak belõle továbbra is, nincs mindenhol betiltva. Afrikában és Ázsiában újra reneszánszát kezdi élni a használata lakossági szinten is. Ráadásúl a sarki jég olvadása is növeli a DDT koncentrációt a légkörben.

Artin!

Ezt az utolsó tételt el tudnád mondani picit részletesebben is? Kicsit nem tudom felfogni, de ha már itt vagyok, tanulnék.

Edited by kikinda, 2009 november 9. - 16:46.

[Artin]

Sajnos a DDT fénykorából, amikor még az egész világon széles körben és irdatlan mennyiségben használták, légkörön, csapadékon keresztül jutott a sarki jégtakarókba is. Most nem belekeveredve a globális felmelegedés témájába, hanem csupán figyelembe véve a tényt, hogy a sarki jég olvad, elmondható, hogy az ott korábban felhalmozódott szennyezõdések (nem csak a DDT-rõl van itt szó, de az is van ott) újra bejutnak a vizekbe, légkörbe (párolgással). A DDT egy elég makacsa anyag, ha jól tudom bioakkumulációs, tehát felhalmozódik és nehezen bomlik, ürül a környezet bármely elemébõl.

[kikinda]

Akkor néhány szó a Diklór-Difenil-Triklóretán -ról = DDT

Rossz és csúnya anyag, a hadipar terjesztette el és nem szeretnék vele szorosabb baráságba keveredni. Kicsit felborítja a Na+/K+ egyensúlyt (hazavágja a nátriumpumpát sejtszinten, illetve hormonális egyensúlyváltozást is okozhat. Nem védem, nekem nem kell. Annyit azonban tegyünk már a dolgok végére, hogy a DDT legnagyobb bűne a nagymérvű stabilitása (aki tudja, mi a felezési idő, értékelni fogja a DDT 1860 napnál is hosszabb felezési idejét).
Ügyes kis kompakt, szimmetrikus molekula, semmi csicsa rajta. Mitől is bomlana, nincs mibe kapaszkoni cincáláskor. Úgy képzeljétek el, mint a lerajzolt pálcikaembert, akinek van egy rövid törzse, és a két karja. Már feje és lábai nincsenek. Ettől ügyes kis elektroneloszlással erősen apoláros tulajdonságokkal rendelkezik, tehát vízben igen gyengén oldódik, párolgása közönséges hőmérsékleten pedig elhanyagolható.
Épp ezért, felhasználása is POR alakban történt, illetve történik mondjuk Afrikában (ízlik mindenkinek mondjuk a datolya, ugye?). No ez belekerülhetett légkörbe, az tény és való, s a szél fújdogálhatta amerre kedve tartotta. Ugyanígy, a felszíni vizekkel elkerülehtett valameddig (maradjunk annyiban, hogy fogalmam sincs az ülepedési együtthatókról, úgy hogy addig röpült, lebegett, ameddig csak szeretnétek). Na most, amikor valahol megnyugszik a DDT molekula, akkor ott jó helyen van, majd szépen elbomlik idővel, láttuk a felezési idejét, 5 év felett van, hagyni kell.
De arra azonban továbbra sem látok semmiféle értelmes és áltudományos magyarázatot sem, hogy a sarki jég olvadásától hogyan emelkedik a légkör DDT-szintje? Mitől csámborogna ismét a levegőbe, ha már egyszer levetette por formáját? Nem párolog, nem oldódik! Igaz, nem is bomlik, de leggyosabban mégiscsak az UV sugárzás bánik el vele. Akkor most jó, hogy eltűnik az ózonpajzs vagy sem? Megszabadulunk az általunk termelt nemszeretem DDT-től. Ezen felül egyes baktériumok (illetve egyes halakra nézve is kimutatták) bontják eredményesen. Olvad a jégtakaró - hozzáférhetővé válik a fogalmamsincsmekkora mennyiségű DDT (bár elég alacsony az LD50 értéke, így egy kevéske is látványos lehet) a sarki jég fogságából - hurrá, előbb fog elbomlani. Ismételten nem tudom, hogyan kerül majd a légkörbe?

A DDT szegénykém bioakkumulációs matéria, ahogy írod, de szerintem nem tudod, hogy mit jelent a bioakkumuláció. Azt jelenti, hogy az élővilág bizonyos része aktívan feldúsítja szöveteiben, környezetéből elvonva - külső grádienssel szemben is. Nem azt jelenti, hogy a környezet elvonja a környezetből és így feldúsul a környezetben, pedig milyen jól hangzik, hogy "bioakkumulációs, tehát felhalmozódik és nehezen bomlik, ürül a környezet bármely eleméből".
Hol fog felhalmozódni, bioakkumulálni? Hát vegyi jellegéből kifolyólag (erősen apoláros, tehát zsírban oldódó) olyan szövetekben, ahol a zsír is! Mondjuk, amikor faluhelyen tömik a libát, hová kerül a zsirlerakódás? igen, többek között a májba, s vannak olyan még élő emberek Magyarországon, akiknek a mája tele van DDT-vel, mert dolgoztak vele és az anyag bejutott a szervezetbe. Ez nagyon nem jó dolog, de a DDT-t a '70-es évek legeleljén tiltották be, azóta jó közelítésel Magyarországon nem használták, s a fertőzött emberek még mindig, kb 40 évvel a kontamináció után is itt vannak. Persze, jobb lenne nekik tiszta májjal. Mint ahogyan az sem öröm, ha a csecsemő tejjel magához veszi a DDT-t. Pedig a tej, mint másik zsíros anyag, szép mértékben tartalmazza/tartalmazhatja. Ezt most nem iróniából kérdezem, de hány gyermek halt meg DDT -mérgezésben, vagy ennek folyományában, valamilyen rákban. A DDT használata előtt igen nagy volt a gyermekhalandóság, azon belül is a rovarok közvetítette betegségek. Az össz gyeremekhaladóság 15-20%-át oldotta meg, állította meg a DDT, az összes nemkívánatos tulajdonságával együtt. Mondjuk az a mai magyar viszonyok között 10000-res nagyságrend lenne. Hála Istennek, azóta fedezetk fel biztonságosabb, de szintén veszélyes készítményeket, így a DDT-t ki lehetett vonni a szolgálatból. Egy azonban biztos, rovarölő hatásában nagyon-nagyon jó volt (egyes helyeken még ma is az, és elég olcsó is)!

S hogy miért is írtam ide ezeket. Nem azért, hogy téged lejárassalak, hanem azért mert tele van a média, közvélemény jól hangzó félinformációkkal, népszerű szlogenekkel s odáig nem jut el - még a tanult ember sem, hogy kicsit gondolkodjon. Élen jár a Környezetvédelmi és Vízügyi Vagy Milyen Minisztériumunk. Olyanokat lehet hallani ottani magas beosztásoktól (amikor hintette az igét, akkor bizots hogy főosztályvezető volt, hogy megvan-e még, nem tudom), hogy nekem kellene bocsánatot kérnem érte. Ez amit te leírtál ez nem más, mint élő folklór. Így születik a népmese! Egyik kitalál valami baromságot, a másik a következő napon már saját szemével látja. Különösen igaz ez azokra a területekre, ahol érzelem-vezérelt meggyőzés folyik (tehát nem mérésre alapoznak). "A biobúzából készült teljes kiőrlésű kenyér azért sokkal jobb, mint a vacak bolti, mert érzem, hogy minden nap frissebb vagyok, amióta ezt eszem!". Persze, aztán próbálj meg két év múlva gyereket szülni, ha még tudsz a sok fuzárium-toxintól, ami a terméshéjban felhalmozódik (és hő hatására csakazért sem bomlik el), vagy csodálkozunk, hogy miért van kéttenyérnyi melle a 8 éves kislánynak/kisfiúnak? Hát ilyen dolgok miatt is. Óvva kérek mindenkit, ne legyen nagyon sötétzöld, vagy mérgeszöld, mert nem fog látni a dühtől, olyan mérges lesz előbb-utóbb.

Zsebi0202 - környezetvédelmi előadóként - leírja, hogy ősszel kaszálja a gazt és így jó példával a szomszédék előtt védi a környezetet. Nem személyes bántásnak szánom zsebi0202-nek sem, csak rendszerpéldának. Ősszel gazt kaszálni?!? Ha még utána ki is írja, hogy sarju és takarmányozni fogják. Ezek után mit gondoljak róla, melyik részéhez ért a dolgoknak egy ilyen szakember. Kijön a hivatal és nem tudja eldönteni, hogy zöld gyepet ápolgatok, vagy parlagfű díszeleg a házam előtt. S nem Artin vagy zsebi0202 kifigurázása a cél, hanem a jelenségé. Mintahogy nem azért írtam le ezeket a dolgokat, mert esténként hazamenve, jól be-DDT-zem a gyerekeimet, hogy meddig bírják az "ártalmatlan" vegyszert. Csak kezeljük helyén a dolgokat!
Úgy, hogy óvatosan a médiával és sokat gondolkodni.

Kicsit hosszúra sikerült, pedig tudom, hogy okosat keveset is nehéz mondani

[Barefoot]

Azért a fuzáriummal való fertõzöttség talán nem éri el a 100%-ot

[zsebi0202]

Azért mert a szomszéd õsszel állt be kaszálni, még kaszálom tavasszal is, meg nyáron is, meg amikor kell, vagy lehetõségem van. Kikinda nem bántásnak szánom, de néha lehet a szavak mögé is nézni. Itt a szomszéd bevonása a dologba volt a lényeg, ráadásul egy harmadik ember földjén. Hidd el, ahol dúl a harc, ott ráálni egy harmadik ember földjére és csak azért lecsapni azt amit lustaságból nem tett meg mert szebb így, és egészségesebb, nagy dolog. Csak annyira rákérdeztél mikor, azt hittem nem tudod hogy õsszel is használják a kaszát, egészen addig amíg be nem lepi a hó a tájat. Egyébként nagyon élvezetesen és érthetõen írod le a dolgokat. Én köszönöm.

[kikinda]

Szia zsebi0202! A hozzászólásod nagyon emberi volt. Danke! Mint mondtam, nem téged szerettem volna mélybe küldeni, csak egy példának hoztam fel az "eseted". Nem is ismerlek, nem is foglak "bántani". Őszi kaszálás pedig van, takarmánynak . Mellesleg én relatíve sokat kaszálok a lovamnak, mondjuk, ha lehet, akkor inkább nyáron.

[kikinda]

Azért a fuzáriummal való fertõzöttség talán nem éri el a 100%-ot

Bare!

Én nem szeretnélek meggyõzni errõl vagy arról. Én elmondom az én ismereteimet és bárkinek jogában áll gondolkodni .
Mint lovasemberek, mindanyian tudjátok, hogy a gabona árát, mondjuk a búzáét, minden évben más és más paraméter határozza meg. Esésszám, fehérjetartalom, sikértartalom, búzaszemek belsõ Fusarium-fertõzöttsége. Ez általában az a paraméter, amelyik az adott évben a legkevésbé teljesíthetõ. Igy történhetett meg többször is, hogy belsõ Fusarim-fertõzöttségre hivatkozva leminõsített búzát toxinokra is bevizsgáltak, hogy bizonyítást nyerjen, milyen veszélyes dologgal állunk szemben és pont az ellenkezõje került bizonyításra. Szinte mérhetelenül alacsony toxintartalmat mutattak ki (maga a fuzáriumgomba nem mérgezõ, csak a toxinjaik). Ez logikus is, belegondolva a természet lényegébe.

A toxin termelés a Fusarium sp. esetében - még nem tudjuk miért - akkor következik be, ha a gomba számára stresszkörülmények között kell fejlõdni. Tehát maga a gomba nem szaporodik szinte egy fikarcnyit sem, de a toxinjai segítségével "foglalja a helyet" a többi potenciális riválisával szemben. Illetve az sem elhanyagolható, hogy melyik Fusarium kap életteret. Más toxint (mondjuk részben más toxint) és más mennyiségben termel egy Fusarium culmorum, F. graminearum, F. herpotrichoides, míg mondjuk egy F. poae nem igazán szokott toxint kinyomni a környezetbe. Belsõ szemfertõzöttség mértékébe azonban mindegyiket beleszámolják....
Toxintartalomra nem minõsítenek malmokban. Egyelõre. Kicsit hosszabb folyamat és drága is.
Innentõl számomra mindegy, hogy hány %-ban fertõzöttek a szemek. Egyben biztos vagyok, soha nem 100%. Amikor porzik a búzatábla és vöröslilás a kalász, akkor kb 20-40%-os a szemek mérhetõ fertõzöttsége.

Na abbahagyom, mert ezek után már tényleg úgy tûnik, bajom van a világal!

[Ernest]

Heidi Geisz PhD hallgató mûve a "hisztéria", a Virginia állambeli tengertudományos intézettõl (VIMS), de az írás csak arra figyelmeztet, hogy kikerül a jégbõl a DDT s a tápláléklánc lehet szállítószalag, nem arra, hogy a levegõbe kerül. A fókák DDT szintjét vizsgálták, és azt találták, hogy ahol nem olvad a jég, ott DDT származék van bennük, ahol olvad, ott meg primõr DDT, szóval utánpótlásgyanús a dolog. Évi 1-4 kg DDT kiolvadását becslik.

Ami a DDT utazását illeti, abban szemlátomást többen hisznek, hogy a szöcske effektus (global distillation) nevû jelenség okozza. Nemcsak a sarkok, hanem más magas hegyek is célpontok ebben (a hidegebb régióban akkumulálódik), most épp svájci gleccserekrõl is írják, hogy ontja a DDT-t - az ontja szót kissé kiemelve, mert ez az évi 1-4 kila még a pingvinekre sem lesz veszélyes a tudósok szerint.

Egyébként a Wiki szerint hazánk 68-ban betiltotta, így igen sok országot megelõztünk.

(Pont 3-4 hete olvasgattam DDT-s anyagokat a neten, de nem tudom, ilyen úton jutottam el odáig, mert Podhajskyval kezdtem. Amerikai hadsereg - gezarol? Talán. )

Edited by Ernest, 2009 november 12. - 17:40.

[kikinda]

Köszönöm a forrásokat és pontosításokat. Nekem pont az volt a legizgalmasabb, hogy hogyan kerül a levegőbe a vízből. Ha szemlátomást a hideg pontokon lehet kimutatni magasabb mennyiséget az anyagból és ez mindegy, hogy sarkvidék, vagy hegymagasok, akkor valami nem stimmel az eddigi tudásunkkal, mi szerint igen hosszú a felezési ideje, illetve a felezésében elsősorban az UV sugárzás a meghatározó. Valami nem stimmel, mert a melegebb körökön ezek szerint valahogy csak legbomlik. Sőt hozzátéve, hogy a melegebb részeken használják elsősorban, tehát itt kellene lenni a rengeteg tartaléknak is, s ebből esetleg eljuthat valamekkora hányad ide vagy oda, többek közt a hűvösebb tájakra is. Ha tényleg csak 1-4 kg szabadul felévente, akkor nagyon megnyugodtam és keresek magamnak más idegesítőforrást. Ennyi egy szezonban nem tudná megvédeni a háztáji krumplitermést Józsi bácsinál sem. Valamikor régen, a mezőgazdaságban Orion név alatt került bevezetésre. Hogy előtte hogy hívták (ugye egy időben tiltott kereskedelmet is folytattak vele, mert hiánycikk és hadicikk is volt egyidőben) a seregben, nem tudom.

[zsebi0202]

Mint anyuka most ez ellen kampányolok, fõleg hagyományos textilpelenka használattal, és reklámokkal. Na ide nem a szomszéd, hanem a védõnõnk kapcsolódott be. Remélem pár anyuka is. mibõl is van a papírpelenka? Kívülrõl befelé haladva a rétegek: polipropilén, papír, cellulózorlemény (duzzadó zselével: nátrium-poliakrilát), papír, nedvességzáró polietilén fólia. Ezen kívül tartalmaz még ragasztót és gumit. A cellulóztartalmú nedvszívó réteg gyártása során nagyon sok vizet használnak el, amit erõsen elszennyezve kapnak vissza. Ráadásul ezt is klórral fehérítik, ez a mûvelet pedig dioxin felszabadulásával jár, amely az emberiség történelmének egyik legveszedelmesebb mérge. Tehát nemcsak az „eredmény”, hanem a gyártás maga is ökológiai problémát okoz. Ennél nagyobb szennyezõ nincs a világon jelenleg, és még veszélyes hulladék is használat után.

[Ernest]

...Valami nem stimmel, mert a melegebb körökön ezek szerint valahogy csak legbomlik.

Én - abszolut laikusként a témában, kivéve, hogy zsírt fogyasztok és van bennem - ezt nem így látom. A felszínen a felesleg elmegy északra (illetve közel is a hidegebb helyre, az meg magasabban van) az írott effektus segítségével. Melegebb helyeken nem marad semmi, hisz te írtad, hogy a májunkban tároljuk a bolygó ddt készletének jelentõs részét

...Hogy elõtte hogy hívták (ugye egy idõben tiltott kereskedelmet is folytattak vele, mert hiánycikk és hadicikk is volt egyidõben) a seregben, nem tudom.

Gezarolt írtam.


Más.
Ez egy érdekes mondat, most olvastam, akár igaz is lehet:
"Egyébiránt mesteremberek kiszámolták, hogy a mai napelemek energianegatívok a teljes élettartamuk alatt. Azaz összesen nem termelnek annyi energiát, mint amennyibe az elõállításuk kerül."
A villanyautósból jutotam el odáig, csak egy felhasználói komment, de attól még lehet értelmes, például, amiket én írok kommentnek, azok is nagy igazságok...

Edited by Ernest, 2009 november 13. - 18:04.

[Filly]

Ez egy érdekes mondat, most olvatam, akár igaz is lehet:
"Egyébiránt mesteremberek kiszámolták, hogy a mai napelemek energianegatívok a teljes élettartamuk alatt. Azaz összesen nem termelnek annyi energiát, mint amennyibe az elõállításuk kerül."

Forrás?

[zsebi0202]

Örni remélem a pelusokról nem találsz semmit, teljesen összetörnél.

[Ernest]

Nem akartalak idegesíteni...


De viccet félretéve a mosás sem jó dolog (pelenka az jó húzós progi, nem?), kérdés, az-e a kisebbik rossz.

[zsebi0202]

Nem húzós progi, a moderneket (kushies, monapel, stb) már 40 C-n mosod, és tilos vasalni. A hagyományosakat meg max 60 C-be teszem, mosópor helyett szódabikarbónát kell használni és az öblítés is ecettel megy. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg gyerek allergiás reakciókat produkál a papírpelusra. Én hetente kétszer indítom be a pelenkák miatt a gépet, de van hogy együtt mosom valamivel, pl. ágynemük. Egyáltalán nincs ecetszag, és meglepõen puhák a pelusok.

[Ernest]

Régen a fertõtlenítés szem elõtt tartása miatt mosták magas hõfokon, és vasalták, ez ma hogy van megoldva?

[Filly]

Génmódosítással még többet gyomirtóznak

[Ernest]

Régen a fertõtlenítés szem elõtt tartása miatt mosták magas hõfokon, és vasalták, ez ma hogy van megoldva?

Én nem kapok választ, vagy nincs is válasz erre a kérdésre?

[nuttella]

Aktuális? Márminthogy jön az unoka?

[Ernest]

Ja, a 24 éves szeretõm szüleinek jön az unoka, de nekem még nem...

Edited by Ernest, 2009 november 23. - 18:56.

[Kistáltos]

Huhh Szóval: kis ideig pelenkáztam, nem kellett mindíg magas hõfokon mosni, de mindenképp kellett magas hõfokon vasalni. Fertõtlenítés megoldva. Ennyi.

[Ernest]

Nem is tõled vártam a választ, hanem attól, aki azt mondja, nem kõ vassintani...