A kutyagazdi gondolataival ZÁROM a topicot, egyben sokadik leckét emberismeretbõl. Elsõsorban a magaméból, mert a hülye fejemmel nem hallgattam azokra, akik az azonnali feljelentést javasolták, s hagytam magam meggyõzni a békítõ szándéktól, csak mert magam is arra hajlottam.
A múlt heti kerítésugrós eset után - ami tudom, ép embernek csak apró közjáték, s sokan kinevettek érte, amiért engem úgy lelombozott - többekkel beszéltem...
Volt aki azt mondta, vele is történt hasonló, ott a lovat autóval gázolták el, s soha nem heverte ki, sem viselkedésben, sem fizikailag - évek múlva elaltatásra került. Akkori úgy látszott, zúzódásokkal megússza... Baráti körében, más lovas kárára történt eset kapcsán pedig a lótulajdonost egyenesen megfenyegették...
s volt olyan pillanat nálam is, mikor belegondoltam, az égõ gyufa könnyen repül, s a szétlocsolt gázolaj könnyen meggyullad... Benne van a pakliban a bosszú...
Az ügyvéd azt tanácsolta, keressünk profi kutyásokat, tegyük tisztába, mit mond a jogszabály, van-e mit keresnünk egyáltalában. Ezúton is köszönet a Cerberos Kutyaiskolának, akik egyenesen a településünkre vonatkozó szabályt küldték el.
Ebben ez állt...
"(1) Közterületen illetve lakóház közös használatú helyiségeiben s annak udvarán az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül pórázzal, a 20 cm-nél magasabb marmagasságú fajtába tatozó ebet (pl: német juhász, óriás schnauzer, kuvasz, komondor, nagy testû pásztor és juhászkutyák, dog, doberman, rotweiler, argentin dog stb. és más nagy testû fajtiszta illetve keverék kutyákat) pedig szájkosárral is el kell látni. A 14 éven aluli gyermek olyan ebet nem vezethet, amelynél szájkosár alkalmazása kötelezõ.
(2) Külterületre kutyát futtatni csak szájkosárral lehet kivinni. "
Ügyvéd barátom, aki maga is lótulajdonos, maga sem tudta, önbizalmat öntsön-e belém vagy a félelmet táplálja. Mindkettõt megtette, utóbbit saját tapasztalata vezette, elmondta, ellopott mezõgazdasági kisgépeit, lószerszámait azért nem követeli vissza, mert nincs kedve egy tagonként is többmázsás, izomagyú
cigány-kompániával pereskedni éveken át, azt sem akarja, hogy a lovait villával megszurkálva találja az udvaron... Magyarul hiába van rendszabály, egyesek már a megjelenésük, viselkedésük folytán kilóghatnak a sorból...
Nnnnna', gondoltam, ebbõl már jó nem sülhet ki, hiába kérek én a palitól bármit, de mit is kérnék, a kutyapara kinevelése az én dolgom lesz, én esek-kelek és káromkodom majd, hiába fizetnék alkalmanként súlyos ezreket bárkinek, hogy segítsen, ezt nekem kell megoldani.
Miklós bá', az ügyvéd azt is kérdezte, mennyire ismerem a másik felet... Édesanyám, aki amúgy nagy vészmadár, azt szajkózta még a dolog legelején, nem véletlen a kopasz-kigyúrt klisé, óvatos legyek, 'ezek mind egyformák'... Ez a pali azonban elsõre kilógott a sorból... de csak elsõre... Szegény ember vízzel fõz, Thomas Magnum helyett nekem a facebook meg a kíváncsiság maradt, hamarosan meg is találtam emberemet, hát, nem a hozzám hasonlókra jellemzõ szituációkban, ejtõernyõsugrást végrehajtva, hobbiként nem épp a legolcsóbb sportokat jelölve meg. Ennek az embernek annyi lehetett az én károm megfizetése - már amennyit õ beletett, a doktor költsége és a saját magával megbeszélt összeg - mely összesen nem érte el a hetvenezer forintot sem - mint amennyit egy-két, na jó, van amelyik hobbiból pár alkalommal - a szabadidejére áldoz... Megint marha voltam, hagytam magam átverni, hagytam fillérekért megvenni a remélt nyugalmat... Azért felhívtam a kutyatulajdonost, aki a mai napig abban a hitben élt, hogy kedvence egy lovat tett tönkre - valójában hármat harapott meg (isteni szerencse, hogy a másik öreg kancának, akit éppen-csak megcsípett, nem lett komolyabb baja, a külföldön dolgozó tulajdonosok elõtt nehéz lett volna magyarázkodni), hogy az állatorvos utolsó látogatásával a nap kötözõs,áztatós,utazós cirkusz nem szûnt meg, csak hetekkel azután, s hogy a másik része még csak most jön, próbálok majd hõsiesen-kackiásan ellovagolgatni a kerítés mögül, vagy póráz végérõl acsargó dögök mellett. A vonal végén persze a várt reakció fogadott "
Szerintem ennek semmi köze ahhoz, ami történt...' (mármint a múlt heti hazarohanásnak) S te hogy mentél haza?
Három-négy kilométer gyalog? Mit akarsz, az még egészségügyi sétának is jó..." Majd elköszönt és letette, olyan nyugalommal a hangjában, mintha csak egy vasárnapi ebédrõl beszélgettem volna vele elõzõleg.
No, gondoltam, az ilyentõl, ha magamra haragítom, kitelne, hogyha nem is az õ kezébõl, de repülne az emlegetett gyufa... Vagy nyitva maradna pár helyen a villanypásztor... Vagy terepen lovagolva elhúzna mellettem a motort bõgetve...
Mivel többet nem tehettem, hát elcseréltem a díjlovaglónyerget (amúgy is herótom volt az angoltól, majd José cimborám lovagol helyettem is Londonban, tavaly ugyan még megvettem a csodálatos cuccot, s álmodoztam róla, egyszer még visszamegyek a négyszögbe, de inkább a fenyõerdõ illatát választottam, meg a szomszédolós-csavargós terepeket) - egy 'bátorságnyeregre', mert a magamfajta minden technikai bravúr ellenére könnyen kiesik az angolból (a másik is eladósorban, ez itt a reklám helye
) a számat meg befogom, úgy néz ki, vannak esetek, amikor a károsult ezt jobban teszi, s az igazad keresni többe kerülne egészség és idõ szempontjából, mint lenyelni a békát. Azért titkon remélem, jön még KUTYÁRA KAMION
nem is tudom, mit esznek rajta ezek a franciák, én szívesen kihagytam volna.
ezzel a végsõ puffogással becsukom a topicot, köszönettel mindazoknak, akik így vagy úgy de eddig segítettek a kancának a lábadozás ideje alatt - tudom, nem illik személyeskedni, de név szerint is - Szami, Filozofruska, tipara, Csikasz, Makrancos, melodia (jóég, valami szám is van a nick után, de arra nem emlékszem), Saci - aki kimaradt a sorból, ne vegye magára.
Napóleon elvtárs is megmondta - 'Minden állat egyenlõ, de egyes állatok egyenlõbbek a többinél...
Edited by börni, 2012 április 12. - 8:16.