Az angoloké Ferihegy * Index/MTI2005. december 8., csütörtök 11:44A kormány által eredetileg várt ár több mint négyszereséért, 464,5 milliárd forintért kapta meg a ferihegyi repülõtér 75 éves használati jogát a brit BAA International. Az, hogy a kormány fel tudja-e használni a pénzt az idei költségvetési hiány enyhítésére, azon múlik, hogy mennyi idõt vesz igénybe a szerzõdéskötés.Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerosének!Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!Nyomtatható változatNyomtatható változathirdetésA Budapest Airport Rt. privatizációján 464,5 milliárd forintos azonnali tranzakciós ellenértékkel a brit BAA International Ltd. tette a legjobb ajánlatot, jelentette be Veres János pénzügyminiszter és Mészáros Tamás, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. elnöke. A második legjobb ajánlatot a német Hochtief Airport GmbH, a Hochtief AirPort Capital és a kanadai Caisse de depot et placement du Quebec összetételû konzorcium, a harmadikat a német Fraport AG Frankfurt Airport Worldwide és a Deutsche Bank AG brit leányvállalata, a HAH Limited alkotta konzorcium adta be.A ferihegyi nemzetközi repülõteret üzemeltetõ Budapest Airport Rt. 75 százalék mínusz egy szavazat részvényére, a repülõtér 75 évre szóló üzemeltetési jogára és az üzemeléshez megvásárolni szükséges állami tulajdonú eszközökre szóló privatizációra három kötelezõ érvényû ajánlat érkezett november 14-én. A meghívottak között további két cég is szerepelt: a dán Coppenhagen Airports már a pályázat kiírását követõ napokban jelezte, nem indul a versenyben, mivel a cég egészére vételi ajánlatot tett az az ausztrál Macquarie Airports, mely szintén a meghívottak között volt budapesti eljárásban. Késõbb azonban az ausztrálok is visszaléptek.Nem meglepetés az eredményNoha a kormány részére júniusban elkészült vagyonértékelés a BA Rt. 75 százalék mínusz egy szavazatnyi csomagjának azonnali tranzakciós ellenértékét 110 milliárd forintra tette, mára nem meglepetés, hogy a tényleges ár végül ennek több mint négyszeresére rúg. Már az elsõ, a bíróság által érvénytelenített pályázaton is 390 milliárd forint volt a legjobb ajánlat (ezt a Hochtief tette), így az szinte biztos volt, hogy az új eljárásban ennél magasabb összeggel indulnak a pályázók. Októberben a Sunday Times arról írt, hogy brit BAA (International Holdings) Ltd akár két milliárd eurót, azaz mai árfolyamon számolva több mint 500 milliárd forintot is hajlandó megadni a magyar repülõtérért.Csökkenhet a hiányAz egyelõre nem ismeretes, hogy 464,5 milliárd forint hogyan tevõdik össze: ennek azért van jelentõsége, mert az "ár" három részbõl tevõdik össze. Magába foglalja az üzemeltetési jogért 75 évre elõre kifizetett díjat, a Budapest Airport Rt. 75 százalék mínusz egy szavazatnyi részvénycsomagjának az árát, illetve néhány olyan, az üzemeltetéshez elengedhetetlen ingó és ingatlanvagyontárgy ellenértékét, mely az új üzemeltetõ tulajdonába kerül. Ezek közül mint nem egyszeri bevétel az üzemeltetési jogért kapott összeg az, amely csökkentheti a hiányt: ahhoz ugyan nem fér kétség, hogy ez teszi ki az ár meghatározó, legnagyobb részét, de pontos összegen felül utalásának idõpontja is fontos. Az ÁPV és a PM korábbi várakozásai szerint az eredményhirdetést követõen sikerül még úgy szerzõdést kötni, hogy az összeg az idén megérkezzen, azaz ténylegesen az idei hiány csökkentésére szolgáljon.Kudarcnak indultA reptér üzemeltetési jogára elõször az idén júniusban írtak ki tendert: az eljárást azonban a repülõtéri dolgozók üzemi tanács bíróság elõtt támadta meg, mivel álláspontjuk szerint az ÁPV nem tartotta be azokat az elõírásokat, melyek a munkavállalói érdekképviseletekkel folytatandó egyeztetésekre vonatkoznak. Az ÁPV-t elõbb elsõfokon marasztalta a bíróság, de az eljárást nem függesztették fel, mert, mint Vági Márton az ÁPV Rt. vezérigazgatója akkor fogalmazott , 99 százalékig biztosak voltak abban, hogy jogilag nem megalapozott a bíróság elsõfokú döntése. Az ÁPV ugyanakkor úgy vélte: ha másodfokon is buknának, legfeljebb "egy hetes, tíz napos" csúszást jelentene az új pályázat kiírása. A bíróság másodfokon is az üzemi tanács álláspontjának adott helyt , és az elmaradt egyeztetések miatt megsemmisítette a privatizációs eljárást.A csúszás a vártnál lényegesen jelentõsebb lett, már csak azért is, mert az egyeztetésekre szabott törvényi határidõket ezúttal maradéktalanul betartották. Bár az eredménnyel a munkavállalói érdekképviseletek távolról sem voltak elégedettek, az új kiírás bíróság elõtti megtámadására már nem volt lehetõség: erre az egyeztetések eredményétõl függetlenül csak akkor lett volna mód, ha az eljárásban ismét sérülnek (az ÁPV Rt. szerint eddig más bíróságok által másképpen, a privatizációs szervezett eddigi gyakorlatának megfelelõen értelmezett) eljárási szabályok. ****Donqui most ez jó?
Edited by Luigi, 2005 december 8. - 22:30.