Én inkább a mézga aladári lefetyelős módszer fejlesztését támogatnám.
Közzétéve 2019 november 15. - 8:42
Én inkább a mézga aladári lefetyelős módszer fejlesztését támogatnám.
Közzétéve 2019 december 6. - 7:43
"1924. december 23-án nem azért gyűltek össze Genfben nagy elektronikai cégek vezetői, hogy kitalálják, mivel lepjék meg a munkásaikat karácsonyra, hanem hogy megegyezzenek minden idők egyik legnagyobb összeesküvéséről, a nagy villanykörte-mutyiról."
"Ezzel megalkották a tervezett elavulás fogalmát, amivel természetesen az eladások növelése volt a cél."
Megjegyzem, ez csak az iparban volt újdonság, mivel a természet/teremtő (ízlés szerint) a természeti környezetet is ez alapján alkotta meg. Néha egy-egy résztvevő lázad és próbálkozik ezen változtatni, de az általában az egyensúly felbomlásához vezet. Lásd 118 évesen is működő villanykörte vagy az emberi élettartam kitolása, ami túlnépesedéshez vezetett, aminek "elefánt a porcelánboltban" jellegű lábnyoma már látható és élvezhető.
Közzétéve 2019 december 24. - 8:30
A pillanatnyi adatok alapján, ha jó GPS, akkor 8-10 óra múlva várható.
Közzétéve 2019 december 24. - 10:54
"1924. december 23-án..
Robi, ez nem egy marhaság? Az izzóról mindig is tudott volt, hogy nagy fényerőt rövid élettartam kísér. Voltak a fotolámpa izzók, azok annyira túl voltak feszítve, hogy 2 óra (!) élettartamuk volt. Beállításhoz, elemzéshez kisebb feszültséggel kellett megtáplálni, soros-párhuzamos átkapcsolással vagy autotrafóval.
Hogy drága volt esetleg, az egy kérdés. De hát erről szólt a kartell. Illetve bocsánat, ebben a gondolatmenetben meg a cikkíró, hogy némi képzavarral éljek, a saját farkába harap, mikor írja, hogy a japán manufaktúrák izzója olcsó volt, de ürülék.
Meg aztán, hogy a humort belevigyük, 30 évvel később a Tungsram annyit fejlődött, hogy kartell nélkül is képes volt már rövid élettartamú izzókat gyártani, miközben a cél azért az átkosban nem az volt.
Edited by Ernest, 2019 december 24. - 11:12.
Közzétéve 2019 december 26. - 6:00
"A fakivágásnak azonban szigorú szabályai vannak, amelyet bár nem ellenőriznek szigorúan, állítólag mindenki betartja. Csak olyan fát lehet kivágni, amelyiknek már nem lenne lehetősége tovább nőni, mondjuk mert egy villanyvezeték alatt van. Az erre fejlesztett app pontosan mutatja, az erdő mely része szabad préda. Otthon aztán beütik, hogy hol, mekkora fát és mikor vágtak ki, majd a fa árát levonják a számlájukról. Így valamivel olcsóbb a fa, de az észteknek nem ez a lényeg. Szeretik, tisztelik a természetet és a fakivágás hagyományát, sokan nyáron az erdőkezelő hagyományos faültető rendezvényén is részt vesznek, hogy az unokáiknak is legyen majd mit kivágniuk."
Közzétéve 2019 december 27. - 8:58
"Nem úgy mint a Mikulás méretét, akit Nest manó nagyságúnak ábrázolt, kisebbnek mint a gyerekek, akiknek az ajándékot viszi. Ez persze megmagyarázná, hogyan fér be minden kéményen, viszont nehezebb lenne minden bevásárlóközpontban megszemélyesíteni, úgyhogy maradt a felnőtt férfi nagyságú Mikulás a világban."
MIÉRT PONT AZ ÉSZAKI-SARKON ÉL A TÉLAPÓ?
Közzétéve 2019 december 31. - 9:03
"Bakony" borotvapenge élező kézi készülék
Közzétéve 2019 december 31. - 9:16
A MEO papír szerint: 1954. december 24.
Tán használtál is ilyent?
Közzétéve 2019 december 31. - 13:18
A MEO papír szerint: 1954. december 24.
Tán használtál is ilyent?
Amikorra rendszeresen borotválkoznom kellett, már voltak jobb pengék az oroszoknál (pl. ROTBART). Egyébként is csak 1-3 borotválkozásnyival hosszabbította meg a penge használhatóságát.
Közzétéve 2019 december 31. - 13:33
Már teflonos Gillette-tel kezdtem, de nem tartott sokáig. Néhány napja, mire jöttek az újak, "egyszerhasználatosak", villanyborotvák, már csak sebkezelésnél használtam.
A mostani fórumosok közül három esélyest sejtettem a felismerésre: Ernest, furioso, NC.
Közzétéve 2019 december 31. - 20:29
Így, hogy rávezettetek, apukámnak volt ilyenje. De még mielőtt elkezdtem volna borotválkozni, a technikumban pauszvakarásra az ő használt pengéit alkalmaztam (67-től), és azok is már élbevonatosak voltak elvileg, szóval az élező már nyugdíjban volt. De a Rotbart az hogy került volna az oroszokhoz? Az NSZK volt. Két feliratra emlékszem a Rotbart alatt, Be-Be és Extra Dünn. Hát, ez már k* régen volt.
Oké, értelmeztem a mondatot, az orosz pengéknél volt jobb a Rotbart.
Edited by Ernest, 2019 december 31. - 20:30.
Közzétéve 2020 január 2. - 1:47
"A kutató elmondta, hogy a tülök nem más, mint az orrszarvú orrmirigyeiből szivárgó ragasztóanyag által összeragasztott szőrszálak kötege. A hamisítvány elkészítéséhez lószőrt választottak, mert a lovak viszonylag közel állnak az orrszarvúkhoz a törzsfán. Megtisztították a szőrt, majd cseppfolyósított selyemmel ragasztották össze. Ez az anyag az eredetiben megtalálható kollagént helyettesíti. Emellett cellulózt is kevertek bele, mert az orrszarvúk folyton fáknak dörgölik a tülküket, így élesítik azt, és eközben sok növényi cellulóz dörzsölődik a tülökbe."
Közzétéve 2020 január 13. - 9:15
1941. A német megszállás alatti Hollandiában az üzemanyaghiány miatt gyakran előfordult, hogy a gépkocsikat lóvontatásúvá alakították. A képen egy 1937-es Ford látható, aminek motorterében ül a hajtó
Közzétéve 2020 február 26. - 7:47
Közzétéve 2020 március 4. - 7:24
"A világtörténelem egyik leghatásosabb propagandakampánya révén ma már minden gyalogos tudja, hol a helye (bár biztos elég néptelen lenne a Mindig Zebrán Átkelők éves találkozója)."
Közzétéve 2020 április 23. - 21:42
Nemrég láttam sorolni őket.
https://youtu.be/h-S67Y7gEeY?t=51
Közzétéve 2020 július 10. - 7:31
Közzétéve 2020 november 27. - 10:53
Közzétéve 2020 november 27. - 10:57
A polgárháborús puska, amibe kávédarálót építettek
A polgárháborús puska, amibe kávédarálót építettek
Közzétéve 2020 november 28. - 6:30
"A pestis. Az utolsó nagy pestisjárvány a tizennegyedik század derekán tombolt, és pár év alatt az európai lakosság harmadával-felével végzett, ami azért elég komoly. Hadtudományi és kultúrtörténeti kuriózum, hogy 1346-ban a genovaiaknak a Krím-félszigeten található Kaffa nevű erődjébe az ostromló, na, kicsodák?, hát a kipcsakok katapulttal számos, pestisben kimúlt katonatársuk holttestét lőtték be biológiai fegyverként, járványt idézve elő. Szellemes. A dolog hozadéka, mármint kipcsak szempontból, hogy a fekete halál elő menekülő genovaiak a világban szanaszét hurcolták a vírust, ami így jutott Európába is. Ahol, s rögtön itt van még egy érdekesség, míg Angliában minden második ember odaveszett, Magyarországon viszonylag alacsony maradt a mortalitás. Aminek oka, hogy a pestisnek számít a vér típusa: az A vércsoport képviselői kitettebbek, a B-sek kevésbé, és mi szerencsére utóbbiba tartozunk, a peches angolok pedig az előbbibe."