Ugrás a tartalmakhoz


Fotó

Gyógy- és mérgező növények


  • Please log in to reply
345 válasz a témához

#161 Guest_Tut_*

Guest_Tut_*
  • Guests

Közzétéve 2007 május 16. - 10:28

lenmagot hogy javasoljátok, hogy etessem?





Különösen kedvezõ hatású a bõrre és a szõrre például a lenmag etetése. A felnõtt lovaknak naponta egy csészényit lehet adni belõle. A lenmagot elõtte ajánlatos körülbelül tíz percig fõzni, hogy egy benne lévõ mérgezõ enzimet inaktiváljunk, de legalább forrázzuk le a lenmagot etetés elõtt. A kihûlt lenmagot aztán hozzá lehet keverni az abrakhoz.

#162 Pegi

Pegi

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 33 hozzászólás

Közzétéve 2007 május 16. - 11:47

Különösen kedvezõ hatású a bõrre és a szõrre például a lenmag etetése. A felnõtt lovaknak naponta egy csészényit lehet adni belõle. A lenmagot elõtte ajánlatos körülbelül tíz percig fõzni, hogy egy benne lévõ mérgezõ enzimet inaktiváljunk, de legalább forrázzuk le a lenmagot etetés elõtt. A kihûlt lenmagot aztán hozzá lehet keverni az abrakhoz.

köszönöm Tut! :)

#163 lisawica

lisawica

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.925 hozzászólás

Közzétéve 2007 június 6. - 19:13

Sajnos pont most volt egy hasonló eset, és a topicba végülis ez is belefér:

Az Aggófű félék: amiből hazánkban a Jakabnapi aggófű (Senecio jacobaea L.) a gyakori, és a Kígyószisz félék:, itthon a terjőkekígyószisz (Echium vulgare) és a piros kígyószisz (Echium russicum) a gyakoriak, valamint a közönséges ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale L.) pirrolizidin tartalmúak.
A pirrolizidin a lovak májbetegségeinek gyakori előidézője. Gyomos, gazos legelőn árok szélén ezek a növények előfordulnak, és a ló minden hiedelemmel ellentétben lelegeli őket, vagy a szálastakarmányban megeszi.
A pirrolizidin gátolja a fehérjeszintézist, és a májsejtek osztódását, emiatt kóros, beteg májsejtek, májelégtelenség alakul ki.
Sajnos először nincsenek igazán jellegzetes tünetek, amikor pedig a specifikus tünetek jelentkeznek meg már sokszor késő, mert a máj 50-75%-a már károsodott.
Az első tünetek lehetnek: étvágytalanság, fogyás, kólikás nyugtalankodás, főleg napfény hatására kialakuló bőrgyulladás ami gyakrabban a nem pigmentált területeken jelentkezik. Depresszió, kedélyváltozás, esetleg a nyálkahártyák sárgasága. Később előfordulhat súlyos magatartászavar, elbutulás, dühöngés, görcsök, izgatottság vagy éppen ellenkezőleg, apátia. Nyelvbénulás, gégebénulás, testszerte ödéma, hasvízkór (lógó, kitágult has).
Sajnos a lovak megbetegedése a kezdeti tünetmentesség miatt többnyire idült jellegű, amikor észreveszik már 2-3-4 hónapja tart, ilyenkor már sajnos nagyon csekély az esély a gyógyulásra.

Edited by lisawica, 2007 június 6. - 20:14.


#164 lisawica

lisawica

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.925 hozzászólás

Közzétéve 2007 június 9. - 22:14

Érdekes

#165 Bazsi5678

Bazsi5678

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 538 hozzászólás

Közzétéve 2007 július 3. - 13:32

Sziasztok!Azt szeretném megkérdezni, hogy az akác mennyire mérgezõ(levele,virága, kérge)? De leginkább a kérge érdekelne, mert valahol olvastam hogy 150 g súlyos kólikát okozhat. És sajnos a lovamnak a karámja akácfából van és néha rajta kapom, hogy rágja.:(Még azt is megszeretném kérdezni, hogy tudnék ellene védekezni? Fejtsem le a kérgét(a belsõ része is mérgezõ?) vagy esetleg cseréljem le a karámot?Elõre is köszönöm szépen a segítséget

#166 Robi

Robi

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 4.007 hozzászólás

Közzétéve 2007 július 4. - 7:37

Levelét, virágát az enyém szereti, gond még nem volt. Szedd le a kérget, tartósabb lesz a karámod. A kemény fát nem szeretik rágni, a kártevõk sem költöznek alá.

#167 Frakk0310

Frakk0310

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 1.111 hozzászólás

Közzétéve 2007 július 6. - 6:04

Ismeri valaki az õszbogáncsot vagy máriatövist?

Edited by Frakk0310, 2007 július 6. - 9:34.


#168 Guest_lóherba_*

Guest_lóherba_*
  • Guests

Közzétéve 2007 július 12. - 14:46

Helló Frakk, a máriatövist májregeneráló hatása miatt mineden rossz kondiban lévõ, betegségbõl lábadozó, antibiotikumos kezelés után lévõ lónak adjuk. Roppantva, különben csak termesztést folytatunk a karámban.. Akác: elvileg mérgezõ, de nálunk hiába eszik nagy lendülettel a lovak a virágot, kérget, termést, levelet: immunisak rá. Biztosan van egy határ, ami felett gyomorrontást okoz, de errõl nincs tapasztalatom, sok kinyírt akácfa után sem. Zsófi

#169 debebe

debebe

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 637 hozzászólás

Közzétéve 2007 július 12. - 15:59

Sziasztok!
Azt szeretném megkérdezni, hogy az akác mennyire mérgezõ(levele,virága, kérge)? De leginkább a kérge érdekelne, mert valahol olvastam hogy 150 g súlyos kólikát okozhat. És sajnos a lovamnak a karámja akácfából van és néha rajta kapom, hogy rágja.:(
Még azt is megszeretném kérdezni, hogy tudnék ellene védekezni? Fejtsem le a kérgét(a belsõ része is mérgezõ?) vagy esetleg cseréljem le a karámot?
Elõre is köszönöm szépen a segítséget

Ha csak rágja, és nem eszi, akkor a ló karórárágó és nem falánk.

#170 Guest_lóherba_*

Guest_lóherba_*
  • Guests

Közzétéve 2007 október 19. - 10:03

Halihó! Nem sok mozgás van itt ebben a topicban! Tudom, páran szültünk, meg nyilván mindenki elfoglalt... Csak jelezném, hogy ugyan még van mit csiszolni a Ló-fitoterápiás honlapon (www.loherba.dzsar.hu), de azért ott is lehet értekezni a témában.. Üdv, Lóherba

#171 calypsoo

calypsoo

    Törzsvendég

  • Moderátor
  • 1.077 hozzászólás

Közzétéve 2007 október 19. - 11:49

Sziasztok! Engem a Gyermekláncfû ( v Pongyolapitypang) taraxacum officinale hatása érdekelne a lovakra. Calypso

#172 Ágimam

Ágimam

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 6.207 hozzászólás

Közzétéve 2007 október 19. - 13:42

Engem a Gyermekláncfû ( v Pongyolapitypang) taraxacum officinale hatása érdekelne a lovakra.

Zsófi könyvébõl másolva:

"Karógyökerét és tõleveleit használjuk. A gyökereket virágzás elõtt gyûjtsük és ne mossuk le vízzel, hanem kefével tisztítsuk meg.

Levelei tavaszi tisztító kúrának remekül beválnak,még inkább a legelõn, mivel rengeteg vitamin és ásványianyag található benne.
A levelek vizelethajtó hatását használhatjuk a vese és hólyag betegségeinek kezelésére, ill. izületi gyull. esetén méregtelenítésre, és a gyulladt anyagok eltávolítására.
Gyökerei az emésztést javítják és étvágyjavító hatásuak. A máj mûködésének javítására és az epetermelés fokozására alkalmazhatjuk rosszul evõ, vagy a takarmányt rosszul hasznosító lovaknak.

Hatóanyagai keserûanyago, triterpéne, flavonoidok, cseranyagok, karotinoidok, poliszacharidok (inulin) és rengeteg ásványi anyag, köztük fõleg kálium.
Gyomornyálkahártya-gyull. és gyomorfekély esetén ellenjav., mert oozza a gyomorsavtermelést. Epeutak elzáródása, epekõ, májgyulladás, súlyos májpanaszok esetén szintén kontraidikált.
Totávbbá fokozza a bélösszehúzódásokat serkentõ epesavak termelõdését, így emésztõszervi görcsök esetén sem javallt. Enyhe véralvadást gátló hatása lehet.

Adagolás: Napi 20-30 gramm a friss levelekbõl, és egy-két kefével tisztított és darabolt gyökér. Fõleg tavasszal hatásos. A virágzatot nem használjuk lovaknak."

Szerintem mindhárom lovunknak jót tett a tavaszi gyermekláncfüves legelõ (le is legelték tarig...:)), különösen az öreglány izületei köszönték meg a tavaszi tisztítókúrát. :)

PITYPANGOS LEGELÕ

Edited by Ágimam, 2007 október 29. - 16:45.


#173 Guest_lóherba_*

Guest_lóherba_*
  • Guests

Közzétéve 2007 október 29. - 15:54

Szia Calypsoo, miért vagy kiváncsi a pitypangra? Csak mert akkor jobban tudunk válaszolni. A gyakorlatban olyan keverékekbe teszem bele a levelet, ahol vizelethajtó gyógynövény kell. Pl. izületi nyavalyák, izomláz, salaktalanítás. A levelet tavasszal a lovak kétpofára eszik, virággal együtt. Fõleg a frissen ellett kancák. Nyilván az ásványi anyag, vitamin és cukortartalom miatt. Amúgy a gyökér az epe-máj mûködésre hat, ami a gyakorlatban az étvágyjavításnál, emésztés javításánál használható. önmagában elég gyenge, inkább keverjük. Szia, Zsófi

#174 Ágimam

Ágimam

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 6.207 hozzászólás

Közzétéve 2007 október 29. - 16:46

Végre él a PITYPANGOS LEGELÕ -link. :kv:

#175 ágnes1980

ágnes1980

    Új vendég

  • Fórumtag
  • 16 hozzászólás

Közzétéve 2007 október 30. - 13:36

Sziasztok! Engem a diófalevél hatása érdekelne. Már több helyen utánnanéztem, de nem találok egyértelmû választ, hol káros, hol hasznos... Az egyik lovam egyész nyáron metszette a diófát, olyan volt mint egy zsiráf :) Most meg hogy hullik a levele, a reggeli elõtt elmajszol belõle egyet-kettõt. Eddig semmi baja nem volt tõle, de azért megkérdezem, hogy nem-e hosszú távon károsítja a belsõt?????

#176 Guest_lóherba_*

Guest_lóherba_*
  • Guests

Közzétéve 2007 november 3. - 19:04

Ágimam, szépséges az a legelõ. A lovak is, persze! Szerintem a diólevélrõl már írtunk korábban, nem? Én nem hagynám, h egye, de ha eddig ette, és nem volt baja, valószínûleg eztán sem lesz, hacsak a mája be nem mondja az unalmasat.

#177 Ágimam

Ágimam

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 6.207 hozzászólás

Közzétéve 2007 november 3. - 21:26

Az enyémek is eszik pár hónapos koruk óta a diófaleveleket, de csak tavasszal. (A kis válogatósak!) Most 6,5 évesek, de eddig még nem volt bajuk tõle. Így hirtelen ami eszembe jut róla, hogy gyulladáscsökkentõ, meg hogy iszonyú magas a cseranyagtartalma. (csersav?) De majd utánanézünk, igaz, Zsófi? :)

#178 ágnes1980

ágnes1980

    Új vendég

  • Fórumtag
  • 16 hozzászólás

Közzétéve 2007 november 5. - 9:34

Köszönöm szépen a válaszokat. Kicsit megnyugodtam, hogy ha 6 év alatt nem jött elõ semmi baj, akkor már csak nem olyan káros... A diófalevél károsítja meg a májat hosszú távon, vagy ha a máj " bemondja az unalmast", akkor lessz baj a levéltõl?? Légyszi ezt tisztázzuk, hogy pontosan hogy s mint van ez? De majd elõrelapozok és megnézem a korábbi írásokat is.

#179 Ágimam

Ágimam

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 6.207 hozzászólás

Közzétéve 2007 november 5. - 9:56

Ezekt találtam: "a dióbél: Omega-3 telítetlen zsírsavat, levél teája: antidepresszáns, szívvédõ, méregtlenítõ, gyomor- bélhurut elleni, baktérium- és gombaölõ hatású. A diófalevél-tea cserzõanyagokban nagyon gazdag, kiváló szer a gyomor- és a bélhurut, illetve a hasmenés ellen. Fertõtleníti a gyomrot és a beleket, összehúzza a gyulladásban lévõ nyálkahártyát, megszünteti a szivárgó vérzéseket, elöli a kórokozó baktériumokat. A leveleket akkor érdemes leszedni, amikor a diók már fele nagyságukat elérték. A levéldrog naftokinon származékokat (juglont), cserzõanyagokat (ellágsav-származékokat), flavonoidokat, illóolajat tartalmaz. A diókopács juglont és hidrojuglon glikozidokat tartalmaz. A juglon-tartalom miatt a növény huzamosabb ideig történõ használata nem javasolt. Egyes vélemények szerint a zöld dió termése, juglon tartalma miatt káros túlzott fogyasztás esetén. Kis mennyiség esetén teákba keverve ez a hatás nem érvényesül! Gyógyászati felhasználása A diólevél (Juglandis folium) hivatalosan elismert gyógynövény. Antimikrobális, összehúzó hatású. Szájnyálkahártya-gyulladásra, fogínygyulladásra jó. Gyógyteaként és gyomorkeserûként is használják. "

#180 LANDGRAF

LANDGRAF

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.722 hozzászólás

Közzétéve 2007 november 5. - 11:00

Én ugyan a gyógyitás más ágával foglalkozom,de azért az mindenképpen érdekes,hogy a lovak, és az állatok, úgy általában megtalálják azt a növényt ami a problémájukra jó! Csak olvasni kell tudni...diófa levél-gyomorproblémákra jó-talán a tak. van baj?- nem kellene átvizsgálni esetleg változtatni?:) Érdeklõdõm és nem személyes! :)

#181 lisawica

lisawica

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.925 hozzászólás

Közzétéve 2007 november 5. - 11:02

...
hogy a lovak, és az állatok, úgy általában megtalálják azt a növényt ami a problémájukra jó!
....

Ebben van valami :)

#182 debebe

debebe

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 637 hozzászólás

Közzétéve 2007 november 5. - 12:20

Ne csak a lovakra gondoljunk! :) Zölddió-befõtt Hozzávalók: 1 kg lehetõleg egyforma nagyságú zöld dió 2 evõkanál 100%-os ételecet kb. 1,5 l víz 1 kg cukor 8-10 db szegfûszeg fél-fél narancs és citrom héja 0,5 dl rum Elkészítés: A zöld dió akkor jó befõttnek, ha belül még puha. Épp ezért egyet vágjunk félbe, mielõtt leszednénk a fáról a szükséges mennyiséget. Ha nem akad meg a kés a héjában, csak akkor jó. Jól megmossuk a diókat, majd vastag tûvel átszúrkáljuk, és lábasba szórjuk. Annyi vizet öntünk rá, amennyi éppen ellepi, és 10-14 napig ebben áztatjuk, egészen addig, míg a dió megfeketedik. Fontos, hogy ezalatt naponta kétszer is cseréljük rajta a vizet! Ezután a diót kb. 1 liter - ecettel ízesített - vízben, a forrástól számított kb. 10 perc alatt puhára fõzzük. A cukorból és 4 dl vízbõl sûrû szirupot fõzünk, habját eltávolítjuk, majd hozzáadjuk a szegfûszeget meg a citrusok reszelt héját. A diót leszûrjük, a szirupba szórjuk, kevergetve 5 percig fõzzük, majd 1 napon át állni hagyjuk. Ezt a mûveletet, hogy fõzzük, majd állni hagyjuk, még kétszer megismételjük. A harmadik napon a diót a szirupból kiszedjük, és széles szájú üvegekbe rakjuk. Az átszûrt szirupot megforrósítjuk, a rummal ízesítjük, a dióra öntjük, végül jól lezárjuk. Megjegyzés: Az idõjárástól függ, hogy milyen gyorsan érik a dió, ezért résen kell lenni már május végétõl. Június végére már túlérett befõtt szempontból. Gyomorkeserû zöld dióból A már jól kifejlôdöt, de még puha héjú, tehát szeletelhetô diók használhatók. Hozzávalók: 1 liter szesz (a 96 fokos az ideális, de a 86 fokos is használható), 30 szem zöld dió, egy evôkanál kálmos gyökér, fél szerecsendió, 5 szem szegfûszeg, egy k.k. ánizs, egy k.k. fahéj, egy k.k. kardamom (ez el is maradhat), fél kilogramm cukor, víz, 1 narancs héja feldarabolva. Elkészítése: a zöld diókat felszeleteljük, egy uborkásüvegbe tesszük és ráöntjük a szeszt. A fûszereket kissé megtörve belérakjuk. Három hétig meleg helyen tartjuk, és naponta vagy kétnaponként megkavarjuk, majd leszûrjük. A diót újra felöntjük kevés vízzel (éppenhogy elfedje), egy-két napig így hagyjuk, hogy a víz kivonja a maradék szeszt. Majd ezt is hozzáadjuk a többihez. A cukorból erôs szörpöt készítünk, csak annyi vizet teszünk, amíg a cukrot elfedi. Felfôzzük, lehûtjük és a leszûrt diókivonathoz keverjük. Ízlés szerint állítjuk be a szesz erôsségét és az édességet. Üvegekbe szûrjük és legalább egy hónapig tovább érleljük (egy év érlelési idô az ideális). A Nocino Modena környéki olasz diólikõr, nagy hagyományai vannak a készítésének. Hozzávalók: 30 db zöld dió 1,5 liter alkohol 750 g cukor 10 g fahéj 10 g szegfûszeg 1 db citrom héja 400 ml víz Szükség lesz még egy legalább 3 literes, jól záródó, szélesszájú üvegedényre. A diót Szent Iván éjjelén kell szedni, akkor lédús, gazdag és harmatosan friss. Meg a hagyományra is kell gondolni, ez az éjszaka mágikus és varázslatos:) A diókat hosszában négy részre vágom, gumikesztyûben, mert különben menthetetlenül barnára festi a kezem. Beleszórom az üvegbe, hozzárakom a fahéjat és a szegfûszeget a citrom nagyon vékonyan hámozott héjával együtt. A citrom vákonyan hámozása a keserûséget hivatott megelõzni minden más esetben, ebben nem tudom, mi jelentõsége, mert egy elég keserû likõr lesz a végeredmény.:) Rászóróm a cukor felét, hozzáöntöm az alkoholt, jól összekeverem és szorosan lezárva a napra állítom. Eleinte gondolkodtam, hogy nem robban-e majd fel a napon a 30 fokban, de semmi ilyen katasztrófa nem történt. A vízbõl és a megmaradt cukorból szirupot készítek: lassú tûzön együtt melegítem a cukrot és a vizet, míg a cukor teljesen fel nem oldódik, aztán kb. 5 percig nagyon finoman forralom. Ha az alkohol nem lepné el a diókat, önteni kell a szirupból is rá. Valahogy sikerült olyan üveget találnom, amelyben nem kellett a szirup elõre. Meg egyébként is a diók a többi hozzávalóval úszkálnak az alkoholban. Két hónap érlelés után gyönyörûséges méregzöld színe lesz (jóval elõbb is már). Ekkor ráöntöm a szirupot és beteszem a napról egy nyugodt helyre. Az õszi napfordulókor finom szûrõn leszûröm és szép üvegekbe töltöm. Ezután jönne a már emlegetett 1 éves pihentetés, ami nálunk nem következett be. Nagyon hidegen ideális egy finom ebéd lezárására.

#183 LANDGRAF

LANDGRAF

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.722 hozzászólás

Közzétéve 2007 november 5. - 12:34

Ne csak a lovakra gondoljunk! :)
Zölddió-befõtt
Hozzávalók:

1 kg lehetõleg egyforma nagyságú zöld dió

2 evõkanál 100%-os ételecet

kb. 1,5 l víz

1 kg cukor

8-10 db szegfûszeg

fél-fél narancs és citrom héja

0,5 dl rum

Elkészítés: A zöld dió akkor jó befõttnek, ha belül még puha. Épp ezért egyet vágjunk félbe, mielõtt leszednénk a fáról a szükséges mennyiséget. Ha nem akad meg a kés a héjában, csak akkor jó.
Jól megmossuk a diókat, majd vastag tûvel átszúrkáljuk, és lábasba szórjuk. Annyi vizet öntünk rá, amennyi éppen ellepi, és 10-14 napig ebben áztatjuk, egészen addig, míg a dió megfeketedik. Fontos, hogy ezalatt naponta kétszer is cseréljük rajta a vizet!
Ezután a diót kb. 1 liter - ecettel ízesített - vízben, a forrástól számított kb. 10 perc alatt puhára fõzzük. A cukorból és 4 dl vízbõl sûrû szirupot fõzünk, habját eltávolítjuk, majd hozzáadjuk a szegfûszeget meg a citrusok reszelt héját. A diót leszûrjük, a szirupba szórjuk, kevergetve 5 percig fõzzük, majd 1 napon át állni hagyjuk. Ezt a mûveletet, hogy fõzzük, majd állni hagyjuk, még kétszer megismételjük. A harmadik napon a diót a szirupból kiszedjük, és széles szájú üvegekbe rakjuk. Az átszûrt szirupot megforrósítjuk, a rummal ízesítjük, a dióra öntjük, végül jól lezárjuk.

Megjegyzés:
Az idõjárástól függ, hogy milyen gyorsan érik a dió, ezért résen kell lenni már május végétõl. Június végére már túlérett befõtt szempontból.
Gyomorkeserû zöld dióból

A már jól kifejlôdöt, de még puha héjú, tehát szeletelhetô diók használhatók.

Hozzávalók: 1 liter szesz (a 96 fokos az ideális, de a 86 fokos is használható), 30 szem zöld dió, egy evôkanál kálmos gyökér, fél szerecsendió, 5 szem szegfûszeg, egy k.k. ánizs, egy k.k. fahéj, egy k.k. kardamom (ez el is maradhat), fél kilogramm cukor, víz, 1 narancs héja feldarabolva.

Elkészítése: a zöld diókat felszeleteljük, egy uborkásüvegbe tesszük és ráöntjük a szeszt. A fûszereket kissé megtörve belérakjuk. Három hétig meleg helyen tartjuk, és naponta vagy kétnaponként megkavarjuk, majd leszûrjük. A diót újra felöntjük kevés vízzel (éppenhogy elfedje), egy-két napig így hagyjuk, hogy a víz kivonja a maradék szeszt. Majd ezt is hozzáadjuk a többihez. A cukorból erôs szörpöt készítünk, csak annyi vizet teszünk, amíg a cukrot elfedi. Felfôzzük, lehûtjük és a leszûrt diókivonathoz keverjük. Ízlés szerint állítjuk be a szesz erôsségét és az édességet. Üvegekbe szûrjük és legalább egy hónapig tovább érleljük (egy év érlelési idô az ideális).
A Nocino Modena környéki olasz diólikõr, nagy hagyományai vannak a készítésének.

Hozzávalók:

30 db zöld dió
1,5 liter alkohol
750 g cukor
10 g fahéj
10 g szegfûszeg
1 db citrom héja
400 ml víz

Szükség lesz még egy legalább 3 literes, jól záródó, szélesszájú üvegedényre.

A diót Szent Iván éjjelén kell szedni, akkor lédús, gazdag és harmatosan friss. Meg a hagyományra is kell gondolni, ez az éjszaka mágikus és varázslatos:) A diókat hosszában négy részre vágom, gumikesztyûben, mert különben menthetetlenül barnára festi a kezem.

Beleszórom az üvegbe, hozzárakom a fahéjat és a szegfûszeget a citrom nagyon vékonyan hámozott héjával együtt. A citrom vákonyan hámozása a keserûséget hivatott megelõzni minden más esetben, ebben nem tudom, mi jelentõsége, mert egy elég keserû likõr lesz a végeredmény.:) Rászóróm a cukor felét, hozzáöntöm az alkoholt, jól összekeverem és szorosan lezárva a napra állítom. Eleinte gondolkodtam, hogy nem robban-e majd fel a napon a 30 fokban, de semmi ilyen katasztrófa nem történt.

A vízbõl és a megmaradt cukorból szirupot készítek: lassú tûzön együtt melegítem a cukrot és a vizet, míg a cukor teljesen fel nem oldódik, aztán kb. 5 percig nagyon finoman forralom. Ha az alkohol nem lepné el a diókat, önteni kell a szirupból is rá. Valahogy sikerült olyan üveget találnom, amelyben nem kellett a szirup elõre. Meg egyébként is a diók a többi hozzávalóval úszkálnak az alkoholban. Két hónap érlelés után gyönyörûséges méregzöld színe lesz (jóval elõbb is már). Ekkor ráöntöm a szirupot és beteszem a napról egy nyugodt helyre. Az õszi napfordulókor finom szûrõn leszûröm és szép üvegekbe töltöm. Ezután jönne a már emlegetett 1 éves pihentetés, ami nálunk nem következett be.
Nagyon hidegen ideális egy finom ebéd lezárására.



:D :D :D :D :D :D ...különösen azért tetszik,mert mindegyikben van alkohol! :D :D :D ...bocs... :ang:

#184 ágnes1980

ágnes1980

    Új vendég

  • Fórumtag
  • 16 hozzászólás

Közzétéve 2007 november 5. - 13:01

Én ugyan a gyógyitás más ágával foglalkozom,de azért az mindenképpen érdekes,hogy a lovak, és az állatok, úgy általában megtalálják azt a növényt ami a problémájukra jó! Csak olvasni kell tudni...diófa levél-gyomorproblémákra jó-talán a tak. van baj?- nem kellene átvizsgálni esetleg változtatni?:)
Érdeklõdõm és nem személyes! :)



Ismét köszönöm a hozzászólásokat.

Nyáron még csak jókat nevettünk azon, hogy milyen aranyos, ahogy nyújtózkodik felfelé a leveleket rágcsálva. De az utóbbi hetekben kezdtem el utánnanézni, hogy tényleg mi lehet a diófalevél rejtélye??
Egy röpke pillanatra nekem is átfutott az agyamon, hogy tényleg létezik ilyen, hogy a szervezet azt kívánja amire szüksége van... azért is kezdtem el megkérdezgetni...
Gyomorproblémát még nem véltem felfedezni nála, hacsak az nem az, hogy mérhetetlenül falánk. Habzsol, és mindig nyihog még több kajáért. A másik ló olyan nyugisan eszik, megrág minden fûszálat, de Gina....
A takarmány szempontjából szerencsések vagyunk, mert vagy 4 féle kaszálóról tudtunk vásárolni, de majd kitanulmányozom, hogy melyik bálánál eszik több diófalevelet... de ez is csak emlékezés szintjén lesz, merthogy a hétvégén már összeszedtem a lehullott leveleket.

#185 Frakk0310

Frakk0310

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 1.111 hozzászólás

Közzétéve 2007 november 5. - 13:27

Ha jól emlékszem én meg azt hallottam, hogy diófalevelet kell tenni a kutya fekhelye alá és az bolhátlanítja az ebet, vagy csak távol tartja õket.

#186 Guest_lóherba_*

Guest_lóherba_*
  • Guests

Közzétéve 2007 november 6. - 21:31

Sziasztok, elnézést, most látom, h elírtam: nem a máját, hanem a gyomrát. A gyomrot készíti ki a cseranyag.. Szétszórt vagyok. :rolleyes: Egyébként a Haraszti-Bokori mérgezõ növények könyvben meg sem említik a juglont, vagy a diófát, ami ejnye-bejnye. Egy lovunk éppen ezen a nyáron lerágta, és feltehetõen fogyasztott is egy diófa csemete kérgébõl. Szerintem nem lehetett több, mint negyed kg a fogyasztott mennyiség, azaz nem sok, mégis 2 napig rosszul volt. Enyhe kólikás tünetek mutatott és fõleg kedvtelenség látszódott rajta. :( A Juglans regia-ról nem találtam állatgyógyászati vonatkozású anyagot, de a Juglans nigra (fekete dió) igen. Ugyan hatékony féregûzõ lehet a termésbõl nyert olaja, de lovakra a fakéreg mérgezõ, pontosabban sántaságot okozhat. Ennyit találtam, most. Homeopátiáról most nem beszélünk, ugyebár.. Kérdés: van valakinek tapasztalata illóolajokkal és LOVAKKAL? Nekem van( :gm: ), de csak vagy 7-8 féle illóolajjal, és gyûjtöttem már egy csomó anyagot, ám nagyon kiváncsi lennék konkrét esetekre az enyémeken kívül. Üdv, Zsófi

#187 LANDGRAF

LANDGRAF

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.722 hozzászólás

Közzétéve 2007 november 7. - 9:49

Ezt,www.horsessentials.com, találtam meg elméletileg valamikor a jövõ év vége felé lesz egy egyhetes kurzus.

#188 Shába

Shába

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.647 hozzászólás

Közzétéve 2007 november 11. - 12:56

Kislovam rákapott mostanában a csipkebogyóra. Elég sok bokor van errefelé, szeretném "leszüretelni". Hogyan tehetném el télire? Szárítva? És ha igen, mennyi ideig, milyen körülmények között? Ki kell szedni a magokat belõle, vagy azzal együtt? Amit leszárítok, abból lehet teát is fõzni és fõzõcskézés nélkül is adni? Utóbbi esetben kb. mennyit kaphat/nap?

#189 debebe

debebe

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 637 hozzászólás

Közzétéve 2007 december 3. - 19:12

Kislovam rákapott mostanában a csipkebogyóra. Elég sok bokor van errefelé, szeretném "leszüretelni". Hogyan tehetném el télire? Szárítva? És ha igen, mennyi ideig, milyen körülmények között? Ki kell szedni a magokat belõle, vagy azzal együtt? Amit leszárítok, abból lehet teát is fõzni és fõzõcskézés nélkül is adni? Utóbbi esetben kb. mennyit kaphat/nap?

Szedd össze a csipkebogyót vágd félbe és szárítsd meg. Most már nem kell sokat szárítani rajta. Igen munkás dolog, de megéri. Nagyon sok C-vitamin van benne. Én inkább magamnak raknám el a téli idõszakra, mint a lovaknak. :)
Ha teát akarsz csinálni, akkor max. langyos vízbe tedd be ázni kb. fél órára. Ezután lhet inni, jégkockával szerintem még jobb. Ha fõznéd, akkor a legértékesebb hatóanyagok lebomlanának. Az íze még akkor is jó, de a hatóanyagtartalma -80% lesz.
A leszûrt maradékot még mindig átküldheted forró vízen és akkor az íz- és színanyagok jobban kioldódnak. Ha ezt kihûtöd és hozzáöntöd az elõzõ frakcióhoz, akkor kapod meg a hatóanyag- és íz- és színtartalmat a legjobban.
Hajrá!! :yeah:

#190 Shába

Shába

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.647 hozzászólás

Közzétéve 2007 december 3. - 19:30

Köszönöm a választ...Végre vki. :D Már túlvagyok a folyamaton, begyûjtöttem annyi csipkebogyót, hogy egész télre elég lesz. :D Megállapítottam, hogy irtó pepecs és idegesítõen szúrós munka. Nem tudom hány kilót szedhettem, de sok bokor volt és nem volt szívem otthagyni. Átmostam kicsit, félbevágtam õket(sztem romlott pár dioptriát a szemem), de a szõröcskés magvakat már nem volt türelmem kipiszkálgatni. Nagyszüleimnél szárad a cserépkályhán több turnusban. :D De megérte, mert ez a kis....úgy imádja... :ang: Azért majd magunknak is fõzök belõle teát, ne csak a lovak dõzsöljenek már. :)

#191 debebe

debebe

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 637 hozzászólás

Közzétéve 2007 december 3. - 19:36

Köszönöm a választ...Végre vki. :D
Már túlvagyok a folyamaton, begyûjtöttem annyi csipkebogyót, hogy egész télre elég lesz. :D Megállapítottam, hogy irtó pepecs és idegesítõen szúrós munka. Nem tudom hány kilót szedhettem, de sok bokor volt és nem volt szívem otthagyni. Átmostam kicsit, félbevágtam õket(sztem romlott pár dioptriát a szemem), de a szõröcskés magvakat már nem volt türelmem kipiszkálgatni. Nagyszüleimnél szárad a cserépkályhán több turnusban. :D
De megérte, mert ez a kis....úgy imádja... :ang: Azért majd magunknak is fõzök belõle teát, ne csak a lovak dõzsöljenek már. :)

A lovaknak nyersen add. Ne csinálj vele semmit, csak keverd bele az abrakba.
A know-howért majd leveszem a shábát, bocs sápot! :D

#192 LANDGRAF

LANDGRAF

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.722 hozzászólás

Közzétéve 2007 december 3. - 20:18

A lovaknak nyersen add. Ne csinálj vele semmit, csak keverd bele az abrakba.
A know-howért majd leveszem a shábát, bocs sápot! :D



:D :D :D

#193 Ágimam

Ágimam

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 6.207 hozzászólás

Közzétéve 2007 december 19. - 11:45

Na, Ded, te sem vagy már, Agrobe fõállású anyuka... :rolleyes: :(

A hidegre való tekintettel mától kap a két fiatal ló is egy minimális zabot. Behoztam, mert bele akarom keverni a fõtt lenmagot, és.... :eek: mit látok? Tele van mindenféle "egyébbel".
Én valamire emlékszem, hogy a "Lótenyésztõk kézikönyvében" v. valamelyik másik könyvben olvastam, hogy a zabban néha elõfordulnak kis, - retekmagra emlékeztetõ - idegen magok, és hogy az mérgezõ.

Na, lefotóztuk gyorsan ezeket a kis izéket, meg úgy igyekeztem, hogy láccon a többi szemét is, mi a véleményetek?

idegen dolgok 1
idegen dolgok 2
idegen dolgok 3
idegen dolgok 4
idegen dolgok 5

#194 realcowboy

realcowboy

    Magnum

  • Fórumtag
  • 8.060 hozzászólás

Közzétéve 2007 december 20. - 17:49

hogy a kákára is sederítsek egy csomót, remélem a lenmagot nem fõzted. azok a kis feketék meg elég csúnyák. nem akarok a rasszizmus bûnébe esni, de anélkül, hogy felismerném biztosan õket, szerintem nem kívánatosak a zab körül. :D

#195 Ágimam

Ágimam

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 6.207 hozzászólás

Közzétéve 2007 december 20. - 19:07

Dehogynem. Mindig forralom a lenmagot 5-10 percig. Így tudnak távozni belõle a cianoidok...vagymik... :kv: Azóta is keresem, melyik könyvben és hol olvastam ezekrõl a zabban "nemkívánatos" pici fekete magocskákról. Most keresem, Veszprém megyében hol lehetne megnézetni ezt a zabot.

#196 realcowboy

realcowboy

    Magnum

  • Fórumtag
  • 8.060 hozzászólás

Közzétéve 2007 december 20. - 21:50

én már írtam ezekrõl a pici magokról, de hát ki vagyok én? meg én a lenmagot csak leforrázom, mint a teát, de lehet, hogy nem lyól tudom. amúgy meg azt a kevés zabot , hogy nyugodt legyél, egy nagyobb lyukú szûrõn, olyanon amilyen a nagyanyáinknak vót, (nekem van) simán átrázod. és akkor kihullanak a nemjuteszembeaneve magok.

#197 realcowboy

realcowboy

    Magnum

  • Fórumtag
  • 8.060 hozzászólás

Közzétéve 2007 december 20. - 22:36

eszembe jutott. ;)

Eredeti szerzõ: realcowboy:

Zab!Az nagyon finom,de jó társa a beléndek mag.Apró fekete magok. Tíz deka halálos lehet.Kevesebbtõl csak kikészülsz idegileg és kifizetsz egy vagyont a dokinak.Én jártam már úgy,hogy mire végig értem az abrakolással, szinte már az elsõ evõk verték magukat a földhöz!
Azóta még a legszebb zabot is megnézzük mielõtt etetnénk.(vagy kifizetném)
dejó, hogy mondod, nem is tudtam! :eek: azt hittem, hogy természetes, hogy ilyen fekete izék vannak benne... volt aki egérürüléknek nevezte Posted Image
[b]



[ 31 Január 2003, 20:09: Az üzenetet átszerkesztette: Zsubaba ]


Edited by realcowboy, 2007 december 20. - 22:37.


#198 Ágimam

Ágimam

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 6.207 hozzászólás

Közzétéve 2007 december 20. - 22:57

A könyvekben mindenhol az van, (Agrobe, Õz, Lisa is azt mondták) hogy 5-10 percig forralni kell.
A "Lótenyésztõk kézikönyve" ezt írja:
" A fõzés hatástalanítja a magban levõ lináz enzimet, ami egyébként - pl. áztatás folyamán - képes a magban levõ glükozidokból a ciánhidrogént felszabadítani, ami mérgezõ a ló szervezetére. Ennek elkerülése céjából a magokat a már forrásban levõ vizbe tegyük, ne pedig hideg vízbe, amelyet azután kezdünk melegíteni. (Az alapos forralás egyébként elûzi az illékony cián-hidrogént.) A lenmagot soha ne etessük száraz formában, mert erõsen nedvszívó tulajdonsága kedvezõtlen."
A Lóherba c. könyben: "A lenmaggal vigyázni kell, minmum forrázva, de még jobb fõzés után adni, hogy a víz hatására felszabaduló ciánglikozidokkal ne mérgezd a lovad."
Hátezé'... :)
Több helyen (cikkben) azonban azt írják, elég, ha leforrázzuk.


közbe'megmittanátam :kv:

#199 LANDGRAF

LANDGRAF

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.722 hozzászólás

Közzétéve 2007 december 21. - 13:37

A könyvekben mindenhol az van, (Agrobe, Õz, Lisa is azt mondták) hogy 5-10 percig forralni kell.
A "Lótenyésztõk kézikönyve" ezt írja:
" A fõzés hatástalanítja a magban levõ lináz enzimet, ami egyébként - pl. áztatás folyamán - képes a magban levõ glükozidokból a ciánhidrogént felszabadítani, ami mérgezõ a ló szervezetére. Ennek elkerülése céjából a magokat a már forrásban levõ vizbe tegyük, ne pedig hideg vízbe, amelyet azután kezdünk melegíteni. (Az alapos forralás egyébként elûzi az illékony cián-hidrogént.) A lenmagot soha ne etessük száraz formában, mert erõsen nedvszívó tulajdonsága kedvezõtlen."
A Lóherba c. könyben: "A lenmaggal vigyázni kell, minmum forrázva, de még jobb fõzés után adni, hogy a víz hatására felszabaduló ciánglikozidokkal ne mérgezd a lovad."
Hátezé'... :)
Több helyen (cikkben) azonban azt írják, elég, ha leforrázzuk.
közbe'megmittanátam :kv:



Én úgy tanultam,hogy fõzzni kell!
Ez a link micsoda? és miér nem müködik? :confused:

#200 Ágimam

Ágimam

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 6.207 hozzászólás

Közzétéve 2007 december 21. - 14:27

http://216.239.59.10...M...&lr=lang_hu

És így? (Másnak sem?) Egyébként: " HOLISZTIKUS GYÓGYÍTÁS LOVAKNAK !
GYÓGYNÖVÉNYES SZAKTANÁCSADÁS ! GYÓGYNÖVÉNYEK_SZIMBOLUMOK LOVAK_GYÓGYÍTÁSÁHOZ
ALTERNATÍV KEZELÉSEK LOVAKNAK - VÁROM SZERETETTEL HÍVÁSÁT TÓTHNÉ DR: HOLLÓ JUDIT"

Edited by Ágimam, 2007 december 21. - 14:30.