Hiába no, csak az nem esik le, aki nem ül föl. Ez régi és nagy igazság!
http://index.hu/mind...alol_egy_lovat/
Közzétéve 2015 november 28. - 21:14
Hiába no, csak az nem esik le, aki nem ül föl. Ez régi és nagy igazság!
http://index.hu/mind...alol_egy_lovat/
Közzétéve 2015 november 30. - 9:50
Ma hajnalban mikor kiléptem a kapu, hogy elinduljak dolgozni, a kertben összetalálhoztam két szürke tapsifülessel... Álltam egy percig, hogy jól látom, amit látok
(XV. kerület, lakótelep szélén, nem közvetlen családiházak mellett. Délután, ha még meg vannak, befogom őket.)
Közzétéve 2015 november 30. - 10:06
Az extulaj most cseréli le a díszletet rénszarvasra.
Közzétéve 2015 november 30. - 11:02
lehet, akkor majd figyelem a dekorációkat!
Közzétéve 2015 november 30. - 12:33
Közzétéve 2015 november 30. - 17:56
Közzétéve 2015 november 30. - 23:33
Közzétéve 2015 december 3. - 19:51
Miért kéne aggódnod? Városunk egy újabban beépült részén elszaporodtak a házinyulak, nyilván tespsi/húsvéti szökevények voltak. Nemhogy semmi bajuk nem volt évekig, hanem már aggasztó méreteket öltött a szaporulat , házinyúl szokás szerint a földbe vackoltak és mindent felzabáltak a kertekben. Nem tudom, hogyan rendeződött a dolog...
Közzétéve 2015 december 4. - 9:10
Közzétéve 2015 december 4. - 13:06
Oké, de még mindig nem értem: azért aggódsz, mert szabadon él?
Közzétéve 2015 december 7. - 9:10
Közzétéve 2016 január 18. - 22:03
http://www.jofogas.h...on_41940066.htm
Az útlevelét nézegettem és a színénél megakadtam, ez a ló nem az, amiről az útlevél szól, v. az adminisztráció hibázott. ?
Közzétéve 2016 január 19. - 9:51
Elég sötét szürke. Ha mondjuk három éves korában kiváltották az útlevelét, teljesen elképzelhető, hogy akkor még tűzött pej volt.
Közzétéve 2016 január 19. - 9:59
Az ilyen lassan kivilágosodó szürkék becsapósak.
Közzétéve 2016 január 27. - 16:50
Egy kis nyelv-kerékbetörő, ma leltem rá :-) persze hirdetésben
"...egy nagyon trehecséges ugroló szép küllemü hibátlan lábszerkezetü tejesen egéséges akár tejesen kezdőknek is ajánlom mivel egy nagyon jofejü lorol beszélunk kimagasló ugroképeségü és nagyon jo származásu rendezet papirokal van olások és fris vérvételel rendelkezik tobi loval egyben nyugotan lehet tartani továbi felvilágositásért kérem telefonon hivjanak..."
S akik nem tejesen hanem mondjuk kávésan kezdők azokkal mi van? Mert én azzal szoktam megnyitni a napot :-)
Edited by börni, 2016 január 27. - 16:50.
Közzétéve 2016 február 11. - 13:11
Az okos kütyükből sose elég, itt vannak az okos nyergek....
http://www.lovasok.h...ex.php?i=100336
Lehet maradi vagyok, de nem tudom szeretni azt, amikor valaki ahelyett, hogy élvezné a pillanatot, a telefonját simogatva, azt se tudja mi van körülötte....
Közzétéve 2016 február 12. - 9:50
Én nem szeretem, a technikai kütyüket - főleg nem a lovak körül -, de ennek a cuccnak, ha tényleg jól működik, van helye a lovaságazat bizonyos szegmensein.
Közzétéve 2016 február 13. - 11:21
Én meg pont arra gondoltam, hogy ez azért már agyrém. Arra gondolok, hogy a versenyen az lesz előnyben, akinek jobbak a kütyüik. Eddig az intuíció, empátia, helyzetfelismerés, stb. volt a döntő. Tehát mindenki többé-kevésbé tehetsége szerint ért el eredményt. Ezentúl a kütyük veszik át a főszerepet....
Közzétéve 2016 február 13. - 14:18
Közzétéve 2016 február 15. - 8:27
Az okos kütyükből sose elég, itt vannak az okos nyergek....
http://www.lovasok.h...ex.php?i=100336
Lehet maradi vagyok, de nem tudom szeretni azt, amikor valaki ahelyett, hogy élvezné a pillanatot, a telefonját simogatva, azt se tudja mi van körülötte....
Nekem sokkal jobb ötletem van!
Kéne egy annyira okos nyereg, amibe nem is kell lovas, hanem egyedül is lelovagolja a lovat. Végül is minek elrontani a technika profizmusát az emberi tökéletlenséggel.
Úgy zajlana a verseny, hogy a "lovasok" (=nyeregtulajdonosok) ülnek a lelátón, (jaj, de maradi vagyok, mit lelátón, otthon egy műlovon, okosszemüveggel a fejükön), és bőszen nyomkodják a telefonjukat. És az nyer, akinél jobb a térerő.
Aztán a következő fokozat az lenne, hogy olyan okos lovakat találnak ki, amihez már okos nyereg se kell, hanem egyedül lemozgatja saját magát. Sőt, továbbfejlesztve, akár teljesen önellátó is.
Ja, de hülye vagyok, hiszen azt már föltalálták pár millió éve....
Közzétéve 2016 február 15. - 10:01
Hasonló nekem is eszembe jutott, de nem mertem leírni, nehogy még komolyan vegyék.
Okos nyerget (kütyünyereg) kicsit továbbfejleszteni, hogy segítségeket is tudjon adni. Országos, nemzetközi versenyt meg lehetne úgy rendezni, hogy mindenki megépíti a kiadott aktuális pályát (kisebb területek összefoghatnak), a kütyünyereg beprogramoz központilag egységesen a pályához, a különböző helyszíneken adott sorrendben (körforgóban, mert így egy kütyünyereg több lóra is használható) rajtolnak a lovak, a kütyünyereg élőben közvetíti az adatokat a versenybíróságnak (a lovat a kütyünyereg úgyis felismeri, nem kell a helyszínen bíró), esetleg egy élőképes kütyütelefonos kapcsolat, hogy az esemény is rögzítve legyen, majd az összes futam után központi értékelés, ami így minden szubjektivitást kizár, tehát a lovak sportteljesítménye objektíven összehasonlítható. Utána a jó eredményt elért lóra kütyünyereg felhelyez, ami a dícséret, simogatás adagot kiméri (szintén objektívan). Előny, hogy a balesetveszély minimálisra csökken, a lovak púp nélkül nagyobbat ugranak, költséghatékony, mert nem kell utazni annyit, lovasnak nincs szüksége felszerelésre.
(Tudom, a sok eső miatt beázott a kütyü a fejemben.)
Közzétéve 2016 február 16. - 11:19
Azért vártam, hogy valaki megkérdezi: Menek ehhez az equus caballus, mikor elégséges lenne a kütyütárba egy equus motoricus, amire csak fel kell helyezni a speculator típusú kütyünyerget?
Közzétéve 2016 február 17. - 8:44
Aztán a jövőben egymás ellen fognak versenyezni a hagyományos, és motorikus párosok? (hagyományos: ló, lovas, normál nyereg, edző, megérzések, stb. / motorikus: ló robot, kütyünyereg, kütyütelefon, drága cuccok, stb.)
Közzétéve 2016 február 17. - 9:03
A sakkban már működik. Ott is van ló.
Közzétéve 2016 március 7. - 20:43
A múltkori webes szeminárium után itt a következő - ha valaki lemaradt volna, a Furioso topicban van az előzmény. Dr. Kai Kremling állatorvos tart - német nyelven - szemléletes, érdekes, s még a nem anyanyelvi szintű 'németeseknek' is jól érthető előadásokat. Természetesen kérdezhetünk is :-)
A téma ezúttal a szőrváltás.
A link a facebookra mutat, további információk amott...
Legutóbb is megérte 'ott lenni' :-)
https://www.facebook...33495720085666/
Közzétéve 2016 március 9. - 9:35
A csokiadó az melyik?
Közzétéve 2016 március 9. - 9:39
A csokiadó az melyik?
Népegészségügyi termékadó
Közzétéve 2016 március 9. - 14:09
https://www.facebook...88156358109403/
Újabb érdekes előadás a német dokitól (szorgalmas a doktor, az előző szerdán, ez csütörtökön lesz, net híján ezt sem látom-hallom )
Téma a patairha-gyulladás...
Közzétéve 2016 március 9. - 14:20
:-) mégsem olyan szorgalmas, az utóbbi májusi jól benéztem!
Közzétéve 2016 március 12. - 15:25
Most találtam, le is fordítottam...
"Hát megvettél a kislányodnak…
Hú, azt a mosolyt, amikor meglátott! Igaz, én nem szerettem annyira, amikor eleinte körülöttem rohangált, ahogy azt sem, hogy állandóan puszikat nyomott az orromra vagy befonta,- s kibontotta a sörényemet, napjában többször. Hát még azt, hogy látszólag minden értelmes cél nélkül menjek utána csűrbe… De neked volt igazad, hogy fel kell nőnöm hozzá, szeretnem kell a te szép és talpraesett kicsi lányodat… Ő a Te különleges kislányod volt, én pedig valóban az Övé akartam lenni…
Emlékszel az első, közös versenyünkre? Gyönyörű volt azzal a szőke lófarokkal! Vettél nekem – pontosabban neki, tizenhatodik születésnapjára – egy rózsaszín kantárt, ez volt a kedvenc színe, s egy meleg takarót, őszre. Emlékszem, milyen büszkén feszítettem, tartottak is tőlem a többiek! Éreztem, mennyire izgatott… Elsők lettünk…
Emlékszel az első pasijára? Mert én igen. Ott álltam a kapunál egy egész héten át és vártam, hogy megveregesse az orromat, mint minden reggel, mielőtt felszállt az iskolabuszra. Ám ehelyett ő kapott puszit az arcára, mikor beült abba a kocsiba…
S emlékszel az első szakításra? Mert én igen… Hallottam, ahogy a könnyei a padlóra potyogtak miközben órákig ápolt, s közben beszélt hozzám… Szórakozottan, szálanként szénát dugdosott a számba, mialatt elmesélte, mi nyomja a szívét… Próbáltam vigasztalni azzal, hogy megböktem az orrommal. Mire azt mondta, boldogabb volt velem, mint azzal a fiúval…
Aztán egy nap egy teherautó gördült a kocsibehajtótokra… Segítettél neki kihordani a nagy, nehéz dobozokat. Nem tudtam, mivégre' ez a felfordulás. Még egyszer utoljára odajött hozzám, mielőtt beszállt volna az autóba. Azt mondta, minden rendben lesz, vissza fog jönni, csak várjak türelemmel. Ahogy a kocsi kigördült a feljáróról, pár falevél a földre hullott…
Nap mint nap a kocsibehajtót bámultam… Lassan eljött a tél, esni kezdett a hó… Az én különleges kisgazdám pár napra hazajött. De nagyon elfoglalt volt. Ugyan hozott nekem valami finomságot, de csavarogni már nem vitt el… Túl hideg van – mondta… Vizsgája volt, amire Karácsonyig tanulnia kellett.
S én csak vártam, vártam… Sajnálom – mondtad erre te – de muszáj vagy őt taníttatni. Nem vádoltalak – hiszen ő különleges kislány…
Ezután az istállómba vittél. Amúgy szerettem ott, de pár hét múlva rájöttem, ez az új otthonom, többé nem mehetek ki… Volt, hogy napokig csak feküdtem. Néhanap puha lépteket hallottam kintről, s legszívesebben felugrottam volna az örömtől, hátha valaki végre meglátogat… Ám mindannyiszor csak a csűr ajtaját nyitotta ki ez a valaki, hogy bedobjon rajta egy bála szénát…
Ám egy napon bejöttél hozzám a csűrbe. Úgy néztél rám, mintha mondani akarnál valamit. Én is szívesen elmondtam volna neked, mennyire fájnak a lábaim, s hogy a vizem már négy napja befagyott. Elmondtam volna, mennyire nehezemre esett, hogy felálljak, hogy köszöntselek. A lábaim reszkettek, de te nem vetted észre. Nem voltam a tiéd, de azt mondtad, higgyem el, hogy minden tőled telhetőt megteszel… De nem vagy lovasember…
John, a cimborád, szénát kaszált az út mellől – ám a szénás teherautó csak hébe-hóba jött…Elfogyott a szénád… Pár hét múlva elvesztetted a munkádat, s az egyetem bizony sokba kerül… Ám John megmondta, egy lónak nem kell egész nap ennie, s te hittél neki, mi mást tehettél. Nem haragudtam rád. Hisz mindent megtettél, ami tőled telhető…
A napok egyre hosszabbnak tűntek. Egész héten nem ettem… Gondoltad, nem vagyok éhes. Pedig az voltam.
Egy viharos október éjszakán a levelek újra hullani kezdtek, s én még reménykedtem, a hulló levelekkel tán Ő is megérkezik. Felnyihogtam – te hallottad is – de nem tudtad, hogy téged hívlak. Újra lefeküdtem, hogy zöldellő rétekről és egy szőke kislány puszijairól álmodjak – s örökre elaludtam...
Kérlek, ha lovat veszel, gondolj arra, családtagot veszel. Az igazi hősök mindig tudják, mikor kell belépniök valakinek az életébe. A gyerekek jószándékúak, de a felnőtté válás nem feltétlen jár együtt azzal, hogy felelősek is maradnak egy állatért. Kérlek, gondolj erre, mielőtt megveszel minket. Egy életen át szükségünk van a szeretetekre…"
Az eredeti, angol szöveget írta – Marylynn Hurley, Cape Breton – Nova Scotia
Közzétéve 2016 március 15. - 12:22
"Mécses 22 éves. Ma délelőtt felkészült kettőszázadik, egyben utolsó díszelgésére. Utána nyugdíjba megy. A képen lovasával ellép a tiszteletére felsorakozott Lovas Díszegység előtt. Felemelő pillanat volt!"
Közzétéve 2016 március 15. - 15:23