Ugrás a tartalmakhoz


Fotó

Kis színesek


  • Please log in to reply
5186 válasz a témához

#1 sheriff

sheriff

    Egyszerû fórumtag, semmi extra

  • Fórumtag
  • 4.844 hozzászólás

Közzétéve 2001 július 31. - 19:10

Miért ne legyen egy ilyen topic is? A beszámolósok már eléggé beteltek. Íme az elsõ:Két lovon egy fenékkel!Legutóbbi túrám érdekessége, hogy hárman négy lóval indultunk. Egy fenékkel két lovon ültemRégóta szokásom, hogy vezetéklovat viszek magammal. Még akkor szoktam rá erre, amikor egyedül voltam a tanyámon, s a társaim, akikkel együtt lovagoltam akkoriban, tõlem mintegy tíz kilométerre tartották saját lovaikat. A közös túrák sokszor egész naposak voltak, s túl sok lett volna egyetlen lónak a társaimmal együtt megtett 40-50 km mellé még az oda-vissza +20. Mivel õk voltak többen, én mindig két lóval indultam ezekre a túrákra. Amin átmentem, azon is jöttem vissza, s a pihentebb vezeték lóra ott nyergeltem át. Az egyik ló így 60-70 km-t ment ugyan, de abból 20-at nyereg és lovas nélkül.Lóhátról másik lovat vezetni nem túl könnyû dolog. Van úgy, hogy a vezetett ló nem akar megindulni a nyergessel egyszerre, s ekkor majd letépi az embert a lováról. Olyan is adódik, hogy versenyezni támad kedve, vagy rátámad a nyergesre. Ilyenkor nem könnyû feladat két egészséges, versenyláztól vagy egymás közelségétõl bekattant lovat kordában tartani. (Telivér ménekrõl van szó, szinte mindig ménjeim voltak.) Az is elég gyakori, hogy a jobb kézzel vezetett ló hirtelen átmegy a nyerges mögött annak bal oldalára, s a lovast lecsavarja a nyeregbõl. Ekkor úgy kell kezet cserélni, hogy el kell engedni a szárat. S közben mindkét ló vágtat, mint a szél.A fõ probléma az, hogy a vezetett lovat semmilyen körülmények között sem szabad elengedni!Kockázatos és nehéz feladat ez mindenképp. Ugyanakkor meg felemelõ élmény, ha az ember megérzi, hogy egyszerre két lovat irányít. Olvastam, hogy a huszároknál néha ágyútûzben kellett egyetlen huszárnak 5 lovat fedezékbe vinnie. Egyiken ült, jobbról is, balról vezetett kettõt-kettõt. Hát az nem lehetett semmi. Ilyesmire én is csak ágyútûzben vállalkoznék.Na visszatérve a mi túránkra, a terv az volt, hogy Véres Pengével a Zselicben lebonyolított egy hetes kerékpártúra után végre lovazunk egyet. Jelentkezett még társaságnak Angol és Fekete Haj is. A vége az lett, hogy Véres Penge mégsem vállalta a túrát (bicajjal esett egy akkorát a Zselicben egy lejtõn, hogy kiskanállal kellett összekaparni, s a varasodó sebei miatt mégsem támadt gusztusa lovazni), Angol nem ért haza üzleti útjáról. Faradzs lovam szerencsétlen sérülése és Szellem pihentetése miatt három lehetõséget fontolgattam:1. Sárkányra ülök fel, s viszem magammal csikóját, Bendzsót is. Játszottam a gondolattal, hogy elkísértetem a lovakat Capuccino csacsival is. Titokban abban bízom, hogy a szamarat rá tudom venni, hogy kisebb csomagokat cipeljen majd nekem a túráim során. Gondoltam itt az alkalom, hogy kipróbáljam, jön-e szépen a lovakkal túra körülmények között is.2. Csibészre ülök fel.3. Charlie-ra ülök fel.A harmadik verziót azonnal elvetettem, mert Charlie nem a saját lovam, s csak akkor lovagolom, ha a gazdája megkér rá vagy túravendégnek akarom odaadni. Most egyik eset sem állt fenn, inkább a saját lovaimat lovagolom, ha lehet. A második verzió nem volt különösebben ínyemre, mert utálok Csibészen lovagolni. Tohonya, buta lónak tartom, nincs benne semmi tûz. Tudatlan is még szegény, és ráadásul nehezen és lassan tanul. Olyat például, hogy csizma segítség, nem nagyon ismer fel, sõt a sarkantyúval adott erõteljes rúgásra sem kapja fel a fejét. Néha az az érzésem, hogy sérült. Nem érzékeli a fizikai hatásokat, nem érez fájdalmat. Hiába vágnak rá pl. a farára egy nagyot, oda se bagózik. Egy ilyen odavágástól bármelyik másik lovam a bõrébõl ugrana ki.Az elsõ verzióval meg az volt a baj, hogy a legutóbbi bugaci túrán láttam, a csikó még túl fiatal egy kisebb túrához is. Vele egyelõre csak sétálgatni szabad, annál meg azért többre vágytam. A dilemmát végül úgy oldottam meg, hogy elmegyek Csibésszel és vezetem magammal Senior csikómat is. Senior bõ két éves, mostanában már nem a nagy karámban van a többiekkel, hanem a kiközösített Csibésszel egy kisebben. Így nincs lehetõsége olyan jókat rohangálni, mint régebben. Gondoltam megfuttatom egy kicsit, s a lovaglás a két lóval nekem is elég érdekes lesz.Végül Sanchoval és Fekete Hajjal mentünk túrába. A két lovammal nem volt különösebb probléma. Senior még nem ismeri a zablát, neki egy ideig azzal volt gondja, hogy mi a fene ez a kemény a szájában. Csibész meg ostobáskodott szokás szerint, nehezen reagált a segítségekre. Pedig most szükség lett volna egy képzettebb lóra, hiszen csak egy kézzel lehetett szársegítséget adni. Senior állandóan hozzábújt Csibészhez. Ez egy idõ után felidegesítette a nyergest és fel-felrúgott a csikóra: Menj már a francba fiacskám! – jelszóval. De lassan belejöttünk mind a hárman. Senior kezdte érteni mi a szitu, erõteljes és folyamatos unszolásomra felzárkózott Csibész mellé jobb oldalra, az ideális fél hosszal lemaradva. Így abbamaradt a rugdalózás is. Csibész hamar fárad. Kezdtünk lemaradozni Gyémánt és Rodeo mögött. Senior ereiben egy nagyon jó arab apa és egy elég jó arab félvér anya vére csörgedezik, ment volna utánuk, mint a meszes. Egy darabig a zablával sakkban tartottam, de szemlátomást átlátta, hogy nem én vagyok a gyorsabb tempó ellen, hanem Csibész az oka a lassulásnak és egyszerûen rátámadt Csibészre. Megpróbált belemarni a nyakába többször is. Csibész ettõl észbe kapott, s a mundér becsületét mentve egész jó vágtákat produkált, rendre beértük a többieket. Isten bizony megfingatta a fiatalabb csikó az öregebbet.A fenti kis malõröktõl és a szokásos vezetéklovas „eseményektõl” eltekintve egyéb említésre méltó nem történt. Nem mentünk túl sokat, mintegy 20 km volt a teljes táv. Levezetésképpen még lelovagoltam Angol lovát is, mert megkért rá, hogy szedjem ráncba az egyre „nagyfiúsabb” Ajaxot. Élmény ez a ló egyébként. Atv és holsteini keverék, három éves mén. Kényelmes, temperamentumos. Méretre sokkal inkább megfelelne nekem, mint az arabjaim. Nem gyõzöm eleget dicsérni Angolnak. Õ is, mint valamennyi lovas ember, szereti az ilyesmit hallgatni, s nekem meg nem esik nehezemre jókat mondani egy valóban remek lóról. (De azért nem cserélnék!) [ 30 Április 2002, 15:21: Az üzenetet átszerkesztette: Zsuzska ]

#2 sheriff

sheriff

    Egyszerû fórumtag, semmi extra

  • Fórumtag
  • 4.844 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 6. - 7:50

Elhatároztam anno, hogy a Silverado égisze alatt megesett túráim leírásait kivétel nélkül megpróbálom közkinccsé tenni. Most a hétvégén volt egy kétnapos túrám, nagyjából a Zildáékéval azonos útvonalon, amirõl nem számolhatok be teljes részletezettséggel. A papok, orvosok, ügyvédek, bankok sem tehetnek közzé sok-sok mindent a birtokukba jutó információk közül. A seriff is juthat olyan információk birtokába, melyeket hivatali titokként kell elraktároznia.Mivel a jelen esetben senkinek fogalma sincs róla közületek, hogy kivel túráztam, ezért annyit elárulhatok, hogy a szombati elviselhetetlen hõség és egy üveg üveg Jhonny Walker Red Label whiskey játszottak kiemelkedõ szerepet a történtekben. A túra két résztvevõje sokkal látványosabb kiütéses vereséget szenvedett, mint Kokó a legutóbbi címvédõ mérkõzésén Chakóntól.A végeredmény: Hét lovas indult el Silveardoról Bugacra és az események különös alakulása folytán öt lovas és hat ló érkezett vissza elsõ körben. Bugacról vezettem az egyik lovunkat lóhátról Silveradóig. (Milyen jó, hogy pont mostanában gyakoroltam ezt Seniorral és Csibésszel! Az élet különös fordulatokat produkál idõnként.) A Patkó tó partján, menet közben is feladta az egyik lovas a túrát. Kénytelenek voltunk ott hagyni, s kocsival visszamenni érte és lováért. Másnaposan nagyon nehéz 35 km-t lóháton tölteni ilyen irdatlan hõségben. A döglesztõ hõségben hazafelé lófürdetést terveztünk. A Patkó tónál meg is álltunk, s megejtettük a dolgot. Érdekes volt a megvalósítás, mivel a tó közelében nincs olyan fa, amihez ki lehetett volna kötni a lovakat. Nekem pl. két lovat kellett lenyergelni s úgy kellett levetközni és fürdõruhát húzni, hogy közben egyetlen pillanatra sem engedhettem el egyik lovat sem. Azután a két, még soha nem fürdetett lovat be kellett vinnem a vízbe. A meztelen lábaimat nagyon féltettem a megvasalt lábú lovaktól. Végül is iszonyú módon élveztük a fürdést. Ilyet sem csináltam még, hogy több lóval fürdök egyszerre. Suttogó és Hamiskártyás, a két gyerek még talán a lovaknál is jobban élvezte a dolgot. Szõrén ültek a lovakon és delfin módjára hullámzottak oda-vissza a vízben, mivel sajnos nem lehetett úsztatni, a víz nem volt elég mély, a lovak lába éppen leért az aljára. Így érdekes ugrásokkal közlekedtek.A fürdés végén én nyergeltem fel az összes lovat, vetésforgót alkalmazva. Ketten két-két lovat legeltettek, s én egyenként hordtam a lovakhoz a patracokat, nyergeket. Szeretném már megérni egyszer végre, hogy valaki az én lovamat nyergelje fel, vagy legalább ne nekem kelljen egyedül 4-8 lovat rendbe tennem, elég legyen, ha csak a sajátommal törõdöm. De ehhez vagy idegenekkel kell túrába mennem, vagy a gyerekeknek fel kell nõni és mindenkinek meg kell tanulnia úgy nyergelni, hogy elhiggyem: a nyergelésük kifogástalan, nem okoz majd feltörést. Amíg ilyen meleg lesz az idõ többször is meg fogjuk ismételni a strandolást.Úgy egyébként jó túra volt. A melegtõl és két társunk kidõlésétõl eltekintve különösebb esemény vagy fordulat nem érdemel említést.

#3 Idegen

Idegen

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 458 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 6. - 9:41

Sheriff! Hogy gondoltad? Idegenékkel, vagy idegenekkel? Azt azért nem mondhatod, hogy ha mi ott vagyunk, nem segítünk a lovak rendbe rakásában.

#4 sheriff

sheriff

    Egyszerû fórumtag, semmi extra

  • Fórumtag
  • 4.844 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 6. - 17:17

Ki mondta, hogy rólatok van szó? Tudtommal te már régen nem Idegen vagy, hanem valami Black Stranger, a fórum réme. Mi újság a Tisza-tónál? Jól siklik a kenum?

#5 piroka

piroka

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 167 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 8. - 21:07

Sheriff!Bocs, ha rosszul vagyok informálva, de tudtommal a sheriffek nem kenuvál járnak, következésképpen kenujuk sincs. De azért biztos jól siklik, pláne a Tisza-tón.

#6 sheriff

sheriff

    Egyszerû fórumtag, semmi extra

  • Fórumtag
  • 4.844 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 9. - 7:04

Rosszul vagy informálva. Én vízi sheriff is vagyok, van kenum is. Igaz, természetesen nincs rá szükségem, hiszen tudok vízen járni. Ezért adtam Idegennek.

#7 piroka

piroka

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 167 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 9. - 8:51

Ja, hát vízen járni könnyû, úgy mindenki tudja, de próbálkoztál már az úszással??

#8 sheriff

sheriff

    Egyszerû fórumtag, semmi extra

  • Fórumtag
  • 4.844 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 11. - 10:10

Tegnap délután hárman elmentünk egy 30 km-es túrára. Véres Penge és én elkísértük egy ismerõsönket (legyen mondjuk: Mary), akinek gyerekei Ágasegyháza határában, a Hét vezér lovastanyán karatetáborban nyaralnak. Mivel Faradzs lovam még mindig maródi, újra csak Sárkányra voltam szorulva, s vittük magunkkal a csikóját is. Lassan haladtunk mivel a korábbi túrákon kiderült, hogy a 3-4 hónapos csikó hamar fárad.Az egész túrán igazából egyetlen említésreméltó momentum történt. Az utunk az Ágasegyházi rét nevû természetvédelmi területen vezetett keresztül. Azaz arra mentünk, ott ugyanis olyan, hogy út nincs. Ez a terület szinte mindig erõsen mocsaras, ugyanis rendes körülmények között (õsztõl tavaszig illetve csapadékosabb nyarakon is) víz alatt áll. Most tudtam, hogy nincs víz, a szárazság miatt a mocsár is kiszáradt, csak a nádassal kell megküzdeni. Neki is vágtunk, s egyre beljebb merültünk a nádtengerbe. Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy szinte tengeri betegek vagyunk. A nád akkora volt körülöttünk, hogy a csikó egyáltalán nem látszott, de még Véres Penge feje sem nagyon a kis arab hátán. A hidegfronttal hozzánk is megérkezõ erõs nyugati szél nyomása alatt ugyanakkor a hatalmas nádtenger úgy hullámzott, mintha Bretagne partjainál vitorláztunk volna. Gyönyörû volt. Még nekünk is furcsa érzésünk támadt a szinte végeláthatatlan, hullámzó nádtengerben. Lovaink elõször csak megálltak és feszülten koncentráltak. Láthatóan nem tetszett nekik a zúgó hullámzó nádas, ráadásul nem láttak semmit, még egymást sem. Végül Szellem megvadult, s menekülésre szerette volna venni a figurát. Hatalmas ugrásokkal próbált felfelé kiugrani a nádból. Kénytelen voltam visszafordítani a csapatot, mert a lovak visszafelé kezelhetõbbek voltak, elõre nem akartak menni. A magas nádban alig tudtak gázolni. Kb. a közepén voltunk ekkor a nádasnak, visszafelé pont annyit kellett menni, mint kellett volna elõre, de ezt a lovak nem tudhatták.Végül is hatalmas kerülõvel meg kellett kerülni az egész rétet.Hazafelé már jobb utat találtunk, mivel ráakadtunk egy töltésútra, amely átvezetett a nádason. Este kilenckor már sötét volt, de végre elmúlt a gatyarohasztó kánikula. Sajnos azonban rövidülnek a nappalok, rövidülnek a túrák is!Mary-vel arról beszélgettünk Silverado felé poroszkálva, hogy ha valaki finanszírozná, hogy a további életünket a közkedvelt nyaralóhelyek és túristacélpontok (Hawaii, Távol-Kelet, Dél-Amerika, stb.) felkeresésével tölthetnénk, s ennek semmi egyéb ára nem lenne, mint hogy lemondjunk az ilyen lovaglásokról, mint ez a mai, akkor habozás nélkül elküldenénk az illetõt a vérbe. Ilyen napokért érdemes élni és lóraülni.

#9 sheriff

sheriff

    Egyszerû fórumtag, semmi extra

  • Fórumtag
  • 4.844 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 12. - 16:48

Ma is túráztam egyet. Úgy nézett ki, hogy a szombati esõs idõ elmúlásának ellenére nem lesz társam a lovaglásban. Véres Penge büntetésben volt, az anyja eltiltotta a lovaglástól, mivel napok óta egy kupleráj a szobája, s hiába könyörgünk, a rendrakás csak nem akar összejönni. Egy erõtlen körtelefon után fellélegeztem, hála Istennek nem találtam lovagló partnert. Egy ideje már kezd az agyamra menni, hogy mindig hozzámcsatlakozik valaki. Az utóbbo idõben csak csapatban lovagoltam, noha nagyon szeretek egyedül is, s már elegem volt abból, hogy mindig én igazodjam, alkalmazkodjam. Gondoltam megvalósítom Barefoot álmát az Álmodozók klubjából, s megyek egy magányos terepet a gyönyörû idõben. Útban Silverado felé még azért felhívtam Hamiskártyást is. Õ még csak 13 éves, egyedül nem lovagolhat, a családjából senki nem osztja lovak iránti szeretetét, így rendszeresen velem jár lovagolni. Tudtam, hogy nem volt mostanában, mert én nem nagyon értem rá. Otthon volt és hallhatóan boldogan vágta rá a kérdésemre: Igen van kedvem menni! Hurrá!Na fuccs a magányos lovaglásnak! Hamiskártyással azonban nem fürödtem volna be nagyon, mert neki igen nehéz a szavába vágni, rendkívül szófukar kislány. Csak Véres Penge és Suttogó társaságában szokott feloldódni, felnõttekkel nem nagyon bratyizik. Egy álló óráig tartott, mire a nagy karámból kifogtuk a lovát. Az összes lovat ki kellett fogni és bevinni a helyére, így Fanta egyedül maradt, s ekkor végre megállt. Keveset lovagolja Hamiskártyás a lovát, el van kanászodva a szemtelen.Felnyergeltünk és indultunk. Én már megint Csibészen. Az elsõ méter után újra teljes erõmbõl útáltam a lovamat. Lusta, ostoba, állandóan noszogatni kell, minden pillanatban az az érzésem, hogy összeomlik alattam. Azt hiszem mégis veszek egy angol telivért, ez nem állapot! Faradzsnak még adok két hónapot, hogy a lába teljesen rendbe jöjjön. Addig nem bírom ki Csibésszel.Amint elindultunk újabb utitársunk akadt, a rivid túráról visszaérkezõ Angol és Fekete Haj akartak velünk tartani, de végül Angol mégis inkább ebédelni ment. Hárman ellötyögtünk egyik ismerõsünk tanyájára, megittuk a coca-coláját, s hazalötyögtünk.Maga a túra csak annyiból marad emlékezetes, hogy nem sikerült egy jót magányos cowboykodnom. Azt írtam Barefootnak, hogy álma könnyen valóra váltható. Hát lehet, hogy mégsem olyan könnyen?

#10 Idegen

Idegen

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 458 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 13. - 18:25

Sheriff!Olvasd vissza az elõbbi irományod! Én ott voltam az indulásnál és tudom, hogy ami az írásodból kitûnik, márminthogy nem akartál senkit magaddal vinni, az enm teljesen igaz. Szólj, hogyha nincs igazam, de én úgy tudom, hogy nem szegény Hamiskártyással volt bajod a túra során. Nem?

#11 sheriff

sheriff

    Egyszerû fórumtag, semmi extra

  • Fórumtag
  • 4.844 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 13. - 19:49

Idegen!Ha nem beszéltük volna meg többször is, hogy mitõl vagyok ideges mostanában egy-egy lovaglás után, azt mondanám te a vesémbe látsz.

#12 meggyes

meggyes

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.035 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 14. - 8:59

Na, próbálok ékezetet kicsikarni, hogy örüljön sheriff :) bocs, ha néha megszokásból le-lemarad egy :)Szóval tegnap munka után kiballagtam Lidércelni egy kellemdúsat. Igazi lovagláshoz való idõ volt, enyhe széllel, normális (értsd: nem szaharai) hõmérséklettel, kellõképpen pihent -és a hüje tápról a friss új zabra átállított- lóval. Már a boxban, pucolás közben érzékelhetõ volt, hogy szúrja Lidérc seggét a zab, meg a pár nap, amig nem mozgott.Szerencsére megadatott, ami szegény sheriffnek nem, egyedül indultam el, amit egyáltalán nem bántam, hétfõn különösen hüjék az ügyfelek a munkahelyemen. Lidérc már a tanyáról farokfelvágva ment ki, aztán rögtön a kapu elõtt elkezdett ugrálni, meg tekergetni a nyakát, nagyon jól adta elõ. Aztán a terepen végig olyan jo fej volt, miután kiugrálta magát, olyan volt, mint a forró kés a vajban, alig kellett hozzáérni és már csinálta is, amit kellett. Van a környékünkön egy gyönyörûszép kis liget, ami most, kaszálás után olyan, mint egy golfpálya, oda néha kimegyek kicsit gyakorolgatni, hát most valami egészen fantasztikus volt, a lo hajlott, oldallépett, végig tök laza, de dinamikus volt, tényleg minden idegszálával rám figyelt (na jo, meg néha a lovasokra, akik ellovagoltak a liget mellett). Amikor végeztem legeltettem egy kicsit, meg boklásztam, és összetalálkoztam Csaba bácsival, akinek egy kicsi, színizom, koromfekete ügetõ ménje van. Vuk, így hívják a lovat, mindig annyit fut a pályán, hogy meglegyen az éves eltartása, de amúgy minden nap lovagolják. Az ügetõkhöz teljességgel szokatlan módon, abszolút normális mozgása van, tud vágtázni, sõt, poroszkalni is. Aranyos kis beszédes ló, Lidérccel nagyon bírják egymást. Ha összetalalkozunk terepen, mindig együtt megyünk egy negyedórát, politizálunk egy lazát, aztán mindenki megy tovább a maga dolgára, ezért bírom nagyon Csaba bácsit meg a lovát :))) Sz'al tegnap is szidtuk a kormányt egy eveset, aztan hazafelé még vágtáztam egy jó hosszút, azt az érzést nem adnám oda semmiért - hosszú, dimbes-dombos fasor, valahol a fejünk fölött egy ragadozómadár vijjog, alattam egy ló, ami jókedvvel, mégis teljesen kontrollálhatóan vágtázik, egyszerûen élvezi az erejét, meg a jó idõt, az orromba csap az izzadt lótest jellegzetes, csípõs illata... Na igen, nemhiába mondják, hogy a második legjobb dolog a világon a lózás :)))És olyan jó volt, hogy nem kellett senkihez sem alkalmazkodnom, úgy és azt csináltam és olyan tempóban, ahogy nekem meg a lónak jól esett, hogy egészen ki tudtam simulni egy hajszolt, õrült nap után. Na, hát ennyi. Nem egy nagy történet, de aki lovazik és volt már része ebben, az úgyis tudja, mirõl beszélek :)m1s

#13 piroka

piroka

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 167 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 14. - 9:13

Ez így elmesélve is nagyon szép volt. Hát tudlak irigyelni M1s! Nekem majd csak ma sikerül kijutnom a lovamhoz, ha sikerül. Tegnap nyakig áztam a melóban. Hát ugye aki jövõ héten szabin lesz, annak mkost nyomnia kell rendesen az ipart. Na nem baj, majd gondolok rátok a szabadságom alatt, amikor is jókat fogok pihizni, lovazni, úszkálni, stb...

#14 sheriff

sheriff

    Egyszerû fórumtag, semmi extra

  • Fórumtag
  • 4.844 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 15. - 6:11

Milyen szép kis szineset rittyentettél ide nekünk! Mostantól egyébként durva anyázásként fogom megélni, ha nem használod az ékezeteket. Látod tudsz te magyarul is! Ha meg tényleg csak az a bajod, hogy nincs ékezet a billentyûzeteden szólj, s küldök neked egyet! (Portósan!)

#15 Idegen

Idegen

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 458 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 15. - 10:11

Nekem is! Nekem is! Nekem is!Ha meg finom portóival jön, az még jobb. Csak sok legyen!

#16 sheriff

sheriff

    Egyszerû fórumtag, semmi extra

  • Fórumtag
  • 4.844 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 15. - 20:32

Idegen!Te csak ne ugráljál itt annyira azért a portóiért. Ha jól tudom annyira utálod a bort, hogy a KATLAN közepén is elástál egy üveggel jobb idõkre a legutóbbi ottlétedkor. Hogy mit kerestük! Nem lett meg. De lehet vetni az õszi árpát, a talaj kellõképpen elõ van neki készítve.

#17 sheriff

sheriff

    Egyszerû fórumtag, semmi extra

  • Fórumtag
  • 4.844 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 17. - 12:50

Jelentem: nincs mit jelentenem!Legutóbbi lovaglásom tulajdonképpen említésre sem méltó, egyszerûen csak lovagoltunk egy jót. Csak a következetesség okán írok róla mégis valamit.Délután öt órakor mentem ki Silveradoba Hamiskártyással. (Véres Penge nyaral.) Maryvel megbeszéltük, hogy jön õ is utánunk egy kis spéttel, úgy gondoltam mire kiér, addigra felnyergelünk. Hamar meg is volt a nyergelés, s mivel Mary még nem érkezett meg, átsétáltunk lóháton a szomszédba Sancho fiához, aki most tanulja a bõrdíszmûves és nyerges szakmát, s elkészült élete elsõ nyeregtáskájával. Ezt látni kellett, mert ha jól dolgozik, nagyon jó dolgunk lesz, helyben lesz a nyerges.A nyeregtáska egész jól sikerült, csak az anyaga nem tetszett, nem volt elég jó minõségû a bõr. De a munka szép. Rendeltem is egyet magamnak, kikötve, hogy milyen minõségû legyen a bõr.Visszatérve Mary már Gyémántot egzecíroztatta, indulhattunk is. Közben kiderült, hogy még jönnek ketten - Suttogó és az apja, Marci - egy félóra múlva, de már nem volt kedvünk várni rájuk. Telefonon megbeszéltem velük az útvonalat és a találkozási pontot. A Patkó-tó nincs messze, szép a környék, úgyhogy azt választottuk.Csibészen ültem, s ezúttal eltekintek a ló ócsárolásától. Nem mintha nem lenne rá okom, de már unalmas lehet az állandó panaszkodás. Jó fél óra alatt eljutottunk a tóhoz és vártuk az utóvédet. Mivel eleve lassan mentünk, alig volt idõnk legeltetni, már meg is érkeztek. Megpróbáltuk a lovakat beléptetni a tóba, de nem nagyon akartak engedelmeskedni. Végre aztán sikerült Csibészt megnyugtatnom és beléptetnem, s amikor a többi ló látta, hogy milyen élvezettel pancsol a mellsõ lábával, Gyémánt kivételével az összes ló bejött a vízbe, s iszonyú fürdés következett. A víz forrt a lovak mellsõ lábainak csapkodásától, s mivel mi a nyergekben ültünk, némelyikünk olyan vizes lett, mintha megfürdött volna. Egyszer csak látom, hogy Gyémánt is közelít a vízhez, mint aki kedvet kapott, noha õ irtózik a víztõl. Legtöbbször semmilyen módon nem lehet pl. rávenni, hogy egy vízzel teli árkon átkeljen. A többi ló példája azonban jelen esetben annyira vonzó lehetett, hogy bejött a vízbe és csapkodni kezdte a lábaival, s idõnként a fejét is beledugta és belefújt hangosan bugyborékolva.Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy Csibész furcsán fészkelõdik alattam. Még éppen sikerült megakadályozni, hogy leheveredjen a langyos vízbe patracostul, nyergestül velem a hátán.A fürdés után bevettük magunkat a Csáky erdõbe, s letérve a csapásokról össze-vissza sétálgattunk az erdõ fái között. A nap jócskán lemenõben lévén, sajnos haza kellett azonban indulni. Tarlókon-mezõkön átvágva toronyiránt hazarobogtunk. Közben egyszer-egyszer megeresztettük a lovakat, s azok nagy kedvvel versenyeztek egymással. Fanta nagyon nekibuzdult, alig lehetett megállítani. Csibész szokásához híven 100 méteren 50 méter hátrányt szedett össze. Jajj, csak meggyógyulna már az arabom! Rá se nézek Csibészre többet!Az idõ kellemesen lehûlt, nagyon jó lovagló idõ volt. Lassan vége lesz ennek a nyárnak is. Az ember nem is tudja, hogy nevessen-e vagy sírjon. Lovas szempontból ideális évszak következik, de mégis csak elmúlt megint valami, s 40 felett már mindent sajnál az ember, aminek vége van. A többiek valószínûleg csak egyszerûen jól érezték magukat, s én is csak belül szomorkodtam egy kicsit.

#18 Hajnalcsillag

Hajnalcsillag

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 185 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 17. - 14:42

kezdeném azzal, hogy nem vagyok egy nagy tudásu lovas, de szeretnék egyszer elmenni hozzátok néhány barátommal Silveradoba.Szla. Szervezoi vénám már ideje korán megmutatkozott, és kis falunkban mindenben benne voltam foleg aminek még a lovakhoz is köze volt.Így kerültem egy kulturális kör élmezejébe, ahol is mindenféle szervezoi feladatokat csináltam, köztük szerveztem Márc. 15-ei fáklyásfelvonulást és szüreti mulatságot is.Aztán egy ido után már nem jutott idom még ezekre is és ezért volt egy búcsú rendezvényem, amit szinte teljes egészében én szerveztem meg, és minden szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy azóta sem csinálta ezt utánam senki. Felvonulás elott kb. 2 héttel felültünk a bringára barátnommel és bejártunk két falut, hogy összeszedjük a környékbeli lovasokat, kocsisokat, szamaras fogatokat, kisbírót szerezzünk, támogatókat, zenekart, táncosokat, bort, stb...És eljött a várva várt nap. Persze lóháton mentem én is, ez volt az elso "fellépésük" a lovaknak, úgyhogy emiatt is tiszta ideg voltam, meg amiatt is, hogy jól menjen minden, zabszem nem fért volna be...kb 20 lovast, 8-10 fogat (vagy hintó) és vagy 5 szamaras kocsi sikerült összeszedni. Erre felpakoltuk azt a harminc népiruhás gyereket akik táncoltak, a 10 óvónot akik énekeltek és a 6 tagú zenekart akik végig játszották az egész rendezvényt. (még a gondolatba is beleborzongok...)Neki vágtunk, elol a lovasok aztán a kocsik, rajtuk a táncosok, zenészek, cigányok, kisbíró, boroshordó. A kocsik feldíszítve, szölö fürtükkel, ágakkal, szalagokkal, a lovasok fekete nadrágban, fehér ingben, betyár öltözetben, csizmában, karikás ostor a nyakakban, kalap a fejben, jókedv a szíveken, mosoly az arcokon.Túl nagy "zajt" csaptunk ahhoz, hogy bárki is ne vegyen észre minket, végig kiálltak az emberek az utcákra, integettek, bort hoztak nekünk, pogácsát, süteményeket, üdítöt, volt ahol disznóvágás volt és kostolót kaptunk, sok háznál volt épp szüret, és hozták a friss mustot. Boldogon ragyogott mindenki, a gyerekek sikongattak, az ostorok csattogtak úgy, hogy az embernek a lelke is vele csattant. Ittunk, ettünk, végig kurjangattuk az egész felvonulást.Aztán az egyik utcában.... idos emberek álltak kinn a házuk elott..... még élek nem felejtem el.....néni, és bácsi álltak egymás mellett és a néni elovett egy zsebkendot, az arcához emelte.....sírt....azthiszem a lovam is megérezte a döbbenetemet, mert megálltunk és csak néztük oket....Kérditek miért sírt a néni?mert olyan volt a felvonulás mint az O lánykorában....Sok felvonulást megélt már, de azthiszem ez hasonlított a leginkább ahhoz ami az O szívéhez egyszer közel állt....Néztem a nénit, ejtettem néhány könnycseppet én is, aztán továbbmentünk, de ez a kép bevésodött a szívembe.Ha megkérdezik tolem mire vagyok az életben a legbüszkébb mindig ezt a történetet fogom elmesélni. Ennél büszkébb talán majd csak a jövendobeli gyerekeimre leszek...Sokan felkerestek a felvonulás után, hogy megköszönjék a szervezést és, hogy elmondják - ez volt a legjobb felvonulás amit valaha is láttak, amin valaha részt vettek.De ez már akkor nem számított semmit, csak az néhány könnycsepp, a többszáz mosolygó arc, és az, hogy ez életem egyik legszebb emléke.Aztán abbahagytam a szervezoi lokálpatrióta munkát...De ha visszalehetne pörgetni az idot, sokszor szeretném újra élni az egészet, addig is maradnak az emlékek...Remélem ez a történet beillik ide a kis színesek közé, és Sheriff, így 22-túl én is sajnálom azt ami már elmúlt, úgyhogy nagyjából egy hullámhosszon vagyunk!

#19 sheriff

sheriff

    Egyszerû fórumtag, semmi extra

  • Fórumtag
  • 4.844 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 17. - 16:20

Komolyan mondom, szinte megríkattál engem is. Sokáig azt hittem, hogy csak naplót vezetek itt a Kis szinesek topicban, senki nem reagált az irományaimra. Ez ugyan nem igen zavar engem, de most már kifejezetten örülök, hogy elindítottam ezt a topicot. Szép történet a tied, talán másik topicban nem tedded volna közzé. Örülök neki, hogy olvashatjuk! Kár, hogy az ilyen emberek, mint te is, oda jutnak, hogy abba kelljen hagyniuk valami miatt, amit ilyen jól csinálnak. Van pár ismerõsöm, aki hozzád hasonló beállítottságú. Irigység, pártoskodás vagy anyagi nyomorgás miatt, de fel kellett hagyniuk addigi tevékenységükkel. Sokuk szinte betege lett a dolognak. Te, hogy bírod? Végül is miért hagytad abba? Mi kell ahhoz, hogy újrakezd?

#20 Cavalier

Cavalier

    Mirage :)

  • Admin
  • 6.360 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 18. - 0:09

Hajnalcsillag, le a kalappal! Valami ilyesmirõl álmodtam én is, na nem pont felvonulás, csak valami nagy dolog. :)És még azt se tudom megszervezni, hogy egy bulira 5-nél több ember eljöjjön. Most szomorú vagyok. :-( Cav

#21 Adrienne

Adrienne

    Új vendég

  • Fórumtag
  • 10 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 19. - 15:26

Nem tegnap volt, az is biztos...Panna lovammal elhatároztuk, hogy kicsit hazajövünk. Az istállótól kb. 6 km-re lakom, de szerintem az erdõn át még rövidebb is.Azért szeretem a Budakeszi-erdõt, meg a János-hegy környékét, mert a rengeteg turista ellenére lehet úgy bóklászni, hogy alig találkozom valakivel.(Azóta a lovakat kitiltották mindenhonnan, csak Adyliget környékén van pár lovaglóút.) Szal félúton lehettünk már, amikor úgy gondoltam, a szokatlanul kevéssé bozótos ösvénykén el lehetne ereszteni egy laza vágtát. El is indultunk. Nem kis meglepetés ért, amikor az ismerõs úton egy nem belátható jobbkanyar után közvetlenül egy kidõlt fa zárta el az utunkat. Tulajdonképpen nem is ez lett volna a nagyobbik gáz, 80 centiig nem probléma az ugrás az öreglánynak. Hanem...a törzs fölött van egy alacsonyra benyúló ág, ami alatt fatörzsmentes körülmények között eddig úgy fértem el, hogy erõsen a ló nyakára hajoltam. Kb. fél pillanatom volt, hogy eldöntsem, megállunk vagy megyünk. Valszeg nem is én döntöttem, hanem Panna, aki a tõle megszokott vehemenciával ment elõre. A köv. pillanatban a ló oldalán lógva repültem át a törzset. Azt persze elfelejtettem mondani az elején, hogy nyár volt és rekkenõ hõség (nem voltam hajlandó melltartót venni), és lovagolni egyébként sem a legújabb pólóimat veszem fel. Az ugrás után tehát ott álltam egy kissé meglepõdve... A maradék rongyot hiába igazgattam, nõségem bizonyítéka/annak valamely része mindig kikandikált... Asszem, le kellett volna fényképezni, ahogy ott ülök a lovon, tanácstalanul és kissé bambán. Az pedig külön jó volt, hogy akármerre bujdostam, most juszt is jöttek szembe a turisták. Kisebb könyvet adhatnék ki a beszólásokról. A legviccesebb persze az volt, amikor hazaértünk, de nem volt otthon senki (hálát adok a nagy Manitounak, hogy volt annyi eszem, hogy a kulcsot induláskor biztonságból zsebre vágtam). Kertkapu kinyit, Panna bevezet. Csakhogy innentõl lépcsõ: jó meredek. Az úton kiránduló iskoláscsapat, én meg félpucér felsõtesttel gyõzködöm a lovat, hogy maradjon nyugton, legalább forduljon meg, hogy kiköthessem...Nem is tudom, mi lett volna, ha "úgy" kell visszamennem az istállóba...Azóta is mosolygok, ha eszembe jut.

#22 sheriff

sheriff

    Egyszerû fórumtag, semmi extra

  • Fórumtag
  • 4.844 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 21. - 6:58

Palesztin telivér!A www.paci.hu lovas fórumon is gyakorta meg-megforduló Ferenc lehozta nyaralni a lovát egy hónapra Silveradoba, s hétvégén meglátogatta. Így adódott, hogy a helybeli lovascsapatból Suttogó, Hamiskártyás, Marcsi és jómagam elkísértük õt egy kiadós túrára. Charlie-val mentem, hogy végre lovagolhassak egy jót. A herélt már alig rodeózott indulás elõtt a futószáron, kinn a terepen viszont eleinte elég dilis dolgokat mûvelt. Nem szokott soha elöl menni, de most nekem kellet vezetni a csapatot, s õkelme mindentõl megijedt, meg-megtorpant, kifarolt a rémületes szalmabálák, árnyékfoltok, egyebek elõl.Egy ismerõsünk tanyáját ejtettük útba elõször. Útközben arról beszélgettem a lányokkal, hogy az iskolakezdés elõtti utolsó hetet kinn töltik Silveradoban, s ott majd alkalmuk lesz western versenyekre készülni. Sanchoval építünk nekik egy trail pályát, hogy azzal tölthessék az idejük egy részét. Megláttunk a földút melletti tarlón egy csomó kisbálás szalmát, s a lányok szóltak, hogy milyen jó lenne ezekbõl ugratót építeni majd a trail pálya mellé. Minek addig várni felkiáltással kaptam magam, leugrottam a lovamról, s a szárat Feri kezébe nyomtam. Fél perce múlva már kész is volt az ugrató, s négyszer-ötször megugrattuk. Hát a military kezdõ szinttõl még messze vagyunk, de azért élveztük.Nem sokkal késõbb át kellett nyergelni három lovat. A borzasztó melegben a legcsekélyebb nyergelési hiba is azonnal feltöréseket produkált volna, s Marcsi észrevette, hogy Csibészt a nyeregtáska hamarosan ki fogja kezdeni. Túl rövid volt a patrac, a nyeregtáska lelógott róla hátra. (Indulás elõtt nem ellenõriztem Csibészt, Sancho nyergelte fel.) Megálltunk, s az én patracomat áttettem Csibészre, Fantáét az enyémre, s Csibészét Fantára. Kicsivel késõbb valamennyien elbambulva poroszkáltunk egymás mellett-mögött, s egyszer csak Suttogó lova kilõtt a sorból. Az összes többi ló is megugrott. Alig tudtuk megfékezni õket. A fejem majd leszakadt, olyan hirtelen indultak meg a lovak. Esküszöm semmi nem történt, ami a lovak viselkedését indokolta volna. Egy darabig még nézelõdtünk, hogy mi a fene ijeszthette meg õket, de semmit sem láttunk. Közel, s távol sehol senki és semmi, a levegõ mozdulatlanul állt, szellõ sem rebbent. Talán egy sikló volt? - ki tudja.Az ismerõsöm nem volt otthon, csak a tulajdonostársa, így csak néhány percet pihentünk a tanyán. A lovászfiú sem tartózkodott odahaza. Meg is jegyeztem a többieknek halkan, hogy a különbség egy lovász és egy milliomos között az, hogy a lovász már régen megkínált volna egy pohár szódavízzel ebben a hõségben, de a milliomosnak ez eszébe sem jutott. A lovakat azért megitattuk.Nagyon szép tájon, borókák és fenyvesek között, dimbes-dombos terepen lovagoltunk tovább. Letértem a csapásokról és árkon-bokron át vezettem a csapatot. Olyan helyeken jártunk, ahol még a madás sem igen. Jó órás lovaglással jutottunk el a Somodi tanyára, ahol megebédeltünk. Míg vártuk az ebédet és hûsítõinket kortyolgattuk, egyszer csak valamelyikünk felkiáltott: Hol van az Abu? (Suttogó lova.) Odanézünk ahol kikötöttük a lovakat, s rémülten ugráltunk fel, s kezdtünk futni a lovak felé. Pár lépés után rájöttünk, hogy minden ló ott áll, ahova kikötöttük. Mégis mindannyian úgy láttuk elõször, hogy tényleg eltûnt egy lovunk. Az ebéd végeztével - míg mi nyugágyakban sziesztáztunk - a két lány átvitte egy másik helyre a lovait legeltetni. Ekkor is volt egy pillanat, amikor azt hittem, hogy elszabadult az Abu. Csak annyit láttam, hogy Hamiskártyás legelteti a lovát, s az Abu meg ügetve távolodik onnan. Suttogót, aki vezette eltakarták a lovak, s álmomban sem gondoltam, hogy ilyen melegben, ebéd után van élõlény, aki futva képes vezetni egy lovat az egyik fûcsomótól a másikig. Úgy ugrottam ki a nyugágyból, mintha kilõttek volna. Pár ugrás után azonban fékezhettem is, kiderült, hogy Abu megint csak nem szabadult el. A gyerekekben hihetetlen energia van, felnõtt fejjel a dolog felfoghatatlan: 38 fokos hõségben, több óra lovaglás után, ebéd végeztével szaladgálni egy lóval? A többiek lustábbak voltak, még fel sem ocsúdtak, nemhogy felkeltek volna a nyugágyakból.Továbbindulás elõtt megitattuk a lovakat, s a kedvenc útvonalamon mentünk haza. A lovak sokat fogytak az úton, amit a hevederek állandó utánhúzásának szükségessége tett nyilvánvalóvá. Vége lehetne már ennek a nagy hõségnek, túlságosan megviseli a lovakat.Silveradoba a patkoló kováccsal és emberével együtt érkeztünk. Rémlett, hogy Sancho emlegette már napokkal elõtte, hogy valamelyik lovat körmölni kell. Kérdeztem is a kovácsot, hogy melyik lovat fogja körmölni. Azt válaszolta, hogy tudomása szerint két telivért. Gondolkoztam, melyik lehet az a kettõ? Akárhogy számoltam, csak egyet tudtam elképzelni Rodeot, mivel az összes többit két hete körmölték. Elég bamba képet vághattam, mert a kovács felnevetett és megmondta melyik kettõre gondolt: az angol és a palesztin telivérre. Megint csak lassan esett le a húszfilléres, eltartott egy darabig, amíg rájöttem, hogy Capuccino szamarat illeti ezzel a megtisztelõ címmel. De miután megértettem, nagyon megtetszett - s nem csak nekem - a csacsi új, nemes származást sejtetõ fajta meghatározása. Sancho azóta fûnek-fának büszkélkedik vele, hogy nekünk nem szamarunk van, hanem palesztin telivérünk. Mikor Zildáék nálunk voltak, Balázs sem gyõzte dicsérni a szmarunk gyönyörû szinét, és kiváló kondícióját. Jódarabig a kertben csámborgott és bármikor hozzáfért a zabhoz. Ki is nézett palesztin telivérnek. Igaz Balázs?A túránk egyébként 11-tõl 18 óráig zajlott, közben egy rövid, pár perces és egy másfél órás hosszabb pihenõvel. A táv kb. 45 km, a levegõ hõmérséklete jóval 30 fok felett volt.Hát normális az aki minden kényszer nélkül végigcsinálja ezt? Nem hiszem!

#23 Hajnalcsillag

Hajnalcsillag

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 185 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 21. - 9:09

Sheriff, nehezen bírom, hogy nem vehetek részt a szervezésekben, mikor egy-egy megmozdulás van... Bele tudok orülni mikor látok egy felvonulást, vagy valami bulit amihez tudom, hogy semmi közöm...De azért teljesen nem adtam fel, mert most a munkahelyemen igyekszem beleütni mindenbe az orromat. Csinálok önálló megmozdulásokat (farsangi bál, kirándulások) és csináltunk most egyet céges szinten is (1400 embernek...)De közeledik az osz... beértek a szolok...és biztosan megrendezik a szüreti felvonulást!!!!!!!Tavaly sem volt lovam ezért a rendorautóban ültem végig a felvonulást. Idén szóltam egyik barátomnak, hogy adjon alám valamit, de attól tartok nekem már nem jut...Ha lesz felvonulás és nem lesz lovam elmegyek inkább valahova, de nem bírnám végig nézni.....

#24 sheriff

sheriff

    Egyszerû fórumtag, semmi extra

  • Fórumtag
  • 4.844 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 21. - 11:12

1400? Az nem semmi szám! (Habár 20-al osztható, így számomra szimpatikus!)De még mindig nem tudom, miért hagytad abba, ha ennyire be vagy indulva. Vagy titok?

#25 Hajnalcsillag

Hajnalcsillag

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 185 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 21. - 13:24

Nem titok és hihetetlenül egyszerü magyarázata van.Míg nem kezdtem el dolgozni (tehát '99 július elott) mindenre szakítottam idot, és ezekben semmi nem gátolt. Ha olyanom volt akkor hajnali egyig ajándékokat gyártottam a gyerekeknek a másnapi játszóházra, vagy a lovasokat gyözködtem arról, hogy milyen jó lesz nekik, hogy ha velünk jönnek, vagy szponzorokat gyüjtöttem stb...Aztán végeztem a sulival, és ideje volt, hogy állást keressek magamnak. Találtam is, ami úgy kezdodött, hogy pont akkor iratkoztam be egy 3 hetes gyorstalpaló angol tanfolyamra, úgyhogy reggeltol délig ott voltam déltol este 8-ig a munkahelyemen. Amikor végetért a tanfolyam teljesen kész voltam...Addig lovakat csak képen nézegettem, a szervezo társakat meg telefonon faggattam...Aztán elkapott a gépszíj és nagyon dolgoztam mert nagyon tetszett a munka és a kollegák.Egyszóval nem tudtam 1000 fele szakadni, ez indította el. Meg aztán sokmindenki így volt vele. Nem tudom, lehet, hogy azt várták ettol az egésztol, hogy majd kitüntetést kapnak érte, vagy mindenki értük fog rajongani és kezdtek egyre többen elmaradozni aztán az utolsó rendezvény(em)re (amirol írtam - felvonulás) már alig akart összejönni a társaság, hogy valamit vállaljanak. A családosoknak a család volt a kifogás aki dolgozott annak a munkahely stb.Pénzt alig bírtam összeszedni, abban sem volt igazán segítségem. Egyszóval megmérgezodött a helyzet.De most két év "pihi" után újra lenne kedvem. De nem mindig van értelme adni az embereknek, soha nem tudhattam elore, hogy kinek teszek a kedvére. Mikor elkezdtem csinálni a játszóházakat is a gyerekeknek elso néhány alkalommal eljöttek vagy 50-en aztán az utolsóra én vittem 4 gyereket a barátnom kettot meg azon kívül eljött vagy 1...És ilyenkor mindig magam alá zuhantam, hogy most bennem van a hiba, én nem csinálom jól?Mikor bálokat szerveztünk elotte való-aznap-másnap anyám borult ki mert egyszeruen annyira sajnált, hogy nem bírta elviselni, hogy mennyit rohangálok idegeskedek.És még akkor is még mindig adni akartam aztán azthiszem egyszercsak kiégtem.Most amit a cégnek szerveztünk óriási bulit, annyit dolgoztunk mint állatok és erre a közvetlen fonökünk aki ott sem volt meg sem kérdezte, hogy milyen volt, hányan jöttek el és amit elore beígért nem tartja be. Egy kicsit elegem is lett - megint.Nagyon kellemetlen bír lenni ha az ember csak ad, ad és még mindig ad, de senki nem veszi észre.... nekem legalábbis ez az érzésem.Dehát ilyen az ember...Talán ezért is van olyan sok és sokféle állatunk, a csigáimmal ha törödök hálásak érte, a pókok szépen nonek a kutyák játékosak barátságosak, a macskákkal egyszeruen imádjuk egymást a lovak pedig hálásak minden kis szeretetért és hagyják is magukat szeretni.Meg kellene már tanulni az embereknek a feltétlen szeretetet elfogadni és adni is.

#26 zapolya

zapolya

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.806 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 21. - 13:39

Hajnalcsillag! Ne keseredj el, biztos, hogy nagyon sok embernek szerzel örömet a szervezkedéseiddel, a nem túl lelkesek pedig elobb-utóbb szintén fellelkesednek, de ha nem, az sem baj, nem vagyunk egyformák. Szóval, gondolj az öreg nénire és bácsira, meg a többiekre, akiknek örömet okoztál.

#27 sheriff

sheriff

    Egyszerû fórumtag, semmi extra

  • Fórumtag
  • 4.844 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 21. - 19:43

Hát valami ilyesmi magyarázatra számítottam. Sajnálom, hogy nálad is a Nagy Büdös Élet diktál. Egy dologra hívnám fel a figyelmedet, noha nincs semmilyen jogalapom tanácsokat osztogatni neked.Soha ne várj viszonzást azoktól, akiknek adsz valamit. Az élet attól szép, hogy általában az ember mégiscsak visszakapja, amit adott, de legtöbbször nem azoktól akiknek adta, s nem rögtön. Gondolj csak bele: A szüleidtõl mit kaptál, s mit adtál? A gyerekeidnek mit adsz, s mit kapsz? Ez egy lánc, s te egy láncszem vagy. Nekem úgy tûnik, elég erõs láncszem, s nem a leggyengébb. S ez nem kis dolog. Legyél nagyon büszke az öreg néninél elért eredményre, s arra is, hogy ezt így el tudtad mesélni nekünk. Vagyunk itt egy páran, akik értjük (inkább érezzük), s értékeljük a dolgot. S ez is valami, noha nem kapsz érte kenyeret a boltban. De hát nem csak kenyérrel él az ember!

#28 Huxley

Huxley

    Fórumgazdi

  • Admin
  • 2.920 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 22. - 2:12

Ideje lenne már seggbe hátsó fertályon rúgni azt a Nagy Büdös Életet, nem gyerekek? Mindig mindenbe belepofázikszól. Mutassunk be meg neki!Egy kis színes, hogy visszanyerjük jókedvünket: [url="http://"http://rpg.rulez.org/cikk/humor/lovakraketak.htm"]Lovak és rakéták[/url].



#29 Hajnalcsillag

Hajnalcsillag

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 185 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 22. - 8:57

Nyugi az elkeseredésem nem tart sokáig, mondjuk tegnap is épp alapjáraton voltam, de igyekszem a jövö fele nézni és kitalálni, hogyan hasznosíthatnám az eddigi tapasztalataimat, mondjuk majd a gyerekeimnél, vagy egy másik helyen. És az apróságokkal meg igyekszem a mindennapokban szétosztani, másoknak, magamnak.Na, de térjünk vissza a lovas színesekhez, mielott én is meg leszek vádolodva, hogy off-olok!Egyszer, mikor a volt barátommal lovagoltunk a környékünkön hazafele vettük már épp az irányt, mikor megláttuk, hogy néhány ember a kukoricában tevékenykedik, és erre:"Támadjuk meg a kapásokat" felkiálltással odavágtattunk hozzájuk, mire Ok majdnem eldobálták a szerszámaikat... :)Egy másik alkalommal sikerült a szertornát kipróbálnom lóháton...Szintén hazafele tartottunk egy nagy réten, ahonnan elozo napokban szedték össze a körbálákat és ezeknek a helyén szép nagy sárga foltok alakultak ki. Barátommal féloldalt egymásra néztünk és beugrasztottuk vágtába a lovakat, elkezdtünk versenyezni.Kiálltunk a nyeregbol (vadászvágta..??) és mentünk mint a meszes aztán ráközelítettünk egy szép nagy sárga foltra. Sziszi még idejében észrevette és szépen nagy ívben kikerülte a foltot. Amanda viszont annyira el volt foglalva azzal, hogy gyorsan menjen, hogy késon vette észre a foltot, és úgy nézett ki, hogy rá fog menni....Persze, ahogy Móriczka elképzelte mi???!!!!Szépen fogta magát és észre vette. Persze mindezt néhány tizedmásodperc alatt. Én meg fogtam magam, aztán jól kibillentem a nyeregbol és szépen lecsúsztam. De nem hagytam ennnyiben! Mivel én bármilyen kis megbillenésnél azonnal lerúgom a kengyelt, ebben az esetben sem kellett attól tartanom, hogy bennakad a lábam, de határozottan meg akartam tartani magam. Úgyhogy fogtam magamat és a bal lábamat a ló hátán feszítettem a nyergen, a jobbal alulról a hasát szorítottam és a két kezemmel a nyakát öleltem és csitítgattam...Barátom egy kicsit megijedt, de mellettünk vágtázott és próbálta megállítani a lovat.Sikerült, beszélgettem neki és megállt. Én meg elengedtem, talpra érkeztem a földre és utána elfeküdtem, mert annyira röhögtem, hogy nem bírtam visszaszállni.Szóval megtanultam a ló oldalán vágtázni...Jó volt. Máig sem tudom, hogy csináltam! :·))

#30 meggyes

meggyes

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.035 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 23. - 10:02

ÁÁÁÁÁ, Hajnalcsillag,tegnap ugyanezt sikerült elõadnom Lidérccel, vagyis majdnem, de nem írom le mégegyszer igy utánad. :(((:>m1s

#31 Filly

Filly

    Biodegenerált

  • Főmoderátor
  • 8.075 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 23. - 14:14

Tegnap Hobó fantasztikusan jól érezte magát a langyidõtõl. Orrlyukai öklömnyire tágulva, feje fenn, ment ezerrel, mint állat... :o)))Gyönyörû volt, talán még Sheriffnek is tetszett volna ;o)))

#32 sheriff

sheriff

    Egyszerû fórumtag, semmi extra

  • Fórumtag
  • 4.844 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 23. - 14:44

"Orrlyukai öklömnyire tágulva, feje fenn, ment ezerrel..." - eddig nagyon tetszik. Akkor is ha nem telivér! Az ilyen ló: A LÓ! (Nekem. Szerintem.)

#33 sheriff

sheriff

    Egyszerû fórumtag, semmi extra

  • Fórumtag
  • 4.844 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 24. - 8:49

Majd egy hete nem ültem lovon, kétségbe is voltam esve miatta. Három-négy sikertelen szervezési kísérlet után tegnap végre délután ötre megbeszéltük hatan, hogy hét határra szóló lovastúrát teszünk. Végül ötödmagammal sikerült is nagy nehezen összejönni. Silverado hû volt magához: szarrá áztunk megint. Amint felnyergeltük a lovakat, elkezdett csepegni az esõ. Mire felnéztem az égre, hogy merre megy a zivatar és mekkora zuhé várható, már ott is volt felettünk a nagy feketeség és rákezdett, ahogy csak bírt. Mire a felnyergelt lovakat fedél alá vittük, a ruhánk facsaró víz lett.Vártunk vagy 40 percet, s közben beszélgettünk egymással és a lovainkkal.(szentimentális allûrök!) Az esõ csendesedett, de látható volt, hogy elállni talán soha nem fog. Begorombultam, s megmondtam a többieknek, hogy nekem ugyan nyolc, én bizony megyek lovagolni. Esõkabátok elõ, s mindenki lóra ült. Szerencsére a zivatarfelhõ széle volt már csak felettünk, a földig rohanó, robajló villámok tõlünk távolabb csapkodtak. Elég félelmetes volt még így is, de ha lovaglásról van szó, nem nagyon ismerek tréfát, s egy kis vihar meg nem tántorít. (Skót whiskey? Talán!) Nagyon rövid lett azonban a túra, kilenc felé járt az idõ, mikor a kétszer tíz km-s táv után leszálltunk a lovakról. Na majd vasárnap!

#34 Ferenc

Ferenc

    Vágtabetolós

  • Fórumtag
  • 866 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 24. - 17:36

Üdv. Mindenkinek ! Végre összejött egy kis nyaralás, úgyhogy jaj a kis színesek olvasóinak.Augusztusra levittem a lovamat Silveradora egy kicsit nyaralni, és mivel a jó példa ragadós az egyik lovardai barátom is fellelkesedett. 1 hét alatt leszervezett egy pár napos lovas nyaralást. Szabadszállás mellett béreltünk egy tanyát. Nagyon kellemes nádtetõs, tornácos vályogépület. Én holmi munkákra hivatkozva kihúztam magam a leköltözködés fáradalmaiból, csak 2 nappal a lovak után, egy péntek délután érkeztem meg. Kellemes 35 fokos idõben autóztam le, és persze jó pesti módjára rögtön elcsodálkoztam a vályogépületben uralkodó 22-25 fokon. Persze délután már indultunk is túrázni. Az Én heréltemen kívül egy kanca és egy 1 év 4 hónapos kanca csikó volt az állomány, de szerencsére a szomszéd tanyán / nem szerencse – szervezés / lovaztak, ezért a barátom gyerekeinek tudtunk lovat bérelni, a gazda pedig vállalta a vezetést. Sajnálatos módon a gazda egy csõdörrel jött túrázni. A csõdör remekül viselkedett, az Én heréltem viszont valamiért a fejébe vette, hogy az ismerõs kancákat neki kell megvédenie a csõdörtõl. Némi kísérletezés után a következõ menet alakult ki: elõl a kanca a száron vezetett csikóval, utána a heréltem – szigorúan hullámvonalban haladva, 10 méterenként U alakban hátrafordulva – majd a csõdõr kb. 10 méterrel lemaradva. Ha ennél közelebb jött, akkor a lovam páros lábbal hátra. Viccesen elvoltunk. Remek kis 2-3 órás túrát tettünk a környéken. A vezetõnk elvitt minket egy erdõs részre, ahol egymás után 6-7 dombocskán vitt át az út. Minden domb 8-10 méter magas lehetett. Persze a lovak azonnal belendültek, tiszta hullámvasút volt az egész. A végén pedig egy 30-40 méteres domb, aminek a tetején van egy bokrokkal körülvett kilátó, ahova egyszerre csak egy ló fér be, és az egész környéket belátni. Visszaérkezés után a lovakat elszállásoltuk a kb. 6x6 méteres kis karámokban. Víz, etetés, szálas. Mire elkészültünk el is kezdett szakadni az esõ. Mivel elég nagy vihar volt kibontakozóban, jól végzett munkánk jutalmaként kezdhettünk átcuccolni a fedett istállóba. Valószínûleg a Sheriff lovazni készült, mert szombaton egész nap esett az esõ. Mit tehet ilyenkor a jó magyar ember? Elmentünk az Izsáki Pálinka és Helytörténeti Múzeumba. Egy 1922-ben alapított pálinkafõzõ épületében kapott helyet az 1-2 éve üzemelõ, nagyon szépen felújított múzeum. A pálinkagyártás teljes folyamatának eszközei láthatóak a gyümölcsprésektõl az üvegcímkézõkig. Régi üvegek, iratok, címkék. Aki szereti a régi dolgokat, annak érdemes megnéznie. Még egy komplett szatócsbolt is van. – Meg persze az 500Ft-os belépõért a 8-10 féle pálinkát is végig lehet kóstolni. A Helytörténeti gyûjtemény is hangulatos. Fõleg régi szerszámok, berendezési tárgyak láthatóak, az idõsebbeknek még ismerõs lehet a szamárpad, a cselédkönyv, és a redõnyös fa tolltartó. Amikor megelégeltük a kultúrát, akkor elautóztunk a Kondor fogadóhoz és egy hatalmasat ebédeltünk. Mindenkinek melegen ajánlom. Nagyon kedves a kiszolgálás, finomak az ételek és megfizethetõ. Nem tudja valaki, hogy miért van az, hogy akármekkora teremben mindig csak a német túristát lehet hallani? Estére elállt az esõ. Még poénkodni akartam a gazdasszonyunkkal, aki elõzõ este egy órán át locsolta a veteményest, erre beletúrt a földbe, és egy tenyérnyit kifordított belõle. Az 1 napos zuhogó esõ után a felsõ 2 cm nedves volt, az alatta levõ homok pedig csont száraz. Errõl ennyit. Vasárnap délután újra nekiindultunk, és átmentünk Kunadacsra / ha jól emlékszem /. Útközben megtekintettük a Lófogó hegyet. Megfigyeltem, hogy az itteniek mindent hegynek neveznek, aminek a tövében állva 30 foknál magasabbra kell emelni a fejüket, hogy lássák a tetejét. A Lófogó természetesen onnan kapta a nevét, hogy a környék lókötõi – lófogói – itt találkoztak a kilátás végett. Azt nem mesélem el, hogy a nyakvágó honnan kapta a nevét, legyen elég annyi, hogy a kocsmárosné nagyon ráfázott. Még megtekinthettünk egy lõteret is. Nem volt olyan szerencsénk, hogy ránk is lõjenek, de így is elég rondák a harckocsik és gyalogok számára ásott gödrök. Persze a falu kocsmájánál megpihentünk, ahol két igencsak dülöngélõ öregtõl megtudtam, hogy széthajtott lovam még nincs három éves, és a tizet biztos nem éri meg. / Lovam idén volt 8 éves, bajban van, ha ez igaz. / A helyi lovardással is dumcsiztunk egy kicsit, aki állította, hogy a környéken van egy 32 ÉVES csõdõr, aki még fedez. Különben másoktól Lipicáról hallottam hasonlót. Azt mondták, hogy a lovakkal 8 éves korukban kezdenek komolyan edzeni, 16 éves korukig „hajtják” õket, aztán fokozatosan visszavesznek a terhelésbõl, és 20-22 éves korukban príma kondiban nyugdíjazzák õket. Ott teljesen megszokott a 30 éves életkor. Hazaérkezés után már csak egy kis szalonnasütés volt hátra. Különben valami hülye beidomította a szúnyogokat, mert nyolc körül megjelennek és pontban negyed tízkor eltûnnek. Ugyan ez az alak kitenyésztett egy törpe legyet, ami zoknin keresztül is átharapja az ember lábát. Kb. hétfõre jutottam el a kikapcsolódás azon pontjára, amikor az ember nem tudja hirtelen, hogy milyen nap és hány óra van, sõt nem is érdekli. Ennek örömére nekiindultunk a pusztának. Egy jó 40-45 km-es túrát terveztünk Pongrácra és vissza. A táj szokás szerint gyönyörû és érdekes volt. Láttunk szántást, ahol minden traktor mögött 5-6 gólya ballagott, és eszegetett. A tájvédelmi körzetben, a nádas szélén békák bóklásztak elõttünk az úton keresztbe – ez lehet, hogy egészségtelen, mert láttam nagyon lapos békákat is –, egy szerelmeskedõ szitakötõpár frontálisan ütközött a lovam orrával, ezután nagyon gyanakodva méregette õket. A nádas pedig tele volt hatalmas fehér színû gémekkel. Nagyon nem úgy tüntek, mint aki kihalni készül. Meg persze láttunk volt állami tehenészetet betonoszlopra feszített szögesdrót karámokkal. – Ezt csak azért írom, nehogy nagyon elandalodjatok.Az idõsebb kanca alaposan ránk ijesztett, ugyanis minden vágtakor és utána is hihetetlenül lihegett, már attól féltünk, hogy összeesik. Aztán kiderült, hogy a kis drága csak istállóban hajlandó pisilni, de az éjszakát karámban töltötte, ezért már egy napja tartogatja. Szerencsére megérkeztünk a Pongrác Majorba. Szépen megkapta az állását, némi szalmazizegtetést, és minden rendben volt.A Pongrác már nem volt szimpatikus számomra, mert túl nagy a forgalom. A menetrend: Csikós kivágtat az úthoz - turistabusz érkezik – csikós ostorpattogtatva visszavágtázik a busz elött – túristák lekászálódnak / tornacipõ, térdzokni, rövidnadrág, tarka ing, 30 centis teleobjektív – ugyanez a fickó odahaza zakót vesz, hogy kivigye a szemetett / - csikós enyhe életuntsággal pattogtat még egy kicsit – túristákat felterelik a lelátókra – csikósbemutató – méneshajtás / a ménes a busz megérkezése után elkezd a kijáratnál gyülekezni / - túristákat beterelik az etetõbe / jó nagy hodály sok asztallal / - túristák esznek – cigány húzza elõbb a cigányzenét, majd német keringõt ??? – diszkréten bejelentik, hogy a cigánynak 150 forintot illik adni – túristát visszaterelik a buszba – idegenvezetõ az ajándékboltban beszedi a jutalékát – busz el. Már megint dög vagyok.Viszont a minket vezetõ gazda helyi huszár, Pongrácon is szoktak bemutatózni, az ágyuk is éppen itt voltak. Ezek az ágyuk teljesen megegyeznek az eredetivel. Öntöttvasból készültek és igen súlyosak. Annyira élethûek, hogy fék sincs rajtuk, ezért nagyon ésszel kell hajtani, mert egy rendesebb lejtõn simán eltolja a két lovat. Különben az ágyú vontatására szolgáló kocsit mozdonynak hívják. Meg még egyéb érdekességeket is megtudtunk, de már így is elég hosszúra sikeredett a beszámolóm.Szóval egyszer csak elindultunk visszafelé. Sikerült bekeverednünk egy olyan erdei részre, ahol a fák 1-2 méterre a lovas fölött teljesen összezáródtak. Olyan sûrûk voltak a fák, hogy félhomály uralkodott az „alagútban”. Persze voltak kis rétecskék is. Éppen én voltam elõl, és abban az élményben volt részem, hogy egyes 30-40 centis bokrok megindultak idõnként. Persze a bokor nem ment sehova, csak a rajta pihengetõ 15-20 pillangó indult útnak a közeledésemre.Egy darabon az úton haladtunk, és itt is érdekes állatfajtákat sikerült megfigyelnem. Érdekes, de a németek lelassítottak, volt amelyik le is húzódott / ezek még a biciklist is képesek elengedni /, ellenben a hazai fajta 1-1,5 méterre a lovak mellett húzott el 70-80-al, az arcán félhülye vigyorral. / Ezt három éve egy buszsoför is elõadta pesten, és baromira nem értette, hogy hogyan került a busz oldalára a 10 centis lyuk. / Visszafelé mi is átvágtunk egy másfél méteres nádason, hihetetlenül mókás a lovakkal átgázolni a hullámzó nádason. A lovak meg módszeresen falták a nádat, állítólag édes. Bár én gyanítom, hogy az enyém egyszerûen mindenevõ. Kedd reggel kaptunk egy kis fõt kukoricát, a lovak meg a kukorica szárakat. Jópofák voltak, mert az ilyesmit mindig keresztbe veszik be a szájukba, aztán a nyelvükkel középen elkezdik befelé húzni, és a V alakba összecsukódó fûfélét betermelik. Ugyanez egy egyméteres kukoricaszárral nehezebb. Bevette a szájába, és hitetlenkedve rángatta a nyelvével amikor nem akart összecsukódni. Aztán persze elforgatta és boldogan csócsálta a szájába jutó részt.Kedden elhatároztuk, hogy visszamegyünk a dombokra fényképészkedni. A barátom úgy döntött, hogy elengedi a csikót. Kb. 5 percig ugyan úgy ment az anyja mellett, mintha ki lenne kötve. Aztán rájött, hogy szabad és iszonyatos rohangálást rendezett. Ettõl persze az én lovam is megbolondult. Egy idõ után meguntam a dolgot és egy kicsit összekaptam. Rögtön kiderült, hogy a Spanyol Lovasiskola sehol nincs, az én lovam is tud helyben ügetni meg vágtázni, de Õ idõnként még függõlegesen is ugrik vagy fél métert. Kellõen felzaklatva érkeztünk a dombokhoz, ahol a kilátóba még fel tudtam vinni, de amikor a csapatot akartuk lefényképezni ereszkedés közben, akkor végképp elszállt az agya. Ugyanis a csikós kancán ülõnél volt a fényképezõgép, ezért Õ lovastul lement a domb aljába. Lovam azt látta, hogy az ismerõs kancák elmennek, Õ meg ott marad a csõdörrel. Több sem kellett. A következõ 4-5 percben egyszerûen az életemért harcoltam. A 45 fokos, homokos, 20 centis farönkökkel és bokrokkal tarkított lejtõn forogva, ágaskodva letáncoltunk. A domb aljában a dicséret elmaradt.Szerdán pedig sajnos már a csomagolás kezdõdött. Három lovas teherautóval fuvaroztuk a négylábúakat, amiben hosszanti irányban vannak az állások. Mivel a Pakesz Silveradon kiszállt, ezért neki kellett középre állnia, ebbõl adódóan Õ volt az utolsó felszálláskor. A kanca viszont befejelt, és nem lehetett sehogy felcsalni a szállítóra. Így aztán egy kicsit gyakoroltunk a lovammal. Szépen felsétált az egyik oldalsó állásba, utána feljött a kanca a másik oldalra, aztán az én lovam le, a csikó fel, és az én lovam is fel. Ja és tanultam is valamit. Ha leszálláskor a ló ferdén indul el a pallón, akkor a fejét ugyan abba az irányba kell fordítani, és ettõl „kiegyenesedik”. Mûködik a dolog.Na jó, most már abbahagyom, már azért is cukorka járna, ha valaki eddig végigolvasta. Nagyjából ez volt a féléves hozzászólás adagom, most egy darabig biztonságban vagytok.Azt, hogy mi várt a munkahelyemen a 10 nap szabi után majd a horror topikba írom.Ferenc

#35 Titok

Titok

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.786 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 24. - 17:51

Kérem a cukorkát! :) Klassz lehetett.

#36 KundK

KundK

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 2.050 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 24. - 19:46

FerencNem tünt fel, hogy a topic címe Kis szinesek? :))))

#37 sheriff

sheriff

    Egyszerû fórumtag, semmi extra

  • Fórumtag
  • 4.844 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 24. - 21:34

Betojok! Van olyan emberfajta, aki nálam is hosszabb és érdekesebb szineseket ereget? Hol voltál te eddig? Vasárnap egyébként túra!!!! Megyünk Zsófival, Dieterrel, Suttógóval, Véres Pengével, Hamiskártyással, s talán Fekete Hajjal Szabadszállás irányába eladó western lovakat szemlélni. Indulás hét nullanulla-kor Silveradoból. Jössz?

#38 sheriff

sheriff

    Egyszerû fórumtag, semmi extra

  • Fórumtag
  • 4.844 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 25. - 21:58

Látogatóban!A vasárnapra tervezett közös túra útvonalának és egyéb tudnivalóinak megbeszélése céljából öten meglátogattuk Zsófit és Dietert, akik Silveradotól mintegy 8 km-re laknak. Angol nyaralni ment, s megkért, hogy lovagoljam Ajax lovát, mert nem fog vele bírni, ha a nyaralása végéig nem használja senki. Boldogan mondtam igent, mert úgyis lógondjaim vannak, ráadásul Ajax nagyon kedvemre va.A három gráciával (Véres Penge, Suttogó és Hamiskártyás) továbbá Marcsival indultunk 18 óra körül. Ajax kicsit agyaskodott, de hamar lerendeztük egymással a dolgot, s kénytelen volt hamar megtapasztalni, hogy most nem engedékeny gazdája ül a hátán, aki ráhagy dolgokat, hanem olyan, aki szereti, ha mindig az történik, amit õ elgondol, s nem az, amit a ló.Remélem senki sem figyel ide, ezért be merem vallani, hogy útközben szõlõt loptunk. Egy hatalmas tábla mellett vitt el az utunk, csõsz sehol, s a fürtök olyan hívogatóak voltak, hogy szép-nem szép, mi bizony leszakítottunk egy-egy fürtöt. Mindannyian befaltuk a részünket, csak Suttogó nyammogott sokáig, majd az alig "használt" fürtöt felkínálta népgazdasági hasznosításra. Miután senki sem kérte, elvállaltam. Jó nagyot haraptam a szõlõszemekbõl, majd egy elegánsnak nem nevezhetõ mozdulattal ki is köptem az egészet. Olyan savanyú volt, hogy alig tudtam a számat kinyitni. Hát ezért nem ette meg Suttogó. De nem dobta el, hanem megpróbált kitolni valaki mással is. Sikerült!Hamar megérkeztünk Zsófiékhoz. Megbeszéltük a megbeszélnivalókat, s irány haza. Visszafelé is a szõlõültetvény mellett vitt el az utunk, s ha már ott mosolyogtak azok a fürtök, hát megint bûnbe estünk. Ezúttal azonban még egyvalaki nekiállt a szõlõnek. Csibész kétpofára zabálta a fürtöket, alig lehetett elrángatni onnan. Olyan beles ez a ló, mint az összes többi együtt. Egymaga annyit eszik, mint Silverado összes arabja. Ha a teljesítménye is ezzel arányos lenne, nekem lenne a legjobb lovam a világon.A lányok egy kiadós versenyre biztattak minket, de az idegen lovon nem akartam egy kemény vágtát megkockáztatni, az ördög soha nem alszik alapon, ezért én a versenybíró szerepét vállaltam magamra. Egy gyönyörû, lekaszált rétet szemeltünk ki a verseny lebonyolítására. Marcsival, aki Csibésszel meg sem próbált versenyre kelni a lányok gyors lovaival, elõrelovagoltunk vagy egy kilométert, s karjelzéssel elindítottam a versenyt. Véres Penge kapta el a legjobban a rajtot, s egy lóhossznyi elõnyre tet szert már az elsõ 50 méteren. Félelmetesen szép látványban gyönyörködtünk Marcsival. Velünk szemben tiszta erõbõl, elnyúlva vágtatott három lovas a zöld réten. Hátuk mögött a nap alacsonyan és vérvörösen izzott. Akkora volt a napkorong, amilyen nagynak tán még soha nem láttam. Már lemenõfélben lévén, szabad szemmel is nyugodtam bele lehetett nézni. Körben sehol egy ház vagy villanyoszlop, csak a mezõ, s körben bokrok és fák. A versenyt végül hatalmassal finissel Hamiskártyás nyerte meg Véres Penge és Suttogó elõtt.Más érdekes dolog - már ha az eddigiek azok voltak egyáltalán - nem történt velünk ezen a délutánon.

#39 sheriff

sheriff

    Egyszerû fórumtag, semmi extra

  • Fórumtag
  • 4.844 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 28. - 11:32

Teszek egy kísérletet! Célja, hogy a kecske is jóllakjon és a káõoszta is megmaradjon. Én vagyok a kecske, s megpróbálom, hogy csak a belinkeljem ide a www.cowboy.hu életképek rovatában közreadott legutóbbi beszámolót. Ha ez sikerül, akkor nagyon könnyû dolgotok lesz, ha nem akartok tõlem hosszú irományokat olvasni, gyorsan lehet továbblépni. Na lássuk:Silveradó Hiradó 1.0 [url="http://"http://www.cowboy.hu/eletkepek/tura_20/tura_20.html"]www.cowboy.hu/eletkepek/tura_20/tura_20.html[/url]

#40 sheriff

sheriff

    Egyszerû fórumtag, semmi extra

  • Fórumtag
  • 4.844 hozzászólás

Közzétéve 2001 augusztus 28. - 11:34

Hát ez nem igazán gyütt bé! (Hála Istennek!)