28 válasz a témához

[Filly]

Palomino barátunkat pénteken szerencsére nem olyan súlyos kimenetelû lovasbaleset érte. Sötétedés után Hobó nevû pacámmal vágtából taknyoltak egy iszonyatosat. Palo agyrázkódást kapott, néhány perc kiesett az emlékezetébõl, úgy kellett felsegíteni és a pálya szélére támogatni. De néhány perc múlva visszaült, lesétálta a lovat. Egy lovas társunk hazavitte, de mivel fejfájásra panaszkodott, szülei bevitték a Balesetibe, ahol kivizsgálásra benntartották. Valószínûleg holnap már hazaengedik. Ma Barefoottal meglátogattuk, szerencsére látszik rajta, hogy komolyabb baja nem történt. Remélem, Hobótól nem ment el a kedve egy életre ;)

[Paint Horse]

Szegény Palo!!! Jobbulást! PH

[klari]

Biztos neem, vagesz csajszi, és legalább annyira lóbolond, mint mindenki a fórumon!Jobbulást neki, ha beszéltek vele!

[Barefoot]

Télleg úgy tûnik nincs különösebb baja. Annyi látszik rajta, hogy van egy kis horzsolás a homlokán, és nagyon tágak a pupillái.Ha jobban meggondoljuk, mázlista a leányzó. Elõször, mert megúszott egy emberes borulást, másodszor, mert most majd lóg egy hetet az iskolából

[Gabo]

Gyógyulj meg, Palo!Filly! Én még nem is ültem Hobo-n! ;)

[Porfelhõ]

Nagyon off, de sziasztok.Gõzöm nincs, illik-e, de segítségre lenne szükségem. Egy lovász ismerõsöm SOS elhelyezkedne lovaspanziónál, ottlakással. Megkért érdeklõdjem lehetõségek után. Amit tudni lehet: 26 éves, korábban egy hasonló panziónál dolgozott egy évig, majd átcsábították Gyõrbe, hagyott csapot-papot, majd kiderült, hogy "Gyõr" fabatkát nem ér, de mindegy. A legutóbbi egy évben 36 lovat gondozott, szerszámot javított, túrát vezetett. Ha van valakinek valamilyen ajánlata, úgy kérem, e-mailezzen, visszahívom. Ha valakinek pedig egyszerûbb lenne a tlf. szám, hát ideírom (a sajátom) 06-30-343-3618. Kösz a figyelmet, s ha netán nagyon etikátlan lenne ez a hirdetés-gyanús (szó, ami szó: az) hozzászólás, úgy mindenkit megkövetek. Üdvözlettel: Porfelhõ.

[Filly]

Gabo, ezek után már nem is szeretnél, mi? ;) Porfelhõ, semmi gond, de választhattál volna egy jobban témába vágó topikot :(

[zapolya]

Jobbulást Palonak! Hobonak semmi baja nem lett? Azt kérdeném, volt kobak Palon? (Mert én mindig azt hiszem, hogy az majd megvéd az agyrázkódástól)

[Filly]

Hobónak semmi baja nem lett. Egyébként a kobak szerintem egyedül az agyrázkódástól nem véd meg, mert nem engedi, hogy kirázódjon a fejedbõl az energia (jajj... ), a rezgéshullámokat visszafordítja az ember fejéhez. Anno én is akkor kaptam agyrázkódást egy kisebb eséstõl, amikor kobak volt rajtam. De nem tudom, hogy Palon volt-e kobak. Remélhetõleg este már otthonról bejelentkezik, és megírja.

[Gabo]

Filly! Dehogyisnem! Csak szülõi felügyelettel.

[Adrienn]

És Hobo mitõl esett el, csak úgy? Kivédhetõ lett volna, vagy készüljünk fel, hogy csak idõ kérdése és elõbb-utóbb velünk is "hasraesik" a ló? Nem részleteznéd egy kicsit?Egyébként persze jobbulást Palonak!Üdv: Adrienn

[Palomino]

Sziasztok!Már itthon is vagyok, pedig már épp kezdtem megszokni a kórházi életmódot. Meleg volt, ágy volt, kiszolgáltak, nem piszkált senki, lehetett pihenni és annyi csokit enni, amennyit csak bírok. Filly, Barefoot!Köszi a látogatást, a többieknek meg az aggódást Akkor elmesélem hogy is történt:Még világos volt, amikor elkezdtem lovagolni, és úgy beszéltük meg, hogy majd én vezetem az osztályt. Hobókával elég nehéz volt úgy tartani a tempót, hogy a többiek ne maradjanak le. Komolyan mondom, fél kört úgy tettünk meg, hogy õ élénk lépésben ment, míg a többiek mögöttünk ügettek. Filly meg beijesztett, hogy már napok óta nem volt kint a lovacska, lehet nem ártana lefutószárazni. Gondolkodóba ejtett a dolog, de végül úgy döntöttem nem húzom azzal az idõt. Nem is bántam meg, mert egyáltalán nem volt hülye, teljesen kultúráltan ment. (Eddigi tapasztalataim alapján, ha egy olyan lovat kaptam, ami már napok óta nem volt kint, rendszerint pár kör száguldozás után lehetett csak szó rendes munkáról.) Szóval semmi gond nem volt, de idõ közben kezdett besötétedni. Ügetgettünk osztályban, és végül a haladóbb lovasokkal kiválva a sorból elkezdtünk vágtázni. Rosszul fogalmaztam, én ekkor már az orromig sem láttam. Igaz, a két reflektort már felkapcsolták, de ha szembe megy velük az ember, akkor még annyit sem lát... Nos a zakózást pont abban a sarokban sikerült elõadni, amelyikbõl a fénnyel szembe fordultunk. A pálya egyetlen négyzetmétere, ahol megmaradt egy kis sárfolt az elõzõ napi esõbõl. Hobó hatalmas vágtaugrásokkal haladt, bár a sebességet minimálisra próbáltam venni a többiek miatt. Aztán abba a sarokba érve hirtelen eltünt alólam a ló... Éreztem, hogy bevertem a fejem, de nem láttam semmit, nem tudtam hol vagyok, mintha álmodtam volna... Kis idõ múlva éreztem, hogy valaki a lábamra állítva próbál vonszolni, de még mindig nem tisztult a kép. A pálya szélén már tudatosult bennem, hogy hol vagyok. Meg tudtam mondani milyen nap van és hogy hogy hívnak. Akkor már derengett a kép, mintha egy lovat ábrázolna és héhány riadt embert. (már tök sötét volt és csak a két lámpa világított nagyon élesen, és elõtte rajzolódott ki Hobó és a többiek sziluettje) Elmesélték, hogy elcsúsztunk, én ott maradtam, a ló feltápázkodott és szépen elügetett. Ezekután valahogy visszakerültem a lóra (azt még meg kell kérdeznem, hogy egyedül másztam-e vissza, vagy feldobtak) És elindultunk sétálni. Újra meg újra végiggondoltam az egészet és rájöttem, hogy tényleg nem álmodtam Sokáig pislogtam, próbáltam felmérni, hogy csak a rossz fény viszonyok miatt nem látok rendesen, vagy a fejemet ért ütés miatt. Mind1, bevittem a lovat, (szegény már nagyon éhes volt) és az egyik lovastársunk felajánlotta, hogy hazavisz. Elég erõsen fájt a fejem és én úgy vagyok vele, hogy bármi van, megéri az idõt, hogy lásson egy orvos. A baleseti ügyeletérõl rögtön a kórterembe kísértek. A pár percnyi eszméletvesztés miatt kötelezõ a 2-3 nap megfigyelés és a vizsgálatok. Az aznap estém borzalmas volt, inkább nem részletezném, de nagyon rosszul voltam, ráadásul a nõvér is egy ritka nagy s*ggfej volt... Reggelre már jobban lettem és a nap végére már teljesen jól éreztem magam. Nna, az elõbb elkezdtem elemezni a kórházban tapasztaltakat, de kitöröltem, mert még a végén valaki nekem esne... Vagy egészségügyis, vagy valaki a lovas-fórum offolásáért Magánban bárkinek szívesen beszámolok, eddig volt lovasnak tekinthetõ a téma.Üdv: Palomino (az ütõdött, aki megjegyezte, hogy többet sötétben esõ után nem vágtázik...)

[Palomino]

Filly!Nem a ló hibája volt, de amúgy sem tudnék rá haragudni. Pláne nem annyira, hogy ne üljek rá. Ez nagyon kevés ahhoz, hogy elmenjen a kedvem a lovaglástól. Volt olyan, hogy a ló szemétsége miatt estem le, és akkor nagyon haragudtam rá és már csak azért is ültem vissza rá, hogy jól elagyabugyájam. (amúgy lószeretõ ember vagyok )Zapolya!Kobak nem volt rajtam, bár kétlem hogy az sokat segített volna. Amúgy az elõzõ helyen ahol lovagoltam, kötelezõ a kobak, ott mindig viseltem, de ott is elõfordult agyrázkódás. (nem nálam) De ha te biztonságban érzed magad benne, akkor viseld, számtalan olyan eset van, amikor viszont jó szolgálatot tesz.

[Zsuzska]

Sziasztok!Palo: elõször is örülök, hogy jobban vagy és nem lett komoly bajod! További jobbulást!Viszont kobakügyben vitatkoznék: nekem eddig 3x volt agyrázkódásom, ebbõl legutoljára kobak is volt rajtam, és jóval enyhébb volt, mint az elsõ kettõ (azokra mai napig nem emléxem, a másodikra egyáltalán nem :eek: ). Szóval szerintem ártani nem árt, fõleg terepen.Üdv: Zsu

[Bazs81]

Palo! Csak most olvastam.... Örülök, hogy ennyivel megúsztad, még jobban, hogy nem akkor történt, amikor Carmenen ültél.Azt hiszem, a frászt kaptam volna, ha az én lovam bukik fel veled. :eek: Mielõbbi jobbulást!Bazs

[Titok]

Szia Palo! Bocsi, csak most olvastam de jobbulást kívánok!Gabo 1: én már ültem a Hobón, bibibiii! Gabo 2: kapcsold már be az ICQdat plíííííííz!

[Huxley]

Én is örülök, hogy jobban vagy, Palo. Az biztos, hogy Gabó ezután nem fog kobak nélkül lovagolni. Ha teljesen nem is tudja megvédeni az embert, nagyban csökkentheti az ütés erejét. A lovaglásnál sajnos pont a fejsérülések a leggyakoribbak.Titok, Gabó csak tõlünk tud nagyritkán icq-zni, azokról a helyekrõl, ahol általában netezni szokott sajnos nem.

[Degulo]

Keresgéltem a topicok között, mert ez már nem az elsõ lovasélmények közé tartozik. Szerencsére én mindig megúsztam a dolgokat, de néha mm-en múlott, hogy komoly baleset legyen belõle. Palomino!Régen történt,-bár az ilyen balesetet nem felejti el az ember- örülök, hogy nem lett komolyabb bajod!

[Degulo]

Szóval az én elsõ balesetem ennél a családnál történt. Volt egy 2 éves kancacsikójuk, a Dáma. A maga nemében szép ló volt, beképzelt. Mindenki félt tõle, mert õ csak volt, nem foglalkoztak vele. Rúgott, csípett, harapott. Mivel elég veszélyes volt-de a mozgatás miatt õt is kihozták-csináltak neki egy kis karámot. Ide volt bekötve egy 1,5 m-es kötéllel. A többi ló dolgozott, elfáradt, de õ? Már sötétedett, mikor a többi lovat befogták. Gondoltam, majd én odaviszem a kocsihoz, és elõbb mehetünk. A ló megindult velem. Vágtázott, én utána. Oké, a maga nemében füves, lapos terület volt, de vakondtúrással, kutyaásta gödrökkel tarkítva. És már nagyon gyors volt. Nem akartam elengedni a kötelet, mert akkor soha nem fogtuk volna meg. De már épp azon lettem volna, hogy mégis, mikor kirúgott. Már eléggé sötét volt, nem nagyon láttam semmit, de a patája körvonalait láttam a homlokom környékén, és a suhanást. Az ujjamba belenyilalt, így elengedtem a lovat. Nem tudtam, mit talált el rajtam. A kezemet éreztem, hogy zsibbad, ég. Nagy szerencsém volt, mert a bal mutatóujjam szakadt fel, és dagadt a 3x-a. Ezt az egy ujjamat találta csak el! A lovat csak kb. fél óra múlva sikerült tic-tac-os dobozzal megfogni. Azt az estét a sebészeten töltöttem. Szerencsére (állítólag) nem törött el, megkaptam életem elsõ tetanuszát, és megismertem a mi kórházunk orvosi ellátásának színvonalát is. Aztán anyukámtól amit kaptam...

[Huxley]

Jó, hogy nem lett komolyabb bajod, Deguló. Meséld már el, hogyan lehet Tic-Tac-os dobozzal lovat fogni, ez nagyon izgatja a fantáziámat.

[Degulo]

A lovas suli elõtt már jártam különbözõ lovardákba, az elsõnél felvettek nyári munkára, ahol napi 15 percet lefutószáraztak. Ügetni már akkor "tudtam", persze teljesen rossz kéz és lábtartással. Na itt javítottak az ülésemen! Aztán másik lovardában vettem bérletet, ott elkezdtem a karámot. Sajnos letelt, de nem is ez a lényeg. Megint máshol meghívtak 1-1 órára, terepre. Na és akkor jött a lovas sulis korszak. 3 gyakorlati hely, többek között Dióspuszta. Nem lehetett lóra ülni, de az egyik srácot megfûztem. Kimentünk. Minden OK. (ekkor kellemesen akkorát csalódtam az angol telivérben!). Következõ alkalommal: na most hazafelé kicsit gyorsabban megyünk, mint múltkor: abban a pillanatban galoppoztunk is! Azt kittem meghalok! Én feladtam teljesen. Nem érzékeltem semmit, elmosódott minden. De túléltem. Kiderült, hét végén versenyre mentek a lovak, ez volt a bemelegítés! (ez is elgondolkodtató, nem?).Szóval nagy szerencsém volt itt is!

[Degulo]

Kezdõdött a csikóbetörés idõszaka. Ekkor már "legálisan" ültettek lóra, én vezettem õket elõl egy tapasztalt pacival, mögöttem 3-an a csikókkal. Mentünk 2 kört ügetésben, majd õk lovat cseréltek. Már egy pár napja ment a dolog, mikor kiszúrtam egy szép csikót, aki sokkal nyugodtabb és testesebb volt a többinél. Na nekem ki kell próbálni! Õk 1000 örömmel átadták. Itt is én mentem elõl. Na ez sem volt semmi! Életemben elõször galoppnyeregben, számomra picike csikón, susogós nadrágba! Az egyik kör vége felé közeledtünk, a kijárat felé. Ekkor a ló persze haza akart menni, és én meg nem húzhattam a száját! Na én arra számítottam, hogy kimegy, amikor mégis fodult egyet és elvesztettem az egyensúlyomat. Sokáig csúszkáltam össze-vissza, nem tudtam eldönteni, essek, vagy ne! Nagyon hülye érzés volt! Ekkor értünk a karám széléhez, én meg az ügetõ lovon belekapaszkodtam a karámfába! A mai napig nem tudom, miért! Szóval lehúztam magam a lóról! Hanyatt vágódtam. Itt is szerencsém volt, mert nem lépett rám, és nem vertem be a fejem a karámfába. Ilyen poénosan történt életem elsõ lóról való esése.

[Degulo]

Aztán a következõ esések sorozata a másik gyakszis helyen történt. Oszt.társnõmmel ketten hosszúztunk éppen, ezért rávettük a 2 lovászt, menjünk ki terepre, igaz elég jól fújt a szél. Elõször a csajszi lova kezdte, ledobta. Abban a pillanatban bakolt az enyém is. Fent maradtam a nyakán. Oké, megyünk tovább. Az én lovam ahelyett, hogy ment volna, bakolt. Na a 4.-nél leestem. Ez sem volt olyan nagyon durva. Mentünk tovább. Már egész jól ment minden, mikor felértünk egy rétre. Egymás mellett álltunk, és magyarázni kezdték, hogy vajon miért bakol a lovam, amikor váratlanul összeszedett erõbõl akkorát bakolt, hogy repültem. Próbáltam nem elé esni, többé kevésbé sikerült. Igaz, hírtelen elfehéredett minden. Aztán arra lettem figyelmes, hogy a többiek megszakadnak a röhögéstõl, én pedig a hátamon fekszem a fûbe. Próbáltam felemelni a fejem, de nagyon szédültem, így visszatettem. Akkor már nem örültek annyira. Kiderült, hogy miután a ló megszabadult tõlem, valahogyan az államra lépett/rúgott(?). Mindenem sajogott, és fájt a fejem. Persze a szárat elszakította. Remegtem, szerintem sokkot kaptam. És a legrosszabb, nem a fájdalomtól, hanem hogy megijedtem! Pedig ha az ember lóra ül, ez benne van a pakliban! Igaz, két nap múlva a karámban vágtáztam, de azóta bevallom, félek egy kicsit! Fõleg terepen. Miután otthagytam a sulit, váltottam lovasbérleteket, és csak karámoztam. De most van lehetõségem úgy néz ki, de errõl egy másik topicban, máskor.

[Urbanista]

Na, és a Tic-Tac-os doboz???Erre még mindig nem kaptunk választ!

[Degulo]

Urbanista!Lehet, hogy csak azért, mert reggel van, de mi van a Tic-Tac-os dobozzal? Ugyan is csak nézek ki a fejembõl, és pislogok nagyokat, mert nem értem!

[Huxley]

idézet:

---

Deguló: A lovat csak kb. fél óra múlva sikerült tic-tac-os dobozzal megfogni.[/QUOTE]Nagyon fúrja már az oldalunkat a kíváncsiság!

[Degulo]

Huxley!Mindjárt dél, de én még akkor sem értem, mit szeretnétek tudni! Erre talán?Szóval a ló már egy jó ideje vágtázgatott már körülöttünk a korom sötétben, amikor valakinek eszébe jutott, hogy zörgessünk szotyis zacskót. De nem hatotta meg a dolog. Aztán valaki elõvette a Tic-Tac-ját, és mivel imádta a ló, meg szerintem lefáradt addigra egy picit sikerült megfogni. Odasétált az illetõhöz cucut enni!Remélem erre voltatok kíváncsiak!

[Ferenc]

Persze ez is régi weskós trükk. Kérdezzétek csak meg RC-t.

[Cavalier]

Azt még nem tudom, hogy szerencsés-e a kimenetele, de leírom mi volt, hadd okuljon mindenki... Mikor történik az emberrel a legnagyobb baj? Amikor a legkevésbé számít rá, és amikor a legkevésbé hiányzik... Lóról leszállás: kiveszem a lábam a kengyelekbõl, átdobom a jobb lábam a ló háta felett, és földre érkezem. Bal lábbal félig egy gödörbe. Reccs, csillagok látása, közben heves anyázás. Gondoltam be kéne vinni a lovat a helyére, leszerszámozni lepucolni, meg minden. Örültem, hogy kapaszkodhattam a lóba, kezdtem szédülni is. Valaki elvitte közben a lovat a helyére, nem tudom ki volt, nem láttam, én meg csak leültem a földre, szenvedtem. Valahogy bebotorkáltam, felmentem a szobába, Saf segített, befáslizta, köszi Saf.. Az estét 1 decis vilmoskörte adagokkal, meg ennek elfogyása után vodkával elviseltem. Taliándörögdön voltunk a hétvégén, szombaton jót lovaztunk, csak a hazaérés után volt a gáz. A ló kisebb volt mint az enyém, és túl gyorsan jött a talaj, hiába, aki nagy lóhoz van szokva... Na meg azt se árt megnézni hova ugrik az ember. Holnap elmegyek orvoshoz, ez egy kicsit túl van azon a tûréshatáron, hogy ne menjek, nem akarok maradandó gondot okozni azzal, hogy nem figyelek oda. Na meg úgy legalább lesz miért sajnáltatni magam. De lóra nem ülhetek egy darabig. :( De azért úgyse fogom kibírnil legalább egy kis séta nélkül szõrén. De ez akkor is q idegesítõ... Tényleg nap mint nap lovazok, csinálok õrült dolgokat, és mégis ilyen apró sz@rság miatt van baj. Grrrrrr.... Cav