1082 válasz a témához

[Pandi]

Sziasztok! Hát ez jó..Csak nem nekünk.Azt furálom ,hogy mi magyarok a világ más tájain jó dolgaink vannak(sport,feltalálás,karrier stb)de a saját hazánkban ez nem megy,mert a külföldiek akarnak uralkodni.(Malév,MÁV,BKV és a politikusokról nem is írok. A "villanyos vezetékek környéki gallyazáshoz" csak annyi,hogy mit csináljon,akinek a természetvédelmi területre esik a kis birtoka(csupa erdõ),de az E-on felszólít,hogy a vezeték alatt rendezzük el a fákat? Mi nem léptünk semmit,de nem is zaklat az E-on. Egyébként tényleg nincs arra turista út és ki is van írva merre vadásznak,mert kint van még a tábla. További próbálkozást ebbe a korrupt országban.

[Ernest]

Jó kérdés, illetve szerintem egyértelmû, ha a vezeték szabályosan épült (általában úgy), akkor a gallyazás és nyiladékozás nyilván kötelezõ. Utoljára azt mondták, hogy ma már úgy van, azon esetekben, mikor meg lehet mondani, kinek a hibájából lett áramszünet, hogy az áramszolgáltató nem adja ki a felelõs nevét, de ha perbe fogják, akkor bizony a jogásza kopog a "bûnös"-nél.

[zsebi0202]

Az alternatív fûtési rendszerkkel van valakinek tapasztalata? tudom hogy iszonyat sokára térül meg, de ad legálább meleget? Egyszer láttam egy kerti zuhanyt napkollektorral. Használt már valaki ilyet?

[Ernest]

"Kevésbé ismert, mennyire el van szennyezve az Északi-sark vidéke. Európa, Észak-Amerika, Japán levegõjének piszka mind oda sodródik. Magasba emelkedve a légáramlatokkal, a levegõbe jutott szennyezõdések észak felé szállnak és ott csapódnak le. Mivel gyorsan olvad a sarki jégtakaró, a sok piszok, szennyezés, mind, a tengerekbe kerül, veszélyeztetve azok élõvilágát. Több mint kétszáz egészségre káros vegyület jut be a tengeri állatok testébe, és így az eszkimók táplálékába is. Ezért a világon a grönlandi eszkimók és általában az Északi-sarkvidék közelében lakók szervezetébe kerül legnagyobb mennyiségben ipari vegyület és gyomirtó. Annyira sok, hogy például az anyatej és a grönlandiak teste veszélyes hulladéknak minõsülhetne. Sokféle betegség sújtja emiatt az eszkimókat, emiatt egyre több köztük a fogyatékos, sokan halnak meg rákban és a hormonhatású szennyezõdések miatt kétszer annyi eszkimó lány születik, mint fiú."

Végh-Szám-Hetesi: Utolsó kísérlet

Legyünk akkor komolyak, mert a zabálós topicban ez nincs a helyén.
Ahogy belenéztem a netbe, szép animációkat láttam a bolygó széljárásáról. Egy felhõs volt a legszebb - nagy felbontásban elég sokáig töltikézett - na, abból ki nem derülne, hogyan kerül egyáltalán szél az északi sarkra. Hacsak nincs a bolygónak egy hátsó oldala is.
De legalább alapfokú fogalma lett a golyóbisról, és ez már valami.
Ha az eszkimókra keresek, akkor az a benyomásom lesz, hogy az idézett apokauszt az Cone cikkeibõl táplálkozik. Sajnos, a foglalkozás és a hitelesség az ritkán jön össze. Olvasok régebbi tanulmányt, miszerint igen, eszkimók egy részében nagyobb, mint más részükben, akikben annyi, mint délebbre. Aztán ettõl eszembe jut a melyik gyár is? Magyarhonban? Amelyik alatt higanytó van? Vagy volt? Meg az orosz laktanyák alatti készletek olajból?
Nekem, az a gyanúm, az egy igen k* jó helyzet lenne, ha rá lehetne mutatni a hidegtengeri halakra, hogy ezen a bolygón õk az egészségtelenek.

[Filly]

Én csak arra emlékszem, majdnem 20 éve, amikor a világ csodálkozva állt a svédországi savas esõk láttán.

[Ernest]

Anno volt a Rakéta regényújságban egy krimi, ahol a negatív fõhõs attól lett negatív, hogy gyermekként egy angol folyóban megfürdött öccsével együtt, és ebbe az öccse belehalt, õ meg egy életre eldeformálódott. És emlékszünk középiskolás biológiából a Manchester környéki szövõlepkékre vagy mikre, amik a szénbányászat miatti környék-feketedés hatására mutálódtak fehérbõl feketére. DDT. Contergan. Xiladekor. Van azért mire emlékeznem, csak a fiataloknak nincs. De ezek a dolgok eltûntek, a DDT-bõl csak az mérgez, amit legyártottak, Angliában igen sok a zöld és turistákat várnak minden négyzetcentiméterre. Bár mondhatnám, hogy a szennyezõ ipart delegálták elõbb Magyarországra, majd tovább keletre. De lassan nincs már szükség annyi vasra, atombombára és egyébre, mint régen, vagy igen? Szóval, ha az emberiség filterként mûködik tovább, a bolygó talán megtisztul.

[Filly]

Na, vége a mai melónak, van idõm. Szerintem valami félreértés esete foroghat fennen, mert a kutya se mondta, hogy az eszkimók attól veszélyes hulladékok, mert Északon vannak. Ugyanis minden tengeri hal közös jellemzõje a nehézfémfeldúsulás. Az eszkimók annyiban vannak kritikusabb helyzetben, hogy éghajlati sajátságok miatt nem nagyon van mást enniük, mint tengeri herkentyûket. Szóval, nem kell félnünk a tengeri haltól, mert olyan mennyiségben úgysem eszünk sose, amennyi komoly kárt tudna bennünk okozni (Ha meg mégis, pech )

[boomsly]

Ez a téma nagyon is szívügyem. Sokszor próbáltam a "nagy iránymutatások" szerint élni. Nem szemetelni a zöldben. Szelektíven gyûjteni a hulladékot. Napenergiát használni. Nem pazarolni az erõforrásokat. Kis fogyasztású autókat venni. De ismétlem: próbáltam! A gazdaság nem erre van berendezkedve. Nem tudják hasznosítani az én szétválogatott szemetem. Nem engedik vagy "büntetik" az alternatív energiára való átállást. Nem lehet relatív takarékoskodni semmivel sem! A kis fogyasztás pedig kének az érdeke? Én nem tudok ilyen jármûvet gyártani, ami pedig már legyártottak az röhejesen drága! Tehát maradt az, hogy nem szemetelek.

[Ernest]

Na, vége a mai melónak, van idõm. Szerintem valami félreértés esete foroghat fennen, mert a kutya se mondta, hogy az eszkimók attól veszélyes hulladékok, mert Északon vannak. Ugyanis minden tengeri hal közös jellemzõje a nehézfémfeldúsulás. Az eszkimók annyiban vannak kritikusabb helyzetben, hogy éghajlati sajátságok miatt nem nagyon van mást enniük, mint tengeri herkentyûket. Szóval, nem kell félnünk a tengeri haltól, mert olyan mennyiségben úgysem eszünk sose, amennyi komoly kárt tudna bennünk okozni (Ha meg mégis, pech )

De, de, bocs, mondtad.
IDÉZET(Ernest @ 2009.06.11, 16:23)
Csakis hidegvizi halak az egészségesek, volt útlevelelük?
Mármint az Északi-tengerre és társaira teccik gondolni északi alatt? Mert ott gyülemlik fel a szennyezõanyagok, nehézfémek, stb legnagyobb része.

[Filly]

Öööö.... Nem úgy gondoltam

[Ernest]

Mikor jársz a Tatterban? Beviszem a 2 napja vásárolt hering- és makréla konzervek felét, ajiba.

[Filly]

Köszi, igazán ari vagy

[Artin]

De ezek a dolgok eltûntek, a DDT-bõl csak az mérgez, amit legyártottak

Meg még amit gyártanak belõle továbbra is, nincs mindenhol betiltva. Afrikában és Ázsiában újra reneszánszát kezdi élni a használata lakossági szinten is. Ráadásúl a sarki jég olvadása is növeli a DDT koncentrációt a légkörben.

A halakban felhalmozódó nehézfém szennyezés meg valós probléma és sajnos nemcsak a tengeri halakat érinti, de kisebb mértékben fõleg az eseti szennyezések miatt a édesvízi halakat is. Evvel kapcsolatban nem szabad feledni a Tisza nehézfém-szennyezését (nem, nem a cián-szennyezésrõl beszélek), amikor is a Tisza halállományában is kimutatható volt már a szennyezettség.
Hamár a halakban felhalmozódó, és így az emberi szervezetbe jutó szennyezésekrõl van szó, akkor hadd említsem meg az arzén problémáját. Amióta elkezdtük felvenni az EU elõírásokat, köztük az ívóvízre vonatkozó irányelveket is, sokat hallani arról, hogy Magyarországon még sok helyen haladja meg az ivóvizek arzéntartalma a megengedettet. Korábban, még az EU elõtt ugyanezek a vizek, még nem voltak ennyire támadva, hiszen a hazai határértékek magasabbak voltak az európaiaknál. Ennek oka nem az volt, hogy itthon ezt kevésbé vették komolyan, hanem mert itthon ez kevésbé okozott problémát. Ennek oka az, hogy a nyugati, tengerparttal kissé jobban ellátott, és halfogyasztásban jelentõsebb hátterû országok lakói a tengeri halakon keresztül jelentõsebb mennyiségû arzént visznek be a szervezetükbe, mint mi itthon. Ennek hatása az, hogy hiába nagyobb a vizeink arzéntartalma, a máshonnan felhalmozódó terhelés jelentõsen kisebb, így a hatás sem olyan vészes, mint azt beharangozzák. (Sajnos persze vannak kivételek, ahol különösen magas ez az érték, illetve gyerekeknél sokkal jobban oda kell erre figyelni)

Most elgondolkoztam mire is akartam következtetni mindebbõl, de azt hiszem arra, hogy sajnos az általatok is említett problémákat nem szabad fél vállról venni, mégis mindegyiknél figyelembe kell venni a földrajzi és kultúrabeli különbségeket. Példáúl az eszkimók esetét nézve igencsak el tudom képzelni, hogy jelentõs probléma a tengeri halak szennyezettsége, és más esetekben pedig nagyon óvatosan kell bánna minden olyan következtetéssel a hasonló környezeti hatások kapcsán, amit csak a helyi körülményekre vizsgálnak, pedig tegyük fel turisztikailag fejlõdõ térségrõl van szó.

[Kistáltos]

Vicc, hogy ezen rágódtok, M.o. halfogyasztása úgyis nagyon kevés. A többi vegyszerbõl, tartósítószerbõl, izoizékbõl többet megzabálunk naponta, nem amiatt a néhány kiló tengeri hal miatt fogunk megdegleni, amit életünkben megeszünk. Jobban aggasztott az a kérdés, hogy amikor szovjet barátaink hazatávoztak, mit hagytak itt maguk után. Jóval közelebbinek éreztem, mint az eszkimókat, mivel az egyik állomáshelyük a tanyánk feletti dombon volt. „Barátaink” távozása után tûzszerészek jöttek, köztük egy ismerõs. Kérdésemre, hogy miért kellenek ide, a válasz: „Miért, mit hittél? Radarállomás?” Geiger-Müller számláló volt nála, és megkért, ha lehet, ne járjunk arra . A közlés nem volt publikus, ugyebár „barátaink” nem vették volna jó néven, ha mindenrõl mindenki tud. Nem tudom, hány évnek kell eltelnie. Kirándulók és paintballosok játszanak arra. Nem tudom, ki mennyit kapott a láthatatlan ajándékból, itt is és az országban több helyen.

[Ernest]

Mármint azokat az oroszokat említed, akiket én említettem kb 10 hozzszólással ezelõtt? Én nem rágódok, kevés hal van, amihez annyi fog kell, mint egy félig nyers marhaszelethez...

[Kistáltos]

Igen, de Te olajról beszélsz, azt lehet valahogy kezelni (szigetelni, mittudomén...). De megdöbbentõ, hogy évekig éltünk úgy, hogy atomtöltetek voltak karnyújtásnyira tõlünk. :mad: És errõl még most sem szabadna tudnunk. Utólag belegondolva,jobb is, hogy nem tudtuk. Az a magyar kamionos jut eszembe, akit Csernobilba küldtek ki... 2 év múlva már csak a feleségével tudtak riportot késziteni. A haláláért senki nem vállalt felelõsséget, se a cége, se az oroszok. Sõt, senki nem bizonyitja be, hogy valaki sugárfertõzés miatt hal meg különbözõ betegségekben.

[Ernest]

Az, hogy hogy éltünk, az a realizáció úgy általában bennem már kb 10 éve feljött a mélytudatlanból. Nem tudom, egy atombombusek mennyit fertõz, de valahol olvastam, hogy találtak Magyarországon Csernobil után szél által idehozott fûtõanyagrészecskét is. Hiába, a régi mondás: nem tudod, mitõl hízol...

[Kistáltos]

A szárazföldi élet változása is kihat ránk. Sõt a naptevékenység és a holdfogyatkozás is Mit tehetek? Örni, köszi. Akkor mégsem a csoki a felelõs!

[Ernest]

Hát most azért én konkrétabban arra a szûkebb környezetre gondoltam, amire Te, az atomháború témakörére. Mikor elkezdtem nem válogatott irodalmat olvasni a 60-astól a 80-asig, akkor jöttem rá, hogy Nyugat-Európában elég sokan hitték azt, hogy az orosz tankok biztosan megindulnak, és vagy a francia tengerpart állítja meg õket, vagy a "sokan hitték"-nek pont a feje fölött robbantott kis nukleáris veszedelem.

[Kistáltos]

"Sötétségben élek én..." A fenyegetettség nem múlt el, a WTC-nél sem voltam felhőtlenül nyugodt. Csak arra merek gondolni, végülis milyen jó találmány az atom, ha van valami buli, legalább gyorsan végem legyen. apropó, látta valaki a "Fiú és kutyája " sci-fit? Nőből volnék, vagy ilyesmi, de a poénja nagyon tetszett.

Edited by kistaltospk, 2009 június 16. - 12:27.

[nuttella]

Amikor a csajt ették meg a kutya helyett? Jó poén. Ez környezetvédelmis topik.

[Ernest]

...ahol ezek szerint csak mérgezõ anyagokat szabd enni - a bolygó tisztulása végett.

[nuttella]

Ott a pont! :yeah:

[forkissima]

http://www.envirogadget.com

illetve http://www.pedalpower.com.au utóbbi oldalról most tervezek rendelni, ha valakinek kell valami, akkor szóljon, Belgiumban eddig mindig megkaptam a csomagot.

Edited by forkissima, 2009 június 24. - 17:52.

[Filly]

A júniusi GEO-ban van egy elképesztõ cikk A kifosztott óceán címmel, 30 oldal (persze sok fotóval). Alcímek: "Az orvhalászok rablóhadjárata", "Az úszó halüzemek halálos nyomvonala", "Meg lehet menteni a tengerek gazdagságát?" Hihetetlenül jó összefoglaló, nagyon érdekes, megdöbbentõ.

[Ernest]

Épp ma este a BAHnál gondoltam a topicra. Láttam egy szép terepjárót, a mi autónk Vitáráját, és eszembe jutott a tv riport, hogy Londonban az ilyeneket a falánkságuk, stb miatti tiltakozásul sárral kenik be aktivistáék - elvégre a terep... Akkor arra gondoltam, én bizony nagyon megverném aktivistáékat... Na de most a terepjáró mellé érve egy címkét fedeztem fel az oldalajtón: TERMÉSZETVÉDELEM... És meg kellett állapítanom újból, lehet, hogy van, aki a jég hátán is megél, de a magyar is, sõt, még gúnyt is ûz a hidegbõl. Izé, nem a hidegbõl, hanem abból, aki azt mondja, takarékoskodjunk a hálózsákokkal. És egyre kevésbé tartom mániákusoknak azokat, akik nem adnak semmilyen alapítványnak se pénzt jó célokra, csak ha garanciát kapnak a pénz hová költésére.

Edited by Ernest, 2009 július 8. - 20:59.

[Ernest]

Na, látom, nem mert senki sem hozzászólni... Más. Szúnyog. Ez kedves mondat: A szúnyogok a verejtékben lévõ tejsav és a kilélegzett szén-dioxid alapján keresik az áldozatukat, de az édes szagok (pl. dezodorok, hajlakk) és az érett sajtszag is vonzza õket. Aztán hozzá ez: Ha el akarjuk kerülni a szúnyogcsípést, legegyszerûbb tehát, ha nem bocsátunk ki a szúnyogokat nyomravezetõ, jellemzõ szagokat.

[moon]

Innen már csak egy lépés lenne, hogy válasszon ki a bõrünk izzadtság helyett piretrint.

Edited by moon, 2009 július 20. - 9:58.

[Ernest]

Á, most olvastam a DDTrõl... és látom, hogy nem is olyan mérgezõ szenya dolog az... legalábbis a szúnyogokra, mert hamar kifejlõdött a rezisztencia.

[Artin]

Épp ma este a BAHnál gondoltam a topicra. Láttam egy szép terepjárót, a mi autónk Vitáráját, és eszembe jutott a tv riport, hogy Londonban az ilyeneket a falánkságuk, stb miatti tiltakozásul sárral kenik be aktivistáék - elvégre a terep... Akkor arra gondoltam, én bizony nagyon megverném aktivistáékat...
Na de most a terepjáró mellé érve egy címkét fedeztem fel az oldalajtón: TERMÉSZETVÉDELEM...
És meg kellett állapítanom újból, lehet, hogy van, aki a jég hátán is megél, de a magyar is, sõt, még gúnyt is ûz a hidegbõl. Izé, nem a hidegbõl, hanem abból, aki azt mondja, takarékoskodjunk a hálózsákokkal.
És egyre kevésbé tartom mániákusoknak azokat, akik nem adnak semmilyen alapítványnak se pénzt jó célokra, csak ha garanciát kapnak a pénz hová költésére.

Bármily meglepõ, de vannak szervezetek, akiknek tényleg szükségük van terepjárókra.

[Ernest]

Azt hiszem, felületesen olvastad el.

[esti]

Az energiaválság topicból áthozva:

Esti, azon gondolkodom, mi lett volna, ha a jégkorszak közepére születsz.
Kétségbeesetten küzdenél, nehogy elolvadjon a jég? MIért gondolod, hogy ez az állapota a bolygónknak állandó? Miért törvényszerû a jégsapka, úgy, ott és annyi? Csak mert az elmúlt 100 évben feljegyeztük és változott? Nem lehet, hogy ez a normális? Vagy hogyan magyarázod a sarkkörön túl talált kövesedett fákat ha ott mindig jég volt? A jégsapka méretének és elhelyezkedésének változására sok tudós csillagászati tényeket sorol fel (megváltozott tengely-dõlésszög)
Tudjuk, mitõl lesz a jégkorszak? Még konkrét feltételezések sincsennek. Pár elmélet látott napvilágot, amit ugyanolyan könnyen cáfoltak is.

Én azt gondolom, amit az ember az emberi természete okán tud tenni pozitivumot, az nem kicsi, hanem elenyészõ. Viszont az esõerdõk kiirtásával simán kicsinálja magát hamarabb, mint beledöglene a palackjaiba.

Mellesleg kiszámolta-e valaki, hogy ha a hõ emelkedésével olvad a földi jég, ugyanez a hõ mennyivel több vizet párologtat el az óceánokból és ugyanez a hõ mennyivel kevesebb esõt okoz a szárazföldeken?

Különben meg pár évszázad és háborúk nélkül egymás tökébe fog lógni az emberek lába. Valami szelektálás kell.
Okos bolygónk megoldja. Aki mélyen lakik építsen bárkát. És kezdje elõlrõl más, ha annyira élhetetlen, hogy dínót játszik.

Egyáltalán nem gondolom, hogy az állapot állandó. Soha nem mondtam, hogy a jégsapka törvényszerû úgy és annyi (hogy ott, azt mondhattam volna ). A sarkkörön és bármelyféle furcsa helyen talált fákra ma már nagyon egyszerû a válasz: kontinensvándorlás. A sarkokon nem volt mindig jég, a Föld klímája igen sok változáson ment át. Errõl szóló "feljegyzéseink" nem csak az utolsó 100 évbõl vannak, hanem az utolsó 450.000 évbõl. A sarki jégfúrat minták gázbuborékai és mindenféle koszocskái, meglepõen sok mindenrõl mesélnek. A változás tehát normális. De természetes formájában olyan lassú, hogy észrevenni emberi idõskálán nem lehet. Jelenleg azzal a problémával állunk szemben, hogy túl gyors változások történnek, amihez alkalmazkodni bajos. Tudjuk, mitõl lesz a jégkorszak. Ezt, hogy nem tudjuk, tényleg nem tudom, miért írod. Lényegében egy elmélet van, amit széles körben tanítanak, és használnak, ez a Milankovics (vagy Milankovics-Bacsák) elmélet, ami, ahogy te is írtad, a Föld pályaelemeinek változásaival modellezi a klíma változásait. A jégkorszakok kialakulása nagyon jól leírható a naptevékenység változásaival, a pályaelemek változásaival (ezek mind periodikusak), valamint a kontinensek vándorlásával. Itt van egy kellemes link, ahol szamárcsodálkoztatós kivitelben, színes - szagos - keskeny vásznú formában lehet megnézni, hogy milyennek írják le a régmúlt kontinenseket és klímaöveket. http://www.scotese.com/paleocli.htm (A nem angolosoknak: Ha az egeret balról jobbra húzzuk a képen, akkor megy vissza az idõ, a számok millió éveket jelölnek.)
Kiszámolták, többen is, hogy "ez a hõ" mi mindent fog okozni. Többféle modell is van, amik természetesen különbözõek, de a trendeket tekintve egybehangzóak.

(Ehh, ha valaki végig görget a topicon, látja, hogy nagyjából demagóg papagáj módon ismétlem magam. Persze az is igaz, hogy nem nagyon görget rajta végig senki )

[Ernest]

Nem is te kezdted.

[Old Shatterhand]

Az energiaválság topicból áthozva:

... hogy túl gyors változások történnek, amihez alkalmazkodni bajos. Tudjuk, mitõl lesz a jégkorszak. Ezt, hogy nem tudjuk, tényleg nem tudom, miért írod. Lényegében egy elmélet van, amit széles körben tanítanak, és használnak, ez a Milankovics (vagy Milankovics-Bacsák) elmélet, ami, ahogy te is írtad, a Föld pályaelemeinek változásaival modellezi a klíma változásait. A jégkorszakok kialakulása nagyon jól leírható a naptevékenység változásaival, a pályaelemek változásaival (ezek mind periodikusak), valamint a kontinensek vándorlásával. ...

Namost a földtörténeti korokban sok gyors változást láthattunk. Dínó? De késõbb is találtak érdekes módon elpusztult mammutokat - emésztetlen kajával. Ezek sem lassú változások. ;) Egy halom olyan - bizonyos szempontok alapján - a mienknél jóval fejlettebb civilizáció volt már amely egyik napról a másikra szûnt meg, halvány elképzelésünk sincs, hogy mitõl. Egyes esetekben a megszünés módja is kérdõjeles - fejre állított városok(!). Jó részérõl elképzelésünk sincs, mi váltotta ki. De nem valószínû, hogy hirtelen eldobták a kanalat maguktól, mint ahogy az sem, hogy sok freont használtak és az volt az oka a szatyraikkal együtt.

Aztán meg. Felmelegedés-üvegházhatás-co2. No, bárhol megtalálható, hogy pl a szilur elején a mainak a 17-szerese volt a co2 koncentráció, mikor is jegesegés volt megfigyelhetõ. Aztán a mai 5x-ös co2-vel magasabb lett az átlag a mainál (19), majd tovább esett a co2 a hõmérséklet meg csak emelekedett.

A jégkorszakról ez egy elmélet. Van aki ezt vallja és van aki mást. Konkrétan viszont senki nem mondja, hogy mitõl van (lesz) hisz a ciklicitás jellemzõ a jégkorszakra mint intézményre, viszont senki nem tudja ezt a ciklusosságot mi okozza. Ha tudnák simán megjósolnák a következõt. Szóval azért írom, mert amikor az elmélet követõit megkérik, tessen levezetni a múltból a következtetések alapján a következõt, rendre tele lesz az elmélet lukakkal. Valahogy ez kicsit olyan, mint a teremtéselmélet. Van aki azt vallja, van aki evolúciót emleget, mások meg ûrlényeket. Egyik sem nevetségesebb a másiknál, még ha azt gondoljuk is hogy de. A saját környezetünkrõl nem tudunk egy halom dolgot, elég csak a vízben alámerülni pár ezrest, de konkrét vélemények vannak távoli csillagrendszerekrõl. Jó vicc. (bár a geocentrikus világkép is tuti volt jó sokáig. )

Ha meg a naptevékenység okozza és annak a ciklicitása az ilyen ciklusos változásokat, mint jégkorszak, a kontinensekkel és pályaelmekkel, akkor mi is a mi szerepünk ebben?

Mindezzel együtt nagyon természetvédõ - párti vagyok, de nem a bolygót féltem, hanem magunkat. Az erdõk kiirtása, a szennyezés rengeteg olyan dolgot - betegséget - okoz, melyek szintén elméletszintûek, hogy az okozza-e, de ez is kiolvasható a törénelembõl.
A kindulás meg az volt - részemrõl - hogy a maradi olajkultúra által termelt pénzt az eltávolítható szenny eltávolítására kellene költeni és nem pl hobbiszigetek építésére. (ami szintén teoretikus dolog, hisz nem szabhatjuk meg a fõnökünknek, hogy mit csináljon)

[esti]

Ugye mit nevezünk gyorsnak? Ami most történik, az száz éves skálán mérhetõ. A dinók kihalását sem úgy kell elképzelni, hogy volt egy szar hétvége égzengéssel, földrengéssel, meteor záporral, vulkánkitöréssel, és mindenki holtan esett össze. Eltartott pár millió évig, míg mindenki hajlandó volt szépen kihalni. Csak ugye százmillió éves sikersztori után ez pillanatszerûnek hat. A katasztrófaesemények néhány fosszilizált áldozatát ne tárgyaljuk szerintem a globális változások között. Azt hiszem, mi különbözõ forrásokból dolgozunk. Nekem például semmi információm nincs a szilur széndioxid szintjérõl (no azon kívül, hogy magas volt), és nem is tudom, hogy az ilyen adatot hol lehet egyrészt összegyûjteni, másrészt megtalálni . Viszont az én tanulmányaimban a szilur mint meleg szakasz szerepel, jégkorszakok nélkül. A szilur elõtt az ordoviciumban tudok a Gondwanan jégkorszakról és a hozzá tartozó kihalási eseményrõl... De egyébként nem is tartom relevánsnak ezeket a példákat, hogy mekkora volt a CO2 koncentráció egy ember számára lakhatatlan, redukáló légkörû, szárazföldi életet nélkülözõ bolygón. Az pedig szerintem vitán felül áll, hogy a CO2 üvegházhatású gáz, koncentrációját növelve a hõmérséklet emelkedõ tendenciáját várhatjuk. Az utóbbi 450 ezer évben ez a korreláció gyönyörûen megfigyelhetõ. (szõrszálhasogató mód on ;) : A "következõ" jégkorszak megjósolásával nem kell sokat bajlódni, most van. A földtörténeti klímamodellekben a jégkorszakot úgy definiálják, hogy jégsapkák találhatóak. off.) Igazad van abban, hogy a sivatagi fedett sípálya kiépítésénél is vannak fontosabb, hasznosabb ügyek. Én viszont az effajta fõnökre mutogatást csak a megoldás elodázásának tartom. Mert azt várhatjuk, míg õk csinálnak valamit, viszont így csak idõt vesztünk és elõrébb nem jutunk egy tapodtat sem.

[Filly]

Nnnna... Én sem a bolygót féltem, mert abban biztos vagyok, hogy kihever minket. Inkább magunkat... És ebbõl a szempontból hasznosnak látom védeni a környezetet. Szerintem ez ott kezdõdik, hogy mindenki megteszi azt, ami telik tõle. Szelektív hulladékgyûjtés, odafigyelés a csomagolóanyagokra, energiatakarékosság, víztakarékosság, ilyenek. Például nagyon büszke voltam a múltkor is magamra Sokat járok lovasversenyekre és pl kifejezetten rühellem, ha valaki folyóvíznél mossa le az ín- és bokavédõket. Ezt a nézetemet, persze nem túl durván, megfelelõ hangnemben közölni is szoktam Nemrég jött vissza egyik munkatársnõm egy versenyrõl, ahol mi épp nem voltunk és mesélte, hogy közös barátnõnk vödörbõl mosta le az ínvédõket és megjegyezte, hogy "Eszternek ez most tuti tetszene" Szerintem az ilyen apró dolgok is sokat számítanak...

[Ernest]

A környezetvédõ nem égeti el a fát... Jól mondom? Egy szép gondolat: A mûanyag palackok egyik (környezetvédelmik) problémája az, hogy gyakran mûanyag csomagolásba rakják azokat.